Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
1970. Jcruár 25. Btmftwmt nttuio 3 A háttér — előtérben Fiatalító injekciók az építőanyag-iparnak A változás éveinek gondjai — Az építőanyag-gyártás baranyai „profil“ lehelne — Mi épül 1970—71-ben? Népgazdaságunk gyenge embere ma minden kétséget kizáróan az építőipar, e krónikus gyengeség mögött azonban az iparág saját gondjai mellett a legkülönbözőbb ágazatok hiányosságai is ott vannak. Divatos kifejezéssel élve: elégtelen az ipari háttér, azaz: a kivitelező vállalatok már évek óta képtelenek megszerezni a zavartalan munkához nélkülözhetetlen anyagi és technikai eszközöket. Az építőanyagipar nemcsak a kor színvonalához, de a kivitelezőipar napi igényeihez képest is elmaradott, amit csak súlyosbít az a tény, hogy az elmúlt esztendőben még a mennyiségi fejlődés üteme is lelassult. Mélyponton ? Az építőanyag- és szerkezetgyártó iparban a termelés visszaesése már 1968-ban észlelhető volt. A csökkenés mértéke 3—3,5 százalékra tehető, de egyes iparágakban — például a cserép-, kavics- és betonelem-gyártás terén —, 10—18 százalékos csökkenés is előfordult. E meglepő adatok mögött tucatnyi tényező áll. Kezdjük az időjárással. A tavasz (tavaly, sőt tavaly előtt is), meglehetősen sokat váratott magára, s ez minden esetben súlyos károkat okoz egy olyan iparágban, mely szinte kizárólag a szabad ég alatt dolgozik. Az év első negyedének nehézségeit csak fokozta az a tény,, hogy a kivitelező. illetve felhasználó vállalatok — éppen a jó időre várva —-j. csak cseppen- ként adták fel megrendeléseiket. A gondok azonban a nyár beköszöntével sem értek véget: a bérezési nehézségekből fakadó munkaerő- hiány ebben az évben tetőzött. A gépek állapota tovább romlott, legalábbis a_ idsüzemekben. A kép — országos szinten —, mégsem ilyen egyértelműen negatív. Ellenkezőleg. Ügy tűnik, a tavalyi mélyvölgy egy minden eddiginél gyorsabb ütemű emelkedés kiindulópontja, 1969-ben ugyanis tucatnyi új gyár építését kezdték meg. A változás évei — így lehetne építőanyagiparunk mostani időszakát jellemezni, a technikai—technológiai „őrségváltással” párhuzamosan ugyanis a termékek lecserélése is megkezdődött. Baranya helye Megyénk helyzetét vizsgálva: egyelőre még érvényes az a lassan már két évtizede hangoztatott megállapítás, mely szerint lehetőségeink sokkal nagyobbak a produktumoknál Ásványi anyagokban (kő, homok, gipsz, márvány stb.) kevés i megye olyan gazdag, mint Baranya, az építőanyagipari rangsorban mégsem állunk valami előkelő helyen. — A magyarázat: üzemeink, bányáink kicsik, korszerűtlenek. Az ágazatra jellemző tünetek (munkaerőhiány, technikai elmaradottság, korszerűtlen termékösszetétel) Baranya üzemeire is jellemzőek, de jellemző a változás kora is: épül a BCM, s az idei tavasztól teljes üzemmel termel a görcsönyi téglagyár. Baranya egyébként — legalábbis a klasszikusnak mondható építőanyagok vonatkozásában —. önellátó. A megye kőbányái átlagosan 1,5 millió tonna zúzott, illetve terméskövet termelnek évente, melyből csak mintegy 310 ezer tonnát használnak fel a helyi építőipari szervezetek. Hasonló a téglagyárak helyi értékesítési aránya is: a 111 millióból 22 milliót építenek be Baranyában. Égetett mészből 69 ezer tonnát termelünk (26 ezer a felhasználás), cementből 82 ezer tonnát, mélyből 50—55 ezer tonna körüli mennyiség kerül a „hazai” falakba. Munkamegosztás Az évi 48 millió téglát gyártó görcsönyi téglagyár és az 1972-ben már cementet adó BCM országos