Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

IS73. március 19. Dtmöntmt napin Gyógysssálló épül Abaligeten Gyógyszálló épül Abalige­ten — közölték a Megyei Ta­nács egészségügyi osztályán. A száz ágyas modern épület tervei már elkészültek, ren­delkezésre áll a szükséges pénzösszeg is. Ha sikerül ki­vitelezőt találni, még ebben az évben megkezdődik, s a jövő évben befejeződik az építkezés. Más hírek is vannak Aba- | ligettel kapcsolatban. A Me­cseki Tüdőszanatórium veze­tő orvosai elhatározták, hogy újabb vizsgálatot tartanak a barlangi levegő gyógyhatásá- nak megállapítására. A vizs­gálat a közeljövőben kezdő­dik és május végén, június elején fejeződik be. A jelzett időszak alatt idült légcsőhu­rutban szenvedő betegeket szállítanak ki — a vasárnapi napok kivételével — Abali- getre, akik az orvosok által meghatározott időt töltenek a barlangban. Mint ismert, az abaligeti barlang levegőjének gyógy- hatása már nem vitatott té­ma. Ezt dr. Szabó Lajos — a Megyei Tanács egészség- ügyi osztályának helyettes vezetője — kutatócsoportja még 1958—1959-ben bebizo­nyította, amit dr. Fodor Ist­ván, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet kutatója később újabb és részletesebb vizs­gálatokkal erősített meg. Ezt követően jelent meg egy kor­mányhatározat, mely Abali- getet gyógybarlanggá nyilvá­nította. Jellemző Abaliget szerepére, jelentőségére, hogy alig néhány ilyen barlangot tartanak nyilván az ország­ban. Az eddigi vizsgálatok foly­tatásaként, újabb kutatásokra van szükség a gyógyhatás részleteinek, mikéntjének megállapítására,, s ennek el­végzésére vállalkoztak a Me­cseki Tüdőszanatóriuxn orvo­sai. A közeljövőben kezdődő vizsgálatok újból aláhúzzák, miért van szükség Abaligeten gyógyszállóra, hiszen a jelen időszakban nincs más vá­lasztás, mint a betegek mik- robuszon történő oda-vissza- szállítása. Ha a gyógyszálló felépül, nemcsak ezt lehet elkerülni, hanem lehetőség xiyílik arra is, hogy évente mintegy 1500 embert kezelje­nek a barlangban. Napirenden a baranyai kistelepülések „új” gondja Megoldásra vár a szennyvizek elvezetése Magyar Pamutipar, Budapest, IV. kér, , Újpest, Erkel u. 30. Felvesz: SZAKKÉPZETT SZÖVŐKET, FONÓKAT, továbbá lányokat 15 éves kortól betanulónak. Szállást biztosítunk. Gyakran foglalkoztunk la­punkban a baranyai közsé­gekben épülő törpe vízmű­vekkel és azzal, hogy a la­kásokban felszerelt csapokból kifolyó kitűnő minőségű víz milyen hatással van a falusi lakosság életére. Ilyenkor mindig érintettünk egy ezzel kapcsolatban jelentkező sú­lyos, de mindmáig intézmé­nyesen megoldatlan kérdést is: mi történjék a szenny­vizekkel? A téma fontosságát mu­tatja. hogy a műszaki propa­ganda hónap keretében ezt is napirendre tűzték és a szakemberek megvitatták a baranyai kistelepülések szennyvízelhelyezésének*hely- zetét és megoldási lehetősé­geit. A kérdés legalaposabb ismerőjével dr. Steiner Jó­zsefiéi, a Baranya negyei Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás igazgató-helvet- tes főorvosával beszélgettünk erről és megkérdeztük, mi­lyen előzményei vannak az e téren folytatott kutatásnak. — Az ember mindennapi élettevékenysége közben bi­zonyos mennyiségű tiszta vi­zet használ fel. amelynek nagyrésze szennyezett formá­ban kerül vissza a természet­be és a benne lévő mikro­organizmusok révén állandó jarványveszélyt jelent. — Üjabban a szennyvizek mér­gező hatásával is kell már számolni a mosószerek, vegy­szerek, növényvédőszerek miatt, amelyek a talajba ke­rülve elpusztítják azokat az élő szervezeteket, amelyeknek jelentős szerepük van az ön­tisztulás folyamatában. A talaj és a felszíni vízfolyá­sok öntisztuló képessége egyébként is véges és olyan esetekben, mint a Pécsi-víz, a Fekete-víz. az Almás-patak és a Kaszárnya-patak, ahol nagymennyiségű szennyvíz bevezetése történt, az élő vi­zek maguk is szennyvíz-jel- legűvé váltak, kipusztultak belőlük az öntisztuláshoz szükséges mikroorganizmu­sok. — Milyen összefüggés van a megve településszerkezete, a vízellátás és a szennyvíz- elvezetés közölt? — Mint az élet sok egyéb területén, itt is meghatározó jelentősége van annak, hogy a megye lakosságának közel háromnegyed része olyan te­lepüléseken él, ahol a lélek- szám nem éri el a 2000 főt, ezen belül pedig a lakosság­nak több, mint a fele 1000- nél kisebb lélekszámú fal­vakban él. Ezt a vízellátás­nál és a szennyvizek elhelye­zésénél egyaránt figyelembe kell venni. A jóminőségű ivóvíz iránti igény a legki­sebb településeken is meg­van. s ahol erre megvannak a hidrológiai adottságok, ott a lakosság anyagi áldozatot is vállal a vízmű létesítése érdekében. A vízellátás prob­lémája így megoldható, de szükséges is. hiszen a talaj nagyfokú szennyezettsége miatt — ami a szennyvizek anti-higiénes elhelyezésének a következménye — a megye 164 településén, ahol mintegy 80 ezer ember él. olyan Vizet fogyaszt a lakosság, ami • az egészségre bizonyítottan ár­talmas. — Milyen megoldásokat le­het javasolni? — Két dologból kell kiin­dulni. Az egyik: a falvak­ban jelenleg általánosan el­terjedt szikkasztásos szenny­vízelhelyezés korszerűtlensé­gén túl minden tekintetben ártalmas — fertőzi a talajt, az ásott kutak vizét, egész­ségkárosító hatása tehát két­ségtelen. A másik: megyénk­ben a községi településeken ez idő szerint 12.4 km hosz- szúságú csatornahálózat van, ami rendkívül kevés. Több településen — Siklóson, Be- remenden. Sásdon. Pécsvára- don. Sikondán — most épül a szennyvízhálózat és a tisz­tító. másutt — Szentlőrincen, Villányban, Bolyban. Mágo- cson, Sellyén. Orfűn — en­nek a munkának az előké­szítése folyik. A nagyobb települések közműellátottsága ezek elkészülte után megol­dottnak tekinthető. A többi településeken azonban a kis lakosságszám és a nagy költ­ségek miatt közmű jellegű szennyvízelhelyezésre nem gondolhatunk. — Minthogy azonban e téren a feladatok megvalósításának az elején tartunk, feltétlenül figyelem­mel kell lenni arra. hoev a 2000 lakos feletti települése­ken keletkező szennyvizeket csatornázással és tisztító be­rendezések létesítésével kell egészségre ártalmatlanná tenni. — Más elképzelések? — Elsősorban a mélyépítési munkák gépesítésére lenne szükség, de gondoskodni kel­lene a tisztító berendezések ipari gyártásáról is. ami a beruházások ütemének gyor­sítását segítené elő. mivel a kivitelezői kapacitás hiánya legtöbbször hátráltatja a munkák befejezését. Helyes lenne egy megyei szintű vál­lalat kijelölése, amely a köz­mű jellegű berendezéseken kívül az üzemi, intézményi szennyvíztisztítók üzemelteté­sét is végezné ráfordításos alapon. Fontos feladat továb­bá a szennyvízkezelők ki­képzése és munkábaállítása is. mivel e téren különösen rossz a helyzet — fejezte be nyilatkozatát dr. Steiner Jó­zsef. i ♦ Baranya megye a negyedik ötéves tervben 200 millió fo­rintot kap közművek építé­sére. Ennek felét a szenny­vízhálózat építésére fordítják. Minthogy azonban ebből a városok — mint pl. Mohács — szennyvíz elvezetését is meg kell /oldani. világos, hogy a kisebb településekre csak kevés jut. A jelenlegi elgondolások szerint a fejlő­dőképes településeket kell előtérbe állítani itt is. hogy a magasfokú közművesített- séggel is biztosítani lehessen felemelkedésüket. Hársfai István Négyszáztizennégy tanuló ismerkedik a szakmai fogásokkal a pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum és Szakközép- iskolában. A tanulók elméleti oktatás mellett gyakorlati órákon sajátítják el a szakma alapjait. Képen: a U/A osztály tanulói az iskola tanműhelyében nyílászáró-szerkezetek tok­elhelyezését gyakorolják. (Szokolai felv.) Hárman — priusszal Verekedő — Sikkasztó — Utcalány A vezető nem segített, csak rákönyökölt a kormányke­rékre és egykedvűen bámul­ta a korareggeli piaci nyüzs­gést A vontató pótkocsijáról két férfi lökdöste le a ká­posztás zsákokat amiben meg burgonya volt, azt lecsúsztat­ták, hogy ne szakadjon, ne zúzódjon. A kékköpenyes tsz- árusok vállra kapták a szál­lítmányt és hangos kiáltozás­sal utat kérve, hordták be a pavilon ajtaján. A maszek kofáknak csak egy-egy zsák, másfél zsák holmijuk volt a platón dolgozó legény készsé­gesen segédkezett egészen a betonasztalig. Valami forint összejött megosztotta idősebb társával: „Itt van papa, ez a magáé! Fáj ront! Tízkor ta­lálkozunk”. Kék svájci sapkájával tö- rölgette le bőrzakójáról a krumpliszsákokból kihulló port, aztán intett, mehetünk, korsó sörre a másik utcában lévő kocsmába. Sort álltam blokkért, a legény meg he­lyet keresett a sarokasztal­nál. Odébb tolta az üres, ottfelejtett korsókat. — Amikor érdeklődött, azt hittem „kiber”. Gondoltam, mi a francot akarnak megint. Amit rámsóztak, letudtam és kész. — Miért ült? Kinyújtotta karját, tenye­rét az abroszra helyezte, uj­jait szétterpesztve. — Ezért' Gyorsan eljár. Nagy, durva tenyere iz­mos karban, széles vállbán folytatódott. Gyerekarcú, ke­se szőke, szeme szürke, fogai egészségesek. Csak a keze... az mindig gyorsan eljár. — Kicsi öregasszony a ma­mám. Amikor négy hónap 17 zekben a hetekben a Bajcsy-Zsilinszky út 2. szám alatti ÁFÉSZ Vetőmag­boltban naponta hatszáz- nyolcszáz ember fordul meg. Zöme ismételten visszatérő vásárló, de egyre több „új kertész” van közöttük. Me- láth Lajos boltvezető mond­ja: — Ezek egyelőre teljesen laikusak a kertészkedéshez. Hozzájutottak egy kis parcel­lához, telekhez, akár itt Pé­csett, vagy a környéken és most tanácsot kérnek mit, mikor, hogyan vessenek. Áru­sítunk a vetőmagvak mellett egyszerűen fogalmazott, min­denki számára könnyen ért­hető szakkönyveket, vagy például rendelkezésükre bo­csátjuk az AGROKER kis növényvédő prospektusait. Növényvédelem nélkül ma már egy konyhakertet sem érdemes fenntartani. Mi kerüljön hát a konyha­kertbe? Zöldségfélék, vagyis karfiol, káposzta, hagyma, saláta, paprika, paradicsom, aztán hüvelyesek, aztán min­dig marad a kertben egy kis sáv, egy földcsík, amelyet vi­Csúcsforgalom a Veíőmagboltban rágmagvakkal, vagy fűmag­gal lehet bevetni. — Manapság annyit halla­ni különböző kutatóintézetek áldásos tevékenységéről, ne­mesített vetőmagvakról. Az intézeti eredmények hatnak-e, akár csak a kispareellákra, háztáji földekre is? — Az utóbbi öt-hat évben nagyon észrevehető a válto­zás. Korábban eléggé kis mennyiségben került hozzánk nemesített vetőmag, de ahogy a kutatóintézetek egyre na­gyobb mennyiséget produkál­nak, úgy kapunk egyre töb­bet. Például a „767-es” számú paradicsom egyszerű vető­magból származott a „10767”- es pedig nemesítettből. Ez utóbbiból korlátlan mennyi­ségben áll rendelkezésre ma már, és keresik is, pedig drá­gább, ha nem is sokkal. Még olyanok is, akik eddig soha nem foglalkoztak otthon ve- teménnyel, ma a nemesített magvakat keresik. Szerencsé­re többnyire van is. Azért jó dolog ez, mert a családi ker­tekben is törekszenek a sze­lektált. tiszta, növényfélesé­gek meghonosítására. Közbevetőleg. Holland és dán uborka, illetve retek ve­tőmag érkezett az idén elő­ször a pécsi boltba. Ez is, mint egyébként kitűnő hazai vetőmagok, fémzáras csoma­golásban érkeznek. — Mi ennek a jelentősége? — A vetőmagvak szállít­mánya tulaldonképpen késő ősztől kezdődően érkezik fo­lyamatosan. Amikor a vetési időszak, többnyire nyár kö­zepén már lezajlik, a meg­maradt fémzáras készletet visszaküldiük a Budapesti Vetőmagellátó Vállalatnak. Ez a vállalat kívánsága, ugyanis nagyon ügyelnek ar­ra, hogy a mag csíraképes le­gyen, tehát a következő év­ben ne kerüljön a vásárló elé elöregedett vetőmag. Elég sok kerttulajdonos próbálkozik „magasabb szin­tű” kertészkedéssel. Például fóliáznak. A tavasz kezdetén — például már most is — megvásárolják a fóliát itt a boltban és az ősz végén ki­rakott és áttelelt palánták fölé feszítik. — Sok gond van ezzel nem? — Nincs! Nézze csak: az emberek csak azért, hogy leg­alább három héttel korábban jussanak mondjuk salátához, retekhez, később paprikához, vállalják ezt a különben pi­hentető, idegnyugtató fogla­latoskodást. És tudja, hogy van ez? Mindenkinek jobban ízlik az, amit sajátmaga ter-f mesztett. A városi ember még külön büszke is rá, hogy egészen kicsi -telkén, egy kis munkaráfordítással létreho­zott ehető növényzetet. A bolt tavaly négy és fél millió forintot forgalmazott, az idén ötmillió várható. Minden évben emelkedik a forgalom s ezt közel sem az árak mozgása, hanem a ki­terjedt érdeklődés okozza. A természetimádat — talán egy kicsit divatként is —, de szé­les körben terjed. múlva jövök a sittről, fölkap­tam, pörögtem vele a kony­hában. Csak sírt szegény, utána meg akkora pofont adott hirtelen, hogy a sze­mem beleszikrázott Azt mondta, ezzel tartozott ne­kem. K. Bertalan 22 éves segéd­munkás azért kapott négy hónapot, mert akit megvert — s aki egyébként belekö­tött —, majdnem egy hónapig nyomta az ágyat. — Volt már több balhém előtte, figyelmeztettek is, az­tán ez lett a vége. — És ezután? Apró darabkákra tördeli a gyufát, az abroszon tologatja a szilánkokat. — Apámról semmit nem tudok. Anyám kap valami öregségit, de képzelheti, mennyi az? Négy Hónapig nem voltam otthon, nem volt kereset, tele lett adóssággal. De ezt már kifizettük. Látja, dolgozom, cepekedek, fölvet­tek a tsz-be, majd helyrejö­vünk. Megmondtam, hogy ül­tem, tudomásul vették. Az elnök azt mondta, nem ér­dekli honnét jöttem, de ha mégegyszer szembekerülök a törvénnyel, akkor engem egy suhánggal fejbevág. — Azt mondta, némely embernél ez az egyedüli nevelési mód­szer, ami szóbajöhet. Aztán adott előleget, mert nagyon le voltam gatyásodva. — Az anyám szerint nősülnöm kel­lene. Talán igaza van... De hát két asszony... Öt meg elhagyni, nem akarom. A másik család. Azazhogy, töredékes: a 10 év körüli fiú és az apja. Higgadt, szikár férfi, S. Nándor. Belvárosban laknak másfélszobás, fürdő­szobás régi lakás, eléggé szűk ablakokkal, vastag falakkal. Vasas szakmát tanult, később évekig felvásárló volt, most ismét eredeti szakmáját űzi. Most. És ami közötte volt? — Megszédített a pénz, otthagytam a gyárat. Jól ke­restem, bár az alapom nem volt fene magas, de a lehe­tőségek ... Én kaptam a leg­kevesebbet, egy esztendőt, kö­rülbelül arányában az elsik­kasztott összegnek. A fürdőszoba ajtajában tá­maszkodom, figyelem, ahogy a gyerek alsóneműit nyom­kodja bele a mosóporos víz- j be — Egyedül? — Igen. Az asszony elha­gyott, szerencsére a gyereket is, ennek most már örülök. Fiamat anyám nevelte egy évig, itt a lakásban, mert ezt meghagyták. Az asszony el­vitte a bútort, ami van, azóta vettem. Nehezen megy, mert törleszteni is kell azt az ösz- szeget... — Mennyit? — Jó néhány ezer forint. Én is szórtam a pénzt, az asszony is. Amikor megtör­tént a baj, ő elment, engem meg leültettek. Szabad szombat délelőttje. Ma ő takarít, a gyerek meg bevásárol majd iskolából jö­vet. Legközelebb fordítva. — A kisfia tudja? — Pisti ? Igen. Tavaly, ami­kor megjöttem, egy este be­szélgettem neki erről. Fél­tem. Vissza kellett szereznem a tekintélyemet, mert én ne­velem fel. És hogyan beszél­jek neki becsületről, önzet­lenségről, amikór éppen raj­tam a folt. Térdei közé lógatja hosszú kezeit, kissé roskadtan ülve. — Az anyjáról semmit, csak magamról beszéltem neki. — őszintén, mindent, ahogy volt. Az volt a legkesvetlenebb, hogy hallgatott. Nem szólt semmit, pedig láttam, hogy érti amit mondók, hiszen okos kis fiú. Egy esztendeje már '• ennek. Megbékélt és nagyon \m$j ragaszkodik hozzám. A gyár­ban van néhány jó barátom, együtt dolgozunk, szombaton­ként jönnek hozzám ultizni. Mi is hozzájuk. Ez sokat se­gített kettőnk viszonyán. De már jön is, kérem, ne beszél­jünk erről! Bozontos hajű, széparcú, gondosan öltözött gyerek. Ki­pakol a nylonhálóból, aztán várakozóan néz rám és ap­jára. * Még egy találkozásom van. A lány — egyáltalán nem szép, csak jóalakú — építők­nél dolgozik. Albérletben la­kik, de fölmenni nem lehet, a presszó zsúfolt, inkább itt társalgunk a Felső sétatéren. — El kellett jönnöm Ka­posvárról. Sokan ismertek. Aki „ká-em-kás”, azt isme­rik. Tudja, mit jelent, nem? Közveszélyes munkakerülés. És még a többi persze... Tu­lajdonképpen mit akar tő­lem? Ki akar cikkezni, mi? — Ki. — Nagy lelki dumával, mi? A sitten is jöttek egyszer a tévések... Csak a nagy du­ma. — Eszemágában sincs. — Csak kíváncsi vagyok, ho­gyan él? Éreztetik-e hogy priusza van? Fölényesen mér végig — Éreztetik-e? A górék nem. De a szerelősrácok tud­ják, hogy utcalány voltam. Virágárusasszony jön, bi­zonytalankodva kínálja a kis virágcsokrokat. A lány pénzt kotor elő: — Adjon egy petrencével, mama! Megszagolja, aztán bevág­ja a retiküljébe. — Szóval, maga azt várja, hogy most esküdözöm, hogy többet nem, mert tanultam, meg minden. Nézze: én most jól keresek, de ha egyszer megbolondulok, akkor megint kiállók a sarokra. Legföljebb okosabb leszek. Na szia, él­jen jól! Csúfondáros grimaszt vág,' aztán röpködve szalad le a Sétatér lépcsőin. Rab Ferenc I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom