Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-15 / 40. szám

1970. február 15. \ Bimtmttnt nduio’ Baranya népgazdasága 1969-ben (Folytatás az L oldalról.) isyező kedvezőtlenül befolyá­solta a termelékenységi mu­tatók alakulását. Így 1969 év­ben tovább nőtt a munkaerő­hullámzás, kisebb mértékben, de továbbra is jelentkezett a létszámhigítás. A megyei székhelyű építő­ipari vállalatoknál az egy építőipari munkásra jutó ter­melési érték 1969-ben az elő­ző évhez képest mintegy 3 százalékkal csökkent. Az egv teljesített munkaórára jutó építőipari termelés viszont némileg — 1.8 százalékkal — növekedett. A termelés növe­lését végeredményben a mun­káslétszám növelése útján ér­ték eL A szövetkezeti építőipar 1969 évi mutatói megyei vi­szonylatban az állami építő­iparénál kedvezőbb fejlődés­re utalnak. Amíg az állami építőiparban csökkent, addig a szövetkezeti építőiparban növekedett az egy főre jutó termelési érték alapján szá­mított munkatermelékenység. A lakosság készpénzbevételei A megye lakosságának készpénzbevétele az MNB ki­fizetései alapján 1969 évben is jelentősen növekedett, bár a növekedés üteme valami­vel az előző évi alatt maradt. 1969 évben az átlagbérek az iparban közel 3, az építő­iparban 4, és a kereskedelem­ben 5 százalékkal nőttek. A munkabéreknél jóval'na­gyobb arányban — 18 száza­lékkal — nőttek a munkás­alkalmazottaknak a részese­dési alapból kifizetett szemé­lyi készpénzjuttatásai. Az iparban és a mezőgaz­daságban a kifizetett nyere­ségrészesedés másfélszerese volt az egv évvel korábbinak. Az építőiparban a munka­béren felüli személyi jöve­delmek a bérnél nagyobb mértékben nőttek, összegük n munkások állománycsoport­jában elérte az összes kifize­tett munkabér 6 százalékát, a műszakiak csoportjában pedig a 23 százalékot. A ke­reskedelem az előző évivel azonos összegű részesedést osztott ki. A lakossági pénzbevételek reálértékét némileg csökken­tette a fogyasztói árak emel­kedése. A fogyasztói árak árufőcsoportonként különbö­zően alakultak. — A mun­kás-alkalmazottakra számí­tott éves élelmiszerfogyasz- tói árindex 1 százalékkal ma­gasabb, mint 1968-ban. Ez az idényáras cikkek (burgonya, zöldség, gyümölcs stb.) első félévben kialakult magas árának tulajdonítható, mivel az egész évben döntő súllyal fogyasztott élelmiszerek ára nem változott. Az iparcikkek közül a ruházati cikkeknél bekövetkezett mintegy 3 szá­zalékos áremélkedés a leg­számottevőbb, a vegyesipar­cikkeknél kb. 2 százalékos az árnövekedés. A jövedelemnövekedés mér­tékét meghaladó áruvásárlá­si és egyéb kiadások a taka­rékbetét-képződés növekedé­sének ütemét mérsékelték. 1969. december 31-én a ta­karékbetétállomány közel 1250 millió Ft volt szabadpiaci árak egész évben átlagosan mintegy 3 száza­lékkal magasabbak voltak az előző évinél. Fogyasztói folyóáron szá­molva a ruházati forgalom 8,5 százalékkal emelkedett, azonban a lakosság ellátása ruházati cikkekből nem volt zavartalan. Főként az ala­csony áru cikkek hiánya oko­zott elégedetlenséget a vá­sárlók körében, de ezen kí­vül is gyakran voltak válasz­ték- és méretproblémák a felnőtt és a gyermekruházati cikkek körében is. Lakásépítkezések 1969. évben a város és községfejlesztés üteme alig változott az előző évekhez képest. Tovább fejlődtek vá­rosaink és javultak a falusi lakosság életkörülményei. A területfejlesztés, valamint az életkörülmények javulásának egyik legfontosabb kifejezője 1969-ben is a lakásépítkezés volt Az elmúlt évben Baranya megyében 1007, Pécsett 1491 lakás épült. Ezzel a III. öt­éves terv első négy évében épített lakások száma a me­gyében 4391-re, Pécsett pe­dig 5617-re emelkedett. A la­kásépítkezés összességét te­kintve már bizonyos, hogy a tervidőszakban az előirány­zottnál több lakás készül el, az állami és szövetkezeti la­kásépítkezés terén azonban Pécsett a tervelőirányzat elő­reláthatólag nem teljesül’ma- radéktalanuL Az elmúlt évben újabb hat községben létesült törpe víz­mű, így az év végén a me­gyében 68 község rendelke­zett vízművel. Egészségügy Az egészségügy fejlődését jelzi — többek között — az orvosok, a kórházi és klini­kai ágyak számának növeke­dése. A szakorvosi rendeléseken kezelt betegek száma megha­ladta a 2,6 milliót, és ez csak­nem 6 százalékkal több volt az 1968. évinél. A korábbi évek csökkenése után az üzemi balesetek szá­ma 1969-ben az előző évhez képest 2 százalékkal emelke­dett, a kiesett munkanapok száma viszont több, mint 6 százalékkal csökkent A bölcsődei ellátás terén nem változott lényegesen a helyzet; a városokban, első­sorban Pécsett nehéz a böl­csődei elhelyezés. A férőhe­lyek száma a megyében mindössze 20-szal, Pécsett pedig 40-nel növekedett. Az óvodai ellátás az előző évekhez képest romlott. Az óvodás gyermekek száma az év folyamán a megyében 2 százalékkal, Pécsett 6 száza­lékkal növekedett, s ezzel nem tartott lépést a férőhely- bővítés. A pécsi óvodák je­lenleg túlzsúfoltak és a fé­rőhelyek számának növelése — különösen a III. kerület­ben — nem halasztható to­vább. Komlón és Mohácson is nagy problémát jelent az óvodás korúak elhelyezése. Közoktatás Az 1969 70. tanévben ,az ál­talános iskolai tanulók szá­ma 3 ezerrel kevesebb, mint az 1963'69. tanévben és közel 6 ezerrel kevesebb, mint az 1967/68. tanévben. A középiskolai tanulók száma az 1969 70. tanévben 9344, mindössze 50 fővel több, mint az előző tanévben. Az esti és levelező tagozaton ta­nulók száma a megyében közel 100 fővel csökkent, Pé­csett ellenben csaknem 300 fővel nőtt az 1968/69. tanév­hez viszonyítva. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatának 3031 hallgatója van, 2 százalék­kal több, mint az előző tan­évben. Különösen a Jogtu­dományi Egyetemen volt je­lentős az emelkedés (22 szá­zalék). ugyanakkor a Tanár­képző Főiskolán és a Felső­fokú Vegyipari Gépészeti Technikumon csökkent a hallgatók száma. Kultúra Az 1969. évben Is folyta­tódott a mozilátogatók szá­mának csökkenése. Az év fo­lyamán 29 eábrrel keveseb­ben látogatták az előadáso­kat, mint 1968-ban és 363 ezerrel kevesebben, mint 1967-bgn. . . , - . \ Néhány évi emelkedés után újból csökkenő tendenciát mutat a színházlátogatók szá­ma is. 1969-ben 174 ezer volt a színházi előadások látoga­tóinak száma, ami 11, ille­- főleg 21 százalékkal keve­sebb, mint 1968-ban és 1967- ben volt. A rádióelőfizetők száma meghaladja a 103 ezret, ez a szám évek óta alig változik. A televízióelőfizetők száma azonban egy év alatt közel 12 százalékkal nőtt és szá­muk az év végén meghalad­ta a 71 ezret. % Másfél millió munkás vándorúton Stopot, erőszak nélkül! v 1969-ben 25 százalékkal nőtt a fluktuáció — Minden kilépés 5-6 ezer forintos veszteséggel |ár — A kilépés hat fő oka ön miért megy? — kérdez­tük egy korábbi cikkünkben különböző beosztású, végzett­ségű és korú munkásoktól, akik éppen „úton” voltak egyik vállalattól a másik fe­lé. s bár a válaszok zöme szubjektív okokat tartalma­zott, az egyéni sérelmek, csa­lódások és álmok mögött nem volt nehéz felfedezni, hogy a munkaerővándorlás­nak minden esetben ókbejtív azaz vállalati okai is van­nak. Magyarországon 1969- ben 25 százalékkal nőtt a fluktuáció. A rossz közérzet ára A „vándormadarak” ügye, vándorlásuk okainak elemzé­se mindig izgalmas üzemszo­ciológiai probléma volt, a mqstam helyzet azonban me­rőben más: a törzsgárdák tagjai közül is mind többen kelnek útra. A mindig fo­rintban gondolkodó közgazr dászok kiszámították: egy- egy kilépő 5—6 ezer forintos kárt okoz a vállalatoknak ennyibe kerül ugyanis az új felvételisek betanítása. Nép- gazdasági szinten ez milliár­dos nagyságrendű kiesést je­lent A kérdést: ön miért megy? .— személyzetivezetők és politikai munkások százai teszik fel nap mint nap, s a kapott válaszok alapján a következő sorrendet lehet fel­állítani: 1. Rossz munkakö­rülmények, 2. kényelmetlen munkaidőbeosztás', 3. idege- sítően rossz munkaszervezés 4. kilátástalanság az , előre­lépés! lehetőségeket illetően, 5- rossz üzemi légkör' és vé­gül : Ö/játócsony ' fizetés; Ä tömeg^ kilépések’' ezén "náf főokát' reálisnak'‘kelt’' tírta,- nunk, talán osak a bérek 6. helyezését érdemes megkér-, dőjelezni: az. emberek jelen­tős része pénzügyekben szé­gyenlős, vagy' éppen képmu­tató. Az elmúlt napokban szá­mos baranyai gazdasági ve­zetőt, személyzeti osztályve­zetőt kerestünk fel a fluk­tuáció ellen hozott, illetve hozandó intézkedéseikről ér­deklődve. A válaszok alapján vakmerőség lenne gyors nor­malizálódást jósolni — leg­több helyen ugyanis felsőbb intézkedésre várnak. A törzsgárda becsülete Néhány biztató jel, példa mégis akad. A Beremendi Ce­mentgyárban például a törzs­gárda fokozottabb megbecsü­lésének kérdése már hosszú idő óta központi téma. A végső megoldást a jelentős összegű hűség-jutalmakban látják. Az ez idő szerint ér­vényben lévő rendeíetek saj­nos számos esetben hatásta­lanok, sőt egyenesen kárté­konyak. Az elmúlt időszakban a je­lek szerint megyénkben a Mecseki Ércbányászati Válla­latot tette, legjobban prőbár^ e , modern ipari népvándor­lás. A Ii-es üzemi gondokról a nyár folyamán részletesen is beszámoltunk: egyetlen év alatt 600 emberünk kérte ki a munkakönyvét. A legújabb hírek már sokkal biztatób­bak: a létszámkeret feltöl­tött, a ..kilépők száma csök­ken. A magyarázat? Lábán János üzemvezető ezt az új szerződéses rendszerben lát­ja. A belépő dolgozókkal meghatározott időre szóló munkaszerződést kötnek, melynek betartása esetén je­lentős összegű jutalom illeti meg a munkavállalót. Differenciáltan A Városi Tanács munka­közvetítő irodájában beszél­gettem néhány emberrel. A kérdésre: milyen munkál nem vállalnak? — szinte egy­értelműért azt válaszolták: amely^háróftv műszakkal' jár. "A./ kilépés'ftkr főoka között Jíf' a Szémportt 'áá-élőkelő t: helyet foglalja el, s hogy a kényelmetlen munkaidóbe- qsztás milyen elrettentő erő­vel bír, arról mindért fo­lyamatosan termelő üzem­ben órákig tudnának thesél- ,nű. Az Ércdúsítóban a gazda­ságvezetés mellett a párt- és tömegszervézetl vezétőtestü- letek is napirehdre tűzték é kérdést, s a végkövetkeztetés egyértelmű volt: jobban meg kell fizetni az éjszakai mű­szakokat. Az üzemen belüli felmérések azt is bebizonyí­tották, hogy míg az üzem egesze munkaerőhiánnyal küzd, több kisebb részlegnél munkaerőfelesleg van. De hát melyik az a művezető, mű­helyfőnök, vagy részlegveze­tő, aki — minden ellenszol­gáltatás nélkül szívesen ad le embereket? Az új rende­letek értelmében a mozgó- bért a jövőben a leadott em­berek után is megkapja a részleg, egyszóval: ha keve­sebben csinálják ugyanazt a .'/ munkát, sokkal többet ke­reshetnek. ,,, A mozgóbér az alapbér 10 százalékát teszi ki üzfemi szinten A jövőben ezt a je­lentős összeget diffe.rertciál- tan osztják ki: ahol egy mű­szak van, ott 8 százalékát kapnak, ahol éjszaka is dol­goznak, ott tizenkettőt. A jogot nem leljet elvenni , A gazdasági elképzelések mellett számosán vetnek fel e valóban tarthatatlan. mére­tű munkásvándorlás láttán jogi kérdéseket is. Hírlik, több vállalat „véd és jjaó-si; ■ szövetség” megkötésit szor­galmazza. Az elképzelés lé­nyege: a szövetkezett válla­latok nem vennék fel egy­más dolgozóit. A terv cél- és jogszerűségét máris sokan vi­tatják, s bár az kétségtelen, hogy egy ilyen „kartell” ne­hezítené a munkahelycserét, az is biztos, hogy végleges megoldást nem adna. A fiuk,- '■ tuáció problémájának vizsr gálatakor két munkásréteget . nagyon határozottan, külön kell választani. Az. egyik a vándormadarak csoportja, a másik a csalódottaké, a jobb- ravágyóké. Ez utóbbiak mun- ..kahelyyál^sztási jogát senki , . sem vonhatja kétségbe és* senki sem veheti el. A meg-’* “ oldás tehát- kettős- kell,' hogy > - ■ legyen. A notórius vándorlók esetében adminisztratív fé­kekre van szükség (a Városi Tanács munkaügyi osztály ezügyben már meg . is tette a szükséges lépéseket), az igazi gondot okozó becsületes, •munkások ügyét azonban a helyzet alarms elemzése után —, csak gazdasági és politikai eszközök felhaszna-' ' lásával, maguk a vállalatok, ' oldhatják meg. Békés Sándor A beremendi pinceklub A lakosság fogyasztásai A lakosság fogyasztása év­ről évre folyamatosan emel­kedik. A kereslet kielégítésé­re a múlt évben tovább bő­vült a jobb, korszerűbb ter­mékek köre. A harmadik öt­éves terv eddig eltelt idősza­kában a fogyasztás szerkeze­te is kedvezően változott az 1969-es év kivételével, ami­kor az iparcikkek részaránya az összfogyasztáson belül né­mileg visszaesett. Ennek oka elsősorban a tartós fogyasz­tási cikkek forgalmának mér­sékelt emelkedése. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül jelentősen meg­nőtt a zsír, étolaj és marga­rin, a vágott baromfi, vala­mint a kávé és bor fogyasz­tása. A szabadpiaci forgalmat élénkség jellemezte, bár a „Belépés csak tagsági iga­zolvánnyal” — figyelmeztet a sötétre mázolt 'vasajtó fel­irata. De azután kiderül, hogy az igazolványon kívül egy olyan kulcs is kellene, amelyik bele illik az ajtón függő ormótlan lakatba. — Megette a fene — düny- nyög nem éppen nevéhez il­lő stílusban Szép Lehel, a művelődési' ház igazgatója, miközben a pislákoló zseb­lámpa fénye mellett küsz­ködni a zarraL — Csak nem cserélték ki a lakatot? De bizony kicserélték. így azután nemhogy a szórakoz­ni vágyó fiatalok, de meg | a ház gazdái sem juthatnak be a legutóbbi hónapokban szinte legendás nuüvé lett beremencü pinceklubba. Persze, a lakat-rejtély szinte percek alatt megoldó­dik: azért zárták be maszek lakattal a pinceklubot, mert az odalent lévő italokat lel­tározzák és a munkát dél­után félbehagyták. Minden esetre a lezárt ajtó, a min­denkit távol tartó lakat ér­zékletesen példázza a bere­mendi pinceklub dicsőséges és szegyeim való, örömteli és bosszantó, de mégis ta­nulságos történetét. A lényeg: a klubot ta­valy tavasszal kitalálták, szeptembertől novemberig megépítették, november 28- án ünnepélyesen felavatták, de még ma sem használják. Ugyanis nem használhatják. Nincs működési engedélyük. Jónéhányan összejöttünk klub-ügyben ezen a ziman- kós beremendi estén. Itt Van Somogyvári Gizella, a BCM KISZ szervezője, Vágai György, a járási KISZ bi­zottság munkatársa, Krán- csevics István, a régi ce­mentgyár KISZ titkára, Szép JLehel, a művelődési ház igazgatója és Andricsák Fe­renc honvéd, aki a berende­zés asztalos munkáit végez­te. És a bemutatásból nem maradhat ki a főszereplő, maga a klub sem: a föld­alatti nagyterembe 16 lép­csőfok vezet le (ezekről majd csúnya dolgok derülnek ki a továbbiakban); a boltíves falakon ízléses hangulatvilá­gítás; az egyik sarokban olajtüzelésű kandalló, amit bárki megirigyelne, aki csak valamit is ad a lakására; aztán egy zongora; gusztu­sos, csiszolt kőpadló; tüs­kökből készült hipermodern asztalok, székek. Innen né­hány lépcső vézet le a csu­pán néhány négyzetméternyi bárha, ahol az ódon han­gulatot idéző, téglával kira­kott boltív alatt ízléses bár­pult áll. De pörgessük vissza az idő kerekét 1969. szeptembe­réig. Van Beremenden két kocsma, egy presszós ven­déglő, égy mozi, egy elavult kultúrház, és van jótiéhány fiatal, akinek ez nem elég, aki már hónapok óta nagy terveket hordoz a fejében. A fiatalok kinézték maguknak a mozi szenespincéjét. j;— nagynehezen megkaptak az­zal a feltétellel, • hogy az ud­varban építenek egy szén­tárolót. Ekkor segítséget kér­nek a Beremenden dolgozd vállalatoktól. Anyagot, és nemegyszer munkaerőt ad a 26-os, ■ a. 31-es építő vállalat, a vízügyi építő vállalát,, a honvédség, faanyaggal segít, és asztalos műhelyét a fia­talok rendelkezésére bocsát­ja a termelőszövetkezet, az FMSZ elvállalja az alsó. bár­helyiség berendezését, a régi cementgyár pedig sok egyé­ben kívül ötezer forint kész­pénzzel is megajándékozza a beremendi fészekrakókat. — Így aztán szeptember elejéin hozzáfogtunk és no­vember végére elkészültünk. — zárja le a történetet Szép Lehel. Ekkor szinte egyszerre robban ki minden ki Bői á méltatlankodás: — Csak ilyen egyszerűen! Nem lehet ezt így elintézni! i * A „ / V' ■ * • Somogyvári •‘Gizi arcát az indulat pírja lepi el, amikor sorolja: — Írd csak meg azt is, hogy hogyan építettük! Hogy az utolsó három hét­ben a srácok. lenyomták a ■ nyolc órát a. gyárban, az építkezésen, ■ azután rohan­tak ide. Gyalog, öt kilomé­tert! És - hajnali . négy-öt óráig dolgoztunk, Olyan volt a kultúrház igazgatói irodá­ja, mint egy disznóól! Ami­kor már valaki annyira ki­készült, hogy elejtette a szer­számot, idejött, malteros. ru- hában. beledöglött valame­lyik székbe, aludt egy órát, mintha fej beverték volna, aztán usgyi ki a gyárba, mű­szak után meg minden kez­dődött élőről. Egy ló sém bírta volna azt. a hajtást, de ezek a gyerekek végig kitar­tottak. Hát kaptak is érte köszönetét, olyat,, hogy alig­ha felejtik el. ' . . (Folytatás a L oldalon) i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom