Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

4 Dtmantmi napit» 1970. ]anuér 23, Tizenkétmillió forintos beruházás q városközpontban: Az első igazgatósági tanácsülés Az ünnepeltek között az első sorban foglaltak helyet az aranylakodalmas Lovászék. októberben pedig megesküd­tünk. — Nem bánta meg? — Egy pillanatra sem. — Gyönyörű volt az eddigi éle­tünk. — Szeretettel néz lá­nyára és vej éré, aztán kato­nafiára gondol, aki ezen a szép ünnepen most nem le­het velük, s a fiatal nagy­mama rajongással vonja kö­zelebb magához három éves kis unokáját. Utána a párjá­hoz húzódik, kezük összefo­nódik, s úgy néznek egymás­ra, mint ahogy azon a hu­szonötév előtti nyáron néz­hették egymást... A jubilánsokat dr. Berlák József vb-titkár anyakönyv­vezetői díszben vezette be a kultúrház nagytermébe az ünneplő sokaság körébe. Lo­vász Gergely és felesége volt az első pár, aki elfoglalta he­lyét ök az ötvenediket ün­nepelték ezen a szép téli dél­utánon. Milyen is volt ez a fél évszázad? Lovász bácsi csendesen mondja: — Voltak göröngyük, de mik m vtáfrH mér amióta a demokrácia van, szépek voltak... Lovász néni is tizenhat évesen kezdte, s egy évre rá már megszületett az első gyermek. És az elsőt még ti­zenegy követte. Hét él már csak belőlük és tíz unoka te­szi széppé kettejük öregko­rát. Azt hiszem, valamennyi ott lehetett az ünnepségen, hiszen annyian vették körül őket sok és nagy szeretettel. És mit is mondhatnának most az okvetetlenkedő kér­désre: milyen volt eddig az életük? Csak a szép emlékek maradtak meg bennük is. És az élet?... Nem volt mindig könnyű, de hát így volt szép. Az ő tekintetük is elhomá­lyosult egy pillanatra, ami­kor a vb-titkár ezt mondta ünnepi beszédében: — Talán akadtak a közö­sen megtett úton fájdalmas szakaszok. A jó és a rossz elmúlt, de emlékük megma­radt és csodálatos módon a jó él erősebben... U. fi, Két év múlva megépül az Ifjúság Háza Exportál, importál, segíti a gazdálkodást a BARANYATERMÉK Egy kevésbé ismert, de hasznos társulás tartotta teg­nap, alakulása óta, első igaz­gatósági tanácsülését Pécsett a Nádor szálló kistermében. A BARANYATERMÉK — teljes nevén a Baranya me­gyei Termelőszövetkezetek Nyirfakéregtől az automata központig Esküt tettek a jövendő postások Az indián legény nem is gondolta, hogy így, ismeret­lenül is halhatatlanná válik. Nyírfakóregre írta szerelme­sének, merre kell mennie, hogy eltaláljon hozzá. A rajz fotókópiája látható a Koma­rov Gimnáziumban és Szak- középiskolában megnyílt pos­tatörténeti kiállításon, ahol a posta jövendő szakemberei mosolyognak a ma már kez­detlegesnek tűnő, de akkor „életbevágóan” fontos híradá­son. A kiállításon, amelyet Bánfai László postafőfelügye­lő nyitott meg, ugyancsak megtekinthető a világ első levelezőlapjának a fényképe. Eredetiben kiállították azt a kőnyomatos tankönyvet, amelyet az 1900-as évek ele­jén használtak a postai is­mereteket elsajátító tanulók. A kiállítás, amelyet péntekig délután 2 és 5 óra között megtekinthetnek az érdeklő­dök, bemutatja a posta és a hírközlés fejlődését az ógö­rög fáklyás távjelzéstől az automata központokig. A megnyitó ünnepség Ugyanakkor csak kezdete volt a szombati gazdag esemény- sorozatnak. Ezen a napon tet­ték le a hivatali esküt az is­kola postaforgalmi tagozatos I. osztályosai •Garamvölgyi Miklósnak, a posta igazgató­jának, A jövendő szakembe­rek a második félévtől kezdik meg a hivatali gyakorlatot, rájuk is vonatkoznak tehát azok a szigorú rendszabályok, amelyek a postai levéltitok, a postára bízott értékek meg­őrzését hivatottak biztosíta­ni. Az ünnepségen részt vettek a tanulók szülei is, köztük nagyon sokan vidékről érkez­tek Pécsre erre az ünnepi al­kalomra. Míg délelőtt a leg­ifjabbak tulajdonképpen a hivatásukkal jegyezték el magukat, délután már a vég­zős szakközépiskolások bú­csúünnepére került sor: ek­kor tartották meg a IV.-esek szalagavatóját. Este iskola- bállal zárult a komarovosok számára emlékezetes nap. A postai berendezések és azok fejlődését bemutató kiállítás egy részlete a Komarov Szakközépiskolában, melyet szom­baton délelőtt nyitottak meg. Takarmánygazdálkodási Aru­értékesítési és Beszerzési Közös Vállalkozás — tizen­nyolc termelőszövetkezet egyesülése, egyben zárszám­adást is végzett az elmúlt évi munkájáról és vázolta ezévi feladattervét is. A BARANYATERMÉK, j múlt évi első nagy vállalko­zása a jugoszláv hibrid Ve­tőmag kukorica behozatala volt. Takarmánygabonából 80 000 mázsát forgalmazott. A bogádmindszenti állami gazdasággal együtt 1500 ka­taszteri holdon hajdinamagot termeltek s ebből 6300 má­zsát Jugoszláviába exportál­tak, a pogányi termelőszö­vetkezetből 20 000 tő rózsát, a baksai tsz-ből és a bogád­mindszenti állami gazdaság­tól 20 000 tyúkot szállítottak szintén Jugoszláviába. Az 1969. évi forgalmazásuk összege meghaladja a 100 millió forintot, nyereségük közel 630 ezer forint. Közreműködik a vetőmag­beszerzésben. a zöldség, gyü­mölcs forgalmazásban és a termelőszövetkezetek erő- és munkagépeinek vásárlásában a KONSUMEX-en keresztül Több milliós nagyságrendű pénzösszegért rózsatöveket, hús-hibrid tyúkokat, kölest, hajdinát, lucernalisztet és naposcsibét szállít Jugoszlá­viába, onnan élelmiszert, él­vezeti cikkeket, vetőmagot és gépeket szándékozik behozni a kishatárforgalom keretében a helyi igények kielégítésére. Tizennégy pár arany- és ezüstlakodalma Hidason Ahogy Major Mátyás kultúrigazgató mondja, ha­gyománnyá szeretnék neme­síteni Hidason azt, amit ta­valy kezdtek el s idén olyan szépen folytattak. Közösen rendezik meg arany- és ezüstlakodalmukat azoknak a pároknak, akik ebben az év­ben ünnepük házasságköté­sük 50., illetve 25. évforduló­ját. Az ideinek — persze, ami az ezüstlakodalmasokat illeti — történelmi érdekessége is van, hiszen az emlékezetes 1945-ös esztendőben, hazánk felszabadulásának évében köttettek ezek a házasságok. — Bizony, nehéz volt az az esztendő — emlékezik vissza László Istvánná, aki annakidején tizenhat éves fejjel vágott bele a házas­ságba. — Augusztusban is­merkedtünk meg Pistával, akkor jött haza fogságból, Háromszázhúsz férőhelyes nagyterem Szakköri helyiségek, könyvtár Az épületnek Máthé And­rás építészmérnök a „szülő­atyja”. Elképzelései már a pauszpapíron rögzültek — bár. hozzá kell tenni, hogy az elképzelések eredetileg szebbek voltak. De hát a ter­vezésnek mindig a lehetősé­gekhez kell igazodniok, és nem fordítva. így — nyilván egyéb fontos beruházások miatt — a legelső változat, amely szerint a pécsi Ifjúsá­gi Ház építése huszonnyolc- millió forintba került volna, kétszer is módosult, de a mostani már véglegesnek mondható. Régi és égető problémát oldanak meg ezzel a létesít­ménnyel a város vezetői, Pé­csett kifejezetten ifjúsági jel­leggel csak a Szabó István úttörőház működik, amely kényelmes otthont ad az út­törőknek — de a középisko­lás, szakmunkástanuló és if­júmunkás korosztály Számá­ra már bizony kicsinek bizo­nyul. Ez a ház lesz hivatott Határidő: 1970. február 10. A „Barátság” elnevezésű nemzetközi gyermekrajz kiál­lításra készülő pályamunkák beküldési határideje 1970. február 10. A pályamunkák közül, melyeket a pécsi Út­törő Házba kell eljuttatni, el­sőként a Gépipari Techni­kum anyaga érkezett meg. A szervezők mintegy 250—300 alkotásra számítanak. A be­érkezett anyagokból február 15-én nyilvános kiállítás nyí­lik, melyen a zsűri kiválaszt­ja azt a harminc alkotást, amelyeket március 15-ig el­küldenek Kievbe a nemzet­közi gyermekrajz kiállításra. Vérengző látogatók „Vérengző látogatók” ha­toltak be a napokban a han- 'gonyi tsz juhhodályába. A ta­nyán elkülönítve álló juhho- dályt öt jól megtermett vad­macska támadta meg. — A szellőzőnyílásokon hatoltak be, s rövid idő leforgása alatt huszonöt juhot öltek meg, téptek széjjel Mire a riada­lomra a juhászok vasvillával és fütykösökkel felfegyver­kezve behatoltak a karámba, már csak a vérengző rablók tovasuhanó árnyait látták. A környékbeli vadásztár­saság tagjai a következő na­pokban hajtóvadászatot ren­deznek, hogy puskavégre kapják a vérengző vadmacs­kákat. a pécsi fiatalságnak szórako­zását és klubéletét, szakköri tevékenységét biztosítani. Az épület a kialakítandó városközpont I/B ütemében épül meg, a jelenlegi köz­ponti TÜZÉPtelep helyén. Bejárati homlokzata kelet felé néz majd, ott most autó­javító és asztalosüzem van. Ezek helyén szép teret ké­peznek ki, a házat innen le­het megközelíteni. A kétszintes házban, amely a fiatalok otthona lesz, a be­lépés után a nagy, központi előcsarnokot találjuk, két oldalt az egész házat ellátó ruhatárral Innen léphetünk majd be a háromszázhúsz főt befogadó nagyterembe, amely alkalmas lesz színhá­zi és mozielőacfásokra, össz­táncok megrendezésére. Az oldalszárnyon megtalálhat­juk a színházhoz tartozó ki­szolgáló ’ helyiségeket: öltöző­ket, zuhanyozót, díszlettárt. Az előcsarnok másik szár­nyán képezik ki a klubhelyi­séget, amely közös összejö­vetelekre, televíziónézésre al­kalmas, itt1 lesz a játékterem és a büfé is. Az egész föld­szinti traktus a fiatalok szó­rakoztatását szolgálja majd. Komolyabb foglalkozást, mű­velődést szolgáló helyiségek a következő szinten lesznek. Ide költöznek majd a szak­köri — fotó, képzőművészeti, népművészeti, modellező és egyéb — foglalkozások, és a könyvtár. Az előcsarnok bejárattal szemközti falát — és ez a tervezés előrelátása — úgy képezték ki, hogy alkalmas legyen nagyméretű képzőmű­vészeti alkotások elhelyezé­sére. A tervezők elsősorban a fiatal pécsi képzőművé­szek alkotásaira gondolnak. Már csak néhány kérdés vár tisztázásra: a szép terv kivitelezője a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat lesz. Ha időben tudnak kapacitást biztosítani, ha a TÜZÉP-telep időben kiköltö­zik új telephelyére, akkor az Ifjúság Háza minden bi­zonnyal időben elkészüL Megkezdték a szőlő metszését A még hófedte Tokaj-hegy- aljai domboldalakon meg­kezdték a szőlők metszését A jövő évi jótermést előkészítő munkát rügyvizsgálatok előz­ték meg. Mint ennek alap­ján megállapították, a tél ed­dig még a fagyzugos helye­ken sem tett kárt a tőkék­be®.

Next

/
Oldalképek
Tartalom