Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
1970. március 23. üTÍiiammi napm Fokozni kell a hatékonyságot! A Bőrgyár vezetői bemutatják Bíró József elvtársnak (a kép közepén) az üzem termékéből készült divatcikket. Foto: Erb János Öt nap múlva főpróba wNagyüzem46 a Felvonulási téren Hajnaltól estig díszmenet — Aradszky a páncélautón — Látogatás a díszszemlére készülő katonák kiképzési bázisán Or. Bíró József miniszter külkereskedelmünkről Hazánk a külkereskedelemre érzékeny ország, ma már nemzeti jövedelmünk 40 százalékát kicseréljük a külfölddel. Ezt az arányt, amelyet tovább kívánunk növelni, kevesebb, mint egy évtized alatt értük el. A hatvanas évek elején ez a 40 százalékos arány még csak 10— 15 százalék volt. És hogy még egy jellemző viszonyításunk legyen: 1938-ban az export-import összesen 200 millió dollárt tejt ki, tavaly már 1,28 milliárd dollárt. Kereskedelmi és fizetési mérlegünk aktív, ez utóbbit éppen tavaly, az új mechanizmus második évében értük el. Nos, hol a helyünk Európában? Magyarországon az egy főre eső külkereskedelmi forgalom 317 dollár, a Szovjetunióban 60, Lengyel- országban 145, Olaszországban 350 dollár. Helyzetünket az magyarázza, hogy nyersanyagban szegény ország vagyunk. Mindenekelőtt ezt a helyzetet vázolta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, aki tegnap, a Technika Házában, a műszaki propagandahónap keretében előadást tartott. Mielőtt a nagy érdeklődéssel várt előadást ismertetnénk, beszámolunk arról is, hogy dr. Bíró József dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára társaságában tegnap a déli órákban a Pécsi Bőrgyárba is ellátogatott és megtekintette a napokban megnyílt reprezentatív termékbemutatót. A vendégeket Bérezi Pál Igazgató, Bajomi László főmérnök és Gulyás József, a Pécsi Kesztyűgyár igazgatója kalauzolta, Ezután került sor, délután 2 órakor a Technika Házában a külkereskedelmi miniszter előadására. Dr. Bíró József megemlítette, hogy a régi mechanizmusban figyelmen kívül hagyták a hatékonyság, a gazdaságosság kérdését. Holott a nemzetközi piacokon világversenyben kell részt vennünk, és kivitt termékeink önköltsége bele kell hogy férjen a világpiaci árba. Hogyan, miből szubvencionáljunk, ha ugyanakkor mi mindig világpiaci áron vásárolunk. Ami a jövőt illeti: ahhoz, hogy a magyar cikkek versenyképesek lehessenek a világpiacon, hogy elindulhassanak ezen az úton, a termelékenység jelenlegi fokát 30 százalékkal kellene növelnünk. Dr. Bíró József a gazdaságosságot illetően példákat is mondott: Ahhoz, hogy Jobban külkereskedjünk, nem szabad olyan helyzetnek kialakulnia, hogy például a korábbi évekhez képest ma egymillió sertés hiányzik, sertéshúsból behozatalra szoruTegnap délelőtt a Mohácsi járási Pártbizottság a Mohácsi Tanács nagytermében kibővített pártbizottsági ülést tartott: a járás 1969. évi termelési, gazdasági eredményeit és az 1970-es év feladatait tárgyalták meg. Balázs Ferenc, a járási pártbizottság osztályvezetője elmondta, hogy a járás 1969. évi tevékenysége megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek. A járás fejlődése az elmúlt évben arányaiban - és ütemében megfelelően alakult. A járásban téglagyár, kőbánya, gépjavító, sajtüzemek működnek. Termelési értékük 1968-hoz viszonyítva 22.7 százalékkal növekedett, de sajnos a téglagyár és a kőbánya termelési értéke csökkent. Köztudott, hogy a járás mezőgazdasági jellegű. Fejlődését ezért túlnyomóan a lünk. Nálunk a sertéselhullás országosan — sajnos — 32 százalék, míg a fejlett országokban csak 8, de említhetnénk a többi — a takar- ményfelhasználás, súlygyarapodás, a kocaforgó stb. — mutatót. Miről tárgyalt a közelmúltban a Közös Piac országaiban? A külkereskedelmi miniszter előadásában természetesen erre is kitért. A Közös Piac országaival éves megállapodásaink vannak. Eddig nem kereskedhettünk biztonságosan, a megállapodás függött a mindenkori konjunkturális körülményektől, menetközben kellett mó- dosítgatni. Márpedig nekünk biztonságra és kedvezményekre van szükségünk — a tőkés exportunk 80 százaléka megy a Közös Piac országaiba, ugyanakkor ,a tőkés gépimport nagy része innen származik —, mert csak így tudjuk egyensúlyba hozni velük külkereskedelmi mérle- ( günket. Mi világpiaci áron vásárolunk a Közös Piac országaitól, ugyanakkor ez a gazdasági közösség mezőgazdasági exportunkat, például a marhahúst 5—11 dollárcent lefölözési adóval sújtja. Egyenlőtlen a csere, kárpótlást kérünk, mert így nem gazdaságos a kivitelünk. Hazánk hosszabb lejáratra,- és nemcsak kereskedelmi, de gazdasági szerződéseket szeretne kötni, s ebbe beleértendő a közös gyártási kooperációk létrehozása, licen- szek vásárlása stb. Az olaszok és a franciák hajlandók öt éves megállapodásokat kötni, kedvezményeket adni, továbbá eltörölni a kontingenseket, a nyugatnémetek ebbe nem mentek bele. Dr. Bíró József egyébként találkozott az NSZK külügyminiszterével is, aki a politikai kapcsolatok felvételét szorgalmazta. mezőgazdasági eredmények határozzák meg. A járás mezőgazdaságának bruttó termelési értéke 15.7 százalékkal növekedett tavaly. A növekedés egészén belül a növénytermesztési eredmények jobbak, mint az állattenyésztésiek. A mezőgazdasági üzemek a járás területén az elmúlt évben 292 millió forint tiszta nyereségre lettek szert. A nyereséggel jól gazdálkodtak, és 175 millió forintot ruháztak be. A beruházások főként az állattenyésztés, kisebb mértékben a gépesítés fejlesztését célozták. Az elért fejlődést ugyanakkor az áruellátás hiányos volta rontja. Különösen hiányos volt a húsellátás. A húsellátás növelésére az állami határozatnak megfelelően — mintegy 500 anyakocát helyeztek ki a tsz-ek és az állami gazdaságok a háztájiba. Déli fél tizenkettő van, s az ágyúk már legalább negyedórája dörögnek. Az ablakok másfél másodpercenként „összerezzennek”, hogy aztán a hirtelen • támadt csendben újra meg újra betöltse a laktanyaudvart a díszmenetet gyakorló zászlóalj csizma-dübörgése. A magyar néphadsereg egyik gyakorló bázisán vagyunk, valahol a főváros határában. A katonák — köztük számosán baranyaiak —, immár tíz napja itt készülnek fegyveres erőink jubileumi díszszemléjére, melyet április 4-én délelőtt 10 órai kezdettel rendeznek meg. A pontosan 59 percig tartó katonai parádé mögött rejlő hatalmas munkáról nehéz pontosan beszámolni. A vidéki helyőrségekből Budapestre vonult egységek először otthont teremtettek maguknak, majd megkezdődött az óraműpontosságú felkészülési munka. Minden mozdulatnak, minden másodpercnek jelentősége van. A sorok itt- ott hullámzóak még ugyan, a főpróbáig hátra lévő öt nap azonban még hatalmas idő. A gépesített és páncélos alakulatok éjszakánként gyakorolnak. Ahogy elcsendesedik a városi forgalom, a Felvonulási tér felé vezető utcákat ellepi a kétéltű páncélozott harcjárművek folyama. Erről a térről egyébként érdemes külön is szót ejteni. A műszaki alakulatok pár napon belül befejezik a több mint 40 ezer néző befogadására alkalmas tribünsor kiépítését, s készen állnak a haneerősítő berendezések is. A Városliget fái alatt valóságos sátorváros épült: itt kaptak helvet az elsősegélyhelyek. pihenők, koordinációs központok. A bázis, melyet tegnap délelőtt Megvaszai József. a Megyei Pártbizottság közgazdasági és adminisztratív osztályvezetője társaságában felkerestünk, a szó legszorosabb értelmében újjászületett. A szemlére készülő katonák az udvart, az utakat, a hálókat és a klubszobákat is kicsinosították: az idei díszszemle nem egvszerű felvonulás lesz, Felszabadulásunk negyedszázados jubileumának ünnepségsorozata a hadseregben is már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, s ami most történik Budapesten. az csak egy — bár rendkívül telentős —, állomása az ünneplésnek. Pintér Lajos alezredes rövid tájékoztatójában elmondotta: a személyi állomány minden tagja kitüntetésnek veszi, hogy részt vehet e nagyjelentőségű díszszemlén. Az alegységek, sorok, sőt egyes emberek között is verseny folyik. A parancsnokok mindennap értékelik a teljesítményeket, mindennap kihirdetik, melyik sor volt a legszebb. A verseny természetesen nem áll meg ezen a szinten. Vetélkednek a katonák, illetve egységek a KISZ Központi Bizottsága és a Honvédelmi Minisztérium trófeáiért is, s ebben a versenyben a baranyai katonák nagyon előkelő helyen állnak. A megfeszített munka mellett természetesen szórakozásra is jut idő. Az elmúlt tíz napban három színházlátogatást szerveztek a parancsnokok, s többször voltak a laktanyának művészvendégei is. Fellépett például a katonák előtt a szovjet hadsereg művészegyüttese, melynek tagjai — kedves figyelmességként —, tucatnyi dalt énekeltek magyar nyelven. De ha már az éneknél tartunk: Aradszky László, a népszerű táncdalénekes, a gyakorlótéren kereste fel az alakulatot, s egy páncélautó tetejéről adott rögtönzött mű* sort. Gyakoriak a vendégek is. Az elmúlt néhány napon öt tábornok, Budapest számos magasbeosztású párt- és állami vezetője tett látogatást a bázison, s felkereste a katonákat Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. Megyaszai József a Baranya megvei Pártbizottság üdvözletét tolmácsolta. A hazai hírek természetesen a legkedvesebbek. Ho- ránszkv Mátyás százados, a Magyar Néohadsereg kiváló címmel kitüntetett alegységparancsnoka is az otthoni események felől érdeklődött elsőnek. Üzenetük: mindent megtesznek a sikerért, ott akarnak lenni a legjobbak között. A menetrend egyébként a következő. Az elkövetkezendő öt napban már magán a felvonulási téren gyakorolnak a gépesített alakulatok, majd az éjszakai menetek után sor kerül a nappali próbákra, melyeket — április 2-án, hajnali hatkor —, a nyilvános főpróba követ. — Tegnap délelőtt megjelentek a Városligetben Rákóczi ku- rucai. Kossuth huszáriai és a Tanácsköztársaság vöröskatonái is. Április 4-én ők mennek majd a menet élén. Békés Sándor Miklósvári Zoltán 292 millió forint tiszta nyereség a mohácsi járás mezőgazdaságában Ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Huszonegymillió forint fejlesztési célokra Huszonhét vállalat és intézmény fejlesztésük támogatása céljából kérelemmel fordult a Megyei Tanács végrehajtó bizottságához, hogy az 1969. évi központi költségvetési pénzmaradványból meghatározott összeget juttasson részükre. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén huszonegymillió forint sorsáról döntött. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat ötmillió forintot kapott, ebből a vállalat egy korszerű alagút-zsalus berendezést kíván beszerezni. A Tanácsi Tervező Vállalat kétmillió forintot kért, az épületét bővíti. A Baranya megyei Építőipari Vállalat a kozári kőbánya üzemét és betonárutermelését akarja fejleszteni. A Halálra ítélték a komlói gyermekgyilkost 1 Borzalmas bűncselek- ! | mény történt 1969. decem- ) bér 5-én Komlón. Ungár l Ferenc 23 éves komló— | mecsekjánosi lakos elha- tározta, kiírtja családját, ; > majd öngyilkos lesz. < ! A kérdéses napon kis 5 i| mennyiségű szeszt fo- i ! gyasztott, majd hazaérve < — felesége távollétében — ? késsel elvágta két három- > éves gyermeke torkát. 5 ; Felesége megölésére már s nem került sor, mivel az < asszony nem egyedül jött. 5 A brutális apa ekkor el- > menekült, még aznap éj- ) ] jel az erdőben talált rá í ; a rendőrség. A gyerme- < ; kék közül László a hely- i színen meghalt, Ferencet í > sikerült kórházba szállí- 5 i tani. A kisfiú súlyos mű- i ] téteken esett át, életét < i megmentették. A súlyos t 5 sérülés nyomát azonban ? ) haláláig viseli, hiszen elő- ) < reláthatólag néma és nyo- s < morék marad. < l A bíróság tegnap bű- $ ? nősnek mondotta ki Un- > | ger Ferencet különösen J S kegyetlen és kitervelt mó- i ( dón, több emberen elkö- < | vetett emberölés kísérle- í > tében és halálra ítélte. A > > A vádlott és az ügyész > í tudomásul vette az ítéle- S \ tét, a védő fellebbezést í í jelentett be. < 14 milliós program tervednek elkészítéséhez 700 ezer forintot kapott. A Misinatetőn építendő étteremhez és eszpresszóhoz 1,5 millió forint támogatást nyújtanak a Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóságának. Ugyanennyit a Pécs városi Tanács vb-a is. A Szikvíz- és Szeszipari Vállalat tortyogói üzemének bővítéséhez 530 ezer forinttal járult hozzá a végrehajtó bizottság. A Sütőipari Vállalatot 700 ezer forinttal segítik. A Mezőgazdasági Vállalat 570 ezer forint támogatással tizenkilenc épületet vásárol a golgotái barakk-telepen, ahol pulyka-szülőpárokat nevel majd. A Pécsváradi Mezőgazdasági Szakiskola a szentlőrinci tangazdaságban lévő tanulószállást Pécsvá- radra kívánja áttelepíteni. Egymillió-kétszázezer forintot kért. Az MTS megyei Tanácsa a megye területén lévő sportlétesítmények felújítására és korszerűsítésére 500 ezer forintot fordít. A helesfai szociális otthonban a férőhelyek számát negyvennel bővítik egymillió-kétszázezer forintos költséggel. A Siklósi Rendelő Intézet 500 ezer forintot kért épületbővítésre. A Megyei Kórháznak egymillió-kétszázezer forintot szavaztak meg műszervásárlásra. Az orfűi vízimalom, mint muzeális érték megmentésére 600 ezer forintot irányoztak elő. A balatonberényi gyermeküdülő korszerűsítésére félmillió forintot juttattak. A Pécsett lévő Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet zsúfoltságának enyhítésére — egy irodaépület építésére — 100 ezer forintot javasoltak. A bakócai nevelőotthon egyes épületrészeinek renoválására 150 ezer forintot jóvá hagytak. A Megyei Könyvtár korszerűsítésére, bővítésére 700 ezer forint szükséges. A Megyei Tanács épületének múzeummá történő átalakításának tervdokumentációs munkáira 150 ezer forintot szavaztak meg. A működő intézmények — iskolák és nevelőotthonok — berendezéseinek és felszereléseinek pótlására, kiegészítésére 750 ezer forintot fordítanak. A Pécs—Baranyai Művelődési Tanácsadó 50 ezer forintból kiegészíti filmtár-felszerelé- sét és iskolai filmeket vásárol. A siklósi kerámiatábort egy kemencével korszerűsítik, -erre 150 ezer forintot költenek. Kiállítás a Zsolnay Művelődési Házban gozóinak alkotásaiból ad ízelítőt a tegnap megnyílt kiállításon. Több metszet, akvarell, néhány pirogránit alkotás, kisplasztika igazolja, hogy a nagy művészi hagyományokkal rendelkező gyárban most is sok tehetséges ember dolgozik. Ifj. Balázs József, Dobány Sándor és Ivánczi Irén a legügyesebbek a Haraszti Pál vezetésével működő ezüst plakettel kitüntetett szakkörben. A gyár kitűnően tudja kamatoztatni a szakkör munkáját. Tervbe vették, hogy a jövőben a festészet mellett mintázással is foglalkoznak. A tudósításunk nem lenne teljes, ha nem szólnánk egy alkotásról, amely a kiállításon nem látható, mert a KISZ KB és televízió által szervezett kénzőművészeti versenyre küldték el. A sa- motból készült, eozin mázas művön a régi és mostani Pécs látható 2 méter hosszú és 80 centiméter szélességben, Mosonyi Attila alkotása. Dfjazott művek a kiállításon A Porcelángyár képzőművész szakköre a gyár dol4
