Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)
1969-11-02 / 255. szám
19Í9. newmber 2, Duncmxtm napi o Az eredmények jellemzik Baranya gazdasági életét (Tolytat&s az 1. oldalról) A vállalati forrásból megvalósított termelő jellegű — „fontosabb”-ként kezelt — beruházások nagyobb részének megvalósításánál ugyancsak késedelem mutatkozik, például a keresztespusztai téglagyár, a mohácsi téglagyár, a siklósi kenyérgyár esetében. A rekonstrukciós jellegű vállalati beruházások jobbára kielégítő ütemben valósulnak meg <pl. a pécsi panelgyártó üzem, a Szigetvári Cipőgyár és a Pannónia Sörgyár esetében). A kommunális beruházások közül a lakásberuházások szinte kivétel nélkül határidőre készültek és készülnek el. E tekintetben azért nem ki- elégítőek az elért eredményele, mert kevesebb lakás épül, Jutalom a legjobbaknak a november 7-i iskolai ünnepségen A gépiparisták dicsérete mint amennyinek felépítését a pénzügyi lehetőségek megengednék. Kiemelkedő eredményeket sikerült viszont elérni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásai tekintetében. Év elejétől a harmadik negyedév végéig 201 millió forint értékű építésberuházást teljesítettek a megye termelőszövetkezeteiben, csaknem kétszer annyit, mint az előző év azonos időszakában, a közismert cementhiány ellenére. A termelőszövetkezetek 70 százalékkal több gépberuházást valósítottak meg, mint az előző év azonos időszakában. Mindez a termelőszövetkezetek számára nyújtott jelentős mérvű állami támogatást és a tsz-ek növekvő beruházási érdekeltsége követkéz- ! tében vált lehetségessé. A harmadik helyezeti Markotán-brigád munka közben Szervezett piackutatás — biztató jövő Protilváltozás az aknamélyítőknél A mérgek sírásói — 1000 méteres akna Kecskén Külföldi megrendelések Emelkedő mezőgazdasági terméshozamok millió lorimnyi Kapacitási továbbra is leköt a szénbányászat. Ez egynegyede a mostani kapacitásnak... — Mindenkivel foglalkozni kell, aki felkeres bennünket — mondotta Hont! Ferenc, amikor a hiányzó 75 százalék munkaigényről faggattam. 1967-ben még sokszorosított leveleken ajánlották fel szolgálataikat. Ma már szervezett piackutatást folytatnak, az időközben megszervezett vállalkozási és előkészítési osztály segítségével. Ettől függetlenül a körzeteknek is joguk van munkát vállalni — a mecseki körzet a legaktívabb és legsokrétűbb ezen a téren — szerződést azonban csak az „osztály” köthet A korlátozás azért történik, mert 1968- ban, amikor minden áron munkát akartak biztosítani a bányászok számára, sok mindent elvállaltak, amelyből óriási ráfizetés származott. Az építés jellegű munkákra is a bányászati bérnormákat alkalmazták, de előfordult, hogy a más profilba tartozó munkák műszaki nehézséget okoztak. Most — nagyon helyesen — úgy tekintik az elmúlt időt, mint „tanulóévet”. Elképzelések A legtávolabbi jövőre is vannak elképzeléseik, amelyek alkalmasak arra, hogy még nagyon sokáig a jelenlegivel közel azonos számú munkás megtalálja a vállalatnál a reális számítást. Tervezik, hogy a nagyobb városok, Veszprém, Debrecen, Pécs csatorna és közműrendszerének építését, erre a célra szerkesztett gépekkel, de bányászati módszerekkel oldják meg. Aztán a valutáért, nagy költséggel elszállított és tengerbe süllyesztett különböző mérgező anyagokat, itthon „süllyesztik” el. Várható, hogy a rézprogram keretében Recsken egy 1000 méter körüli akna mélyítésére is sor kerül. A magyar aknamélyítők jó híre az országhatáron kívül Görögországban, Cipruson, Szlovákiában, Kanadában és Indiában is szerezhet munkát, erre a most folyó előzetes tárgyalások reményt nyújtanak. Lombos! Jenő Tizenhét évi építés után elkészült Zobák-akna, jövőre pedig Petőcön is befejeződnek azok a munkák, amelyek a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetének legnagyobb erőit lekötötték. Ezzel párhuzamosan sokasodnak az 1300 munkást foglalkoztató körzet „bányászainak” kétségei: mit hoz a jövő? Lesz-e munka a Mecsekben, vagy kénytelenek lesznek szakmát változtatni? A profil — Sajnos hosszú ideig a vállalat távlati koncepciója a szénbányászat fejlesztésének függvénye volt — mondotta Honti Ferenc, az országos vállalat igazgatója, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és ezen belül a mecseki körzet várható jövőjéről történt beszélgetésünk közben. Hat esztendővel ezelőtt erőteljes fejlődés kezdődött a vállalatnál, kizárólag a bányászati jellegű munkák szaporodásának következtében. Amíg 1963-ban 440 millió forint értékű volt az összes tevékenység, ez a szám 1966-ban 539 millióra emelkedett. Az ekkor bekövetkezett zuhanás- szerű visszaesés váratlan — és nehezen megoldható helyzetet teremtett. legjobban a szénbányászat területén történt ugrásszerű visszafejlődés illusztrálja a helyzetet. Az 1966-ban 71,6 százalékot kitevő 386 millió értékű munka, mint a jégcsap alvadt 67-ben 295, 68-ban 176 és végül 69- ben 155 millió forintra. Az ez évi 468 millió forintos kapacitásban már jelentős szerep — 24 százalék — jut a bányászaton kívüli tevékenység számára. Az ország bányavidékei szerint hat körzetre szétosztott, közel négyezres nagyvállalat, a lehető legkülönbözőbb munkákat készíti. A bányászkodásban szerzett rugalmasságot ás sokrétű tapasztalatot kitűnően alkalmazzák a Gellérthegy alatti vízgyűjtő építésénél, az esztergomi, Várhegy megerősítésénél, a Duna alatti vízbujtató alagutak, a Dunaújvárosi partszakasz megerősítésénél egyaránt. Különösen élenjár, a valamennyi körzetnél háromszor nagyobb létszámú, mecseki körzet, amely 180 milliós évi tevékenységéből 28 százalékban pincék, alagutak, szőlőfeldolgozók és még sok más mellett sertéshizlalókat is épít. Mit szólnak ehhez a bányászok? Azok bizony, akik a bányában megszokták a négyezret, nem járnak örömtáncot, ha 2500-ra esik a fizetésük, mert a bánya helyett, a Posta távbeszélő központja alapozásánál A Pécsi Zipemovszky Károly Általános Gépipari és Erősáramú Technikum és Szakközépiskola igazgatójának szobája meghitt és barátságos, berendezése egyszerű, olyan mint általában: író- és tárgyalóasztal, szekrény, székek és fotöjök. A különbség talán az, hogy ide előzetes bejelentés és kopogtatás nélkül is bárki beléphet, az ajtó tanácskozás idején is tárva. De senki sem zavar, benéznek, s máris mennek tovább ... Együtt a „vezérkar”. Lő- rincz József igazgató, Wirth László párttátkár, Fábos Ferenc kollégiumi igazgató, Pe- továri Zoltán, a KISZ csúcsvezetőségének titkára, valamint a „munkabrigádok” néhány meghívott vezetője. Értékelnek. Napirenden: a társadalmi munkafelajánlás őszi teljesítményének összegezése. Van mit, olyan eredményeket ériek el, melyekre jogosan büszkék diákok és to* nárok egyaránt. Arról volt szó, hogy a KISZ és a pártszervezet felhívására a gépiparisták is tömegesen csatlakoztak ahhoz a nemes társadalmi akcióhoz, amely a mezőgazdasági termékek gyors betakarítását volt hivatva elősegíteni. Lőrincz József igazgató „táborparancsnoksága” alatt, október 7-től 16-ig 200 fiatal szüretelte az almát és a szőlőt a bácskai homo.kon, pontosabban a Bajai Állami Gazdaság mátéhá- zai üzemegységében. A kollégiumisták pedig igazgatójuk, Fábos Ferenc irányításával a pogányi termelőszövetkezetbe jártak kukoricát törni, ugyancsak kilenc napon keresztül. Hogy milyen munkát végeztek, miként váltották valóra adott szavukat? Hosszan lehetne méltatni a fiatalok fegyelmezettségét, szorgalmát, a jó kollektív szellemet, de a dicsérő jelzők helyett beszéljenek inkább a számok. A mátéházai brigádok a felajánlott 50 ezer forintos vállalást 74 ezerre teljesítették, s ezzel a kimagasló eredménnyel plusz elnyerték a kitűzött 1800 forintos külön prémiumot is, amit a november 7-i iskolai ünnepségen osztanak majd ki a sok élenjáró brigád közül a legjobbaknak. A kukoricaszedő brigádok tagjai a vállalt napi egy főre jutó 40—42 forint értékű munka helyett 48 forintot értek el átlagban, ami 820 mázsás termelésnek felel meg, s így, ők is méltán érdemelték ki tanáraik és a termelőszövetkezet . dicséretét. Mire költik a keresetet? Felújítják a sportszereléseket, korszerűsítik a klubhelységet, könyveket, folyóiratokat vásárolnak. jutalomüdülésre, és két tv-vel „beszállnak" az egy iskola egy tv mozgalomba is. az egyiknek már meg is van a helye: Bicsérdre kerül Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? Csupán annyit: csak így tovább, gépiparisták! HL) a munka a blokkos építési eljárásnál is. A Budapesti Lakásépítő Vállalat műszaki fejlesztési terveiben az első helyen szerepel az alagútzsalus építésmód. Eddig négy teljes zsalukészletet vásároltak a francia Utinor cégtől, s megrendelték az ötödiket is. évi mérsékelt növekedése után a tsz-ekben az előző évhez képest több, mint másfélszeresére nőtt. A kedvező növénytermelési eredmények előnyösen befolyásolták a növényi eredetű termékek felvásárlását. — Kenyérgabonából 23, zöldségből 11 és gyümölcsből 26 százalékkal több került felvásárlásra, mint egy évvel korábban. A fontosabb élőállatok és | az állati termékek vásárlása 1 csökkent az előző évhez képest. 1909. I—-III. negyedévben i vágómarhából 4. vágósertésből ; 21, tehéntejből 2, tojásból pedig 21,5 százalékkal csökkeni ■ a vásárlás. A fontosabb állat- tenyésztési termékek felvásárlása a megyében kedvezőtlenebb az országosnál. I Nem okozott károkal az oMtóber végi gyors seises A hirtelen lehűlés nyomán október végére meggyorsult a betakarítás — erről tanúskodnak a vidékről érkező jelentések. Minthogy a történelmi borvidékeken a szőlőfürtöket most már semmiképpen sem érdemes tovább fetmhagyni a tőkéken — a hideg éjszakák miatt még a napsütéses idő ese'.én sem növekedne tovább a cukorfok — országszer e közve lenül befejezés előtt áll a szüret. Az elmúlt hét hidegebb időjárása szerencsére még nem hozott talaj menti fagyokat, így időben sikerült leszedni a fűszerpaprika harmadik kötésű termését. Az étkezési paprika szintén folyamatosan érkezik még a piacokra. Az egvéb, még a földeken lévő növényi kultúrákat nem zavarja a lehűlés. Az ipari termelés növekedése Az ipari termelés 1969 év első háromnegyedében — az előző évekhez mérten — kisebb ütemben (3,2 százalékkal) nőtt. Az évep belül azonban az egyes negyedéveket tekintve emelkedő ütemű a tér- j melés és amennyiben a negye- i dik negyedévben tovább nő, j úgy az egész évi termelésnövekedés megközelítheti az előző évi (öt százalékos) volumennövekedést. Az ipar harmadik negyedévi termelésbővülését előmozdította az a körülmény, hogy | a Mecseki Szénbányák az erőteljesen jelentkező igények alapján növelték a szénkiter- j melést, a negyedév során 5,2 | százalékkal több szenet .termeltek, mint az előző évi harmadik negyedévben. Evvel az év eddig eltelt, 9 hónapjában csaknem á múlt évihez hasonló .szénmennyiséget termeltek ki. , | Az építoanyagiparban félév- i kor még általánosítható volt a ! termelés-visszaesés. A harma- | dik negyedévben néhány területen javult a helyzet, így cementből és zúzott kőből a termelés már meghaladta az előző évi harmadik negyedévit. A szén és az építőanyagok t ermelésbővítését elsősorban a piaci hatások kényszerítették ki. ,Az Ipar értékesítési tévé- kenysége ez évben kedvezőbb az elmúlt évinél, I az értékesítés valamivel meghaladta a befejezett termelés J értékét. A termelés lassan növekvő ’ irányzata elősegítette a terme- | lékenység alakulását. A megyében települt iparban a harmadik negyedévben az egy foglalkoztatottra jutó termelés már 4,3 százalékkal na-' gyobb volt az előző évinél. — Ennek következtében az egész háromnegyedévet tekintve már megközelíti az egy foglalkoztatottra jutó termelés a múlt év első háromnegyedévit. A termelékenység növelésére irányuló törekvésekben azonban tükröződik a nagyobb túlóra felhasználás is. Az iparban az első kilenc hónapban 37 százalékkal több túlórát vettek igénybe, mint egy évvel korábban. 1969 évben a megyében települt iparban a bérfejlesztési lehetőségeket többnyire a munkások enyagi ösztönzésére fordították. Az összes foglalkoztatott átlagkeresete 1,4 százalékkal nőtt, de ezen belül a munkásoké 2,4 százalékkal. A megyében az átlagos munkáskereset havi 2322 forint volt ez év első háromnegyedében. A megyei székhelyű állami építőipar év elejétől a harmadik negyedév végéig 53 millió forinttal, 9 százalékkal több építési-szerelési munkát valósított meg, mint az előző év azonos időszakában. Az általuk foglalkoztatott átlagos építőipari munkáslétszám 4396 fő volt, 12 százalékkal több, mint az elmúlt évben. így az építőiparban is csökkent valamelyest a munka termelékenysége. Az építési munkák koncentrációja terén a tanácsi építőipar mutat meglepő eredményt az elmúlt évhez képest: 41 százalékkal több munkás jutott egy-egy kivitelezés alatt álló építményre, mint tavaly. A megyei székhelyű beruházó és tervező vállalatoknál 594 fő dolgozott, átlagosan 110 fővel több, mint egy évvel korábban. kell csillézmük. Ha viszont a : bányászokat a lehetőség szerint továbbra is földalatti ; munkahelyen tartják, és a más jellegű munkákra olyanokat vesznek fel, akik eleve j megfelelőnek találják a munkához viszonyított bért, ked- i vezőbb helyzet adódhat a mostaninál, annál is inkább, mert : a szénbányászat jövőjéhez hasonlóan, az aknamélyítőknél is : a Mecsekben látszik legtávolabb biztosítottnak a bányászok foglalkoztatása. A mecseki körzetben — a vállalat igazgatója kitűnő véleménnyel van az itteniek munkájáról — a legmagasabb 11 a bérjellegű jövedelem. A vál■ lalat évi átlaga 36 346 forint, 1 ugyanakkor a mecseki körzetben 38 980 forint az egy főre [ jutó évi bérjövedelem. Az évi ! 2 százalékos bérfejlesztés to- 1 vábbra is biztosított, amely 1 azonban sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában, mint ■ amit a szám jelez. A bérfej- i { lesztést ugyanis egy olyan bá• zisbér-szín vonalhoz állapítot■ ták meg, amikor még csaknem . kizárólag bányászati jellegű • munkákat produkáltak. A konstruktív változások követ1 keztében, a munka jellegéhez ; szükségszerűen differenciálni •. lehet a béreket, így átlagban ; ■ is 3 százalék, de egyénenként , még magasabb bérfejlesztésre 1 nyílhat lehetőség. Ettől füg- ; getlenül fennáll annak a lehetősége — 1969. április 1-től : —, hogy minden 1 százalékos termelékenység növekedés 0,5 százalékos bérnövekedést vonjon maga után. A gazdasági vezetők egyelőre óvatosan al- ; kalmazzák, de a tapasztalatok gyarapodásával bátran élni kell a többletbér kifizetésével. A tanulóét és a jövő Jelenleg 1 millió tonna szén I hiányzik az ország energetikai mérlegéből. Mit jelenthet I ez a vállalat számára? Semmi i esetre sem szabad vérmes, tévútra terelő következtetése- i két levonni belőle. A jelen le- j ginéi sokkal biztosabb infor- : mációk kellenének ... Az azon- j ban a legóvatosabb becslések szerint is bizonyosnak vehető, hogy 1975-ig éves átlagban 12Ö Ebben az évben jó gabona-j termést takarítottak be a nagyüzemi gázdaságok. 1969- j ben közel 228 ezer -tonna búza | termett, több mint a korábbi j evekben bármikor. A búza 17,8 mázsás termésátlaga több mint két mázsa- i val magasabb az országos átlagnál és az előző évi termésered- ( ményt is meghaladja. Az őszi l és a tavaszi árpa, valamint a ! zab átlaghozama szintén emelkedett a korábbi évekhez mér- , ten. A fontosabb őszi betakarí- ! tású növények — a termés- j becslés adatai szerint — jó termést ígérnek. A várható terméseredmények néhány ke- j vésbé jelentős növénytől elte- \ kintve, valószínűleg meghalad- | ják az előző évit. A szeptember—októberi csa- j padékszegény időjárás elősegí- j tette az őszi betakarítású nö- : vények beérérét és megkeny- j nyítette a betakarítást. A tsz- | ek október 15-ig az előző évi- j hez hasonlóan ebben az évben ’ Is bevetették a tervezett búza- | terület, felét. 1 l A szeptember 30-1 reprezen- ' i tatív állatszámlálás adatai szerint a megye szarvasmarhaállománya egy év alatt 3 százalékkal csökkent. Szeptember végén minden szektorban kevesebb szarvasmarhát tartottak, mint egy évvel korábban. A kisgazdaságok szarvasmar- | ha-állományának csökkenése azonban valamelyest mérsék- , lődött. | A mezőgazdasági üzemek: szeptember 30-án 13—14 szá- ! zalékkal kevesebb sertést tar- | tottak, mint az elmúlt év azo- | nos időpontjában. Az előző évinél kisebb sertésállomány még a télvégi, tavaszi nagymérvű állománycsökkenés következménye. A március végi állomány a megelőző sertésciklus mélypontja volt. Azóta újra nő I a tenyésztési kedv és erőteljesen növekszik a kocaállo-1 rnány. A március végi állapothoz viszonyítva 23 százalékkal emelkedett a kocák száma. Az állami gazdaságok juhállománya egy év alatt közel felére csökkent, a tsz-ekben viszont fokozódik a tenyésztés. A baromfiállomány 1968. Tető alá került az alagálzsaiuval épített első lakóház A buualoki kísérleti lakótelepen tető alá került a korszerű francia alagútzsaluval betonozott első lakóház, egy 60 lakásos ötszintes épület. Az új építésmóddal feleannyi idő alatt épültek fel a falak, mint hagyományosan. Megállapították, hogy mintegy 30 százalékkal termelékenyebb ez
