Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

s

1970. Január I.

toron

■DUTTClTnőMrif Trfi.O.TP»1<»

10 KÉP AZ ÓÉV ESEMÉNYEIBŐL

ÁTSZALT-AS AZ ŰRBEN, Januar 14—18 az év első űrese- ménye: a Szojuz-4 és Szojuz—5 szovjet űrhajók összekapcsolása. Ezúttal először: maguk az űrutasok végezték az összekapcsolást, sőt az egyik űrhajóból átszálltak a másikba. Az akcióban (balról jobbra) Alekszej Jeliszejev, Vlagyimir Satalov és Jevgenyij Hrunov vett részt

AKCIÓ — EURÓPÁÉRT. Március 17-én a Varsói Szerződés tagállamai budapesti felhívásukban javasolják: valamennyi európai állam részvételével tartsanak nemzetközi tanácskozást földrészünk biztonságáról. A semleges Finnország, > amelynek elnökét: dr. Urho Kaleva Kekkonent (képünkön) az év folyamán hazánkban is üdvözölhettük, vállalja az értekezlet házigazdájának szerepét. Helsinki megkeresésére rövidesen 22 európai országból érkezik igenlő válasz: készek résztvenni az európai értekezleten.

Milyen is volt az 1969-es év? A körkérdések ilyenkor > 5 felteszik a kérdést: javult-e a nemzetközi helyzet, vagy el- \ \ ienkezőleg: rosszabbodott? Az időszak, amelyet magunké- < ", nak mondhatunk, sokkalta bonyolultabb, hogy egyetlen szó- <

■ val felelhetnénk. Egyszerre javult is, romlott is — szoros I

• párhuzamosságban leteznek a reménytkeltő és aggodalmat £

• okozó tényezők. í

I Biztatóak lehetnek az elmúlt hónapok, ha azt vizs- \ j góljuk, ami tágabb pátriánkban, az európai kontinensen , .* zajlott Az elmúlt esztendő a nagy európai kezdeményezések

■ éveként kerülhet a történelemkönyvekbe. Az évkezdetkor < még úgy tűnt, hogy földrészünk annyira lényeges bizton- )

■ sági kérdései hosszú Csipkerózsika álmot alszanak. De a j varsói hatalmak csúcsértekezletének budapesti felhívása, a <

■J finn kormány memoranduma, a gyakorlati javaslatokat elő- ;

> terjesztő prágai nyilatkozat, végül a további elvi súlyt biz- ) : tosító moszkvai értekezlet — egyenes Ívben átfogták az esz- < í tendőt. E kezdeményezések olyan hatást gyakoroltak a má- : l silc félre, hogy nyíltan senki sem vethette el az összeurópai >

értekezlet összehívására tett javaslatot, önmagunkat csap- j ; nánk be, ha azt hinnénk, hogy egyes nyugati igen-ek mö- > ^ gött nem a kibúvás szándéka rejlik. Valószínűleg nem lesz í S könnyű az út az európai konferencia tényleges realizálásáig, <

< de a start jól sikerült, a kezdet nem volt rossz. i

| 1969-ben olyan fontos tárgyalások kezdődtek, amelyek- >

í nek legkisebb eredményei is kedvezően befolyásolhatják az i i egész helyzetet. Helsinkiben a stratégiai fegyverek korláto- ( í zásáról folytak a szovjet—amerikai megbeszélések. Pe- <

< kingben szovjet—kínai párbeszédre került sor. Ezek a tár- ! í gyalások sem ígérnék könnyű és gyors sikert, de a megbe- >

> szélések puszta ténye is némileg mérsékelte a feszültséget, i

> amely a két nagy ország határain robbanásveszéllyel fe- í í nyegetett. A nyugat-németországi változások jobb feltételeket < \ teremtettek arra, hogy Moszkva és Bonn között tárgyalási ) l érintkezés jöjjön létre. Erőfeszítések történtek tehát a leg- í : súlyosabb problémák megoldására, s a Szovjetuniót — le- (

< nini békepolitikájához híven — ott találjuk minden esetben ; l a türelmes, megegyezésre törekvő tárgyaló partnerek között. I j Kedvező esztendő zárult a nemzetközi munkásmozgalom- j

> ban is. A moszkvai nagy tanácskozás egy folyamat kezdete \

) volt — s ennek a folyamatnak célja, hogy új alapokra he- $ } iyezze, még hatékonyabbá tegye a kommunista pártok, min- ( ! den antiimperialista erő egységét. Olyan sokoldalú és egész- | v séges mozgás van tehát kibontakozóban, amely tovább nö- ) ( véli erőnket, tovább módosítja javunkra az erőviszonyokat, j- Egyoldalú lenne a kép, ha csupán erről beszélnénk, i

' Délkelet-Ázsiában folytatódott a háború: 1969. újabb véres ( , esztendőt hozott Vietnamban. Egyelőre változatlanul nincs í

■ jele annak, hogy az új amerikai elnök — aki lassan már \

< nem is annyira új — levonná a tanulságokat és felhagyna a í

> vietnami agresszióval. A párizsi tárgyalások hiába közeled- j ) nek az ötvenedik üléshez, eddig egy tapodtat sem haladtak .

előre. Hasonlóan egy helyben topog Közel-Keleten a poli- í tikai rendezés ügye: a biblikus hangzású városnevek — nemcsak Betlehem, de Jeruzsálem, Jerikó, s a többiek — > válságjelentések szereplői. A nigériai polgárháborúban ezrek í halnak éhen, Rhodesiában és Dél-Afrikában tombol a faji < elnyomás, Portugália három gyarmatán vív kolonialista há- \ borút — s a sort lehet folytatni. ;

1969-ben ember lépett a Holdra, szerelt és hegesztett ; a világűrben. Békesség a kozmikus térségekben: a világűr < atommentesítése már meg is valósult... De nekünk, a csil- í lagok alatt akad még tennivalónk jócskán, hogy a békesség [ valóra váljék, ne csak az égben, hanem itt a Földön. 5

Az elmúlt esztendő tíz eseményéről villantunk fel ? egy-egy pillanatképet, néhány jellemző „üvegcserepet" az < év „tükréből”. Ez történt, ez is történt 1969-ben: í

A KIBONTAKOZÁS ÜTJÄN. Április 17: a Csehszlovák Kommunista Párt plénuma fontos határoz, lat hoz a konszolidáció érdekében. A Központi Bizottság dr. Gustáv Hu- sák személyében (képünkön) új első titkárt választ a párt élére. Az áprilisi plénum nyomán Csehszlovákia megindul a kibontakozás útján.

„LEVÁGNÁK” A FRANKBÓL. De Gaulle tábornok április 27-i lemondása nyomán a választásokból Georges Pompidou .kerül ki győztesen: ő lesz a köztársasági elnök utóda. Az őrségváltás csak egyetlen vonatkozásban hoz drámai fordulatot Párizs politikájában: augusztusban 12.5 százalékkal leértékelik a frankot. (Képünk azt érzékelteti, hogy ezzel mennyit „vágtak le” belőle).

A NAGY TANÁCSKOZÁS. Június 5—17: Moszkvában, hetvenöt párt részvételével — gondos előkészítés utón — megtartják a kommunista- és munkáspártok nemzetközi értekezletét. A tanácskozás, amelyen fontos dokumentumokat fogalmaznak meg és hoznak nyilvánosságra, eredményeiben tükrözi a mozgalom erejét és egységtörekvését. Képünk a Kreml Kongresszusi Palotájában készült: az értekezlet résztvevőinek tiszteletére adott fogadáson Leonyid Brézsnyev üdvözli a vendégeket. (Mellette, balról-jobbra: Alekszej Koszigin, Wladyslaw Gomulka, illetve Walter Ulbricht, Nyiko- laj Podgornij és Kádár János).

PÁRBESZÉD PERINGBEN. Szeptember 11: Koszigin szov- iet miniszterelnök, aki Hanoiban részt vett Ho Si Minh elnök temetésén, Pekingben találkozik CsouiEn-laj kínai miniszterelnökkel. A következő hónapban, október 20-án pedig, ugyancsak a kínai fővárosban tárgyalások indulnak a két kormány küldöttsége között

JULIUS 21: EMBER A HOLDON. A "felvételen, amelyet az Apollo—11 amerikai űrhajó parancsnoka, Neil Armstrong készített, Edwin E. Aldrin Hold-sétáját látjuk, a Hold-komp szomszédságában.

ŐRSÉGVÁLTÁS BONNBAN. Október 21 én Willy Brandt, az NSZK új kancellárja leteszi a hivatali esküt. A szeptemberi választások megtörik a kereszténydemokraták két évtizedes bonni uralmát: a szociáldemokrata Brandt a szabad- demokratákkal alakít kormányt. Az új nyugatnémet kormányfő elődeinél realistább nyilatkozatokat tesz: külpolitikájának hétköznapjai mutatják meg majd, mennyit akar és tud azokból megvalósítani.

MENET A HÁLÁL ELLEN. November 15: Washingtonban az amerikai elnök november elejei Vietnam beszédét követően háromszázezren tüntetnek a háború ellen. Még két hét sem telik, és újra magasra csap a felháborodás hulláma: kitudódik, hogy My Lai-ban és több más dél-vietnami helységben amerikai katonák védtelen polgári lakosok százait gyilkolták meg. A tömegmészárlás tényét, december elején tartott sajtóértekezletén Nixon elnök is beismeri.

GYEPLŐT A RAKÉTÁKRA. November 17 én Helsinkiben

megkezdődik a szovjet—amerikai párbeszéd a hadászati rakétafegyverkezési verseny kórlátozásáról. A szovjet delegációt Szemjonov külügvminisz+crhelyettes (a kép jobb szélén), az amerikai küldöttséget Smith leszerelési és fegyverzetellenőrzési igazgató (a kép bal szélén) vezeti.

t

*

i

4

á