Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

1970. március 14. DtmanTatt n<ii>io 5 Diákparlament Baranyában (Folytatás az 1. oldalrőt) felszólalók felajánlották, hogy alkalmas szórakozóhely re­ményében társadalmi munkát is szívesen vállalnának an­nak felépítésében. A Pécsett felépítendő ifjúsági ház a fiatalok szerint már eleve kis befogadóképességű az igényekhez képest. Délután mintegy 26 inter­pelláció hangzott el a diák­parlament összevont ülésén megjelent tanácsi és KISZ- vezetőkhöz. Ballér Endre, a Megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának képviseleté­ben a kedvezőtlen, hiányos sportolási lehetőségekkel kap­csolatban elmondotta, hogy a veszélyessé vált szigetvári tornaterem helyett ha egye­lőre újat még nem is építe­nek, de megerősítik az épü­letet, s a későbbiekben sor kerül egy új tornaterem épí­tésére is. Kabar Ferenc, a Pécs Városi Tanács képvise­letében a kollégiumi étkezte­tési keret alacsony összegét elismerve javasolta, hogy a kérdést vigyék az országos diákparlament elé, mert csak országosan oldható meg a gond. Egyben bejelentette, hogy a TV. ötéves tervben 2 kollégium épül, amelyek eny­Csökken az influenza Dr. Kábay Aladár, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője pénteken azt a tájékoztatást adta az influenza helyzetről, hogy a március 5. és 11. közötti idő­ben az egész országban csök­kent a megbetegedések szá­ma. Legnagyobb mértékben Miskolcon, ahol az előző hét­hez viszonyítva kereken 50 százalékkal volt kevesebb az új betegek száma. De orszá­gosan is mintegy harmadá­val, 35 százalékkal kevesebb megbetegedést jelentettek. Budapesten csütörtökön 3700 új beteget vettek kezelésbe az orvosok, az iskolai hiány­zás aránya pedig a járvány- mentes időkben megszokott szintre, 6 százalékra esett vissza. A parlament elnöksége I hítik majd a kollégiumi el­helyezés jelenlegi problé­máit. A KISZ Központi Bi­zottság nevében felszólaló Mógor Béla gratulált a diák­parlament őszinte, bátor hangvételéhez. A viták közti szünetben, akárcsak a „nagy” parlament­ben, a folyosókon beszélgető csoportok verődtek össze. — Egy ilyen csoportban fedez­tük fel Horváth Lászlót, a Siklósi Táncsics Gimnázium KISZ-titkárát, aki állítólag a tanácskozás legfiatalabb részt­vevője. — Véleményem szerint az egyik legfontosabb kérdés volt a vitában a közömbös­ség elleni harc. Természete­sen csaknem minden felve­tett kérdés nagyon fontos. Is­kolánkban az ottani diák­parlament alkalmával mond­ta egyik tanárunk: „Valami hiányosságnak csak kell len­ni, ha két év alatt ennyi prob­léma gyűlt össze”. S ez így is van. A „nehéz” nap estéjén, az országos diákparlament elé terjesztendő javaslatok elfo­gadása után választotta meg a közgyűlés az országos ta­nácskozásra utazó baranyai küldöttség tagjait. A delegációban részt vesz Szász János, a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközép- iskola KISZ-titkára. Horváth László, Mozer Zsuzsanna, a Janus Pannonius Gimnázium KISZ-titkára, Kárpáti Ágota, a Radnóti Közgazdasági Szakközépiskola KlSZ-titká- ra. Marosi Mária, a Komlói Steinmetz Miklós Szakközép- iskola KISZ-titkára, Torma Tamás, Szikszai Ferenc, a komlói 501-es szakmunkásta­nuló intézet KISZ-titkára, Bácsi Gyula, az 500-as ipari szakmunkástanuló intézet ágit. prop. titkára, Bucsi Jó­zsef, az 506-os ipari szak- munkáképző intézet KISZ- titkára, Héner Mária, a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Iskola KISZ-titkára, Kersics Anna, a mohácsi 502-es ipari szakmunkáskép­ző intézet KISZ-titkára, és Zimmer József, a Széchenyi Gimnázium és Szakközépis­kola KISZ-titkára. Marafkó László Szovjet építési delegáció Beremenden A hazánkban tartózkodó szovjet építési delegáció, G. B. Kazunyinnak, a Szovjet­unió Nikopolsztroj kombinát főmérnökének vezetésével tegnap — pénteken — Bara­nyába látogatott. A küldött­ség tagjai: L. L. Purigin. a Krivorozstroj törszt vezetője és B. V. Baholgyin. az Ala­pozási Intézet igazgatója. A vendégeket elkísérte Sz. Sz. Popov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének főta­nácsosa. A szovjet küldöttség Ne­meskéri Lászlónak, a Bara­nya megyei Állami Építőipa­ri Vállalat igazgatója ésRik- ker Mihálynak, a vállalat fő­mérnökének társaságában Beremenden. a BCM építé­sénél a résfalépítési, Pécsett a panelépülefeknél az alapo­zási munkákat tanulmányoz­ta. Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója t Hűségjutalom értékbiztosítással Többféle biztosítási lehetőség — Teljes köriI gépjármű-szavatossági biztosítás Munkatársunk telex-jelen­tése: Érdekes, hasznos újdonsá­gokat, terveket ismertetett az Állami Biztosító hagyomá­nyos sajtótájékoztatóján pén­teken Fehér Sándor vezér- igazgató. Tavaly 2 milliárd 149 mil­lió forint kártérítést nyújtott ügyfeleinek a biztosító. Me­zőgazdasági károkra csak­nem másfél milliárd forintot fizettek ki; ebből a termelő- szövetkezetek a kockázati díj­nál jóval többet, 1 milliárd 168 millió forintot kaptak a jég, a vihar, a fagy. a bel­víz, az állatelhullás okozta, s A megyei Nőtanács ülése Ülést tartott tegnap Pécsett a Baranya megyei Nőtanács választott testületé. Dr. Pila- szanovich Imréné elnöki megnyitójában köszöntötte a résztvevőket, közöttük Egri Gyulát, az MSZMP KB tag­ját, a Megyei Pártbizottság első titkárát. Az elnöki megnyitó után Egri Gyula mondott beszé­det. Méltatta a magyar nő- mozgalom országos és bara­nyai eredményeit. Kiemelte az elmúlt huszonöt évben elért sikereket a társadalmi életben, politikai és gazda­sági munkában, melyekben a nők nagy részt vállaltak és végeztek. A nőmozgalom szervezeti kérdéseiről beszél­ve, Egri elvtárs vázolta azo­kat az új körülményekhez igazodó feltételeket és lehe­tőségeket, amelyekben a nő­mozgalom tartalmi vonatko­zásban tovább fejlődhet. Egri Gyula beszédének be­fejező részében köszönetét mondott mindazoknak, akik az elmúlt negyedszázadban bármilyen poszton voltak, se­gítettek a nőmozgalom kibon- tokzásában és eredményeinek elérésében. Az ülésen Rameisl Ferenc- né, a Nőtanács megyei titká­ra 35 Nőtanács-tagnak át­nyújtotta a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa emléklapját Volga újszerű állapotban lévő 8ZEMGLT­GÉPKOCSIT vásárolna a Kisharsányi Mg. Termelőszövetkezet. Telefon: Siklós 211. Szülőföldem — Somogy Ünnepség a Pécsi Orvostudományi Egyetemen A Pécsi Orvostudományi Egyetemen öt egyetemi ta­nár, 41 oktató és 120 hall­gató Somogy megyéből szár­mazik. Már maga ez a szám is jelzi, hogy az egyetem és Somogy között igen erős szá­lak fűzik szorosra a barátsá­got. A kaposvári megyei kór­ház főorvosgárdájának túl­nyomó része a pécsi egyete­men szerzett diplomát, szerte a megyében igen sok itt vég­zett orvos dolgozik, s a Nagy­atádon épülő, korszerű új kórház gárdája is bizonyára olyanokból tevődik majd ki, akiket egyetemi emlékeik Pécshez fűznek. A nagyatádi kórház impozáns épületének makettje (rajta a tervező, a pécsi Köves Emil neve) sze­repelt a tegnap délelőtt a 400 ágyas klinikán megnyílt ki­állításon iS, a Somogy megye iparát, mezőgazdaságát, nép­művészetét, tájait bemutató fotók között, még egy ma­kett, a rekonstrukció előtt álló kaposvári megyei kórház makettje társaságában. Dr. Kassai János, a So­mogy megyei Tanács vb-tit- kára nyitotta meg a kiállí­tást, beszélt Somogy megye jelenéről és jövőjéről, a me­gye felszabadulásának 25. év­fordulójáról, amelynek alkal­mából a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen ezt a tegnapi ünnepségsorozatot megren­dezték. Az ünnepségre Somogy me­gye párt- és állami vezetői­nek népes csoportja jött el, Bíró Gyulának, a Megyei Pártbizottság titkárának a vezetésével, s dr. Boros Bé­la, az egyetem rektora fo­gadta a vendégeket. A dél­előtti kiállítás-megnyitóval kezdődött el a nap ünnepi programja, 10 órakor a kli­nikai tömb tantermében nyi­totta meg az előadások sorát dr. Tigyi József rektorhelyet­tes, majd Somogy megye gaz­dasági fejlődésének 25 évéről tartott előadást Sugár Imre, a Somogy megyei Tanács vb- elnökhelyettese, Mozaikok So­mogy kulturális életéből cím­mel dr. Várkonyi Imre, me­gyei vb-elnökhelyettes, s vé­gül Somogy megye egészség­ügyének negyedszázados fej­lődéséről beszélt dr. Csáki László megyei főorvos. Délután a Somogy megyei vezetők találkoztak az egye­tem vezetőivel, majd a ka­posvári Ifjú Fonómunkás iro­dalmi színpad adott műsort, s ennek keretében az egye­tem somogyi származású hall­gatói ugyancsak Somogy me­gyei költők verseiből adtak elő. Az ünnepi napot a „So­mogyi diákbál” zárt*. Elismerés a helytállásért A téli zord időjárás több esetben komoly nehézségek elé állította a vasutas dol­gozókat. Azokat, akik a közlekedési akadályok el­hárításában kimagasló mun­kát végeztek, magas elis­merésben részesítették. Miniszteri dicséretet ka­pott: Kovács József műsza­ki intéző, Nagykanizsa; Zsi­dó Sándor műszaki intéző, Szekszárd; Kovács György intéző, Péesvárad; Horváth István főintéző, Kaposvár; Nagy Géza intéző. Dombó­vár és Kovács VI. József műszaki segédfelvigyázó Nagykanizsa állomás dolgo­zója. Vezérigazgatói dicséret­ben részesítették: Lepsényi Lajos kaposvári, Csabai László, Palotai II. Károly és Boda József dombóvári, Molnár Miklós, Horváth III. József, Komáromi Ist­ván és Molnár János pécsi, Flinger József nagykanizsai, Bujdosó János palotabozso- ki MÁV-alkalmazottakat. Igazgatói dicséretet ka­pott; Valek József. Molnár Ferenc pécsi, Schneider Já­nos szekszárdi, Bereczki István dombóvári, Kiss György bátaszéki, Szende István kaposvári, Imre Ist­ván gyékényesi, dr. Biró István pécsbánya-rendezői, Hegedűs Mihály paksi és Pálmai Ödön siófoki vas­utas. Az elismeréseket tegnap a MÁV pécsi igazgatóságán dr. Szabó Tibor, az igazga­tóság vezetője bensőséges ünnepségen nyújtotta át a példamutató vasutasoknak. A kiállítók értekezlete Vásár-menetrend Mintha csak azt akarták volna szuggerálni a Pécsi Ipari Vásár rendezői, hogy itt egyetértésre van szükség — hogy fel ne boruljon a szépen és aprólékosan elter­vezett rend — tegnap a Pé­csi városi Tanács házasság- kötő termében megrendezték a kiállítók első értekezletét. Itt mindenki megkapta pon­tos elhelyezésének alapraj­zát, tisztázták, egy-egy ter­men belül melyik kiállító hová kerül. Ezf megelőzően Molnár György, a vásár fő­rendezője tartott rövid is­mertetőt. Legutóbb még kilencven kiállítóról beszéltünk, azóta azonban újabb nevezések fu­tottak be és így a kiállítók száma meghaladja a százat A vásár menetrendje a kö­vetkező. A megnyitó fogadás július 3-án délelőtt 10 óra­kor lesz. A Pécsi Ipari Vá­sár és Kiállítás megnyitásá­ra, akárcsak tavaly, Tímár Mátyás miniszterelnök-he­lyettest kérik fel. Ezen a na­pon hirdetnek eredményt és osztják ki a díjakat és a nagydíjakat. Ezeket most is a Pécsi Porcelángyár készíti eozinból. A vásár július 13- án zárja be a kapuit, a zá­rófogadást délután 4 órakor tartják, ekkor osztják ki a közönség díjait. A vállala­toknak április 13-ig kell be- küldeniük a dekorációs ter­veket a vásár állandó irodá­jába (Pécsi városi Tanács, félemelet). A kiállítók leg­közelebb június 10-én tarta­nak értekezletet. Molnár György és Malbas- ki Iván (aki a műszaki fel­tételeket ismertette) tájékoz­tatója után megkezdődött a részletek tisztázása a kiosz- ott helyszínrajzok alapján. Ebben részt vett úgyszólván az összes kiállító vállalat egy vagy több megjelent képvi­selője, természetesen a bu­dapesti és a vidéki kiállí­tók is. Pusztán mellékes epi­zódként álljon itt: a szünet­ben összefutottam dr. Hala- sy Gézával, a budapesti Egyesült Vegyiművek sajtó­főnökével, aki vállalatának képviseletében tavaly még csak megfigyelőként vett részt a vásáron. — Jövünk ám az idén az Ultra-családdal! — mondta és kezembe nyomott egy kö- teg prospektust. Hát igen. a pécsi vásár 10 napja jó hírverése lesz az ipar termékeinek. De a pro­paganda január 1-től decem­ber 31-ig tart. (M.-vári) az egyéb károkra. Megyénk­ben a befizetett 54 millió forint kockázati díj ellené­ben 64 millió kártérítést kap­tak a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok pedig a befizetett 15 millióval szem­ben 21,5 milliót. Az utóbbi években a ma­gyar mezőgazdasági biztosí­tást világszínvonalra fejlesz­tették: az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek 18 féle módozatból állíthatják össze az adottságaiknak, ter­melő tevékenységüknek leg­megfelelőbb biztosítási for­mát. Csaknem valamennyi mezőgazdasági üzem igénybe is vette a biztosítások vala­melyik változatát, s ezzel a biztosító mintegy 150 mil­liárd forintos mezőgazdasági termelési értékre nyújt fede­zetet. A termelőszövetkezeti cso­portos élet és balesetbiztosí­tás új feltételei szerint a bal­esetbiztosítási térítéseket csaknem háromszorosára nö­velik; 400—25 000 forint he­lyett 400—70 000 forintot nyújtanak szükség esetén a havi 30 forintos biztosítási díj ellenébe. Az üzemi bal­esetbiztosítás térítései a rok­kantság mértékétől függően 120 000 forintig terjednek, s ezzel legalább az anyagi gon­doktól mentesítik a balesetek áldozatait. Mind a mezőgaz­dasági, mind a vállalati bal­esetbiztosításnál felemelték a kereset és a táppénz közötti különbség pótlására szolgáló összeget, 400 forintról 800. illetve 1200 forintra és térí­tést kapnak azok is, akik nem baleset miatt szorulnak 8 na­pon túl kórházi ápolásra. — Társadalmi igényként me­rül fel a teljeskörű gépjár­műszavatossági biztosítás. A kárrendezést egyszerűsítené, gyorsítaná, a közlekedés min­den részvevőjét szolgálná, ha az állami gépjárművekre i» jogszabály írná elő kötelezően a szavatossági biztosítást. A vállalatok húzódoznak az ön­kéntes biztosítástól, mert fej­lesztési alapjukat terheli. E témával kapcsolatos kérdé­sünkre azt a választ kaptuk, hogy valószínűleg 1971. ja­nuár elsejétől a gépjármű szavatossági biztosítást tel­jeskörűvé és kötelezővé te­szik. A biztosító még a munka­erő vándorlásra is próbál megoldást .találni. Háromféle életbiztosítást ajánlanak a vállalatoknak a törzsgárda hűségének, ragaszkodásának jutalmazására. A vállalat évi 990 forintot fizet 10 éven át, s a biztosított dolgozó — ha annak leteltével ugyanott vál­tozatlanul munkaviszonyban van — 10 000 forint hűség- jutalmat kap. A másik módo­zat szerint évi 2000 forint díj ellenében 5 év múlva fizetik ki a 10 000 forintot. Végül: a vállalat egyszerre is ki­egyenlítheti a 10 év múlva esedékes 10 000 forintos biz­tosítási összeget. Zöldség- és gyümölcsárcsökkenés március derekán Március közepén annyira élénk a mezőgazdasági piaci felhozatal, hogy az évszakhoz képest kedvezően alakulnak a piaci árak. Ritkán fordul csak elő, ami most március közepén: a február végihez képest némileg csökkent a sárgarépa, a gyökér, a kara­lábé, a fejes- és kelkáposzta, valamint a téli alma ára. Az árak az elmúlt év azonos időszakához képest szintén kedvezőbben alakultak. A sárgarépa kilóját az ország különböző vidékein 1,80—2,80 forintos áron lehet megvásá­rolni. Téli pirosalmát is le­het kapni 3 forint körüli áron, de sokfelé 2,60—2,80-ért mérik kilóját. A piaci kínálat továbbra is bőséges. Van elég burgo­nya, vöröshagyma és káposz­taféle. Megélénkült a primőr cikkek kínálata. Mind több termelői piacon lehet hozzá­jutni fejes salátához, zöld­hagymához, hónaposretekhez. A hét végére az üzletekbe kerül a sóska, a zöldpaprika, a paradicsom és a karalábé. Az árak eléggé borsosak: a paraj kilója 50—65 forint, a fejes salátáért 5—7 forintot, a zöldhagyma csomójáért 3, a paradicsom kilójáért pedig 50—70 forintot kérnek. Az ország különböző vidé­kein a szövetkezeti kereske­delem fogyasztói árai között lényeges különbségek nem ta­pasztalhatók. Az árak ki­egyensúlyozottságára jellem­ző, hogy Budapesten, Pécsett, Miskolcon, Kaposváron, Ta­tán és Debrecenben mind­össze 30 fillérrel tér el a rózsaburgonya ára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom