Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-03 / 29. szám

W70. február 3. »unantoit ndvio' 5 Korszerűsítik a Temető utcai sütőüzemet rr C rr A. ' "1 r C rr a. r troztutesrol — gázfűtésre ©ázzál ffltenek, január 31- től — szombattól — a Pécsi Sütőipari Vállalat Il-es szá­mú, Temető utcai üzemének szociális helyiségek fűtéséde üzemben jelentős átépítési munkák folynak. A Dél-dunántúli Gázgyár­tó- és Szolgáltató Vállalat már elkészítette a sütőüzem energiaellátására, valamint a szociális helyiségeiben. — Az szolgáló gerincvezetéket. A gőzkemencék gáztüzelés­re való átépítését tegnap — hétfőn — a Dunaújvárosi Sü­tőipari Vállalat részlege meg­kezdte. A gázfűtés — melyet egy automata berendezés bizto­sít — fokozott üzembiztonsá­got nyújt, főleg a kemencék hőfok beállításánál. Egyide­jűleg javítható a sütőipari termékek fűtési technikája, illetve a kenyér és sütemény minősége. Megváltozik a dol­gozók munkakörülménye is, mert higiénikusabb feltételek között végezhetik munkáju­kat. A korszerű tüzeléstech­nika az üzem önköltségét is javítja. Az átalakítási munkákra 650 000 forintot költenek. A program befejezését február végére ígérték a kivitelezők. A festés és mázolás után a korszerű középüzemben na­ponta 70 mázsa kenyeret és 80 ezer péksüteményt készí­tenek. A jugoszláv tv szólistái Pécsett Vájárok vetélkedője Kiváló dolgozókat avattak Kedves ünnepség színhelye volt tegnap délután a Szén­bányák igazgatóságának klub­terme: Bachmann Mátyás igazgatóhelyettes átadta a pénzjutalmakat és a „Kiváló dolgozó” jelvényeket annak a tizennégy bányásznak, akik egy héttel ezelőtt, január 24-én, a legjobb eredményt érték el a vállalat „Kiváló vájár" címért meghirdetett nyilvános vetélkedőjén. Mint arról már korábban beszámoltunk, a felszabadu­lás 25. évfordulója jegyében meghirdetett versenyre nyolc- száztizenheten küldték el ne­vezésüket. A hét bányaüzem helyi selejtezője után tizen­négyen jutottak el a komlói döntőre, ahol a vállalat, va­lamint a Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség vezetői előtt kellett számot adniuk tu­dásukról. Az elmúlt évtize­dek legnagyobb szabású szak­mai vetélkedőjének győztese Gyuricza Pál, vasasi vájár lett. Jutalma 5000 forint, melyhez — a Kiváló címmel együtt —, még két heti fize­tését is megkapta. Második Molnár Antal, Kossuth-bá- nyai dolgozó, harmadik Szűcs István zobáki feltáró vájár. Jutalmuk négy-, illetve há­romezer forint. A döntőbe ju­tott versenyzők valamennyien megkapták a „Kiváló dolgo­zó” címet, az ezzel járó pénz­jutalommal Mezőgazdasági könyvhónap Megnyitó Mohácson A mezőgazdasági könyv­hónap évek óta a mező- gazdasági szakirodalom, a mezőgazdasági szakköny­vek és szaklapok ünnepi hónapja. Ebben az évben februárban rendezik meg tizenharmadik alkalom­mal. Megyei viszonylat­ban az ünnepélyes meg­nyitót dr. Földvári János, a Megyei Tanács VB el­nökhelyettese tartja ma délelőtt 10 órakor Mohá­cson a Kossuth filmszín­házban. 25 év magyar irodalma Ki állítás február 28-ig a Leöwey Gimnáziumban Tegnap délben Fodor And­rás József Attila-díjas költő nyitotta meg a Leöwey Klára Gimnázium és Szakközépis­kola irodalmi szakköre és KISZ-szervezete által közö­sen rendezett kiállítást, mely a magyar irodalom történe­tét méltatja 1945-től napjain­kig. A kiállítási anyagban meg­található a felszabadulás utáni Időszak kiemelkedő prózai és lírai alkotásainak dedikált példányai, napjaink költői­nek kéziratai. A látogató fényképeken viszontláthatja irodalmi életünk elhunyt nagyjait, Tersánszky J. Je­nőt, Kassák Lajost, Tamási Áront, Füst Milánt, valamint irodalmunk élő alakjait is. A kiállítás 1970. február 28-ig áll a látogatók rendel­kezésére, naponta 15 órától 17 óráig. Csoportos látogatás­nál előzetes bejelentéssel dél­előtt is megtekinthető. Megnyílt Anna Margit kiállítása Vasárnap délelőtt tizenegy órakor nyílt meg a pécsi Mo­dern Magyar Képtárban An­na Margit festőművész kiál­lítása. A művész, alá az 1944- ben elhurcolt és meggyilkolt Amos Imre festőművész fe­lesége volt, első ízben jelent­kezik Pécsett — nagyobb anyaggal. — Pályakezdését Szentendre fémjelzi, későbbi piktúrájára Párizs — és kü­lönösen a szürrealista Cha­gall — volt nagy hatással. Húsz esztendős hallgatás után először 1968-ban állított ki. A rendkívül megragadó, sa­játos hangulatú, élénk színe­zésű képekből álló kiállítást Láncz Sándor művészettörté­nész nyitotta meg. Az ünne­pélyes megnyitón részt vet­tek — az érdeklődőkön kí­vül — a pécsi művészeti élet képviselői. A kiállítás egész hónapban látható. Üj, korszerű közvilágítást kap a mohácsi Liszt Fe­renc utca. Nagy sikerű népdalesí a Színházban A Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsé­ge vendégeként hazánkban tartózkodó jugoszláv művé­szek február 1-én és 2-án Baranyában is felléptek. A belgrádi és szarajevói tévé, valamint rádió szólistái va­sárnap este Mohácson a Bar­tók Béla Művelődési Házban mutatkoztak be. Hétfőn dél­után 4 órakor a Pécsi Nem­zeti Színház kamaratermé­ben adtak műsort, a hagyo­mányos délszláv népdalestre pedig este 7 órakor a Nem­zeti Színházban került sor. Ognyenovics Milán, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége főtit­kára köszöntötte a vendége­ket és bemutatta a neves ju­goszláviai művészeket. A mű­sorban olyan elismert szó­listákat csodálhatott meg a közönség, mint Nada Mamu- la, az 1969-es jugoszláviai népdalfesztivál első helye­zettje, Medeljkó Bilkié a ta­valyi népdalfesztiválon a kö­zönség nagydíját nyerte el, felesége Dujica Stefanovié Bilkié főbb aranylemez tu­lajdonosa. Fergeteges tapssal jutalmazta a közönség a mű­sorban megszólaltatott cso­dálatosan szép boszniai, szer­biai és vajdasági népdalo­kat Sok kellemes percet szer­zett a résztvevőknek Miros­lav Conkié, a jugoszláv nép­szerű humorista is. A szólis­tákat a Negovanovié—Ivkov népi zenekar kísérte, amely­nek vezetője Jovica Negova­novié, a Jugoszlávia legjobb harmonikása cím viselője. A nagysikerű műsor után Részlet a műsorból sokan szórakoztak az Olim­pia étteremben rendezett ha­gyományos délszláv bálon, ahol ifj. Kovács Antal és Kovács István tamburazené- jére ropták a tüzes kólót hajnalig. A Délszláv Szövet­ség a rendezvények bevéte­lét a magyar vöröskereszt útján elküldi a földrengés sújtotta Banja Luka lakói­nak megsegítésére. Műszaki konferencia a MÁV pécsi igazgatóságán Műszaki konferenciát tar­tottak tegnap Pécsett, a MÁV pécsi igazgatóságának gazda­sági vezetői, párt és szakszer­vezeti tisztségviselői. Az 1969. évi eredményeket számbavevő és az 1970. évi feladatokat megjelölő tanács­kozáson részt vett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizott­ság titkára. Dr. Szabó Tibor, az igaz­gatóság vezetője ismertette az elmúlt évben végzett, kiemel­kedő eredményt hozó mun­kát, minek következtében az igazgatóság elnyerte a KPM és a Vasutasok Szakszerveze­te vándorzászlóját. Az idei feladatok vázolása során — Szabó Tibor — beszélt azok­ról a feladatokról, melyeket a személy- és áruszállítás te­rén kell megoldani az igaz­gatóság dolgozóinak. Képet adott az igazgatóság területén folyó munkaverseny-mozga- lomról. valamint az állóesz­köz fejlesztésről és a beruhá­zásokról. Emberek, kocsik készen Alinak: Villáin interjú Nem okozott problémát a hó Minden út járható Baranyában A közlekedésben nem volt fennakadó* Hideg, kevés csapadék, kisebb hófúvások várhatók Két nap alatt majdnem tíz­centis hó esett Először a KPM hóügyeletét kérdeztük meg, mi a helyzet Baranya és Dél-Dunántúl útjain? A kapott tájékoztatás megnyug­tató volt Baranyában min­den út járható, a havazás semmi problémát nem oko­zott Egyedül Zalából jelez­tek kisebb hófúvásokat, azon­ban a közlekedésben ez sem okozott különösebb fennaka­dást. A tegnap reggeli csapa­dékmennyiséggel együtt hét­nyolc centiméteres hóréteg borítja az utakat, ami nem számottevő mennyiség. Ké­szenlétben várják a fejlemé­nyeket A 12-es AKÖV-öt sem érte váratlanul a havazás. Az út­Valamikor a rómaiak ta­vaszkezdő ünnepe volt, „tes­tűm candelarum”-nak nevez­ték. Ekkor indultak a Plútó­tól elrabolt Ceres keresésére a lupercusi papok és a római matrónák szimbolikus, gyer- tyás-fáklyás körmenettel. Az egyház sietett elkereszténye- síteni — mindenütt könnyen meg is honosodott Nálunk valami keveredéssel a népi torokszentelés, a balázsolás napjává is vált. A csíziók jós­lásait azonban a „conversio sancti Pauli”, azaz a Pálfor- dulása teremtette meg. E nap, időjárásával, a még hát­ralevő tél negyvenes „rámu­tatónapjával”, tehát termés­jósló nap lett. Egy régi gyertyaszentelői rigmus így szól: „Ha fénylik a Gyertyaszentelő, az iziket is vedd elő”. Az izik nem más, mint gyermekkorunk kukori­cagránátjai — ami további tüzelésre alkalmas. A Szege­Rendhagyő meteorológia i A medvék kint őgye!egtek. di szótárban a következőket találni: „A medve is előjön a barlangjából, a napsütéstől azonban annyira megijed, hogy visszamegy és a másik felére fordulva, tovább al­szik”. A szamosháti szótár igen találó hasonlattal él: „Ha Gyertyaszentelő napján meg­futamodik a lu ... az uccán (tehát olvad), gazda, rágd el az ézeket...” Alább utalás a medvére: „Ha ezen a napon a medve meglátja az árnyé­kát, hosszú télre van kilá­tás”. De hogyan kerül a medve az asztalra? Egy ősi, évszáza­dos emberi megfigyelésről van szó: a téli álmot alvó ál­latok tavaszi viselkedése és az időjárás összevetéséről, és a jelek szerinti következte­tésről. Az időjós medve a kutatások szerint Franciaor­szágból származik, de egy újabb vizsgálat kiderítette, hogy nemcsak őmackósága képes erre á feladatra. Az Egyesült Államokban — ne­vezhetjük különcködésnek? — a mormota bújik elő az üregéből és marad, vagy visz- szamegy aszerint, hogy süt-e a Nap. A mormotát megelőz­ve, viszont medve is volt az Államok hivatalos időjós ál­lata. Angliában szintén, Né­metországban viszont a borz. Ez azt mutatja, hogy az álla­tok időjóslása, a gyertyaszen­telői medve eredete nem lo­kalizálható egy országba, de nem is Amerikába, ömed- vesége európai illetőségű. De most — lássuk a med­vét Pontosabban: medvéket, hiszen hatan is vannak a pé­csi állatkertben. Két jeges (vajon ők is tudnak jósol­ni?) két barna és három ör­vösmackó. Kissé szorongva közelítem meg a ketreceket: mire számíthatok? Örömmel jelenthetem, hogy valameny- nyien kint őgyelegtek — azaz pardon egyikük kivétel a hie­delem alól. Tódor nemrég anyai örömöknek nézett elé­be, s két kisbocsát gondozta odabent a barlangban. — A „medvefordulást” (conversio ursi) tehát Totyakon, a bol­dog atyán mértem le — meg is fordult, amikor meglátott, így hát egészen pontosan tá­jékoztathatom az olvasókat: nemsokára megjön a tavasz. Tódor ugyan bent maradt, de neki most megbocsátható ... k. p. viszonyok romlása sem a he- I lyi, sem a távolsági közle­kedésben nem jelentkezett i késésekben, járatkiesésekben. ' A másik nagy közlekedési 1 vállalat, a MÁV sem jelzett nehézségeket a hó miatt. Ho- gyan érkeztek meg a hajnali munkásbuszok a bányaüze­mekhez? A Mecseki Szénbányákhoz némi késéssel érkeztek meg j a járatok — ez azonban nem hóakadályok, inkább a gép­kocsivezetők dicsérendő fo­kozott óvatosságára vezethető j vissza. A késések nem okoz­tak termeléskiesést, néhány perc, esetleg negyedóra volt. Az Ércbánya Vállalat nem jelzett késési problémákat. | A városi hóeltakarítás, út- lekotrás jelenleg négy kocsi- ; val folyik. A Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat négy hóekés kocsit állított be, j melyek tegnap délután Do- | nátus. Bálics, Misina tető és j Nagydaindol környékén dől- j goztak. Ahol szükséges, ott i letolják a havat az úttestről ! s amennyiben éjjel fagy. még i az éjszaka folyamán felszór- ! ják az utakat. Emberek, ko- | esik készen állnak, hogy ered- í ményesen vegyék fel a küz- \ delmet a hóval. A következő néhány napra a misinai meteorológiai állo­más a következő prognózist ' adta: borult, párás, csapadé­kos idő. Havazás inkább a Dunántúlon. A hőmérséklet alakulása nappal mínusz ket­tő, mínusz öt, éjszaka mínusz öt, mínusz tíz fok körül vár­ható. A párás enyhébb lég­tömeg, — amely délről érke­zik — idézi elő a havazást. Az időjárásban azonban in­kább az északi hideg légtö­megek hatása érvényesül, ép­pen ezért a várható csapa­dék gyenge intenzitású és ke­vés lesz. Néhány helyen vi­szont megélénkül a szál, ki­sebb hófúvások várhatók. Eör*i Istvánnal A Doktor Sándor Művelő­dési Házban hétfőn megkez­dődött esztétikai kollégium hagyományt folytat: néhány évvel ezelőtt már elhangzott egy 12 előadásból álló soro­zat, akkor a különböző mű­vészeti ágak kérdései szere­peltek a programban. A mos­tani stúdium előadója Eörsl István sokoldalú író. Publi­cisztikai írásai többnyire az Élet és Irodalomban jelen­nek meg. — Vezetett-e már hasonló előadás sorozatot a művészet kérdéseiről? — Bár rövid ideig taní­tottam középiskolában, de hasonló, népművelési formá­ban még soha nem foglal­koztam a művészet kérdései­vel. Arról szeretnék beszélni, hogy a művészet milyen he­lyet foglal el az ember tudat­világában. Általános tapasz­talat, hogy az emberek nem gondolkodnak el az élmé­nyeiken, én gondolkodásra szeretném késztetni a hall­gatóimat. — A második előadás té­mája a lírának, mint műfaj­nak a problémái. Miért Vá­lasztotta éppen a Urát? — Az első előadás általá­nosan foglalkozik a művé-j szettel, ezután azt próbálom megvizsgálni, hogy a felve­tett kérdések hogyan érvé­nyesülnek egy konkrét terü­leten. Mindezt azért válasz­tottam, mert most Személy szerint engem a líra izgat a leginkább A másik, s nagyon fontos ok az volt, hogy a művészi szubjektivitás körül egyik műfajban sem volt annyi félreértés, mint a lí­rában. Természetesen úgy van értelme ennek a soro­zatnak, ha sikerül beszélge­tés, megvitatás szerűvé ten­ni az előadásokat. Mint pub­licisztikával is foglalkozó em­ber, bizonyára a közönséggel való közvetlen találkozás szá­momra is ad ötleteket. Egyéb­ként a művészet és közönség kapcsolatát nyíltan és élesen az utolsó előadásomban sze­retném felvetni. Marafkő László & i

Next

/
Oldalképek
Tartalom