Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

Ara: SO Hlté> Világ proletárjai, egyesüljetek! xxvii.évfolyam,70.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja iwo.mércim24.,fcetk A fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttgyűlése Péter János Berlinben Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások A tartalomból; HE AZZAV t LLE-KONGO: Reakciós pueetthísérlet (2. oldal! Pellérdi tanulságok (3. oldal) I Szerencse tárgysersjálék nyereményjegyzéke <5. oldal) N yolcadik alkalommal ül össze ma Baranya fo­gyasztási szövetkezetei­nek megyei küldöttgyű­lése. A küldöttgyűlés feladata számot adni az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek, a takarékszövet­kezetek és a lakásszövetkeze­tek elmúlt három évi mun­kájáról, továbbá a korszerű szövetkezetpolitikai elveknek megfelelően megválasztani a Megyei Szövetséget Az MSZlVii* Központi Bi­zottsága múlt év novemberi ülésén értékelve népgazdasá­gunk helyzetét, megállapítot­ta, hogy az ország gazdasága a IX. kongresszuson hozott határozatok értelmében az el­határozott irányban fejlődik, sikeresen valósulnak meg a harmadik ötéves terv célki­tűzései és a gazdaságirányí- . tási reform az elmúlt két esz­tendő tanulsága szerint kiáll­ta a próbát A mai napon összeülő me­gyéi küldöttgyűlés egyik fő feladata, hogy elfogadja a Megyei Szövetség új alapsza­bályát, amely a Megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága elé kerül jóváhagyásra^ Ez a munka, amely az elmúlt év végén és az 1970-es év első hónapjaiban folyt a szövetke­zeti tagság széles rétegeit mozgósította. Bátran elmond­hatjuk, hogy as új alapsza­bályok demokratikus elkészí­tése valóban társadalmi ügy-' gyé vált Az alapssabályké- szítést a szövetkezetek gon­dosan összeállított, széleskörű program szerint végezték. A tulajdonosi szerep biztató for­mái voltak ezek. Igen kedve­zően hatott erre a munkára, hogy a legtöbb helyen a párt, a tanács, a termelőszö­vetkezet és a nőtanács helyi szervei véleményt mondtak és javaslatokat tettek az új alapszabály-tervezethez és se­gítették a munkát Ezúton is köszönetünket fejezzük ki ér­tékes segítségükért. A szövetkezeti részközgyű­léseken mintegy harmincez­ren vitatták meg a tagok kö­zött a szövetkezetükre vonat­kozó alapszabályt. A gyűlé­seken megnyilvánuló aktivi­tás ékesen bizonyította, hogy a tagok döntő többsége a jog­értelemben vett tagsági vi­szonyon túlmenően mély em­beri kapcsolattal is fűződik szövetkezetéhez. Ez is a szö­vetkezeti önállóság és de­mokrácia egyik megnyilvánu­lása. A szövetkezeti tagság az alapszabályban maga dönti el szövetkezete működési köret, maga választja meg vezető szerveit és kizárólagos joga eldönteni tagja kíván-e len­ni a Megyei Szövetségnek. A megtartott közgyűléseken 25 általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet, 19 taka­rékszövetkezet és 12 lakásszö­vetkezet tagsága határozott akként, hogy tagja kíván len­ni a Megyei Szövetségnek. A VIII megyei küldöttgyű­lésen számot adunk a fo­gyasztási szövetkezetek harmadik ötéves tervidő­szakban eddig elért eredmé­nyeiről, miként kerültek vég­rehajtásra a VII. küldöttgyű­lés határozatai. Valamennyi szövetkezeti ágazat kiemelke­dő eredményeket ért el. A szövetkezeti tagok száma meghaladja a 100 000 főt, kü- kesösen nagymérvű a fejlő­dés e téren a takarékszövet­kezeteknél, ahol Í0 000 fővel növekedett a tagok száma. A takarékszövetkezetek betétál­lománya 3 év alatt 85 száza- lcitkal növekedett és nap­jainkban meghaladja a ne- gyedmilliárd forintot. A ta­karékszövetkezetek ma már szinte az egész megyét behá­lózzák és méltán nyerték el a falusi lakosság megbecsü­lését. A lakásszövetkezetek tevé­kenysége — a szövetségünk érdekképviseletében — a kö­zelmúltban kezdett kibonta­kozni. A megye 14 lakásszö­vetkezete közül 11 működik Pécsett, 3 vidéken (Komlón, Szigetváron, Mohácson). A la­kásszövetkezetek célja, hogy közösen biztosítsák a lakások karbantartását, megóvását és felújítását Szövetségünk az elmúlt évek során jelentős anyagi támogatást nyújtott a lakásszövetkezetek részére. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek az elmúlt három év alatt tanú- bizonyságát adták, hogy tud­tak élni a mechanizmus adta lehetőségekkel. A szövetkezeti kereskede­lem fejlődési üteme megha­ladta a megyei és az országos átlagot. Az 1969. évi kereske- tL.mi forgalom túlszárnyalta nz 1,4 milliárd forintot. Ez 44 százalékkal több, mint 1966-ban volt. 1967 óta szö­vetkezeteink az árualapok bővítése érctekében a szom­szédos Jugoszláviával határ­menti árucsereforgalmat bo­nyolítanak. Ennek keretén belül közel 50 millió forint értékű export—import forgal- n ' bonyolítottak. A hálózatuk fejlesztésére szövetkezeteink (ÁFÉS2- ek) az eltelt 3 év aiatt 109 millió forintot fordí­tottak. A reform megszüntet­te a „területi elhatárolást” és így lehetővé vált, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek a vá­rosokban is létrehozzanak e""ségeket. A szövetkezetek élve ezzel a lehetőséggel, ABC áruházat, ruházati bol­tot, gumi szaküzletet létesí­tettek Pécsett, Mohácson ABC áruházat és üzletsort építettek. Jelenleg épül a Siklósi ABC áruház, és — ha csak kis mértékben is —, de teret nyert a szövetkezeti ke­reskedelem Komlón is. Sokat tettek a fogyasztási szövetkezetek a háztáji gaz­daságok megsegítése érdeké­ben is. A 'olvasztási szövet­kezetek keretén belül nap­jainkban 110 mezőgazdasági társulás működik. Tovább fejlődött az ipari szolgáltatási tevékenység. Az üzemág termelése 1966-hoz képest közel négyszeresére nőtt A fogyasztási szövetkeze­tek, mint ahogy az elmondot­takból kitűnik, az új gazda­ságirányítási rendszerben is helytálltak. Bizonyítja ezt, hogy a bevezetett közgazda- sági szabályozók el­lenére, gazdálkodási ered­ményük 1967-hez viszo­nyítva a mechanizmus előtti utolsó évhez (amikor még nem voltak szabályozók) 47 százalékkal növekedett A VIII. küldöttgyűlésünk alkalmából szeretettel kö­szöntőm megyei küldöttein­ket, szövetkezeti dolgozóin­kat, választott vezetőségi tagjainkat és egész szövetke­zeti tagságunkat. Ezúton kívánok további munkájukhoz sok sikert Nagy Sándor MÉSZÖV elnök Külügyminiszterünket fogadta Willi Stoph Péter János, a Magyar i Népköztársaság külügyiül- I nisztere hétfőn délben Otto | Winzemók, az NDK külügy- miniszterének meghívására , hivatalos látogatásra az NDK- I ba érkezett. A Berlin—Schö- j nefeld-i központi repülőté­ren, amelyet a Magyar Nép- köztársaság és az NDK álla­mi lobogóival, valamint a munkásmozgalom vörös jász­laival díszítettek fel, & ma­gyar államférfit Otto Winzer külügyminiszter, továbbá Gr- kar Fischer külügyminiszter- i helyettes, dr. Herbert Plüsch- 1 ke, az NDK magyarországi nagykövete és dr. Nagy La­jos, a Magyar Népköztársa­ság berlini nagykövete fo­gadták. A repülőtéri fogadáskor Otto Winzer üdvözlő szavai­ban reményét fejezte ki, hogy tárgyalásai Péter Jánossal a két szocialista állam kapcso­latainak további elmélyítését fogják szolgálni. Egyidejűleg hangoztatta, azt várja, hogy véleménycse­réjük tovább mozdítja előre az európai biztonság ügyét. Péter János megköszönve a meghívást, egyetértését ! nyilvánította Otto Winzer i üdvözlő szavaival. Az MTI berlini tudósítóiá- j nak jelentése szerint a Né­met Demokratikus Köztársa- j '■ ság és a Magyar Népköztár- i saság külügyminiszterei teg­nap délután megkezdték hi­vatalos tárgyalásaikat. Ezt megelőzően Péter János meg- , koszorúzta a szocialistái!: ; j Friedrichsfeldei emlékművét. ! Délután négy órakor Willi Stoph, az NDK miniszterei- j ; nőké fogadta külügyminisz- j ' terünket. \ V Április 10—1JL Brandt—M\on találkozó Bonn: Willy Brandt nyugatnémet kancellár április 10-én és li­án a Fehér Házban találko­zik Nixon elnökkel —, jelen­tették be hétfőn hivatalosan Bonnban. Brandt április 4-én vagy 5-én utazik Washingtonba. A Mecseki Erdőgazdaság IV. ötéves terve André Bettencourt látogatása Baranyában A francia miniszter nyilatkozata pécs—baranyai tapasztalatairól André Bettencourt, a Fran­cia Köztársaság terv- és te­lepítésügyi minisztere és kí­sérete, aki Bonder József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter társaságában a hát végét Baranyában töltötte, I vasárnap s siklósi -á;-.an j megtekintette a várkápolnát, j ahol kórushangversenyt ad- j tak a tiszteletére, majd sé- j tája során megnézte a vár értékes műemlékeit. A magasrangú vendégek Siklósról Pécsre jöttek, ahol a vendéglátó házigazda tisz­tét betöltő Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-elnöke, Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója és Bálint János, a Pécsi Tervező Vál­lalat vezetője kalauzolása mellett megtekintették a tör­ténelmi Pécs műemlékeit, a Székesegyházat, az újmecsek- aljai építkezéseket, s végül a francia emlékművet a Mecse­ken. A francia és magyar ven­dégek tiszteletére a Nádor Szállóban adtak ebédet. Mi­előtt asztalhoz ültéit, interjút kértünk André Bettencourt- j tói, aki szívesen nyilatkozott j pécs-baranyai tapasztalatai- I ról. I bizonyos különbségek is, de azok országaink lakosságának számarányából erednek. — Miniszter Ür! ön a kert­városi építkezés makettjeit nézve tett egy szakmai meg­jegyzést. — Igen. Ügy látom •vtsi’ón jól elhatárolják az ipari és lakókörzeteket, ugyanakkor keresik a. munkahely és a munkátvégzők közvetlenebb kapcsolatát, az utazás lerövi­dítéséi, mindezek mellett megfelelő részt hagynak a családi házas építkezés szá­mára is — fejezte be nyilat­kozatát André Bettencourt francia terv- és telepítésügyi miniszter. A francia küldöttség és a magyar kormányférfi vasár­nap ebédután a Balaton érin­tésével Budapestre utazott. Vasárnap este Bondor Jó­zsef búcsúvacsorán látta ven­dégül a francia minisztert, ahol magyar—francia közös dokumentumot írtak alá. A francia miniszter meg­hívta Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­nisztert, hogy látogasson el Franciaroszágba. André Bet­tencourt és kísérete tegnap j elutazott Budapestről. Nagy István ( Lovak helyett traktorok. Reá fűrészeket az emberi erő helyett motorok működtetik. Nagymennyiségű cellulóz, pa­pír és farost alapanyag a du­naújvárosi, mohácsi gyárak­ba, sót, az ország határain túlra is. Koncentrált fafel­dolgozók, manipulációs üze­mek épülnék. Az irienzn fa­csemete-nevelés, vegyszerezés kerül előtérbe az új erdőtele­pítéseknél. Ilyen és hasonló, a Mecseki Erdőgazdaság IV, ötéves ter­vére vonatkozó információk hangzottak el tegnap, az Or­szágos Erdészeti Egyesület pé­csi csoportja által rendezett előadáson, ahol Gyurisics Ta­más erdőmérnök tájékoztatá­sa nyomán kibontakozott a mecSeki fakitermelés és erdő- telepítés középtávú jövője. Az erdőgazdaság a most el­készült IV. ötéves terve a mostaninál magasabb terme­lési értéket és nyereség eléré­sét célozza, a koncentráció, s a műszála fejlesztés útján. —• Az egyes ágazatok leg­fontosabb feladatait röviden, a következőképpen lehet ösz- szefoglalni — mondotta Gyu­risics Tamás. — Már a soron következő 5 éves terv beindulására, te­hát még az idén, a csemete­kerteket 27-ről 15-re csök­kentjük. Ugyanakkor nagy­üzemi módszerek alkalmazá­sával a nevelést az eddigi : szinten tartjuk. Eddig négy­zetméterenként 200, a jövő­ben ekkora területen 800— 1C00 fenyő nevelésére kerül sor, amelyet tíizégabnozással. vegyszerezéssel érünk el. A fakitermelő ágazatban legfontosabb lépés, a már em­lített vágásterületek és gépe­sítés koncentrálása, az erdők­ben feltáró utak létesítése, a kövesutak mentén hosszúfás technológia bevezetésére al­kalmas feldolgozó munkapa­dok és manipulációs telepek létesítése — mondotta az elő­adó —. Ezután olyan trak­torokat kell beszerezni, amely hóban, sárban egyaránt ki­szállít egyszerre 10—12 köb­méter fát a vágás helyéről. Eddig ugyanis többnyire ott dolgozták fel. Végül a nagy­mennyiségű papírfák — bükk, gyertyán, cser a feldolgozá­sához nagyteljesítményű kér- goző gépeket kell vásárolni. Rövidesen — talán már a nyár elejére — megérkezik egy svéd kérgező gép, amely­nek teljesítménye tízszeresen felülmúlja az eddig használ­takat. —• Pécs város földrajzi kör­nyezete ragyogó. Az önök ve­zetői, látszik, óriási erőfeszí­téseket tettek és tesznek ma is az építés terén — mon­dotta a miniszter. — Nagy örömömre szolgált, hogy al­kalmam volt végig nézni Pécs műemlékeit, senki fi­gyelmét nem kerülheti el, mi történik e hegyaljai vá­rosban, szebbé fejlesztése ér­dekében. Ugyanakkor gondol­nak arra is, hogy a múlt ér­tékeit megőrizzék. — Nagy örömömre szol­gált, hogy találkoztam Hor­váth Lajossal, a Városi Ta­nács elnökével és Pécs építő­iparának vezetőivel. Érdeke­sek voltak számomra a pécsi városrendezési makettek, me­lyeket Bondor József minisz­ter társaságában néztem meg. Láttam a mára vonatkozó programjukat, de a jövőbeni terveiket is. —- Bondor József minisz­terrel, Horváth Isijos tanács­elnökkel és az építészeti szakemberekkel folytatott be­szélgetés során meggyőződtem arról, hogy a városrendezes és építészet szempontjából rendkívül nagy hasonlóság van a két országban felme­rülő problémák tekintetében. Természetese» előfordulnak A jubileumi évfordulók jegyében •• Ötperces mozgalom A Pécsi Fémipari Vállalat­nál a felszabadulás 25. év­fordulójára, illetve a Lenin- centenárimn tiszteletére tett szocialista munkaverseny- vállalások teljesítését most értékelik majd. A láncüzem­rész liidegsajtoló egységének szocialista brigádja több vál­lalás között megindította az ötperces mozgalmat a mun­kaidő teljes kihasználására és vállalták, hogy az export­lánc gyártásához időben szál­lítják a szerelékeket, ezzel biztosítva a folyamatos gyár- hasi. A láncüzem egyébként ebben az évben többféle mé­retben 500 tonnányi láncot szállít exportra. A képen: a hidegsajtoló üzem. Erb János felvétel® Magas fokit gépesítés, korszerű gazdálkodás

Next

/
Oldalképek
Tartalom