Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

1C70. Január 1 Dunantmt nat»io 3 Sikeres évet zárt Pécs Szilveszteri beszélgetés Horváth Lajos elvtárssal, a Pécsi városi Tanács elnökével Hagyomány lapunk életé­ben, hogy az év végén felke­ressük megyénk és Pécs vá­ros vezetőit és tájékoztatást kérünk az elmúlt év főhb fej­leményeiről, az új esztendő és az azt követő időszak leg­fontosabb terveiről, teendői­ről. Ezt a régi jó szokást elevenítettük fel az elmúlt héten, amikor interjút kér­tünk Palkó Sándor elvtárs­tól, a Megyei Tarrács elnöké­től, s ezt folytatjuk most is, amikor Horváth Lajos elv­társtól, a Pécs m. j. Városi Tanács elnökéhez kopogtat­tunk be hasonló céllaL — Milyen eredményekkel eárult az 1969-es év Pécs éle­tében? Hol, miben a legerő­teljesebb a fejlődés a koráb­bi időkhöz képest? — Mindenekelőtt a lakás­építést emelném ki. Bármi-: lyen kévésnek- tűnik. is a la- kásszám Pécsett, nem szabad elfelejteni, hogy 763 lakással gyarapodtunk az. elmúlt év­ben, s további 1072 lakás átadása szerepel az idei terv­ben. Hogy a fejlődés érzék­letesebb legyen, megemlítem, hogy 1964-ben még csak 550, egy év múlva pedig 490 ál­lami-szövetkezeti lakást épí­tettünk a városban. Ha a városban élő családok meg a rendelkezésre álló lakások számát elosztjuk, 113 család jut minden 100 lakásra. Bár ez az arány még magas, így is kedvezőbb, mint a többi megyei jogú városban. A fejlesztésre szolgáló pénzeszközeink 80—90 szá­zalékát továbbra is lakásépí­tésre, járulékos, kapcsolódó beruházásokra kívánjuk for­dítani. A lakásépítkezést a Szigeti városrészbe, Ujme- csekalja beépítetlen területei­re koncentráljuk, s megkezd­jük a 4600 ■ lakásos Megyeri Kertváros területének előké­szítését Mindemellett külön terv készül az emeletráépí-' tésre, illetve a belvárosi fog­híjak beépítésére. Ami a kapcsolódó beruhá­zásokat illeti, az elmúlt év­ben adtunk át egy 12 tanter­mes általános iskolát Ujme- * csekalján. bővítettük és kor­szerűsítettük a fehérhegyi általános iskolát, elkészült a Széchenyi Gimnázium poli­technikai műhelye. 1969-ben nyitották meg az uránvárosi postával szemben fekvő üz­letsort is. Közelebb jutottunk az ok­tatási reform megvalósításá­hoz, emelkedik az oktatás színvonöla. Ezt bizonyítja az a tény Is, hogy a pécsi kö­zépiskolákból származó diá­kok megállják a helyüket az egyetemi-főiskolai felvételek­nél. Nagyobb arányban tud­nak továbbtanulni, mint az országos átlag. Csupán távirati stílusban kívánóm megjegyezni még, hogy 1969-ben több figye­lemre méltó kulturális ren­dezvény színtere volt Pécs. Ide tartozik a Kisplasztikái Biennálé. a játékfilmszem- i le, a felnőtt bábfesztivál, a j Népek Barátsága Nyári Egye-' tan. A Pécsi Balett Boston- 1 ban, Leningrádban és Szi­cíliában. a Mecsek Tánc- együttes Finnországban és Svédországban, a Mecsek Énekkar az NDK-ban, a Ne­velők Háza Kamarakórusa Torinóban képviselte váro­sunk, hazai kultúránk szí­neit, eredményeit. A Városi Tanács továbbra is jelentős mérvű anyagi támogatásban fogja részesíteni a művészeti együtteseket, a rendezvénye-, két. — A közelmúltban a Váro­si Tanács vb egyik ülésén szóba került, hogy mintegy 160 lakás megépítésére nem sikerült kivitelezőt találni« Van-e azóta újabb fejle­mény? Hogyan kívánják ösz­tönözni a vállalati lakásépí­tést? — Személyesen beszéltem Nemeskéíi László elvtárssal, a Baranya .megyei Építőipáti Vállalat igazgatójával', ákl ígéretet tett arra, hogy — ha befejezni nem is tudják — .legalább elkezdik a szóban- forgó 164 lakás építését az egykori Majláth utca térsé­gében. Tárgyaltunk a Pécsi Építő Ktsz-szel, tervbe vet­tük, hogy a 164 lakás reali­zálásához igénybe vesszük az emeletráépítést is, tehát min­dent megteszünk azért, hogy az 1970-re tervezett 1072 la­kásból valóban 1072 lakás le­gyen kész. Elhatározásaink, szándéka­ink következetes végrehajtá­sának egyik hathatós eszköze a vállalati lakásépítés Is. Több elképzelésünk van, me­lyek nem kiforrottak, végle­gesek még, gondolatébresztő­nek viszont jók. Az egyik elgondolás szerint soron kí­vüli közművesített telekhez juttatnánk azt a vállalatot, mely saját építési kapacitás­sal rendelkezik, s a Városi Tanács magára vállalná a la­kásépítési költségek meghatá- tozott részét. Az is elképzel­hető, hogy.. félkész lakásokat adnánk el a vállalatoknak, s azok saját anyagi-technikai erőik latbavetésével fejeznék be az építkezést. Egy újabb alternatíva volna az is, hogy azok a vállalatok jutnának több lakáshoz, melyek többé- kevésbé hozzájárulnak az építés költségeihez. Termé­szetesen, az első bérlő, kijelö­lési joga őket illetné meg. Ilyen elképzeléseink vannak egyelőre, s meggyőződésem, hogy 1971-től kezdődően na­gyobb méreteket ölt majd a vállalati lakásépítés. — Régi és visszatérő gon­dunk, hogy az ún. kapcso’ó­dó berülr^^so1*, telid* lcko- lák óvodák, üzletek építése elmarad a lakáséoítés üte­métől. Mire számíthatunk 1970-ben? — Valóban visszatérő prob­léma ez. Tavaly egy 14 tan­termes általános iskolát, 50 óvodai, 40 bölcsődei férőhe­lyet, egy orvosi rendelőt és gyógyszertárat kellett volna átadni .Ojmecsekalján, az j Építők útj ától északra eső térségben. Mint tudjuk, az építőipar kapacitáshiánya meg egyéb okok miatt mind­ez-^csak 1970-ben fog. elké­szülni. Ez viszont azt vonja maga után, hogy az új Szi­geti városrészbe tervezett 12 tantermes iskola, ABC áru­ház. étterem és bisztró nem az idén, hanem csak 1971- ben fog felépülni. Bármeny­nyire kellemetlen is ez a tu­dat, ha a realitásokat nézzük, ezen már nem tudunk változ­tatni. Nem nyugodhatunk be­le viszont abba, hogy ez az állapot tartóssá, örökössé vál­jék. Ezért — a többi között — pályázatot hirdetünk pa­nelelemekből készült iskolák, üzletek, óvodák létesítésére Valószínű, ez is meggyorsít­ja az építést — Pécs Idegenforgalma ál­landóan fokozódik, szá’lodal férőhelyünk viszont kevés. Mikor enyhül a helyzet? — A Hungária Szálloda- Ipari V. 429, a Vendéglátó­ipari V. 72, a Turistaházakat Kezelő V. 107, a Városi Ide­genforgalmi Hivatal 300 szál­lodai férőhellyel rendelkezik a városban, mindent egybe­vetve tehát sokkal több férő­helyünk van, mint a felsza­badulás előtt. E számokat gyarapítja még a fizetőven- , dég szolgálat és á kemping 1 is. Mivel az igények lényege­sen nagyobbak ennél, tárgya­lásokat folytattunk a Hun­gária Szállodaipari Vállalat­tal, hogy építsen egy 200 ágyas modern szállodát az új városközpontban. A tárgya­lások alapján remélhető, hogy a IV. ötéves tervben meg­kezdődik az építkezés. A Hó­tel Tourist-ot is bővíteni sze­retnénk 50 ággyal, erre azon­ban csak akkor kerülhet sor, ha a posta elköltözik á szom- , szédból. Végül a Holiday j Inns nyugat-európai vállalat­tal is tárgyalni fogunk, mely ajánlatot tett egy szálloda megépítésére. Ez utóbbiról majd a megbeszélések befe­jeztével tudunk többet' mon­dani. ....... • •• — A * elmúlt években je­lentős útépítési, Illetve, kor­szerűsítési programot bonyo­lítottak le a városban. Ho­gyan folytatódik ez 1970-ben? — Távirati stílusban Is­mertetem a legfontosabb ter­veket. Az L kerületben fel­újítjuk a vasasi Somogyi ut­cát, a Bethlen Gábor utcát, megkezdjük a ledinai út épí­tését és a Vadász utca fel­újítását. A II. kerület prog­ramjában szerepel a Munká­csy, Perczel, Székely Berta­lan utca felújítása, a Kossuth tér átépítése, a Móra Ferenc és Péter utca felújításának megkezdése. Kétmillió forin­tot költünk a Rákóczi úti jelzőlámpákra, autóparkolót építünk a Kálvin utcában. A III. kerületben az Endresz György, Bolygó, Mikes Ke­lemen, Atléta, Árvácska és Csend utca felújítása illetve felújításának befejezése a program. Megkezdjük a Jó­zsef Attila utca korszerűsí­tését is, új utat építünk az Ürögi fasorban. — A vízellátásért felelős szakemberek számos javasla­tot tettek a tisztított szenny­víz ipari célokra történő fel- használására. Mi lesz © ja­vaslatok sorsa? — Eddig csak a Pécsi Hő­erőmű és a Bőrgyár használt tisztított szennyvizet. Bár a tisztított szennyvíz nem hasz­nálható fel minden iparág­ban, nem építhető be minden technológiai folyamatba, va­lószínű, hogy a felhasználók köre jelentősen bővíthető. A problémára majd az az egy hektáros kísérleti víztározó ad végleges választ, melyet 1970-ben építenek meg a Me­gyeri út mellett. Ha az bi­zonyosodik be, hogy a sza­bad téri tározás fokozza a tisztított szennyvíz felhasz­nálhatóságát, nyilván nem lesz akadálya annak, hogy egy nagyobb tározó épüljön a Tüskés-réten, vagy másutt. — Általános elismerést, tet­szést váltott ki a Széchenyi téri dzsámi díszkivilágítása. Sokan felteszik azonban a kérdést: hol és mikor lesz ennek folytatása? — Cselekvési lehetőségein­ket behatárolja az a körül­mény, hogy egyes peremke­rületi részeken még ■ közvi­lágítás sincs megfelelően megoldva. Nyilván, nem fe­ledkezhetünk meg jogos igé­nyeikről. S bár a Széchenyi' téri dzsámi valóban szép éj­jel. ide kívánkozik még az is. hogy más városokban és külföldön nem állandó meg­világítást értenek a díszkivi­lágításon. Költségesnek mond­ják, ünnepi alkalmakra tar­togatják. Ami a konkrét szándéko­kat illeti, 1970-ben elkészül a várfal és Barbakán dísz­kivilágításának terve, mely magában foglalja m^d a Szent István teret is. Külön terv készül a tv-torony meg­világítására is, 1970 ősze után, amikor a létesítményt átad iák. Szóba kerülhet még az Üdülőszálló, székesegyház és több más épület díszkivi­lágítása is. A díszkivilágítást program előbb megvalósulhatna, ha mások is részt vállalnának a terhekből. Ez már azért is méltányos volna, mert a fent említett építmények, lé­tesítmények tekintélyes része nem a város tulajdonában van, nem az üzemelteti. A tv-torony például a postáé. Az egész város előnyére vál­na, ha mindenki szétnézne a háza táján, s magára vállal­ná á saját épülete dfszkivi- lágítási költségeit. — Valamennyien halottunk arról, hogy Pécs város véze- tői, közöttük Horvá'h I.ajos elvtárs Pármában jártak a napokban. Miiven eredmé­nyekkel végződött az út? i Hogv alakulnak városunk I külföldi kapcsolatai 1970-ben? [ — Á