Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

3M szeptember 7. Dunamtmt ndpio' A ZRÍNYI­EM LÉKÜNNEPSÉQEKRÖL r Zrínyi Miklós várkapitány zászlótartójának, Juranics Lőrincnek egy kései le­származottja 1833-ban ala­pítványt tett a szigetvári hősdk halála napjának: szeptember 7-nek megün­neplésére. Ezzel kezdődtek a Zrínyi-ünnepségek. Ele­inte tisztán egyházi jellege volt az ünnepségnek: gyász- mise és a szigetvári hősök onfeládozását méltató, temp­lomi prédikáció állt a kö­zéppontban. Később a temp­lomi misét a Zrínyi téren tábori mise váltotta fel, az egyházi szentbeszédet világi szónoklat Ez az évről évre megismétlődő ünnepélyes aktus ébren tartotta, erősí­tette Szigetvár lakóiban a hősök iránti tiszteletet és megbecsülést Sok huzavona után 1878­ban elkészült a Zrínyi-em­lékmű. Lehet vitázni az oroszlán-szobor művészi ér­tékéről, jogos kifogásokat is lehet emelni, de Magyar- országon ez volt az első Zrínyi-emlékmű. Nemzeti nagyjaink közül ekkor még nagyon kevésnek állt szobra köztéren. A szigetvári hő­sök tiszteletére emelt szo­bor tovább gazdagította a megemlékezések programját. A város lakói a vár elesté- nek évfordulóján megko­szorúzták az emlékművet gyertyákat gyújtottak a szobor talapzatán. Ekkor jött divatba a mozsarazás és a társas vacsora. Sokat tett a Zrínyi-kultusz elmélyítése érdekében az 1917-ben meg­alakult Múzeum-egyesület. Az ő kezdeményezésükre nevezték el Szigetvár utcáit a nagy ostrom hőseiről (Mik­lós utca, Juranics u., Hor­váth Márk u., Szekcsői Má­té u. stb.). Ugyancsak ők helyeztek el a nagy ostrom egyes szakaszaira emlékez­tető márványtáblákat is. A Zrínyi-ünnepségeit rendezé­sét is a Múzeum-egyesület végezte. A felszabadulás után a Várbaráti Kör elevenítette fel ezt a szép szokást. 1960- ban a honvédség is szere­pet vállalt a rendezésből: díszszakasszal, díszőrséggel képviseltette magát, ők in­tézték a hagyományos mo- zsarazást és tűzijátékot. Amikor a Baranya megyei Tanács Művelődésügyi Osz­tályának szorgalmazására elkezdődött a „Baranyai Vasárn^ok” c. ünnepség- sorozat (Busójárás Mohá­cson, Várfesztivál Siklóson, Leányvásár Pécsváradon), már olyan tekintélye és ki­alakult programja volt a szigetvári emlékünnepség­nek, hogy önmagát kínálta a sorozatba felvételre. 1963 óta a Zrínyi-emlékünnepet a Baranyai Vasárnapok ke­retei között rendezik meg a szeptember 7-hez legköze­lebb eső vasárnapon. Két jelentős évforduló: a költő Zrínyi halálának 300. évfordulója (1964) és Sziget­vár hősies védelmének 400. évfordulója (1966) a helyi kereteken messze túlnövő érdeklődést keltett a sziget­vári ünnepségek iránt. Ez nemcsak a látogatók számá­nak rohamos növekedésében jelentkezett, hanem népköz- társaságunk államának bő­kezű anyagi támogatásában is. Szigetvár sok millió fo­rintot kapott kommunális célokra, régi mulasztások­ból eredő problémák megol­dására: útburkolásra, csa­tornázásra, közvilágítás mo - demizálására, műemlékek restaurálására, új művelődé­si objektumok (filmszínház, könyvtár stb.) építésére, elmaradott üzlethálózatának fejlesztésére. A jubileum évében visszakapta Sziget­vár a városi rangot is. A szigetvári üzemek dol­gozói, a városira lakói a mindennapok munkájában való helytállással, a városi tanács által szervezett tár­sadalmi munkákban való lelkes részvétellel elérték azt, hogy lényegesen meg­változott. megszépült a vá­ros arculata. Mindenki meg­győződhet arról, hogy a szi­getváriak szeretik városu­kat, törődnek vele, és dol­goznak érte. Bizonyság erre a Zrínyi-emlékünnepség is. Megható az az összefogás, az a lázas, sok embert meg­mozgató tevékenység, ami­vel a város ünnepére ké­szülnek. Molnár Imre Galambosi László: SZIGETVÁR Szökjetek magasba zászlókkal takart lovak. Fáklyaként röpködő kardok ne zuhanjatok fekete hüvelybe. Buzogányok, dörömböljetek a Nap parázsból kalapált pajzsán. Elföldelt harangok, bonduljatok a páncéllal-bélelt sötétből. A taposott magyar fölemeli homlokát, hogy széttörje szögekkel cifrázott koronáját. Az őszi fák meghajtják halálra ítélt fejüket, mi fölemeljük, szétfújjuk a pernyét, a fátyolként arcunkra hüllőt. Megadatott a látás világossága, az igazság rózsatövének öntözése, a gyökeret gyilkoló hernyók pusztítása. Zrínyi feje alatt füstöl az aranytál, hányatott magyar magadra maradtál. Csorbult a kés, a fejsze. Ébredő nád közt húzódtál újabb ütközetre. Zsombék meg víz takart: ölelő lány. telt anyatest. ha csillagaiból fcnydárdát dobott az est. Fogaikat megőrizték a lovak, az ellenség virágait torzsáig legeljék. Barlangok kövén föltámadnak az idomított medvék; táncoltatnak törököt halálra. Roskad Szulimán sátra, bojtjai levágott koponyák. Hófehér bozontok lobognak, ezüstös szálakkal félholdat igáznak csonttüskés falakhoz. Erősödik a sugár. Országnyi fény hatalmasodik belőle. Csatlakozz magyar, a szabadságért készülő hadakhoz. SZIQETVÁR A MAQYAR IRODALOMBAN Aligha akad országunkban olyan település, amelyhez annyi történelmi és irodalmi emlék tapadna, mint Sziget­vár. Az első jelentős költő, aki beírta nevét Szigetvár irodalmába: Tinódi Sebes­tyén. Ez a jobbágy szárma­zású énekmondó az 1530-as években Török Bálint sziget­vári főúr szolgálatába szegő­dött. Itt írta meg Judit asz- szony históriáját, ura fog­ságba hurcolása után pedig vándorútra kényszerült. Ba­ranya megye falvaiban ván­dorolva zengett Buda veszé- séről és Terek Bálint fog­ságáról. Tinódi mint a tudósító ének kiváló művelője történeti hitelességgel szerkesztette verseit, amelyekhez dallamot is készített, s szerzéseit lant kíséretével énekelve adta elő a várak és udvarházak népé­nek. 1554-ben megjelent Cro- nicaja előszavában ekként hangsúlyozza írói célkitűzé­seit: „Sokat fáradtam, futás­iam, tudakoztam, sókat is költöttem. Igazmondó jámbor vitézektől, kik ez dolgokba jelön voltának, érteköztem, sem adományért, sem barát­ságért, sem félelemért hami­sat be nem írtam, az mi ke­veset írtam, igazat írtam.” Szigetvár falai között élt Istvánffy Pál, a török hódolt­ság előtti idők utolsó alispán­ja, aki 1539-ben négyesrímű tizenkettősökben ültette át magyar nyelvre Volter és Qtteeldisz olasz eredetű szép­históriáját Fia, a XVI. szá­zad nagy történetírója és köl­tője: Istvánffy Miklós, 1543- ban szüleivel Szigetvárra ke­rül, s a hadipályán a szigeti hős lesz a mestere. Nem cso­da, ha a „magyar Livius” hatalmas latín nyelvű tör­téneti munkájában Mátyás királlyal helyezi egy sorba Zrínyit. Zrínyiről írt sírverse Carmina c. versgyűjtemé­nyében szerepel, amelyet Ho­lub József és Juhász László adtak ki 1935-ben. Itt élt és írta históriás éne­két Szigetvár első, 1556-os ostromáról Tőke Ferenc köl­tő, Szigetváron született és dolgozott az író-irodalomba- rát Juranics László, aki 60 éven át levelezett Bacsányi Jánossal, a nagy forradalmi költővel, verseit is kiadta. írók, költők, művészek gyakran látogattak el e sok­szor vértől pirosult gyásztér­re, de a hősök vérének hul­lása, héroszi halálküzdelme mindenkor hívséges hazasze­retet hirdetésére késztette őket. Talán még füstölögtek Szi­get várának szögletes bás­tyái, amikor szerte az or­szágban és külföldön meg­kezdődött a szigeti hősök apoteózisa. Egy 1566-ban Bécsben megjelent francia nyelvű munka már leírja Sziget ostromát. Valamelyik ismeretlen deákköltő, talán Lantos István vagy Lőrinc „az ű szívének keserű voltá­ban” Sziget veszéséről pár héttel az ostrom után, pana­szos énekében tudósít. Ez a várostrom évében keletkezett históriás ének volt a forrása a hasonló témájú szlovák éneknek. E kor históriás énekeiben a történeti hűséghez való ra­gaszkodáson kívül alig bon­takozik ki költői hangvétel, szabadabb alakító készség. Az egyszerű költői képekben mégis megfigyelhető már a magyar epikai stílus lassú erjedése. Egyre inkább fel­bukkannak a történéseket megszakító lírai kitérések. Igaz, egyelőre még latin nyel­ven (Schesaeus Keresztély, Budina Sámuel, Nivemon- tius Petrus Albinus stb.), de előkészítik az utat a halha­tatlan nagy eposz, a Szigeti veszedelem írója számára. Zrínyi Miklósnak a Szigeti veszedelem eposszá éréséhez a témára, az eszmeiségre, a jellemek rajzára, a szerkesz­tés módszereire vonatkozó­lag a korábbi feldolgozások és a magyar—horvát népha­gyomány motívumai nyújtot­tak segítséget. A költő-déd­unoka a szigeti hős alakját akként állítja a világ elé, mint aki alkalmas a Magyar- országon akkor uralkodó val­lási egyenetlenség, erkölcsi züllés, feudális viszálykodá­sok, katonai fegyelmezetlen­ségek megszüntetésére. A szi­geti Zrínyi az egész magyar­ság képviselőjeként jelentke­zik az eposzban, hogy a köl­tő Zrínyi politikai koncepció­jának kifejezőjévé válhas­son. A csodálatos szépségű eposzban a hősi erények olyan felmagasztosult példa­képévé válik a szigeti had­vezér, hogy tőle minden kor az önzetlen hazaszeretetet, bátorságot, bajtársi összetar­tást, a haza áldozatteljes megvédését, a nemzeti egység megteremtését tanulhassa meg. Zrínyi barokk elemekkel teletűzdelt világa helyett, már a felvilágosult köznapi életfelfogást tükrözi „a ma­gyar hazának egyűgyű hadi szolgája”, Kónyi János strá- zsamester Szigetváron 1777- ben írt Magyar Hadi Román­ja, amelyet e sorokkal indít útjára: „Méltó, hogy Zrínyi Miklós érdemének örökösen fénylő világossági szemeink előtt ragyogjanak.” A felvilágosodás nagy írói, Csokonai, Berzsenyi, Kazin­czy, Ányos Pál, Fáy András munkájukban megemlékeznek a szigeti hősről, hogy az ide­gen abszolutizmus ellen vé­dekezve a kultúra és az iro­dalom nemzeti egységének követelőivé váljanak. Mert Kölcsey szavaival élve: „Minden nemzet, mely el­múlt kora emlékezetét sem­mivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti létét gyilkolja meg.” Szigetvár romjait látva ele­veníti fel magában a szigeti hős nagyszerű alakját Vö­rösmarty Mihály, aki 1822- ben írt nagy elégiájában, a Szigetvárban saját kora tehe­tetlen nemzedékének veszteg- lésére, a függetlenségi harc zátonyra kerülésére figyel­meztet: Te a hazáért halni tudál: dicső! Mi nem tudunk már érte csak élni is. A szigeti hős példájával akar hatni Petőfi is A nem­zet, Arany pedig Álom-való c. költeményében. A szabadságharc után a nemzet évtizednyi zsibbadt­ságába lobbant bele Jókai Mór A szigetvári vértanúk c. drámájával. A nemzeti összefogást hirdeti erős pat- riotista tűzzel az abszolutiz­mus idején. Drámáját a ki­egyezésig harmincszor adtak elő, s ezzel ünnepelték Zrínyi halálának 300. évfordulóját is. A 400. évforduló megün­neplése már a felszabadult magyar népre váró nemes feladat volt. A nagy ünnep­ségsorozatnak még irodalmi vonatkozásait is nehéz át­fogni. Szólnunk kell mégis a Szigetvári Emlékkönyv nagy tudományos értékéről, Darvas József napjainkban is játszott Zrínyi-drámájáról, Hunyadi József A kék he­gyek kapitánya c. regényé­ről, Csukás Zoltán és Ga­lambosi László verses elbe­széléséről, amelyekkel mél­tón ünnepelhettük azokat, akiknek — ahogy Schesaeus erdélyi szász költő írta 1571- ben: — „nagy híre megmarad mindig a föld kerekén." Dr. Tóth István ZRÍNYI EMLÉKE A ZENÉBEN Zrínyi alakja és a Szigeti Veszedelem számos zenemű, egész estét betöltő operák, oratórium, kantáta, nyitá­nyok, szimfonikus költemény, zongoradarabok és dalok tár­gya. Szigetvár ostromáról Theo­dor Karl Kömer, 22 éves korában elhunyt fiatal költő írt hatásos drámát Ez a dráma öt opera alapja. A dráma nemzetközi visszhang­ra talált. Franz Glaeser csehországi, Iván Zajc hor­vát, Adelburg Ágoston pesti, F. Hellmann mannheimi és Antonio Smareglia dalmát zeneszerző írt dalművet Kör­ner drámája nyomán. Ezek közül hazánkban Adelburg és Zajc operája ismeretes. Gá- lics Branka és Fehér János zágrábi operaénekesek szí­vesen látogatnak el orszá­gunkba vendégszereplésre. Az idei Szigetvári Napok alkal­mából többek között a „Fecske” és a „Hazaszeretet” áriákat éneklik. A szigetvári hősök dicső emlékezetét két zenekari nyitány őrzi. Ruzitska György és Dohnányi Ernő műve. A 22 éves Dohnánjö művét diplomamunka címen mutatták be a zeneakadé­mián. A keszthelyi szárma­zású Goldmark Károly szim­fonikus költeményben örökí­tette meg Zrínyi nevét. Jó­kai Mór „Szigetvári vérta­núk” című színművéhez Bog­nár Ignác népszerű dalköltő írt dalbetéteket. Arany Já­nos emlékezetében sok ma­gyar dal élt. Ezek közül egyik nevezetes a- Zrínyi­dala. A XIX. századi magyar verbunkos zenében fogant Bartalus István „Zrínyi lant­ja” és Lavotta János „Sziget­vár ostroma” című hangula­tos zongoradarabja. Ez utób­bit Szántó Péterné Borosa Erzsébet előadásában hallat­tuk Szigetvárott szeptember 6-án. A mű tételei: Tanács­kozás, Ostromzaj, Végbúcsú, Ima, Harctérre rohanás. Korunk zeneszerzőit is ih­lette a nagyszerű téma. Ko­dály Zoltán „Zrínyi szózata” címmel írt baritonszólóra és vegyeskarra monumentális művet. Az a capella mű grandiózus részei a „Ne bántsd a magyart!” szövegre, ritornellszerűen visszatérő 5—6 szólamú tuttik. A 400 éves évforduló alkalmával mutatták be Farkas Ferenc és Vargha Károly „Szigetvár dicsérete” című remekbe sza­bott oratóriumát. A mű mél­tó záróakkordja a Szigetvár­ról eddig megírt zeneművek­nek. ,___. . , Hegyi József 1 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom