Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
W70. lomtár 1«. Dunammt namo 7 Zelk Zoltán: Egyszál ingben Egyszál ingben, mezítelen talppal, a tél göröngyös tócsáin át futott hozzám s becsukva az ajtón, mellemre zuhant az a leány. Kuporogva megült a fotőjben — nem illett hozzá most semmi fény, nem illett a szép fiatal térdek sose szűnő nyári mosolya. Fölemelte lassudan a csészét s félúton eltört a mozdulat — úgy bámult a kihűlő teába, mint kútba hajdan a kis cseléd. Apja voltam? bátyja? szeretője? mindenképpen rokona, hiszen a rémület vert tanyát szivében, ■ meg őszült egy pillanat alatt. Megnyugodva? Csak letörölt könnyel ment el aztán. Kucsma és kabát. De én láttam, kusza, fehér hajjal mezítelen fut az utón át! Az Iparművészed Stúdió kiállítása Ferk Anna: Növény (szőnyeg) JELENKOR, 1970. január Indulók, beérkezettek, összegezők „Hol források erednek" Szerencsésebb évkezdést aligha lehet elképzelni egy irodalmi folyóirat számára, mint mikor egy csapat fiatal írót. költőt indíthat útnak. Nem tudom, szándékos volt-e a szerkesztőség részéről vagy csak a véletlen hozta az egybeesést? Bárhogy is legyen, ez mindenképpen Jó évkezdetnek könyvelhető el Egy időben megritkultak az ilyen Jellegű bemutatások a Jelenkorban, már azt hittük valami baj van az utánpótlással örvendetes, hogy az elmúlt évben több alkalommal is sor került induló fiatalok szerepeltetésére. s közöttük Jónéhány Ígéretes tehetséget fedezhettünk feL Reméljük, az idén még gyakrabban találkozhatunk új nevekkel, s ami érvnél is fontosabb, új írásokkal. Még a kezdetek kezdetén a folyóiratban állandó rovata volt a kezdő fiataloknak. más szempontokkal talán nem lenne haszontalan feleleveníteni ezt a hagyományt. A most bemutatott négy költő és három prózaíró tehetségükkel bizonyítják, hogy jogosan kaptak helyet a lapban. Ezt azért kell külön hangsúlyozni, mert az első bemutatkozásoknál gyakran Jelentős szerepet Játszik a szerkesztők jó szíve vagy egyéb körülmények. Az indulóknak sokszor olyan hibákat is megbocsátanak, melyek később a kárukra válnak. Példákat szép számmal lehelne Idézni. A Jelenkor szerkesztői most, úgy vélem, szigorúak voltak, de a jó művek érdekében. Közismert tény. hogy sokkal több költő jelentkezik, mint prózaíró. Ez egyszer az arány eltolódása nem olyan szembetűnő, sőt ha a tehetséget nézzük, a három prózaíró — Bereményi Géza, Czele György, Czakó Gábor — markánsabb, kiforrottabb írói egyénisége a másik oldalra billenti a mérleget Régen a fiataloknál a „gör- csösséget” is úgy tartották számon. mint erényt Ma már ritkán fogadják megértéssel. Az induló költők, írók gyakorlottabbak a mesterség fogásaiban. Czele György V titár sok című elbeszélése jól szerkesztett. dialógusai mindvégig pergők, természetesek. Az író friss szemmel látja a mai fiatalság türelmetlen útkeresésének, szabadság Igényének problémáját. Bereményi Géza történelmi tárgyú elbeszélése a szerző mély „beleélő képességét” bizonyítja. Az idősíkok váltogatása szerencsés, jól szolgálja a feszültség fokozását, a történelmi figurák jellemének többoldalú megmutatását. Czakó Gábor meséi szimbolikus történetek. Az író a mai élet belső feszültségeinek kifejezésére erőteljes, kissé bizarr formákat és helyzeteket keres. Czakó nyelvezete tömör láttató. A költők közül MelioHsz Béla és Zágony Rudolf a kiforrottabbak. Meliorisz Kassák nyomdokain Jár, Zágony a legmodernebbek képalkotó és gondolatkapcsoló módszereit alkalmazza egyéni tehetséggel. Kelényi István és Pálinkás György a kötöttebb tormákat, a dalszerűséget és a groteszk elemeket kedvelik. Ennyi mű még kevés ahhoz, hogy biztos ítéletet mondjunk. A jövő dönti d, hogy ki meddig jut. Tehetségük Jele azonban vitathatatlan. Hiányoljuk a rövid életrajzi bemutatkozást Igaz. elsősorban a mű a fontos. Az olvasó viszont az író személyére is kíváncsi, „Utazás a regény kárul" Sajnáljuk, hogy Bertha Bulcsu néhány évvel ezelőtt Pestre költözött de örülünk neki, hogy a Jelenkort továbbra sem hagyta el, sőt Írásainak nagy része ma is itt jelenik meg. Az irodalmi közvélemény úgy tartja őt számon, mint egyik legjobb, eredeti szemléletű novellistánkat Most — két szerény sikerrel megírt regény után, újabb regénnyel készül bizonyítani. A Tűzgömbök, melyből folyamatosan részleteket közöl a Jelenkor, tavaly elnyerte a Szépirodalmi Könyvkiadó felszabadulási pályázatának fő díját. Már az első közlemény meggyőz bennünket a kiadó ítéletének helyességéről. Bertha atmoszféra teremtő ereje, a részletekre pontosan rávillanó szeme itt jelentős létrehozó szerephez jut Kolozsvárt Grandpierre Emil ugyancsak a Jelenkor állandó írógárdája közé tartozik. Regényei, novellái egyaránt népszerűek. Szenvedélyes érdeklődéssel fordul a mai fiatalság életproblémái felé, Idősebb íróink között talán senki sincs, aki ennyit foglalkozna a modem fiatalokkal. Akik szeretik, olvassák műveit, gondolom, érdeklődéssel fogadják Po- mogáts Béla róla szóló tanulmányát mely Kolozsvári eddigi munkásságát tekinti át különös figyelemmel regénytípusaira, hőseinek alkatára. „Amíg van idő" Egy tiszta, bölcs szavú költőről. Bárdosi Németh Jánosról rajzolt portrét Csá- nyi László, ▲ tanulmány csak vázlatosan érinti a gazdag életút fontosabb állomásait, inkább a költő lírai világának horizontjába beletartozó emberi élei és táj megmutatására törekszik. Az arcképet négy emlékezetesen szép, gondolatgazdag költemény egészíti ki. A közelmúltban elhunyt Áprily Lajos posztumus kötete, az Akarsz-e fényt? mai líránk egyik legmegindítóbb „őszike“ gyűjteménye. Az élet végső határáig eljutott költő bölcs számvetését őrzik a sorok. Taxner Ernő e kötet kapcsán Áprily költészete szépségének titkaiban igyekszik elmélyedni. (Áprily verseit olvasva). Kovács Sándor AZ „IPARMŰVÉSZETI STŰDIÖ” olyan alkotócsoportot jelöl, amelynek egyetlen kiállító kivételével, semmi köze sincs az iparművészethez. A kivétel Ferk Anna, akinek ízléses szőnyegei és szőnyegtervei még magukon viselik a fiatal kiállító mesterének — Fürtös Ilonának — stílusjegyeit, de szellemiségükben már a csoport tagjainak munkáihoz kötődnek. E munkák pedig minden ízükben képzőművészeti alkotások. A Technika Házának nagytermében megrendezett tárlatot Lantos Ferenc lépcsőházban kiállított zománcképei vezetik be. Jelképes hely ez. A kiállítás minden résztvevője valamikor Lantos tanítvány volt. Most Lantos kiállító társként, művészekként fogadja el őket. A sokszínű kiállítás alkotóművészeit közös erkölcsi tartás fűzi össze. Munkásságukat kísérletsorozatnak tartják, melyben a térábrá- zolás s az emberi jel teremtés törvényszerűségeit vizsgálják, saját egyéniségük kifejezése érdekében. Kismányoky Károly a románkor stílusjegyeiből indult ki. A XII. század-beli pécsi kőfaragó műhely munkáinak tanulmányozása után alakította ki sajátos arány- rendszerét. s grafikáinak térhatású vonallabirintuszát, amellyel mindenkor egy konkrét érzelmi periódus kifejezésére képes. Tűzzománcai pedig dekorativitásuk- ban is drámai feszültséget érzékeltetnek. Munkái — Fi- czek Ferenc és Halász Károly művei mellett — a kiállítás kiemelkedő darabjai. Ficzek Ferenc egzakt formákkal, irreális tereket teremt. Köröket. rácsokat metsző szalagjai egyszerre két síkban vannak jelen, ahogy korunkban az egyidejű történések önmagunk kettőzését. egyszerre kéthelyütt előfordulását igényelnék. Halász Károly finom érzékenységgel alakított képei színelméleti tanulmányoknak is beillenének. Az azoHalász Károly: Ellentétek Találmány kis hibával jfmbátor Ervin fettalál- _^j[ ta a kétfrontos engedékenységet Ráeszmélt arra, hogy aki harcol, az sebet is kaphat, márpedig ezt ő nem szerette. Az igazság az, hogy gyáva ember volt ez az Ámbátor, és erre neje is inspirálta, akivel immáron húsz esztendeje élt békés egymás mellett félésben. — Te csak ne szerezz magadnak ellenségeket — szokta mondogatni. — Ügy kell élned, hogy mindenkit megérts, senkit se bánts, akkor téged is békén hagynak. Ámbátor már a külsejében is igyekezett találmányának szellemét megtestesíteni. Megnövesztette a haját, hogy a fiatalok lássák: nem zárkózik el a modern Ízléstől. Hosszú haját viszont egy micisapka alá gyömöszölte. Mértékletesen bár, de lelkesedett az új mechanizmusért, ugyanakkor nem mulasztotta el leszögezni, hogy azért a régi sem volt kutya. Gyerekéf megkereszteltette a templomban, majd díszes névadót is rendezett. Reggel az utca baloldalán ment el otthonról, este a jobb oldalon tért haza. Egyszer megpróbálta, hogy az út közepén menjen, de akkor felírta a rendőr. Az öreg portás bácsival megbeszélte, hogy mit mondott a tiranai rádió, az ifjú diszpécserrel a londoni hírekről konzultált. A táncdalfesztiválra két szavazólapot küldött: egyiket a rikol- tozó nő, a másikat a puszit szóró fiú nevére töltötte ki. Esténként aztán feleségével együtt félve latolgatták, hogy a nap folyamán nem galoppozta-e el magát valahol. Az ilyen beszélgetések után nyomasztó álmok gyötörték: ijedten riadt fel és megállapította, hogy baloldalon dobog a szíve, ámbátor jobb kezes. Leginkább azokkal a szerveivel volt elégedett, melyekből mindkét oldalán viselt egyet. Ilyen a füle, mellyel a két irányból érkező instrukciókat egyaránt meghallotta. Külön kálával gondolt szüleire, akik nem törődtek vele és gyermekkori kancsalságát nem kezeltették, így ma is a jobbszemével balra, a ballal pedig jobbra nézett. Ámbátor készségesen elismerte a világ anyagelvűségét és örökvalóságát, de nem kételkedett, hogy lehet fölöttünk valaki. Ha ezekután valaki azt gondolná, hogy Ámbátor igyekezett az ellentéteket kiegyenlíteni, az egymással vitatkozókat közös nevezőre hozni, az az elmondottakból sem érti az Ambátor-féle találmányt. Ha ugyanis a szembenállókat kibékítené, kénytelen lenne az egyik oldalra állni, ami ez esetben már a halvány ellenzékiség látszatát kelthetné. Gondolom, a tisztelt olvasó megérti Ámbátor lelkivilágát, amit csak azért ecseteltem ilyen részletesen, mert vele még nem találkozhattak, hiszen egyedül van. Bevált-e a találmánya, vagy elbukott? T udom, egyesek most azt várják tőlem, mondjam ki, hogy boldogul. Ezzel szemben mások azt követelik, hogy rúgjam ki a nyo- < morultat, mert egy ilyen in- i gadozó opportunistának nem ' lehet más a sorsa. Hát kérem... Szóval... Hagyjanak engem békén! Mit provokálnak? ősz Ferenc nos színek fehér, illetve szürke állományának fokozatos szaporításával, s közben egy négyzet forgatásával gyermekkorunk „búcsúfiát”, a színes kaleidoszkópot varázsolja kinagyítva elénk festményei sorozatával, meghittséget, s gyermeki tisztaságot árasztva. AZ ÉPÍTÉSZ lírai kirándulását regisztrálják Bachman Zoltán festményei. A mindennapi munka ellenpólusaként készültek, az egyéniség kiteljesítése, az önkifejezés teljesebbé tétele érdekében. Alig érzékelhető tónuskülönbségekkel festett mélybarna monokróm felületekbe élénk színek foltjai világítanak, mint a visszafojtott érzékiség kitörései. Pincehelyi Sándor amorf és geometrikus felületek által meghatározott terek feszültségét mutatja be. élénk dekorativitású, egészséges harsányságot árasztó olajké- pein. Kiállított plakátjai a műfaj legjobbjai közül valók. Szíjártó Kálmán a megrajzolt felület kettőzésével optikai törvényeiket vesz igénybe egy „mozgó”, „dialektikus” kiterjedés érzékeltetésére. Kísérletei a néző aktivizálásának korlátlan lehetőségeit rejtik. Kováts Éva képeit a növények formavilága határozza meg. Hoós Elvira metszetein gépkonstrukciók ihlette formák alkotnak sajátos világot. Szelényi Lajos az emberi figura amorf értelmezésével s a foltok geometrikus erővonalakkal való meghatározásával intellektuális közlendők kifejezésére törekszik illusztrációin szép sikerrel. Major Kamii zománctáblái és zománctervei az ötletek sokaságában dúskálnak. A műfaj és a technika lehetőségeinek feltérképezésére törekszik. VAROSUNK legfiatalabb festőnemzedéke, meglepően színvonalas, hasonló értékeket tartalmazó kiállításon mutatkozott be. B. h. a DARVAS JÓZSEF SZERZŐI ESTJE A közönséget becsülné 1® a Televízió, ha minden vasárnapi főmüsorát a Könnyű tömegszórakoztatás igényével állítaná össze, feltételezve, hogy az ,átlag-néző” mindig és kizárólag csak gondját- baját feledni, „kikapcsolódni”. tréfát hallgatni és mulatni akar a képernyő előtt Darvas József szerzői estje egy cseppet sem volt mulattató. mégis, úgy érzem, nemcsak a „vájt-fülúeknek”, nemcsak az irodalom szerelmeseinek. hanem az átlagnézők tömegeinek is szép élményt és a legnemesebb szórakozást nyújtotta. Azt a fajta szórakozást, amely nem feledtetni, hanem eszmélte tni. nem nevettetni, hanem gondolkodtatni akar, amelynek lényege nem a külső forma csillogása hanem a gondolatok gazdagsága. De még a „nemes szórakoztatás” elvéhez sem kell ragaszkodnunk. Az se baj, ha egy vasárnapi főműsor „csupán” az értékes művészet vitára késztető, vagy katarzist keltő hatását akarja szétsugározni. Darvas József írói munkássága kiváltképpen alkalmas arra, hogy értékes tartalmú s ugyanakkor közérthető megfogalmazású műsorban kerüljön közelebb a tévé közönségéhez. Egyik kiváló irodalomtörténészünk, Czine Mihály a világosságot és a hűséget véli Darvas József írói és emberi útján a legszembetűnőbb jegyeknek. A hűségről a műsorban is sok szó esett, maga Darvas is beszélt róla. De még többet beszéltek róla a művekből bemutatott részletek. A rendező Ranódy Lászlót is dicséri, hogy egy film- és négy drámarészlettel, ha nem is teljes, de minden lényeges vonást érzékeltető képet kaptunk Darvas munkásságáról. Tetszett az ötnegyed órás,, viszonvlag hosszú műsor szerkezeti tisztasága. áttekinthetősége egyszerűsége Tetszett. hogy minden külső hatás'^kozó eszköz, minden rendezői fur- fang mellőzésével, az egy szál író és a részletek beszéltek riporter és slepp nélkül, csupán az édesanya arcának felvillantásával. Minden részlet világosan beszélt talán csak az egy Zrínyi-drámából lehetett volna fontosabbat és jellemzőbbet bemutatni. Amiről szó esett, ritkán volt szívderítő; aki odafigyelt, gondokban és felelősségben osztozott. Egy mélyről indult és magasra ívelő írói és emberi pálya gazdag tanulságainak lehettünk részesei de ez az út nemcsak egyéni, hanem történelmi út is. A műsor kiváló értéke és sikerének legfőbb alapja az volt, hogy a részletekből nemcsak egy írói pályakép bontakozott ki, hanem az elmúlt félszázad és a jelen legégető Db történelmi és társadalmi problémái is felsorakoztak. Saját szűkkörű „hatásvizsgálatom” szerint a Darvas-est legfőbb haszna azokban a családi beszélgetésekben és vitákban gyümölcsözött amelyekben értelmes és gondolkodó emberek, idősebbek és fiatalok néztek szembe egymással és önmagukkal, tették fel egymásnak és önmaguknak azokat a kérdéseket, melyeket a művek közvetítettek. örvendetes, hogy a Televízió egyre inkább felismeri, felhasználja és a szó legnemesebb értelmében népszerűsíti élő irodalmunk legjelentősebb művészeti és társadalmi értékeit. Szederkényi Ervin