már megkezdett kap­> csőlátókat akarjuk bővíteni í Pármában, különösen kultu- 1 rális és idegenforgalmi vo­natkozásban. Ügy érzem, hogy a dolog egészét tekint­ve jól sikerült az utunk. Az­zal az egyöntetű megállapí­tással "tértünk vissza, hogy %-*két. .város nagyságrendjét, iparának fejlettségét, kul­turális arculatát tekintve na­gyon sok a közös ismertető- 1 jel, hasonlóság, tehát ez is a kapcsolatok szélesítése mel­lett szól. Párma közéletét már hosszú évek óta a hala­dó erők irányítják. Bár mi főként a közigaz­gatási szervek önkormányza­tát, gazdálkodását tanulmá­nyoztuk, hasznos tapasztala­tokat szereztünk a kommu­nális ellátás néhány terüle­téről, különösen a szemét- gyűjtés és szállítás ún. mű­anyagzsákos módszeréről is. Ez a tapasztalat átvehető, bár ehhez speciális szemét- szállító autóra volna szük­ség. Megpróbálunk szerezni, • hogy városunk ilyen nemű gcindjait enyhítsük. Ebben az évben Pécsre lá­togat Lahti, a finn testvér- város küldöttsége. Ettől kul­turális kapcsolataink továb­bi bővülését remélhetjük. Valószínű,' ebben az évben eldől, hogy alakul Dijon és Pécs város kapcsolata. Mint ismert, illetékes párt- szerveink már évek óta kap­csolatot tartanak fent a Ívo­vi és eszéki pártszervekkel. Arra számítunk, hogy e kap­csolatok ki fognak terjedni a városi tanácsokra is. . — Köszönjük az Interjút, a válaszokat! Mielőtt elbúcsúz­nánk, megkérdezzük: kíván-e még valamit közölni olva­sóinkkal? — Igen. Hagyományaink­hoz híven, ezt az alkalmat szeretném felhasználni arra, hogy boldog és sikeres új évet kívánjak a város min­den lakójának. Egy olyan új esztendőt, melynek során is­mét több mint ezer család jut új lakáshoz, mely alatt új iskolai tantermek, óvo­dák, bölcsődék, üzletek fog­ják fémjelezni a fejlődést. Nem mondhatom, hogy gond­talan lesz majd az évünk, minden bizonnyal ismét sok nehézséggel kell majd meg- küzdenünk, de ha mindenki segít, aki szereti városát, akkor egy év múiva avval a gondolattal ismételhetjük meg az interjút, hogy nem hiába múlt el egy év felet­tünk. • Magyar László 1 A sisdi Járás komplex vizsgálata A mecseki szénbányák rövid története német nyelven 4 Dunántúli Tudományos Intézet 1970. évi programja Az új esztendő a Dunán­túli Tudományos Intézetben a három éves tudományos terv második éve. Az 1969. évi terveknek megfelelően a megkezdett munka folytatása valamint a történelem, föld­rajz és néprajz területén ed­dig végzett kutatások továb­bi szélesítése a program. Ezekhez a területekhez kap­csolódva foglalkoznak „A kő­szénbányászat története Ma­gyarországon a feudalizmus korában” valamint „A Sal­gótarjáni Kőszénbánya RT. története” című monográfiái munkákkal és a Délkelet- Dunántúl ipartörténetével 1848—1944-ig. Az intézet egyik munkatársa az elkövet­kező időben megjelenő „Ma­gyarország története” című tíz kötetes könyvsorozat ré­szére az 1790—1848-ig ter­jedő időszak gazdaságtörténe­tét dolgozza ki. A Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai termé­szetesen más irányú kutatá­sokkal is foglalkoznak. Fel­lelhető dokumentumok alap­ján a nagyatádi Szabó István féle parasztmozgalom első világháború utáni történetét kutatják. Jelentős munkát igényel a Baranya megyei és a pécsi munkásmozgalmak történetének feldolgozása az 1929—1945-ig terjedő időszak, ra. Kutatások folynak a szláv nemzeti újjászületésre vonat­kozóan is. A néprajzkutatók a Duna— Dráva szögének ártéri gaz­dálkodását vizsgálják, föld­rajzi szempontból ugyancsak Délkelet-Dunántúl áll az in­tézet vizsgálati programjának középpontjában. Ehhez kap­csolódva kutatásokat végez­nek a kereskedelem, közle­kedés, valamint az ipar vo­natkozásában. Külön kutatási tervet kép­viselnek a település-földrajzi problémák. Természeti földrajzi tekin­tetben a hidrogeográfiai, nö­vényföldrajzi és klimatológiai megfigyelések állnak az 1970. évi kutatási terv középpont­jában. Az intézet feladatá­hoz tartozik a sásdi járás komplex vizsgálata is. A kutatási munkák ered­ményeképpen számos publi­káció lát napvilágot. Ezen belül jelenik meg az Aka­démiai Könyvkiadó gondozá­sában az 1969. évi „Érteke­zés” című gyűjteményes mun­ka két kötete jövő év már­ciusában tizenkét tanulmány­nyal. 1970-ben a Dunántúli Tu­dományos Intézet „Közlemé­nyek” című sorozatának 8—. 11. száma Is megjelenik. — Ezek közül az első füzet a mecseki szénbányák rövid történetével foglalkozik. Ez német nyelvű kiadás. A má­sik három füzet, címe: „A Délkelet-Dunántúl söripar gazdaságföldrajzi vonatkozá­sai, Baradla és az abaligetl barlangok légáramlási rend­szere’’ valamint „A baranyai és pécsi munkásmozgalom bibliográfiája 1918—‘1929-ig”. A felsorolt ■ munkákon kívül megjelenik az’ intézet feldol­gozásában Achim András pa­rasztvezérről írt tanulmány is. Az év elején az Akadémiai Könyvkiadóhoz kerül az „Ér­tekezések” 1970. évi első és második kötete, amely az in­tézet munkák társainak észak­mecseki kutatásait foglalja össze, második részében pe­dig vegyes tanulmányokat és komplex kutatási eredménye­ket tartalmaz a földrajz, tör­ténelem és a néprajztudo­mány köréből. 1970-ben 13 tanulmánnyal bővül a „Dunántúli Tudomá­nyos Gyűjtemény Sorozat”. Ezzel a sorozat századik szá' mát érik el az intézet dől gozói. Január 1-én lép életbe az új távbeszélő-szabályzat Mint ismeretes, a közleke­dés- és postaügyi miniszter­nek nyáron kiadott rendel­kezése szerint 1970. január 1-én lép életbe az új távbe­szélő szabályzat. Eszerint ha a különvonalú telefont a pos­ta hivatalból ikresíti —, hogy új állomást adhasson az igénylőknek — akkor meg­teríti a régi különvonalú ál­lomás szerelési költségének — amennyiben ez az összeg meghaladja a 200 forintot — 40 százalékát. Eddig ikresí­téskor nem adtak . költség- térítést, s így az új ikertárs járt jól, mert a korábban ki­épített telefon-vonal szerelé­si költségeit az önálló vonal­lal rendelkező telefontulaj­donos viselte. Az új szabályzat megtiltja az ikertársaknak a telefon használatának akadályozását Tilos a kagylót a készülék mellé tenni, s ezzel szándé­kosan, vagy feledékenységbői meghiúsítani az ikertárs te­lefonálását vagy felhívását, A telefonálók érdekeit szol­gálja az a rendelkezés is, amely szerint a nagyobb al­központokat munkanapokon reggel 7 és délután 6 óra között csak képesített szemé­lyek kezelhetik. A telefon- központok kezelőinek gyakor­latlansága ugyanis késedel­mes kapcsolásokat, felesleges várakozásokat okozott. Az új távbeszélő szabály­zatba bárki betekinthet a postahivataloknál, s aki igényt tart rá, megvásárol­hatja a Budapest 72-es • szá­mú postahivatalban. Szabadtéri bábelraktár Pécsett a Rákóczi úton. Erb János felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom