Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-18 / 42. szám
rm. február tg. nnimntmt wcíwto* Kiket érint a béremelés? A régi vasutasok megbecsülés« Nagyobb nyereségrészesedés Emléklap a legalább 25 éves szolgálati időért a MÁV-nál A MÁV Vezérigazgatósága és a Vasutasok Szakszervezetének vezetői leihívást adtak ki. amelyben elismerésüket fejezik ki a vasutasok becsületes helytállásáért, s külön köszönti azokat a dolgozókat, akik 1945-ben megkezdték az újjáépítést, részesei voltak a vasúti közlekedés megindítására kezdeményezett „10 000 kocsit és 500 mozdonya a vasútnak” mozgalomnak. A MÁV gazdasági és szak- szervezeti vezetői hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából erkölcsi, ■ a lehetőségekhez mérten anyagi elismerésben részesítik azokat, akik 25 esztendeje, vagy azt megelőzően léptek a vasút szolgálatába és azóta folyamatosan a MÁV-nál dolgoznak. Valamennyi ilyen régi vasutast „emléklap”-pal ajándékoznak meg, s az 1009. évre 15 százalékkal nagyobb nyereségrészesedést kapnak. A vasutasak mellett (az őket érintő béremelésekről tegnapi lapunkban beszámoltunk) március elsejei hatály- lyal felemelik a felsőoktatási intézmények oktatóinak és technikai dolgozóinak, továbbá a megszakítás nélkül működő egészségügyi és szociális intézetekben közvetlen ápolási és gondozási feladatokat végző szakképzett és szakképzetlen ápolónők, gon- gozónók, segédápolónők és takarítónők bérét. A felsőoktatási intézményekben — függetlenül attól, hogy melyik tárcához tartoznak — az emelés azonos mértékű: az oktatóknál 17 százalékot, « technikai dolgozóknál 9 százalékos. A kormány előírásai szerint az adott intézményeknek ily módon rendelkezésére álló pénzt differenciáltan, az emberek munkáját, teljesítményét mérlegelve kell elosztani. A munka és az érdem szerinti elosztást segíti a felsőoktatási bérrendszer olyan korrekciója is, amely az eddigi, úgynevezett korcsoportos bérrendszert tól-igos bérrendszerre változtatja. A korcsoportos bérrendszer ugyanis három évenként, központi rendelkezés által meghatározott mértékben mindenkire kiterjedő béremelést valósított meg, ami az évi 2—2,5 százalékos bér- fejlesztés 80 százalékát kimerítette. Így nagyon kevés pénz maradt arra, hogy az intézmények vezetői az emberek produktumát is anyagilag elismerhessék. A tól- igos bérrendszer lehetővé te- szii hogy az éves bérfejlesztési túlnyomó része a differenciálást szolgálja, s jóval kisebb mértékű, legyen a mindenkire kiterjedő, kötelező béremelés. Az országos szinten 110 millió forintos béremelés lehetővé teszi az óra- és vizsgadíjak 100 százalékos emelését. Az egészségügyi és szociális intézetekben a béremelést munkaköri pótlék bevezetésével kell végrehajtani. A pótlék összege szakképzett ápolónőknél havi 200—400 forint, szakképzetlen ápolónőknél 150—250 forint, takarítónőknél 100—200 forint. A kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozókat valamennyi egészségügyi és szociális intézetben átlagosan 100 forint béremelésben kell részesíteni. Ló- és csikóárverés Kovácshidán Jól van Ionok! Tízezerkilencszáz! Tegnap lé- és cmkóárveres rcát Kovácshidán, a tsz-ben^ Egy ilyen esemény — még ha szakmabeli, maszek, fuvaros, vagy lókupec is az ember — felér egy Chaplinig ImmeL Reggel kilenc óra van, az istállóból sorra vezetik ki a lovakat. Vagyunk itt vagy százan. Ilyesmik röpködnek a levegőben. — Ezt vihetik a vágóhídra! A torka véres. — Jó lesz Aladárnak! Üjabb ló. Félszemére vak. — Beleesett a hó a szemébe! Magasnak tartják a kikiáltási árakat, szapuljak a lovakat. Ez érthető. Egy Miska nevezetű borostás cigány felveri az egyik lónak az árát, van úgy hogy kétszázat is ugrik, pedig a nyolcezer forint kikiáltási ár után száz forintonként megy feljebb az ár, ahogy ezt a kucsmáé, jól megtermett férfi kiabálja. A lókupec aztán a „harmad- szor”-nál faképnél hagyja a társaságot. Mérgelődnek. — Bánatpénzt adjon! A cigány rájuk se hederít De aki ezután állja a sarat a licitálásban és övé lesz a ló, kétszáz forintot kell azonnal letennie. Guberálják is, valakinek a zsebkendőjéből állnak ki a pirosak. — Jól van főnök! Tizezer- kilencszáz! Hány éve« vagy Linda? Tűz a Megyei Tanács épületében Begyulladt a termolor-kémény Füsttenger a harmadik emeleten Másfél órás küzdelem a lángokkal Fotó: Erb János Tegnap reggel 8 óra előtt még semmit sem lehetett tapasztalni. A Baranya megyed Tanács munkaügyi és pénzügyi osztályainak dolgozói a többi napokhoz hasonlóan kezdték a munkát, amikor üvegcsörömpölés törte meg a szokásos apró zajokat. A világító udvar ablaka tört be és lángok csaptak ki onnan. Ezután már drámai gyorsasággal peregtek az események. — Riasztották a tűzoltóságot, amely percek alatt nagy apparátussal vonult ki a Széchenyi térre és pillanatokon belül nagy tömeg figyelte az eseményeket. Akkor még nem lehetett tudni, mi is történt tulajdonképpen, de ahogy haladtak előre a munkában, vált egyre világosabbá, hogy nem volt felesleges a nagy készültség felvonultatása. A harmadik emeleten elhelyezkedett osztályokat a tűzoltók megérkezéséig eltelt néhány perc alatt vastag füst borította el, s a dolgozók riadtan — sokak szerint az utolsó pillanatban — hagyták el szobáikat a folyosó megkerülésével. Most vették igazán hasznát annak, hogy a helyiségek egymásba nyílnak. Ekkor már füst gomolygott az udvaron, füst szállt fel az épület tetőzetéről és szivárgott a füst a Széchenyi köz és a Geisler Eta utca felé néző csukott ablakokból is. Az első oltási próbálkozásokhoz a mindenfelé elhelyezett kézi tűzoltó készülékeket használtak fel, s amikor ezek hatástalannak bizonyultak — hiszen a tűz kezdett egyre nagyobb méreteket ölteni —készültek fel a vizes oltásra. A Széchenyi tér tűzcsapjai egytől egyig „szolgálatba léptek”, s a tanács épületének tűzcsapjait is igénybe vették — az 1954-es nagy tűz után először. Tűzoltótömlők hálózták be az egész épületet és kevéssel fél kilenc előtt már megkezdődött a munka. Hogy mi ég, az ekkor már világos volt, de hogy mi okozta a tüzet, ezt azokban a percekben még nem tudták. A kazánház termofar- kéménye gyulladt be, az üveggyapotot borító szigetelés lángot fogott és az égett. A falak átizzottak és a szomszédos raktárhelyiségekben lévő faszerkezetek is égtek. Jellemző a nagy hőfejlődésre, hogy a harmadik emeleti kis raktárban elhelyezett kuka-edényekben lévő papírhulladék is lángot fogott. A tetőszerkezet egy része is begyulladt. Mintegy két négyzetméternyi területen égtek a szarufák. Ehhez elégtelennek bizonyult a belső vízsugár, ezért a tolólétrát is üzembe kellett állítani és kívülről Is vastag vízsugárral árasztották el az égő tetőrészt A tűzoltók megfeszített munkája fél 10-ig tartott — Másfél óra alatt sikerült megfékezni a tüzet, amelynek oltásához — mint egyik-másik tapasztalt tűzoltótól halottuk — szinte az utolsó pillanatban érkezek. Néhány perces késedelem végzetessé válhatott volna és rendkívül komoly károkat okozott volna az épületben. . Még javában folyt az oltás, amikor végigjártuk a tűz fészkét övező helyiségeket. Úgyszólván látni sem lehetett a sűrű, maró füsttengerben — az ablakokat éppen azokban a percekben nyitotta ki az osztályok néhány „elszánt” dolgozója. Ahogy oszlott a füst és váltak világosabbá a helyiségek, csak akkor lehetett látni, hogy számottevő kár az irodákban nem keletkezett. A közeli ablakok betörtek, az ajtók annyira átmelegedtek hogy a festék mindenütt felhólyagosodott, s a falakat, bútorokat vastag korom és porréteg borította. H. L MUNKÁBAN A TŰZOLTÓK A MEGYEI TANÁCS ÉPÜLETÉNÉL A Mecseki Szénbányáknál Elfogadták a kollektív szerződés tervezetét Kedden délelőtt ülést tartott a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Tanácsa, amelyen elfogadták az előterjesztett kollektív szerződés tervezetét. Az elmúlt Időszakban 700 brigádgyűlésen 14 ezer fizikai dolgozó vett részt és vitatta meg a szerződéstervezetet. A tegnapi napig bezárólag mindössze 26 írásos kiegészítő javaslat érkezett, amely szám elenyészően kevés. A tanács az elfogadható javaslatokkal a tervezetet kiegészítette. Markwart Károly, a Mecseki Szénbányák Szak- szervezeti Bizottságának titkára elmondotta, hogy a dolgozók a Mecseki Bányász hasábjain is — több mint 10 ezer példányban jelenik meg — megismerhették a szerződéstervezetet. A várható nyereségrészesedéssel kapcsolatban elmondotta, hogy eddig különböző jutalmakra és ösztönzésre 7 millió forintot fizettek ki. Várhatóan további 32—33 millió forint kifizetésére kerül sor, amely összegében körülbelül azonos az elmúlt évivel, de személyenként több Jut. hiszen a vállalat létszáma mintegy 700 fővel csökkent. Végezetül elvi megállapodás született az idei nyereségprémium fizetéséről, amelynek részletei most vannak kidolgozás alatt. Turonyi példa Hűn égjutalom tsz-tag oknak A turomyi Tenkesalja Termelőszövetkezet kitűnő eredménnyel zárta az 1969-es esztendőt. A községi kultúrotthon ban tartott zárszámadó közgyűlésen Hitre Sándor elnök elmondotta, hogy az egy tagra jutó jövedelem- emelkedés 320 forint volt az elmúlt esztendőben. A termelőszövetkezeti tagok a kifizetett munkabéreken felül 20 százalék nyereségrészesedéshez jutottak jó munkájuk eredményeként. A közgyűlés végeztével a termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a 10 éve dolgozó tsz-tagokat és a jubileum alkalmából hűségjutalmat osztott ki ötvenhat főnek, majd átnyújtotta a törzsgárda-jel- Yányeket A* árverés folyik tovább. A csikókra kerül a sor. A cigányok futtatni akarják. Minek? Úgysem veszik meg. Replikáinak: Megnézni meglehet, még a királykisasz- szonyt is!... A kovácshidai tsz tegnap nyolc lován és hat csikóján szeretett volna túladni. Ezért hirdette meg az újságban az árverést. Nem kelt el mind, de azért így is eredményes volt a nap. Fél tíz felé — az árverés délelőtt kilenckor kezdődött — már valami hat vásárló nevét jegyezték fel: Bonyár Sándor (Bogádmind- szent), Kőszegi Ottó (Kovács- hida), Simon József (Luzsok), Sövényházi Károly (Pécs) ... Egyéni gazdák, fuvarosok. A kikiáltási árak: 7—8—10 ezer forint. Hogy miért árverezi el a tsz a lovakat? Mert kiszorítja őket a gép. Ami nem kelt el, azt felhizlalják és odaadják az „Aladárnak”. Aladár bácsiról van szó, aki az Állatforgalmi megbízottjaként átveszi élősúlyban a paripákat. Aztán — ahogy szokták mondani, virsli lesz belőlük, de még az is lehet, hogy Olaszországba exportálják. Miklórrári Kelté» II át ez Is meg11 történt! Évek óta aggodalommal figyeltük, ahogy ap- ródonként irtották az Üjmecsekalja déli szegélyén tíz esztendeje telepített erdősávot. Annak idején örültünk neki, mert bíztunk benne, hogy idővel nagyon szép, felüdülést nyújtó parkerdő lesz ott. Tulajdonképpen ezzel a céllal is telepítették: válassza el az új városrészt a vasútvonaltól, s a mozdonyok füstjét ne engedje be a házak közé. Mindehhez megvoltak az adottságok. 25—30 méter szélességben ültettek ott a városrész teljes hosszában sokféle fát, bokrot és évről évre mind jobban bontakozott ki az erdősáv szépsége. Igaz, hogy elhaerdöirtas nyagolt volt, vandál kezek tördelték a virágos ágakat, de mi volt ez a pusztítás ahhoz képest, ami még várt erre az erdőre. Ahogy terebélyesedtek a bokrok, erősödtek a fák, meg is kezdték a „kitermelésüket”. Építették a garázsokat, s mert másutt nem volt már hely, hát ide adtak építési engedélyeket. A sok költséggel, fáradságos munkával telepített parkerdő kezdett foghíjas lenni. Dehát kénytelenek voltunk ebbe beletörődni mindannyian, akik csemetekoruktól kezdve figyeltük a fák erdővéválását. Most újabb súlyos veszteség érte az erdőt és emellett már nem lehet elmenni szó nélkül. Ott, ahol a Páfrány utca betorkollik a Veress Endre útba a gimnázium mellett, s ahol a legszélesebb volt — sajnos, most már így, múlt időben kell írni: a parkerdő — nekiestek a gyönyörű, szé- penfejlett fáknak. Nagy területen kiirtották a fákat éppen a legszebb, „legerdőibb” részén. Új, korszerű repülőmodellező verseny- pálya épül majd ott, ami vigasztaló lehet, de megnyugtató semmiesetre sem. Vessük fel a felelősség kérdését, ahogy ez ilyenkor lenni szokott? Nem sokat érne, s a tényeken semmiesetre sem változtatna. Az erdőrészt már kiirtották és az amúgyis kevésfájú Pécs ismét szegényebb lett egy tekintélyes zöldterülettel. Ami megtörtént, megtörtént — azon változtatni már nem lehet. De van ott még erdő, amit talán még meg lehet menteni. Azt a területet is sok mindenre fel lehetne használni — további garázsoktól kezdve egyéb új sport- létesítményig. De azért inkább ne tegyük. Még akkor sem. ha esetleg valakinek eszébe iutna. hogv a vasút diese- lesftése miatt, ma már nincs is jelentősége ennek az erdősávnak. Azt a kis maradék-erdőt már óvják meg és szüntessék meg végre a további pusztítást! (—1—n) Megyei elsők a szarvasmarha tenyésztésben Sikeres évzárás Vasason A Jószerencsét—Búzakalász vasasi termelőszövetkezetben sorrendben a tizedik zár-számadó közgyűlést tartották délelőtt a vasasi Bányász Kultúrotthonban. A közgyűlésen vendégként megjelent Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-einöke. Gyenis József, az 1. kerületi Tanács vb-einökheiyettese. valamipi Vándor Ferenc, a vasasi $á- nyaüzem vezetője. A tsz ellenőrző bizottságának jelentése után a termelőszövetkezet vezetői szakáganként számoltak be az 1969-es esztendő eredményeiről, tapasztalatairól. Rajkai Gyula tsz-elnök beszámolójában elmondotta, hogy a termelőszövetkezet közös gazdálkodása alatt lévő összterület 2915 katasztrális hold, ebből szántóterület 1784 kh, mely alapján a tsz az országos besorolás szerint a III. kategóriába tartozik Ugyanakkor az intenzív mezőgazdasági és állattenyésztési eredmények alapján, a termelési értéket figyelembe véve olyan eredményt értek el, hogy a II. kategóriába kerültek. A termelőszövetkezet vagyona az 1968. évi 22 millió forinttal szemben 17 százalékkal emelkedett. A száz forint munkabérre eső árbevétel 283 forint volt. A tagok részére másfél hónap, az alkalmazottak részére pedig egv hónap nyereségrészesedést | fizettek ki. | Nagyaránvű területi kisajá- j Mások sújtották a termelő- ! szövetkezetei az elmúlt év I folyamán, amit elsősorban az állattenyésztés sínylett meg, szén belül is a sertéstenyésztés. A szarvasmarha-tenyész- tés megyénk tsz-einek rangsorában az első helyen vég- | zett. megelőzve o!van nagy- j tsz-eket. mint a bolyi. Munkaerőproblémákkal is | küszködnek: a tsz.-tagok át- : Iagkora 62 év ami a kiöre- j Sedés veszélyét rejti magá- j ban. Rajkai Gvula köszöntötte a 10 éves múlttal rendelkező tsz-tago’-t és elbúcsúzott a nyugd-'j’-a vonulóktól, akiket továbbra js alkalmazni kívánnak: munkájukra nagy szükség van. A beszámolókat hozzászólások követték, maid a tagságot és a m ' " '-er,(légeket ünnepi ebéden 1 a vendégül a termelőszövetkezet vezetősége. B ár még nem jelent meg a béremelésekről • végrehajtási utasítás, a sajtó nagyjából beszámolt a Minisztertanács múlt hét csütörtöki ülésén hosott határozatokról, két nappal később, szombaton Lázár György, az újonnan kinevezett munkaügyi miniszter sajtótájékoztatót tartott. A kormány Intézkedései az eddigi nyilatkozatok alapján az alábbiakban foglalhatók össze.
