Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-16 / 214. szám
1969. szeptember 16. jjimanttm nauio----- 3 M iért nyugtalankodunk? Régi gondok az új városközpont építésénél Nem olyan nagy dolgok ... Ilyenek minden építkezés előkészítésénél előfordulnak, felesleges nyugtalankodni és felverni a port miattuk. Menet közben majd rendeződnek a problémák, hiszen mindenki azt akarja, hogy a három új objektum felépüljön... Nincs szerződés Ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket hall az ember, amikor a KÖJÁL és Megyei Tanács új székháza, valamint a háromezer adagos étterem felépítése iránt érdeklődik. A három létesítményt Pécs új városközpontjában, az SZTK és az ügyészségek szép, uni- váz-szerkezetű épületének szomszédságában kívánják felépíteni. A KÖJÁL székházat 1971- ben, a Megyei Tanács új épületét és a konyhát pedig 1972- ben kell majd átadni. Körülbelül 80 millió forintba kerül majd az egész, s a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak volt egy olyan ígérete, hogy ebből 1970, tehát a harmadik ötéves terv végére 20 milliót be fog építeni. Ahhoz, hogy az ígéret realizálódjék, már most meg kellene kezdeni a munkát, de sajnos, csak az előkészületeknél tartanak. A beépítésre váró terület még nincs teljesen felszabadítva, mert egy részét a DÉDÁSZ Rákóczi úti üzeme foglalja el, s a DÉDÁSZ-nak még nem találtak megfelelő cseretelket. A Megyei Tanács székháza és az étterem fel‘ építésére még nincs kiviteli szerződés, éspedig azért, mert nem készült el még a terv. (Enélkül valóban nem lehet ilyen szerződést kötni.) A Kö- JÁL-székháznál viszont —, amelynek már kiviteli terve is van — azzal indokolják a megfelelő szerződés hiányát, hogy kb. 10—15 vállalattal kell még egyeztető tárgyalásokat folytatni, s amig avval nem végeznek, nem lehet szerződni. Évről évre halasztják Holtponton áll a háromezer adagos étterem ügye is. Az étterem mintegy 18 millió forintos beruházási költségén részben a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat, részben pedig a környék érdekelt intézményei osztozkodnak. A sok intézmény, közül kettő — a Legfőbb Ügyészség, valamint az SZTK — még nem utalta át a lebonyolítónak a reá eső összeget. Igaz, azt hallani, hogy majd átutalják, ez a m a j d azonban már elég sokszor elhangzott. A szervezők és építők csak a tényekre tudnak alapozni. A tények pedig arra mutatnak, hogy ha minden rendben volna, ez az egy miatt sem lehetnénk nyugodtak. A három objektum építése ugyanis összefügg. Az Építőipari Vállalat azt állítja — s ebben minden bizonnyal igaza van —, hogy csak akkor lehet gazdaságosan építkezni, ha csupán egyszer kell felvonulni, a darut összeszerelni stb. Ebből viszont egyenesen következik, hogy ha nem egyeznek meg az éttermen, késni fognak a másik két épülettel is. Tökéletesen igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy’ ilyen bonyodalmak minden építkezésnél előfordulnak, s valóban megtörténhet, hogy „magától” is rendeződnek a dolgok. Annyi minden történt azonban már az elmúlt években e három épület körül, hogy az ember önkéntelenül is bizalmatlan. Valóságos regényt lehetne írni az új Kö- JÁL-székház történetéről, hiszen már 1962-ben elhatározták, hogy fel fogják építeni, s lám. hét év után még mindig csak ott tartunk, ahol korábban. Több éves múltra tekint vissza a másik székház ügye is. s miközben évről évre tolódnak a határidők, a Megyei KÖJÁL dolgozóinak munka- körülményei egyre tűrhetetlenebbé válnak. Most már nemcsak az okoz gondot, hogy embertelenül összezsúfolva dolgoznak, hanem az is, hogy rájuk akar szakadni az épület. S bár a Megyei Tanács épületében jobbak a munka- körülmények, ott is messze járnak az ideális állapotoktól, hiszen sok irodában olyan sötét van, hogy egész nap égetni kell a villanyt. Az építkezést sürgeti továbbá az a tény is, hogy ez az — irodaháznak alkalmatlan — épület viszont kitűnően megfelelne a Pécsi Képtár és a Zsolnay Múzeum elhelyezésére, márpedig ezek — mindenki tudja — krónikus helyhiánnyal küszködnek. Maholnap már arra sem lesz helyük, hogy az újonnan érkező műalkotásokat elraktározzák, nemhogy kiállítsák. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a Megyei Tanács mai épületét majd megkapják. Ezzel még nem beszéltünk a háromezer adagos étteremről, tehát arról, hogy Pécsnek még mindig nincs — s amíg ez fel nem épül, nem is lesz — a városközpontban egy modern, s nagy tömegek gyors kiszolgálására alkalmas étterme. Elsősorban közérdek fűződik tehát ahhoz, hogy az építkezést megkezdjék, illetve a tervek realizálásának útjában álló akadályokat elhárítsák. Pontot az ügy végére Ennek pedig az lenne talán a legjobb módszere, ha az érdekeltek összeülnének, s pontot tennének a több éve vajúdó éttermi hozzájárulások meg az egyéb lassító problémák végére. Amíg ez nem történik meg, nincs biztosítékunk arra nézve, hogy megkezdik az építkezést, s 1970 végéig beépítik azt a sokat emlegetett 20 millió forintot. Magyar László Üj üdülőtelep körvonalai bontakoznak ki Magyarhertelenden a melegvizű strand szomszédságában. A sásdi járási tanács üdülőt épít a strand mellett és néhány hétvégi háa vakolatlan, friss téglafalai húzódnak meg az erdő alatt. A festői szépségű, csendes pihenőhelyet egyre többen látogatják Szokolai felv. A szőlő, must, bor és a pálinka új átvételi rendszere Jelentős kínálat — Szabadabb árak — Több csatornás értékesítés Termőre fordultak az országban a második ötéves terv nagy szőlő és gyümölcs ültetvényei, a 82 ezer hold szőlő és a 100 000 holdat meghaladó gyümölcsös. Ennek eredményeként örvendetesen növekedtek a termésátlagok és az összhozam. A nagy terméseredmények szükségessé teszik a forgalmazás új rendjének kialakítását A korábbi években a felvásárolt és a forgalmazást úgyszólván kizárólag a jogszabályokban rögzített kényszer- pálya jellemezte. A szőlő és gyümölcs termékmennyiség jelentős növekedése azonban szükségessé tette, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményeihez igazodva a forgalmazás, az árrendszer, illetve a közgazdasági szabályzók rendszere is továbbfejlődjék. A továbbfejlesztés legfőbb célkitűzése a termelés realizálásának elősegítése, a termelői érdekek biztosítása és a fogyasztói igények összehangolt kielégítése. A gyümölcs és a bor forgalmazásában a kormány a közelmúltban hozott határozata jelent továbbfejlődést. Rövidesen megjelennek a végrehajtási utasítások is. ezek a nagy szőlőtermesztő üzemeknek lehetővé teszik, hogy más gazdaságtól, vagy egyéni szőlő, termelőtől szőlőt, mustot illetve bort vásárolhassanak fel feldolgozásra, választék bővítésre. Továbbá fennáll a lehetősége annak, hogy a mező- gazdasági nagyüzem közvetlen kereskedelmi kapcsolatba lépjen az élelmiszerkereskedelemmel és a vendéglátó- iparral, illetve a fogyasztókkal. A piac értékítélete A kormányhatározat szerint a bor termelői és fogyasztói áránál egyaránt a szabad árforma kerül kialakításra, vagyis a jövőben e cikknél nem lesz hatósági ármegállapítás. A szabad árak lehetővé teszik a szőlő, a must és bor forgalmában a piaci értékítéletet s ezért a keresjet-kínálat Fényforrás — egymillióidért Nagykanizsán épül az új izzőlámpagyár Az újpesti gyár izzólámpa termelése az utóbbi 17 évben több mint három és félszeresére emelkedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista export nyolcszorosára, a tőkés export négyszeresére nőtt. Az Egyesült Izzó 1967-ben a szocialista országok piacain több, mint 124 millió a nyugati országokban 41 millió izzólámpát adott el. (Az export mellett 14,4 millióról több, mint 50 millió darabra emelkedett a belföldi forgalom is.) Az újpesti gyár a híradástechnikai ágazat legnagyobb, legtekintélyesebb exportőre. Nyilvánvaló; jó lenne ezt a helyet megtartani, sőt előbbre rukkolni. Ehhez azonban a termelés bővítésére, a bővítéshez pedig beruházásra van szükség. Hacsak a jelenlegi exportarányt akarnók tartani, a termelést 1984-ig akkor is közel háromszorosára kellene növelni. A világstatisztika szerint ma személyenként évi 2,3 db a lámpaszükséglet. kereskedelmi prognózisok a számot 1984-re több, mint 3b-ra becsülik. Ha megvaló- 1 a szóbanforgó beruházás, Izzó a jelenlegi körülmények között csaknem maximumnak számító évi 700 millió forint értékű lámpatermelését öt év múlva 1,6, 1978-ra pedig 1,7 milliárd forint értékűre növelheti. Az Egyesült Izzó olyan beruházási programot dolgozott ki, amelynek végcélja: 15 év alatt 117 millióról 256 millió darabra növelni az izzólámpatermelést. A terv végrehajtása egy „második Egyesült Izzó” felépítését teszi szükségessé, amelynek helyét Nagykanizsán jelölték ki és építése az 1974-ig tartó első szakaszban 1 milliárd forintba kerül. Milyen piacokra számítanak? Elsősorban a meglévőkre. Évtizedes tapasztalat, hogy az izzólámpa kereskedők általában egyetlen gyártól vesznek, de megkövetelik, hogy ez a gyár minden számbajöhető típusból, ha kell, azonnal is szállítson. Ezzel szemben a hazai lámpagyártás egyik legnagyobb gondja, hogy a végletekig leterhelt berendezések miatt nincs mód az azonnali kívánságok teljesítésére. Egy új és rugalmas rendszerű üzem egycsapásra megoldhatja ezt a gondot, arról nem is beszélve, hogy lényegesen felgyorsíthatják a kísérleti termékek sorozatgyártásba történő átvételét. Bőséges — és eddig még kL használatlan — lehetőségeket rejtenek a már meglévő piacok is, de ezek mellett számításba kell venni a fejlődő országokat. Ezeken a területeken a kereskedelmi prognózisok ugrásszerű keresletnövekedést jósolnak. S hogy még teljesebb legyen a kép: az izzólámpa exportból származó nyugati devizabevétel mintegy 60 százaléka konvertibilis. Az, hogy egy gyár mennyire gazdaságos beruházás, nagymértékben függ a tervezett gépkapacitás rugalmasságától. A kanizsai üzemet 9 típuscsoport gyártására tervezték. A szerelőgépeken az egyes típuscsoportokhoz tartozó valamennyi (100—200 fajta) lámpa gyártható. Az üveghuta szintén univerzális: alkalmas minden — az izzólámpagyártáshoz szükséges — búra és üvegfajta előállítására, üzembehelyezésével lényegesen csökkenthető az üvegimport. A kanizsai üzem épületei 608 millió forintba kerülnek, j míg gépvásárlásra 402 millió ‘ forintra van szükség, aminek legnagyobb része, csaknem 320 millió forint, belföldi gép ellenértéke. Az üzem létszáma 1975-re 4,5 ezer körül less, s a fizikai munkások háromnegyed része pedig nő. Miért éppen Nagykanizsát szemelték ki az építkezés színhelyéül? Az okok kézenfek- vőek: Kanizsán már 1963 óta dolgozik a felépítendő új gyár kísérleti modellje, 500 emberrel, évi 20 millió darabos termeléssel. A tapasztalatok minden szempontból megnyugtatóak. A városban és a környékén elegendő szabad, s viszonylag könnyen betanítható munkaerő van, nincs hiány energiában s az sem mellékes, hogy Nagykanizsán vannak bizonyos üveggyártási hagyományok, így könnyebben, gyorsabban meghonosítható az izzólámpagyártás technológiája. A tervek szerint 1978-ban a Fényforrás és Üveggyár 191 millió darab izzólámpa 12,5 millió fénycsőgyújtó és 20 millió normálballon értékesítésével, több, mint egymilliárd forint termelési értéket ér el. az árszínvonalat is befolyásolja. Jobb termés esetén alacsonyabb, gyengébb termés esetén magasabb ár kialakításával lehet számolni. Ebben az évben országosan rekord szőlőtermés ígérkezik. 5.5—5.6 millió hektoliter bor várható, ami minden idők legmagasabb termése Magyarországon. Ezek a kitűnő kilátások a felvásárlási árszínvonal 5—10 százalékos csökkenését eredményezhetik, ami egyrészt fogyasztói árcsökkenést, másrészt nagyobb borexportot jelent. A MÉM utasította a Magyar Állami Pincegazdaságot, hogy az árcsökkenésből származó megtakarítást a tovább- adási árak azonos mértékű, tehát 5—10 százalékos csökkentésére fordítsa, ne pedig vállalati nyereségének növelésére. Központi készletek számára direkttermő szőlők a jövőben nem vásárolható fel. Az új árkialakítási rendszerben lehetőség van arra, hogy a minőségi igények az árakban növekvő mértékben kifejeződjenek. Az Állami Pincegazdaság Mecsekvidéki Üzeme úgy alakította ki irányárait, hogy a kettes és hármas kategóriájú borvidékeken a tavalyihoz képest 10—15 százalékkal alacsonyabb árat fizet a borért, míg egyes kategóriába tartozó villányi, siklósi és pécsi boroknál fokonként mindössze 2 filléres árcsökkenés várható. Ugyanakkor a tavalyihoz képest megnő a fajtisztasági felár mértéke. Vagyis ezek a minőségi borok nagyjából a tavalyihoz hasonló áron értékesíthetők. Pálinka helyett gyümölcslevek A gyümölcsfeleslegek hasznosításánál a pálinka főzés a fogyasztói szükségletek által behatárolt, alig szélesíthető részterület. A gyümölcs-szeszipar még az elmúlt évről tetemes készletekkel rendelkezik, amire export lehetőségek nem kínálkoznak, a hazai pálinkafogyasztás növelésére irányuló propaganda pedig nem lehet cél. A gyümölcshasznosítás más lehetőségeit kívánja megvizsgálni még ez év folyamán a MÉM, felmérni azokat a műszaki és közgazdasági félté teleket, amelyekkel a gyű mölcskészítmények és szárít mányok előállítása fokozható Célszerű lenne a jövőben olya> közgazdasági szabályokat ér vényesíteni, amelyek az import gyümölcsökkel szemben a hazai termésű gyümölcsö' felhasználására serkentenék ; feldolgozó ipart és az ilyen tevékenységet folytató szövetkezeteket Tamási Áronemlékhét Tolnában Tamási Áron születésének 72. évfordulója alkalmából va- I sárnap emlékhét kezdődött Tolna megyében. A nagy írót ! több szól fűzte a megyéhez, | pontosabban a bonyhádi járáshoz: az ott letelepedett bukovinai székelyekről írta Szirom és boly című regényét és személyesen részt vett annak idején Bonyhódon Énekes madár című színdarabjának előadásán. Az emlékhetet Mázán, a járás legnagyobb művelődési házában nyitották meg. A környező községekből is érkezett vendégek előtt dr. Czine Mi hály irodalomtörténész emlé kezeit Tamási Áronra. DIVATHÁZ Lesz elég tüzelőanyag az olajkályhák számára Hazánkban az olajkályhák száma 1970-ben 700 ezer, egy évvel utóbb 900 ezer lesz, — 1972-ben pedig 50 ezerrel meghaladja a milliót is. A fejlődés ütemére jellemző, hogy számuk az idei év végén még csak az 510 ezret éri el, ds már ez is azt jelenti, hogy több mint egymillió embei téli közérzetét befolyásolja milyen mértékben sikerül ai olajkályhákat tüzelőanyaggal ellátni. Az ÁFOR mindent elkövet hogy a növekvő igényeket zökkenők nélkül kielégítse. Tüzelőolajat körülbelül 110( helyen árusítanak az idén: 21< varosban és községben 232 töltőállomás, 146 ÁFOR-kiren- deltség és több mint 700 viszonteladó Az AKÖV-ök közreműködésével az ország egyre nagyobb területein szervezték, illetve szervezik meg i házhozszállítást. Tavaly időn ként kisebb-nagyobb fennakadásokat okozott a cserekannák hiánya. Nehogy ez a hely zet az idén megismétlődjék az ÁFOR mintegy 20 ezei marmonkannát szerzett be, d< akik — elsősorban vidéken — hosszabb időre kívánják ellát ni magukat tüzelőolajjal, hor dót is vásárolhatnak.
