Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

1969. december 2. jmnanttm napiö Ötvenéves az Országos Bányagépgyártó Vállalat Látogatás az újpesti „ ' Aknatornyok, íémtámok, hidak, vegyiművek berendezései Pro fii változás Miniszteri rendelkezés a szakmunkástanulók társadalmi ösztöndíjáról A munkaügyi miniszter — a művelődésügyi miniszterrel, a képzésben érdekelt minisz­terekkel és az országos ha­táskörű szervek vezetőivel, 1 valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetér- j tésben — rendeletben szabá- ; lyozta a szakmunkástanulók­nak adományozható társadal­mi ösztöndíj egyes kérdéseit. A rendelet értelmében ta­nulmányi szerződés csak ta­nulóviszonyban álló szak­munkástanuló és elsősorban a felvételében érdekelt vál­lalat között létesíthető — mindenekelőtt a népgazdasá- gilag fontos szakmák eseté­ben, ahol helyileg különösen nehéz az iskoláztatás megol­dása. Más vállalat a tanuló­val csak akkor köthet tanul­mányi szerződést, ha ahhoz a tanuló felvételében érde­kelt vállalat hozzájárul. A tanulmányi szerződés alapján adományozható tár­sadalmi ösztöndíj havi 250 forint. A társadalmi ösztöndíjat a tanulmányi szerződés létre­jöttének időpontjától az ösz­töndíjas tanulóviszonyának megszűnéséig folyósítják. Indul a téli oktatási évad Mind népszerűbbek az üzenni tanfolyamok Több száz betanított munkást és szakmunkást képeznek ki a tsz-ek A komlói rakodóhid üzemben. kű profilváltozásra kellett felkészülni. Ez annál is in­kább nehéz feladatot jelen­tett, hiszen a szénbányászat részére szállított berendezé­seken belül is lényeges vál­tozások történtek. Nyolc éve a termékek nagy hányada csille volt, és csak kis meny- nyiségben gyártottak biztosí­tó berendezéseket. Most pe­dig csaknem a kapacitás egy­ötöde az utóbbi, csilléket pe­dig alig gyártanak. * A világhírnevet néhány új termék biztosítja. Ilyen az F6—H típusú jövesztő-rako- dógép, amelyet magyar ta­lálmányból egy osztrák cég­gel együttműködve készíte­nek. Aztán az angol Dobson LTD és az NSZK-beli Schwarz —Wild céggel kooperációban készített, önjáró biztosító be­rendezés. Nem kisebb hírű a komlói fatéren már nagy si- kea*l alkalmazott készlettéri rakodóhíd, amelynek külön­böző méretű változatait gyárt­ják. A legnagyobb: a‘híd tel­jes hossza Í00 méter és 10 tonna hasznos terhet tud szállítani. Az elmondottak csak il­lusztráló! a több ezer termék bemutatásának. Koepe szál­lítógépek, önjáró fúrókocsik, bányamozdonyok, kallibrált láncok és a vegyipar számára készített víz- és zagyszállító berendezések egészítik ki a felsoroltakat. ,,Ezermester• miivé k” Az elnevezés egyáltalán nem túlzás, hiszen az új gyárt­mányokban rövid idő alatt végrehajtott nagymértékű profilváltoztatás nem az egyetlen bravúr volt az el­múlt 'esztendők során. Az OBV ugyanis óriási szerelő kapacitással is rendelkezik. Jelenleg is az NDK-ban 150 Eőnyi munkás dolgozik. Természetesen a profilvál­tozás itt is megtörtént. Nagy írókét csoportosítottak a vegyipar területére. A gyors átálláshoz a lehetőséget az :eremtette meg, hogy évtize- iek óta nagy mennyiségben gyártottak egyedi darabokat. \hhoz, hogy ezt gazdaságo­san lehessen folytatni verti­kálisan felépített technoló­giai lehetőségeket kellett te­remteni. Ez sikerült hiszen lemez­igyengető, idomacélhengerlő, élautomatikus másoló auto- 'énvágó és hegesztő gépek, kémiai, mechanikai, roncso- ásmentes-izotóp, röntgenla- loratóriumok, mérőszobák, iróbaállomások, pneumati­kus, hidraulikus, villamos újtólégbiztonság ellenőrző központok állanak a termelés izolgálatában. Látogatásunk végén Heitz 'erenc, a budapesti gyár gazgatója panaszát jegyeztük el. — Az OBV jelenlegi lét- záma több mint 3500 fő. ilégis óriási munkaerő gond- lal küzdünk, hiszen csaknem 50 millió forint termelési rtéket kell előállítanunk. És bányászat akár merre fej- ődik ez a szám csak növe­kedni fog a jövőben is. Piac­kutató csoportunk ezernyi munkát talál — csak csinál­ni kell... Lombosi Jenő A megyében működő me­zőgazdasági szakmunkáskép­ző iskolák, a villányi, a sely- lyei és a pécsváradi szakis­kola közreműködésével a Me­gyei Tanács és a területi tsz- szövetségek megszervezték a megye termelőszövetkezetei­ben a mezőgazdasági betaní- j tott- és szakmunkás képzést, valamint továbbképzést. . A most indult évadot két i dolog jellemzi, az egyik a j növényvédő szakma kiemelé- j se a másik egyfajta eltolódás í az üzemi tanfolyamok felé j Jövő év március 3-1-gyel I ugyanis életbelép az a közel- I múltban megjelent rendelet, I amely kimondja, hogy mér- ! gező növényvédőszerekkel csakis képzett szakmunkás dolgozhat. Minimálisan száz szakmun­kást kell a télen kiképezni ahhoz, hogy minden bara­nyai *tsz-be legalább egy jus­son. A képzés egyszerre há­rom helyen, Siklóson és Szi­getváron a várban, Pécsett a Akik átvészelték a török hódoltságot? Lelkes lokálpatrióták, jó­voltából szinte alig van ma már olyan községünk, amely­nek ne lenne meg a maga szorgosan begyűjtött és többé kevésbé rendszerezett hely- története. De olyan, — noha még hiányos — gyűjteménnyel, mint amilyennel a kölkediek rendelkeznek, aligha dicse­kedhet még egy baranyai község. De miután a fenti címben már elárultuk, ‘hogy miről lesz -Szó, térjünk hát mindjárt a lényegre.- Szólal­tassuk meg a kisközség „tör­ténészeit”. Nyúl Ferencet, a helybeli általános iskola igaz­gatóját, Bezerédy Győző tör­ténelem és rajzszakos tanárt, akik időt, fáradságot nem sajnálva hozzáfogták az érde­„Hátország“ a széncsaták idején Az országos vállalatot tu- dajdonképpen csak 1964-ben hozták létre a budapesti, sal­gótarjáni, tatabányai bánya­gépgyár és a Mélyfúró Be­rendezések Gyára egyesítésé­ből. Mégis ebben az eszten­dőben, 50. születésnapjukat ünnepelik.' Ugyanis a-marrt- ■mutvállalat- magját' képéző újpesti gyárat,' az egykori Mechanikai Szállítóberende­zések RT-t, az Angol—Ma­gyar Bank pénzügyi támoga­tásával hozták létre, egy fa­tetős műhelyben. Az akkori 20—25 munkást foglalkoztató ,.gyár” szállító berendezése­ket és drótkötélpályákat ké­szített. A huszas évek vége- felé kezdett fejlődni csak a gyár. Egyre több műszaki szakember került a vállalko­zás irányító testületébe. Leg­ismertebb Vankó Rezső ku­tatómérnök, aki hazánkban első ízben szerkesztett akna­szállító gépeket. Ezek gyár­tására is az ő irányításával került sor. Lényeges, ugrásszerű fejlő­dés 1948-ban kezdődött, ami­kor valóságos „hátországot”, utánpótlást jelentett a szén­csaták megvívásához. Újpes­ten a régi gyárteleppel szem­ben új üzemépületek, csarno­kok épültek, és az ötvenes évek elején már 1000, jelen­leg pedig 1500 munkás dol­gozik, csak a pesti gyárban. Közben negyvenszer nagyobb termelési értéket állítanak elő, mint az államosítás évé­ben. A gyárttnányok A magyar bányagépgyár­tásnak elsőrendű feladata volt — jelenleg is az —, hogy a hazai bányászat gépesíté­sét, korszerű színvonalon elő­segítse. A szénbányászatban bekövetkezett racionalizálás erősen éreztette hatását az OBV működésében is. A gyár 1964-ben az értékesített ter­mékéinek 84,4 százalékát a szénbányák részére készítette, 1968-ban ez 46,9 százalékra csökkent Ezért nagy mérté­ld őjárásjele n tés Várható időjárás kedd estig: időnként felszakadozó felhőzet, néhány helyen havazással ha­vasesővel. Élénk, időnként erős, nyugaton helyenként viharos lö­késekkel kísért északkeleti, ke­leti szél. A Dunántúlon egy-két helyen hófúvás. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 0—mínusz 5. legmagasabb nap­pali hőmérséklet mínusz 2—plusz t Jt* között. Halljuk hát először az iskola igazgatóját: — őszintén szólva sok éven át kelletlenül fogadtuk a falubéli öregeik ösztökélését, akik apáik, nagyapáik révén vették át és adták tovább a még mesének is bizarr tör­téneteket. Egyet el is mondott a leg­tarkábbak közül. Hátborzon­gató régi-régi történetet, amely arról szólt, hogy egy falúbéli atyafit hogyan-ho- gyansem, miért-miért nem, egy üldözője a falu széléig még nyomon követett, de on­nan tovább már egy lépést sem, mert az úgy eltűnt elő­le, mint valamikoron Hunor és Magyar csodaszarvasa. — S ha nem úgy mesélik, hogy az a jóember a falu kellős közepén csónakba szállva tűnt el üldözője elől, — talán el is eresztettük volna fülünk mellett , a törté­netet, mondotta. — De éppen ez ültette ben­nünk el a bogarat, vette át a szót Bezerédy Győző. — Annak ugyanis már régebben utánajártunk, hogy a falut néhánysZáz évvel ezelőtt még irdatlan erdők, sásrengeteg és a Duna holtágai fogták körül, de maga a falu is vízre épült. Erre egy 1554-ből származó feljegyzés utal, ami szerint a dombokra épült házak száma 26 volt, lakói pedig halászat­tal foglalkoztak. De erről majd később, mert ez utóbbit csak több éves ku­tatómunka árán derítették fel. Térjünk vissza hát ismét az említett históriára, ame­lyet hiteles megfogalmazás­ban a kölkedi református egyházközség „1812-ben meg­nyitott protokolluma” ekép- pen őrzött meg az utókor számára. „Csontos nevezetű lelké­szünket vallásáért sokat há­borgatták. S mivel szegény állapotban élt, mihelyt észre­vette, hogy Urak jönnek be a faluba, mindjárt Csónakba ült és ment a Tóra a nád közé és addig ki sem mert jönni míg tudtára nem ad­ták, hogy elmentek az Urak”. — Hogy aztán kik lehet­tek ezek az „Urak”, érré saj­nos nem utalt a feljegyzés, de egy biztos. — vonta le a következtetést, — hogy nem törökök voltak, mert ilyen titulussal ' egyetlen hitéles feljegyzés sem illette annak­idején a török hódítókat. S ahogy mondotta, igazá­ban ez a feljegyzés inspirál­ta őket arra, hogy a pécsi levéltárban és a Dunántúli Tudományos Intézetben ke­ressenek dokumentumokat községük múltjáról. És aki keres, az talál is. Így buk­kantak rá arra a nagyon ér­dekes törökkorabeli nyomra, ami szerint Kölked annak­idején a Mohácsi halász céh­nek egyik „filiája”. mai né­ven leányvállalata volt, és lakói a következő századok­ban is halászattal foglalkoz­tak. Csakhogy, — és itt volt a bökkenő, — akik halászattal foglalkoztak, tetézve ezt még a céhbeli kötelezettségekkel is, -A azok nem bújhattak meg másfélszázadig a török elől. És lám * a kutatók nem kis csalódására erre is akadt írott bizonyíték. Ugyanis a fentebb már említett 1554-es dokumentumok arra is utal­tak, hogy a kölkediek „13 922 akcse” adót fizettek ki a tö­Turista Szállóban, indult no­vember 17-én, 30—30 fős lét­számmal. Ez a tanfolyam bentlakásos, három hónapig tart, s ez idő alatt gyorsított j ütemben, 504 órába sűrítve 1 ismerkednek meg a jelöltek a mérgező növényvédőszerek, szakszerű használatával. Míg a növénytermesztésben a vegyszerekhez értő szak­munkásokban van a legna­gyobb hiány, addig az állat- tenyésztés főleg korszerűen képzett szarvasmarha-te­nyésztő és sertéstenyésztő szakmunkásokban szűkölkö­dik. Különösen ott probléma ez, ahol szakosított tehené­szeti telep vagy sertéskombi- pát épül s merőben új tech­nológiákkal találják magukat szemben az állatgondozók. Ehhez az igényhez alkalmaz­kodva alakították ki a téli üzemi, szakmunkásképző tan­folyamok dominálnak, na­gyobb tsz-ekben a saját üzem kiadja az előírt 20—25 fős létszámot. Ha ennyi nem ke­rül ki egy tsz-ből, akkor a környező üzemekből egészítik ki a létszámot. Az egyházas- haraszti tsz például Bere- mendről is elfogadott jelölte­ket a gépfejő beanítottmun- kás tanfolyamára. A bere- mendi tsz pedig sertés szak­munkás-képző üzemi tanfó- lyamot indít, amelyen szíve­sen látják a szomszédos tsz tagjait is. Az együttműködés még fej­lettebb formáját építette ki egymás között négy ormán­sági termelőszövetkezet, Vajszló, Vejti, Zaláta és Ba- ranyahidvég. Vajszlói központtal három közös tanfolyamot rendez­nek a tél folyamán — egy gépi fejőt egy szarvas- marhát té.tlyészfőt és egy ser­téstenyésztőt. • — Az eW 22 fős'kurzus december 1-én in- . dúlt.' A pécsi járásban, a Pécsváradi Szakiskola szer­vez egy hasonló körzeti tan- folyamot TarcSapusztán, ahol a bicsérdi, a bükkösdi. a szentlőrinci, a szabadszentki­rályi tsz-ek részére képeznek ki szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásokat. Űjpetrén a tsz házi tanfolyamot szervez meghívott előadókkal negy­ven tagja részére gépi fejő és sertéstenyésztő szakon. A belvárdgyulai és a szalántai tsz 25—25 sertéstenyésztő szakmunkást képzett ki ka­pun belül. Ugyancsak gépi fejő körzeti tanfolyam indul Rózsafán a helyi tsz-ben, e kurzus létszámát a szomszé­dos szentdénesi, nagypetrei és zádori szövetkezetekből egészítik ki. Bár kisebb számmal, de növénytermesztő gépész és traktoros tanfolyam is in­dul a télen, az előbbi a berkesdi és az egerági tsz-ekben, az . utóbbi. a Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz harkányi üzemegységében. A drávasza- bolcsi és felsőszentmártoni tsz-ek közös zöldségtermesztő szakmunkásképzést szándé­koznak szervezni, a belvárd­gyulai tsz pedig egy házi sző­lész szakmunkás tanfolyam beindítását tervezi. E felsorolás korántsem tel­jes, hisz a sásdi és a mohá­csi járás adatait nem tartal­mazza, de már ennyiből is megállapítható, hogy talán még soha nem volt ilyen szinkrón a szakmunkás igény és a képzés között Baranyá­ban, s ez a biztosíték arra, hogy az a néhány száz szakr munkás és betanított munkás, akiket a tél folyamán kér peznek ki, valóban a szakr májukban fognak dolgozni. I röknek. De miután ez a fel­jegyzés egyáltalán nem tesz említést arról, hogy közvet­len, vagy közvetett úton tör­tént-e az adó átadása, szinte magától kínálkozott a felte­vés: minden valószínűség sze­rint a mohácsi céh osztotta meg velük a török által ki­rótt adóterheket, de nyilván, jóval a vész utáni konszoli­dáltabb időkben. És nem is volt minden alap nélküli ez a feltevésük. Bezerédy Győ­ző .szerint ehhez a támpontot a mohácsi csata és a közvet­lenül vele járó török dúlás hiteles leírásai adták. — Mert az történelmi tény, hogy a törökök nem kímél­ték az útjukba eső falvak la­kosságát, akik vagy áldozatul estek, vagy hátrahagyva min­denüket, biztonságosabb tá­jakra menekültek a török elől, mondotta. — És az is tény, hogy a Mohács kör­nyékbeli egykori magyar fal­vak Kölked kivételével mind többnemzetiségűekké váltak, ami arra vall, hogy a mi községünk lakóinak nem volt okuk a menekülésre. Hát ilyen alapos érvelések után, nekünk sincs okunk a kételkedésre, noha az még tisztázásra vár, hogy milyen úton. módon hajtotta be adó­jukat a török. Na, de ismerve a kölkediek állhatatosságát, kutátókedvét bizakodhatunk, hogy erre is fényt derítenek. P. Gy. A KOHÁSZATI ALAPANYAGELLÄTÖ VÁLLALAT PÉCSI ÜZEME felvételre keres GYORS- ÉS GÉPlRÖNÖT, TELEPŐRÖKET, ELEKTROMOS HIDDARUVEZETÖT, TMK-LAKATOST, AUTO-MOTORSZERELÖT, KŐMŰVEST, VALAMINT RAKODOMUNKASOKAT. Csökkentett munkaidő. Minden második szombat szabad. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés PÉCS, LÉGSZESZGYÁR ü. 30. — Nukleáris műszerek ex­portja. Nukleáris műszergyárr tásra rendezkedett be a Me­cseki Ércbányászati Vállalat kísérleti kutatási és automa­tizálási üzeme. Műszereikből 1970-re csehszlovák, lengyel és bolgár cégek nagyobb mennyiséget rendeltek. Csak halványan felvillan fények engedik sejteni, hog a csarnok túlsó végében he gesztének. Nem csoda, hiszel akkora a távolság, hogy ké futballpályát könnyen el le hetne helyezni az épületber Mondják négyszázan dolgoz nak most az üzemcsarnok ban. Biztosan így van, d- alig-alig látom az embereke — elvesznek az óriási terüle ten. A két párhuzamos futó daru számára valóságos ver senypályának tűnik az óriás csarnok. A fészeknyi fűiké ben ülő darusok könnyedér szállítják a több tonnányi al katrészeket, aknakerekeke és hídelemeket. Az itteni nagyságrendre mi sem jellemzőbb; oly ár nagyságú gépek is szerényer bújnak meg mint az a csúcs­eszterga. amelyen 8000 kilo­grammos, 1800 mm átmérőjű 8000 mm hosszú tengelyek is megmunkálhatok. Nem ke­vésbé „gólem” a gyár legna­gyobb kovácsgépe, a 800 ton­nás frikciós prés. Ez hát az a csarnok, ahol a Mecseki Ércbánya III-as üzemében kicserélésre került szállítógé­pet készítették. Az előzetes megbeszélések szerint egy augusztusi vasárnap érkezett Pestre a meghajtómű, és ked­den már átszerelvé, utazott vissza a Mecsekbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom