Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

Dtinammt napio 1969. december II. BARANYAI KASTÉLYOK ÉS UDVARHÁZAK... BÜKKÖSD TŰNT IDŐK VAROSA Az előparkban a félméteres hó sem takarja el a hosszú őszön bimbózásnak indult ró­zsatöveket. A zöld levelek „harsognak” a tehér takarón, mint a gyerekek bent, a szél­viharban nyöszörgő közel 200 éves kastélyban. Csizmák sorakoznak az egykori kocsibejáró fakoc­káin. Kicsi,. nagy, fehér, fe­kete. Az igazgató lábával mutatja: ez intézeti, ez külső. — Ez a szakadt itt, hová való? — Intézeti. De kicserélheti a gazdája bármikor. — Talán egy kicsit túlzás is, hiszen kevésbé vigyáznak így — meditál Raffai Ernő, a gyer­mekotthon igazgatója. — Tudja milyen öröm volt, amikor kiosztottuk? A kicsik táncoltak a hóban. A nagyob­bak a tükör előtt vizsgálták jól áll-e a lábukon ... Húsz pár csizma a fakoc­kákon. Szemben a falon Ma­gyarország térképe. Zászlók jelölik a már felszabadult helyiségeket. A 25 éves év­fordulón mindegyik megkap­ja a magáét. — A gyerekek csinálják. — Jobb, mintha szökné­nek ... Raffai Ernő fürkészye fi­gyel. Jobb tisztázni, a gyer­mekotthoni háború ügyét. — Az elmúlt évben 16 gye­rek szökött meg. A gyerekek nyugtalanok voltak, a nevelő­testületben fellobbanó ellen­tétek miatt. Elmúlt. Rendet tettünk magunk között. Jó a hangulat, jók a gyerekek. Hiába: a 31 alkalmazott kö­zül 28 nő és 150 gyerek, akikből nő lesz, vagy máris az — teszi hozzá elgondol­kodva az igazgató. Nem könnyű. Mozaikok, intarziás parkett, kopott falépcsők fut­nak lábunk alatt. Barokk rézkilincsek ... ajtók nyílnak és csukódnak. Az egykori lo­vagterem — régi bálok foga­dások színhelye — egész mélységében elfoglalja a kas­tély középső szárnyát. Most tornaterem. — Mikor voltál otthon? Joós Erzsikét kérdem. Barna, riadtszemű, 12 éves gyerek. Egy pillanat alatt az egész osztály körülöttem. — Én is az újságba akarok kerülni. — Én is! — Bácsi! A Kisbabszit Írja be! Azért mert kedves, okos, aranyos kislány és „férfiat- lan”. — Mi az, hogy férfiatlan? — Hát férfiatlan. Gyerekek. Persze, hogy férfiatlanok. Sajnos apátlanok és anyátlanok is. Hiába a csizma, kitűnő ebéd, rózsa­szín szobák, kék szobák. Gvuradinovics Izabella 1965 óta él itt. ö az „otthon ta­nács” elnöke. Szeme meleg­barna, mint haja. Jeles ta­nuló. Jövőre kereskedelmi szakközépiskolába szeretne Pécsen járni. — Hány ruhád van? — Sok. Pulóverek, aljak. Minden... — Otthon? — Szüleim tsz-ben dolgoz- ' nak. Három fiú és egy lány- j testvérem van. Szobánk? Szo- i bánk az egy ... — Jobb itt, mint otthon? — Nem jobb, de már meg­szoktam. Nem. nem szeretek Bükkösdön kimenőre menni. Ismerek itt mindent. Pécsre szeretnék... — Tudod, kik éltek itt ré­gebben? | — Gazdagok. j — Szeretnél grófkisasszony j lenni? Szeretnéd, ha tiéd len­gne ez a kastély? — Ném. Pécsett szeretnék I majd albérletben lakni! Fehér lovak kapálják a ha- i vat a kastély udvarán. Pa­lackokat vesznek le a szán­ról. Gyerekek havat lapátol­nak. Az igazgató csendesen mondja: Belláék tizenegyen vannak testvérek. Kanász az apja. Az udvarról fel lehet látni a dombra. Ott van valahol az omladozó, csodálatos szépsé­gű kápolna. A nép suttogta, hogy itt temették el Teslér László plébánost, Vörösmarty testi-lelki jóbarátját, aki Bükkösdön meglátogatta a plébánost. A kastélyban ál­landóan lángolt a szabadság szelleme. Petróvszky Zsigmond. aki 1786—87-ben építette, a ké­sőbbi tulajdonosok, a XIX. századbeli Jeszenszkyek egy­aránt szabadszellemű magya­rok voltak. Teslér László 1848-ban nemzeti lobogó alatt vezette Palánkra a kaszával, kapával felfegyverzett pa­rasztokat. Később emiatt he- lesfai présházában kellett öreg napjait leélnie. A pince | szemöldök fájában talán még ma is látható Vörösmarty bicskával bevésett neve. A | költő itt is meglátogatta ba- I rátját. A néphit szerint ott I is szenvedett ki ellenségei | mércétől a szabadságszerető i plébános. ! A százados fák nyakunkba rázzák puha terhüket. Mond­ják. hogy tervbe vették: rendbehozzák a parkot. Ere­deti szépségében .. . Kitűnő talaj ez Gazdag. Az eeész birtok ilven volt. Egyik he­lyen fehér agvagot. másikon zöld márványt reitett. Az it­teni márványból kicsiny táb­la jelöli a ré<d r>é''«-toj-toi temetőben Lickl György ze­neszerző. a pécsi Székesegy­ház egvkori karnagyának sír­ját. Most volt születésének 200. évfordulója. ' A kaolin — vagy más. ki tudja? — rokonságot terem­tett a Porcé'ángvárral. Rend­szeresen kijárnak Bükkösére. Soha üres kézzel nem men- I nek. Karácsonyra is 16 gye­reket visznek porcelángvári „szülők” otthonukba, ök fe­deznék fel a lovagteremben levő gvönvörű kályhát. Az „ő majolikájuk”. A kapuból visszanézek. A gyerekzsivaj elhalt. Fisher von Erlach, Mária Terézia egykori építésze csodálatosan i szép alkotása kopott falak- I kai, mogorván takarózik a hóval. Homlokzatának mér­sékelt díszítése jelzi, hogy a barokk kor végén épült. Va­lahol hallottam, hogy Gras- salkovich-kori típust képvi­selt ... Fő azonban az, hogy a gyerekek „grófkisasszony­ként” érezzék itt magukat... Lombos! Jenő A PÉCSI KESZTYŰGYÁR Központ! üzeme FELVESZ késsel varró kesstyűvarrónőket Felvétel: Pécs, Vincze n. 11—29. szám alatt. Kesztyűvarró tanfolyamra Jelentkezést elfogadunk. Hatvanezer kilométeres magyar - „víziét" A jófejű kisdiák köny- nyen elsorolja hazai fo­lyótokat, hiszen csak alig 30 elnevezést kell meg je- , gyeznie. Nagy bajba ke-^í rülne azonban hogyha a tanár a folyók magyar j szakaszának hosszát tuda- ; kolná, de tanítója is za­varba jönne, ha az összes ; magyar vízfolyás számát, í hosszát kellene megmon- j dania. Nincs is még teljes < körű összesítő, s csak hosz- í szas búvárkodással, sok- } féle nyilvántartásból lehet $ kinyomozni ezeket az ada- < tokai Meglepő számok. 5 Kiderült, hogy a Föld ; egyenlítőjét majdnem í másfélszeresen érnék- kö- < rül a magyar vízfolyások, < tehát csaknem 60 ezer ki- | lométer hosszú vízmeder j hálózza be hazánk terüle- í tét. A folyók rövidek, együtt­véve is mindössze 2800 ki­lométer hosszú folyómeder l szállít vizet magyar terű- > létén. A patakok, erek, csermelyek hálózata már jóval kiterjedtebb, össze­sen 26 315 kilométer hosz- szú. Legtöbbjében nyáron másodpercenként alig 2— 5 liter víz csörgedez, de haragos kedvükben jobban megduzzadnak, mint a fo­lyók. A Duna nagy ára­dása legfeljebb 12—I4-szer annyi vizet szállít, mint nyári sekélyes időben. A patakok nyári vizét azon­ban több mint ezerszere­sére megdagasztja egy-egy kiadós felhőszakadás. Egy híres némef természettudós Francia forradalmárnak vélték, ezért letartóztatták, és a pécsi vármegyeházán tartottá* fogva mintegy négy hónapon át a megyénkbe lá­togató kiváló német termé­szettudóst Hof mannsegget, aki 1793-ban azzal a céllal utazott Magyarországra, hogy híres állat-, növény- és ás­ványgyűjteményét magyar anyaggal kiegészítse. A fran­cia forradalomtól vemhes időben kémnek nézték, ira­tai sem voltak rendben, s ezárt addig is, amíg a bécsi királyi kancellária Hofmannsegg személyazonos­ságát nem igazolta, Pécsett tartották. Annyira megtet­szett neki Pécs, hogy szaba- donbocsátása után továbbra is itt maradt, sőt később többször is városunkba lá­togatott. így ír a 176 év előt­ti Pécsről: „Ez egy közép- nagyságú város gyönyörű vi­déken, a legszebbek egyikén, aminőket Magyarországon láttam; egy hegy lábánál fek­szik, köröskörül a legszebb változatban szőlőhegyek és mezők, szép sziklapatakok és csermelyek. A bor tűrhető, a víz jó, a gyümölcs pedig temérdek.” Hofmannsegg hosszú itt- tartózkodása alatt bejáratos lett az akkori híres pécsi családokhoz. Nővéréhez írt leveleiben beszámol arról, hogy milyen volt a társadal­mi élet Pécsett. A társalgási központ a mai Megyei Ta­nács épülete helyén állott egyemeletes ház. Czindery Rókusnak, a megye leggaz­dagabb földesurának háza volt Ebben a házban fogad­ta vendégeit a víg özvegy, aki rendkívül elegáns, nagy­műveltségű hölgy hírében ál­lott. Hofmannsegg szerint Czinderyné „teljesen nagyvi­lági nő, aki eszes, rendkívül kedveli az irodalmat és a nyelvészetet is." Majd meg­jegyzi: „Egy zongorához ve­hettek, amelynél az egyik kisasszony éppen leckét vett... A hangjegypolcon különféle, a legjobb Mozart- és Pleil- féle szonáták és variációk fe­küdtek, amelyek közül egy­néhányat eljátszottam, ahogy lehetett. Azután Petőné éne­kelt kellemes hangon, utána pedig igen jól bebútorozott szobákba vonultunk vissza sakkot játszani”. Angol orvos a Koronában A Tolna és Szigetvár irá­nyában közlekedő gyorskocsi a Magyar Korona vendégfo­gadó előtt tette le az ország- I járó útján Pécsre érkezett an- 1 goi orvost, Richard Bright- ] et. Mindez 155 évvel ezelőtt, 1814-ben történt. >A mai Kórház tér és az Alkotmány utca sarkán levő, még ma is létező épület ak­kor a Dürnbacher család bir­tokában volt. A beszálló ven­déglő egyik boltíves szobájá­ban szerény szállást kapott az angol orvos. Másnap meg­lepetve tapasztalté, hogy egy török dzsámi és minaret kö­zelében aludt. Városunkban egy angolul tudó, tollforgató káptalani tiszttartó, Kölesy Vince kalauzolta. Bright 1818-ban kiadott: Travels from Vienna through Lower Hungary c. díszes kiállítású könyvében éles megfigyelő készséggel rántja le a leplet a város társadal­mi életéről, melyet szerinte a kasztszellem jellemez. A cse­kély számú, zárkózott életet élő nemesség nem érintkezett a polgársággal. Kevesli a közkerteket