Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
4 »tmantmt namo 1970. Január t hid It? v*- * fcnx Ovä Ipartelepítés közös erővel Májusban dönt a Gazdasági Bizottság a kitelepítésre kerülő vállalatok ügy eben Holnap kopogtat a számlálóbiztos Az adatközlés kötelező! — Mit kérdeznek? — Gyorsan megy, ha mindenki felkészül Baranya jelenleg iparilag fejlett, az itt élő munkaerőt foglalkoztatni képes területnek számít A jövő- azonban nem ilyen egyértelműen megnyugtató. Később gondot okozhat a bányák korszerűsítése és a demográfiai hullám következtében jelentkező évi 2000 fő körüli, új munkaerő lekötése. Egy bizonyos: a Baranyában levő két bányavállalat nélkül megyénk korántsem foglalna el előkelő helyet az ország ipari területei között. Azzal pedig feltétlenül számolni kell, hogy a 70-es évek végén, vagy azt követő évtizedben a mostani létszám felénél, harmadánál többet, még a mostani termelési szint tartása esetén sem foglalkoztatnak. Baranyába senki sem jön Egy közelmúltban hozott kormányhatározat a Fővárosi Tanács rendelkezésére bocsátott több százmilliós anyagi bázist, a IV. ötéves tervben kitelepítésre kerülő vállalatok támogatására. — Dr. Bánfalvy Barnabás, a Fővárosi Tanács Terv- és Köz- gazdasági főosztálya osztály- vezetője koordinálja a kitelepítésre kerülő vállalatok igényeit, és a megyék által felajánlott lehetőségeket Az 1968—70. évi programban 63 vállalat költözésére kerül sor. Erre 250 millió forint dotáció áll a tanács rendelkezésére. Ebben a programban, ha szerény szereppel is, megyénk képviselte magát. Az Országos Kutatófúró V. egyik részlege és az Elektroakusztikai Ktsz számára biztosítottunk új otthont. Mintegy 9 millió forint tőkét kaptak útravalóul a Fővárosi Tanácstól — 330 új munkahelyet jelentett Baranyának. A IV. ötéves terv időszakában kitelepítésre kerülő 50 vállalat — ekkor kerülnek sorra a „nagyhalak” — egyike sem kíván Baranyába jönni. A már említett több százmilliós összegből, mintegy 40—45 millió jutna számunkra, ezt kellene „hazai” lehetőségeinkkel — megfelelő épületek, szakképzett munkaerő, esetleg helyi, anyagi erőforrás kiaknázásával — még csábosabbá tenni. A költözők válogatnak S ezt könnyen tehetik, hiszen néhány megye, elsősorban Bács, Nógrád, Szolnok és Heves megyék versenyeznek egy-egy vállalatért. Sőt arra is van lehetőségük, hogy „menjek — ne menjek” kérdésén tanakodjanak. A kitelepítést olyan fontos szempontok határozzák meg, mint a budapesti munkaerőhiány enyhítése — a gyakorlat ugyanis azt igazolja, hogy egy vidékre helyezett 200-as létszámú vállalattal mindössze 20-an mennek az új telephelyre — városrendezési és egészségi szempontok. Ennek ellenére a makacsko- dók ellen semmiféle komoly, ■ hatásos szankciót nem tudnak alkalmazni. Az összes, amit tehetnek: a területhasználati díjat felemelik, az egészségvédelmi szabályok megszegéséért a KÖJÁL maximális büntetést határozhat meg, esetleg az építés- rendészeti hatóság jogcím nélküli terület használati büntetést szab ki. Ezek ter— Megalakult a TIT Megyei Agrárszakosztálya járási szakcsoportja Mohácson. A december 30-án megtartott alakuló ülés 60 résztvevője Németh Elemért, a Mohácsi Járási Tanács elnökhelyettesét választotta a szakcsoport elnökévé. A szakcsoport titkára Róna István, járási «akíeiügyelő. mészetesen alig-alig érnek valamit. Most áll kidolgozás alatt egy tervezet, amely remélhetőleg jobban „ösztönző” lesz. Ilyen körülmények között komoly. Igazán csábító ajánlat nélkül lemaradunk a versenyben. Most már szinte behozhatatlan hátrányban vagyunk, hiszen az akciók kezdetén nem szoktattuk ide a költözködőket. — Érdemes megemlíteni a Nógrádba települt üzemeket, ahol az egykori bányászok olyan gyorsan megtanulták az új munkát, hogy 3—4 hónap alatt a budapesti termelékenységi színvonalon tudtak dolgozni. Az ő hírük nem egy üzem, gyár számára jelent csábító lehetőséget. Határidő: március Ugyanis a Gazdasági Bizottság májusban tárgyalja és alkot végleges határozatot, az 1971 és 75 között kitelepítésre kerülő vállalatok ügyében. Addig természetesen a Fővárosi Tanácsnak el kell készítenie az előterjesztését. Márciusig tehát születhetnek megállapodások, bővülhet a kitelepülő SO vállalat köre. Érdemes feljegyezni, hogy mintegy 14 ezer fős munkássereg sorsáról van szó. A vidékre költözés után, amelyet legtöbb esetben kapacitás bővítésre is felhasználnak, ez a szám 17 ezerre emelkedik. Azért nem többre, mert a vállalatok nagy többsége a kapacitásbővítés mellett, korszerűsítésre is törekszik. Modern, nagyteljesítményű gépeket állít üzembe. Erre az anyagi lehetőségeik biztosítottak, hiszen attól a pillanattól kezdve, amikor a kitelepítendők kategóriájába kerül egy vállalat, azonnal zárolják a fejlesztési alapját, ez a Fővárosi Tanács ipari osztálya és a megyék ipari osztálya fejlesztési alapjával, valamint az igénybevehető hosz- szúlejáratú bankhitellel és saját pénzügyi eszközökkel már komoly lehetőségeket biztosít Természetesen a Gazdasági Bizottság döntése után is marad lehetőség, a vállalatokkal történő közvetlen tárgyalások útján ipartelepítésre, de ekkor már egy fillér hozzájárulást nem kaphat a megye. így volt ez a Budapesti Vegyiművek Hidasra költöző részlegénél is. Sem az ország, sem a megye ipari konstrukcióját alapvetően nem változtatja meg a kitelepülő 113 budapesti vállalat Az is lehetséges, hogy még néhány évig kint lesz a tábla a baranyai üzemeken: munkásfelvétel. De talán mégsem ártott volna, ha a 113-ból néhányan Baranyát választják otthonuknak. Lombost Jenő Január 2-án kezdi el Baranya megyében is felelősségteljes munkáját az a — zömében pedagógus — 2235 számlálóbiztos, akiket decem- ben 8—19-e között sokszor nagyon nehéz körülmények között készítettek fel a nép- számlálásra. Nem volt ritka, hogy egyesek kilométereket gyalogoltak hóviharban az oktatás színhelyére. Elsősorban róluk, akik ilyen áldozatvállalással segítették az előkészületek sikerét, nyilatkozott elismeréssel dr. Erdélyi Ernő, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatóságának helyettes vezetője, a népszámlálás megyei felelőse, amikor megkértük. tájékoztassa olvasóinkat a küszöbönálló népszámlálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. — Elsősorban arra kell felhívni a figyelmet —, hogy az adatközlés mindenkire nézve kötelező — válaszolta kérdésünkre — viszont azt is tudni kell, hogy az adatok titkosak, s a KSH azokat kizárólag statisztikai célokra használja fel. Ennek hang- súlyozásával kérjük mindenkitől, hogy a valóságnak megfelelő tájékoztatást adjanak a kérdésekre, mert csak így biztosíthatjuk a népszámlálás pontosságát. — Hogyan bonyolódik le a népszámlálás egy-egy családnál, mennyi idejüket veszi igénybe? — A számlálóbiztosok először tájékozódnak a lakás nagyságáról, méreteiről, aztán arról, hogy kik laknak a lakásban, s hogy az ott lakók közös háztartásban élnek-e. Ha már általában tájékozódtak a körülményekről, akkor kezdik a kérdőívek kitöltését Ezzel kapcsolatban az a kérésünk a lakossághoz, hogy e munka technikai feltételeit is biztosítsák. Az adatokat bemondás alapján írja be a biztos a kérdőívekre, igazolványok. okmányok bemutatása nem szükséges. Ha az adatok megvannak, s a család tagjai mindenben segítik a számlálóbiztost akkor egy négytagú családnál — becslésünk szerint — 20—25 perc elegendő a kérdőívek kitöltésére. A reprezentatív számlálásnál — tehát minden negyedik számlálókörzetben — ennél valamivel tovább. 30— 35 percig tart az összeírás. — Mi történik akkor, ha a számlálóbiztos ottjártakor nincs otthon a családból felnőttkorú személy? — Ilyenkor a számlálóbiztos értesítést hagy hátra, s közli az időpontot, amikor ismét jelentkezik. Azt kérjük, hogy a jelzett időpontban va1 laki feltétlenül tartózkodjon otthon a felnőttek közül, nehogy feleslegesen húzódjon el a népszámlálás lebonyolítása. — A kérdések közül melyekre kell különösen ügyelni? — A lakásösszeíróíveknél arra, hogy mikor épült a lakás; a helyiségek felsorolásánál — elsősorban a reprezentatív összeírásnál — szükség van az alapterületre Is, de azt természetesen csak hozzávetőleges pontossággal kérjük. A személyi kérdőívek kitöltésénél több kérdés, kérdéscsoport van, amelyek különös figyelmet érdemelnek. A születési helyen és a jelenlegi lakhelyen kívül például szükség van arra, hogy az előző népszámlálásnál hol lakott az összeírt személy, s jelenlegi lakhelyére mikor költözött. Részletes adatokat kérünk az iskolai végzettségre, valamint a foglalkozásra is. Megjegyzem, hogy az utóbbinál általános meghatározásokat nem fogadhatunk el. Pontos meghatározásra van szükség és kérjük a beosztás, valamint a munkakör megjelölését is. Pontosan meg kell nevezni a munkáltatót is, közölni kell az első kereső foglalkozást, valamint az előző népszámlálás idején volt foglalkozást is. Ezeket a kérdéseket jó előre tisztázni, hogy az otthon tartózkodó személy kielégítő válaszokat tudjon adni a család valamennyi tagjára vonatkozóan. — Kikre terjed ki as öszszeírás? — Mindazokra, akik a nép- számlálás eszmei időpontjában — 1970. január 1-én 0 órakor — a kérdéses lakásban akár állandó, akár ideiglenes bejelentés alapján tartózkodtak, továbbá mindazokra, akik bejelentés nélkül voltak jelen. Természetesen nem a szilveszteri vendégekre gondolok, hanem azokra, akik pámapos időre voltak távol állandó lakhelyüktől. Tehát elsősorban az eszmei időpontban jelenlévő lakosságot állapítjuk meg, ebből szűrjük ki az . állandó és ideiglenes lakosokat Aki ebben az időpontban szolgálatban van, azt a lakásban jelenlévőként kezeljük, aki pedig úton van, azt az érkezés helyén kell jelenlévőnek tekinteni. Más oldalról ugyanezeket távollévőként írjuk össze, mert csak így kaphatunk megfelelően hű képet a népességről. — Milyen feladat hárul az elkövetkező hetekben a KSH Baranya megyei igazgatóságára? — A népszámlálás menetét kezdettől fogva ellenőrizzük, hogy az esetleges hibákat már idejében ki tudjuk javítani. A kérdőíveket a tanácsoknak január 20-ig kell postázniok. A beérkező anyagot —, amely mintegy 150 méter hosszúságú polcot tölt meg — nyomban megkezdjük felülvizsgálni, csoportosítani, azaz előkészíteni a gépi feldolgozásra. Közben az első részletes közléshez szükséges egy százalékos mintavételt elvégezzük, s a kiemelt minden századik kérdőívet lemásoljuk, hogy azok feldolgozása soronkívül megtörténhessen. Ugyanígy másolatokat készítünk a 80 éven felüliek, valamint az ideiglenes távol-, illetve jelenlévők kérdőíveiről. Közben el kell készíteni a megyei összesítőt is a lakosság január 1-i létszámáról. Ezt az adatot a KSH már februárban közzéteszi — fejezte be nyilatkozatát dr. Erdélyi Ernő, a népszámlálás Baranya megyei felelőse: ILL Szabadságon — az JSDK-ból —- Te miért mentél ki? — Családi okokból. — És te? — A nyelv miatt. Arra gondoltam: ha megtanulok németül már az is egy szakma... — No és te... ? — Nem tudnám pontosan megmondani. Talán azért, mert még sose voltam külföldön ,.. Hasznos kaland Az ünnepeket megelőző napokban több ezer magyar fiatal érkezett haza a Német Demokratikus Köztársaságból: mint ismeretes 1968 óta — a KISZ szervezésében —, tőlünk is sokan mennek ki vendégmunkásnak. A gombamód növekvő magyar kolóniák lakói között pécsiek is sokan vannak. A fenti válaszokat Végh Zsuzsa, Bodai Zoltán és Cse- ke Katalin adta. A lányok a Lipcse közelében fekvő Zwenkauban, Bodai Zoli pedig Karl Marx Stadtban kapott munkát. Mindhárman 19 évesek. — Egy hatalmas, soklépcsőházas lakóházban lakunk — kettő, illetve háromszoba összkomfortos lakásokban. Mindenünk van, még hűtő- szekrényünk és televíziónk is. Persze külön házban a lányok, és külön házban a ■fiúk... — És a munka? — Mindhárman irodagépgyárban dolgozunk, betanított munkakörben, félautomata gépeken. De vannak más gyárakban is magyarok, sőt, építkezéseken is. Végh Zsuzsa és Cseke Katalin már másfél éve kint van, Bodai Zoltán most őszszel vágott neki az útnak, ő képviseli tehát az NDK- ban dolgozó magyar fiatalok „második nemzedékét”. — Amikor megérkeztünk új otthonunkba, azt hiszem mindannyiunkban az volt: végre, a magam ura leszek, pár hónap után azonban belátja az ember: az önállóság nemcsak lehetőségekkel, de gondokkal, és nagy-nagy felelősséggel is jár... Árakt bérek Egy hét alatt, amióta itthon vannak, legalább százszor válaszoltak a kérdésre: mit lehet keresni? — de hát van-e ennél beszédesebb adat? Cseke Katalin: 480—500 márka körül kapok, persze csak mostanában, másfél év után. Végh Zsuzsa: én a hideg- sajtolóban dolgozom, 100 százalék elérése esetén 500-at kapok. Ebből kerülnek levonásra aztán a különböző — lakás, étkezés, stb. —, hozzájárulások. Bodai Zoltán: mi csak januártól dolgozhatunk normában. Most 370 márkát kaptam. — És a szakmunkások? — Ok sokkal többet keresnek. Különösen a fiúk. A munkásokat a szolgálati idő és a szakmai végzettség alapján az NDK-ban tíz kategóriába sorolják. Mi, szakképzetlen lányok, a III. kategóriába tartozunk... A kereset persze nem marad meg egyösszegben a takarékkönyv számára: az élet — a sok-sok kedvezmény ellenére — sem olcsó. — Az ebédet nagyon jutányosán kapjuk, 3 márkával kell hozzájárulnunk, a reggeli és vacsora beszerzése azonban a mi dolgunk, s ez már nem éppen olcsó. A — Mit és mennyit tudnak az NDK-ban a magyarokról? Végh Zsuzsa: keveset, gu- lás, meg Hortobágy, sajnos, tényleg ezt a két szót mondja mindenki... Cseke Katalin: azokkal jó beszélgetni, akik már jártak itt. Ok lelkesednek Magyar- országért. Ismerek családot, akik minden évben nálunk nyaralnak. Bodai Zoltán: Az a baj, hogy nem nézték meg az illetékesek eléggé, kiket engednek ki. Sok nem odavaló ember is van velünk, s ez bizony rengeteget árt. Verekedések, lopások, erőszakoskodások — hát ez bizony nem a legjobb hírverés Magyarországnak. — Barátok? — Szinte mindenkinek van. — A lányok... t cigaretta meg egyenesen drága: 100 márkából éppen hogy kijövünk egy hónapban ... — És mi a szokatlanul olcsó? — Például a divatcipő. Mikor hazaérkeztünk alig hittünk a szemünknek: 400— 450 forint egy pár női cipőért ... ? — Motor? — A fiúk többsége az első évben vesz, 30 százalékot kell lefizetni, a többit részletre. Mi, magyarok, egyébként éppen olyan jogokat élvezünk, mint a helyi munkások, igaz, a kötelezettségeink is ugyanolyanok. A lányok például még gyer- mektelenségi adót is fizetnek. Mit mondjak: bírnak minket... — Igaz, hogy van olyan szórakozóhely, ahova nem engedik be a magyarokat? — Ez nem igaz. Az viszont már megesett, hogy valahova bementek a magyarok, s aztán ki kellett küldeni őket. — Mi a vélemény a munkátokról ? — Azt hiszem, a legjobb. Különösen a szakmunkásoknak van nagy tekintélyük Én például ismerek egy maróst, azt istenítik. Igaz, olyant ki sem tudnak gondolni, amit ő meg ne csinálna. Megérte? — Egy mondatban hogyan tudnátok jellemezni az NDK- ban dolgozó magyar fiatalok helyzetét? Hírünk, becsületünk — Komolyan és sokat kell dolgozni. — Nem kirándulás. — Aki komolyan akar tanulni, az erre rengeteg alkalmat talál. A napirend egyébként meglepően feszes, szigorú. Cseke Katalin például hajnali 4 óra húszkor indul az üzembe. Az autóbusz 30 perc alatt ér célba. A munka negyed hatkor kezdődik, és fél 3-ig tart. Az ebédszünet félórás. Egyébként alig-alig van lehetőség a megállásra: a munka közbeni beszélgetés, cigarettázás ismeretlen fogalom ... — Megérte? — Végh Zsuzsa: Igen, most nyugodt vagyok, s tudom, hogy ha csalódás ér, akkor annak egyedül én vagyok az okozója. Cseke Katalin: Egy kicsit több pénzre számítottam. És az is nagy baj, hogy a nyelv- tanulással se haladok úgy, ahogy szeretném. A tanfolyam ugyan ingyenes, de egyszerűen nincs kedvem munka után beülni az iskolapadba. Bodai Zoltán: Én német tagozatos osztályban érettségiztem. A nyelvvel jól állok. Ha igaz, két év múlva szakmunkás leszek. * Fél órára terveztük a beszélgetést — két és fél óra lett belőle. Jó velük lenni: komolyak, okosak, céltudatosak. Felnőttek. Emberségben és nemzeti öntudatban megerősödve látogattak haza, s már csak ezért is érdemes volt ezt a munkaakciót beindítani. Békés Sándor k t Á As 1968—78-es Időszakban kitelepült vállalatok egy része