építőanyagipari központtá lépteti elő a megyét, e két nagyüzem méretei ugyanis már messze meghaladják a régió igényeit. De változás várható több más, fontos területen is. A Beton- és Vasbetonipari Művek — mely két évvel ezelőtt még a piac „közömbösségéről” panaszkodott —, nagy szériákban gyártja a mezőgazdasági célú vasbeton szerkezeteket, melyből pillanatnyilag elképzelhetetlen akkora mennyiség, amit az AGROTRÖSZT át ne venne. A Dél-Dunántúli Kőbánya vásárhelyi csempegyárnak és annak az újabb salgótarjáni üveggyárnak, melynek kivitelezését ugyancsak ebben az évben kezdik meg. 1970-ben összesen kilenc, 1971-ben pedig 20 nagy építőipari, illetve építőanyagipari jellegű beruházás indul az országban, s ez a kissé megkésett, de kétségtelenül impozáns fejlesztési program most már nemcsak az építési idők lerövidülését, de az árak jelentős csökkenését is ígéri. Békés Sándor Ismét zajlik a Duna. A Mohácson tartózkodó Jégtörő VTI. néhány napja kezdte meg őrszolgálatát a Duna mohácsi j szakaszán, ha esetleg a jégtáblák összetorlódnának a Jégtörő VII. nyomban munkához lát. I Szokolai felv. Mérnökporlré A gamma-gamma módszer a „kimkit“-en mentgyár kőbányája a tér méklista bővítése mellett tovább építi kapcsolatait a szomszédos Jugoszláviával: a követ egy bizonyos távolságon túl gazdaságtalan szállítani, s ez a tény mind jobban kiiktatja az építési vállalatok vezetőinek gondolkodásából az országhatárt. A jelek szerint legnehezebb helyzetben idén is a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat lesz: kapacitását (kő, égetett mész, homok), kistételű, ad hoc megrendelésekkel kénytelen lekötni, a legjobb „falatokat” ugyanis — magától értetődően —■; elviszik- előle' a nagyhalak: A vállalat kizárólag a • helyi,, kisépítők igényeire épít, illetve amolyan biztonsági szelep féle funkciót tölt be: ha a minisztériumi nagyipar kapacitása elégtelennek bizonyul, e viszonylag nagyszámú kisüzem képezi a front második vonalát Idei beruházások Az építő- és építőanyagipar már hosszú idő óta a nemzeti jövedelem 10—11 százalékát produkálja, s ehhez az arányhoz képest érthetetlenül kicsi volt eddig (2—2,1 százalék) a beruházási összegekből való részesedése. A fordulópont a tavalyi év volt s a IV. ötéves terv számait már egy új szemlélet jegyében határozták meg. A folyamatban lévő, valamint az 1970—75. közötti időszakra tervezett nagyberuházások összege 16 milliárd forint, ami 280 százalékkal több, mint az előző, hasonló nagyságú időszak beruházási összege volt. Az építőanyagipar ebből a hatalmas összegből 70 százalékkal részesedik. A már többször említett BCM mellett Baranya vonzáskörzetében — Bátaszé- ken — kerül megvalósításra az ország egyik legnagyobb cserépgyára (300 millióért), s szó van — a régi Beremendi Cementgyárban, egy országos jelentőségű mészégető központ kialakításáról is. Az ÉVM azt jósolja: 1973-ra helyreáll az építőipari kereslet és kínálat egyensúlya, amiben jelentős szerepe lesz a selypi eternit- cső-gyárnak, a szentendrei mozaikgyárnak, a hódmezőNAGYAPJA Sieron Emil, francia vándornyomdász. Még a monarchiabeli időkben érkezett. Megnősült, gyerekei születtek. Közben kitört az első világháború és ittragadt. Internálták, később eltűnt. Unokája Szirom Hugó geofizikus. 1957 óta, azóta, hogy elvégezte jeles eredménnyel az egyetemet, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat központjában csoportvezető mérnök. Az ötödik emeleten, ott, ahol a „G”-betrűs osztályok találhatók. A geofizika, a geodézia, a geológia és a gépészet. A „kimkit”-en, azaz a Kiváló ifjú mérnök, technikus (és közgazdász) cím elnyeréséért indított mozgalomban a megyei versenyben szakterületén második díjat, nyert, s égvben bejutott az országos döntőbe. Már negyedszer pályázott, s valahányszor elnyerte vállalatánál a Kiváló ifjú mérnök címet. Tavaly bejutott a megyei döntőbe. Az idei alighanem utolsó ilyen pályázata. Harmincnégy éves; a korhatár a „kimkit”- en 35 év. Megpróbálom valahogy előadni, saját szavaimmal Szirom Hugó dolgozatának témáját. A cím a laikusoknak felettébb ijesztő: Eljárás és berendezés anyagok, főleg kőzetek sűrűségének és a sűrűséggel korreláló paramétereinek meghatározása. De azért ne ijedjünk meg. Ha szenet vagy ércet kutatunk, a vágathajtás rendkívül drága, de a fúrás is igen költséges. Vagy beletalálnak vagy nem. És szegényes a föld mélyéről nyert információ. A gammagamma módszer lényege az, .hogy a fúrás mellett mesterséges úton besugározzák a föld mélyén rejtőző kőzetet, és a kőzetről visszaverődő sugárzást mérik. Tehát gamma megy, gamma jön. Másképp veri vissza a sugarat a szén, az agyag vagy az ércek. Ez a módszer egyébként már évtizedek óta ismert. A feladat az volt, hogy ugyanezt a módszert lent a föld mélyén, a bányában készített fúrásoknál is alkalmazhassák. Vagy dr. Szabó János kandidátus, Szirom Hugó főnöke szavaival élve: le kell vinni a geofizikát a bányába! A BANYÁBAN sanyarú a helyzetük a geofizikusoknak. A rendkívüli veszélyes sugárzó izotópot olyan védőburokkal kell ellátni, amit csak egy teherautó szállíthat. Ezzel nem lehet a föld alatti vágatban közlekedni. Ha viszont az izotóp, sugárzása gyengébb, tehát viszonylag kicsi edényben elfér, ugyan- . akkor a visszaverődő sUgá- ' rat felfogó t műszerek érzékenységét megnövelik, pontos információkat kapnak a kérdéses kőzetről. Meg tudják pontosan mondani, hogy például a rézérc hány százalék rezet tartalmaz. Nos, ezt a problémát oldotta meg az Ércbányászati Vállalat három tudós mérnöke, dr. Szabó János kandidátus, Som- lyay Zoltán és Szirom Hugó. — A téma már régóta foglalkoztatja a kollégákat. De sokan abbahagyták, kecsegtetőbb témáért. Persze a „zsákutcákat” szakmai féltés, irigység nélkül készségesen átadták. Csak dr. Szabó nem tágított. Valaminek ki kell jönni belőle, mondta, és nem hagyta abba. A legnagyobb érdem az övé. De sokan adtak apró ötleteket, s a műszerekben benne van a technikusok esze, bravúrja. Én 1965-ben már akkor szálltam be, amikor már ment a bicikli. Hogy mi az érdemem? Talán az, hogy én szorgalmaztam, hogy a módszert el kell terjeszteni a népgazdaság különböző területein, nemcsak az ércbányászatban. Az egész a Találmányi Hivatalnál is bent van — mondta Szirom Hugó. A FENTI MÓDSZERREL kutattak már Pécsett szenet, Gyöngyösorosziban ólmot és cinket. Recsken rezet. De a téma még nem befejezett, a módszert ki kell terjeszteni a vas, a bauxit és a mangán kutatására is. — A KISZ-szervezet ösztökélt a vállalatnál, hogy adjuk be a dolgozatot. Nagyon komolyan veszik a mozgalmat — magyarázta Szirom. De én magánéletére, hobbijára szeretném terelni a szót Kissé flegmatikusán válaszolt. — Van egy cimborám, dolgozott már a Déli-sarkon is Én nem akarok az Egyenlítőre, vagy a Holdba menni. Itt szeretek dolgozni. Ez kicsit ellentmondásban van az zal, hogy viszont szeretek utazni. Voltunk Jugoszláviában, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Olaszországban. Az ! idén a Szovjetunióba szeret- i nénk menni. Szóval nem az vagyok, aki víkendházra gyűjt. — Család? . — Feleségem, tizenkét' éves fiam. — A fia is geofizikus lesz? — Most cipésznek készül. Azt mondja, nem megy olyan helyre, ahol sokan vannak Bár ki tudja? Lehet, hogy elgondolkodik apja sikerén. Vagy azon az emlékérmen, melyet a napokban vett át Budapesten, a geofizikusok egyesületi ülésén. De az is lehet, hogy nem. A fiú még ráér szakmát választani. Miklósvári Zoltán Harminckétezer szavazat! A „Röpülj páva ...” Pécs- váradon megrendezett elődöntője után befutott szavazatok megoszlásáról már hozzávetőleges adatok állnak a Megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának rendelkezésére. összesen mintegy 32 ezer szavazat futott be, közülük legtöbben, 17 ezren Duga Ilonára, hozzávetőlegesen nyolcezren Kaszás Ágnesre és kb hétezren Szabó Annára adták szavazatukat. Férfi munkaerőt RAKTÁRI ANYAGKIADÖNAK FELVESZÜNK Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Pécs, Rákóczi út 56. Jelentkezés: anyagosztáiycn Mnnkalehetőség, csökkent munkaképességűeknek Éj üzemel épít a Háziipari Szövetkezet A csökkent munkaképességűek és a szociális szempontból segítségre szorulók foglalkoztatásának évek óta vajúdó problémájára keresett megoldást Pécs város Tanácsának végrehajtó bizottsága, és kapott segítséget a Háziipari Szövetkezettől. Dr. Kőszegi János, elnök tájékoztatása szerint, Pécs város Tanácsától 2 400 000 forintot, az OKISZ kölcsönös támogatási alapjából 2,5 millió forintot kaptak építkezésre és termelőberendezés beszerzésére. A szövetkezet pedig saját fejlesztési alapjából évente ötszázezer forintot biztosít az új üzem építésére, ahol elsősorban csökkent munkaképességűeket foglalkoztatnak. Az új telephely kijelölése megtörtént. A pavilonszerű épületek a Diósi úton, az autószerviz és a posta hálózatépítő üzeme mellett helyezkednek majd el. Itt építik fel a mechanikai szövőüzemet a népművészeti bútorszövetek készítésére, a műanyag fröccsöntőt praktikus tárgyak előállítására és a fonodát. E három üzemben félszáz üzemi munkást és száznál több bedolgozót foglalkoztatnak. A mostani telephelyük teljes kapacitása mellett. A négymillió forint értékű építési program tervét a Baranya megyei Beruházási Vállalat készíti: A kivitelezést a kapacitás hiányában csak 197 í-ben kezdhetik. Előregyártott elemekből akkor állíthatják fel a pavilonszerű műhelyeket. A termelés lényegében 1972-ben kezdődhet. A hároméves program során a Háziipari Szövetkezet a csökkent munkaképességűek és a rászorulók részére lépcsőzetesen biztosít' munka- lehetőséget. E.z. évbpn .kilencven, jövő évben száztíz, 1972- ben száz bedolgozót foglalkoztat. Kétszáz új teherautó az erdőgazdaságokban Javuló tüzifaellátás A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a nehéz helyzetben rendkívüli intézkedést tett: az erdőgazdaságok járműparkját —, amely havonta hozzávetőleg 80 000 tonna tűzifa szállítására alkalmas — kétszáz teherautóval egészítették ki. A járművek szinte megállás nélkül fuvarozzák az erdőkben tárolt mintegy 220 000 tonnányi fát, amelyet a méternyi magas hótorlaszok miatt heteken át szinte meg sem tudtak közelíteni. A hónap végére további nagyobb mértékű javulás várható a tűzifa-ellátásban. Pécsi Sütőipari Vállalat szakukástanilókat szerződtet. Jelentkezhetnek mindazok, akik a 14. életévüket még nem töltötték be. Általános iskola VIII. osztályát eredményesen elvégezték, illetve elvégzik Jelentkezés: Pécs, Zsolnay Vilmos u. a munkaügyi előadónál 61. szám alatt.
