Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
6 1970. március 11 * Duríímtímnatno Mini komputer így nevezték el külföldi szakemberek a legkisebb szovjet elektronikus vezérlőgépet, az UM—I—NH-t, amelyet Leningrádban készítettek és a legkülönbözőbb technológiai folyamatok helyes levezetésének feladatát látja el. A gépezet valóban kicsiny, akkora, mint egy közepes méretű televíziós készülék, súlya mindössze 86 kilogramm, és nem fogyaszt több mint 100 Watt energiát. A hasonló amerikai gép 900 kilót nyom és fogyasztása 3000 Watt. A leningrádi találmányé komputert széles körben meghonosítják a népgazdaságban. A megalkotásban résztvevő leningrádi tudósok és kivitelezők csoportját az 1969. évi állami díjjal tüntették ki. Negyvennégymillió ötös számkombináció a lottón Á véletlenek matematikája Fotocella a fürdőszobában Egy dán cég olyan mosdók j gyártását kezdte meg, ame- | lyek önműködően engedik meg a vízsugarat, ha valaki a csap alá tartja a kezét, s a kézmosás befejeztével automatikusan el is zárja. A csap elé kis fényforrást és fotocellát építettek be. Ha az odatartott kéz megszakítja a fénysugár útját, a fotocella egy elektronikus kapcsoló- egységen keresztül megnyitja a mágnesszelepet, s ha a kéz eltűnik a fotocella „látómezejéből”, az automatika | zárja is a szelepet. Egyes nyugatnémet cégek ugyanilyen elven működő kapcsoló-rendszerrel készítik az elektromos kézszárítókat: amint alája tartjuk a kezünket, megindul a meleg levegő áramlása, s mihelyt elvesszük onnan, kikapcsol a berendezés. A fotocellás mosdók és kéz- j szárítók nemcsak a feledékeny és takarékos emberek számára készülnek, hanem az a legfőbb előnyük, hogy kórházakban és nyilvános helyiségekben elejét veszik a fertőzésnek, amit sok idegen | kéz érintése okoz. 1970. február l-én elhunyt Rényi Alfréd kétszeres Kossuth-:! jas akadémikus, egyetemi tanár, világszerte elismert matematikus, a hazai va!ószínű.ségszámítási iskola létrehozója, számos nemzetközi tudományos társulat, külföldi és belföldi testület tagja. Reá emlékezünk. Kedves jelenet a vasárnapi ebédnél, amikor a csirkemell villa alakú csontjának két szárát két gyermek addig húzza, amíg az egyik szár le nem törik. A babona azt tartja, hogy akinek a kezében a hosszabb csont marad, annak a kívánsága teljesül. Joggal vetődik fel a kérdés: milyen esélyeik vannak a gyerekeknek, hogy javukra dőljön el az „erőpróba”? Azt szoktuk mondani, hogy ez csupán a véletlenen múlik. Sok véletlen egyidőben Mindennapi tapasztalataink azt mutatják, hogy a véletlen jelenségek körében is határozott törvényszerűségek ér- ! vényesülnek, természetesen I csak akkor, ha sok véletlen ! jelenséget egyidejűén figye- j Ezek után röviden meg is fogalmazhatjuk a matematika egyik fontos és fiatal fejezetének, a valószínűségszámításnak a tárgykörét: a véletlen tömeg.ielenségekre érvényes törvényszerűségeket tárgyalja, vagyis olyan összefüggéseket állapít meg, amelyek sok egyedi esemény hatásának a következményei. Gyémánt-hőmérő Egy beforrasztott kis üveghengerben fekete szemcse az érintkezési pontok között: ez a mesterséges gyémánt, amely egy különleges hőmérőben mint impulzátor működik. A műszer által végzett mérések skálája rendkívül széles — 198 Celsius foktól (sok gáz ennél a hőmérsékletnél cseppfolyósodik) — egészen -f- 649 Celsius fokig (ennél a hőmérsékletnél következik be a fémek vörös izzása). 110000 tonna szén 20 óra alatt A közelmúltban helyezték tizembe a Német Szövetségi Köztársaságban a világ legnagyobb lapátkerekes kotrógépét a barnaszéntelepek külszíni művelésére. Az NSZK-ban megépített gigantikus méretű gép teljesítménye is hatalmas. Méretére jellemző, hogy lapátkereke még egy háromemeletes háznál is nagyobb. Kapacitása 3500 liter vödrönként. A bagger ennek megfelelően 20 órai műszak alatt legalább 220 000 tonna meddő kőzet vagy 110 000 tonna szén eltakarítására, illetve kifejtésére alkalmas. Együttes hossza 210 méter, magassága 73 m, súlya 7600 tonna. 15 hernyótalpas futóműve segítségével percenként tíz méteres sebességgel halad. 120 elektromotor működteti. Transzformátora 16 000 kW teljesítményű. ami 22 000 lóerőnek felel meg. Ha a motorok mind egyszerre futnak, a hatalmas kotrógép annyi áramot fogyaszt, mint egv 60 000 lakosú város. Az automatikus irányító- és biztonsági berendezések következtében az acélóriás kezelésére mindössze két emberre van szükség. lünk meg. A megfigyelések, kísérletek számának növelésével valamely esemény gyakorisága egyre jobban megközelít egy bizonyos számot, amelyet az esemény valószínűségének nevezünk. Ilyen megfogalmazásban a valószínűség matematikai fogalom, az a szám, amely megadja, hogy egy esemény az esetek hányad részében következik be, illetve, hogy az összes eseményeknek hányad része „kedvező” valamilyen szempontból. Ha bekövetkeztének valószínűsége lehetetlen, akkor ez a szám 0, ha bekövetkezte bizonyos, vagyis minden esetben bekövetkezik, 1. Minden más lehetőség 0 és 1 közé esik. Ki a szerző? Mélyebben átgondolva a szavak értelmét, azonnal felfedezhetjük a valószínűség- számítás nagy gyakorlati hasznát. Például a kereskedelem számára igen fontos annak ismerete, hogy egyes árucikkekből milyen lesz a várható kereslet. Ezt az ún. piackutató-csoportok úgy vizsgálják, hogy néhány találomra kiválasztott embernek gondosan összeállított kérdéseket tesznek fel, s az így kapott válaszokból következtethetnek az egész népesség igényeire. Mit „profitálhat” például a nyelvész a valószínűségszámításból ? Különböző nyelvekben az egyes hangok másmás gyakorisággal fordulnak elő. Az előfordulások gyakorisága — valószínűsége — jellemző a nyelvekre. Ha azt is megvizsgálják, hogy bizonyos hangok után milyen gyakorisággal fordulnak elő más hangok, vagy pedig szótagokkal, szavakkal végeznek hasonló elemzést, nemcsak bizonyos nyelvekre, hanem egyes írókra jellemző adatoknak is birtokába juthatnak. A biológiai, orvosi, mező- gazdasági kutatások is nagy hasznát vehetik a valószínűségszámításnak. Ha például nagyobb számú, bizonyos tulajdonságokkal rendelkező állatot kereszteznek, előre meghatározható, hogy milyen tulajdonságú utódok várhatók. A műszaki szakemberek is sok feladatot oldhatnak meg a valószínűségszámítás segítségével. Meghatározhatják például a kábelhálózat tervezéséhez a telefonbeszélgetések átlagos időtartamát, kiszámíthatják a radioaktív atom élettartamát keletkezésétől az elbomlásig, megállapíthatják egy autóbusz megállóban a két egymást követő kocsi érkezése közt eltelő időt, következtethetnek a gyártásfolyamatban előforduló selejt mennyiségére stb. Gyakran előfordul, hogy bizonyos fajta gépek nem dolgoznak állandóan, hanem csak bizonyos időpontokban kapcsolják be őket. Ilyenkor kiszámítják az egyidőben dolgozó gépek valószínűségét s arra méretezik az energia- hálózatot. Sokszor szidjuk a meteorológusok előrejelzéseit, pedig a valószínűságszámítás megmutatja, hogy nincs is olyan könnyű dolguk, ugyanis nagy számú, egymástól független valószínűségi változóval kell dolgozniuk. Ha ezek közé egy véletlen hatás „beékelődik”, azonnal felborítja a korábban kiszámított valószínűségek rendjét, a prognózist. Ötös találat Végezetül néhány szó a sokunkat érdeklő lottó és totó játék nyerési valószínűségeiről. „Megnyugtatásul” közöljük. hogy a 90 számból 43 949 268 féle ötös számkombinációt lehet kialakítani, s ezek közül mindössze egy az ötös találat (a valószínűség 0,0000000228). A totó 13 találatának a valószínűsége valamivel jobb, „mindössze” 0,000000444) ha találomra töltjük ki az egy hasábos szelvényt). Forradalom a nemzetközi érintkezésben Elektronikus tolmács Gép fordítja a szöveget és rögtön magnóba olvassa — Húszszavas mondat 30 másodperc Az elektronikus számitógépek az elmúlt két évtized során szédületes karriert futottak be. Sokirányú alkalmazhatóságukat már idejekorán felismerték, s ennek sok látványos, hasznos eredményt köszönhetünk. Többek között arra- is gondoltak, hogy esetleg fel lehetne használni e rendszereket a fordítás, a tolmácsolás „gépesítése” szolgálatában is. E témában a kezdeti próbálkozások nem sok eredményt hoztak, így a kutatók egy időre elkedvetlenedtek. Egyedül a japánok nem adták fel a reményt, s szívós munkájuk nem is volt eredménytelen. Mintegy hat évvel ezelőtt a Kyoto Egyetem kutatólaboratóriumában kezdték meg azokat a kísérleteket, amelyek az elektronikus számítógépek fordítási feladatok elvégzésére történő átalakítására irányultak. Egy profesz- szor vezetésével folytak a kutatások, amelyek eredményeként négy év alatt sikerült olyan típust kialakítani, ami az írott angol szöveget — a betáplált programozás értelmében — japánra tudta fordítani. A gép memória- egységébe több, mint 10 000 angol szót és az ennek megfelelő japán jelentést programozták be, s „megtanították” a legfontosabb nyelvtani kapcsolatokat és szabályokat is. A gép egyes példányait kifejezetten egy-egy műszaki szakterület szakszavaival programozták be, s így az hasznos segítséget nyújtott a műszaki-tudományos információcsere során. Felmerült a kérdés, hogy nem lehetne-e olyan megoldást találni, amelynél a gép nemcsak. az írott szöveget ismeri fel, hanem a beolvasott vagy bediktált szöveget is fel tudja dolgozni. Hosszú ideig az késleltette a megoldást, hogy a beszélők többsége nem a gépbe táplált programnak megfelelően használta az angol vagy japán nyelvtant. Itt derült ki, hogy az élő nyelvben milyen komoly nyelvtani hibákat követnek el még azok is, akik úgy hiszik, hogy anyanyelvűket jól beszélik. A japán kutatók még ezután sem adták fel a reményt, ennek köszönhető, hogy nemrégiben sikerült kialakítaniuk az első olyan elektronikus rendszert, amely az angol szövegeket nemcsak lefordítja, hanem kívánságra nyomban be is olvassa a japán nyelvű változatot egy magnetofonba. Ez már valóban bámulatos eredmény! Magát a fordítógépet elektronikus számítógépből és ún. olvasórendszerből építették fel. Az olvasórendszer a lyukszalagra vett angol szöveget a gép számára „érthetőbb” jelekké alakítja át, majd betáplálja a számítógépbe. Ennek memóriaegységei kb. 10 000 angol szót, 400 igen gyakran előforduló mondatot és mintegy 1000 kifejezést tartalmaznak. Ezek felhasználásával — összehasonlításos alapon — letapogatással elemzi a számítógép a lyukszalagról vett jeleket, kikeresi az angol szavak megfelelőit, majd az így kapott japán szavakat a rendelkezésére álló mondatszerkesztési elvek figyelembevételével mondatokba rendezi, s a fordítást lyukszalagon rögzíti. A külön erre a célra szerkesztett olvasórendszer a lyukszalagon rögzített anyagot hanggá alakítja át, de ezzel egyidőben — vagy mindettől függetlenül — megtörténhet a fordított szöveg kinyomtatása is. A fordítógép egy húsz szavas angol mondatot 30 másodperc alatt fordít le japán nyelvre Ma már több tökéletesítéssel elérték azt is, hogy a gép mintegy 900 fontosabb. angol nyelvben használatos nyelvtani szabályt ismer és alkalmaz. Ugyancsak mintegy 500 japán nyelvtani szabályt programozva be, megkísérelték a visszafelé, azaz japánról angolra történő fordítást is. Ezzel egy ún. szinkron tolmácsot akartak kialakítani, amely egyenletes biztonsággal végzi feladatát, nem „fárad el”, s kívánságra fordítás közben jegyzi mindazt, amit hall s amit fordít. Ez a kombináció még csak most halad a tökéletesedés felé. Az ilyen rendszer végleges kialakítása forradalmasítaná a nemzetközi tudományos érintkezést. A gép a különböző szavakat, hangokat egy előre betáplált magnetofon szalag megfelelő elemének kiválasztásával, vagy az éppen aktuális szó, kifejezés, mondat megkeresésével közli Uj szovjet daru-helikopter A képen látható MI—10 K helikopter-típus eredetileg nem a polgári személyforgalom céljaira készült — ennek ellenére ott is használják —, hanem nagyméretű, súlyos tárgyak szállítására. A szovjet Polgári Aviatikái Kutatóintézetben néhány évvel ezelőtt fejlesztették ki ezt a típust, s azóta már nagysorozatban való gyártását is elkezdték. A több tonnás terhet a gép „hasa” alatti függesztőkötelekre erősítik fel. A pilóta a szállítmánnyal elrepül a kijelölt hely fölé, ott egyhelyben „állva”, lebegésben tartja a gépet, miközben a helikopter orra alatti fülkéből külön szakember irányítja a teher süllyedését vagy emelését, pontosan a kívánt helyre történő letevését. Építkezéseknél, fakitermelésnél, csőfektetésnél stb. ma már nélkülözhetetlenek a daru-helikopterek, különösen a településektől távoleső, kiépített úthálózattal nem rendelkező vidékeken. Szagtalanító lámpa Japánban különleges lámpákat állítanak elő, amelyek megszüntetik a mellékhelyiségekben, a konyhákban, a hűtőházakban és egyéb he- I lyeken keletkező különféle szagokat. A lámpa által ki- j bocsátott ibolyántúli sugarak szétroncsolják az átható szagot keltő molekulákat. A i halványkék fényt árasztó I lámpa természetesen világitó- : testként is felhasználható, i A szagtalanító lámpa, — j amely a „Deodorit” nevet I kapta, két hullámhosszon bo- ! csát ki ibolyántúli sugarakat. A nagyobb hullámhosszúsá- I gú sugarak felbontják és elpusztítják a szagot árasztó anyag számos molekuláját. A kisebb hullámhosszúságú sugarak viszont ózont termelnek. Az előállítók reklámanyagai szerint ez a lámpa huszonnyolcszor olyan hatásos, mint a napsugárzás. Meghatározott mennyiségű víz de- zinficiálása napsugárral 64 percig tartott, míg a „Deodorit” alkalmazása esetén az egész folyamat mindössze 2 és fél percet vett igénybe A „Deodorit” lámpák élettartama négyezer óra. Házi „lángszóró Az amerikai Miamiba» működő Madison cég házi „lángszórót” gyárt a kerti gyomok irtására, az utakat borító jég felolvasztására. A készülék 30 percen át erős lángsugarakat lövell ki, s ehhez nem egészen 1 liter petróleumot fogyaszt. A házi lángszóró súlya megtöltve mindössze 2.5 kilogramm.
