Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
3 1969. december 11. Buníirvfoti tiaoio Baranyai képviselők a pénzügyminiszter expozéjáról Őszinte liang9 szókimondás Tengeri kígyóval nem lehet fűteni... (Munkatársunk jelenti az országgyűlésről.) Az országgyűlés ülésszaka tegnap délelőtt 11 órakor kezdődött, de már jóval a kezdés előtt megérkezett a Baranya megyei képviselők közül elsőnek Gergely Lajos, a képviselőcsoport vezetője. — Be kellett jönnöm korábban, mert negyed 11 órára Kállai elvtárs a képviselőcsoportok vezetőit kis megbeszélésre hívta össze. Az országgyűlés irodájában arról tájékoztattak: a költségvetéshez eddig 34-en jelentkeztek hozzászólásra, de még várható újabb képviselők jelentkezése. A folyosón Jazbinsek Vilmos képviselővel, Zobák-ak- na főmérnökével találkoztam. — Eredetileg úgy volt, hogy Baranyából csak Romár András szól hozzá, de én is most utólag bejelentettem: felszólalni kívánok — mondja. Arra a kérdésemre, hogy mit tartalmaz felszólalása. elmondja: szót kíván emelni bizonyos, a szénbányászatot illető gondokról. Számos nyilatkozat megjelenik, amelyekben kifejtik: van elegendő szén, csak a választék kevés — ez nem felel meg a helyzetnek. — Most már több esetben is kérnünk kellett a bányászokat: szabad szombaton i* termeljenek — mondja. — Nekünk kell odaállni az emberek elé, kérni, és bizony a kérésünk nem mindig találkozik helyeslő véleményükkel. De szóvá kívánom azt is tenni, hogy adjanak több támogatást a bányászatnak — természetesen differenciáltan, mert ezzel a fejlesztési összeggel, ami rendelkezésünkre áll, a mecseki szénmedencében, nemhogy több szenet tudunk majd termelni a negyedik ötéves tervben, hanem még a mostani szintet is nehezen tudjuk tartani. Pótműszakokkal pedig hosszabb távon nem lehet megoldani a fokozott termelési feladatokat. De szót kívánok emelni a burkolt áremelésekről — intézkedjenek az illetékesek most már hathatósabban. Szeretném megemlíteni a komlói gondok közül a lakásépítkezés helyzetét. Közeledik a 11 óra. népesek már a folyosók, fotóriporterek. tévések, parlamenti gyorsírók elfoglalják helyüket. A külföldi újságírók páholyából orosz, angol, német szavakat hallok — megérkezik Kádár elvtárs Bisz- ku elvtárs kíséretében — a fotóriporterek pergőtüzében. Sokan foglalnak helyet az első és második emeleti karzaton is. Ügy látszik vonzza az érdeklődőket a jövő évi költségvetés, amelyet Vályi Péter pénzügyminiszter terjeszt elő. Kállai elvtárs 11 órakor megnyitotta az országgyűlés ülésszakát. A pénzügyminiszter valóban izgalmas adatokat mondott el. Nagy figyelemmel hallgatták. A beszéd utáni szünetben Szabó Mátyás, a bolyi Kossuth Tsz elnökét kérdeztem meg, mi tetszett az expozéban. — Csak helyeselni tudom, hogy az állam közel 4 milliárd forinttal támogatja 1970-ben a tsz-ek beruházásait, különösen azokat, amelyek az állattenyésztés növelését célozzák. Ebből a pénzből nekünk is jut — közel hétmillió forintos állami támogatással szarvasmarhatenyésztő telepet létesítünk — ez jövőre elkészül. 300- zal több szarvasmarhánk lesz. De sertéstelepet is akarunk létesíteni — ehhez is jól jönne az állami támogatás. A büfé megtelt a szünetben. ott találom a baranyai képviselőket is. Dr. Szabó Az SZMT elnökségének ülésén Szenvedélyes vita a bányászbérekről Idén az eddig eltelt tíz hónap alatt 1954 mecseki szénbányász kérte ki a munkakönyvét. Az új felvételisek száma 1454 volt. A távozás okai között első helyen áll a keresettel szembeni elégedetlenség, éppen ezért a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága írásban is az SZMT elnöksége elé terjesztette véleményét, hogy „a bányászat jelenlegi bérszintjével nem tud kellő vonzást gyakorolni munkásai megtartása érdekében”. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tegnap délelőtt megtartott elnökségi ülése felelősségérzettől áthatott, szenvedélyes vita közepette tárgyalta meg Markwart Károly jelentését, a bányászbérekkel kapcsolatos problémákról, ugyanis már más csatornákon is információkat szerzett megyénk legfelsőbb szakszervezeti szerve. Az elmúlt hetekben az SZMT köz- gazdasági csoportjának munkatársai kerekasztalbeszélge- tések keretében kérték ki a legjelentősebb bányaüzemek dolgozóinak véléményét a pillanatnyi bérhelyzetről, s az így szerzett benyomások meglehetősen ellentmondásosak voltak. A megkérdezettek túlnyomó többsége egyetértett a vállalati bérpolitikával — teljesítménybérezés, differenciált fizetések —, a többi iparággal való összehasonlítás azonban szerintük is a bányászat fokozatos lemaradását bizonyítja. Sokan panaszkodtak a gyakori normaváltozások miatt, s változatlanul sok szó érte a vezetést a még mindig magas alkalmazotti létszám miatt is. A Szénbányák Szakszervezeti Bizottságának jelentése néhány nagy jelentőségű intézkedésről i* beszámolt Például: • határozat született, mely szerint a csapatmunkára már alkalmatlan, idősebb vájárokat csak bérük változatlanul hagyása mellett szabad más — könnyebb —, munkakörbe áthelyezni. Elvi döntés van arról is, hogy a mozgóbérek (12 forint/fő) jelentős részét rövid időn belül alapbéresíteni kell. A vitában többen érdeklődtek a szabad szombatokon végzett munka díjazásának pénzügyi fedezete iránt. — Markwart Károly elmondotta: a Gazdasági Bizottság 40 ezer tonna plusz-szén kitermelését kérte a Mecsektől, s ennek érdekében 6,3 millió forint jóváírását vállalta. — Egy másik felszólaló a közelmúltban lejátszódptt zobáki tragédia létszámkihatásáról kért tájékoztatást A válasz: eddig mindössze két zobáki bányász távozott, s a többi üzemekből sem jeleztek nagyobb arányú mozgást. Mint annyiszor, ez esetben is beigazolódott: a bányászok túlnyomó többsége a legnagyobb áldozatokat is kész meghozni szakmájáért, s egyetlen dolog bír csak nagyobb tömegeket távozásra, s ez a pers- pektívátlanság. A bányászat jelenlegi munkaerőgondjai vonatkozásában a két év előtti szénellenes kampány tucatnyi tömegkatasztrófánál nagyobb károkat okozott. Az 1969-es év bérfejlesztése — részben a nyereség terhére —, mintegy 2 százalékkal meghaladta a tervezettet, egyetlen szépséghibája van csak e ténynek: míg a bázisbérszínvonalat 3,1 százalékkal túllépték, az összüzemi teljesítmények 2.25 százalékkal elmaradnak a tervezettől. B. S. József képviselőnek, a Siklósi járási Pártbizottság első titkárának is felteszem a kérdést: mi a véleménye a jövő évi költségvetésről? — Annyit lehet szétosztani, amennyi van — mondja. Általában a költségvetést elfogadom, de ami ebből Pécset és a megyét illeti, hát bizony ez nem nagyon örvendetes. A megyei fejlesztési alaphoz jövőre mintegy 40 millió forinttal kevesebb állami támogatást ad a költségvetés. Pécs város fejlesztési alapjához pedig az állami támogatás a múlt évihez képest minimálisan nőtt, ha jól tudom, ötmillió forinttal. A többi megyének és megyei jogú városnak több az állami támogatása. A szünet után a hozzászólásokra került sor. Az őszinte hang, a nyílt szókimondás a felszólalókra irányította a figyelmet. A burkolt áremelések, számos vállalat tisz- i tességtelen haszonszerzésre törekvése mindegyik felszó- i lalásban hangsúlyt kapott. Meg kell akadályozni, hogy , munka nélkül bárki is ellenértéket kapjon — ez volt a felszólalások egyik lényeges mondanivalója. A szókimondó felszólalások nagy tetszést arattak a képviselőházban. Tengerikígyóval nem lehet fűteni. Ezt a kategórikus megállapítást azzal a kérései bocsátom a kedves Olvasó elé, hogy legyen elnéző ... Az előzmények a következők: A reggeli órákban egy elkeseredett szülő telefonál a szerkesztőségbe, elmondja panaszát. Félórával később I meglátogatom a Zsolnay Vilmos utca 45. számú házat, azon belül is az újonan épült gyermekszakrendelőt. Valóban, cudar hideg van a falakon belül. Visszamegyek a szerkesztőségbe, s azt hiszem: na még egy telefon, és megtudjuk, mi volt, miért és mi lesz. Tévedtem. * A Kossuth tért autóbusz megállókból tehergépkocsikkal szállítják el a havat. Szokolal íelv. Kinek feladata? Panaszkodtak az autóbusz- szal utazók. Indulatos kifaka- dásuk nem volt alaptalan. Latyakban topogva kocsira várni, aztán szennyes hótorlaszokba vágott szűk helyen aki bírja, marja módon járműre feljutni — nem egyéb, mint kínlódás. Tegnap reggel végig jártuk a város egy részét, a Hősök terétől az újmecsekaljai autóbusz megállóig. Belvárosunk legnagyobb forgalmi csomópontján, a Kossuth téren egy rakodógép dolgozott, a 40-es felszállóhelyén még térdig gázoltak az emberek a hóban. A Rákóczi úton — mindkét oldalon — feltornyozva méteres, másfél méteres magasságban. homokkal sárgított hósövény húzódik. Itt-ott lapáttal utat vágtak bele, két ember ha elfér közte. Itt vannak az autóbusz -megállók. A 10-es, 20-asra sokan várnak. Többen a kis fodrász üzlet ajtajáig húzódnak, mások egycsomóba tömörülnek. Érkezik az autóbusz. Kerekei sugárban fröccsentik a kásás hó- és esőlevet az úttestről. A kocsi megáll, a várakozók megrohanják, s egymást préselve, tolonganak az ajtó felé, a gyengébbeket a hófal tartja meg az eleséstől. A kocsi tovább megy s a jelenet ismétlődik minden megállóhelyen. | teljesen eltakarva találtuk, csupán a vasútállomás előtt takarítottak. Üjmecsekalján, az Építők útján, a 39-es dandár úton sem volt különb a helyzet mint a belvárosban. Az újmecsekaljai autóbusz végállomáson egy szál ember lapátolt A Szigeti úton minden megállóban az utasok tapostak maguknak helyet. A Doktor Sándor utcában — a gyógyszertárral szembeni megállónál — két munkás dolgozott A Kossuth Lajos utcát leírni nem lehet... azt látni kellett volna. A teher- és személykocsik sorát, féloldalra dőlve, káromkodó sofőrökkel, árut szállító csúszkáló munkásokkal, csobogó, cuppogó járókelőkkel és a kocsikenőcsöt is megszégyenítő, de annál jóval hígabb slammal, amit tulajdonosa vederrel hordott pincéjébe... Valahogy ilyen volt tegnap a „sétáló” utcánk. De kinek, vagy melyik vállalatnak kellett volna gondoskodni az autóbuszok megállóinak takarításáról? Ezt tanácsrendelet szabályozza, csupán bek ell tartani! — nist — Jártak már önök gyermek- rendelőben? Elüldögéltek a váróban, amikor teljes üzem volt? Meghallgatták a gyereksírást az ajtó mögött, s a rettentő bőgést és a sztereotip szöveget („nem kapok szurít?”) idekint? Elnézegették, milyen ötletesen rosszalkodnak a gyerekek, akiket nem vert le lábukról a láz, milyen idegesek a szülők, akiknek a gyerek iránti aggódás mellett ott van a nyakukba szakadt gond: mi lesz most, szabadságot veszünk ki vagy táviratozunk a nagymamának? Képzeljék el ugyanezt egy jéghideg teremben. Kint fúj a szél és esik a hó, bent a hőmérséklet 10—12 C fok. A várakozás idegölőén hosszú idejét még hosszabbítja az az idő, ami egy gyerek teljes le- és felöltöztetésével jár. Azt bent a rendelőnek használt védőnő-irodában kell elvégezni, mert csak oda jutott két hősugárzó. így sincs több 17—18 foknál. Az orvosnő meglepődne, hogy kerülünk ide, ha még egyáltalán meg tudna valamin is lepődni. De nem tud Október 5-én költöztek át ide a Fürst Sándor utcából, ahol a felnőtt rendelő mellé voltak bezsúfolva. Az új hely ésszerűen megtervezett, kényelmes. korszerű rendelő, jogos örömmel telepedtek be a helyükre. Aztán, hogy a fűtés egyre késett, a valódi rendelőből váró, a három védőnőnek szolgáló irodácská- ból rendelő lett A körzet Gyárváros, a 48-as tértől az üszögi kiserdőig terjed. A körzet 1600 gyereket jelent, ami napi 60—70 beteg. — Most már mindenki azt intézi — mondja fáradtan a doktornő. Fáradtságának nem utolsó oka, hogy győzi csití- tani, vigasztalni, megnyugtatni a szülőket. Naponta 60 —70-et. — A helyzet, ameny- nyire én tudom: gázkazánt építettek be, amelyhez nem kaptak meg bizonyos alkatrészeket. Már megvannak, ahogy hallom, csak most az üzemeltetési engedélyek miatt nem fűtenek. * Czeglédi főorvos az egész ügyet úgy „örökölte”, de meglepően jól ismeri: — A tervező bizonyos szivattyúkhoz ragaszkodott, amiket alig lehetett megkapni. November 5. volt a végső határidő. Akkorra be is építették a szivattyúkat. Csak az engedélyekkel van baj. de ott tartunk, hogy néhány napon belül beköti a Gázmű. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végzi a kazánszerelési munkákat. Reménypuszta a kőművesmunkát, de velük nem volt bajunk, a hibákat már kijavították ... Építő és Tatarozó Vállalat Részlegvezető, művezető nincs bent. Simon Sándor, a fűtés- szerelő részleg technikusa: — Egy hónapja kaptuk meg a szivattyúkat, mindjárt be is kötöttük. Két kondenzátor kellett még, azt meg csak két hete kaptuk meg. Igen, azonnal beépítettük. De már a kazánnal kellett volna kapnunk kezelési utasítást, mikor kicsomagoltuk, nem volt benne, azt pedig így nagyon nehéz szerezni. Állítólag a Gázmű ígérte, hogy legépeltet egyet, de ezt bővebben I nem tudom .., Urbán Tibor, az I. kerületi | Tanács műszaki ellenőre: — Ügy tudom, ma viszi a főorvos úr a papírokat a Gázműbe, akkor pedig, ha mi produkáljuk ezeket, a Kéményseprő Vállalat szakvéle! ményét és egyebeket, már a napokban beköti a Gázmű. j Hogy ki a hibás? Olyan sok- i mindenen múlik ez, kérem, a tervezés, az áttervezés, a | késedelmes kivitelezés ... I Gömöri János építési cso- j portvezető: | — Igen, mi vagyunk a be| ruházó részéről illetékesek. ; A Gázmüvekkel kapcsolatos ) problémák merültek fel. ők az üzemelést engedélyező ha- j tóság ... Hogy kinek kell be- ' szereznie? A kivitelezőnek ■ kell a papírokat beszereznie. i Eljuttatni a Gázműnek, ott ' meg pontosan arra hivatkoz- j nak. hogy nem kapták meg ... i Szükséges még a kezelési | utasítás. Haller József, a Gázművek I műszaki ellenőrzési csoport- i jának vezetője: — Ha .megvannak az en- j gedélykérö és egyéb szüksé- ' ges papírok, mi azonnal ki- | adjuk az üzembehelyezési j engedélyt a vállalat egy máI sik csoportjának, az épület--- I gépész csoportnak. Hogy mennyi idő ez? Ha sok élet- veszélyes helyhez hívják őket, egy-két nap is beletelik... — Szükséges még ehhez valami? — Semmi. A beadott papírok után 2—3 órát vesz igénybe, hogy megvizsgáljuk, kiadhatjuk-e az engedélyt. (Gyors számítást végzek. Két hete az utolsó „hiánycikket” is beépítették. Két nap alatt megindulhatott volna a i fűtés, ha ...) | — És vajon a papírügve1 két nem lehet a fűtőbsrende- ! zés teljes elkészülése előtt elintézni? / — Pillanat — mondja Haller József — igen, most néztük meg, hogy valóban nincs itt semmi papír. Tehát mit is kérdezett? Igen. nos ha ez én véleményemre kíváncsi, szerintem ezt már régesrég el kellett volna intézni... * | Ha az Olvasó azt mondja. I ez neki magas, nem tudok : mit felelni rá. Csökönvösen ! ismételgetem magamban a i Nagy Tanulságot: tengerikí■ gyóval az égvilágon semmit | se lehet kezdeni. Még fűteni , se. * Hallania Erzsébet A fejlesztés több lépcsőben történik Nyolcvanágyas idegosztály a mohácsi kórházban A Tolbuhin" útra befordulva, végig csúszkáltunk a hosz- szú egyenes, de nem veszélytelen, hóbuckás úton. Csupán egy szirénázó mentő előzött meg bennünket. Sietett Fe- rencsovics Bálintért, aki Orsós Ferenc lakásán bicskájával mellbeszúrta magát. A Tolbuhin úton a város felé jövet az út jobboldalán szi- nültig telt kuka-edények hóval betemetve, napok óta nem ürítették ki. Ezen az útszakaszon több megálló van. Egyetlen egy nincs letakarítva. A fehérhegyi busz megállónál — a kanyarban —, ahol a forduló járművek a járdára sodorják a fonnyadt havat, bizony nagyon sok utas térdig érő lucs-pocsban topogott. Nem irigyeltük őket. Láttuk viszont, hogy a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat székháza előtt a járdáról és a megállóról söpörték. kotorták az akadályokat. A Szabadság útoa a zebrát Az adott pénzügyi lehetőségeket mérlegelve hogyan lehetne fejleszteni a mohácsi járásban és a városban a fekvő- és járóbetegellátást? — ezt a kérdést vitatta meg tegnap a Mohácsi járási és városi Tanács végrehajtóbizottsága. Dr. Csete Béla, a mohácsi kórház igazgató-főorvosa elmondotta, hogy a kórháznak jelenleg 310 ágya van. Ez az intézmény Baranya egyik legnagyobb egészségügyi létesítménye. A kórház, megszűnt zárt intézmény lenni, megteremtődött a kórházi, a rendelőintézeti és körzeti orvosi munkaegység, azaz úgynevezett poliklinikai egység lett. Az elmúlt években korszerű, gyorsabb és eredményesebb gyógyítást szolgáló létesítményeket hoztak létre: ilyen például a korszerű műtő az ott felállított röntgen- készülék, a modern, minden igényt kielégítő laboratórium. Létrejött a 28 ágyas fertőző gyermekosztály. 12 orvos szerzett szakorvosi képesítést. — Gondot okoz az. hogy a lakáshiány miatt több jólkép- zett orvos elhagyta a kórházat. Ugyancsak nagy probléma a szakképzett ápolónők hiánya. A fejlesztés több lépcsőben valósul meg. Először, a kórházban 80 ágyas ideg-elme- osztály létesül. Ezzel egyidő- ben kívánják megoldani a fűtés centralizálását is. A főépület déli részén egy három- szintes épületet terveznek: a felső szinten lenne a szülészet, nőgyógyászat, a középsőn a sebészeti- és belgyógyászati osztályok, a földszinten pedig az üzemi étkezde. (Mécs)