és sétatereket, pe­dig éppen ittlétekor nyílt meg a mai Rákóczi út 56. számú ház telkén a Czinde- ry-kert, amely hosszú ideig a pécsiek kedvelt szórakozó helye volt. Egyik pécsi heti vásáron feltűnt az angol or­vosnak a Pécs környéki pa­rasztnők színes, tarka vise­leté. Rudolf trónörökös Dályokon Ezzel a falusi népviselettel kapcsolatosan említi Várady Ferenc, hogy a dályoki asz- szonyok bizarr szoknyahor­dása feltűnt Rudolf trónörö­kösnek is, aki Tizenöt nap a Dunán c. munkájában így ír erről: „Nálunk senkisem ütkö­zik meg, ha a nők fátyolo- zatlan ábrázattal jelennek meg a férfiak előtt; ellen­ben nemigen tekinthetnék kö­zönséges szokásnak, ha höl­gyeink egyetlen, legfeljebb térden felül érő köntöskét hordanának, amelynek még­hozzá mindkét combjuk hosz- szában — á la szép Heléna — egész csípelyőkig menő mithologiai hasítéka volna. Ezek a sokacnők másként gondolkoznak. Illetlennek tartják, hogy arcuk födetlen legyen ... testük többi részét azután egyetlen szoknya ta­karja, mely tulajdonképpen két, jóval térden fölül érő kötőből áll. Az egyik elül, a másik hátul fityeg; közöt­tük pedig combjaik hosszá­ban szabad tér. nyílik, mint­hogy az ing használatának intézménye e falvakig még nem jutott él”. Éjjeliőröket, nyugdíjasokat is alkalmaz a Barr.nya megye) Állam! építőipari Vállalat Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a rendészeten. Pécs. Rákóczi út 5*. Az ezeréves jussért V magvar parasztság év­százados álma, a felszabadu­lás után valóra vált. A föld­reform véglegesen felszámol­ta a feudalizmussal terhelt régi. úri Magyarországot és a földet jogos tulajdonosának juttatta. Az 1945. évi dél-dunántúli földreform végrehajtása több tekintetben eltér a keletebb­re eső területeken lezailott földretormtól. Mel”ek ezek a sajátosságok? A fök'r fo"m valakivel kés”vb zajlott le, mtot a Hu"a—T!sza közér ér a Tiszántúlon, mert az 1945 évi márciusi német balatoni ellentámadás hátráltatta azt. Ennek következtében a föld­reform első számú mozgatói, motorjai, a Magyar Kommu­nista Párt falusi szervezetei is később alakultak meg, s a földreform első szakaszában a szervezetek számában és taglétszámban is elmaradt a tiszántúli pártszervezetektől. A földreform Dél-Dunántúlon összefonódott a német lakos­ság volksbundistává lett ré­szének kitelepítésével és új családok betelepítésével. A reakció elemei nagyobb el­lenállást f": tettek ki a föld­reformmal szemben, mint a ’■eletebbre eső területeken. Mindezeket a tényezőket tetézte Dél-Dunántúlon a pa­raszti radikalizmus hiánya. A nagy paraszti tömegek — kö­zöttük a szegényparasztság —. nem járták ki a felsza­badulás előtt azoknak a poll­| tikai harcoknak az iskoláit, ! amelyek előmozdították vol- i na politikai öntudatuk, akti­vitásuk, bátorságuk fokozá­sát. Ennek alapján számos ) olyan esettel találkozhatunk, ’ hogy az igényjogosult parasz­tokat reakciós elemek le tud­ták beszélni a föld igénylésé­ről. Lényeges különbség van a kapott és a kiharcolt föld kö­vetkeztében beállt politikai I tudat között. Dél-Dunántúl, j de egész Dunántúl szegény­es középparasztsága kapta a [ földet. Elvétve találunk olyan , eseteket, ametoek szerint az 1945. márciusi földreform­rendelet előtt már hozzálát­tak volna a földek kiosztásá­hoz. Ezt a helyzetet elősegí­tette a Kisgazdapárt „tör­vényt tisztelő, magár tulaj­dont féltő” po'itikáia is. Hi­szen a Kis"E-darárt országos vezéralakjai érően Bmanvá- ban, Nrgv Ferenc Bissén, Kovács Béla Patacson gaz­dálkodtak. A politika útvesztőiben já­ratlan, minden megelőző kor­mányzat alatt kisemmizett, alázatosságra hajlított gerin­cű, megfélemlített, százszor becsapott és joggal bizalmat­lan baranyai, agrárszegény­ség 1945 márciusától gyors léptekkel indult meg a poli­tikai fejlődés útján. Baranya megyében 1945. novemberéig — leszámítva a telepeseket — 13 937 szegény­paraszt család kapott földet. Ezek közül gazdasági cseléd 2805 család, mezőgazdasági munkás 4416 család, törpebir­tokos 4202 család, kisbirtokos 1330 család, mezőgazdasági iparos 1184 család. Ha a csa­ládok számát megszorozzuk néggyel — bár a gazdasági cselédeknél nem volt ritka a 6—8 tagú család sem —, megkapjuk, hogy 55 748 egyént érintett közvetlenül a földosztás, az összlakosságnak mintegy 26 százalékát. Ez a szám a valóságban jóval na­gyobb volt. a megindult te­lepítés miatt. A Volksbund tagjaitól Magyarország egész területén 1945 őszéig 33 308 gazdaságot koboztak el — 176 781 katasztrális hold terü­lettel. Ebből Baranya 9115 gazdaság és 44 366 katasztrá­lis hold jut, tehát az elkob­zott gazdaságok 27 százaléka, az elkobzott földterület 26 százaléka. A kitelepítés és a betelepítés nagyon bonyolult­tá, szövevényessé tette a földreformot. Baranya megye egész terü­lete 697 458 katasztrális hold volt, s ebből felosztottak 255 498 katasztrális holdat, az összterület 32,3 százalékát. — Tehát jogosan beszélhetünk új honfoglalásról, amely alap­vetően megváltoztatta az osz­tályviszonyokat. felszámolta a nagybirtokrendszert, s vele együtt a nagybirtokos, feudá­lis osztályt is. A földreformmal egyidőben megindult az újonnan föld- hözjuttatottak pártokba szer­vezése. A rendelkezésre álló adatok alapján 1945-ben Ba­ranyában az újgazdák 49 szá­zaléka a Kisgazdapárt. 24 százaléka a Nemzeti Paraszt- párt. 18 százaléka a Kommu­nista Párt, 16 százaléka a Szociáldemokrata Párt tagjai sorába tartozott, mintegy 2 százaléka pártonkívüli volt A Kisgazdapártnak ezek a tömegei általában a haladás oldalán állottak, s a munkás- osztály mellett a demokra­tikus átalakulás tömegbázi­sát képezték. A baranyai parasztság 1945 tavaszán már a saját földjén szántott. Az fogta az eke­szarvát, akié a föld volt. Bár az ekevas ki is vetet' még néha egy-egy fel nem robbant aknát, fel nem rob­bant gránátot, s meg keljeti még kerülni az elhagyott ho­rogkeresztes páncélost, senki nem vitathatta, hogy a pa­rasztság életében is alapvető­en új korszak kezdődött A legszebb szavakat csak a köl­tő találhatta erre. Illvés Gyu­la dunántúli körútja után írta: Megy az eke megy a magya- sorról-sorra Lankadatlan, m<rtha puszta szerszám volna. Fogy az ugar, nő a szántás, telve terjed. Magyarország, most írják a történelmed. Fehér István

Next

/
Oldalképek
Tartalom