Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-18 / 42. szám

rm. február tg. nnimntmt wcíwto* Kiket érint a béremelés? A régi vasutasok megbecsülés« Nagyobb nyereségrészesedés Emléklap a legalább 25 éves szolgálati időért a MÁV-nál A MÁV Vezérigazgatósága és a Vasutasok Szakszerveze­tének vezetői leihívást adtak ki. amelyben elismerésüket fejezik ki a vasutasok becsü­letes helytállásáért, s külön köszönti azokat a dolgozókat, akik 1945-ben megkezdték az újjáépítést, részesei voltak a vasúti közlekedés megindítá­sára kezdeményezett „10 000 kocsit és 500 mozdonya a vasútnak” mozgalomnak. A MÁV gazdasági és szak- szervezeti vezetői hazánk fel­szabadulásának 25. évfordu­lója alkalmából erkölcsi, ■ a lehetőségekhez mérten anya­gi elismerésben részesítik azokat, akik 25 esztendeje, vagy azt megelőzően léptek a vasút szolgálatába és azóta folyamatosan a MÁV-nál dol­goznak. Valamennyi ilyen ré­gi vasutast „emléklap”-pal ajándékoznak meg, s az 1009. évre 15 százalékkal na­gyobb nyereségrészesedést kapnak. A vasutasak mellett (az őket érintő béremelésekről tegnapi lapunkban beszámol­tunk) március elsejei hatály- lyal felemelik a felsőoktatási intézmények oktatóinak és technikai dolgozóinak, továb­bá a megszakítás nélkül mű­ködő egészségügyi és szociá­lis intézetekben közvetlen ápolási és gondozási felada­tokat végző szakképzett és szakképzetlen ápolónők, gon- gozónók, segédápolónők és takarítónők bérét. A felsőoktatási intézmé­nyekben — függetlenül attól, hogy melyik tárcához tartoz­nak — az emelés azonos mér­tékű: az oktatóknál 17 szá­zalékot, « technikai dolgo­zóknál 9 százalékos. A kor­mány előírásai szerint az adott intézményeknek ily módon rendelkezésére álló pénzt differenciáltan, az em­berek munkáját, teljesítmé­nyét mérlegelve kell eloszta­ni. A munka és az érdem szerinti elosztást segíti a fel­sőoktatási bérrendszer olyan korrekciója is, amely az ed­digi, úgynevezett korcsopor­tos bérrendszert tól-igos bér­rendszerre változtatja. A korcsoportos bérrendszer ugyanis három évenként, központi rendelkezés által meghatározott mértékben mindenkire kiterjedő bér­emelést valósított meg, ami az évi 2—2,5 százalékos bér- fejlesztés 80 százalékát ki­merítette. Így nagyon kevés pénz maradt arra, hogy az intézmények vezetői az em­berek produktumát is anya­gilag elismerhessék. A tól- igos bérrendszer lehetővé te- szii hogy az éves bérfejlesz­tési túlnyomó része a diffe­renciálást szolgálja, s jóval kisebb mértékű, legyen a min­denkire kiterjedő, kötelező béremelés. Az országos szin­ten 110 millió forintos bér­emelés lehetővé teszi az óra- és vizsgadíjak 100 százalékos emelését. Az egészségügyi és szociá­lis intézetekben a béremelést munkaköri pótlék bevezeté­sével kell végrehajtani. A pótlék összege szakképzett ápolónőknél havi 200—400 fo­rint, szakképzetlen ápolónők­nél 150—250 forint, takarító­nőknél 100—200 forint. A ki­segítő állománycsoportba tar­tozó dolgozókat valamennyi egészségügyi és szociális in­tézetben átlagosan 100 forint béremelésben kell részesíte­ni. Ló- és csikóárverés Kovácshidán Jól van Ionok! Tízezerkilencszáz! Tegnap lé- és cmkóárveres rcát Kovácshidán, a tsz-ben^ Egy ilyen esemény — még ha szakmabeli, maszek, fu­varos, vagy lókupec is az ember — felér egy Chaplin­ig ImmeL Reggel kilenc óra van, az istállóból sorra veze­tik ki a lovakat. Vagyunk itt vagy százan. Ilyesmik röpködnek a levegőben. — Ezt vihetik a vágóhíd­ra! A torka véres. — Jó lesz Aladárnak! Üjabb ló. Félszemére vak. — Beleesett a hó a szemé­be! Magasnak tartják a kikiál­tási árakat, szapuljak a lo­vakat. Ez érthető. Egy Mis­ka nevezetű borostás cigány felveri az egyik lónak az árát, van úgy hogy kétszázat is ugrik, pedig a nyolcezer forint kikiáltási ár után száz forintonként megy feljebb az ár, ahogy ezt a kucsmáé, jól megtermett férfi kiabálja. A lókupec aztán a „harmad- szor”-nál faképnél hagyja a társaságot. Mérgelődnek. — Bánatpénzt adjon! A cigány rájuk se hederít De aki ezután állja a sarat a licitálásban és övé lesz a ló, kétszáz forintot kell azon­nal letennie. Guberálják is, valakinek a zsebkendőjéből állnak ki a pirosak. — Jól van főnök! Tizezer- kilencszáz! Hány éve« vagy Linda? Tűz a Megyei Tanács épületében Begyulladt a termolor-kémény Füsttenger a harmadik emeleten Másfél órás küzdelem a lángokkal Fotó: Erb János Tegnap reggel 8 óra előtt még semmit sem lehetett ta­pasztalni. A Baranya megyed Tanács munkaügyi és pénz­ügyi osztályainak dolgozói a többi napokhoz hasonlóan kezdték a munkát, amikor üvegcsörömpölés törte meg a szokásos apró zajokat. A vi­lágító udvar ablaka tört be és lángok csaptak ki onnan. Ez­után már drámai gyorsasággal peregtek az események. — Riasztották a tűzoltóságot, amely percek alatt nagy ap­parátussal vonult ki a Széche­nyi térre és pillanatokon be­lül nagy tömeg figyelte az eseményeket. Akkor még nem lehetett tudni, mi is történt tulajdonképpen, de ahogy ha­ladtak előre a munkában, vált egyre világosabbá, hogy nem volt felesleges a nagy készült­ség felvonultatása. A harmadik emeleten elhe­lyezkedett osztályokat a tűz­oltók megérkezéséig eltelt né­hány perc alatt vastag füst bo­rította el, s a dolgozók riad­tan — sokak szerint az utolsó pillanatban — hagyták el szo­báikat a folyosó megkerülé­sével. Most vették igazán hasznát annak, hogy a helyi­ségek egymásba nyílnak. Ek­kor már füst gomolygott az udvaron, füst szállt fel az épület tetőzetéről és szivár­gott a füst a Széchenyi köz és a Geisler Eta utca felé né­ző csukott ablakokból is. Az első oltási próbálkozá­sokhoz a mindenfelé elhelye­zett kézi tűzoltó készülékeket használtak fel, s amikor ezek hatástalannak bizonyultak — hiszen a tűz kezdett egyre na­gyobb méreteket ölteni —ké­szültek fel a vizes oltásra. A Széchenyi tér tűzcsapjai egy­től egyig „szolgálatba léptek”, s a tanács épületének tűzcsap­jait is igénybe vették — az 1954-es nagy tűz után először. Tűzoltótömlők hálózták be az egész épületet és kevéssel fél kilenc előtt már megkezdő­dött a munka. Hogy mi ég, az ekkor már világos volt, de hogy mi okozta a tüzet, ezt azokban a percekben még nem tudták. A kazánház termofar- kéménye gyulladt be, az üveg­gyapotot borító szigetelés lán­got fogott és az égett. A fa­lak átizzottak és a szomszédos raktárhelyiségekben lévő fa­szerkezetek is égtek. Jellem­ző a nagy hőfejlődésre, hogy a harmadik emeleti kis rak­tárban elhelyezett kuka-edé­nyekben lévő papírhulladék is lángot fogott. A tetőszerkezet egy része is begyulladt. Mint­egy két négyzetméternyi te­rületen égtek a szarufák. Eh­hez elégtelennek bizonyult a belső vízsugár, ezért a toló­létrát is üzembe kellett állí­tani és kívülről Is vastag víz­sugárral árasztották el az égő tetőrészt A tűzoltók megfeszített munkája fél 10-ig tartott — Másfél óra alatt sikerült meg­fékezni a tüzet, amelynek ol­tásához — mint egyik-másik tapasztalt tűzoltótól halottuk — szinte az utolsó pillanat­ban érkezek. Néhány perces késedelem végzetessé válha­tott volna és rendkívül ko­moly károkat okozott volna az épületben. . Még javában folyt az oltás, amikor végigjártuk a tűz fészkét övező helyiségeket. Úgyszólván látni sem lehetett a sűrű, maró füsttengerben — az ablakokat éppen azok­ban a percekben nyitotta ki az osztályok néhány „elszánt” dolgozója. Ahogy oszlott a füst és váltak világosabbá a helyiségek, csak akkor lehe­tett látni, hogy számottevő kár az irodákban nem kelet­kezett. A közeli ablakok be­törtek, az ajtók annyira át­melegedtek hogy a festék mindenütt felhólyagosodott, s a falakat, bútorokat vastag korom és porréteg borította. H. L MUNKÁBAN A TŰZOLTÓK A MEGYEI TANÁCS ÉPÜLETÉNÉL A Mecseki Szénbányáknál Elfogadták a kollektív szerződés tervezetét Kedden délelőtt ülést tar­tott a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Tanácsa, ame­lyen elfogadták az előterjesz­tett kollektív szerződés ter­vezetét. Az elmúlt Időszakban 700 brigádgyűlésen 14 ezer fizi­kai dolgozó vett részt és vi­tatta meg a szerződésterve­zetet. A tegnapi napig bezá­rólag mindössze 26 írásos ki­egészítő javaslat érkezett, amely szám elenyészően ke­vés. A tanács az elfogadható javaslatokkal a tervezetet ki­egészítette. Markwart Károly, a Mecseki Szénbányák Szak- szervezeti Bizottságának tit­kára elmondotta, hogy a dolgozók a Mecseki Bányász hasábjain is — több mint 10 ezer példányban jelenik meg — megismerhették a szerző­déstervezetet. A várható nyereségrészese­déssel kapcsolatban elmon­dotta, hogy eddig különböző jutalmakra és ösztönzésre 7 millió forintot fizettek ki. Várhatóan további 32—33 mil­lió forint kifizetésére kerül sor, amely összegében körül­belül azonos az elmúlt évi­vel, de személyenként több Jut. hiszen a vállalat létszá­ma mintegy 700 fővel csök­kent. Végezetül elvi megállapo­dás született az idei nyereség­prémium fizetéséről, amely­nek részletei most vannak kidolgozás alatt. Turonyi példa Hűn égjutalom tsz-tag oknak A turomyi Tenkesalja Ter­melőszövetkezet kitűnő ered­ménnyel zárta az 1969-es esz­tendőt. A községi kultúrott­hon ban tartott zárszámadó közgyűlésen Hitre Sándor elnök elmondotta, hogy az egy tagra jutó jövedelem- emelkedés 320 forint volt az elmúlt esztendőben. A ter­melőszövetkezeti tagok a ki­fizetett munkabéreken felül 20 százalék nyereségrészese­déshez jutottak jó munkájuk eredményeként. A közgyűlés végeztével a termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a 10 éve dolgozó tsz-tagokat és a jubileum al­kalmából hűségjutalmat osz­tott ki ötvenhat főnek, majd átnyújtotta a törzsgárda-jel- Yányeket A* árverés folyik tovább. A csikókra kerül a sor. A cigányok futtatni akarják. Minek? Úgysem veszik meg. Replikáinak: Megnézni meg­lehet, még a királykisasz- szonyt is!... A kovácshidai tsz tegnap nyolc lován és hat csikóján szeretett volna túladni. Ezért hirdette meg az újságban az árverést. Nem kelt el mind, de azért így is eredményes volt a nap. Fél tíz felé — az árverés délelőtt kilenckor kezdődött — már valami hat vásárló nevét jegyezték fel: Bonyár Sándor (Bogádmind- szent), Kőszegi Ottó (Kovács- hida), Simon József (Luzsok), Sövényházi Károly (Pécs) ... Egyéni gazdák, fuvarosok. A kikiáltási árak: 7—8—10 ezer forint. Hogy miért árverezi el a tsz a lovakat? Mert kiszorít­ja őket a gép. Ami nem kelt el, azt felhizlalják és odaadják az „Aladárnak”. Aladár bácsiról van szó, aki az Állatforgalmi megbízottja­ként átveszi élősúlyban a paripákat. Aztán — ahogy szokták mondani, virsli lesz belőlük, de még az is lehet, hogy Olaszországba exportál­ják. Miklórrári Kelté» II át ez Is meg­11 történt! Évek óta aggodalommal figyeltük, ahogy ap- ródonként irtották az Üjmecsekalja dé­li szegélyén tíz esz­tendeje telepített erdősávot. Annak idején örültünk ne­ki, mert bíztunk benne, hogy idővel nagyon szép, fel­üdülést nyújtó park­erdő lesz ott. Tulaj­donképpen ezzel a céllal is telepítet­ték: válassza el az új városrészt a va­sútvonaltól, s a mozdonyok füstjét ne engedje be a há­zak közé. Mindehhez meg­voltak az adottsá­gok. 25—30 méter szélességben ültet­tek ott a városrész teljes hosszában sokféle fát, bokrot és évről évre mind jobban bontakozott ki az erdősáv szép­sége. Igaz, hogy elha­erdöirtas nyagolt volt, vandál kezek tördelték a virágos ágakat, de mi volt ez a pusztí­tás ahhoz képest, ami még várt erre az erdőre. Ahogy terebélyesedtek a bokrok, erősödtek a fák, meg is kezdték a „kitermelésüket”. Építették a garázso­kat, s mert másutt nem volt már hely, hát ide adtak építé­si engedélyeket. A sok költséggel, fáradságos munká­val telepített park­erdő kezdett foghí­jas lenni. Dehát kénytelenek voltunk ebbe beletörődni mindannyian, akik csemetekoruktól kezdve figyeltük a fák erdővéválását. Most újabb súlyos veszteség érte az erdőt és emellett már nem lehet el­menni szó nélkül. Ott, ahol a Páfrány utca betorkollik a Veress Endre útba a gimnázium mellett, s ahol a legszéle­sebb volt — sajnos, most már így, múlt időben kell írni: a parkerdő — nekies­tek a gyönyörű, szé- penfejlett fáknak. Nagy területen ki­irtották a fákat ép­pen a legszebb, „legerdőibb” részén. Új, korszerű repülő­modellező verseny- pálya épül majd ott, ami vigasztaló lehet, de megnyug­tató semmiesetre sem. Vessük fel a fele­lősség kérdését, ahogy ez ilyenkor lenni szokott? Nem sokat érne, s a té­nyeken semmiesetre sem változtatna. Az erdőrészt már kiir­tották és az amúgyis kevésfájú Pécs is­mét szegényebb lett egy tekintélyes zöld­területtel. Ami megtörtént, megtörtént — azon változtatni már nem lehet. De van ott még erdő, amit ta­lán még meg lehet menteni. Azt a te­rületet is sok min­denre fel lehetne használni — továb­bi garázsoktól kezd­ve egyéb új sport- létesítményig. De azért inkább ne te­gyük. Még akkor sem. ha esetleg valaki­nek eszébe iutna. hogv a vasút diese- lesftése miatt, ma már nincs is jelen­tősége ennek az er­dősávnak. Azt a kis maradék-erdőt már óvják meg és szün­tessék meg végre a további pusztítást! (—1—n) Megyei elsők a szarvasmarha tenyésztésben Sikeres évzárás Vasason A Jószerencsét—Búzakalász vasasi termelőszövetkezetben sorrendben a tizedik zár-szá­madó közgyűlést tartották délelőtt a vasasi Bányász Kultúrotthonban. A közgyű­lésen vendégként megjelent Horváth Lajos, a Városi Ta­nács vb-einöke. Gyenis Jó­zsef, az 1. kerületi Tanács vb-einökheiyettese. valamipi Vándor Ferenc, a vasasi $á- nyaüzem vezetője. A tsz ellenőrző bizottságá­nak jelentése után a terme­lőszövetkezet vezetői szak­áganként számoltak be az 1969-es esztendő eredményei­ről, tapasztalatairól. Rajkai Gyula tsz-elnök beszámoló­jában elmondotta, hogy a ter­melőszövetkezet közös gaz­dálkodása alatt lévő összterü­let 2915 katasztrális hold, ebből szántóterület 1784 kh, mely alapján a tsz az orszá­gos besorolás szerint a III. kategóriába tartozik Ugyan­akkor az intenzív mezőgaz­dasági és állattenyésztési eredmények alapján, a ter­melési értéket figyelembe vé­ve olyan eredményt értek el, hogy a II. kategóriába ke­rültek. A termelőszövetkezet vagyona az 1968. évi 22 mil­lió forinttal szemben 17 szá­zalékkal emelkedett. A száz forint munkabérre eső árbe­vétel 283 forint volt. A tagok részére másfél hónap, az al­kalmazottak részére pedig egv hónap nyereségrészesedést | fizettek ki. | Nagyaránvű területi kisajá- j Mások sújtották a termelő- ! szövetkezetei az elmúlt év I folyamán, amit elsősorban az állattenyésztés sínylett meg, szén belül is a sertéstenyész­tés. A szarvasmarha-tenyész- tés megyénk tsz-einek rang­sorában az első helyen vég- | zett. megelőzve o!van nagy- j tsz-eket. mint a bolyi. Munkaerőproblémákkal is | küszködnek: a tsz.-tagok át- : Iagkora 62 év ami a kiöre- j Sedés veszélyét rejti magá- j ban. Rajkai Gvula köszöntöt­te a 10 éves múlttal rendel­kező tsz-tago’-t és elbúcsú­zott a nyugd-'j’-a vonulóktól, akiket továbbra js alkalmaz­ni kívánnak: munkájukra nagy szükség van. A beszámolókat hozzászólá­sok követték, maid a tagsá­got és a m ' " '-er,(lége­ket ünnepi ebéden 1 a ven­dégül a termelőszövetkezet vezetősége. B ár még nem jelent meg a béremelésekről • végre­hajtási utasítás, a sajtó nagyjából beszámolt a Mi­nisztertanács múlt hét csütörtöki ülésén hosott határozatokról, két nappal később, szombaton Lázár György, az újonnan ki­nevezett munkaügyi miniszter sajtótájékoztatót tartott. A kor­mány Intézkedései az eddigi nyilatkozatok alapján az alábbiak­ban foglalhatók össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom