Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

1969. december 31. Dunantmt ncipio Elnőiesedés — alacsony alapbérek A pedagógusok helyzete Baranyában Sok a gyengén felszereli iskola — Mérlielő-e a pedagógusmunka hatékonysága? Néhány napja a Megyei Tanacs végrehajtó bizottsága elé került az az anyag, amely a baranyai pedagógusok élet- és munkakörülményeiről tar­talmazott rendkívül sok ér­tékes adatot, évek tapasztala­tainak és hónapok felmérő munkájának eredményét. A téma fontos, hiszen a pedagó­gusok szerepe az új ember formálásában, a pedagógia jelentősége a társadalom egé­szének alakulásában vitatha­tatlan. A pedagógusok az is­kolába járó felnőttek és gyermekek révén a lakosság egyötödével érintkeznek nap mint nap, hatásuk jelentősé­ge tehát szintén nyilvánvaló. „Pénz beszél“ A közmondás alapbölcses­sége ma is érvényes, hiszen az életszínvonalat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ba­ranyában is, amikor meg­vizsgálták ezt a kérdéskomp­lexumot, mindenekelőtt a pe­dagógusok jövedelmével, bé­rezésével, életszínvonalával foglalkoztak. Megyénkben összesen 2589 nevelő dolgozik, ebből 1966 tanító és tanár az általános iskolákban. Övónő 265, kö­zépiskolai tanár 141 él és dol­gozik a megyében, a többiek nevelőotthonokban, kollégiu­mokban, gyógypedagógiai in­tézetekben, zeneiskolákban stb. Többségük a felszabadu­lás után szerzett diplomát, átlagos életkoruk is ennek megfelelően 30—35 év között van. A pedagógusok viszonylag alacsony fizetése évek óta is­mert tény. Az 1959-es bér­rendezést az 1966-os fizetés- emelés követte, amely sokat javított a helyzeten, mégsem lehet ma sem azt mondani, hogy a pedagógusok anyagi megbecsülése arányaiban és mennyiségében kielégítő. Az 1968-as adatok szerint a pe­dagógusok alapbére — amely magában foglalja a törzsfi­zetést és a pótlékokat — 1914 forint volt, ami az országos alapátlagbérnél 42 forinttal alacsonyabb. (Noha 1966-hoz viszonyítva 5,7 százalékkal emelkedtek a pedagógus át­lagbérek.) Minden részletkér­dést is figyelembe véve, az derül ki, hogy a pedagógu­soknál a bérek növekedése jóval lassúbb ütemű, mint más értelmiségi kategóriák­ban, és a felső határ is ala­csonyabb. A pedagógusok életszínvo­nalának egyik fontos ténye­zője a lakáshelyzet. Ez, ugyan az elmúlt időben sokat ja­vult: a megye pedagógusai­nak 94,5 százaléka rendelke­zik lakással. Nagy gond azon­ban az egyedülálló pedagó­gusok lakáshelyzete, akik sok­szor szerény keresetükből ma­gas albérleti díjakat kényte­lenek fizetni. Szombathelyen és Szolnokon egy idő óta ki­tűnő kezdeményezés hódított tért, az ugyanis, hogy az egyedülálló pedagógusok ket- ten-hárman kapnak egy la­kást — ezt az ötletet meg kellene Baranya városaiban is valósítani. Munkakörülmények Az iskolák állapota és fel- \ szereltsége nem megfelelő. A szükséges felszerelések, szem- | léltető és taneszközök 63 szá­zaléka hiányzik a megye ál- 1 talános. és 54 százaléka á megye középiskoláiban. — A nevelői könyvtárak nagyré­sze például elavult kéziköny­vekből áll, s nagyon lassan gyarapszik, hiszen évente még 300 forintot sem ér el átla­gosan az az összeg, amit a könyvtárakra lehet fordítani Sok más körülmény, többek , között a sok túlóra is akadá­lyozza. hogy az órákra való folyamatos felkészülés idejé­nek akár csak a felét is ki- \ tefiye a rendszeres önképzés. 1 Újabban jelentkeznek azok a gondok, amelyek a pedagó­guspálya tagadhatatlan és megállíthatatlan elnőiesedé­sével járnak. (Az általános iskolában 63,5, a középisko­lában 49 százalék a nők ará­nya.) Különösen a gyermek- gondozási segély igénybevéte­lével hárultak váratlan ne­hézségek egyes tantestületek­re, de nagy általánosságban is igaz az, hogy a túlnyomó- részt otthon is jobban leter­helt pedagógusnők nagyobb aránya miatt a pedagógus- társadalom túlterheltsége is fokozottabb. A presztízs Van-e kellő társadalmi megbecsülése a pedagóguspá­lyának? Nincs — hangzik a szigorú válasz. így igaz: egy­részt még mindig úgy véle­kednek sokan, hogy mivel a pedagógusok aránylag keve­set keresnek, munkájuk nem is olyan értékes, hogy na­gyobb tiszteletet érdemelne. Másrészt valóban vannak nem a pályára való pedagógusok, erről a pályáról viszont „al­kalmatlanság címén szinte ismeretlen az elbocsátás. Fel­tehetően kevesebb gyenge ne­velő lenne, ha a tanárképző főiskolákon és egyetemeken bevezetnék a pályaalkalmas­sági vizsgálatot”. Természetes, hogy nagy presztízsveszteséget okoz a pedagóguspályának az is, hogy országszerte sok — a megyében 232 — képesítés nélküli nevelő dolgozik még. Nyilvánvaló, hogy kényszerí­tő okok miatt alkalmaznak ilyen pedagógusokat a járá­sok, de az is nyilvánvaló, hogy a tartalmi munka meg­sínyli ezt az állapotot, s nem használ a pedagógusmunka megbecsülésének sem. Mindent egybevetve Bara­nyában az elmúlt tíz év alatt a nevelők 13 százaléka hagy­ta el a pályát: kiemelték, jobb bérek vagy jobb mun­kakörülmények érdekében távozott, illetve azért, mert nem tudott vagy nem akart megbirkózni a pálya nehéz­ségeivel. Jobbá tenni a lehetőségeket Számtalan nagyjelentőségű intézkedés született már ed­dig is a pedagógusok „védel­mére”, a pálya vonzóbbá té­telére, a nagyszámú magyar pedagógustársadalom helyze­tének javítására. A bérintéz­kedések mellett a jutalmazá­si lehetőségek tágítása, a la­káshelyzet javítására tett in­tézkedések, stb. Baranyában az elmúlt öt évben tanácsi lakásgazdálkodási alapból pl. 72 pedagógus kapott lakást, kamatmentes hitelt pedig 14-en kaptak lakásépítésre. Baranyában ezenkívül beve­zették tavaly „A falusi mun­káért” kitüntetést, amelyet j a 30—35 éve falun dolgozó ; pedagógusok kaphatnak, ter- i tnészetesen pénzjutalommal együtt. Az országos elképzeléseken, terveken és újabb intézkedé­seken kívül Baranyában a jövőre nézve elhatározták például, hogy a Megyei Ta­nács a negyedik ötéves terv­ben összesen 70 lakáshoz nyújt anyagi támogatást a községeknek, ami járáson­ként 14 új pedagóguslakást jelent. Végül pedig a kérdést továbbra sem veszik le a napirendről, sőt, terveznek egy nagy tanácskozást fiatal nevelők számára mindazok­ról a gondokról, amelyeknek megoldásával a magyar tár­sadalom alakulásában oly je­lentős szerepet játszó peda­gógusok helyzete, lehetőségei, s ezáltal minden bizonnyal munkája is számottevően ja­vulhat A düsseldorfi Knapp Ver­lag kiadásában most megje­lent FOTOALMANACH IN­TERNATIONAL 1970. hu­szonhét ország 145 fotómű­vészének 227 új alkotását mutatja be nagyalakú repro­dukciókban. Hazánk fotoéletének rend" kívüli elismerését jelenti, hogy a rangos évkönyv A fényképezés Magyarországon címmel külön tanulmányban foglalkozik munkánkkal és eredményeinkkel. Az ismer­Foto: dr. Szász János tetés keretében bemutatott 13 hazai szerző között a Me- { cseki Fotoklub két tagja is szerepel: Lantos Miklós PA- [ RASZTKONYHA, dr. Szász j János SÉTA és EGYEDÜL | című képével. Tii relem és emberség Hogy helyükre találjanak... AZ ÉPlTÖK SZÁNTÓ KO­VÁCS JÁNOS ÜTI SZÁLLÓ­JÁNAK EMELETÉN van a Megyei Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet egyik nevelő- otthona. Kedd délelőtt. A fo­lyosó kihalt, csupán a tár­salgóul szolgáló lépcsőfordu­lóban lebzsel néhány kamasz. Többen az asztalifoqi rúd- jait pörgetik, mások a -fo.te? lókban ülnek felhúzott lábak­kal és bámulnak. Egy fiú odajön hozzám. — A Naplótól? — Onnan. — Jó hely — mondja. — Ráhagyom. * AZ IGAZGATÓ, Tasnádi Ottó kissé őszülő, de fiatalos mozgású, erős testalkatú em­ber. — ök betegállományban vannak — mondja magyará- zóan. miközben a szobájába tessékel. — 1966 augusztusában kap­tuk meg ezt az emeletet, a Megyei Tanács és az Építő­ipari Vállalat közötti megál­lapodás alapján. Negyven 14 és 18 év közötti fiú lakik itt, valamennyien állami gondo­zottak. Különböző okok miatt vannak itt: a szociálisan sé­rülteket a szülői környezet miatt vették állami gondo­zásba, de vannak, akik ható­sági figyelmeztetéssel kerül­tek be. A börtönviselteket SZIRTES BELLA énekesnő TOTH EDIT táncosnő . BÁRDOS LÁSZLÓ éneke: SÁFRÁNY JÁNOS artista SÁFRÁNY, ISTVAH artista S1LVY strip tease BRIGITTE ..........??? i ■ 'MBu UJJ oms másutt nem fogadják vissza, mi megtesszük. De van itt pél­dául más eset is, egy nagyon jóravaló gyerek, bányászárva. Könyvkötő szakmát tanul. Három év alatt 153 gyerek fordul meg nálunk, közülük 39 volt szellemileg fogyaté­kos. A létszám Í5—20 szá- 'zalékánák' ‘ gyógypedagógiai .iskolába kellett volna, jár- ,pia, de ezt .csak itt fedeztük fel, s mivel rendes általá­nosba járatták őket, állapo­tuk még súlyosbodott. Akik nem végezték el az általános iskolát, azoknak modot adunk ennek befejezésére. 11-en járnak a dolgozók esti isko­lájába. Nos, ezeken a fiú­kon kell rehabilitációs mun­kát végeznünk. A dolgun­kat megnehezíti, hogy átlago­san csak 11 hónapot tölte­nek nálunk, mert nem 14 évesen kerülnek hozzánk, így mielőtt kellő hatással ér­vényesülne a nevelő mun­kánk, elkerülnek tőlünk vagy bevonulnak katonának. Végigmegyünk a szobákon, amelyekben öt ágy van. És katonás rend. — Próbáljuk megértetni ve­lük a foglalkozásokon, meny­nyire fontos, hogy szakmájuk legyen és tanuljanak. Hétköz­nap este 9-ig maradhatnak ki, szombat, vasárnap enge­déllyel este 10-ig. — Szökések? — Aki bekerül, először csak az jár a fejében: „min­den áron haza”. Aztán meg­nyugszik. 2—3 napos szöké­sek vannak. Általában meg­látogatják az ismerőseiket vagy hozzátartozóikat és visz- szajönnek. A bűnöző gyere­kekkel már több bajunk van. ök ha kijutnak, irány Buda­pest vagy a Balaton. A leg­nagyobb probléma az, hogy ittlétük alatt megbolygatnak nagyon rendes gyerekeket is. Egy ilyen bűnöző gyerek pél­dául a múltkor, mikor fel­fedezték a vonaton, a robogó kocsiból kiugrott. Egy másik alkoholista volt. — Mindent megpróbáltunk vele, hiába. Egyszer azt mondta; „Csak azért megyek el maguktól, ne lássák meg, milyen szemét ember lesz belőlem”. Ma sem tudunk róla. • A FIÚK nagyrésze az Épí­tőipari Vállalatnak a Kisállo- más közelében lévő telepén dolgozik. Az erősebbek, aki­ket az orvos alkalmasnak ta­lált rá, építkezésen dolgoz­nak. ök az 1600—1700 Ft-ot is megkeresik. Míg az üzem latyakos, havas útjain capla- tunk, Tasnádi Ottó elmondj:; — Nem kis erőfeszítésbe került, míg sikerült elintézni, hogy a vállalat alkalmazza a gyerekeket. Képzelje el, mi­lyen nehéz megtalálni egy fo­gyatékos gyereknek a megfe­lelő munkát. De én nem va­gyok elfogult a saját ottho­nommal szemben. Mondha­tom. hogy jobb iskolát keres­ve se találhattunk, volna ne­kik, mint az üzemet. A vulkanizáló műhelyben egy már végzett fiúval talál­kozunk. Lobogó, göndör haja van, kissé zavarba jön, ami­kor a volt igazgatóját látja. — No, fiam, hol jobb? — Hát, igazgató úr, a nagy- nénémnél is időben otthon kell lennem — mondja. — 1050—1100 forint az át­lagkeresetük — mondja Tas­nádi Ottó. — Ebből 30 szá­zalékot vonunk le tartásra, 40 százalékát beteszük az egyéni takarékkönyvbe, s 30 százalékát adjuk ki zsebpénz­nek. Volt olyan fiú, akinek 13 ezer forintja volt a taka­rékban. A TMK üzem vezetője ba­rátságosan fogad. — Tudja, türelem kell hoz­zájuk. A szakmunkásoknak sok bajuk van velük, de megértik, milyen nehéz kö­rülmények közül jöttek. Vi­szont van itt valami, amiben segíthetnének. A gyerekek a kosztpénzért reggeli, ebéd, vacsorát kapnak. De itt dél­előtt a szakik előveszik a ha­zait és elkezdenek tízóraizni. Hát ezeknek a gyerekeknek majd kiesik a szemük. — Mit tudnak azokról, akik már elkerültek az intézettől? — kérdezem kifelé ménét. — Dossziéban gyűjtöm a le­veleket. 150 közül 15-ről sem mit sem tudunk. Tizenegyen később gyógyító- vagy javító- nevelő munkára kerültek, né- hányan börtönbe is. 28-an maradtak a vállalatnál. 38-an segédmunkások, ki az ércbá­nyánál, ki a szénbányánál, öten szakmunkások lettek, van aki közülük a GANZ- ban dolgozik. Még az NDK- ba is elkerült kettő. * JELENLEG MAGYAROR­SZÁGON 35 000 állami gon­dozott gyerek van. s még na­gyobb a veszélyeztetettek száma. Bár a Szántó Kovács János úti intézetben örülné­nek a bővítésnek, — még húsz rászoruló gyerek oda- költöztetése indokolt lenne, ha elférnének. — a meglé­vőkről emberségesen gondos­kodnak. 40-ről a 35 000-ből. Marafkó László Bravúros beugrás A sarkköri időjárás a mű­vészet otthonaiban is fenn­akadásokat okozott és gyors cselekvésekre kényszerítette a rendezvények résztvevőit. Ez történt a Márta 21-i, iz­galommal teli előadásán is, lord Tristan megszemélyesí­tésével. Marczis Demeter úton volt visszafelé Buda­pestről. Vonata elakadt a hótorlaszok között, érkezésé­nek ideje bizonytalanná Várt. A közönséget illetlenség lett.. volna hazakülderii. Mit volt' mit tenni, szerepébe beug­rott maga a rendező: Hor­váth Zoltán. Eljátszotta az első felvonást, elkészülve ar­ra, hogy esetleg az egész sze­rep ráhárul. Az igazi Tris­tan közben befutott, úgyhogy ■ a második felvonást némi várakozással már vele lehe­tett folytatni. A rendező bármilyen ala­posan ismeri a művet, még­is nagy teljesítmény egy ilyen beugrás. Még prózai darabban is elszántság kell hozzá, a nyílt színre lépni, hát még énekes szerepben, amelyben tizedmásodpercnyi- re egyezniük kell a belépé­seknek! Horváth Zoltánért szurkolt minden szereplő és maga a közönség is. Barátságába fo­gadta az is, aki korábban netalán még nem ismerte. De az ünnepelésből méltán részt kapott Marczis Deme­ter is. Veress Endre Zalaegerszegen rendezik az első néprajzi nyári szabadegyetemet A nyári szabadegyetemeit sora 1970-ben újabb rendez­vénnyel gazdagodik. Július 27—augusztus 7. között Zala­egerszegen nyitják meg az első néprajzi nyári szabad" egyetemet Az előadásokon elsősorban néprajzkutatók vesznek részt, és külföldi vendégtudósokat is fogad­nak. Összesen tizenegy elő­adás hangzik majd el a nép­rajz legkülönbözőbb terüle­téről, többek között a népi építészetről, a népköltészet­ről, a néptáncról és a nép­zenéről. A szabadegyetem idején rendezik meg Pákán a hagyományos folklór na­pot. Kiemelkedő események közé tartozik a zalaegerszegi göcseji falumúzeumban ren­dezendő „skanzen nap”. I EGYEDÜL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom