Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

1970. január 15. Dtmantaii napi« 3 Három egészségügyi szerv jobb együttműködéséért Megalakult az egészségügyi koordinációs bizottság Tegnap délelőtt előkészítő ülést tartott, s ezzel megalakult a pécs-baranyai egészség- ügyi koordinációs bizottság. Tagjai a következők: dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Breila István, Pécs megyei jogú város főorvosa, dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Kariinger Tihamér, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rektorhelyettese, dr. Kóbor József megyei főorvos, Papp Imre, Pécs megyei jogú város Tanácsa vb-elnökhelyettese, Szentirányi József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Szentistványi Cyuláné, az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottságának titkára és Takács Gyula, Baranya megyei Tanácsa vb-elnökhelyettese. A koordinációs bizottság tagjai valamennyien megje­lentek a tegnapi ülésen, Szentirányi Józsefet ezúttal Csorba Tivadar, a Megyei Pártbizottság munkatársa képviselte. Állandó meghí­vottként ott volt dr. Tényi Jenő, a POTE pártbizottsá­gának titkára és az egészség- ügyi minisztérium képvisele­tében dr. Keresztes László főosztályvezető. A tegnapi ülésen Takács Gyula elnö­köld Az MSZMP Baranya me­gyei végrehajtó bizottságának 1969. szeptember 2-i határo­zatának első pontja mondta ki az egészségügyi koordiná­ciós bizottság létrehozását. A koordinációs bizottságok szük­ségességét ugyanakkor az egészségügyi minisztérium is felismerte és az elmúlt évben irányelvet dolgozott ki az ilyen bizottságok létesítésé­hez, működéséhez. Pécs és Baranya etekintetben úttörő­ként hajtotta végre ezt a fel­adatot, amelynek fontosságát alig kell indokolni, ha csak arra utalunk, hogy megyénk­ben három nagy szerv fog­lalkozik az egészségügyi irá­nyítással, a gyógyító és meg­előző munkával: a városi és megyei egészségügyi hálózat, valamint az Orvostudomány Egyetem. Az alakuló ülésnek két na­pirendi pontja volt. Az első az 1970. évi munkaterv ösz- szeállítása, a bizottság műkö­dési elveinek és módszerei­nek megbeszélése. Ebben a kérdésben végülis egységes álláspont született: a bizott­ság elsősorban ellátja a kü­lönféle egészségügyi szervek munkájának érintkezési pont­jain a koordinációt, olyan közös kérdésekben, amelyben mindhárom szervre hárulnak feladatok, állást foglal és ál­lásfoglalását a bizottságban Tegnapi ülésén értékelte a Komló városi Tanács végre­hajtó bizottsága az elmúlt évben végzett társadalmi munkát. Az elmúlt évi mun­kaprogramban harmincegy feladat megvalósítását tűz­ték célul. Foglalkoztak a belterület fásításával, Sikon- da szépítésével, területrende­zésekkel. grumd-kialakítások- kal, sportpálya, lőtér, autó­busz-pályaudvar, járdák és nyomvonalas vízvezetékek építésével. A város közigaz­gatási területén végzett tár­sadalmi munka értéke — vállalati koordinációval — megközelíti a másfél millió forintot. Különösen sok segítséget adtak a különféle vállalatok szakemberei. Ellenszolgálta­tás nélkül készítették el a sikondai termálvizes kutak telepítésének tanulmányter­veit a Mélyfúró Vállalat ter­vező osztályának dolgozói. A tervek alapján még ebben a hónapban megkezdik Sikon- dán az I-es számú termál­vizes kút fúrását. Ugyancsak társadalmi munkában, a Me­cseki Szénbányák tervező osztályának szocialista bri­gádja készítette a Felszaba­dulási emlékmű és bányász­múzeum kiviteli tervét. A komlói autóbusz-pályáudvar építésénél félmillió forint ér­téknövelő munkát végeztek a 12-es AKÖV szállítási részle­ge, a Komlói Kőbánya Vál­lalat, a Postaigazgatóság, va­lamint a Pécsi Távfűtési Vál­lalat dolgozói. dolgozó egészségügyi veze­tőkön keresztül realizálja, il­letőleg javaslatként juttatja el a megfelelő szervekhez. A bizottság negyedévenként megtárgyal egy-egy aktuális és fontos kérdést. Az első negyedévi ülésen, amelyet márciusban tartanak, a me­gye egészségügyi fejlesztési tervét, illetve a negyedik öt­éves terv időszakára vonat­kozó fejlesztési terveket tár­gyalja meg. A kérdés körül lezajlott vitában az az álláspont győ­zött, hogy az ötéves tervidő­szak konkrétabb terveit, s mindazokat a fejlesztési el­gondolásokat, amelyeket kö­zösen kellene megvalósítani, még ebben az évben újból napirendre tűzik, éppen a hatékonyabb döntés és a pon­tosabb megismerés érdeké­ben. A második negyedévben lesz szó a középkáder ellá­tottság égető kérdéseiről, a harmadik negyedévben az egészségügyi intézmények együttműködésének tapaszta­latairól és feladatairól, vé­gül a negyedik negyedévben az orvosképzés és orvosto­vábbképzés helyzetéről. Szó­ba került, hogy az anya- és csecsemővédelem Baranyában sok gondot okozó problémái­ról is rövid időn belül ta­nácskozni kell, mivel azon­ban az egészségügyi minisz­térium ezt a kérdést ez év márciusában tárgyalja meg — éppen Pécs és Baranya helyzetét — a bizottság úgy döntött, hogy majd a későb­biekben foglalkozik az intéz­kedésekkel és tapasztalatok­kal. Mér ez az utóbbi kérdés is átvezet a tegnapi ülés má­sodik témájához, a Megyei Pártbizottság tavaly szep­temberi határozatának meg­tárgyalásához. Ugyanis az Az önzetlen társadalmi munkásokra, Komló vala­mennyi lakójára számítanak az 1970. évi tervek megvaló­sításánál. Az intézmények, vállalatok, szocialista brigá­dok nagy erőpróbája lesz a szilvási részre tervezett ju­bileumi park kialakítása, ahol arborétumot létesítenek. A parkban hangulatos sé­tányokat és pihenőhelyeket is terveznek. Elsősorban az úttörőcsapatoktól és iskolá­soktól várnak segítséget a faültetéshez. A pótlásokhoz és fasorok létesítéséhez szük­séges facsemetéket az Erdő- gazdaság díjtalanul bocsátja rendelkezésre. Ebben az év­ben Komló belterületén kö­zel 3000 fát ültetnek majd, többek között a Zrínyi, Ka­zinczy, Tompa és Gagarin utcákban. Folytatják az elmúlt évben megkezdett Majakovszkij ut­cai parkerdő telepítését és az Anna-aknai lakótelepen 1500 négyzetméternyi terüle­tet parkosítanak. A Csizma- zia utca lakóinak segítségét várják, hogy az Anna-aknai autóbuszváró elhanyagolt környék»? mielőbb megszé­püljön. 1970-ben sportpályát kap az Ifjúsági Park és ren­dezik a terepet, füvesítik a Mentőállomás környékét. A végrehajtó bizottság el­fogadta a beszámolót, opera­tív bizottságot jelölt ki és határozatban fejezte ki kö­szönetét a társadalmi mun­kában résztvevő üzemek, vállalatok, intézmények dol­gozóinak, Komló lakosságá­nak. említett határozat az anya- és csecsemővédelemnek is külön pontot szentelt. A to­vábbiakban Takács Gyula ismertette a bizottsággal, hogy a két tanácsi szerv ve­zetői máris tárgyalásokat folytattak a Megyei Pártbi­zottság határozatának egy másik pontja, nevezetesen az egészségügyi ellátásban ki­alakult indokolatlan párhu­zamosságok fokozatos meg­szüntetésére vonatkozó hatá­rozat végrehatjásának lehe­tőségeiről. Átépítették a Próbaüzem az l-es Dresserben A hőmérséklet 1300 Celsius fok körül van. A láng vörö­sen vibrál az alagútban, né­ha látni a füstgázok gomoly- gását — Még nem jó a hőmér­séklet — mondja Harván Jé' nos üzemvezető és kinyitja a 2-es Dresser alagútkemen- ce ajtaját. Itt sokkal fehé­rebb a láng, a füstgázokat pedig nem lehet látni. Ilyen­re kell beszabályozni a má­sik kemencét is. Ez a célja a tegnap kezdődött próbaüze­melésnek. A beszabályozás, amely több hétig tart, nem könnyű feladat. Különösen most, amikor 5—6 másodpercenként 30 köbméterrel változik a be­érkező gáz mennyisége. Ilyen időközönként kellene az ösz- szes égő- és levegőszabályo­zót átállítani. Ez pedig lehe­tetlen. Beke László főmérnök el­mondotta, hogy a Dresser alagútkemencéket — kettő van a gyárban — öt-hat évenként leállítják és átépí­tik. Az l-es például hat évig 1320 fokos hőmérséklettel egyfolytában dolgozott. Az átépítésre másfél éve terv­szerűen készültek a szüksé­ges anyagok előkészítésével, sőt a gyár 1969—70. évi ter­vét is ennek figyelembevéte­lével állapították meg. Az átépítési terveket egy krakkói kemence tervező vállalat készítette, ök irányí­tották az átépítést is. amely­ben a gyár samottkőműve- sei, villanyszerelői, lakatos és műszerész szakmunkásai oroszlánrészt vállaltak. Há­rom hónapig mintegy 50 em­ber váltott műszakban dol­gozott a közel 5 millió fo­rintos munkán. December végén elkészült az építés, az elmúlt napokban megtörtént a kiszárítás — tegnap pedig megkezdődött a próbaégetés. — Porcelánnal? — Igen, csak így lehetsé­ges a kísérlet. Műszaki cik­keket. edényt égetünk. — Egyszerű felújítás, vagy korszerűsítés is történt? — A kemence 20 éve épült. Modernizálni is kellett. A lengyel céget a szocialista országok között a legjobb ter­vezőként tartják számon. — Számunkra is kedvező aján­latot teltek. Az eddig alkal­— A Bóbita együttes meg­hívást kapott a békéscsabai nemzetközi fesztiválra. Ez j már a második fesztivál Bé- I késcsabán, amelyet nemzet­közi mezőnnyel az UNIMA védnöksége alatt június vé- j gén rendeznek meg kizárólag : gyermekbábjátékok részére, i Társadalmi munka Komlóit Arborétum Szilváson Kozvé’em ny- ku elás a tsz-üs n A siklósi Magyar—Bo’^ár Testvériség Tsz érde’ies kez­deményezést v?.15sítot meg: közvélemény-kutatás rende­zett tagjai körében, Xlyiraó- don minden tag lehetőséget kapott arra, hogy írásban — névvel vagy név nélkül — > állást foglaljon a közö-, gaz­daság legfontosabb ügyeiben, A tsz he^ ugyanis négy falu tartozik, tagjai hMszn*" több munkahelyen dolgoznék, s a közgyűléseken és a küldő?t- gyüléseken csak kevesen Jut­nak szóhóz. Az akciót a tsz üzemi lap­ja, a Siklósi Napló szerkesz­tőbizottsága bonyolította le: az egyik lapszámhoz mellé­kelve szétküldte a kérdőíve­ket, majd feldolgozta a be­érkezett válaszokat és most folyamatosan közzéteszi azo­kat a lapban. A kérdések át­fogták a termelőszövetkezet egész gazdasági és szociális helyzetét. Várospolitikai konferencia Pécsett Növekvő érdeklődés a közügyek iránt i! — Első gondolatunk egy összvárosi konferencia ren­dezése volt — mondotta dr. Dallos Ferenc nyugal nazott minis-tsrhelyettes, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa mellett működő Vá­ros- és Közságpolitikai Bi­zottság tagja, a tegnap váro­sunkban kezdődött kétnapos várospolitikai konferencia elnöke —, de miután még fontos közjogi kérdések tisz­tázatlanok, úgy döntöttünk, hogy részleteiben vitatjuk meg a várospolitika és vá­rosfejlesztés időszerű kérdé­seit. Az eltelt huszonöt év tapasztalataira támaszkod­va leszögezzük a várospoli­tika alapelveit, állást fogla­lunk és rendszerezzük az is­mereteket. Alapvető célunk, hogy az emberek városunk­hoz való kapcsolatát elmé­lyítsük és megszilárdítsuk. Zsolnay-gyár egyik alagútkemencéjét mázott 18 gázmérő helyett 38-at építettek be. Ezenkívül is régi egyoldalú levegőfüg­göny helyett három oldalút alkalmaznak. Így mintegy 10 százalékos fajlagos hőmennyi­ségmegtakarítás érhető el. Természetesen így nagy mennyiségű gázt is spóro­lunk ... A 85 méter hosszú kemen­cében percenként tóinak be egy-egy kocsit, amelyek aztán 42 órás pokoljárás után jön­nek ismét ki. Így fog ez most mennj újabb hat évig, ami­kor az l-es Dressert újra át­építik. Addig azonban napi átlagban 4.5 tonna porcelánt égetnek ki benne. Húsz dolgozat A Kiváló ifjú mérnök, közgazdász, technikus mozgalom megyei eredménye A Kiváló ifjú mérnök, köz­gazdász, technikus mozgalom keretében tavaly több mint 250 szakmai dolgozat futott be a baranyai vállalatokhoz. A legjobb pályaműveket szakvéleménnyel a KISZ megyei bizottságának küld­ték be. A dolgozatok, amel­lett, hogy a megyei elbírálás után az országos pályázaton is részt vesznek, egyben részt vettek az MTESZ és a Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetei és a KISZ által, tavaly márciusban, a Tanácsköztársaság megalaku­lásának 50. évfordulója tisz­teletére kiírt pályázaton, illetve elnyerték a felajánlott dijakat, jutalmakat. A megyei zsűri a vállalati szakvéleményeket figyelembe véve tegnap meghozta a döntést. Szakágon belül első díjat — 2000 forint pénzju­talmat és oklevelet — ka­pott Fekete László, Sarkadi Nagy Barna, Tímár Katalin, Csikós László, közös dolgo­zata, Varga Ernő és Köteles lAszló közös, továbbá Kassai Miklós, Weidinger István dolgozatai. A szakágon be­lül második díjat 1500 fo­rintot és oklevelet — ka­pott Egry Róbert, Szirom Hugó, továbbá egy közös dolgozat: Bodrogi Frigyesé és dr. Kemény Antalé. — Harmadik díjas — 1000 fo­rint pénzjutalom és oklevél — Makarics József dolgoza­ta. Az eddig felsorolt pá­lyázók valamennyien a Me- j cseki Ércbányászati Vállalat | mérnökei, illetve közgazdá­szai. Szakágukon belül első díj- I jal jutalmazták még Gungl j Antalt (Állami Építőipari j Vállalat) és Szander Imre (Pécsi Kesztyűgyár) dolgoza­tát. Harmadik díjas Králik István (Dél-dunántúli Kőbá­nya Vállalat komlói üzeme) és Heller Jánosné (Pécsi Kesztyűgyár). A díjat nem nyert pályázókat — vala­mennyit — külön pénzjuta­lomban részesítik. A díjki­osztás a márciusi • műszaki propaganda hónap idején, a fiatal műszakiak napján oszt­ják ki. A KISZ mind a húsz dolgozatot — tekintettel ma­gas színvonalukra — bene­vezte az országos pályázatra. Nyolc ipari város — Sze­ged, Miskolc, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Tata­bánya, Veszprém és Pécs — képviselői jelentek meg tag­nap a Városi Tanács vb-ter- meben, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat a HNF Orszá­gos Tanácsa szervezésében rendezett konferencián, melynek témája a lakosság és a várospolitika, a nép­front és a tanácsok munka- kapcsolata az ipari városok­ban. A vitaindítót dr. Pallos Ferenc tartotta. Előadásában elmondotta azokat az alap­elveket, melyek szem előtt tartása nélkülözhetetlen a helyes várospolitika folyta­tásához. Ez komplex tevé­kenység. Figyelembe kell venni az adott város terme­lésben vitt szerepét, és re­gionális funkcióját. Egy vá­ros legfontosabb eleme a né­pesség — az anyagi és szel­lemi javak termelője, mely­nek a politikai munkában is részt kell vennie. Így meg­lehetősen központi kérdés a lakosság szükség szerinti ellátottsága és foglalkozta­tottsága. A város vezetőinek ismerniök kell az életkörül­mények alakulását, a lakos­ság erkölcsi-politikai tuda­tának állapotát, fejlődését. Igen nagy szerepe van ennek alakításában az információ­nak, amelynek kölcsönösnek és megbízhatónak kell len­ni —, így ismerik meg a ve­zetők az igényeket, és (gy válik érthetővé a vezetők döntése. Mindezeket figye­lembe véve lehet hatékony, a szükségleteknek megfelelő várospolitikai terveket ké­szíteni. A vitaindító után öt kor- referátum hangzott el. dr. Galabár Tibor, a Pécs m.}, Városi Tanács VB-titkára a lakosság tájékoztatásáról be­szélt. Elmondta, hogy aVIIL- kongresszus óta megélénküli az érdeklődés a közügyek Iránt. Megnőtt tehát a köz­vélemény funkciója, mely­nek megismerése, hasznosí­tása és formálása a város vezetőinek fontos feladata. Dr. Csikós Ferenc, a Szegedi Városi Tanács VB-titkára a lakosság megismeréséről, és módszerekről számolt be. A tanácstagi beszámolók lá­togatottsága nem kielégítő — sok a szubjektív megnyilat­kozás, az egyéni probléma. A lakóbizottságok munkája sem megfelelő, amelynek va­lószínű oka, hogy általában idősebb emberek végzik. Dr, Kovács Imre, a Debreceni Városi Tanács VB-elnökhe- lyettese a szakemberek fó­rumairól referált. Debrecen­ben a legkülönbözőbb terü­leteken — az ifjúságvéde­lemtől a távhőellátásig — szakemberek bevonásával széles körben világították meg a feladatokat. Így vá­rosrendezési tervüket menet közben is módosíthatták, vé­gül a lakosság véleményeit is figyelembe véve terjesz­tették a Minisztertanács elé. Dr. Tóth István, a Miskolci Városi Tanács VB-titkára a lakosság aktív tevékenysé­gét választotta referátuma témájául. A szellemi és fizi­kai társadalmi munka érté­kelésével kapcsolatban vol­tak észrevételei — és java­solta, hogy a kiváló társa­dalmi tevékenységet az er­kölcsi elismerésen túl az anyagi elismerés valamilyen formájával, üdültetéssel, színházbérlettel kellene meg­becsülni. A kerekasztal be­szélgetés utolsó előad ja dr. Takács József volt, a HNF Pécs Városi titkára. Hang­súlyozta, hogy egészs égés lo­kálpatriotizmust kell • kiala­kítani a városi lakosságban, mely összhangban van az egész ország célkitűzéseivel, elősegíti azok elérését. Be­szélt a jövő feladatairól és az eddigi problémákról — az ötletszerűség, gazdasági kapkodás és sok esetbn ön­érdek megnyilvánulásairól. Ma van a konferencia vi­tanapja. A vitától holnap számolunk be. k. p­v A t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom