Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-18 / 42. szám
6 utmimtÄW waul» 1973. február 1J5. A Közgazdasági Társaság munkatervéből A kishatármenti forgalom új formája Jugoszláv építőmunkások Szegeden? A Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja márciusban az alábbi rendezvényeket tervezi: Előadásokat tartanak: dr. Boros Béla: A szocialista együttélés és az új mechanizmus, dr. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Fejlesztési lehetőség és hitelpolitika, dr. Bíró József, külkereskedelmi miniszter: Aktuális külkereskedelmi kérdések címmel. Politikai gazdaságtan szakosztály: Barla Szabó Ödön: A huszas évek közgazdasági vitájából. Statisztikai szakbizottság: dr. Erdélyi Ernő, megyei népszámlálási felelős: Baranya megye és Pécs demográfiai helyzete az utóbbi 10 évben, az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményei alapján. Kereskedelmi szekció: dr. Bőbei Hubert és Kamarás Sándor: A negyedik ötéves terv kereskedelemfejlesztési koncepciói Pécsett és Baranya megyében. Ankét Szövetkezeti szekció: We- szelovics Miklós és Szödényi István: Az anyagi érdekeltségi rendszer megváltoztatásának tapasztalatai. Vitaülés. Pénzügyi szakcsoport: dr. Németh Lajosné: Vállalati fejlesztési alapok gazdálkodásának elvi problémái és gyakorlati tapasztalatai. Vitaülés. Fiatal Közgazdák Klubja: Fiatal műszakiak és közgazdászok napja. Világgazdasági híradó Idestova egy éve, hogy írtam egy levelet Jugoszláviába, a pélmonostori építőipari vállalat igazgatójának. A levélben interjú-kérdések voltak: Lehetségesnek tartja-e, hogy a vállalat Baranyában saját embereivel építkezzen? Pélmonostor egyébként közel fekszik a határhoz. Levélválaszt nem kaptam, ellenben egy itteni vállalat (e vállalattal egyébként üzleti kapcsolatban állnak, a magyar partner építőanyagot szállít nekik) igazgatóján keresztül üzent, hogy ekkor és ekkor Pécsre érkezik, személyesen elbeszélgethetnénk az ügyről. Nem értesített, nem is keresett meg. Feledésbe ment a dolog. Egy nyilatkozat... A Világgazdaság című külkereskedelmi napilapban meg jelent egy nyilatkozat — dr. Paczuk István, a Csongrád megyei Tanács vb-elnökhe- lyettesének nyilatkozata —, amelynek a végén szerényen meghúzódott egy érdekes hír: Minden remény megvan arra, hogy 1970_ben a kishatármenti forgalom újabb formájaként, bérmunkában, jugoszláv építőmunkások segítik majd a szegedi építőipart... Tekintve, hogy az építőipari kapacitás terén mi is ugyanabban a szűk cipőben járunk, mint a szegediek, érdekelni kezdtek a részletek. Utánajártam a dolognak, sikerrel. Pillanatnyilag ez a helyzet: Az elvi megállapodás már megszületett, a Csongrád megyei tanácsi küldöttség nemrég érkezett vissza Jugoszláviából. A tranzakciót, mint mondottuk a kishatármenti forgalom keretében bonyolítják le. Az egész ügy két fontos láncszeme: Egy újvidéki export-import cég és a magyar HUNGAROCOOP külkereskedelmi vállalat. — Ez utóbbi árut — nyilván a jugoszláv fél igényeinek megfelelő kurrens árut — adna az újvidéki cégnek, ez pedig az eladott áru bevételéből kifizetné — otthon, dinárban — a jugoszláv építőipari vállalatot, illetve annak munkásait. Az engedélyeket várják A szegedieknek a magyarkanizsai építőipari vállalat dolgozna bérmunkában. Évi kapacitásuk körülbelül 200 millió forintnak megfelelő volumen. Úgy néz ki, áraik beleférnek a mi építőipari árainkba, ebből a szempontból tehát nincs akadálya a dolognak. A részletkérdések tisztázása azonban még hátra van, egyelőre az engedélyeket kell kijárni, illetve kivárni. — Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium engedélyét már megszerezték, és ha a többi is meglesz, a Külkereskedelmi Minisztérium is minden további nélkül áldását adja. Hogy mi az a többi? — Engedélyt kell kérni a Pénzügyminisztériumtól, a Munkaügyi Minisztériumtól és a Belügyminisztériumtól is. Nagyon remélik, hogy sikerül valamennyi engedélyt megszerezni, és elhárul hamarosan az utolsó akadály is. Ezt követően megkezdődhet a részletek kimunkálása, a szegediek megköthetik a szerződést a magyarkanizsai vállalattal. Ügy tervezik, hogy egyelőre csak kisebb objektumok — például mondjuk egy 12 lakásos ház — építésével bízzák meg a vállalatot A terveket a szegediek készítik és a beruházás lebonyolítása is az ő feladatuk lenne. Az építőmunkásokat természetesen a jugoszláv vállalat hozná Magyarkanizsáról és környékéről, és hetente egyszer szállítanák őket haza. Az építőanyagok egyrészét, ami költséges és nem érdemes szállítani (homok, kavics, cement stb.), azt a szegediek biztosítanák, a magyarkanizsai vállalat elsősorban a hiánycikknek minősülő anyagokat (például nyílászáró szerkezeteket) hozna magával. A szükséges gépek egy- részét esetleg a Szegedi Építőipari Vállalattól bérelnék ... Foglalkozzunk vele! Kell az elmondottakhoz kommentár? Nálunk is szűk az építőipari kapacitás, s hiába van forintja a megyének, kapacitás hiányában évente több millió forintnyi beruházás marad el. A kérdés rögtön magától adódik, ha ezt a bérmunka-ügyletet a szegediek megcsinálják, miért ne csinálhatnánk meg mi is? — Miért ne építhetne valamelyik jugoszláv építőipari vállalat lakóházakat mondjuk Mohácson, vagy Pécsett vagy istállót valamelyik Dráva menti tsz-ben. Nekünk is vannak kurrens cikkjeink, melyeket elcserélhetünk Ju- , goszláviában, nemcsak cipzárra, sörre, hanem bérmun-. kára is. Figyelemre méltó a szegedi kezdeményezés. Ki- •vánjuk, hogy sikerüljön nekik. És mit kívánhatunk magunknak? Foglalkozzék a kérdéssel Baranya megye is. Mlklósvári Zoltán Aktív kfilkereskedelmi mérleg Importáljunk gépeket! Nagyot lépett előre az ország tavaly: vállalataink fokozták kivitelüket, remekelt a külkereskedelem. Aktívummal zárult külkereskedelmi mérlegünk, s ami nagy szó, évtizedek óta először a tőkés relációban is a mi javunkra billen a mérleg. A KGST országaival folytatott kereskedelmünkben pedig az a helyzet adódott, hogy jelentős aktívummal rendelkezünk. Azaz többet adtunk el, ugyanakkor kevesebb ' árut hoztunk be a szocialista országokból. Mondanunk sem kell, az lenne a leghasznosabb az országnak, ha ezért a pluszért elsősorban gépeket vásárolnának vállalataink. A kedvezmény adva van. Az ezzel kapcsolatos hitel- politikai irányelvek még tavaly, a december 19-én megjelent Pénzügyi Közlöny 37-' es számában napvilágot láttak. Eszerint: a hitelezés — a népgazdasági ágak adottságaitól függően — hosszú és középlejáratú hitelekkel, lejárati idő és törlesztési feltétel kedvezményekkel támogatja a szocialista importból származó korszerű és keresett gépek beszerzését. Mire céloz a rendelet? 1. A rekontsrukciókat, jóváhagyott program esetén (például textil-, nyomdaipari rekonstrukciós programok stb.). 2. A mezőgazdaság, az építőanyagipar és az építőipar gépesítését, s végül 3. A közlekedés, a szállítás és a teherfuvarozás fejlesztését szolgáló gépek Importjára. E hitelek kedvezményes kamatlába 6 százalékos, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek számára 5 százalék. A fentiekből rögtön kitűnik, hogy milyen változásokat tartalmaznak a múlt gyakorlatához képest a mostani hitelpolitikai irányelvek. Korábban, ha szocialista országban kívánt gépet vásárolni valamelyik vállalat, csak középlejáratú hitelért folya- j modhatott a bankhoz. A ka- j pott összeget három év alatt ‘ kellett visszafizetni. Most viszont a szocialista országokból vásárolt gépekre nemcsak közép-, de hosszúlejáratra is adnak hitelt a bankok. A hosszúlejárat általá-» ban 10 évet jelent. Ez nagyon kedvező feltétel. Bankokról beszéltünk, mert hiszen az állami és a tanácsi vállalatoknak, állami gazdaságoknak a Magyar Beruházási Bank megyei fiókjához. a szövetkezeteknek a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságához kell fordulniuk a hitelkérelemmel. Érdeklődtünk a Beruházási Banknál, milyen kérelmek futottak be eddig hozzájuk? Csendes László igazgató tájékoztatása szerint ed- ! dig három mezőgazdasági nagyüzem érdeklődött, közöttük a Bolyi Állami Gazdaság. A bolyiak körülbelül 10 millió forint értékben mezőgazdasági gépeket, traktorokat szeretnének vásárolni a szocialista országokból Érdeklődött a Baranya megyei Építőipari Vállalat is — 10 millió forint hitelt szeretnének igénybe venni — továbbá a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat és a Szikra Nyomda. A későbbiekben nyilvánvalóan további hitelkérelmek beérkezésére számíthat a két bank. A jelentkezés folyamatos, a bank folyamatosan bírálja el a kérelmeket. A beérkezés sorrendje természetesen számít, aki hamarább kér, az hamarább kaphat. Itt említsük meg, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a bank ezentúl sokkal gyorsabban dönt a beérkezett hitelkérelmek sorsáróL Ehhez viszont az szükséges, hogy a kérelem megalapozott legyen, megfelelő indoklásé, ne kelljen ismételten, kétszer-há- romszor átdolgoztatni, visszaadni A kérelem beadása előtt ezért tanácsos a banknál tájékozódni, a bankkal konzultálni. Azt reméljük, hogy az idén Baranya vállalatai, szövetkezetei maximálisan kihasználják a Szocialista gépimport esetében biztosított hitellehetőségeket. Jean-Francois Deniau, az Európai Közösségek Bizottságának Japánba látogatott tagja Szato japán miniszterelnökkel tárgyalva abban állapodott meg, hogy miniszteri szinten tartsanak rendszeres tanácskozásokat Japán és a Közös Piac tagállamai között. * Az angol kereskedelemügyi minisztérium adatai szerint az ország lakossága 1969-ben fejenként 3.5 font kávét fogyasztott. Az 1968. évi kávéfogyasztás személyenként három font volt. A fejenljénti 8.5 fontos teafogyasztás az 1952 óta legalacsonyabb szintet jelentette. * A hamburgi Blohm und Voss hajógyárban vízrebocsá- tották a „Sydney Express”-t, a világ legnagyobb konténer- szállító hajóját, amely Európa és Ausztrália között fog majd közlekedni. A 225.83 méter hosszú hajó 1508, egyenként 20 láb (valamivel több, mint hat méter) magasságú konténer szállítására képes. * Bécsben megkezdődtek a Szovjetunióból. Csehszlovákiából és Ausztrián keresztül Olaszországba vezető, közösen menévítendő osztrák—olasz földgázvezetékről folytatandó tárgyalások. Eredetileg úgy tervezték, hogy a szovjet földgázvezeték Pozsonyban ér véget. Hír szerint most Baumgarten került szóba, ahol az Ausztriának szánt szovjet földgáz a csehszlovák határra érkezik és ahol Olaszország felé történő továbbvezetéshez szükséges berendezések rendelkezésre állnak. * Svédország külkereskedelmi mérlege 1969-ben 1 091 000 svéd korona értékű deficittel zárult. Az előző évi deficit összege 963 000 00o svéd korona volt Ebben a sorozatunkban • tőkés gazdaságok tőzsdei szervezetével szeretnénk megismertetni & Közgazdasági élet rovatunk olvasóit. Az árutőzsdéken olyan tő- megű, helyettesíthető nyers- i anyagokkal, mezőgazdasági terményekkel (fémek, gabona, gyapjú stb.) kereskednék, ■ amelyek minőség és típusok szerint ismeretesek, illetve a kereskedelmi szokásoknak megfelelően vannak norma- I lizálva, vagy tipizálva. Ennek megfelelően az üzleteket sok esetben minták, próbák alapján kötik meg, és gyakran megjelölik a származási országot is (pl. egyiptomi • gyapot). A világ legjelentősebb árutőzsdéi és az e piacokon forgalomba kerülő legfontosabb áruk a következők: New York: gyapot, kávé, kakaó, cukor, fémek, gumi, olajok, zsírok, vegyészeti alapanyagok, gyanták; London: gyapjú, vas, acél, színes fémek, kakaó, cukor, gumi, olajok, zsírok, vegyészeti alapanya- / gok, gyanták, tea, fűszerek; Chicago, Winnipeg, Rotterdam: gabona és sertészsír; Antwerpen: gyapjú, bőrök, prémek; Liverpool: egyik legfontosabb gyapot- és gyapjútőzsde; New Orléans, Sao Paolo, Alexandria: gyapot, (Sao Paolo: kávé); Amszterdam: cukor, gumi, tea, kávé, kakaó, dohány; Le Havre: gyapot, fa, kávé; Bréma: gyapot; Calcutta: juta, sáliak; Zürich: főleg gabona és textil-nyersanyagok. Az üzletkötések itt is lehetnek azonnali, vagyis promptüzietek. Ebben az esetben az áru az illető tőzsdepiac helyén lévő áruraktárakban, vám-szabadraktá- rakban stb tárol, és az ügylet megkötése után azonnal átvehető, illetve szállítható. Az árutőzsde Ilyen természetűek azok az ■ üzletek is, amelyeket szállításban levő árukra (vasúti vagy hajószállítmányokra) kötnek. Ezek az áruk ugyanis megközelítőleg meghatározható időpontban érkeznek az üzletkötés helyére. — Azok az árutőzsdei üzletkötések, amelyek meghatározott időn belüli szállításra feladott árukra vonatkoznak, szintén a prompt üzletek körébe tar- ( toznak. Ezeknek előnyük az, hogy az előrelátható szükségletet , meghatározott áron biztosítják és az áru lehívását a felhasználás alakulása szerint teszik lehetővé Végül a legfontosabb árutőzsdei ügylet a határidőüzlet. Ez az üzleti forma a világkereskedelem szükségletéből alakult ki, és az árutőzsdei üzletek tipikus formájának tekinthető. Mi ez a szükséglet? A kereskedelmi tevékenység egyik leglényegesebb feladata a j minden irányú szükségletek- I nek, a múlt és jelen tapasz- ! talataiból leszűrt és jövőben várható alakulását már előre úgy kalkulálni, hogy az ellátásban ne legyen fennakadás. Ne legyenek túlságos áringadozások, ne forduljanak elő szállítási zökkenők a termelésben, és a fogyasztó is viszonylag állandó árszinttel számolhasson. Nyilvánvaló, hogy a folyton megismétlődő termelésnek részben a természetben rejlő, részben a termelési szervezetben rejlő okok (a mezőgazdaságban általában éves, az iparban kisebb átfutási időkkel kell számolni) a kereskedelmet arra kell készíetniök, hogy a fentiekben körvonalazott célok érdekében, lehetőleg jelenlegi árak alapján biztosítsa a jövőben szükségelt áruk tömegeit Az áru-határidő üzletek- nél a szállítási határidők tehát nem napokra, hanem hónapokra. gyakran hat, hét, sőt több hónapra szólnák. Az árak jegyzése minden hónapban bizonyos meghatározott tőzsdei napokon történik. Az e napokon előfordult tőzsdei árjegyzésekből a következő hónapokban remélhető árjegyzéseket úgy kalkulálják, hogy a jelenlegihez hozzászámítják a raktározási és biztosítási költségeket, a kamatveszteségeket, bizonyos kockázati prémiumot, mindezt természetesen a mindenkori kereslet és kínálat alakulásának figyelembe vételével. Természetesen előfordulhat, hogy a jelenlegi termin- árjegyzések, a későbbi hónapokban, az aratási kilátások, vagy a termelési eredmények következtében, kedvezőbben, vagy kedvezőtlenebbül alakulhatnak Ez a határidő- üzleteknek velejáró és jellemző kockázati eleme. A határidőpiacon kialakult árak, bizonyos mértékig hatással lehetnek az általános árszínvonalra is. Az árutőzsdei jegyzések — árak — az áruszállítási körülmények szerint alakulnak, és eképpen különbözők lehetnek. Az árjegyzések vonatkozhatnak: raktárból való szállításra; fob (free on board), azaz a hajófedélzetről (hajóból) szabadon történő szállításra, amikor is a fuvar és a biztosítási költség a vevőt terheli; cf. vagy dl. kikötésre (cost and J fright; vagy cost, insurance j and freight), ami azt jelenti, j hogy az eladó viseli a szál- í lítási, illetve a szállítási és biztosítási költségeket is; ex j quay, ex warehouse, vagyis. i a mégállapodott (európai) kikötő rakpartjáról vagy áruraktárából történő szállításra; ilyenkor az ár az illető hely üzánszainak, azaz ke- I reskedelmi szokásainak meg- [ felelően értendő. Az árutőzsdei ügyleteket is általában ügynökök (Makler) közvetítik, akik a szerződő vevő és eladó felek nevében és számlájára kötik meg az üzleteket. Az ügynök — a bizományossal ellentétben — nem saját nevében számláz, hanem csupán arra szorítkozik, hogy megállapítja a felek egyező akaratát, és a kötés napján két példányban köt jegyet állít ki Tevékenységéért követítői díjban (courtage) részesül. — A határidőüzlet teljesítési helye az illető tőzsdepiac, a teljesítési idő egy megállapított hónap. Az árutőzsdék ügyleteinek lebonyolítását teszik egyszerűbbé és zökkenőmentesebbé a tőzsdék mellett vagy kebelükben működő lebonyolító pénztárak, amelyeket itt is mint az értéktőzsdénél említettük, kliring- vagy zsiro- pénztáraknak neveznek. Ezeknek a kliringintéze- teknek elsőrendű feladata a tőzsdén kötött szerződéseknek a tőzsdei üzanszoknak megfelelő lebonyolítása, de egyben szavatolása is. Különösen az utóbbi cél megva- lósíthatása érdekében meglehetősen nagy tőkével kell rendelkezniök. Ezért általá- , ban részvénytársasági formában alakulnak és tőkéiket az 1 áruüzletekben nagyon keresett warrans — (raktárjegy) — és konossement — (tengeri fuvarokmány) — hitelek formájában gyümölcsöz- tetik. A raktárjegy és hajó- fuvar-okmány ugyanis az áruk feletti rendelkezés jogát biztosítja. A kliringin- tézet legfőbb biztosítéka az, hogy csak abban az esetben vállal szavatosságot, ha megbizonyosodott arról, hogy minden megkötött üzletnek tényleges ellenügylete is van. Az árutőzsde tagjai folyószámlás összeköttetésben vannak a kliringintézettel, és'így az intézet a felek folyószámláin keresztül ellenőrizni tudja bejelentett ügyleteik alakulását Határidő üzleteknél az intézet az árak ingadozásait figyelemmel kíséri, s ameny- nyiben valamelyik fél számláján a fedezet, az árak ingadozása következtében csökkenne, utánfizetést követel. Ha a fél késedelembe esik, az intézet önsegélyűleg eladja, tőzsdei nyelven exeku- tálja az adós áruját. Az esetleges fedezethiányért az adós felelős. A másik féllel szemben viszont a kliringpénztár korlátlanul felelős marad. A tőkésországokkal folytatott, üzleti viszonyokban vállalatainknak figyelemmel kell kísémlök a világpiaci árfolyamokat A tőkésországok közgazdasági élete a tőzsdék fennállása nélkül nem is képzelhető el Az áruüzlet évszázadok óta annyira hozzászokott — a fentiekben ismertetett és az üzletek nagyságához képest, aránylag kis kockázatot jelentő — „árbiztosítási” módszerekhez, hogy nem is gondol arra: lehetne-e ezt másképpen is csinálni? (Vége)
