Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

4 utmttntmi napin 1*70. március 22. Március 26—28. Az országos diákköri konferencia szekcióülése Pécsett Első Ízben fordul elő a tudományos diákkörök or­szágos konferenciáinak történetében, hogy nem egyetemen, hanem főisko­lán rendezik meg egy gzek- eló üléseit Március 26-án délelőtt 11 órakor kerül sor a IX. Országos Tudomá­nyos Diákköri Konferen­cia Társadalomtudományi Szekciójának ünnepélyes megnyitójára a Pécsi Ta­nárképző Főiskola díszter­mében. . A háromnapos ülésszak rendezvényeire ez Ideig mintegy 200 vendég jelezte érkezését Négy tudományegyetem és nyolc főiskola hallgatói­nak munkái közül 157 zsűrizett dolgozat — köz­tük 24 a pécsi főiskolá­ról — hangzik el a tudo­mányos üléseken. A ren­dező szervek nagyon gon­dos munkával készítették elő a konferenciát, így a dolgozatok mindegyikét háromszor zsűrizték: elő­ször az adott Intézmény belső zsűrije olvasta el a tanulmányokat, majd ezt követte a különböző intéz­mények képviselőiből álló bizottság felülvizsgálata, végül a minisztériumi di­jakra érdemes dolgozato­kat az országos zsűri vá­lasztotta ki. A Tanárkép­ző Főiskola megbecsülését az is jelzi, hogy az egyes intézmények képviselőiből választott zsűri elnökei mind a pécsi főiskoláról kerültek ki. Az ülések programja rendkívül zsúfolt. A kul­turális rendezvények sorá­ban pénteken este a főis­kola művészeti együttesei lépnek fel a díszteremben. Szombaton délelőtt 10 óra­kor kerül sor a plenáris ülésre, ahol kiosztják a konferencia díjait. « A pécsi szekcióüléssel egyidőben hét más tudo­mánycsoportban kerül sor tudományos ülésszakokra Budapesten és az ország más városaiban. ősbemutató az Orvostudományi Egyetemen Van Pécsett egy lelke* Rá­kos Sándor-rajongó, Szilárd István, akinek már egyszer, két évvel ezelőtt sikerült ha­sonló lelkes gárdát összeko­vácsolnia az Orvostudományi Egyetem hallgatóiból. Ennek az irodalmi színpadnak volt köszönhető, hogy akkor be­mutatták Pécsett a Gilgames- eposz részleteit, amelyet Rá­kos Sándor fordított. Ezzel a műsorukkal 1968-ban az Or­szágos Egyetemi Művészeti Fesztiválon aranyérmet nyer­tek. Az Orvosegyetemen most új gárda van kialakulóban, akik pénteken este az aulában em­lékezetes élményt nyújtottak azoknak, akik szeretik Rákos Sándor költészetét: oratori- kus feldolgozásban bemutat­ták a költő Anyasirató című nagyszabású költeményét — Ami a Kiáltásnyi csönd című kötetben csak az értelem szá­mára jelentett élményt, a me­dikusok előadásában a fül és szem számára is érzékelhető­vé vált. Az orvostanhallga­tók ugyanezt az előadást vi­szik Szegedre, a felsőoktatási intézmények irodalmi színpa­dainak március 25—28 között megrendezendő fesztiváljára. Az est második részében a Gilgames előadás felújított változatát láthatta a közön­ség. Az est bevezetőjét Ke­rékgyártó István irodalomtör­ténész tartotta, aki az egy­mástól időben, évezredekre lévő művek közti kapcsolatot elemezte. Űj élelmiszer-áruház Pécsett Ismét egy szép üzlet, a Kossuth utca 69. szám alatt Korábban is élelmiszerbolt volt, hagyományos kiszolgálá­si rendszerrel. Átlagos for­galmuk havonta alig haladta meg az 1 milliót Most vi­szont kétmillió forintot vár­nak. Az átalakítással 27* négy­zetméterre növelték az alap­területet Elhelyeztek négy gondolát, ahol az ízlésesen tárolt áru, szinte „kínálja ön­magát”. Újdonság még az is, hogy élelmiszeren kívül a legszükségesebb napi háztar­tási vegyiárut, üveg- és por­celántermékeket apró .háztar­tási cinkeket is kaphat a fo­gyasztó. Az Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat közel fél­millió forintért alakította és rendezte be az új üzletet Külföldi újságírók Baranyában A pénteken este Pécsre ér­kezett külföldi újságírókat szombaton reggel 9 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban Rényi Péter, — a Népszabad­ság fószerkesztő-helyettese — kulturális és művészetpoliti­kai kérdésekről tájékoztatta, majd megtekintették a Pécsi Balett előadását A déli órákban a siklósi vár konferenciatermében Pal­kó Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Megyei Tanács elnöke, Bara­nya 29 évének fejlődéséről adott áttekintést Dr. Bihari Ottó — a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja — egye­temi tanár, a magyar tanácsi rendszerről, illetve alkot­mányjogi kérdésekről beszélt az újságíróknak. A sajtótájé­koztatón részt vett Noviet Jánoe, a Megyei Pártbizott­ság titkára és Tokáét Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyet­tese. A várétteremben megrende­zett közös ebéd után, a dele­gáció megtekintette a Sik­ló*—Villányi Állami Gazda­ság pincészetét A 14 ország sajtóvilágát képviselő S3 új­ságíró vasárnap délelőtt Har­kányból indul Dunaújváros­ba, majd Budapestre. Hazánk felszabadulásának ÍS. évfordulója tiszteletére Indított munkaversenyhez csatlakoztak se Építflgéngyártó és Javító Vállalat pécsi 1-es számú gyara Komarov brigádjainak tagjai. Többek közöt' vállalták, bogy a RGL— 2-es típusú géplapátok szerelését határidő előtt befejezik. így • most készülő 1# darab géplapát korábban kerül a megrendelőkhöz. A képen: munka közben a Komarov brigád tagjai. Bsokolal felvétem Viszontlátogatás A mezőgazdasági dolgozók csütörtöki látogatásának vi­szonzásaként tegnap — szom­baton — reggel pécsi ipari munkások, üzemi dolgozók utaztak Baranya több terme­lőszövetkezetébe és állami gazdaságába a Hazafias Nép­front és az Állami Biztosító CSÉB-je szervezésében, hogy a munkás—paraszt találkozó hagyományát tovább ápolják. A Hőerőmű dolgozói a vej- ti, a Sopiana munkásai a bak sal, a porcelángyáriak a mozsgói, a Húsipari Vállalat dolgozói a mohácsi, a nyom­dászok a belvárdgyulai ter­melőszövetkezetbe, a szén- és ércbányászok a Villány—Sik­lósi Állami Gazdaságba, a sörgyáriak a bolyi, a kesztyű­gyáriak pedig a Szentegáti Állami Gazdaságba látogat­tak, hogy a helyszínen ismer­kedjenek a mezőgazdasági dolgozók megváltozott élet- és munkakörülményeivel. Klubavatás a főiskolán A Pécsi Tanárképző Főis­kola klubéletét az évek óta tartó építési és átalakítási munka teljesen megbénította. A fiatalok viszont igényelték, hogy legyen egy olyan helyi­ség, ahol találkozhatnak és műsoros összejöveteleket is rendezhetnek. A KISZ és az iskola vezetősége kéréssel for­dult az építőkhöz, hogy az új szakszervezeti klub átalakítá- si munkáit, ha lehet határ­idő előtt fejezzék be, hogy ismét szervezett klubélet in­duljon a főiskolán. Az épí­tők vállalták és tartották la vállalásukat Szombaton délelőtt a főis­kola első emeletén, tanárok és hallgatók jelenlétében ün­nepélyes keretek között meg­nyitották az új klubhelyisé­get Szovjet szerzőit operettestje a tr-ben A Magyar Televízió JMSttJ, szállj napkeletről hozzánk” címmel összeállítást készített a Magyarországon eddig leg­nagyobb sikert elért népsze­rű szovjet operett-melódiák­ból. Az Operaház és az Ope­rettszínház legrangosabb mű­vészei mellett a könnyűzene néhány reprezentánsa is fel­lépett a nagysikerű nyilvános felvételen, amelyet az Erkel színházban rendeztek meg. A műsort a televízió nézői áp­rilis 3-án, 20 óra 20 perces kezdettel láthatják. ÉLETVESZÉLYBEN Pető Mihály hosszú évek óta dolgozik Pécsett, 1966-tól pedig a Temetkezési Válla­latnál, sírásó. Sokáig Kacsó- táról járt be munkahelyére, s amikor ezt már nagyon terhesnek érezte, megpróbál­kozott beköltözni a városba. 1967 tavaszán sikerült arány­lag olcsón megvásárolni egy házat a Nagyhídi úton. Ak­kor úgy tűnt, hogy jó vásárt csinált. • A környezet egyébként idillinek tűnik. A kis ház az út szintje alatt mintegy tíz méterre húzódik meg a víz­mosásban. A városi zajok el­suhannak felette, csak az előtte rohanó Pécsi-víz zúg itt monoton egyhangúsággal. Színe és szintje szinte szem­látomást változik. Annáit idején bizonyára a Pető család is szépnek találta a vízparti házat, amelyről ak­kor még nem is sejtették, hogy életük megkeserítő je lesz. Bár a ház nem Is vét­kes, inkább a víz. És nem is annyira a víz, inkább az, amit hoz. Soha nem felejtik el: 1967. július 27-én este riasztotta őket első ízben a rettenetes bűz és azóta is csaknem minden este. Ha­marosan megtudták, miről szó. A Gázmű bocsátotta a Pécsi-vízbe a gázgyártásnál keletkező hulladékanyagokat: fenolt és kénszármazékokat, amelyek a környék levegőjét amúgy is szennyezik, ebben a mély horhosban azonban elviselhetetlenné teszik az életet. Egy alkalommal a ku­tyájuk beleszaladt a szennye­zett vízbe. Elevenen rothadt le róla a hús és két nap alatt kiszenvedett. Kísérleteztek baromfi tartással is. 132 csirke és 30 kacsa pusztult el bá­mulatosan rövid idő alatt. Azóta a négytagú családon kívül az egyetlen élőlény a ház körül a kimúlt kutya kölyke, amely a gyilkos vizet messze elkerüli. Ajtót, abla­kot hiába zárnak, ha jön a bűz, mert az a legkisebb ha- sadékon is megtalálja az utat. Ételt nem tehetnek el, mert másnapra élvezhetetlen­né válik, annyira átveszi a szagot. A fullasztó bűz a család egészségét is kikezdte. A nagyobbik lánynak az arc­idegei károsodtak, a kisebbik­nek a látása gyengült. A szü­lők a szennyezett levegőt hi­báztatják. Nyáron még elvi­selhető a dolog. Éjszakára az egész család felköltözik a partoldalba. De télen? ... Me­nekülnének már innen, de nincs hová. „Jártam én kérem már mindenütt — panaszolja Pető Mihály. — Meghallgatják az embert, aztán szép beszéddel elküldik. Segítséget sehol sem kapunk. Itt már nem bírjuk az életet, az egészségünk megy rá a rettenetes bűzre, ami minden este megjön. A környéken mások persze nem érzik ezt, mert ennyire közel senki sem lakik a vízhez. Hogy örültünk mi annak a háznak. És most tessék, sza­badulnánk tőle akárhogy. De ki venné meg most már?” Petőék először egyezkedni próbáltak a Gázművel. Naiv egyszerűségükkel olyasmit 4 értek, aminek teljesítéséről zó sem lehetett. A technoló­giát nem változtathatta meg a vállalat, lakást meg nem tudott adni. Egy év után per­re ment a dolog, ami most februárban ért véget. Az ítélet: Pető Mihály pervesz­tes, 4000 forint perköltséget tartozik tehát megfizetni. A másfél évig húzódó per során számos szakértőt hallgattak meg. A szakvélemények elis­merik a helyzet életveszélyes voltát, s ezt rögzíti a végzés többoldalas indoklás* is. Íme egy rövid idézet: szeny­nyeződés a környéken lakók­nál (!) felsó és alsó légutak izgalmát, émelygést, fejfájást, mellkasi fájdalmat és gyo­morfájást idézett elő. Ezek a tünetek ammónia és kéndio­xid formájú gázok által oko­zott panaszokra jellemzők.” Annál meglepőbb viszont a végkövetkeztetés, amely sze­rint a szennyeződés — tehát a levegőszennyeződés! —nem az alperesi kéntől, hanem a környéken általánosan alkal­mazott széntüzeléstől szárma­zik. Dehát Petőék nem is az általános levegőszennyezés miatt pereltek. E következte­tés azonban alkalmast volt arra, hogy elveszítsék a pert A család azonban tovább ke­resi az igazát és fellebbez. Megnyerik-e a pert? Nem tudni. • Érdekes azonban meghall­gatni néhány véleményt az első fokon lezajlott per után. Dr. Gödé Gizella I. kerü­leti közegészségügyi felügye­lő: „Igen, ismerem a körül­ményeket, Annak idején elő­ször hozzám fordultak Pe­tőék. Tudomásom szerint azóta semmi sem változott, igy bátran mondhatom, hogy tarthatatlan az az állapot, amelyben ez a család él. Se­gíteni kell rajtuk!” Háda Sándor, a Dél-dunán­túli Gázgyártó és Szolgálta­tó Vállalat főmérnöke: „Jár­tam ott és megértein a Pető család elkeserítően nehéz helyzetét A szennyvízkibo­csátás egyébként Is gondot okoz nekünk, megoldásán fá­radozunk. Nyárra remélhető­leg elkészül üzemen belül a tározó, ahol üllepíteni és hí­gítani tudjuk az eddig válto­zatlan formában a Pécsi-víz­be vezetett szennyvizet Ak­kor megszűnnek, vagy leg­alábbis mérséklődnek a pa­naszok. Szó van arról is, hogy a koksz oltáshoz vezes­sük ezt a vizet Végleges megoldást az jelent, ha meg­szűnik a szénből való gáz­gyártás — 1973—74 körül. Erre a rövid időre 10—12 milliós beruházást megvaló­sítani — a Pécsi-víz befedé­sére gondolok — elképzelhe­tetlen és ezt senki sem kí­vánhatja tőlünk.” Dr. Kereszty György vál­lalati jogász, aki a perben a Gázműt képviselte: „Nem vi­tás: lehetetlenség ott lakni, tökéletesen igazuk van Pe- tőéknek ebben. Azonban a ház valamikor a 40-es évek elején gazdasági épületnek épült Így is van telekköny- vileg bejegyezve. Az előző tulajdonos engedély nélkül alakította át lakóépületté és még lakhatási engedély sin­csen rá. Meg kellett volna nézni előbb, hogy mit vesz­nek, akkor elkerülték volna ezt az ügyet” örvendetes, hogy általában elismerik: a Pető család ret­tenetes körülmények között él ott a vízmosás alján. Ke­vésbé örvendetes azonban, hogy két és fél év alatt, amióta járják a különböző hi­vatalokat az Igazuk miatt nem akadt senki, aki az egyetlen helyes lépés megté­telére ösztönözte volna őket Jogászokkal tárgyaltak, ta­nácsi dolgozóktól kértek se­gítséget, s ahelyett, hogy kedvező irányba terelődött volna az ügyük, félreértések követték egymást, s ők a vé­gén joggal hihették azt: nincs más kiút, mint a pereskedés. Pedig csak annyit kellett vol­na tanácsolni nekik: nyilvá­níttassák életveszélyessé a házat. Ennek hivatalos meg­állapítása után a lakáselosz­tó társadalmi bizottság meg­felelő, egészséges lakáshoz juttatta volna őket. De ezt senki nem mondta nekik. Más dolog, hogy a Gázmű, amely máskor a városban gázszivárgás által veszélyez­tetett emberek elhelyezésénél olyan nagy megértést tanúsít, ez esetben megmerevedett és bár elismeri Petőék helyzeté­nek veszélyességét, minded­dig keveset tett annak ren­dezésére. Hársfai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom