Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
/ “ÓDÍ £ Ssrrr- f Btmatitmi napi» 1970. január 4 WHítenaesítéí, borkezelés Előadássorozat kertészeknek Országos hírű szőlész, borász szakemberek tartanak előadásokat azon a 4 hónapos kertész-tóvábbképzésen, amelyet a TIT Baranya megyei Szervezete Agrártudományi Szakosztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesülés Baranya megyei Szervezete, valamint a pécsi Szőlő-, Gyümölcstermelő és Értékesítő Szakszövetkezet rendez Pécsett. Január 5-én Borkészítés és a borok kezelése címmel Kurucsay József, a Magyar Állami Pincegazdaság Mecsek vidéki Üzemének igazgatója tart előadást. Ez alkalommal a pincegazdaságban látja vendégül a továbbképzés résztvevőit, a helyszínen ■is bemutatva, többek között a pezsgőkészítést. Kurucsay József január 12*i előadásában a bőrbetegségeket és borhibákat ismerteti. Ezúttal rögtönzött borversenyt is tartanak, a gyakorlatban ismerkednek a bor-bírálat, bor minősítés és hibafelismerés fortélyaival. Január 19-én dr. Diófási Lajos, kandidátus a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa tart vetített képes élménybeszámolót Äuszt- .ria szőlészetéről. Ugyancsak diafilmekkel illusztrálja előadását a kaliforniai szőlőtermelésről dr. Eifer József, az Országos Szőlészeti Borászati Kutatóintézet tudományos főosztályvezetője. Februárban az őszibarack termesztéssel kapcsolatos problémákat tűzik napirendre. Timon Béla, a Pécsi Állami Gazdaság főkertésze tart előadást az őszibarack termesztés problémáiról, valamint a talajerő vjsz- szapótlásról. Az őszibarack növényvédelmével kapcsolatos tudnivalókat dr. Varga István, a Szederkényi Növényvédő Állomás szakmérnöke ismerteti. Március elején metszési bemutatóra kerül sor, a pécsi Állami Gazdaság Dapitz-puszjai üzemegységében. Március 16-án a Szőlészeti Kutató Intézet telepére látogatnak a mező- gazdasági szakemberek, ahol dr. Diófási Lajos ismerteti a legúiabb szőlőmetszési eljárásokat. Tájékoztató a népszámlálásról Mit tc\intünk nyárutónak? Az -illetékesek tájékoztatása szerint a mintegy 41000 számlálóbiztos és 14 000 felülvizsgáló az előírásoknak megfelelően — általában zavartalanul — végzi munkáját. Csupán a hóvihar okozta közlekedési akadályok nehezítik néhol az összeírást, főleg a nagyobb területet elr lenőrző felülvizsgálok mozgását. A számlálóbiztosoknak — mindegyikükre nagyjából 300 lakos adatainak összeírása jut — a számukra kijelölt körzetekben általában nincs ilyen problémájuk. Szolnok megyéből a népszámlálás országos központjának azt jelentették, hogy egy-egy külső körzetbe —, ahol különben csak száznál valamivel több lakost kell fölkeresnie egy- egy számlálóbiztosnak — egyelőre még szánkóval sem tudtak eljutni. Az összeírással kapcsolatban felhívták a figyelmet néhány tudnivalóra. Mint ismeretes, összeírják a nem lakott családi otthonokat. továbbá a nyaralókat is. .Az összeírás szempontjából nyaraló az olyan állandó jellegű, szilárd alapozással készült és tartós anyaggal fedett, legalább 20 négyzetméter alapterületű, lakóépület, amely csak nyári lakás céljára épült és általában árra is használják. Nem számít nyaralónak é'-nem írják ösz- sze az ideiglenes : jelleggel épített úgynevezett víkend- ' házakat, mégha nyaralásra használják is azokat. Csökkenő tendencia Prostitúció, erőszak Beszélgetés dr. Rendeki Sándorral, a Pécsi Megyei Bíróság elnökhelyettesével rtjftTlii $ ' ■ A Pécsi Megyei Bíróság a közelmúltban hozott jogerős ítéletével F. Istvánt erőszakos nemi közösülés bűntettéért hat évi szabadságvesztésre ítélte. Erről a bűntett-kategóriáról beszélgettünk dr. Rendeki Sándorral, a Megyei Bíróság elnökhelyettesével. ■— Mennyire gyakoriak megyénkben a nemi erkölcsbe ütköző bűncselekmények? hangzott első kérdésünk. — A Pécsi Megyei* Bíróság kollégiuma a közelmúltban vizsgálta és értékelte a nemi erkölcs elleni bűntettek alakulását a megyében és az ezekben az ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlatot. A nemi erkölcs elleni bűntettek körébe az erőszakos nemi közösülés mellett más bűn- cselekmények is tartoznak, A legjellemzőbbek a szemérem elleni erőszak, a természet elleni fajtalanság, a megrontás és az üzletszerű kéjelgés. — 1964 óta a jogerősen elítéltek száma ezeknél a bűn- cselekményeknél megyénkben csökkenő tendenciát mutat. A cselekmények nagvrésze a városokban fordul elő. — Gyakran hallani, hogy „apák.’’ a nevelésükre, gondozásukra bízott lányok ellen követnek el erőszakot — Sajnos. Ezeknek a cselekmények különös veszélyességét nemcsak az húzza alá, hogy az érintett leáriygyer- mek erkölcsi fejlődését mesz- szemenően károsan befolyásolják, de az is, hogy ezeknek a bűncselekményeknek a felderítése nehéz. Az elkövető a nevelése alatt álló gyermeket gyakran megfélemlíti, és így a közvetlen környezet, tehát anya is sokszor későn szerez tudomást a cselekményről. — De nemcsak a családon belül elkövetett cselekményeknél,' hanem egyébként is a sértettek túlnyomó része gyermekkorú, illetve fiatalkorú és viszonylag csekély azoknak a nemi erkölcs elleni cselekményeknek száma, amelyeket felnőtt nő sérelmére követnek el. Ez egyben figyelmeztet arra is, hogy a 10—15 éves leánygyermek felügyeletére, felvilágosítására fokozott gondot kell fordítani, mert ezzel legalább olyan cselekmények megelőzhetők, ahol az elkövető a leánvgvermeket különböző ürüggyel lakására, vagy elhagyott helyre csalogatva követi el a bűntettet. — A nemi erkölcs elleni bűntettekben lefolytatott pereknek kik a leggyakoribb szereplői? — Az elkövetők általában fiatalok, ez alól csupán a szemérem elleni erőszak és a természetélleni fajtalanság kivétel, mert itt élég gyakori az idősebb, sőt egészen idős korosztály részvétele a bűn- cselekmény elkövetésében. — Egyébként az erőszakos nemi közösülés, a megrontás és az üzletszerű kéjelgés elkövetőinek mintegy fele a 20. életévét meg nem haladó felnőttkorú, illetve fiatalkorú. így legjellemzőbb a bűn- cselekményeknél a 18—19 évesek részvétele. — Az elkövetők túlnyomó része nőtlen, hajadon, külön- váltan él, vagy elvált, általában rendezetlen családi körülmények között élnek. Az elkövetők mintegy 1/3 része korábban már büntetve volt Az üzletszerű kéjel- gésnél — főleg a fiatalabb elkövetőknél — a cselekmény elindítója az olyan mértékű szórakozási vágy, amelyre anyagi lehetősége a fiatal lánynak nincs. — Nemrég nagy közbot- ránkozást váltott ki az a galeri, amely a Keleti pályaudvar környékén működött. Megyénkben. ehhez hasonló galeri működéséről van-e tudomásuk? — Az utóbbi években állandó csoportok, úgynevezett galerik által elkövetés nem fordult elő. ami a közbiztonság szempontjából megnyugtató. — Milyen súllyal ítéli meg a bíróság a nemi erkölcs elleni bűntetteket? — A bíróságok a legjelentősebb tartamú büntetéseket az erőszakos nemi -közösüíés bűntetténél szabják ki, ahol a büntetések legnagyobb része 2 és 6 év közötti. A büntetéskiszabásnál természetesen figyelembe veszik,- hogy a cselekmények egyrésze csupán kísérlet.' Ami a titkos prostitúció elleni fellépést illeti: a törvény az üzletszerű kéjelgés elősegítését — például lakás rendelkezésre bocsátását ■— szigorúan bünteti, mint a üzletszerű kéjelgés elkövetését. Ezzel kapcsolatban a Megyei Bíróság Kollégiuma helyesnek értékelte a bíróságoknak azt a büntetéskiszabási gyakorlatát, hogy az üzletszerű kéjelgés elkövetőit súlyosabban büntetik. — Milyen körülményeket tekint a bíróság súlyosbító tényeknek? — Nyomatékos súlyosbító körülmény, ha a sértett leánygyermek gyermekkorú, vagy ezt alig meghaladó életkorban van, hasonlóan az, ha a bűntett elkövetése folytán a sértett teherbe esett, ugyancsak ilyen, ha a támadás elhagyott helyen, vagy éjszaka történik, tehát útonállás jellegű. A bíróságok gyakorlata tehát megfelelő az általános életfelfogáíhak és mindazokat a körülményeket, amelyek az elkövetőnél nagyobb elvetemültséget tükröznek, vagy amelyek a sértettre a bűncselekmény elkövetésénél túlmenő hátrányt eredményeznek, a büntetés kiszabásánál nyomatékosan értékeli. Garay Ferenc A korszerűbb, táplálóbb, egészségesebb étkezésünket és az állattenyésztés fejlődését szolgálja az a dán tejvizsgáló laboratórium, amelyet most helyeztek üzembe Pécsett. Az új berendezéssel fél perc alatt tökéletes pontossággal megmérhető a zsír százalékaránya és fehérjetartalma. Ezek a vizsgálatok a korszerű étkezésen túl az állattenyésztésben Is jelentősek, hiszen továbbtenyésztésre csak a nagyobb zsírtartalmú és fehérjetartalmú tejet adó tehenek kerülhetnek. Képünkön: Kamarás Mária és Stelzámer József tejzslr vizsgáló , készüléken dolgozik. ** m Üzenet a szigetről PRAKATUR HÍDJA. Még a harmincas évek vége felé érkezett haza a tengeren túlról az' „amerikás” Horváth. Bement Mohácsra és felajánlotta a városatyáknak, hogy hidat épít a sziget és a város között, s nem kér érte mást. mint./ hogy öt éven keresztül ő szedhesse a hídpénzt. A város urainak tetszett is az ötlet, de féltek, hogy ha híd épül Mohácsnál, a város fontossága túlságosan is megnő, ebből pedig háború esetén több kár származik, mint haszon. A szigetiek szomorúan legyintettek a befellegzett ötlet Után. és jártak tovább a Frakatur-hídon. Prakatur nem Amerikából jött, de úgy gondolta, hogy ha megválasztják képviselőnek, el tudja érni. hogy közpénzből hidat építsenek, vagy legalábbis. ha megígéri, el tudja érni, hogy megválasszák képviselőnek. A város felszabadulás utáni vezetői nem ígértek semmit, csak csendben utánanéztek. mibe is kerülhet egy híd. Aztán hallgattak tovább. Pálkúti Keresztély vb- elnök fiókjában most is van egy terv, megvalósításához 300 millió forintra lenne szükség, akár az Erzsébet-híd építéséhez. Egy „feltaláló“ szerint kis fifikával fele pénzből is menne, A Duna közepére le kell verni egy erős betoncölöpöt, elég, ha odáig ér a híd, s amikor már rajta vannak a túlfelé igyekvők, a fél-hidat az oszlop, mint tengely körül egyszerűen meg kell fordítani. A józanabbak drótkötélpálya építését javasolják, ez nagyon jól jönne akkor, ha nem megy a komp és a kishajó. Siker, kaland! Vendégszereplés Jugoszláviában Ügyszólván a karácsonyi gyertyagyújtásra ért haza a színház a jugoszláviai vendégszereplésről. Utána hármas ünnep, szabadságok, betegségek, közben zsúfolt munka, szilveszterkor éjszakai előadás — egyszóval csak most sikerült Nógrádi Róbert igazgatóval beszélni a vendégszereplésről. — Nagyon kalandos út volt — mondja. — Azzal kezdődött, hogy a hófúvás miatt hajnal helyett csak délelőtt 11 órakor indultunk kerülő úton. Ráadásul „határincidens” is történt: Bódis Irén művésznő idehaza felejtette személyigazolványát, ' jugoszláv határállomástól úgy futott vissza a senkiföldjén, hogy égy magyar határőr jöjjön- át és igazolja. Sikerült Őt átvinni, és persze azóta is Ugratni. Két nagy ellenfelet kellett léküzdenünk, a hóvihart és az influenzajárványt. De megtettük, mert az ottani magyarok óriási szeretete, a színházba való tömeges igyekezete lenyűgözött és nagy erőfeszítésre késztetett bennünket. A színészek C-vita- mint fogyasztva, sokszor hidegben, sálban is játszottak, A vörösmarti színpadon előadás közben kifröccsent ä po- hárból a málna és odafagyott a deszkákra. A műszakiak munkája valósággal ember- feletti volt, mégis elvégezték. A tervezett hat előadásból ötöt sikerült megtartani. Az egyik vörösmarti előadás maradt el, mert ott egyetlen időpontban az orvost ázsiai ^influenzában frissen megbetegedett 25 emberhez hívták. Egyébként az eszéki előadás tiszta bevételét, — hä jól emlékszem 3 ezer új dinár — a földrengés sújtotta Banja- lukánák adta át a Horvátországi Magyarok Szövetsége. Egyikünk sem betegedett meg. — Tapasztalat? Újabb szerződés? — Egyelőre elvileg annyit, hogy a jövőben is lemegyünk majd, anyanyelvi színházi kultúrát vinni a lenti magyaroknak. De igen fontos gyakorlati megegyezés is született: ezután minden előadást az eszéki színházban tartunk. Mert hiába az anyanyelvi kultúra, megfelelő műszaki-technikai lehetőségek nélkül nincs igazi színházi hatás. A szövetség úgyis elkezdte a színházi kultúra terjesztésének civilizált módját: buszokkal hozza be a közönséget. De erre a nagyközségek színpadai sem megfelelőek, — ebben most megegyeztünk. Egyébként a mi színházunk nem az Eszéki Népszínházzal, hanem a Horvátországi Magyarok Szövetségével tart majd fenn szerződéses kapcsolatot, a szövetség pedig kibérli a színházat Eszéken. — F. D. — CSILLAGOM, ' RÉVÉSZEM ... Ki tudja, van-e ebben fantázia? Egy biztos, Mohácsi-szigeten mindenkit nagyon érdekel a közlekedés. Néhányan pedig kifejezetten közlekedési specialistának számítanak, mint az 59 éves Dóczi Mihály, aki ötven éve járja a vizet, „azelőtt hosz- szában, most keresztben mert így rövidebb”. — Azelőtt egy na.pra sem állt le a forgalom. Egész télen jártam ide-oda a két part között, éjjel és nappal, csónakkal, amíg csak teljesen be nem állt a jég, utána gyalog vagy szánnal. A csónakban tizenhat embernek volt helye, de ha a szükség úgy hozta, szállítottam rajta megkötözve tehenet és lovat is. Az emberek jobban bíztak benne, mint a méteorölógíá- ban. „Dóczi koma átment a Prakatur hídján” — újságolták a jólértesültek, s attól kezdve mindenki nyugodt lélekkel indult neki a jégnek, nem is gondolt arra, hogy veszély fenyegeti. Vagy három éve aztán vége lett ennek, megjelentek a jégtörő hajók, ami jég estére beállt, felvágták reggelre, ami reggelre beállt, felvágták délre, nincs is olyan szigeti, aki elismerné a munkájukat. Na. rendben van, úgy népgazdaságilag biztos, van értelme, de nemesük népgazdasággal él az ember ... — Űj-Mohácson lakom, munkahelyemről, a mohácsi halászcsárdából szinte látom a házunkat — mondja Szabadkai Ferencné. akivel a kishajón találkozom. — Otthon van a férjem és a három gyerek, de én december 15-e óta a városban kényszerülök lakni albérletben. Karácsonykor és szilveszterkor sem tudtam hazamenni, nem járt a Bendegúz. Most megnézem egy kicsit a családot, rendberakom a gyerekeket, aztán megyek vissza, mert délutános vagyok. És nem tudom, hogy holnap haza tudok-e jönni megint? * TANK ÉS SZÁN... — Egy hónapja átjáróház a lakásom — mondja Papp János, a mohácsi Dunavölgye Tsz elnöke, és cseppet sem titkolja ingerültségét. — Hozzám / jött, aki belázasodott, aki nem kapott kenyeret, akinek elfogyott a fűtőolaja, mert ■amint megjelent egy kis jég. a rév leállt. Segít az ember, hogyne segítene, de azért mégsem lehet a tsz-re hagyni az itt lakó ötezer ember ellátását, ügyesbajos dolgait. Tudja, kik hozták a nehéz napokban Bajáról a kenyeret? A szovjet katonák tankkal és mi szánkóval. De nem ám csak a tsz-ét. hanem az egész lakosságét. Karácsony előtt, hogy a gyerekek megkapták á szünetet, három napig Mohácson kornyadozták, egyszerűen nem tudtak átjönni a szigetre, mert nem volt mivel. Baja felé nyolcvan kilométer és vagy 40 forint az út, már amikor egyáltalán járható. Rendben van, jégzajlásban nem vállalják a felelősséget. De miért nem hagyják, hogy más vállalja? Ha szabad kezet adnának, állítanék én csónakost, aki amíg csak van tűz, áthozná az embereket, és fia rajtam múlna, a kishajó sem járna ilyen megbízhatatlanul. Nehogy azt higgye, hogy csak beszélek, bízzák a tsz-re az egész révátkelést, bármelyik percben átvállaljuk. \ — December 15-e óta nem kapunk vajat, túrót, tejfölt, sajtot a bács-bokodi vállalattól — mondja Hammer Lőrinc vegyesboltvezető. — Arra hivatkoznak, hogy járhatatlan az út. December 20-a óta sör sincs, és már fogyófélben a. petróleum. Beszéltem, Bajával telefonon de azt mondják, hogy ők nem tudnak adni, petróleumról Mohácsnak kell gondoskodnia. MAGAD URAMf... Dr. Klaszán Sándor 1969-ben végzett Pécsett az orvosi karon. szeptember 1-én jött Űj-Mohácsra a feleségével. Megkapták a védőnő megüresedett szobáját és egy ígéretet háromszobás lakásra és orvosi rendelőre. Október elsejétől három hónapos gyakorlaton volt a mohácsi kórházban, de közben már jöttek a környező településekről, Randáról, Sárosról és persze Űj-Mohács- ról a betegek. A váróteremnek kinevezett, de még be sem vakolt előszoba most is zsúfolásig tele. A szobában kapok egy fotelt, de már a kalapomat egyszerűen nem tudom hova tenni. Az tisztáit nagy karácsonyfa foglalja el, a toalett-asztal tele gyógyszerrel, a heverőn az adminisztráció kellékei, minden van itt, az egy táppénzes piapír kivételével, így nem lehet betegállományba venni az arra szorulókat. A fiatal orvos sebesen jegyzi a szükséges adatokat, orvos- írnok is egy személyben, magad uram, ha szolgád nincsen. Ha a vödörből kifogy a víz, felesége újat hoz a kútról. A villany még nincs bevezetve. Mindebből a betegek nem sokat érzékelnek, igaz, várni kell egy kicsit, de végül orvosi ellátásban részesülnek, nem kell átgyalogolni Rihára többé. Egy ugrás ide a révátkelő, de sietnünk kell, ha a négyórás hajót lekéssük. itt éjszakázhatunk. Bárácz Gyuri bácsi a lovak közé csap, s az arcomat kémleli. — Ugye nem szüntetik meg ezeket az állatokat? Még eg'y jő ideig nem lehet meglenni nélkülük, de valaki azt mondta, hogy mégis megszüntetik őket. A másik parton Volgába szállunk , és végiggördülünk a kivilágított városon. A sziget nagy része is hozzá tartozik, de hiányzik a híd. A megértés hídja,; Kéri Tamás l
