Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-03 / 29. szám

IJvruT^lO.'rVt'CML't TÍ-Ct-'E*'1-® 1970. február 3. A hartómr r^élmaház Részben a fürdő díszítésére, részben eladásra termesztik a dísznövényeket a harkányi Fürdő Vállalat melegházaiban és pálmaházában. A nagyon szép növényekből, phönix-pálmák- ból. fikuszokból, ciklámenekből és más népszerű dísznövé­nyekből ebben az évben mintegy 100 ezer forintnyi bevétele lesz a kertészetnek. Képünk a pálmaházban készült Erb János felvétele „begyveres szolgálatra alkalmas!" Katonai összeíráson Jó előképzést biztosítanak az MHSZ-tani oly amok — Fegyveres szolgálatra al­kalmas! De sokat mondanak ezek a szavak ... Akárhogy is néz­zük: a fegyveres szolgálatra való alkalmasság kinyilvání­tása egyszersmind jó bizo­nyítvány egy 18 éves fiúra nézve. A komlói Május 1 Műve­lődési Házban az összeíró bi­zottság elnöke, Haufer Rezső főtiszt legtöbbször e sza­vakkal zárja azokat a beszél­getéseket. amelyeket a kato­naköteles fiatalemberekkel folytatnak. Akik szolgálati halasztást kérnek A kultúrház klubtermei ideális helyet biztosítanak a közös foglalkozásra, a nyil­vántartás elkészítésére, az or­vosi vizsgálatra, a bizottság és a leendő katonák beszél­getésére. Néhányan iskolai ta­nulmányukra, szakmunkás gyakorlati évükre való tekin­tettel, szolgálati halasztást kérnek. — Nagyon jó, hogy a me- I gyei kiegészítő parancsnok Harmincezer gyufacímke Nos, kik is vannak itt? De i Gaulle, Nasszer, J. F. Ken­nedy, Castro, Grace Kelly és a monacói herceg, aztán az iráni sah és neje, majd a belga királyi család herce­gekkel és hercegnőkkel, aztán Mester István, a Pécsi Nem­zeti Színház tagja (na most mondják ...!) meg Dankó Pista, utána pedi® Rembrandt alkotásai, aztán öreg, régi márkájú angol személyautók, űrhajósok, repülőgépek, em- j lős állatok, színpompás tolla­zatú madarak, aztán egy hí­zott sertés, fölötte, alatta a következő felirattal: „Telje­sítsd sertésbeadásodat! Több­let súlyért nagyobb ár, — Nyáron prémium is jár ...!” Bonviván a címkén — Melyik a kedvenc? — A magyar közlekedés története-sorozat. Látja arany­színű fóliára nyomták, ebből is megvan az egész soro­zat ... Mezőfi János — a Mecse­ki Ércbánya Vállalat mun­kásszállójának gondnoka két íróasztalt terít be albumok­kal, aztán egy halom papír­dobozt, tele valamennyi — gyufacimkével. — Mennyi van? — Legalább harmincezer darab. Meg kellene számol­ni, de hát ki vesz ki azért két napi szabadságot? — Hogyan került Mester István a gyufásdobozra? — Ügy, hogy a hazai gyu­faipar — a különböző soro­zatok között — kiadta a Dé­ryné Színház összes művészé­nek portréját. Nagyon szép sorozat — legalább is hazai viszonylatban — a Halasi » csipke, aztán a magyar nép­viseletek, továbbá az Állami Népiegyüttes, az Olimpiák története és a Béke-sorozat. A kereskedelmi, vagy ipari sorozatok már kevésbé tet- szetősek. Leszámítva az alu­fóliára nyomott Magyar Köz­lekedés Története címkéket, a többi eléggé „színtelen” és a papír is gyenge minőségű. A szovjet, angol, osztrák, né­met, francia, svéd címkék zö­me színes mélynyomással ké­szült. irigylésreméltó szép ki­vitelben. Persze ez bizonyára pénzkérdés is, viszont a gyűj­tőket ez éppenséggel nem vi­gasztalja. — Tart-e kapcsolatot a pé­csi gyűjtőkkel? — Nem. Egyszer voltam egy hobby-találkozón, de hát ... hogy is mondjam ... Negy­venöt éves fejjel csak fe­szengtem a kisúttörők kö­zött... Ami azt illeti, érdekes lát­vány lehetett, mert Mezőfi János bizony magas, jólmeg- termett férfi. — Tulajdonképpen hogyan jutott eszébe a gyufacimke? Konyak és kenyér — Tíz esztendős koromban kezdtem a gyűjtést, de nem a gyufacimke érdekelt, ha­nem a Franck-kávéban talál­ható színes, nagyon szép tör­ténelmi sorozat. Annyira bo­londja voltam, hogy otthon mindig kiöntöttem a kávét, csak hogy hamarabb fogyjon és vásárolhassak új dobozzal. A nagybátyám nagyon szere­tett engem, ha meglátogatott bennünket, tíz-tizenöt doboz kávét hozott... Nem is tu­dom mennyi albumom telt meg azokkal a képekkel. Az­tán hamar rákapcsoltam a gyufacimkékre... Ez volt a legtartósabb szen­vedélye. Elég sokat utazgatott — csak úgy nyári kirándu- lásképoen — az országban. Szeged. Győr, Budapest, Mis­kolc, Debrecen, Kőszeg . .. — A várótermekben, étter­mekben mindig azt figyeltem, ki gvújt rá. Ha a gyufát az asztalra helyezte, fölkeltem s amint elhaladtam az asztal mellett, megnéztem milyen cimke van a dobozon. Sokan örömest odaadták, volt akik­nek fél konyakokat fizettem egy-egy dobozért. Azt mondja Mezőfi János,, hogy költséges „játék” a cim- kegyűjtés is. Két teljes albu­mot vásárolt meg egyszer kétezer forintért. Aztán ax Infláció alatt egy alkalommal tíz cirokéért három kiló ke­nyeret adott — Azt hittem anyám kitér a hitéből, amikor megtudta, hova tűnt a kenyér... De most már nem érdekel any- nyira. Tele vagyok címkével, azt sem tudom hova tegyem. Meg aztán az öngyújtó na­gyon elterjedt... haragszom is az öngyújtóra. Mezőfi János eladásra hir­deti meg ezt az országosan is páratlan szépségű és érdekes- ségű gyűjteményt Már né­hány nap múlva kapott leve­leket, sok az érdeklődő, meg az aggódó is. Ugyanis egyik levélben arra kérik, ne adja el, vagy ha igen, hát olyan­nak, aki itt él a megyében, | maradjon a gyűjtemény Ba­ranyának ... — Mi lesz, ha mégis meg­válik az albumoktól, dobo­zoktól? lij tervek méltányolja kérésünket — mondotta Máté László III. éves technikumi hallgató. — Ha nem így lenne, ketté tör­ne pályánk — már a kezdet kezdetén. Az idén vizsgázó ipari ta­nulók számára hasonlóan nagy segítség az évhalasztás. Kellő igazolás alapján — ké­résre — a megyei parancsnok figyelembe veheti e fontos szolgálati problémát. A fiatal egy év szakmai gyakorlat után egészen másként indul­hat a hadseregbe, majd le­szerelés után az életbe. A foglalkozó teremben Bakonyi József főtiszt a leg­fontosabb tudnivalókról tart tájékoztatót. — Elvtársak! Önök már lé­nyegében katonák! Az össze­írás nemcsak egyszerűen nyil­vántartásba vételt jelent, ha­nem azt is, hogy önöket már kötelezi az Alkotmány 61. paragrafusa. A haza védelme minden állampolgárnak szent kötelessége. Farkas Károly, az MHSZ városi titkára is rendszere­sen előadója a foglalkozások­nak Ismerteti, hogy a Hon­védelmi Szövetség keretében előképzésben részesülnek a bevonuló fiatalok. Komlón ej­tőernyős, könnyűbúvár, rá­diós és gépjárművezető tan­folyamra fogadnak el jelent­kezőket. Az utóbbi időben ki- vá}t az ejtőernyős és a köny- nyűbúvár kiképzések lettek népszerűek. — Régi tapasztalat, hogy az MHSZ oktatása jól szol­gálja az előképzést — hang­súlyozta Lengyel János elv­társ, a Megyei Kiegészítő Pa­rancsnokság képviselője. — A komlóiak közül elsősorban a gépkocsivezetők és a rádió­sok munkájával vagyunk elé­gedettek. Újszerű tesztvizsga Az összeíráson újszerűén hatott a teszt-vizsga. A hu- szonegynéhány írásos-rajzos kérdésből egyet feljegyeztem: — Ha délután a hátamat süti a nap, melyik világtáj lesz a jobb kezem felé? A helyes válasz: Dél. — Milyen célt szolgál egy ilyen pszichikai vizsga? — kérdeztem Szakács Dezső fő­orvost. — Többek között arra ad választ, hogy a felmért ér­telmi képessége milyen szín­vonalú, s hogy a fegyvernemi beosztásnál ezt figyelembe ve­hessék. A kérdéscsoport ugyanis sokrétű. Választ kell adni — elég rövid idő alatt — trükkös rajzos ábrákra, szám­tani feladványokra, találós kérdésekre, szólásmondások­ra, stb. — És az eredmények? — Az átlag 35—45 pontot szerzett a maximális 50 pont­ból. A többség elérte az alsó határt, a 30 pontot. A fiatalok zöme érett, tes­tileg fejlett A 18 évtől való hadkötelezettség bevezetésé­nek helyességét maga az élet bizonyítja. Vízhányó Imre „A jövő riporterei** Fiatal Tudósítók Klubja Az elmúlt év végén új szakköri foglalkozással gaz­dagodott a pécsi Szabó Ist­ván úttörőház élete. Megala­kult — és azóta közel har­minc főt számlálva működik — a fiatal tudósítók klubja. A tagok hetedik és nyolcadik osztályos tanulókból tevődnek össze. Az új foglalkozás népszerű­síteni kívánja a megye út­törőmunkáját, a pajtások éle­tét. E cél megvalósítása ér­dekében a kis tudósítók rend­szeres kapcsolatot teremte­nek - a megye úttörőcsapatai­val nemcsak levelezés útján, hanem ismeret- és híranyag­szerzés céljából személyesen is, kirándulások alkalmával. A „jövő riporterei” minden jelentősebb úttörő megmoz­duláson részt vesznek, ta­lálkozókat és ankétokat szerveznek. Ezenkívül hír­anyagot küldenek a Paj­tás és őrsvezető című lapok szerkesztőségeinek, tájékoz­tatják a Magyar Rádió Ifjú­sági Osztályát is. A tudósítók klubja kiemelt feladatának tekinti a közelgő kettős jubileum ünnepségei­ről szóló tudósítások írását és publikálását. Vetélkedő a Televízióban Három kategóriában, kategóriánként öt ága- ; zatban kerül megren­dezésre az a vetélkedő­sorozat. amelyet a KISZ Központi Bizottsága, és a Magyar Televízió kezde­ményezett hazánk felsza­badulásának negyedszáza­dos évfordulójának tiszte­letére. A társadalomtudomány kategóriájában az alap­szervezeti versenyektől a televíziós döntőig azok a fiatalok mérhetik össze tudásukat, akik ismeretek­kel és vitakészséggel ren­delkeznek az elmúlt ne­gyedszázad és a jelen tör­ténelmi, aktuális társadal­mi, gazdasági, kulturális és külpolitikai kérdései­nek helyi, területi, orszá­gos és nemzetközi össze­függéseiről, s ez év ápri­lis 5-ig nem töltik be 26. életévüket. Az előadók, együttesek kategóriájában nem kerül sor megyei és kerületi versenyekre, csak orszá­gos válogatóra, és nyilvá­nosság előtti döntőre. — Ének, zene, irodalom, tánc és egyéb ágazatokban a szólisták, illetve az együt­tesek átlagéletkora szintén nem haladhatja meg a 26 évet. A harmadik kategória a „legöregebbeké”, itt a kor­határ 35 év. Azok a pályá­zók kerülhetnek a televí­zió selejtezőjébe, akik ki­emelkedő pályaművet nyújtanak be a KISZ KB által meghirdetett jubile­umi, valamint a Hazafias Népfront Országos Taná­csa és az Országos Nép­művelési Tanács felszaba­dulási honismereti és hely- történeti pályázatára. Az ágazatok: gazdasági, hon­ismereti, irodalmi, képző- és iparművészeti, valamint amatőr film- és fotó pá­lyamunkák. A televíziós vetélkedőre ez év máju­sában és júniusában kerül sor. Vállalatok, közületek, figyelem! Bérbeadnánk ZIL-LAZ 690 A típusú autódarunkat. O Érdeklődni lehet: 31-50, 61-67 telefonon a szállításvezetőnél. Akrobaták „nyeregben” A Pannónia-bárban lépnek íel a Sátrán testvérek Kicsit elkedvetlenedik. Né­zegeti a színes szép címké­ket szótlanul. De aztán fel­derül az arca. — Már mást gyűjtök . .. Borcimkéket... Néhány száz darabbal indulok ... Rendet teremt az asztalon, lerakosgatja a gyűjteményt í az íróasztalba, szekrénybe, I polcokra. Cigarettával kíná- j lom. tapogatom a zsebem gyufa után. — Sajnos nekem sincs ... ! — mondja restelkedve. Gyu­fám soha nincs, csak cim- ■ kém... Kab Ferenc 1 1969-ben megjelent egy cikk a Magyar lfjúsáyban a Magányos akrobata címmel. Az olvasók és a televízió né­zők által már ismert Sáfrán Istvánról szólt, aki a leg­utolsó „Ki mit tud” alkal­mával mint kerékpáros akro­bata győztesen hagyta el a porondot Akkor még katonaruhát vi­selt. Miután leszerelt a honvédségtől, szerződést sze­retett volna kapni valahol. Sajnos nem sikerült. Most utólag visszagondolva azok­ra az időkre, csak annyit mond „Hát igen, a betörési időszak volt a legnehezebb”. Mikor a cikk megjelent, ak­kor sem történt semmi. Január 1-től minden este húsz perces műsorral lép fel testvérével együtt Pécsett a Pannónia bárban, nagy si­kerrel, Produkciójukban töb­bek között cigánytánc, egy­kerekű és kétkerekű duett is szerepel. Az embernek szinte eláll a lélegzete. Tökéletes összhangban egyensúlyoznak, kézen állnak az ingatag, tö­rékeny járművön. A bárban megforduló külföldi vendégek szerint Európában egyedül* álló produkció «&­A közönség félelemmel ve­gyes érzéssel, aggódva figyeli őket. Előfordul, hogy az első sorban ülő vendégek ijedten maguk alá húzzák a lábai- ! kát, sőt már olyan is volt, hogy a női vendégek sikítoz- tak, mert már-már úgy érez­ték. hogy valamelyik szerep­lő leesik a kerékpárról. Ez őket egy csöppet sem zavar­ja. Minden idegszálukat az összpontosításra fordítják. Naponta hat órát gyako­rolnak, mikor este befejezik a műsorukat, folyik róluk a víz. A közönség viszont tap­sol. Nekik ez mindent megér. Egy alkalommal Somogy megyében vendégszerepeitek. A kétkerekű kerékpáron kéz- állás közben eltörött a kor­mány. Szerencsére az ijedtsé­gen kívül más baj nem tör­tént. A „Ki mit tud” utolsó fordulóját Sáfrán István tö­rött kézzel küzdötte végig, mert nem sokkal előtte pró­ba alkalmával bukott. A kellemetlen emlékeknél viszont sokkal inkább meg­maradnak a kellemesek. A „Ki mit tud” győztese szíve­sen emlékszik vissza a szófiai VIT-re, ahol a magyar kul­turális delegációval járt, és több alkalommal sikeresen szerepelt különböző rendez­vényeken. A közelmúltban filmszerepet is kapott. Rényi Tamás „Krebsz az isten” cí­mű filmjében láthatjuk majd egy hat méteres kerékpár társaságában. Kaunitz Antal Ji

Next

/
Oldalképek
Tartalom