Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-07 / 207. szám
3M szeptember 7. Dunamtmt ndpio' A ZRÍNYIEM LÉKÜNNEPSÉQEKRÖL r Zrínyi Miklós várkapitány zászlótartójának, Juranics Lőrincnek egy kései leszármazottja 1833-ban alapítványt tett a szigetvári hősdk halála napjának: szeptember 7-nek megünneplésére. Ezzel kezdődtek a Zrínyi-ünnepségek. Eleinte tisztán egyházi jellege volt az ünnepségnek: gyász- mise és a szigetvári hősök onfeládozását méltató, templomi prédikáció állt a középpontban. Később a templomi misét a Zrínyi téren tábori mise váltotta fel, az egyházi szentbeszédet világi szónoklat Ez az évről évre megismétlődő ünnepélyes aktus ébren tartotta, erősítette Szigetvár lakóiban a hősök iránti tiszteletet és megbecsülést Sok huzavona után 1878ban elkészült a Zrínyi-emlékmű. Lehet vitázni az oroszlán-szobor művészi értékéről, jogos kifogásokat is lehet emelni, de Magyar- országon ez volt az első Zrínyi-emlékmű. Nemzeti nagyjaink közül ekkor még nagyon kevésnek állt szobra köztéren. A szigetvári hősök tiszteletére emelt szobor tovább gazdagította a megemlékezések programját. A város lakói a vár elesté- nek évfordulóján megkoszorúzták az emlékművet gyertyákat gyújtottak a szobor talapzatán. Ekkor jött divatba a mozsarazás és a társas vacsora. Sokat tett a Zrínyi-kultusz elmélyítése érdekében az 1917-ben megalakult Múzeum-egyesület. Az ő kezdeményezésükre nevezték el Szigetvár utcáit a nagy ostrom hőseiről (Miklós utca, Juranics u., Horváth Márk u., Szekcsői Máté u. stb.). Ugyancsak ők helyeztek el a nagy ostrom egyes szakaszaira emlékeztető márványtáblákat is. A Zrínyi-ünnepségeit rendezését is a Múzeum-egyesület végezte. A felszabadulás után a Várbaráti Kör elevenítette fel ezt a szép szokást. 1960- ban a honvédség is szerepet vállalt a rendezésből: díszszakasszal, díszőrséggel képviseltette magát, ők intézték a hagyományos mo- zsarazást és tűzijátékot. Amikor a Baranya megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának szorgalmazására elkezdődött a „Baranyai Vasárn^ok” c. ünnepség- sorozat (Busójárás Mohácson, Várfesztivál Siklóson, Leányvásár Pécsváradon), már olyan tekintélye és kialakult programja volt a szigetvári emlékünnepségnek, hogy önmagát kínálta a sorozatba felvételre. 1963 óta a Zrínyi-emlékünnepet a Baranyai Vasárnapok keretei között rendezik meg a szeptember 7-hez legközelebb eső vasárnapon. Két jelentős évforduló: a költő Zrínyi halálának 300. évfordulója (1964) és Szigetvár hősies védelmének 400. évfordulója (1966) a helyi kereteken messze túlnövő érdeklődést keltett a szigetvári ünnepségek iránt. Ez nemcsak a látogatók számának rohamos növekedésében jelentkezett, hanem népköz- társaságunk államának bőkezű anyagi támogatásában is. Szigetvár sok millió forintot kapott kommunális célokra, régi mulasztásokból eredő problémák megoldására: útburkolásra, csatornázásra, közvilágítás mo - demizálására, műemlékek restaurálására, új művelődési objektumok (filmszínház, könyvtár stb.) építésére, elmaradott üzlethálózatának fejlesztésére. A jubileum évében visszakapta Szigetvár a városi rangot is. A szigetvári üzemek dolgozói, a városira lakói a mindennapok munkájában való helytállással, a városi tanács által szervezett társadalmi munkákban való lelkes részvétellel elérték azt, hogy lényegesen megváltozott. megszépült a város arculata. Mindenki meggyőződhet arról, hogy a szigetváriak szeretik városukat, törődnek vele, és dolgoznak érte. Bizonyság erre a Zrínyi-emlékünnepség is. Megható az az összefogás, az a lázas, sok embert megmozgató tevékenység, amivel a város ünnepére készülnek. Molnár Imre Galambosi László: SZIGETVÁR Szökjetek magasba zászlókkal takart lovak. Fáklyaként röpködő kardok ne zuhanjatok fekete hüvelybe. Buzogányok, dörömböljetek a Nap parázsból kalapált pajzsán. Elföldelt harangok, bonduljatok a páncéllal-bélelt sötétből. A taposott magyar fölemeli homlokát, hogy széttörje szögekkel cifrázott koronáját. Az őszi fák meghajtják halálra ítélt fejüket, mi fölemeljük, szétfújjuk a pernyét, a fátyolként arcunkra hüllőt. Megadatott a látás világossága, az igazság rózsatövének öntözése, a gyökeret gyilkoló hernyók pusztítása. Zrínyi feje alatt füstöl az aranytál, hányatott magyar magadra maradtál. Csorbult a kés, a fejsze. Ébredő nád közt húzódtál újabb ütközetre. Zsombék meg víz takart: ölelő lány. telt anyatest. ha csillagaiból fcnydárdát dobott az est. Fogaikat megőrizték a lovak, az ellenség virágait torzsáig legeljék. Barlangok kövén föltámadnak az idomított medvék; táncoltatnak törököt halálra. Roskad Szulimán sátra, bojtjai levágott koponyák. Hófehér bozontok lobognak, ezüstös szálakkal félholdat igáznak csonttüskés falakhoz. Erősödik a sugár. Országnyi fény hatalmasodik belőle. Csatlakozz magyar, a szabadságért készülő hadakhoz. SZIQETVÁR A MAQYAR IRODALOMBAN Aligha akad országunkban olyan település, amelyhez annyi történelmi és irodalmi emlék tapadna, mint Szigetvár. Az első jelentős költő, aki beírta nevét Szigetvár irodalmába: Tinódi Sebestyén. Ez a jobbágy származású énekmondó az 1530-as években Török Bálint szigetvári főúr szolgálatába szegődött. Itt írta meg Judit asz- szony históriáját, ura fogságba hurcolása után pedig vándorútra kényszerült. Baranya megye falvaiban vándorolva zengett Buda veszé- séről és Terek Bálint fogságáról. Tinódi mint a tudósító ének kiváló művelője történeti hitelességgel szerkesztette verseit, amelyekhez dallamot is készített, s szerzéseit lant kíséretével énekelve adta elő a várak és udvarházak népének. 1554-ben megjelent Cro- nicaja előszavában ekként hangsúlyozza írói célkitűzéseit: „Sokat fáradtam, futásiam, tudakoztam, sókat is költöttem. Igazmondó jámbor vitézektől, kik ez dolgokba jelön voltának, érteköztem, sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, az mi keveset írtam, igazat írtam.” Szigetvár falai között élt Istvánffy Pál, a török hódoltság előtti idők utolsó alispánja, aki 1539-ben négyesrímű tizenkettősökben ültette át magyar nyelvre Volter és Qtteeldisz olasz eredetű széphistóriáját Fia, a XVI. század nagy történetírója és költője: Istvánffy Miklós, 1543- ban szüleivel Szigetvárra kerül, s a hadipályán a szigeti hős lesz a mestere. Nem csoda, ha a „magyar Livius” hatalmas latín nyelvű történeti munkájában Mátyás királlyal helyezi egy sorba Zrínyit. Zrínyiről írt sírverse Carmina c. versgyűjteményében szerepel, amelyet Holub József és Juhász László adtak ki 1935-ben. Itt élt és írta históriás énekét Szigetvár első, 1556-os ostromáról Tőke Ferenc költő, Szigetváron született és dolgozott az író-irodalomba- rát Juranics László, aki 60 éven át levelezett Bacsányi Jánossal, a nagy forradalmi költővel, verseit is kiadta. írók, költők, művészek gyakran látogattak el e sokszor vértől pirosult gyásztérre, de a hősök vérének hullása, héroszi halálküzdelme mindenkor hívséges hazaszeretet hirdetésére késztette őket. Talán még füstölögtek Sziget várának szögletes bástyái, amikor szerte az országban és külföldön megkezdődött a szigeti hősök apoteózisa. Egy 1566-ban Bécsben megjelent francia nyelvű munka már leírja Sziget ostromát. Valamelyik ismeretlen deákköltő, talán Lantos István vagy Lőrinc „az ű szívének keserű voltában” Sziget veszéséről pár héttel az ostrom után, panaszos énekében tudósít. Ez a várostrom évében keletkezett históriás ének volt a forrása a hasonló témájú szlovák éneknek. E kor históriás énekeiben a történeti hűséghez való ragaszkodáson kívül alig bontakozik ki költői hangvétel, szabadabb alakító készség. Az egyszerű költői képekben mégis megfigyelhető már a magyar epikai stílus lassú erjedése. Egyre inkább felbukkannak a történéseket megszakító lírai kitérések. Igaz, egyelőre még latin nyelven (Schesaeus Keresztély, Budina Sámuel, Nivemon- tius Petrus Albinus stb.), de előkészítik az utat a halhatatlan nagy eposz, a Szigeti veszedelem írója számára. Zrínyi Miklósnak a Szigeti veszedelem eposszá éréséhez a témára, az eszmeiségre, a jellemek rajzára, a szerkesztés módszereire vonatkozólag a korábbi feldolgozások és a magyar—horvát néphagyomány motívumai nyújtottak segítséget. A költő-dédunoka a szigeti hős alakját akként állítja a világ elé, mint aki alkalmas a Magyar- országon akkor uralkodó vallási egyenetlenség, erkölcsi züllés, feudális viszálykodások, katonai fegyelmezetlenségek megszüntetésére. A szigeti Zrínyi az egész magyarság képviselőjeként jelentkezik az eposzban, hogy a költő Zrínyi politikai koncepciójának kifejezőjévé válhasson. A csodálatos szépségű eposzban a hősi erények olyan felmagasztosult példaképévé válik a szigeti hadvezér, hogy tőle minden kor az önzetlen hazaszeretetet, bátorságot, bajtársi összetartást, a haza áldozatteljes megvédését, a nemzeti egység megteremtését tanulhassa meg. Zrínyi barokk elemekkel teletűzdelt világa helyett, már a felvilágosult köznapi életfelfogást tükrözi „a magyar hazának egyűgyű hadi szolgája”, Kónyi János strá- zsamester Szigetváron 1777- ben írt Magyar Hadi Románja, amelyet e sorokkal indít útjára: „Méltó, hogy Zrínyi Miklós érdemének örökösen fénylő világossági szemeink előtt ragyogjanak.” A felvilágosodás nagy írói, Csokonai, Berzsenyi, Kazinczy, Ányos Pál, Fáy András munkájukban megemlékeznek a szigeti hősről, hogy az idegen abszolutizmus ellen védekezve a kultúra és az irodalom nemzeti egységének követelőivé váljanak. Mert Kölcsey szavaival élve: „Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti létét gyilkolja meg.” Szigetvár romjait látva eleveníti fel magában a szigeti hős nagyszerű alakját Vörösmarty Mihály, aki 1822- ben írt nagy elégiájában, a Szigetvárban saját kora tehetetlen nemzedékének veszteg- lésére, a függetlenségi harc zátonyra kerülésére figyelmeztet: Te a hazáért halni tudál: dicső! Mi nem tudunk már érte csak élni is. A szigeti hős példájával akar hatni Petőfi is A nemzet, Arany pedig Álom-való c. költeményében. A szabadságharc után a nemzet évtizednyi zsibbadtságába lobbant bele Jókai Mór A szigetvári vértanúk c. drámájával. A nemzeti összefogást hirdeti erős pat- riotista tűzzel az abszolutizmus idején. Drámáját a kiegyezésig harmincszor adtak elő, s ezzel ünnepelték Zrínyi halálának 300. évfordulóját is. A 400. évforduló megünneplése már a felszabadult magyar népre váró nemes feladat volt. A nagy ünnepségsorozatnak még irodalmi vonatkozásait is nehéz átfogni. Szólnunk kell mégis a Szigetvári Emlékkönyv nagy tudományos értékéről, Darvas József napjainkban is játszott Zrínyi-drámájáról, Hunyadi József A kék hegyek kapitánya c. regényéről, Csukás Zoltán és Galambosi László verses elbeszéléséről, amelyekkel méltón ünnepelhettük azokat, akiknek — ahogy Schesaeus erdélyi szász költő írta 1571- ben: — „nagy híre megmarad mindig a föld kerekén." Dr. Tóth István ZRÍNYI EMLÉKE A ZENÉBEN Zrínyi alakja és a Szigeti Veszedelem számos zenemű, egész estét betöltő operák, oratórium, kantáta, nyitányok, szimfonikus költemény, zongoradarabok és dalok tárgya. Szigetvár ostromáról Theodor Karl Kömer, 22 éves korában elhunyt fiatal költő írt hatásos drámát Ez a dráma öt opera alapja. A dráma nemzetközi visszhangra talált. Franz Glaeser csehországi, Iván Zajc horvát, Adelburg Ágoston pesti, F. Hellmann mannheimi és Antonio Smareglia dalmát zeneszerző írt dalművet Körner drámája nyomán. Ezek közül hazánkban Adelburg és Zajc operája ismeretes. Gá- lics Branka és Fehér János zágrábi operaénekesek szívesen látogatnak el országunkba vendégszereplésre. Az idei Szigetvári Napok alkalmából többek között a „Fecske” és a „Hazaszeretet” áriákat éneklik. A szigetvári hősök dicső emlékezetét két zenekari nyitány őrzi. Ruzitska György és Dohnányi Ernő műve. A 22 éves Dohnánjö művét diplomamunka címen mutatták be a zeneakadémián. A keszthelyi származású Goldmark Károly szimfonikus költeményben örökítette meg Zrínyi nevét. Jókai Mór „Szigetvári vértanúk” című színművéhez Bognár Ignác népszerű dalköltő írt dalbetéteket. Arany János emlékezetében sok magyar dal élt. Ezek közül egyik nevezetes a- Zrínyidala. A XIX. századi magyar verbunkos zenében fogant Bartalus István „Zrínyi lantja” és Lavotta János „Szigetvár ostroma” című hangulatos zongoradarabja. Ez utóbbit Szántó Péterné Borosa Erzsébet előadásában hallattuk Szigetvárott szeptember 6-án. A mű tételei: Tanácskozás, Ostromzaj, Végbúcsú, Ima, Harctérre rohanás. Korunk zeneszerzőit is ihlette a nagyszerű téma. Kodály Zoltán „Zrínyi szózata” címmel írt baritonszólóra és vegyeskarra monumentális művet. Az a capella mű grandiózus részei a „Ne bántsd a magyart!” szövegre, ritornellszerűen visszatérő 5—6 szólamú tuttik. A 400 éves évforduló alkalmával mutatták be Farkas Ferenc és Vargha Károly „Szigetvár dicsérete” című remekbe szabott oratóriumát. A mű méltó záróakkordja a Szigetvárról eddig megírt zeneműveknek. ,___. . , Hegyi József 1 k
