Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
'• * sum srstsTf «<tr»t is 1970. március 28. Fantázia, szörnyűség vagy tudomány? 3ön a lombik bébi? Megváltoztathatják a gyermek nemét, hátszínét, arcvonásait Mit mond a tudós? Veszélyes-e a nagy szexuális szabadság? Két angol nőgyógyász professzor — John Stallworthy és dr. J. K. Russel a napokban élesen megbírálta az engedékeny társadalmat, a fiatalok közötti házasság előtti szexuális kapcsolatot és a kiskorúak körében végzett abortuszok számának növekedését. Amint a professzorok rámutattak, a mai modern élet lehangoló jellemvonása a nagymérvű és nyilvánvaló szexuális felelőtlenség. A 37 736 nő —, akin tavaly törvényes művi beavatkozást hajtottak végre — 17 százaléka 19 éven aluli. Ezek száma 6499 volt és 862-en még a 16 évet sem töltötték be. Russel professzor hangsúlyozta: a fiatalok fellázadása szüleik mércéi ellen —, noha ez felfrissítő "és építő jellegű lehet sok tekintetben — szélsőségekbe torkollott számos területen és közvetlenül veszélyezteti azokat az elveket, amelyeken társadalmunk nyugszik. Gyógyító automata Tokióban üzembe helyezték az első „tranzisztoros orvosautomatát”. A betegség tüneteinek megfelelő gomb megnyomására az automata azonnal kiadja számok formájában a sifrirozott diagnózist és a gyógykezelés módját. Így például a „22—8—0 —1—22—6—0—9—22” szám megfejtve a következőket jelenti: „Az influenza kezdeti tünetei. Figyelemmel kell kísérni a légcső és a szájüreg állapotát. Ágyban fekvés ajánlatos.” A biulogia az elmúlt egykét évtizedben szédületes szenzációkkal szolgált. Az ember önmagán igyekszik reprodukálni az állatok természetes tulajdonságait. Szaporodni tud majd a férfi részvétele nélkül, mint a levéltetű — jósolja a jövő emberének J. Rostand, a világhíres francia biológus — képes lesz messziről megtermékenyíteni a nőt, mint egyes puhatestűek, változtatni tudja nemét, mint egyes halak, képes lesz szegmentumokból regenerálódni, mint a giliszták és képes lesz önmagát hibernálni, mint a sündisznó. Fantázia, szörnyűség vagy tudomány, amiről itt szó van? Petesejt-átü Itetés A petesejt átültetéssel a biológusok már odajutottak, hogy sikerült kiemelni a megtermékenyített petesejtet a vemhes tehénből és azt át- | ültetni kevésbé értékes állatba, amelynek testében az embrió normálisan fejlődött tovább. A tudósok úgy vélik, hogy ezzel a módszerrel az értékes teheneket meg lehet kímélni a borjak kihordásával járó nehézségektől. Ily módon igen gyorsan értékes tenyészállatokhoz lehetne jutni, mert kitenyésztenek olyan teheneket, amelyek életük során nem nyolc-kilenc, hanem többszáz utódot hoznak világra. i Közeledik a nap, amikor ezt a módszert embernél is felhasználják. Vezető genetikusok állítása szerint ez a módszer hozzájárul majd az emberi faj nemesítéséhez, de kielégítheti a meddő nők anyai ösztönét is. A szaporodásra képtelen nő megkéri az orvost, hogy ültessen mé- hébe egy megtermékenyített petét. Egy olyan asszony pedig, aki egészségi állapota miatt nem képes kihordani magzatát, de egyébként életképes petesejtet termel, megkérhet egy másik asszonyt, például a nővérét, vagy más közeli rokonát, hogy hordja ki és szülje meg magzatát. Bár még ezzel az utóbbi lehetőséggel is igen nehezen birkózik meg a mai ember gondolkodása, erkölcsi nézeteit pedig — valljuk be — sérti, mégis fel kell készülnie még ennél is meglepőbb dolgokra. Lombik bébi Alig tíz éve, hogy Petrucci olasz biológus végrehajtotta az emberi testen kívüli foiiyezJaet az állattenyésztés különböző területein. A tudós javasolja A fentebb említett Leder- berg, Rostand és több nagynevű genetikus javasolja e kísérletek eredményei alapján, az ember gondolja meg. nem volna-e helyes, ha idejében félre tenne néhány szomatikus sejtet arra az esetre, ha netán idő előtt elhalna, mert ezekből a sejtekből is lehetne utódokat nevelni. Takács László gamzást. A „lombik-bébik” közül az egyik 29, a másik 59 napig élt. A magzatsebészet orvosai hisznek abban, hogy ez a technika jelentős eredményekhez vezet, mert a lombikban fogant magzat fejlődését tanulmányozva, csekélység lesz megváltoztatni a születendő gyermek nemét, szemszínét, • sőt arcvonásait S ez nem a határ! A fejlődés oda fog vezetni, hogy a genetikusok idejében eltávolítják a nemkívánatos géneket a sejtmagból és azokat más, előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező örökítő génekkel helyettesítik. Ilymódon molekuláris szinten meghatározhatják a születendő ember személyiségét, fizikai, szellemi, sőt faji tulajdonságait. J. Lederberg Nobel-díjas biológus szerint ezek a lehetőségek tíz, vagy húsz éven belül valósággá válnak. Az állat testét felépítő csont, izom, bőr stb. szervek sejtjei alaki és működési szempontból különböznek egymástól. Abban viszont minden állati sejt egyforma, hogy kromoszómáinak száma megegyezik a petesejtben található kromoszómák meny- nyiségével. Régóta foglalkoztatja a biológusokat, miért ne lehetne teljesen kialakult egyedeket létrehozni a bőr, izom, csont, vagy bármelyik szerv sejtjeiből, azonosat azzal, mint amilyen a megtermékenyített petesejtből kifejlődött. E merész hipotézis értékét senki sem cáfolta. De a megvalósítás módját mégis nehezen találták meg. Néhány éve azonban C. Steward biológusnak sikerült a cor- nelli egyetemen répatermesztési kísérletek során elérni a történelmi fordulatot. A répa egyedi fejlődésében kihagyta a megporzást. Az érett répa különböző részeiből sejteket emelt ki és azokat táptalajon nevelte. A sejtekből az eredeti répával azonos érett növények fejlődtek. Ugyanezt az eljárást állatokon végezte el J. B. Gurdon, az oxfordi egyetem biológus tanára. A béka so- matikus (testi) sejtmagjait ültette át a béka meg nem termékenyített petesejtjébe, amelynek kromoszómáit előzőleg sugárzással elpusztította. Az eredmény meglepő lett. A szomatikus sejtmag beleolvadt a petesejt anyagába és az úgy fejlődött tovább, mint a megtermékenyített petesejt — kifejlődött belőle az ebihal, majd az átalakult kifejlett kétéltflvé. Ez a technika igen jelentős genetikai változásokat eredméMagzat a képernyőn Cj orvosi készüléket kísérleteztek ki nZ NSZK-ban. Egy körbeu forgó tengelyen egy adó és egy vevőkészülék van. ^ Az adó rövid egymásutánban impulzusokat ad le. melyek a szervezet valamelyik részéről verődnek vissza és a vevőkészülékbe ütődnek. A készülék segítségével már a terhesség elején meg lehet állapítani, hogy az anya ikreket fog-e szülni. Az ultra* harg-eljárás megkönnyíti a tumorok és a különböző daganatok, továbbá a májnak a megvizsgálását. X Lehet-e 180 évin élni? Napraforgóolaj disznózsír helyett Miért öregszik az ember? — Szempihentető gyakorlatok Korunkban a legtöbb ember, ha eléri az öregkort — 70—80 év között meghal. Az átlag 74 éves korában. Kivételes, hogy valaki megéri a 80, 90, sőt a száz évet is. Az emlős állatokkal összehasonlítva, a test nagyságát tekintve a 74 év hosszú életnek számít. Az embernél sokkal nagygobb testű állatok jóval rövidebb ideig élnek. A ló 40 évig, a teve ötven, a szarvasmarha 30, a zsiráf csak 25 évig él. Akárhogy is áll a dolog a többi állat élettartamát illetően, azért mi emberek mégis szeretnénk 180 évig élni! De hát miért öregszünk? Egy régebbi tudományos elmélet azt tartotta, hogy az öregedést az egész állatvilágban a sejtplazma kolloid anyagának zsugorodása okozza. A sejt anyagai csomósodnak, víztelenné válnak, mintegy kiszáradnak s emiatt nem tudják ellátni az életfunkciókat. Sokan hódoltak annak a nézetnek, hogy a gerinces állatok azért vénülnek, mert a kötőszövetek, csontok, az inak, szalagok — idővel burjánoznl kezdenek, mintegy elnyomják a többi működő sejtet Az orvosok körében népszerű volt az a felfogás, amely az öregedés okát a vérerek elváltozásaiban kereste. Innen az érelmeszesedésről vallott, igen elterjedt felfogás. De nézzük, milyen szerepet tulajdonítanak az idegsejteknek az ÖregedésMilyen „komputerekkel“ rendelkeznek a madarak? Jönnek a fecskék Miként lehetséges az, hogy a madarak több ezer kilométernyi távolságú helységekbe költöznek, ilyen meszi és gyors repüléshez e kis teremtmények miből merítenek erőt? Minden akklimati- zációs berendezés nélkül átrepülnek a legmagasabb oxigénszegény hegycsúcsok felett, és nem csökkentik sebességüket. Milyen anyagváltozásoknak kell végbemenni a madarak szervezetében? Ez csak néhány a kérdések közül, amelyekre a mai napig nem találni feleletet. Mindezek között a legtitokzatosabb a madarak navigációs képessége. A galamb minden nehézség nélkül hogyan talál mindig haza? — Kontinenseken átrepülve, hogyan nem téved el a sötétben sem? Mi kényszeríti az idegen fészekben kikelt kakukkfiókákat, hogy másfelé repüljenek, mint amerrefogadott szüleik hívják őket és milyen iránytű költözteti ezeket a kis magános madarakat olyan útra, amelyet sohasem láttak? E problémák kutatását a tudósok mindössze 20 évvel ezelőtt kezdték, amikor az új tudomány — a bionómia — kimutatta, hogy sok, ember által konstruált műszer nem ér el olyan pontosságot, mint ami a természetben megtalálható és működik. Kísérleteket folytatva a madarakat örvénylőén mozgó kalitkába helyezve narkotikus állapotban több ezer kilométernyi távolságra szállították. S ennek ellenére sza- badonbocsátásukkor akár éjjel, akár nappal, szárazföldön vagy víz felett a madarak valamilyen módon mindig meg tudták határozni helyzetüket, s aztán a megfelelő irányba repültek. Senki nem tudott még megfelelni arra a kérdésre, hogyan tájékozódnak a madarak a térségben. Egyes elméletek szerint a csillagok, a nap állása, a föld mágneses tere segítségével stb. A madarak navigációs képességének kutatásával legújabban a kijevi tudósok foglalkoztak. Megismételtek ők úgyszólván mindenfajta szovjet és külföldi ornitológusok által alkalmazott^ költöztetési kísérletet. A kísérleteket többek között sárgarigókon és szajkókon végezték. Kistjakowski professzor a kísérletek vezetője azt állítja, hogy a madarak a tájékozódás megállapításában és a navigáció meghatározásában nem egyfajta alapfeltételre támaszkodnak, hanem az adott különböző rendszerek egész csoportját használják fel. A kísérletek megmutatták, hogy a madarak csillagtalan ég alatt a föld mágneses terének alapján tájékozódtak, amikor azonban a mágneses tér vonalát szabálytalanul repülték át, pálya- módosításukban később a csillagok állására támaszkodtak. A kijevi tudósok kísérletei bebizonyítják, hogy a madarak a földhöz közeledve jól érzékelik a mágneses tér hatását, ellenben az erőteljesebb ultrahangra éppen úgy reagálnak, mint az ember, észre sem veszik. Meghökkentő tapasztalatokra tettek szert például az ún. homing (angolból: „hazatérés”) területén. Korábban mindenekelőtt a madarak távoli helységből való hazatérését kutatták, a szovjet ornitológusok viszont a kis távolságok mérésére szorítkoztak és megállapították, hogy 5 kilométerre a fészküktől a madarak rosszabbul tájékozódnak, mint például 30 kilométerről, ami azt jelenti, hogy mindenekelőtt a csillagok állására támaszkodnak. Nem teljesen világos azonban, hogy a madarak milyen módon határozzák meg olyan gyorsan és hibátlanul helyzetüket és a csillagok állását. Elégtelennek tűnne az az állítás, hogy csak a biológiai óraszerkezetre, a biológiai iránytűre és különböző geometriai síkszögek érzékelésére támaszkodnának. E kérdések megoldására az embernek még elektronikus számológépek segtíségével is sok időre lenne szüksége. A legutóbbi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a madarak egy ideig teljesen ismeretlen „iránytűvel” rendelkeznek. ben ? Tény, hogy . állaton, emberen egyaránt az idegsejtek működése közben bizonyos lipoid tartalmú festékanyag halmozódik fel, amely biztos jele és egyben oka is volna az öregedésnek. Végül említsük meg az endokrin-rendszerrel kapcsolatos megfigyeléseket is. Az ivarmirigygek csökkent sejt- és hormontermelő képességének köszönhető az öregedés számos szimp- tómája. Bármiben is látják az öregedés okát, akármi is váltja ki — tény, hogy megállíthatatlan. Gildemeister már ötven évvel ezelőtt megállapította, hogy az öregkori na- gyothallás végeredményben fiziológiás jelenség. Mert az emberi fül ingerfelfogó képessége legnagyobb a gyermekkorban, amikor 20 000 rezgést fog föl, a pubertás idején már csak 19 ezret, 35 éves korában 15 ezret, ötven éves korában már csak 13-at, az aggastyánok mindössze nyolezer rezgésszámú hangokat képesek érzékelni. Hasonló a helyzet a szemmel is. Ez a szervünk is fokozatosan használódik el. A múltkori cikkünkben már idéztük J. Glass ismert angol gerontológust, aki az egyes szervek korai öregedését azzal véli késlelteni, hogy megfelelő táplálékot ajánl, másrészt megfelelő foglalkoztatást javasol. Lássuk Glass receptjét! Mit ajánl a szem hosszú ideig való életben tartására? A szemet mindenekelőtt megfelelően kell táplálni. Szüksége van különböző vitaminokra. Ilyen az A és a B2 vitamin, de fontos neki a C vitamin is. Ezért kellő mennyiségben kell fogyasztani csukamájolajat, kölest, paradicsomot és zöldhagymát. Nagyon hasznos a szem hosszú ideig való élet- bentartásához a célszerűen megválasztott néhány specifikus szemgyakorlat is. Tenyerünkből formáljunk tölcsért, ezt tartsuk szemünk elé. Most gondoljunk a fekete színre és kövessünk el mindent, hogy tényleg feketét lássunk. Ha közben különböző színű felvillanások jelennek meg a szemünk előtt, akkor a kísérlet még nem tökéletes, mert nem sikerült látószervünket teljesen elernyeszteni. Folytassuk csak a gyakorlatot mindaddig, amíg nem sikerül teljesen sötétnek látni a szemünk előtti függönyt. Ha ezt elértük, üljünk nyugodtan tovább, lehetőleg ne mozogjunk, csak nézzünk előre a szemmel egymagasságban. — Most ne mozdítsuk a felünket se, csak a szemünket fordítsuk úgy, mintha a mennyezeten akarnánk keresztül látni. Ezután nézzünk lefelé, de fejünket most se mozdítsuk. Ismételgessük ezt a gyakorlatot legalább tízszer. Gyakoroltassuk a szemünket úgy is, hogy nézzük a szemközti falat. Közben sétáltassuk szemgolyónkat a falon, mintha egy sétáló legyet kísérnénk tekintetünkkel. Közben csak a szemünkre gondoljunk — ez igen fontos! Ezek a gyakorlatok kitűnően megnyugtatják a szemidegeket. Jó hatással van a szem fénytörő közegeire, sokáig megőrizhető így az éleslátási képesség. A tökéletes relaxia kimondhatatlanul kedvező a szemidegekre, amelyeket megnyugtat. Hasonlóan kedvező az is, ha időnkint a szemgolyót megfürdetjük mézzel kevert vízben. A méz nemcsak nyugtatja a szemidegeket, hanem fertőzésgáíló hatása is van. A gerontológusok majdnem kivétel nélkül állítják, hogy az emberek azért nem élnek még manapság hosszú ideig, pláne 180 évig, mert túlságosan sok zsírt fogyasztanak és főleg helytelen formában. Milyen zsírok megfelelők és melyek károsak? Általános szabály, hogy azokat a zsírokat, amelyek nem tartalmaznak vitaminokat, a káros zsírok kategóriájába kell sorolni. Ide tartozik a disznózsír. A zsiradékok között elsőrangú helyük van a táplálkozás szempontjából a telítetlen zsírsavakat (olajsavat) tartalmazó zsiradékoknak, mindenekelőtt a növényi olajoknak. Ezekben ugyanis nincs koleszterin, amely érelmeszesedést okozhat. Ideális zsírfajta a búza csírájából sajtolt olaj, azután az olíva-, a gyapot- és a napraforgó olaj, de megfelelő a len- és a szójaolaj is. A mi viszonyaink között természetesen a napraforgóolaj jöhet számításba. Ezt kell fogyasztani disznózsír helyett. A zsírok túl nagy mennyiségben való fogyasztása, mégha az telítetlen zsírsavakból is van. komolyan veszélyezteti a hosszú élet kilátásait. Az is hátrányos, ha a zsírokat nem egyenlő arányban fogyasztjuk a többi tápanyaggal. Fehérjét, szénhidrátot és a zsírt táplálkozásunkban megfelelő arányban kell fogyasztani. — Általános szabály, ha a fehérjét 100-nak vesszük, akkor a szénhidrát aránya ötször ennyi, vagyis ötszáz, a zsír pedig csak fele arányú legyen a fehérje arányához, tehát 50. Persze tudni kell azt is, hogy a zsírételektől való mániákus félelem komoly következményekhez vezethet. Ugyanis, ha a szervezet nem jut elegendő zsiradékhoz, akkor ez fokozott érzékenységet idézhet elő n rákkeltő anyagok iránt, gyomor- és tüdőrák keletkezhet. Másik súlyos következménye a zsírhiánynak az idegrendszer zavara, miután az idegsejtek hártyájának fontos komponenseit a telítetlen zsírsavakból építi fel a szervezet I
