Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

3 1969. december 11. Buníirvfoti tiaoio Baranyai képviselők a pénzügyminiszter expozéjáról Őszinte liang9 szókimondás Tengeri kígyóval nem lehet fűteni... (Munkatársunk jelenti az országgyűlésről.) Az országgyűlés ülésszaka tegnap délelőtt 11 órakor kezdődött, de már jóval a kezdés előtt megérkezett a Baranya megyei képviselők közül elsőnek Gergely La­jos, a képviselőcsoport veze­tője. — Be kellett jönnöm ko­rábban, mert negyed 11 órá­ra Kállai elvtárs a képvise­lőcsoportok vezetőit kis meg­beszélésre hívta össze. Az országgyűlés irodájá­ban arról tájékoztattak: a költségvetéshez eddig 34-en jelentkeztek hozzászólásra, de még várható újabb kép­viselők jelentkezése. A folyosón Jazbinsek Vil­mos képviselővel, Zobák-ak- na főmérnökével találkoz­tam. — Eredetileg úgy volt, hogy Baranyából csak Ro­már András szól hozzá, de én is most utólag bejelentet­tem: felszólalni kívánok — mondja. Arra a kérdésemre, hogy mit tartalmaz felszóla­lása. elmondja: szót kíván emelni bizonyos, a szénbá­nyászatot illető gondokról. Számos nyilatkozat megjele­nik, amelyekben kifejtik: van elegendő szén, csak a választék kevés — ez nem felel meg a helyzetnek. — Most már több esetben is kérnünk kellett a bányá­szokat: szabad szombaton i* termeljenek — mondja. — Nekünk kell odaállni az em­berek elé, kérni, és bizony a kérésünk nem mindig talál­kozik helyeslő véleményük­kel. De szóvá kívánom azt is tenni, hogy adjanak több támogatást a bányászatnak — természetesen differenci­áltan, mert ezzel a fejlesz­tési összeggel, ami rendelke­zésünkre áll, a mecseki szén­medencében, nemhogy több szenet tudunk majd termel­ni a negyedik ötéves terv­ben, hanem még a mostani szintet is nehezen tudjuk tartani. Pótműszakokkal pe­dig hosszabb távon nem le­het megoldani a fokozott termelési feladatokat. De szót kívánok emelni a burkolt ár­emelésekről — intézkedjenek az illetékesek most már hat­hatósabban. Szeretném meg­említeni a komlói gondok közül a lakásépítkezés hely­zetét. Közeledik a 11 óra. népe­sek már a folyosók, fotóri­porterek. tévések, parlamen­ti gyorsírók elfoglalják he­lyüket. A külföldi újságírók páholyából orosz, angol, né­met szavakat hallok — meg­érkezik Kádár elvtárs Bisz- ku elvtárs kíséretében — a fotóriporterek pergőtüzében. Sokan foglalnak helyet az első és második emeleti kar­zaton is. Ügy látszik vonzza az érdeklődőket a jövő évi költségvetés, amelyet Vályi Péter pénzügyminiszter ter­jeszt elő. Kállai elvtárs 11 órakor megnyitotta az or­szággyűlés ülésszakát. A pénzügyminiszter való­ban izgalmas adatokat mon­dott el. Nagy figyelemmel hallgatták. A beszéd utáni szünetben Szabó Mátyás, a bolyi Kossuth Tsz elnökét kérdeztem meg, mi tetszett az expozéban. — Csak helyeselni tudom, hogy az állam közel 4 mil­liárd forinttal támogatja 1970-ben a tsz-ek beruházá­sait, különösen azokat, ame­lyek az állattenyésztés nö­velését célozzák. Ebből a pénzből nekünk is jut — kö­zel hétmillió forintos állami támogatással szarvasmarha­tenyésztő telepet létesítünk — ez jövőre elkészül. 300- zal több szarvasmarhánk lesz. De sertéstelepet is aka­runk létesíteni — ehhez is jól jönne az állami támoga­tás. A büfé megtelt a szünet­ben. ott találom a baranyai képviselőket is. Dr. Szabó Az SZMT elnökségének ülésén Szenvedélyes vita a bányászbérekről Idén az eddig eltelt tíz hónap alatt 1954 mecseki szénbányász kérte ki a mun­kakönyvét. Az új felvételisek száma 1454 volt. A távozás okai között első helyen áll a keresettel szembeni elégedet­lenség, éppen ezért a Mecse­ki Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága írásban is az SZMT elnöksége elé terjesz­tette véleményét, hogy „a bányászat jelenlegi bérszint­jével nem tud kellő vonzást gyakorolni munkásai meg­tartása érdekében”. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tegnap délelőtt megtartott elnökségi ülése felelősségérzettől áthatott, szenvedélyes vita közepette tárgyalta meg Markwart Ká­roly jelentését, a bányászbé­rekkel kapcsolatos problé­mákról, ugyanis már más csatornákon is információkat szerzett megyénk legfelsőbb szakszervezeti szerve. Az el­múlt hetekben az SZMT köz- gazdasági csoportjának mun­katársai kerekasztalbeszélge- tések keretében kérték ki a legjelentősebb bányaüzemek dolgozóinak véléményét a pillanatnyi bérhelyzetről, s az így szerzett benyomások meg­lehetősen ellentmondásosak voltak. A megkérdezettek túlnyomó többsége egyetér­tett a vállalati bérpolitiká­val — teljesítménybérezés, differenciált fizetések —, a többi iparággal való össze­hasonlítás azonban szerintük is a bányászat fokozatos le­maradását bizonyítja. Sokan panaszkodtak a gyakori nor­maváltozások miatt, s válto­zatlanul sok szó érte a veze­tést a még mindig magas al­kalmazotti létszám miatt is. A Szénbányák Szakszerve­zeti Bizottságának jelentése néhány nagy jelentőségű in­tézkedésről i* beszámolt Pél­dául: • határozat született, mely szerint a csapatmunká­ra már alkalmatlan, idősebb vájárokat csak bérük válto­zatlanul hagyása mellett sza­bad más — könnyebb —, munkakörbe áthelyezni. Elvi döntés van arról is, hogy a mozgóbérek (12 forint/fő) je­lentős részét rövid időn be­lül alapbéresíteni kell. A vitában többen érdek­lődtek a szabad szombatokon végzett munka díjazásának pénzügyi fedezete iránt. — Markwart Károly elmondot­ta: a Gazdasági Bizottság 40 ezer tonna plusz-szén kiter­melését kérte a Mecsektől, s ennek érdekében 6,3 millió forint jóváírását vállalta. — Egy másik felszólaló a közel­múltban lejátszódptt zobáki tragédia létszámkihatásáról kért tájékoztatást A válasz: eddig mindössze két zobáki bányász távozott, s a többi üzemekből sem jeleztek na­gyobb arányú mozgást. Mint annyiszor, ez esetben is be­igazolódott: a bányászok túl­nyomó többsége a legnagyobb áldozatokat is kész meghozni szakmájáért, s egyetlen do­log bír csak nagyobb töme­geket távozásra, s ez a pers- pektívátlanság. A bányászat jelenlegi munkaerőgondjai vonatkozásában a két év előtti szénellenes kampány tucatnyi tömegkatasztrófánál nagyobb károkat okozott. Az 1969-es év bérfejleszté­se — részben a nyereség ter­hére —, mintegy 2 százalék­kal meghaladta a tervezettet, egyetlen szépséghibája van csak e ténynek: míg a bázis­bérszínvonalat 3,1 százalékkal túllépték, az összüzemi telje­sítmények 2.25 százalékkal elmaradnak a tervezettől. B. S. József képviselőnek, a Sik­lósi járási Pártbizottság első titkárának is felteszem a kér­dést: mi a véleménye a jövő évi költségvetésről? — Annyit lehet szétoszta­ni, amennyi van — mondja. Általában a költségvetést el­fogadom, de ami ebből Pé­cset és a megyét illeti, hát bizony ez nem nagyon ör­vendetes. A megyei fejlesz­tési alaphoz jövőre mintegy 40 millió forinttal kevesebb állami támogatást ad a költ­ségvetés. Pécs város fejlesz­tési alapjához pedig az álla­mi támogatás a múlt évihez képest minimálisan nőtt, ha jól tudom, ötmillió forinttal. A többi megyének és megyei jogú városnak több az álla­mi támogatása. A szünet után a hozzászó­lásokra került sor. Az őszin­te hang, a nyílt szókimondás a felszólalókra irányította a figyelmet. A burkolt áreme­lések, számos vállalat tisz- i tességtelen haszonszerzésre törekvése mindegyik felszó- i lalásban hangsúlyt kapott. Meg kell akadályozni, hogy , munka nélkül bárki is ellen­értéket kapjon — ez volt a felszólalások egyik lényeges mondanivalója. A szókimon­dó felszólalások nagy tetszést arattak a képviselőházban. Tengerikígyóval nem lehet fűteni. Ezt a kategórikus megállapítást azzal a kéré­sei bocsátom a kedves Olvasó elé, hogy legyen elnéző ... Az előzmények a követke­zők: A reggeli órákban egy el­keseredett szülő telefonál a szerkesztőségbe, elmondja panaszát. Félórával később I meglátogatom a Zsolnay Vil­mos utca 45. számú házat, azon belül is az újonan épült gyermekszakrendelőt. Való­ban, cudar hideg van a fala­kon belül. Visszamegyek a szerkesztőségbe, s azt hiszem: na még egy telefon, és meg­tudjuk, mi volt, miért és mi lesz. Tévedtem. * A Kossuth tért autóbusz megállókból tehergépkocsikkal szállítják el a havat. Szokolal íelv. Kinek feladata? Panaszkodtak az autóbusz- szal utazók. Indulatos kifaka- dásuk nem volt alaptalan. Latyakban topogva kocsira várni, aztán szennyes hótor­laszokba vágott szűk helyen aki bírja, marja módon jár­műre feljutni — nem egyéb, mint kínlódás. Tegnap reggel végig jártuk a város egy részét, a Hősök terétől az újmecsekaljai autó­busz megállóig. Belvárosunk legnagyobb forgalmi csomópontján, a Kossuth téren egy rakodógép dolgozott, a 40-es felszálló­helyén még térdig gázoltak az emberek a hóban. A Rákóczi úton — mindkét oldalon — feltornyozva méte­res, másfél méteres magas­ságban. homokkal sárgított hósövény húzódik. Itt-ott la­páttal utat vágtak bele, két ember ha elfér közte. Itt vannak az autóbusz -megál­lók. A 10-es, 20-asra sokan várnak. Többen a kis fodrász üzlet ajtajáig húzódnak, má­sok egycsomóba tömörülnek. Érkezik az autóbusz. Kerekei sugárban fröccsentik a kásás hó- és esőlevet az úttestről. A kocsi megáll, a várakozók megrohanják, s egymást pré­selve, tolonganak az ajtó felé, a gyengébbeket a hófal tartja meg az eleséstől. A kocsi to­vább megy s a jelenet ismét­lődik minden megállóhelyen. | teljesen eltakarva találtuk, csupán a vasútállomás előtt takarítottak. Üjmecsekalján, az Építők útján, a 39-es dandár úton sem volt különb a helyzet mint a belvárosban. Az új­mecsekaljai autóbusz végál­lomáson egy szál ember la­pátolt A Szigeti úton minden megállóban az utasok tapos­tak maguknak helyet. A Dok­tor Sándor utcában — a gyógyszertárral szembeni megállónál — két munkás dolgozott A Kossuth Lajos utcát le­írni nem lehet... azt látni kellett volna. A teher- és sze­mélykocsik sorát, féloldalra dőlve, káromkodó sofőrökkel, árut szállító csúszkáló mun­kásokkal, csobogó, cuppogó járókelőkkel és a kocsikenő­csöt is megszégyenítő, de an­nál jóval hígabb slammal, amit tulajdonosa vederrel hordott pincéjébe... Vala­hogy ilyen volt tegnap a „sétáló” utcánk. De kinek, vagy melyik vál­lalatnak kellett volna gondos­kodni az autóbuszok megál­lóinak takarításáról? Ezt ta­nácsrendelet szabályozza, csu­pán bek ell tartani! — nist — Jártak már önök gyermek- rendelőben? Elüldögéltek a váróban, amikor teljes üzem volt? Meghallgatták a gye­reksírást az ajtó mögött, s a rettentő bőgést és a sztereo­tip szöveget („nem kapok szurít?”) idekint? Elnézeget­ték, milyen ötletesen rosszal­kodnak a gyerekek, akiket nem vert le lábukról a láz, milyen idegesek a szülők, akiknek a gyerek iránti ag­gódás mellett ott van a nya­kukba szakadt gond: mi lesz most, szabadságot veszünk ki vagy táviratozunk a nagy­mamának? Képzeljék el ugyanezt egy jéghideg teremben. Kint fúj a szél és esik a hó, bent a hőmérséklet 10—12 C fok. A várakozás idegölőén hosszú idejét még hosszabbítja az az idő, ami egy gyerek teljes le- és felöltöztetésével jár. Azt bent a rendelőnek használt védőnő-irodában kell elvé­gezni, mert csak oda jutott két hősugárzó. így sincs több 17—18 foknál. Az orvosnő meglepődne, hogy kerülünk ide, ha még egyáltalán meg tudna vala­min is lepődni. De nem tud Október 5-én költöztek át ide a Fürst Sándor utcából, ahol a felnőtt rendelő mellé vol­tak bezsúfolva. Az új hely ésszerűen megtervezett, ké­nyelmes. korszerű rendelő, jogos örömmel telepedtek be a helyükre. Aztán, hogy a fűtés egyre késett, a valódi rendelőből váró, a három vé­dőnőnek szolgáló irodácská- ból rendelő lett A körzet Gyárváros, a 48-as tértől az üszögi kiserdőig terjed. A körzet 1600 gyereket jelent, ami napi 60—70 beteg. — Most már mindenki azt intézi — mondja fáradtan a doktornő. Fáradtságának nem utolsó oka, hogy győzi csití- tani, vigasztalni, megnyug­tatni a szülőket. Naponta 60 —70-et. — A helyzet, ameny- nyire én tudom: gázkazánt építettek be, amelyhez nem kaptak meg bizonyos alkatré­szeket. Már megvannak, ahogy hallom, csak most az üzemeltetési engedélyek miatt nem fűtenek. * Czeglédi főorvos az egész ügyet úgy „örökölte”, de meg­lepően jól ismeri: — A tervező bizonyos szi­vattyúkhoz ragaszkodott, ami­ket alig lehetett megkapni. November 5. volt a végső határidő. Akkorra be is épí­tették a szivattyúkat. Csak az engedélyekkel van baj. de ott tartunk, hogy néhány na­pon belül beköti a Gázmű. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végzi a kazánszere­lési munkákat. Reménypusz­ta a kőművesmunkát, de ve­lük nem volt bajunk, a hi­bákat már kijavították ... Építő és Tatarozó Vállalat Részlegvezető, művezető nincs bent. Simon Sándor, a fűtés- szerelő részleg technikusa: — Egy hónapja kaptuk meg a szivattyúkat, mindjárt be is kötöttük. Két konden­zátor kellett még, azt meg csak két hete kaptuk meg. Igen, azonnal beépítettük. De már a kazánnal kellett volna kapnunk kezelési utasítást, mikor kicsomagoltuk, nem volt benne, azt pedig így nagyon nehéz szerezni. Állítólag a Gázmű ígérte, hogy legépel­tet egyet, de ezt bővebben I nem tudom .., Urbán Tibor, az I. kerületi | Tanács műszaki ellenőre: — Ügy tudom, ma viszi a főorvos úr a papírokat a Gázműbe, akkor pedig, ha mi produkáljuk ezeket, a Ké­ményseprő Vállalat szakvéle­! ményét és egyebeket, már a napokban beköti a Gázmű. j Hogy ki a hibás? Olyan sok- i mindenen múlik ez, kérem, a tervezés, az áttervezés, a | késedelmes kivitelezés ... I Gömöri János építési cso- j portvezető: | — Igen, mi vagyunk a be­| ruházó részéről illetékesek. ; A Gázmüvekkel kapcsolatos ) problémák merültek fel. ők az üzemelést engedélyező ha- j tóság ... Hogy kinek kell be- ' szereznie? A kivitelezőnek ■ kell a papírokat beszereznie. i Eljuttatni a Gázműnek, ott ' meg pontosan arra hivatkoz- j nak. hogy nem kapták meg ... i Szükséges még a kezelési | utasítás. Haller József, a Gázművek I műszaki ellenőrzési csoport- i jának vezetője: — Ha .megvannak az en- j gedélykérö és egyéb szüksé- ' ges papírok, mi azonnal ki- | adjuk az üzembehelyezési j engedélyt a vállalat egy má­I sik csoportjának, az épület--- I gépész csoportnak. Hogy mennyi idő ez? Ha sok élet- veszélyes helyhez hívják őket, egy-két nap is beletelik... — Szükséges még ehhez valami? — Semmi. A beadott pa­pírok után 2—3 órát vesz igénybe, hogy megvizsgáljuk, kiadhatjuk-e az engedélyt. (Gyors számítást végzek. Két hete az utolsó „hiánycik­ket” is beépítették. Két nap alatt megindulhatott volna a i fűtés, ha ...) | — És vajon a papírügve­1 két nem lehet a fűtőbsrende- ! zés teljes elkészülése előtt elintézni? / — Pillanat — mondja Hal­ler József — igen, most néz­tük meg, hogy valóban nincs itt semmi papír. Tehát mit is kérdezett? Igen. nos ha ez én véleményemre kíváncsi, szerintem ezt már régesrég el kellett volna intézni... * | Ha az Olvasó azt mondja. I ez neki magas, nem tudok : mit felelni rá. Csökönvösen ! ismételgetem magamban a i Nagy Tanulságot: tengerikí­■ gyóval az égvilágon semmit | se lehet kezdeni. Még fűteni , se. * Hallania Erzsébet A fejlesztés több lépcsőben történik Nyolcvanágyas idegosztály a mohácsi kórházban A Tolbuhin" útra befordul­va, végig csúszkáltunk a hosz- szú egyenes, de nem veszély­telen, hóbuckás úton. Csupán egy szirénázó mentő előzött meg bennünket. Sietett Fe- rencsovics Bálintért, aki Or­sós Ferenc lakásán bicskájá­val mellbeszúrta magát. A Tolbuhin úton a város felé jövet az út jobboldalán szi- nültig telt kuka-edények hó­val betemetve, napok óta nem ürítették ki. Ezen az út­szakaszon több megálló van. Egyetlen egy nincs letakarít­va. A fehérhegyi busz meg­állónál — a kanyarban —, ahol a forduló járművek a járdára sodorják a fonnyadt havat, bizony nagyon sok utas térdig érő lucs-pocsban topogott. Nem irigyeltük őket. Láttuk viszont, hogy a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat székháza előtt a jár­dáról és a megállóról söpör­ték. kotorták az akadályokat. A Szabadság útoa a zebrát Az adott pénzügyi lehető­ségeket mérlegelve hogyan lehetne fejleszteni a mohácsi járásban és a városban a fekvő- és járóbetegellátást? — ezt a kérdést vitatta meg tegnap a Mohácsi járási és városi Tanács végrehajtóbi­zottsága. Dr. Csete Béla, a mohácsi kórház igazgató-főorvosa el­mondotta, hogy a kórháznak jelenleg 310 ágya van. Ez az intézmény Baranya egyik leg­nagyobb egészségügyi létesít­ménye. A kórház, megszűnt zárt intézmény lenni, meg­teremtődött a kórházi, a ren­delőintézeti és körzeti orvosi munkaegység, azaz úgyneve­zett poliklinikai egység lett. Az elmúlt években kor­szerű, gyorsabb és eredmé­nyesebb gyógyítást szolgáló létesítményeket hoztak létre: ilyen például a korszerű mű­tő az ott felállított röntgen- készülék, a modern, minden igényt kielégítő laboratórium. Létrejött a 28 ágyas fertőző gyermekosztály. 12 orvos szer­zett szakorvosi képesítést. — Gondot okoz az. hogy a la­káshiány miatt több jólkép- zett orvos elhagyta a kórhá­zat. Ugyancsak nagy problé­ma a szakképzett ápolónők hiánya. A fejlesztés több lépcsőben valósul meg. Először, a kór­házban 80 ágyas ideg-elme- osztály létesül. Ezzel egyidő- ben kívánják megoldani a fűtés centralizálását is. A fő­épület déli részén egy három- szintes épületet terveznek: a felső szinten lenne a szülé­szet, nőgyógyászat, a közép­sőn a sebészeti- és belgyó­gyászati osztályok, a föld­szinten pedig az üzemi ét­kezde. (Mécs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom