Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-24 / 70. szám
nunantmt napin 3 1f78. mércfus 24. Megkezdődött a talpra állás Petién*«! i tanulságok „Befuccsolt” egy jobb sorsra érdemes gazdaság. A Megyei Tanács által kijelölt szanálási bizottság a pellérdi Üj Barázda Termelőszövetkezetben elképesztő állapotokat rögzített. A szövetkezet tavalyi gazdálkodási vesztesége a mérlegből kimutathatóan 12,7 millió forintra rúg. A tagság öt nappal ezelőtt teljesen új vezetőséget választott. Hiábavaló lenne most már a kesergés. De az ügynek feltétlen vannak tanulságai. Erősítő injekciók A szanálási bizottság a következő bizonyítványt állította ki: a tsz egész gazdálkodása szakszerűtlen, megalapozatlan; a termelés a kapkodás, a felületesség nyomát viseli magán. Pedig a tsz-át- szervezések után a pellérdi termelőszövetkezet nem egy erősítő injekciót kapott. Az utóbbi öt-hat évben az átlagot meghaladó külön állami megsegítésben, ötmillió forintban részesültek. Pellérd ennek ellenére lejtőre került, mert vezetői nem értettek a gazdálkodáshoz. Mi jellemezte a gazdálkodást? Néhány részlet a szanálási bizottság jelentéséből. A gazdálkodás mutatói siralmasak. A vetésszerkezet rossz, nem felel meg a gazdaság igényeinek. Nem biztosította az állatállomány abrakszükségletét, így a tsz évente 60— 70 vagon abrakvásárlásra szorult. A talajerővisszapótlás az alacsony állatsűrűség következtében nem megoldott. A trágya kezelése szakszerűtlen. Az elmúlt négy év átlagában a burgonyát 10—12, a hüvelyeseket 25—30, a zöldséget 40—42 százalékos veszteséggel termesztették. Hogy miért? Azért, mert a géppark elavult, a munkákat nem végezték el időben és jó minőségben. Tavaly őszről szántatlanul maradt 950 hold, a kukorica több száz holdon szedetlen. A traktorok és a gépkocsipark teljesítménye alacsony, a normálhold .önköltsége magas. Ha nem is volt megfelelő vetésszerkezet, talajerővisszapótlás, korszerű géppark, de volt pulikutyatenyészet. Ám legyen, ha különben jól mennek a dolgok, nincs baj az alaptevékenységgel. Vállalkozni kell, miért ne, ha hoz a konyhára, vagy éppen a tagok egyenletes foglalkoztatása a cél. De volt műanyagüzem is. És ez a kis melléktevékenység tavaly egymillió forint veszteséget okozott. A készletek jelentősek és sajnos értékesíthetetlenek. A szakértők szerint a 300 ezer forint értékű nyersanyagkészlet nagyrésze eladhatatlan. — Ugyancsak a szakértők szerint a/ 4X1 ezer forint értékben nyilvántartott feldolgozó gépek tényleges értéke csak mindössze 150 ezer forint. Alkalmazottak szövetkezete A szarvasmarha-állományt fokozatosan, évről évre csökkentették, noha a tsz szakosított tehenészeti telepet épít. A csőd árnyékában az elmúlt években ismétlődően a meglévő szarvasmarha, vemhes- üsző állomány nagyrészét értékesítették. A hízómarhák súlygyarapodása igen gyenge eredményt mutat. A beruházási tevékenység meglehetősen zűrzavaros. A tsz házilagos kivitelezésben belekezdett egy szakosított teI henészeti telep és egy gépja- j vító műhely építésébe. Egyik , sem készült el. Ellenben a részszámlázások során a szarvasmarhatelepnél 275, a gépműhelynél 264 ezer forinttal, tehát több mint félmillióval számláztak többet és a tsz igénybe vette az összeg után járó többlet ártámogatást. Közben az építőbrigád feloszlott, érdekes módon azonban távozásuk előtt nem számoltatták el őket. És még egy jellemző adat, hogy még teljesebb legyen a kép. A pellérdi tsz az alkalmazottak szövetkezete volt. A nagyfizetésű alkalmazotti gárdának 1968-ban már több jövedelmet — 4,8 millió forintot — fizettek ki, mint a tagoknak (4,7 millió forint). S ha már a jövedelmeknél tartunk, megjegyezzük, a tsz vezetői a labilis pénzügyi helyzet ellenére az elmúlt évben is liberális bérgazdálkodást folytattak. Prémiumokat fizettek ki. Tehették, hiszen hamis volt a mérleg, és ebből az is következik, hogy akik ebben közrejátszottak, azoknak ennyiben érdekükben is állt a mérleg meghamisítása. Hamis mérleg Tanulságos történet a kozmetikázás is. Néhány furfangos tétel: a tsz 1968-ban közel félmillió forintért burgonyát adott el a MÉK-nek és ezt a MÉK ki is fizette. Tél lévén, a burgonyát a szövetkezetben raktározta, így aztán bevették pluszként a mérlegbe. Nem ez az egy tétel, amikor saját eszközként szerepeltettek a mérlegben olyan értékeket, amelyek mások tulajdonában voltak. És így tovább, a végeredmény 5 millió forintnyi hamisítás. De ez természetesen csak ideiglenes megoldást jelenthetett. Mármost a kérdésünk: hol volt az ellenőrzés? Feladata magaslatán állt-e az ellenőrző bizottság, a leltározó bizottság, a pártvezetés? És a szövetkezeti demokrácia? — Senkinek sem volt ellenvetése? A szanálási bizottság jelentésében leszögezi: a katasztrofális helyzet kialakulásáért felelősnek tartja a termelő- szövetkezet egész választott vezetőségét, de az ágazati szervezetlenségekért a szakvezetőket is. A mérleghamisításban anyagilag és erkölcsileg külön is felelősnek tartják Tálos Lászlót, a tsz l volt elnökét és Fejes János- nét, a volt főkönyvelőt. Esetükben a számviteli rend és I az adatgyűjtési fegyelem megsértése, a népgazdaság szerveinek megtévesztése és az adócsalás bűntettének alapos gyanúja áll fent. A Megyei Tanács pénzügyi osztálya a rendeletekben foglaltak szerint eljárt, feljelentést tett a minisztériumban. . Arról van szó, hogy egyes tevékenységeket (műanyagüzem) megszüntetnek, vagy visszafejlesztenek. Más tevékenységeknél az az elv: addig foglalkoznak velük, amíg nyereségesek és a kapacitás jóelőre lekötött. Meg kell változtatni a vetésszerkezetet, fokozatosan fel kell készülni tartós termelési ágként a tehéntartásra, másként kell szervezni az üzemet — és így tovább. Már megírtuk, a veszteség egy részét az állam dotálja, másik része, 5,4 millió forint szanálási hitel. Ezt három év alatt kell kigazdálkodni és visszafizetni, a szanálási bizottság ezt nagyon reálisan kiszámította. A talpra állás Nem lesz könnyű dolga az új vezetőségnek, élén Kislaki Lászlóval, a pogányi tsz — még ugyan nem mondott le — volt elnökének és a tagságnak. A nadrágszíjat össze kell húzni, a kárvallott tagság három évig bérének csak a garantált részét, nyolcvan százalékát kaphatja meg. A kigazdálkodás üteme természetesen gyorsítható, egyenesbe jöhetnek esetleg hamarább is. Ha a tagság az új vezetőség és a szakvezetők mellett fegyelmezetten felsorakozik, ezek a március végi napok valóban új tavasz kezdetét jelenthetik a pellérdi termelőszövetkezetben. Miklósvári Zoltán Díszegyenruha és földtani metszetek Bányatörténeti kiállítás Meszesen A megnyitó után a vendégek megtekintették a kiállítást. Szokolai felvétele A fekete bársony díszegyenruha és az aranyozott markolatú kard még másfél évszázad távlatából is rangot ad, tekintélyt parancsol, de aztán újabb vitrin következik, s egyszerre vége minden ünnepélyességnek. Hatósági halotti bizonyítvány. Felvétetett 1937. február 27-én, Pécsszabolcs községben. A halott neve: Feitig Imre. Sérülése: lábtörés... A papír megsárgult, a tinta elszínte- lenedett — a bajtársak, a valamikori szemtanúk emlékezete azonban minden mozdulatot őriz. Amikor eldörI dűlt a Csertető alá kivezényelt csendőr-raj sortüze, Feitig Imre a gyomrához kapott, s száján bugyborékolni kezdett a vér. Állunk a vitrin előLt. s tűnődünk, vajon milyen ember lehetett az a hivatalnok, aki képes volt ilyen szemérmetlen hazugságra? A sérülés neme: alszár- törés... Jó írás, művelt emberre vall. Később, valaki — ki tudja minek a hatására — kék színessel beírta az egyik rovatba: az erőszakos halál gyanúja fenn áll — de a tényeken már ez sem változtat semmit. Ennyit ért egy „szabad ember” — hiába volt a Mi van a kapu mögött? Kulcs helyett fél tégla — „Az én házam az én váram...* Új vezetőség — Csatornázzák Sellyét. A Sellyéi községi Tanács a közelmúltban megrendelte Sellye csatornázási tanulmánytervét. A község csatornázását társulásos alapon, illetve a Sellyén tevékenykedő vállalatok hozzájárulásával akarják megoldani. A csatornázás lehetővé teszi majd, hogy emeletes társasházakat építsenek a községben. E házak felépítéséről a községi tanács már tárgyalásokat folytatott az OTP-veL A felelősségrevonás tehát megkezdődött. — Megírtuk szombati számunkban, hogy a régi vezetőséget megfosztották jogkörüktől. Teljesen új vezetőséget választottak. — Ugyancsak a szanálási bizottság javaslatára a tagság utasította az új vezetőséget, hogy keresse meg és vonja felelősségre a tsz volt anyag- beszerzőjét, aki több százezer, forint kárt okozott a tsz-nek. A volt anyagbeszerzőt úgy premizálták, hogy annál többet kapott, minél nagyobb értékű anyagot szerzett be. ezért felverte az árakat. — Ugyancsak felelősségre kell vonni a műanyagüzem volt — büntetett előéletű — ve- j zetőjét, aki becsapta a szövetkezetét. Meg kell keresni és le kell számoltatni az építőrészleg volt vezetőjét is. A jogtalanul felvett jutalmakat. prémiumokat fizettessék vissza. A szanálási bizottság nemcsak a felelősségrevonások ügyében tett javaslatokat a tagságnak, de kidolgozta a talpraállás módozatait is. Az ésszerű javaslatokat a tagság a közgyűlésen helyesléssel, pontról pontra megszavazta. N. János hétközben minta- férj. Szombatonként viszont menetrendszerű pontossággal megveri a feleségét. A szomszédok már tudják ezt, legfeljebb csak akkor zsörtölődnek, ha a férj a szokásosnál később tér haza, s .a rendes „műsoridőn” kívül végzi az asszonynevelést, vagy a hangokból úgy tűnik, hogy túlzásba viszi a dolgokat Különben jobb a békesség — családi ügyekbe senkinek sincs beleszólása ... Hat tagú család, egy kapukulccsal. Ha a férfiak az éjszakai műszakból, netán „nem hivatalos” második műszakból jönnek haza, tapintatosak a házfelügyelővel szemben: nem zargatják fel minden éjszaka, hogy beengedje őket. Inkább a bejárati ajtó üvegét vágják be egy féltéglával —, mert az ugye mégiscsak államköltségen van... A derék családapa görkorcsolyát vesz gyermekeinek, hadd szórakozzanak a fiúk. Ebben a szeszélyes időben viszont felelőtlenség lenne a gyerekeket az utcára engedni, még megfáznának. Mi sem egyszerűbb, görkorcsolyáznak a lakásban. Fáradhatatlanul, igazi gyermeki hévvel. Hogy az alattuk lakó éjszakai műszakból jött, és aludni szeretne? Senkinek semmi köze hozzá, ,.az én házam, az én váram, azt csinálok. amit akarok .. .” A házfelügyelővel egy darabig a kisablakon keresztül beszélgetünk. — Nem merem beengedni. A múltkori eset óta senkit i sem engedek a lakásba, any- nvira félek. Igazolom magam, beenged. Az asszony félelme nem alaptalan. Néhány nappal ezelőtt, amikor a kaput ment bezárni, valaki elkapta a lépcsőházban. Hiába kiáltozott segítségért, sikoltozott, az ajtók zárva maradtak. Csak akkor nyíltak ki. amikor minden elcsendesedett, a támadó már árkon-bokron túl járt. A lakók azt mondták nem akartak kíváncsiskodni, hátha csak arról van szó, hogy valamelyik férj a nézeteltérését tisztázza a nejével... Lehetne tovább sorolni a történeteket, kazalnyi van belőlük. Olyan apróságokról szinte már említést sem érdemes tenni, hogy a gyerekek összefirkálják a lépcsőházakat, egy-egy gazdálkodó hajlamú lakó nyulat vagy baromfit tart az alagsorban, puszta szórakozásból kiszerelik a kapcsolótáblák csavarjait, a liftaknába hordják a szemetet, vagy valamiféle elferdült önkritikával leköpködik a liftben elhelyezett tükröt. A házfelügyelő sokszor hiába szól, az is előfordul, hogy megveréssel fenyegetik. Néhány esztendővel ezelőtt még az sem volt túlzottan ritka, hogy valaki a saját lakásában egy sereg csirkével, sőt disznóval vállalt társbérletet, esetleg fusi-műhelyt rendezett be az egyik sarokban, vagy az egyszerűség kedvéért a konyhában vágta fel a tűzifát. Ilyen esetek ma már nincsenek, azt azonban még korántsem állíthatjuk, hogy megtanultunk kulturáltan lakni, a magánéletben is a közösség szabályaihoz alkalmazkodva élni. A legtöbb baj, veszekedés forrása manapság a házibuli. Természetesen harsogó beatzenével, temperamentumos tánccal, és nem kis mennyiségű itallal. Ilyenkor aztán az aludni vágyó szomszédokat a legenyhébb esetben is azzal küldik el. hogy mi köze hozzá, szórakozni mindenkinek joga van. Ha már így vesszük, aludni is legalább annyi... Egy-egy névnapért, vagy alkalmanként bármilyen apropóval szervezett buliért még senki sem szól, de azért viszont joggal mérgelődnek a lakók, ha valaki rendszeresen éjszakai lokálnak használja a lakását. „Szúrópróbaszerűen” benéztem néhány lakásba is, szándékosan olyan bérhézban, ahol a lépcsőház, az egész környezet arról árulkodott, hogy nem sokat törődnek vele a lakók. A lakásokban szinte kivétel nélkül rend. tisztaság fogadott. „Tudja az ember kényes az otthonára” — mondta valaki. Ez rendjén is van, de miért csak azt az egy-két szobát érzi otthonának valaki? A lakók, házfelügyelők bejelentéseit a PIK kivizsgálja, s ha megállapítható, hogy megsértették a házirendet, figyelmeztetik az illetőt. A figyelmeztetések hatékonysága azonban nagyon kétséges, különösen az „én házam, az én váram”, szemléletű embereknél, akik ráadásul arról is megfeledkeznek, hogy „várukhoz” sokan az állam jóvoltából jutottak. A tulajdonviszonyok, úgy látszik meghatározók. A szövetkezeti házakban, igazán apró-cseprő dolgoktól eltekintve semmi probléma sincs, a lakók óvják az épületet, szinte már az első lépcsőnél észre lehet venni a törődést. Ellenpélda — tisztelet a kivételnek — az állami bér- ház. Azoknak nem mi vagyunk a tulajdonosai? D. Kónya József — A beteggondozás elvi és gyakorlati kérdéseiről szóló tanulmánykötetet jelentetnek meg a megyei és városi egészségügyi osztályok április 4. tiszteletére. A kötet lényegében az első pécs-baranvai orvosnapok reprezentatív anyagát tartalmazza. díszegyenruha és az aranyozott markolatú kard .. Hétszázegynéhány tárgy, fénykép, korabeli dokumentum sorakozik a Mecseki Szénbányák mekzesi központjának múzeummá alakított nagytermének vitrinjeiben A rendezők — az igazgatóság szervezési osztálya és a Janus Pannonius Múzeum hely- történeti osztálya —. megra- gadóan szép munkát végeztek: a látogató nemcsak az elmúlt másfél száz év bányatörténeti, munkásmozgalmi és kulturális eseményeivel. de az iparág műszaki fejlődésének legjellemzőbb állomásaival is megismerkedhet. A gyűjtés — Tóth Tibor szervezési osztályvezető és munkatársai lelkes kezdeményezésére —, két évvel ezelőtt kezdődött. A műszaki propaganda hónap keretében tegnap délután 3 órakor megnyitott kiállítás az azóta ösz- szegyűlt anyag első nyilvános bemutatója s mint azt Ga- ramvölgyi János, a Szénbányák igazgatója, a megnyitó ünnepség szónoka, mondotta: a leendő pécsi bányászati múzeum megnyitásának főpróbája is. A legrégibb anyag az 1800- as évek elejéről való. Szerszámok. zászlók, német nyelvű feljegyzések. Műszaki szempontból a legérdekesebb' egy üzemvezetői jelentés — 1853-ból. A legizgalmasabb: a fentebb már említett csertetői anyag. Jegyzőkönyvek, vádiratok. A legdöbbenete - sebb: egy farönk — benne egy lapáttal. A kopott vaslapát úgy áll a fában, mint egy fejsze. 1948-ban, a -'cs- bányatelepi sújtólégrobbanás hatalmas ereje vágta A nyolc „fejezetre” bontott kiállítás a mecseki b'”"' " kodás kezdeteitől a mai 17 ezer embert foglalkoztató vállalatig követi nyomort" “a változásokat, eseményekét. íA- legváltozatosabb vitrin: á banyászlámpa-gyűjtemény. — Réz pipicstől a legmodernebb villamos lámpáig minden világító alkalmatosság együtt van. Ugyancsak teljes a fém- támgyűjtemény. A szakemberek számára persze nem ezek a látványos dolgok mondanak a legtöbbet. Padlásokról, pincékből térképek százai kerültek elő. Földtani metszetek. művelési tervek. A nagy gonddal megrajzolt dokumentumokat nézegetve elém ul az ember: hát ezek az öregek mindenről tudtak? A március 2R-ig nyitva tartó kiállítás meglepetése Rétfalvi Sándor nagyméretű réz- domborműve. amely a csertetői tüntetést, illetve a csen- I dőrsortűz pillanatait ábrázol- j ja. Kellemes színfolt az a i vitrin, amely a bányász-kép- j zőművészek munkáiból ad ízelítőt. Az országos bányász képzőművészeti biennálén is sikerrel bemutatkozott festők, szobrászok közül ez alkalommal Bachmann Zoltán. Érdy Győző. Krátky Éva. Torbó Gyula és Török Sándor műveivel találkozhat a közönség. B. S. Határidő előtt adták át rendeltetésének az országos gázprogram keretében épüli új salgótarjáni tűzhelygyárat. A Zománcipari Művek új üzemében teljes kapacitással megkezdték a különböző típusú gáztűzhelyek és gázkonvektorok gyártását. Képünkön: az új tűzhelygyár szcreldéje. ahöl évente 140 ezer darab gáztűzhelyet és fűtőkészüléket gyártanak.
