Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-21 / 296. szám
1SÍ9. december 21. Dunantmt namo Hogyan lehet felhasználni a részesedési alapot? Nem haladhatja meg a bérköltség 25 százalékát Bevezetik a nyereségprémiumot — A rendelet fanuár 1-én lép életbe, de visszamenőleg érvényes A kormány nemrég határozatot hozott a részesedési alap felhasználásának új módjairól. Ebben megszüntette a részesedés kategóriák szerinti felosztását, s a felosztás jogát a vállalatokra bizta. A munkaügyi miniszter a SZOT-tal és más illetékes szervekkel egyetértésben most kiadta a kormányhatározat végrehajtási rendeletét, amely a Magyar Közlöny szombati, 95-ös számában jelent meg. A felosztás alapja A végrehajtási rendelet szerint a kollektív szerződésekben kell meghatározni a részesedési alap felosztásának feltételeit. Az év folyamán kifizetett prémium, jutalom, nyereségprémium, nyereség jutalom és az év végi részesedés együttes összege nem haladhatja meg a vállalat évi bérköltségének 25 százalékát. Ha ennél nagyobb összeg áll rendelkezésre és azt nem használják fel egyéb megengedett célokra,- úgy a többletet tartalékként minden korlátozás nélkül át lehet vinni a következő évre. A 25 százalékos keretbe azonban nem számít bele a jutalomösszeg, amit a Kiváló vállalat és az MT—SZOT Elnöksége Vörös Vándorzászlója kitüntetéssel, a Kiváló dolgozó címmel, a - miniszteri, vagy ennél magasabb kitüntetéssel, a szocialista brigád elismeréssel és kitüntetéssel együtt adnak a dolgozóknak. A kormányhatározat bevezette az úgynevezett nyere- ségprémium, illetve nyereség jutalom rendszerét Ezeket a prémiumokat azoknak célszerű adni, akik a vállalat nyereséges működésére jelentős befolyással vannak. A végrehajtás^ rendelet további rés?e kimondja, hogy . az év végi részesedést ^akol,--" lektív szerződésben meghatározott szabályok szerint, a munkabér és a vállalatnál munkaviszonyban töltött idő figyelembevételével kell megállapítani. Ezen felül kiemelkedő munkáért, példás magatartásért kiegészítést is adhat a vállalat, a gyáregység vezetője Az év végi részesedés kiegészítésekor mindenekelőtt a dolgozó munkájának eredményességét, fontosságát, minőségét, a dolgozó fegyelmezettségét és szorgalmát kell alapul venni, a kollektív szerződés azonban további elveket is meghatározhat. A kollektív szerződések szabják meg a munkából átmenetileg távollevők, . például betegek, szülési szabadságon lévők jogosultságát is a részesedésre. Az év közben más vállalathoz áthelyezett dolgozóknak a két vállalattól időarányosan jár az év végi részesedés. Vezető állásúak A magasabb vezetőállásunk ugyanolyan elosztás szerint kapják az év végi részesedést, mint a többi dolgozók. Nyereségprémium jár nekik, más címen azonban prémiumot, vagy prémiumátalányt a bérköltség terhére nem kaphatnak. A magasabb vezetőállásúak nyereségprémiumát a vállalat felügyeleti szerve szabja meg. Ha a felügyeleti szerv a vállalat gazdálkodásában, vagy irányításában mulasztást tapasztal, úgy a magasabb vezetőállásúak nyereségprémiumát akár 25 százalékkal, ha pedig a mulasztás súlyos, ennél nagyobb mértékben is csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja. Ha a vállalat az évet veszteséggel zárja, s ennek ellen- súlyozására tartalékalapja sincs, úgy a magasabb veze- . tőállásúak alapbérüknek 75 százalékát, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörökben dolgozók pedig alapbérük 85 százalékát kaphatják. Nem lehet csökkenteni a munkások és olyan alkalmazottak — például a bérelszámolók, anyagkönyvelők, gépkocsivezetők — alapbérét, akiknek nincs rendelkezési joguk és érdemi befolyásuk a nyereség alakulására. A rendelet 1970. január elsején lép hatályba, s az 1969. évi munka alapján keletkezett részesedési alap felhasználásakor már alkalmazni kell. Visszamenőlegesen érvényesek a veszteséges gaz- . dálkodás esetére vonatkozó rendelkezések is. A zavarok elkerülése érdekében a rendelet 1969-re átmeneti szabályokat is tartalmaz. Az új rendelet nem érinti a részesedési alap terhére már kifizetett összegeket, a már kitűzött prémiumokat, A kollektív szerződések ? Az átmeneti intézkedések azt is kimondják, hogy az év végi részesedés vállalati egységek közötti felosztására most még az 1969. évi kollektív szerződés szabályait kell alkalmazni. Ha ilyenek nincsenek, akkor az 1970. évi szabályok az Irányadók. Nyereségprémium helyett a vállalat eredményeire jelentős befolyást gyakorló dolgozóknak jutalmat lehet adni. A személyi alapbércsökkentést a korábbi első és második részesedési kategóriába sorolt dolgozóknál lehet alkalmazni, közülük is csak azoknál, akiknek az éves feladatokért prémiumot tűztek ki, vagy aki prémiumátalányban részesült. A munkaügyi miniszter a részesedési alap felosztásának új módjával összhangban az 1969—70. évi kollektív szerződések módosítását is elrendelte. A változtatásokat úgy kell végrehajtani, hogy a kollektív szerződés módosítását legkésőbb 1970. március 31-ig kihirdethessék a vállalatoknál. A részesedési alap felhasználását érintő rendeletnek megfelelő módosításokat 1969-re is alkalmazni kell. A szénbányászat teljesítette évi feladatát A szénbányászát szombaton, december 20-án teljesítette a fogyasztókkal kötött szerződéseken alapuló idei programját. Ebben az eredményben jelentős része van a Közép-Dunántúli Szénbányáknak, ahol december 2- án, az Özdvidéki Szénbányáknak; ahol 8-án teljesítették a termelési programot. 1,2 millió tonnás brikettgyártási kötelezettségét a szénbányászat már november 21-én teljesítette. Az év közben felmerült többletigények kielégítésére a bányák elsősorban a mély- művelésű aknaüzemek — jelentős mértékben túlteljesítik szén- és brikett-termelési programjukat. Mit ígér a jövő év? Kísérleti termelés Petőcön . Épül az ország első atomerőműve, amelynek reaktorában minden bizonnyal hazai uránnal fűtenek majd... Kimerülőben a mecseki érc- vagyon... A legkülönbözőbb hírek terjedtek el a Mecseki Ércbányászati Vállalattal kapcsolatban. Ezekről, a vállalat eredményeiről és a jövőről beszélgettünk a napokban a vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőivel. Sajnos, az alaptalan hírek a bányászok között is terjednek. falán ennek is tulajdonítható az igen súlyos Drágulni fog a munkaerő, olcsóbbodik a technika Megszűnnek a negatív tendenciák ßuda István miniszterhelyettes előadása A jövő évi gazdasági szabályzók és a nyereségrészesedés elosztásának új rendszere —■ ezek a kérdések állnak most a gazdasági szakemberek — de talán a közvélemény — érdeklődésének, középpontjában. Az erre vonatkozó rendeletek hamarosan napvilágot látnak. Buda István, a munkaügyi miniszter első helyettese csütörtökön este a Technika Házában az említett két témával foglalkozott előadásában. NE FETISIZÁLJUNK! A gazdálkodás középpontjában a termelékenység „ alakulásának, kérdése áll. Á miniszterhelyettes utalt arra, hogy közgazdász berkekben két nézet uralkodik. Az ellenvélemény az, amely tagadja, hogy ez a mutató alapvető lenne, a valós gazdálkodás hatékonyságát mutatná. A mutató szerintük csak az élő munka hatékonyságát méri, és torzításokat tartalmaz. Az tény: az elmúlt években a termelékenység kedvezőtlenül alakult, 1968-ban csupán 1—2 százalékkal emekedett, pillanatnyilag pedig — az év 11 hónapját figyelembe véve — 99 százalékon állunk. Buda István véleményét a következőkben fejtette ki: a termelékenységi mutatót ne fetisizáljuk, ne kezeljük mindenek felett álló mutatóként Az biztos, fontos mutató, amely az élő munka hatékonyságára hívja fel a figyelmet. Az erre ható tényezőket kell megvizsgálnunk! Mert a termelékenység mutatója csak a tendenciát mutatja, figyelemfelkeltő hatása van, azonban további részletes elemzések szükségesek. Rendelkezés a jövő évi védőoltásokról Az egészségügyi miniszter utasításban szabályozta az 1970. évi védőoltások rendjét. Az újszülötteket hathetes korukig kell tbc ellen BCG- vel beoltani. A továbbiakban kötelező a meghatározott korosztályú gyermekek tuberku- lin szűrővizsgálata. A tuber- kulin negatívokat BCG-vel újra kell oltani. Az úgynevezett di-per-te ídiftéria-pertusszisz-teíanusz) oltásokat folyamatosan az egész évben kell végrehajtani. A7 i«kokba kerülő 1963. Szepter.' ~?r 1. és 1061. au- gus~‘- - 3i napja között született gyerekeket vagy május —júniusban, vagy szeptemberben a di-per-te 3. oltásban kell részesíteni. Hasonlóképpen idényoltás az 1958. szeptember 1. és 1959. augusztus 31. közötti időben született gyerekek diftéria-tetanusz oltása. amelyre októberben kerül sor. A himlő elleni újraoltás ideje április—május. Oltani az 1957. szeptember 1. és 1958. augusztus 31. közötti időben született gyermeket kell. További idényoltás a gyermekbénulás elleni és a kanyaró elleni védőoltás. Ezek rendjét külön szabályozzák. A megbetegedési veszély esetében kötelező védőoltások közé a márciusban végzendő hastífusz és paratífusz az áprilisi himlő- és októberben adandó kiütéses tífusz elleni oltások tartoznak. Azokat kell beoltani, akik foglalkozásuknál, beosztásuknál fogva ki , vannak téve a fertőzésnek, . vagy bacilusgazdák környe- i zetében élnek. Továbbá fer- | tőzés gyanúja esetén a leg- ■ rövidebb időn belül be kell adni a hastífusz, paratífusz, diftéria, szamárköhögés, vör- heny, tetanusz, veszettség el- i leni védőoltást, valamint a I járványos májgyulladás ellen védő gamma-globulin injekciót. Végül nem kötelezően, de megbetegedési veszély elhárítása céljából, később kiadandó külön utasítás alapján, lehet influenza ellen oltani jövőre is. valamint terhes nőket rubeola ellen gamma- globulin védelemben lehet részesíteni. Az első kérdés, a belső tartalékok kérdése. Egyértelműen megállapítható: a belső tartalékok hatékonyabb fel- használásában valami oknál fogva nem érdekeltek vállalataink. A másik kérdés: vajon ösztönzők-e a jelenlegi bérformák? Sajnos, nem a leghatékonyabban ösztönzünk. A munkafegyelemmel és a normakérdéssel kapcsolatosan a miniszterhelyettes rámutatott: a Vállalatok munkaerőkereslete sokkal nagyobb, mint a forrás oldal, a ki nem'elégített kereslet feszültségeket teremtett. A munkahelyek ' kínálják ma- í guknt,' s természetesen megindul fá. .mtjnkáerővándorlás. De ha új forrás nincs, a meglévő létszám vándorol. 1969-ben másfélmillióan változtattak munkahelyet. Ha figyelembe vesszük, hogy az új munkahelyen a betanulási idő 10—30 nap, akkor horribilisnak mondható az időalap veszteség. DRÁGUL A LÉTSZÁMNÖVELÉS A jövő évi irányzat: fokozni kell a termelékenységet A módosítások, a korrekciók is erre vonatkoznak. A vállalatoknak jövőre olcsóbb lesz a bérszínvonal növelése, ugyanakkor drágul a létszám emelése. Ha 1969-ről 1970re a létszámban megtakarítás van, akkor az a nyereségrészesedést növeli, ellenben ha a vállalatok több munkaerőt foglalkoztatnak, ez adó formájában elvonással jár. A létszámnövelés terheli — az új rendszerből adódóan — a magas hatékonysággal dolgozó vállalatoknál lesznek kisebbek, mert az a cél, hogy ide tereljük a létszámot. Az új objektu- tumokat, a gyorsan fejlődő iparágakat a létszám növelésénél mentesítjük az adóter- hektől. A rendszer egyébként nem hozza olyan helyzetbe az eddig lazán gazdálkodó vállalatokat, hogy képtelenek legyenek működni. Az új szabályzók kialakításánál megfelelő mértéktartás tapasztalható, f’gyelembe vették ’a különböző ágazatok speciális helyzetét. Lássuk a kivételeket! Az élelmiszer- iparban — a konzerv, a cukor- és hűlőiparról van szó — nem lesz relatív bérszabályozás. A termelés növeléséhez létszámot használhatnak fel a vállalatok anélkül, hogy ez a részesedési alapot terhelné. 1970-ben egyes épílőanyagioari vállalatok — (tégla, cserép, mész. cement, betonelem) bérpreferenciát kannak, hogv növelhessék az énítőinari kapacitást. Az építőiparban a létszámnövelés terhei szolídabbak, de nemcsak a kapacitás növelése, hanem a hatékonyság fokozása is érdekes. munkaerőhiány. Egész esztendőben a szükséges mun- káslétszám négy százaléka hiányzott. A bakonya! üzemben ez a szám elérte a tíz százalékot. A munkaerőgondok ellenére ez évben megvalósították a munkaidő-csökkentést azok számára is, akik eddig teljes munkaidőben voltak foglalkoztatva, A termelési tervet maradéktalanul teljesítették, ezt a munkarendváltozás, de főleg a bérintézkedések kedvező hatására kialakult nagyarányú teljesítménynövekedések tették lehetővé. A teljesítmények rohamos emelkedésének illusztrálására érdemes néhány számot lejegyezni. Az új munkarend — több időt töltenek a munkával a váj végen — a számítások szerint kilenc százalékos ni>-. vekedést kellett hogy okozzon. Végül is a fejtési teljesítmény 26, a vágathajíási pedig 17 százalékkal volt novemberben magasabb, mint az év elején. Bakonyán még ennél is jóval nagyobb volt az eltérés. Mint említettük, nagy sze- j repet játszott ebben az anya- I gi ösztönzés. A munkás lca- j tegóriában 6,7 százalékos bér- • fejlesztés történt Ez a nye- i reség prémiummal együtt ! több mint 2000 forint évi bérnövekedést jelentett minden bányász számára Á jövő évben további 2,5 százalékos bérfejlesztést terveznek — így a munkaerőhiány csökkenésére Is számítanak. A tervek szerint, a feltárások mellett, beindítanak Petőcön néhány kísérleti fejtést is, ezzel megkezdődik a termelés Európa egyik legmélyebb bányájában. A csúszózsaluzással készült aknatorony már felépült — az óriás ! beruházás, fokozatosan fizetni kezd— bár teljes ka- paritással előreláthatólag.' csak 1974-ben termel. A jövő esztendőben folytatják a nagyarányú műszaki fejlesztést. Biztonságos, nagyteherbírású szállítási hálózatot építenek, amely a havi két szabad szombat miatt más napokon megnövekedett termelést képes zavarmentesen a napszintre juttatni. Jövőre 250 nagyteljesítményű fúrógépet, több rakodógépet, új kompresszorokat vásárolnak. Ezzel párhuzamosan a IX-es és III-as bányaüzemben úgynevezett kapacitástartó beruházásokra kerül sor. Nem feledkeztek el a munkásvédelem néhány égetően fontos kérdésének megoldásáról sem. 1970-ben felépítik a IV-es üzemben a fürdőt, folytatódik az öntöde felújítása. 1970 tavaszán már az új SZTK-rendelőben történik a betegek gyógyítása. Az újmecsekaljai munkás- szállót a híresztelések ellenére továbbra is a vállalat üzemelteti, sőt, visszaállítják eredeti rendeltetésének megfelelően a társalgókat és megszüntetik a szobák zsúfoltságát. Talán mindennél többet mond a vállalat nagyarányú lakásépítési terve. Az 1970— 71-es évben a NIM pénzéből a Városi Tanács beruházásában 180 lakást kap az Ércbánya az Észak-Magyaror- szágról Pécsre települt bányászok részére. A Bolgárkertben a jövő év elején 120 lakás lesz beköltözhető, eb- 3ől 45 a lebontandó nyugati zárosrész lakóinak elhelyezé- >ére kell. A Szigeti városrészben 320 lakásból 110-be l lebontott házakból költöz- lek, 32-vel a tanács rendelkezik. 180-at pedig a golgo- ai barakkváros felszámolásra használnak. Talán 1971- ■e beköltözhetővé válik a 102 akásos, 17 emeletes épület s. Az elmondottaktól füg- ritlenül a részesedési alap- >ól hat, a fejlesztésiből pe- lig négymillió forint áll endelkezésre. Várják a ta- lács döntését a patacsi. a CISZ- és emeletráépítési akii ók elősegítésére. Lombod Jea« NAGYOBB' FORGALOM A kiskereskedelmet 1970- ben jobban érdekeltetbbé teszik a forgalom növelésében, mert alapvető kérdés a lakosság jobb ellátása. A kiskereskedelmi vállalatoknak egv százalékos forgalom növekedés esetén 0.2 százalék bérszínvonal növekedést adnak és ez nem terheli a részesedési alapot. A létszámmegtakarítást nem preferálják, mert ez a kiszolgálás kulturáltságát rontaná, de itt is nagyobb hatékonyságot várnak el. A nagykereskedelmet sem ösztönzik létszám- csökkentésre, nehogy áthárítsák munkájuk egy részét a kiskereskedelemre. A közlekedésben: nosla — bérpre- ferencia; MÁV — abszolút bértömegellenőrzés, ami azt jelenti, hogy adott bértömegen belül a létszámot csökkenthetik. (A MÁV-nál központi bérintézkedésre is sor került.) A kormány a lakossági szolgáltatásokra 2—3 százalékos bérpreíerenciát állapított meg. A rendelkezések a napokban megjelennek. Buda István miniszterhelyettes optimizmusának adott kifejezést: A jövő évben a negatív tendenciák megszűnnek, s kibontakorik egy hatékonyabb gazdálkodás. 1970- re 6 százalékos termelés növekedést tervezünk, a termelékenységnek 4—4.5 százalékkal kell nőnie. A szabályzók sejtetik: a későbbiekben még tovább fogunk lépni, növeljük az élőmunka hatékonyságát. Most még drága a technika, bizonyos ballasztoktól meg kell szabadulnunk. A későbbiekben drágább lesz a munkaerő, ugyanakkor a technikát olcsóbbá teszik. Ezt lehet ügy, hogy az eszközlekötési járulák terhét egyes ágazatokban mércálzlílf Miklósvári Zoltán k
