Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
*96í, szeptember 3. 3 Dunantttit ndpio Bányászok a bányászgyerekekért Egy iskola legendája Egy évtizedig „pendliztek” a Fehérhegyi Általános Iskola felső tagozatos tanárai a saját iskolájuk és az Engels úti iskola között. Télidőben, két óra közti szünetben, igyekezve, hogy ne késsenek az órákról. Kedden megtörtént az iskola új épületszárnyának műszaki átvétele, a gyerekeket most már kényelmesen el tudják helyezni a fehérhegyi iskolában is. Tizenkét éves gond, állandó panasz, küldöttség járás fejeződött be. Azaz mégsem teljesen, mert van itt munka bőven. Az új falak fehéren villognak, de körülöttük törmelék, sóder, deszkapallók. Az iskola igazgatójával, Bednár Imrével járjuk az üres tantermeket, ahol még dolgoznak a munkások. Az igazgató, mint egy idegenvezető, magyaráz, tervez és ha kell cipel. Asztalt, széket, mindent, amire szükség van. Mert a tanítás rendesen elkezdődik, ha törik, ha szakad. — Tíz tantermünk van most. Kaptunk tornatermet, két helyiséges napközit, konyhát, fa- és fémműhelyt, fizika-kémia előadót És kiharcoltuk a régi épület felújítását is. A két munka együttesen mintegy nyolcmilliót tesz ki. Mondjam, hogy örülök? Igen, elvégre a „bányászfőváros" iskolájáról van szó. A komlói karbantartó részleg végezte a munkát, t mondhatom náluk rendesebb emberekkel nem találkoztam. Hányszor megtörtént, hogy jött • munkások szerződéses busza, mire azt mondták: „Inkább menjen a busz, maradunk!" Az udvaron összetalálkozunk « kompiak vezetőjével, Wache Jáno: l, — Ügy éreztük, meg kell tennünk — mondja. — Bányászgyerekekről van szó, ki tegye meg, ha nem mi. De mondhatom, nagyon jó igazgatója van ennek az iskolának. Sokmindent nem csináltunk volna meg, ha nem lett volna ilyen „rámenős”. A fizika-kémia előadóban az igazgató rábök egy hatalmas asztalra. — Ez háromszázötven kiló volt. Alig fértünk be vele. De jöttek a szocialista brigádok, és a másik iskolából cipelték a nehéz bútorokat. Vasárnapjaikat áldozták fel a gyerekeikért Van olyan brigád, amelyik évente 15 vasárnapot dolgozott társadalmi munkában. — Ez lesz a zsibongó —mutat egy tágasnak látszó, de egyelőre bútorokkal telezsúfolt folyosóra. Olyan „termékeny rendetlenség” van, hogy abban tényleg csak az avatott szem látja meg a rendet. — Holnap ezekben a termekben már dolgozni kell. De nem félünk, ma reggel itt 40 asszony mosta a padlókat. Mind a saját gyerekéért vállalta. Késő délutáni álmos napfény permetezi a feltúrt udvart. ahol most is dolgoznak az építők. _ Itt lesz a sportpálya — mutat a törmelékkel telehányt kivágott fákkal borított területre. — Ha egyszer beindultunk, akkor aztán jöhet a tartalmi munka. Most már nem lehet kifogás, a legjobb feltételek is adottak. ítélet as ötős autőbussgásolds ügyében {Mietet hirdettek « József Nádor terl Június 14-én történt autóbusz- gáxglks ügyében. Héder Mihály, 30 éves gépkocsivezető aznap a József Attila utcában a Roosevelt tér felöl a Münnicb Ferenc utca kereszteződése felé vezetett mintegy 4« kilométeres sebességgel egy MAVAUT autóbuszt. Vigyázatlansága következtében összeütközött egy, a Münnlch Ferenc utcában haladó 13-ös autóbusszal. Az ütközés következtében a 15-ös felszaladt a járdára, s a várakozók közül többet elütött. Öten olyan súlyosan megsérültek, hogy a helyszínen meghaltak. Egy további személy súlyosan, négy pedig könnyebben megsérült, s a két autóbusz is megrongálódott. A bíróság Héder Mihályt bárom és félévi szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. A bíróság enyhítő klj- rülményként vette viszont figyelembe az őszinte beismerő vallomást, s a megbánó magatartást. Javára értékelte a bíróság büntetlen előéletét, azt. hogy két kiskorú gyermeke van, s hogy eddig jó munkát végzett. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, az elítélt és védője tudomásul vette a bíróság döntését. Ki minek mestere? Villanyszerelők versenye Fel van adva a lecke. Ilyenek: vegyes áramkör számítás ... ágakban keletkező áramok és kapocsfeszültség kiszámítása .. aszikron motor szerkezete, működési elve és védelme... A példák kidolgozási ideje hatvan perc. Az újmecsekaljai ÉM. szálló klubhelyiségében tegnap reggel 7 órakor kezdődött a fiatal villanyszerelők egész napos versenye. A versenyt a Ki minek a mestere mozgalom keretében felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ bizottsága rendezte. Huszonötén indultak, valamennyien harminc éven' aluliak, 18-an az építőipari vállalattól, öten a pécsi járás ipari üzemeiből és két szigetvári villanyszerelő. A feladatok megizzasztották a versenyzőket. Az írásbelit rögtön követte a gyakorlati rész, mégpedig három féle munkában kellett jeleskedniük, amelynek elkészítésére ösz- szesen 150 percet kaptak. — Ebéd után elméleti verseny következett, tételhúzás után a villamosgépek ismeretéből, általános elektrotechnikából és érintésvédelemből kellett számot adniok a résztvevőknek. Az építőipari vállalat szakembereiből álló hat tagú zsűri végű] a következő eredményt hirdette: 1. Kellner Zoltán építőipari vállalat 1000 forint. 2. Takács János 700 forint. 3. Pleskonics Antal 500 forint. A megyei döntőbe az első nyolc helyezett került be. A döntőt szeptember 14-én rendezik meg. FILMEZIK AZ EMELETES BUSZT Tegnap délelőtt filmesek kapták lencsevégre Pécs központjában az emeletes autóbuszt. Az Autóközlekedési Vállalat közelgő jubileumára ugyanis a Közlekedési Filmstúdió közel húsz perces, színes dpkumen- tumfilmet készít; amely bemutatja a vállalat egész keresztmetszetét, működési területeit, fejlődését. SZAKSZERVEZETI MEGBÍZOTTAK KÍSÉRIK AZ NDK-BA A FIATALOKAT Koller Nándor, a 12. sz. AKÖV komlói üzemegységének gépkocsivezetője, Tisza István, a Mecseki Szénbányák Zo- bák-aknai géplakatosa és Kiss Lajos, a MÉV ércdúsító üzemének géplakatosa utaztak Baranyából Budapestre a SZOT által szervezett és tegnap kezdődött háromhetes tanfolyamra, amely felkészíti őket a szakszervezeti érdekvédelmi munkára, Az NDK-ba kétéves szakmai gyakorlatra induló munkások szervezése a szakszervezetek, az e feladattal megbízott állami szervek, és a KISZ feladata. — Mindegyik induló csoporttal utazik egy állami megbízott, egy szakszervezeti megbízott, és a KISZ egy munkatársa. Koller Nándor, Kiss Lajos és Tisza István egy-egy csoport szakszervezeti megbízottjai lesznek. Mackó ül a katedrán Az első tanítási nap három bányásziskolában Megyünk a „draga völgybe”. Az út olyan, hogy még a Volga jó rugói is próbára teszik nyakcsigolyánkat. Jobboldalt lélektelen külszíni fejtés, csak az Iskola felé veszünk észre valami szépet, az árnyas fákat, a lombsátort. Mégis Richard Lewellyn bányász regénye jut eszembe, a How green was my valley? a Hová lettél drága völgyünk? Most, az iskolaév első napján, amikor a gyermeklélek tiszta lapjaira itt rakódnak le az éles emlékek, most lesz drága völggyé ez a szénporos völgy is. Akármilyen kemény itt az élet, nekik, a pécsbányatelepi gyerekeknek, az Itteni kamaszoknak, amíg élnek, ez lesz a gyermekkor völgye, a „drága völgy”. Kilenc óra múlott. Kriva- nek Vilmos, a pécsbányatelepi igazgató elindul az új tanév első óralátogatására. Legelőször, ez csak nyilvánvaló, az elsősökhöz. Henyel Zoltánné, az iskola egykori tanulója áll most a katedra előtt. — 24 gyereke van, meg egy mackója. A mackó ott ül a katedrán, az asztal sarkán, szeme üvegszem s nem szigorú, a huszonnégy gyerek mégis tiszteli, mégis szereti, mert az 6 világukból, a játék világából való. Különben is azt mondta Henyel tanító néni, hogy a mackó ott ül majd és figyeli, ki hogyan tanul, ki hogyan viselkedik. Egyelőre persze az első iskolanapok legidegtépőbb pedagógiai munkája a feladat: megszoktatni az óra rendjét. A huszonnégy kisgyerek hu- I szonnégy féle táska nem tudA at hiszem, a taxisokon kívül kevés pécsi tudja, merre van a Nagy Lajos utca. A kisállomás után poros, gödrös dúlőút szeli át a vasutat, jobbról néhány szürke ipari épület, aztán kétoldalt dús folyondár porlepte levelekkel. Vigasztalan vidék ez — mondom is Szabó István tanmú- helyvezető tanárnak — ez már valóban „az istennek a háta közepe” lehet. Aztán hirtelen balra kanyarítja szép Skodáját és beérünk egy virágokkal, ágyásokkal övezett épületcsoport közé. Papp Lászlóval, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportvezetőjével találkozunk. — Menjünk mindjárt a fiúkhoz? — Persze — mondom. Egy kicsit nekem is izgalmas ez a néhány óra: ezek a gyerekek — valamennyien vasasok ... — most kezdik az ismerkedést a szakmával. Ez az első nap. Tizenöt-tizenhat esztendősök. Láttak-e már ezek a gyerekek satupadot, gépeket, kovácsüllőt, villan)'- és autogén-hegesztő berendezést, «satergagépet, fúrógépet és a Első nap a tanműhelyben sokféle kéziszerszámot? Gondolom, hogy ámuldoznak, hiszen egy új világba csöppentek bele, amely megszabja sorsukat egy életre. Nem ámuldoznak. Inkább én, mégpedig azon, hogy ezek a fiúk egyáltalában nem idegenként nézelődnek a műhelyben. Az általános iskolai politechnika már rég felvillantotta előttük a szakma alapvető kontúrjait. Tari Imre és Böhm Zoli a 39. dandár úti iskolában végezték a nyolc osztályt. — Politechnikai órán tanultunk fémmunkát, később villanyszerelést, Ha a házban elromlott valahol a villanykapcsoló, megcsináltuk. Van néhány szerszámunk is otthon. — Miért éppen villanyszerelést tanultok most? Bőhm Zoli: — Apám kitért volna hitéből, ha bányalakatosnak megyek, Megsérült, most rokkantsági nyugdíjban van .. . Halmai György ezután mindennap Villánykövesdről jár be a tanműhelybe. Központifűtésszerelő lesz. — Nagybátyám is szerelő, brigádvezető itt a vállalatnál, ö emlegette nekem, hogy milyen munka ez, van jövője is, mert az új házakat már központilag fűtik. A vajszlói Novák Dezső is a fűtésszerelő csoportba került. — Mit gondolsz, sikerül eZ a három év? — Biztosan sikerül. Én otthon is mindig bütykölök valamit. Csináltam már csőből kisasztalt, állólámpát. Először lerajzoltam, méretre vágtam, fu- siban meghegesztettem, nem mondom meg, hol, aztán festés után csónaklakkal lehúztam. Irtó klassz. Körülnézek a műhelyben. A gyerekek most kapják ki éppen a szerszámokat: taszító reszelő, aztán félgömb-, gömb-, simítóreszelő, kalapács, derékszög, hidegvágó ... Vadonatúj szerszámok. A vállalat az idén — százzal többet — vagyis pontosan 750 tanulót iskolázott be. Sajnos a vasbetonszerelő és ács szakmákra a tervezettnél kevesebben jelentkeztek, de még erre is van esetleg idő. Húsz féle szakma között válogathatnak a tanulók, kőművestől a gumijavítóig. Nem akarnak szakmunkásokat elcsábítani sehonnét sem, céljuk a sajátnevelés. És ha megszerzik a szakmunkás-bizonyítványt. a vállalat évtizedekre biztosít nekik munkát, megélhetést. Hogy a vállalat mi mindent megtesz a szakmunkás-tanulókért, azt a kitűnően berendezett tanműhelyen, magas szintű képzettséggel rendelkező szakoktatók beállításán, a nagyszerűen berendezett szociális helyiségeken kívül — még egyetlen adattal Is bizonyítani lehet: egy tanuló há- ron éves oktatási költsége 50 —50 ezer forint, összesen tehát 37—40 millió! A jövő szakmunkás-generáció érdekében aligha áldoz többet még egy vállalat... Rab Ferenc ni hány íéle tartalmát mutogatta egymásnak. Annyira benne voltak, hogy csak így lehetett őket megfogni: — No gyerekek, most együtt nézzük meg, mi van a táskában! — és a pillanatok feloldódnak, mert ilyen jót talált ki a tanító néni. Miközben Krivanek Vilmos kikísér, nem tudok visszaemlékezni a Hová lettél drága völgyünk nádpálcás tanító urára, Mr. Jonesre. Ilyen kedves percek után nem csoda. * Komló. Dávidföld. Szénfekete szemű kislány Páka Ildikó rakosgatja keresztbe a lábát. A tantestület legfiatalabb tagja, ahogy mondani szokták: „tintaszáradós”. Vagyis nemrég száradt meg a tinta a PÄsi Tanárképző Főiskolán kapott matematika-műszaki ismeretek szakos diplomáján. Életének első sajtónyilvánossága alkalmával a szénfekete szempár kicsit zavartan kérdi, hogy mit kérdezek. — Semmit. Csak kérem, hogy beszéljen arrói, hogyan kezdi a pályát. — Azt hiszem, jól. Ügy érzem a főiskolán megszereztem a jó elméleti alapot. Aztán nincs lakásgondom, mert Pécsett lakom a szüleimnél, s a körülbelül 400 forintos havi buszbérletből csak 156-ot fizetek én, a többit a Komlói Tanács. Meg a kollégák is rendesek. Igaz, először némi gátlásaim voltak, mert az általános iskolát Komlón végeztem és sok tanárom most kollégám lett. Vissza kellett őket tegezni. Furcsa volt, de mégis jó, mert nem jöttem idegenbe. Egyébként holnap lesz az első órám. A gyakorlati ismeretek nevű tárgyat csak a fiúknak tanítom. — Azoknak külön tantervűk van e tárgyból. — Egy ilyen nagylány fiúkat tanít? Ez nem okoz gátlásokat? — A középiskolát a Pécsi Zipernovszky Technikumban végeztem el, rengeteg fiú között. Szóval fiúsítottak. ic Ugyancsak Komló: Steinmetz Miklós Gimnázium és Szakközépiskola. Elegáns üveg folyosó, még elegánsabb tanári szoba. Az ablakokon túl a bányászváros széle: kékeszöld hegyek. S a kékeszöld háttér elé egy fehér nőalak ül: Krausz Györgyné, a gimnázium magyar—német szakos tanára, a Baranya megyei középiskolák osztályfőnöki munkájának most kinevezett szak- felügyelője. — A középiskolákban alap- követelmény a nevelésközpón- túság — mondja. — Vagyis az oktatás minden szakaszában törekedni kell az emberformálásra, arra, hogy ne csak észbeli képességeket pallérozzunk, hanem emberi egyéniségeket is formáljunk. Az osztályfőnökök feladata a szemé• lyiségek kibontakoztatása, többek között valamennyi tanár nevelő munkájának eyezteté- sével. De ezt csak igen sok önképzéssel, pedagógiai, lélektani ismeretekkel és természetesen nagyon nagy gyermekszeretettel tudjuk megvalósítani. A heti egy osztályfőnöki óra kevés ehhez, legalább naponta egy-egy másik órát is tartani kell az osztályfőnöknek, vagy ha ez sem megoldható, akkor legalább a tízperceket együtt tölteni az osztályával, vagy bejárni tanártársai órájára, tehát hospiiál- ni. És még valamit: jobban meg kell becsülni az osztály- főnöki munkát, ha másképp nem, hát legalább a jutalmazások idején. Három pillanat három bányásziskolából: tegnap megkezdődött a tanítás. Földessy Dénes Új jogszabály a levéltárakról A hivatalos lap keddi számában megjelent a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló elnöki tanácsi törvényerejű rendelet, és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet. A rendelkezés kimondja, hogy a levéltár olyan tudományos intézmény, amely — jogszabályi keretek között — igazgatási feladatokat is ellát. A levéltári anyagot átveszi szakszerűen kezeli és biztonságosan megőrzi. Lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a kutatók hozzáférjenek a levéltári anyaghoz. Ugyanakkor a különböző szervek iratkezelési rendjét és irattári selejtezését — a levéltári anyag védelme érdekében — szakmailag ellenőrzi. Arról is intézkedik a törvényerejű rendelet, hogy akinek tulajdonában, vagy birtokában levéltári anyag van, köteles azt épségben és használható állapotban megőrizni. A személyi tulajdonban lévő levéltári anyagot tulajdonosa letéti szerződéssel levéltár őrizetébe adhatja. — Egyébként a személyi tulajdonú levéltári anyag védetté nyilvánítható, s ilyen esetben a levéltárat elővásárlási jog illeti meg. A kormányrendelet értelmében a levéltárnak kötelessége a történeti értékű iratokat zárt, tűzbiztos, szárai, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú raktárban őrizni. A különösen jelentős levéltári anyagot filmre kell vétetnie a levéltárnak, s a film egv példányát a Magyar Országos Levéltár filmtárában kell elhelyeznie. Egyébként akinek tulajdonában, vagy birtokában levéltári anyag van, köteles azt a művelődés- ügyi miniszternek 1970. július 1-ig, illetőleg a megszerzéstől számított 30 napon beMl bejelenteni.