Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
Dtinammt napio 1969. december II. BARANYAI KASTÉLYOK ÉS UDVARHÁZAK... BÜKKÖSD TŰNT IDŐK VAROSA Az előparkban a félméteres hó sem takarja el a hosszú őszön bimbózásnak indult rózsatöveket. A zöld levelek „harsognak” a tehér takarón, mint a gyerekek bent, a szélviharban nyöszörgő közel 200 éves kastélyban. Csizmák sorakoznak az egykori kocsibejáró fakockáin. Kicsi,. nagy, fehér, fekete. Az igazgató lábával mutatja: ez intézeti, ez külső. — Ez a szakadt itt, hová való? — Intézeti. De kicserélheti a gazdája bármikor. — Talán egy kicsit túlzás is, hiszen kevésbé vigyáznak így — meditál Raffai Ernő, a gyermekotthon igazgatója. — Tudja milyen öröm volt, amikor kiosztottuk? A kicsik táncoltak a hóban. A nagyobbak a tükör előtt vizsgálták jól áll-e a lábukon ... Húsz pár csizma a fakockákon. Szemben a falon Magyarország térképe. Zászlók jelölik a már felszabadult helyiségeket. A 25 éves évfordulón mindegyik megkapja a magáét. — A gyerekek csinálják. — Jobb, mintha szöknének ... Raffai Ernő fürkészye figyel. Jobb tisztázni, a gyermekotthoni háború ügyét. — Az elmúlt évben 16 gyerek szökött meg. A gyerekek nyugtalanok voltak, a nevelőtestületben fellobbanó ellentétek miatt. Elmúlt. Rendet tettünk magunk között. Jó a hangulat, jók a gyerekek. Hiába: a 31 alkalmazott közül 28 nő és 150 gyerek, akikből nő lesz, vagy máris az — teszi hozzá elgondolkodva az igazgató. Nem könnyű. Mozaikok, intarziás parkett, kopott falépcsők futnak lábunk alatt. Barokk rézkilincsek ... ajtók nyílnak és csukódnak. Az egykori lovagterem — régi bálok fogadások színhelye — egész mélységében elfoglalja a kastély középső szárnyát. Most tornaterem. — Mikor voltál otthon? Joós Erzsikét kérdem. Barna, riadtszemű, 12 éves gyerek. Egy pillanat alatt az egész osztály körülöttem. — Én is az újságba akarok kerülni. — Én is! — Bácsi! A Kisbabszit Írja be! Azért mert kedves, okos, aranyos kislány és „férfiat- lan”. — Mi az, hogy férfiatlan? — Hát férfiatlan. Gyerekek. Persze, hogy férfiatlanok. Sajnos apátlanok és anyátlanok is. Hiába a csizma, kitűnő ebéd, rózsaszín szobák, kék szobák. Gvuradinovics Izabella 1965 óta él itt. ö az „otthon tanács” elnöke. Szeme melegbarna, mint haja. Jeles tanuló. Jövőre kereskedelmi szakközépiskolába szeretne Pécsen járni. — Hány ruhád van? — Sok. Pulóverek, aljak. Minden... — Otthon? — Szüleim tsz-ben dolgoz- ' nak. Három fiú és egy lány- j testvérem van. Szobánk? Szo- i bánk az egy ... — Jobb itt, mint otthon? — Nem jobb, de már megszoktam. Nem. nem szeretek Bükkösdön kimenőre menni. Ismerek itt mindent. Pécsre szeretnék... — Tudod, kik éltek itt régebben? | — Gazdagok. j — Szeretnél grófkisasszony j lenni? Szeretnéd, ha tiéd lengne ez a kastély? — Ném. Pécsett szeretnék I majd albérletben lakni! Fehér lovak kapálják a ha- i vat a kastély udvarán. Palackokat vesznek le a szánról. Gyerekek havat lapátolnak. Az igazgató csendesen mondja: Belláék tizenegyen vannak testvérek. Kanász az apja. Az udvarról fel lehet látni a dombra. Ott van valahol az omladozó, csodálatos szépségű kápolna. A nép suttogta, hogy itt temették el Teslér László plébánost, Vörösmarty testi-lelki jóbarátját, aki Bükkösdön meglátogatta a plébánost. A kastélyban állandóan lángolt a szabadság szelleme. Petróvszky Zsigmond. aki 1786—87-ben építette, a későbbi tulajdonosok, a XIX. századbeli Jeszenszkyek egyaránt szabadszellemű magyarok voltak. Teslér László 1848-ban nemzeti lobogó alatt vezette Palánkra a kaszával, kapával felfegyverzett parasztokat. Később emiatt he- lesfai présházában kellett öreg napjait leélnie. A pince | szemöldök fájában talán még ma is látható Vörösmarty bicskával bevésett neve. A | költő itt is meglátogatta ba- I rátját. A néphit szerint ott I is szenvedett ki ellenségei | mércétől a szabadságszerető i plébános. ! A százados fák nyakunkba rázzák puha terhüket. Mondják. hogy tervbe vették: rendbehozzák a parkot. Eredeti szépségében .. . Kitűnő talaj ez Gazdag. Az eeész birtok ilven volt. Egyik helyen fehér agvagot. másikon zöld márványt reitett. Az itteni márványból kicsiny tábla jelöli a ré<d r>é''«-toj-toi temetőben Lickl György zeneszerző. a pécsi Székesegyház egvkori karnagyának sírját. Most volt születésének 200. évfordulója. ' A kaolin — vagy más. ki tudja? — rokonságot teremtett a Porcé'ángvárral. Rendszeresen kijárnak Bükkösére. Soha üres kézzel nem men- I nek. Karácsonyra is 16 gyereket visznek porcelángvári „szülők” otthonukba, ök fedeznék fel a lovagteremben levő gvönvörű kályhát. Az „ő majolikájuk”. A kapuból visszanézek. A gyerekzsivaj elhalt. Fisher von Erlach, Mária Terézia egykori építésze csodálatosan i szép alkotása kopott falak- I kai, mogorván takarózik a hóval. Homlokzatának mérsékelt díszítése jelzi, hogy a barokk kor végén épült. Valahol hallottam, hogy Gras- salkovich-kori típust képviselt ... Fő azonban az, hogy a gyerekek „grófkisasszonyként” érezzék itt magukat... Lombos! Jenő A PÉCSI KESZTYŰGYÁR Központ! üzeme FELVESZ késsel varró kesstyűvarrónőket Felvétel: Pécs, Vincze n. 11—29. szám alatt. Kesztyűvarró tanfolyamra Jelentkezést elfogadunk. Hatvanezer kilométeres magyar - „víziét" A jófejű kisdiák köny- nyen elsorolja hazai folyótokat, hiszen csak alig 30 elnevezést kell meg je- , gyeznie. Nagy bajba ke-^í rülne azonban hogyha a tanár a folyók magyar j szakaszának hosszát tuda- ; kolná, de tanítója is zavarba jönne, ha az összes ; magyar vízfolyás számát, í hosszát kellene megmon- j dania. Nincs is még teljes < körű összesítő, s csak hosz- í szas búvárkodással, sok- } féle nyilvántartásból lehet $ kinyomozni ezeket az ada- < tokai Meglepő számok. 5 Kiderült, hogy a Föld ; egyenlítőjét majdnem í másfélszeresen érnék- kö- < rül a magyar vízfolyások, < tehát csaknem 60 ezer ki- | lométer hosszú vízmeder j hálózza be hazánk terüle- í tét. A folyók rövidek, együttvéve is mindössze 2800 kilométer hosszú folyómeder l szállít vizet magyar terű- > létén. A patakok, erek, csermelyek hálózata már jóval kiterjedtebb, összesen 26 315 kilométer hosz- szú. Legtöbbjében nyáron másodpercenként alig 2— 5 liter víz csörgedez, de haragos kedvükben jobban megduzzadnak, mint a folyók. A Duna nagy áradása legfeljebb 12—I4-szer annyi vizet szállít, mint nyári sekélyes időben. A patakok nyári vizét azonban több mint ezerszeresére megdagasztja egy-egy kiadós felhőszakadás. Egy híres némef természettudós Francia forradalmárnak vélték, ezért letartóztatták, és a pécsi vármegyeházán tartottá* fogva mintegy négy hónapon át a megyénkbe látogató kiváló német természettudóst Hof mannsegget, aki 1793-ban azzal a céllal utazott Magyarországra, hogy híres állat-, növény- és ásványgyűjteményét magyar anyaggal kiegészítse. A francia forradalomtól vemhes időben kémnek nézték, iratai sem voltak rendben, s ezárt addig is, amíg a bécsi királyi kancellária Hofmannsegg személyazonosságát nem igazolta, Pécsett tartották. Annyira megtetszett neki Pécs, hogy szaba- donbocsátása után továbbra is itt maradt, sőt később többször is városunkba látogatott. így ír a 176 év előtti Pécsről: „Ez egy közép- nagyságú város gyönyörű vidéken, a legszebbek egyikén, aminőket Magyarországon láttam; egy hegy lábánál fekszik, köröskörül a legszebb változatban szőlőhegyek és mezők, szép sziklapatakok és csermelyek. A bor tűrhető, a víz jó, a gyümölcs pedig temérdek.” Hofmannsegg hosszú itt- tartózkodása alatt bejáratos lett az akkori híres pécsi családokhoz. Nővéréhez írt leveleiben beszámol arról, hogy milyen volt a társadalmi élet Pécsett. A társalgási központ a mai Megyei Tanács épülete helyén állott egyemeletes ház. Czindery Rókusnak, a megye leggazdagabb földesurának háza volt Ebben a házban fogadta vendégeit a víg özvegy, aki rendkívül elegáns, nagyműveltségű hölgy hírében állott. Hofmannsegg szerint Czinderyné „teljesen nagyvilági nő, aki eszes, rendkívül kedveli az irodalmat és a nyelvészetet is." Majd megjegyzi: „Egy zongorához vehettek, amelynél az egyik kisasszony éppen leckét vett... A hangjegypolcon különféle, a legjobb Mozart- és Pleil- féle szonáták és variációk feküdtek, amelyek közül egynéhányat eljátszottam, ahogy lehetett. Azután Petőné énekelt kellemes hangon, utána pedig igen jól bebútorozott szobákba vonultunk vissza sakkot játszani”. Angol orvos a Koronában A Tolna és Szigetvár irányában közlekedő gyorskocsi a Magyar Korona vendégfogadó előtt tette le az ország- I járó útján Pécsre érkezett an- 1 goi orvost, Richard Bright- ] et. Mindez 155 évvel ezelőtt, 1814-ben történt. >A mai Kórház tér és az Alkotmány utca sarkán levő, még ma is létező épület akkor a Dürnbacher család birtokában volt. A beszálló vendéglő egyik boltíves szobájában szerény szállást kapott az angol orvos. Másnap meglepetve tapasztalté, hogy egy török dzsámi és minaret közelében aludt. Városunkban egy angolul tudó, tollforgató káptalani tiszttartó, Kölesy Vince kalauzolta. Bright 1818-ban kiadott: Travels from Vienna through Lower Hungary c. díszes kiállítású könyvében éles megfigyelő készséggel rántja le a leplet a város társadalmi életéről, melyet szerinte a kasztszellem jellemez. A csekély számú, zárkózott életet élő nemesség nem érintkezett a polgársággal. Kevesli a közkerteket és sétatereket, pedig éppen ittlétekor nyílt meg a mai Rákóczi út 56. számú ház telkén a Czinde- ry-kert, amely hosszú ideig a pécsiek kedvelt szórakozó helye volt. Egyik pécsi heti vásáron feltűnt az angol orvosnak a Pécs környéki parasztnők színes, tarka viseleté. Rudolf trónörökös Dályokon Ezzel a falusi népviselettel kapcsolatosan említi Várady Ferenc, hogy a dályoki asz- szonyok bizarr szoknyahordása feltűnt Rudolf trónörökösnek is, aki Tizenöt nap a Dunán c. munkájában így ír erről: „Nálunk senkisem ütközik meg, ha a nők fátyolo- zatlan ábrázattal jelennek meg a férfiak előtt; ellenben nemigen tekinthetnék közönséges szokásnak, ha hölgyeink egyetlen, legfeljebb térden felül érő köntöskét hordanának, amelynek méghozzá mindkét combjuk hosz- szában — á la szép Heléna — egész csípelyőkig menő mithologiai hasítéka volna. Ezek a sokacnők másként gondolkoznak. Illetlennek tartják, hogy arcuk födetlen legyen ... testük többi részét azután egyetlen szoknya takarja, mely tulajdonképpen két, jóval térden fölül érő kötőből áll. Az egyik elül, a másik hátul fityeg; közöttük pedig combjaik hosszában szabad tér. nyílik, minthogy az ing használatának intézménye e falvakig még nem jutott él”. Éjjeliőröket, nyugdíjasokat is alkalmaz a Barr.nya megye) Állam! építőipari Vállalat Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a rendészeten. Pécs. Rákóczi út 5*. Az ezeréves jussért V magvar parasztság évszázados álma, a felszabadulás után valóra vált. A földreform véglegesen felszámolta a feudalizmussal terhelt régi. úri Magyarországot és a földet jogos tulajdonosának juttatta. Az 1945. évi dél-dunántúli földreform végrehajtása több tekintetben eltér a keletebbre eső területeken lezailott földretormtól. Mel”ek ezek a sajátosságok? A fök'r fo"m valakivel kés”vb zajlott le, mtot a Hu"a—T!sza közér ér a Tiszántúlon, mert az 1945 évi márciusi német balatoni ellentámadás hátráltatta azt. Ennek következtében a földreform első számú mozgatói, motorjai, a Magyar Kommunista Párt falusi szervezetei is később alakultak meg, s a földreform első szakaszában a szervezetek számában és taglétszámban is elmaradt a tiszántúli pártszervezetektől. A földreform Dél-Dunántúlon összefonódott a német lakosság volksbundistává lett részének kitelepítésével és új családok betelepítésével. A reakció elemei nagyobb ellenállást f": tettek ki a földreformmal szemben, mint a ’■eletebbre eső területeken. Mindezeket a tényezőket tetézte Dél-Dunántúlon a paraszti radikalizmus hiánya. A nagy paraszti tömegek — közöttük a szegényparasztság —. nem járták ki a felszabadulás előtt azoknak a poll| tikai harcoknak az iskoláit, ! amelyek előmozdították vol- i na politikai öntudatuk, aktivitásuk, bátorságuk fokozását. Ennek alapján számos ) olyan esettel találkozhatunk, ’ hogy az igényjogosult parasztokat reakciós elemek le tudták beszélni a föld igényléséről. Lényeges különbség van a kapott és a kiharcolt föld következtében beállt politikai I tudat között. Dél-Dunántúl, j de egész Dunántúl szegényes középparasztsága kapta a [ földet. Elvétve találunk olyan , eseteket, ametoek szerint az 1945. márciusi földreformrendelet előtt már hozzáláttak volna a földek kiosztásához. Ezt a helyzetet elősegítette a Kisgazdapárt „törvényt tisztelő, magár tulajdont féltő” po'itikáia is. Hiszen a Kis"E-darárt országos vezéralakjai érően Bmanvá- ban, Nrgv Ferenc Bissén, Kovács Béla Patacson gazdálkodtak. A politika útvesztőiben járatlan, minden megelőző kormányzat alatt kisemmizett, alázatosságra hajlított gerincű, megfélemlített, százszor becsapott és joggal bizalmatlan baranyai, agrárszegénység 1945 márciusától gyors léptekkel indult meg a politikai fejlődés útján. Baranya megyében 1945. novemberéig — leszámítva a telepeseket — 13 937 szegényparaszt család kapott földet. Ezek közül gazdasági cseléd 2805 család, mezőgazdasági munkás 4416 család, törpebirtokos 4202 család, kisbirtokos 1330 család, mezőgazdasági iparos 1184 család. Ha a családok számát megszorozzuk néggyel — bár a gazdasági cselédeknél nem volt ritka a 6—8 tagú család sem —, megkapjuk, hogy 55 748 egyént érintett közvetlenül a földosztás, az összlakosságnak mintegy 26 százalékát. Ez a szám a valóságban jóval nagyobb volt. a megindult telepítés miatt. A Volksbund tagjaitól Magyarország egész területén 1945 őszéig 33 308 gazdaságot koboztak el — 176 781 katasztrális hold területtel. Ebből Baranya 9115 gazdaság és 44 366 katasztrális hold jut, tehát az elkobzott gazdaságok 27 százaléka, az elkobzott földterület 26 százaléka. A kitelepítés és a betelepítés nagyon bonyolulttá, szövevényessé tette a földreformot. Baranya megye egész területe 697 458 katasztrális hold volt, s ebből felosztottak 255 498 katasztrális holdat, az összterület 32,3 százalékát. — Tehát jogosan beszélhetünk új honfoglalásról, amely alapvetően megváltoztatta az osztályviszonyokat. felszámolta a nagybirtokrendszert, s vele együtt a nagybirtokos, feudális osztályt is. A földreformmal egyidőben megindult az újonnan föld- hözjuttatottak pártokba szervezése. A rendelkezésre álló adatok alapján 1945-ben Baranyában az újgazdák 49 százaléka a Kisgazdapárt. 24 százaléka a Nemzeti Paraszt- párt. 18 százaléka a Kommunista Párt, 16 százaléka a Szociáldemokrata Párt tagjai sorába tartozott, mintegy 2 százaléka pártonkívüli volt A Kisgazdapártnak ezek a tömegei általában a haladás oldalán állottak, s a munkás- osztály mellett a demokratikus átalakulás tömegbázisát képezték. A baranyai parasztság 1945 tavaszán már a saját földjén szántott. Az fogta az ekeszarvát, akié a föld volt. Bár az ekevas ki is vetet' még néha egy-egy fel nem robbant aknát, fel nem robbant gránátot, s meg keljeti még kerülni az elhagyott horogkeresztes páncélost, senki nem vitathatta, hogy a parasztság életében is alapvetően új korszak kezdődött A legszebb szavakat csak a költő találhatta erre. Illvés Gyula dunántúli körútja után írta: Megy az eke megy a magya- sorról-sorra Lankadatlan, m<rtha puszta szerszám volna. Fogy az ugar, nő a szántás, telve terjed. Magyarország, most írják a történelmed. Fehér István
