Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-12 / 185. szám
1969. augusztus 12. Dunantatt riauTö 3 IHemelt beruházás...? Kőgondok a 6-os építésénél Könnyen lehetséges, hogy eltolódik a 6-os út Pécs és Szigetvár közötti 28,4 kilométeres szakaszának ez év december végére tervezett átadása. A 115 millió forintos beruházás munkáit késlelteti az állandó anyaghiány, pontosabban a komlói kőbányában termelt MZ 5—10 és 15-ös zúzottkövek, valamint a Nagyharsányból szállított V 20/120-as kő. Különösen az aszfaltútépítéshez nélkülözhetetlen komlói kő hiánya okoz gondot, • amelyből hetenként 5600 tonnára lenne szükség, de ennek csak tizedét kapják. A komlói kőbányában 18 ezer tonnás készlet áll elszállítatlanul. Augusztus első tíz napjában 324 vasúti kocsit rendeltek — 155-öt kaptak, 6500 tonna kő helyett csak 3100-at tudtak elszállítani. A Mecseki Szénbányák ugyan adott, a számára biztosított vagonokból, de a kőbánya üzemvezetője szerint any- nyira rossz állapotban voltak, hogy apró anyag szállítására nem lehetett használni. A MÁV Pécsi Igazgatóságának kereskedelmi osztályán elmondották, hogy jelenleg is 649 kirakatlan kocsi áll az állomásokon, amelyből 108 „öreg”, vagyis 24 óránál régebb idő óta vesztegel. A napi 2000 vagon-szükséglet mellett ez óriási szám. A 6-os út anyag- problémái előttük is ismertek. és az érdekelt vállalatok képviselőivel hétfőn tárgyalták meg, miként tudnának segíteni. Felmerült annak lel hetősége, hogy Komló és Szentlőrinc között irányvonatokkal szállítják a követ, Nagyharsánnyal pedig szintén megoldást fognak a közeljövőben találni. Egy bizonyos: az építkezés nem tűr halasztást. Nem ártott volna, ha az építési vállalatok bizonyos mennyiségű előszállítást szerveztek volna, akár a múlt év végén, akár az első negyedévben. Talán a TEFU-val történő megbeszélés alapján gépkocsival történő szállítás is szóba jöhetne. Sőt, a komlóiaknak feltétlenül jobban kellene szervezni a hétvégi rakodást, ami a szabad szombatok bevezetése után országos méretű nehézségeket okoz a szállításban — éppen ennek következménye a 6-os út gyenge anyagellátása. L. J. A Magyar Beruházási ** Bank és a Magyar Nemzeti Bank erre az évre 250 millió forint hitelt nyújt állami vállalatoknak, illetve szövetkezeteknek a szolgáltató hálózat fejlesztésére. Nem csak közép, hanem hosszúlejáratú hitelt is folyósítanak mosodák, vegytisztítok, ház- tartásigép-javítások, ruha- és cipőjavítók, gépkocsi szervizek létesítésére, bővítésére. Ezeknél a hitelkérelmeknél nemcsak a megtérülés és a visszafizetés gyorsaságát veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott vidéken milyen szükség van a szolgáltatás színvonalának fejlesztésére, A hosszúlejáratú hitelek után kedvezményes hat százalékos kamatot számítanak fel. A bankok a megyei tanácsokkal közösen ez év januárjában felmérték a szolgáltatások javítását célzó hiteligényeket. Az akkori tájé- Iwzódó vizsgálódás szerint A minőség védelmében A cipőháborúról „4 komlói modellek mindig szépek, de lia lekerülnek a szalagról...‘ ; Békéscsabán kivonták a forgalomból a komlóiak női szandálját Békéscsabán nemrég cipőháború tört ki. Minőségi hiányosságok miatt vétót mondott a megye egy sor cipőgyár termékére. A megyei szakigazgatással egyetértésben a békéscsabai UN1VERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat tíz cipőipari terméket egyszerűen kivont a forgalomból. Közöttük volt a Komlói Helyiipari Vál- | lalat női szandálja is. A nagy port felvert ügy után a Békés megyei Népújság munkatársa felkereste az UNIVER- ZÁL igazgatóját. A következőket jegyezte fel: A legjobb ragasztó — A kiskereskedelmi vállalat a 234-es és a 256-os modelleket a Komlói Helyiipari Vállalattól vásárolta — mondotta az igazgató. — A reklamációk után sorra jártam a boltokat, s jelentést kértem a boltvezetőktől. Kiderült, rendkívül sok a reklamáció, a korábbi egy-két eset helyett most minden száz pár cipőből húsz-huszonötöt hoztak vissza, s ebből a legtöbbet a fenti vállalat termékeiből. Az árusítást azonnal leállítottuk, és jelentettük a KERMI-nek. Az ellenőr rövidesen el is jött. Kézzel is szét tudta szedni a sarkakat, egyből leváltak, sőt a pántok ragasztásánál is megállapította a minőségi hibát. A sarok mindössze három stex-szeggel volt felfogva ... Ezekután a Komlói Helyiipari Vállalaté a szó. Mit tud az ipar mentségére felhozni? A kérdést Horváth Sándor főmérnöknek szegeztük. — Elismerem a békéscsabai reklamációk jogosságát, a visszahozott szandálok sarka rossz volt. Hogyan válhatott le a sarok? Nyugatnémet ULTRAFLEX ragasztóval ragasztjuk a műanyag felsőrészhez a gumitalpat. Egyike a legjobb ragasztóknak, nyugaton nem ismeritek jobbat. Felragasztási szilárdsága nagyobb a behozott olasz és spanyol cipőknél használtaknál. Egy rossz, hibás széria akkor csúszik ki, ha a szalagon dolgozó felületesen végzi munkáját; a felragasztási felület szennyezett, vagy a ragasztóanyag minősége nem megfelelő, híg. Ez megeshet, hiszen hadd mondjam el, naponta a szalagon nyolcszáz pár ilyen futott le. Tömeges gyártás esetén becsúszhat a hiba. Szeretnék azonban egy téveszmét eloszlatni. Nem az a baj, hogy a sarok csak három szeggel van felerősítve. Ezek dísz-szegek, hatásuk lényegtelen, sarokerősítő jellegük nincs. A sarkat nem a szegek tartják, hanem a ragasztás. A gyártás előtt természetesen a KERMI megvizsgálta termékeink minőségét. Megállapították, a szakíI tószilárdság a kötelezőnek elő- í írtnál lényegesen nagyobb. — Milyen intézkedéseket tettek, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló eseteket? — Már eddig is megszigorítottuk a felragasztási technológia betartásának ellenőrzését. A közeljövőben laboratóriumot létesítünk, s a ragasztóanyag minőségét, a szakítószilárdságot magunk is 1 vizsgáljuk. 2,6 százalék A főmérnök, mind pedig a komlói vállalat igazgatója — i időközben szerkesztőségünk- | höz eljuttatott levelében — mindenekelőtt a következőket hangsúlyozták: Év eleje óta az ország különböző cipőnagykereskedelmi vállalatának a 233-as modellből 10 217 párat, a 234-esből 4645 párat és a 256-os modellből 10 273 párat szállítottak. Ebből közel 2600 párat adtak el Békéscsabának. A befutott reklamációk száma összesen, a modellek sorrendjében: 49+ +528+84=661. Ez a szám az összeshez képest 2,6 százalék. Megítélésük szerint a kifejezetten ragasztott technológiával készülő lábbeliknél ez a szám elfogadható arányt jelent, és a gyártással összefüggő, előforduló meghibásodást jelzi csupán. Olcsó — a szandálok átlagos ára 90 forint körül mozog — szezoncikkről van szó. Nem tarthatnak örökké. Végül is a fogyasztót nem érte károsodás, a kárt az ipar 1 megtéríti a kereskedelmi vál- i lalatnak. A fogyasztók érdekeit képviselem, de ismerve az ipar problémáit, nem kiáltok rögtön Feszítsd meg!-et. Nem vagyok elfogult, annak ellenére sem, hogy míg a főmérnökkel beszéltem — nem az ő gyártmányuk, de mutattam neki is — az a máladozó sarkú szandál volt rajtam, melyet egy hónappal ezelőtt vettem. Vitázzunk azon, hogy elfogadható-e, vagy sok az a 2,6 százalék? Azt mondom, próbálják a százalékokat azoknak megmagyarázni, akik pórul jártak a komlói szandálokkal, s ha yissza is cserélhették, a bosz- szúságot már nem lehet meg nem történtnek tekinteni. A fogyasztókat nem az átlagok, százalékok érdeklik, hanem az, hogy pénzükért jó, és nem silány cipőt kapjanak. Mondanunk sem kell, a reklamációk megrendítik a vásárlók bizalmát a cipőipar termékei iránt; de abba a boltba sem igen mennek be bizalommal, ahol a reklamált cipőket vásárolták. a cipőbolt vezetője — 340 forintos, antilop betétes marha- box cipőt rendeltünk, ötszáz párból 333 pár nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Visszautasítottuk... Nemrég 200 pár antilop betétes férficipőt rendeltek a Komlói Helyiipari Vállalattól. Amikor először megvizsgálták, harminc párból mindössze négy volt jó. Végül a 440 forintos cipőkből, a kétszáz párból 141 pár esett ki a minőségi rostából. Ok: a kéregnél ráncosodik, a fejrész hullámos, laza szerkezetű. A cipőszalon vezetője még megjegyezte; A komlói vállalat bemutatott modellel mindig szépek, de ha lekerülnek a szalagról... Miklósvári Zoltán Tegnap délelőtt negyed tízkor n pécsi SzatiartsAg ntra hívták ki a mentőket. Szlanvinka János G6 eves pécsi lakos a József Attila utcából a Szabadság útra akart kanyarodni személygépkocsijával. Nem adta meg az elhaladási elsőbbséget annak a tehergépkocsinak, amelyet Sánta Ferenc vezetett, ezért összeütköztek. A személyautó f 1- borult, s Szlanyinka János jobboldali kulcscsonttőrést szenvedett. Magyar sztárok a világpiacon A mindent tudó mütöuHstul íme a gyorsan hírnevet szerzett 1011-es, a Medicor gyár terméke. A rosta Csak találomra hívtam fel az egyik pécsi cipőszalont. Kapcsolatban állnak a komlói vállalattal. Korábban is volt már egy tételünk — mondta A tűzoltószertár bizony alaposan megváltozott. Nemigen ismerne rá még az Illatos úti tűzoltóság egykori őrmestere sem, aki pedig évtizedekig őrködött itt a gyártetők, kémények, raktárak biztonsága felett. A tömlős kocsik, meg lajtos szekerek színében ma esztergagépek pöndörítik a forgácsot; víz is csak ott van, ahol — a Medicor-készülékek külemét javítandó — nagy tartályokban galvanizálják a fém alkatrészeket, mostanában, sok más mellett, az 1011-es vázát. Ez az Illatos úti gyár legújabb műtőasztal típusa. Ahogy mondják: konjunktúrája van. Csányi Antal, az Illatos úti Medicor gyár igazgatója elegáns műbőr dossziéban őrzi az 1011-es terápiás műtőasztal dokumentációját, a megrendelések másolatát, a szakértői bizonyítványokat —egyszóval új gyártmányuk teljes „káderanyagát”. Persze, nem is olyan „új” ez a gyártmány, 1967-ben már elkészült az első mintadarabja. — Igaz. Csakhogy orvosi felszerelésekre az általános „kifutási” normák nemigen érvényesek. Egy új műtőasztal — bizalmi cikk. Hosszú, ellenőrzések, szakértői vizsgálatok előzik meg bevezetését. ■Érthető, hiszen egy-egy rossz konstrukció emberéletbe kerülhet. S ha ez a veszély a mi konstrukciónknál nem is fenyegetett, rengeteg apróságra kellett figyelemmel lenni gyártásánál. — Például? — Akkor mondhattuk csak, hogy elkészült a prototípus, amikor a műtőasztalt körül- állva, működtetve hidraulikáit — senki nem hallott semmit. Vagyis lehelet-halk zümmögéssel emelkedett — süly- lyedt az asztal, alig hallhatóan dolgozott az elektromotor, a fogaskerék áttétel, a hidraulika. Tervezők és kivitelezők ezért kaptak külön jutalmat, a lehalkított zümmögésért. Ez talán úgy hangzik, mintha részletkérdés lenne — valójában rendkívül fontos dolog, hogy műtét közben senkit ne zavarjon a zaj. — Gondolom, nemcsak eny- nyi az újdonság az 1011-es konstrukci ój ában ? — A legfontosabb az,, hogy az eddigi egy lábba] szemben új asztalunk két lábon áll. Ez azért fontos, mert így elmozdítás, veszélyes áthelyezés nélkül röntgenezhető akár műtét közben is a beteg. Gerinctörés. medencesérülés, szinte csak így operálható. Persze, hogy régóta szó volt már arról, hogy ilyen műtőasztalokat kell gyártani. A nemzetközi szakcikkek évek óta sürgették. Hír is érkezett arról; hogy a világhírű Maque-cég foglalkozik már a tervezésével. Prospektusa, mpg is jelent, sokat elosztogattjjk belőle a koppenhágai nemzetközi kórháztechnikai kongresszuson; ugyanott, ahol a Medicor kész gyártmányát már ki is állította. — Én kísértem el első nemzetközi fellépésére — mondta Kucseba Vince, a gyár fő- technológusa —, végigizgultam a zsűrizését. Hamar bebizonyosodott, hogy nem volt okom rá. Annak ellenére, hogy sokkal jobban „megforgatták” ott orvosok és technikusok az 1011-est — mint más országok produktumát — minden próbát sikerrel állt. Aztán az is kiderült, hogy mi az oka e megkülönböztetett „figyelemnek”. Egy angol szakember így mondta, szószerint; „Mondják, mit nem tud ez a műtőasztal?” „Hogy érti?” — „Csak úgy, hogy 2200 dollárért ilyet még nem adtak ...” — Egész egyszerűen; gyanúsan alacsonynak találták az árát. Hasonló „képességű” műtőasztal 4000 dollárba kerül a világpiacon. De hát. ugye. ez az, amin a legkönnyebben segíthettünk. Még nincs kimerítve a hitel 177 millió forint kedvezményes hitel a szolgáltató hálózat fejlesztésére erre az évre 216 millió, a jövő évre áthúzódó beruházásokkal együtt pedig mintegy 300 millió forintra tartottak igényt a vállalatok és a szövetkezetek. Az eddig beérkezett konkrét hitelkérelem azonban ennél kevesebb, az 1969-re előrejelzett 216 millió helyett eddig csak 177 millió forintot igényeltek, A kérelmeknek körülbelül a felét' már engedélyezték, s a további döntések is folyamatban vannak. A hitelösszegeknek mintegy negyedét gépkocslszervizek létesítésére, bővítésére, a többit nagyjából egyforma arány ban mosodák és vegytisztítok, fodrász- és egyéb szolgáltató üzletek, háztartásigép-javító- üzemek, mértékutáni szabóságok és cipészetek, illetve építő- és lakáskarbantartó üzemek fejlesztésére igényelték. Budapesten az előrejelzett 45 millió forintból eddig 3Ó milliót kértek a bankoktól. Szabolcs-Szatmár megye 14 millió forintot igényelt, pontosan annyit, mint amennyit felméréskor előre jelzett, Haj- j du-Bihar megye viszont eredeti 12 milliós igényéből csak j kétmillió forintot kért a banktól. Borsod megye vállalatai és szövetkezetei a felméréskor azt jelezték, hogy 12,5 millió forint hitelre lenne szükségük a szolgáltatóhálózat fejlesztéséhez. Eddig 10 millió forintot kértek, aminek felét mérték- utáni szabóságok, 25 százalékát gcpkocsiszervi* létesítésére kívánják fordítani. A ház- tartásigép-javító, továbbá a mosó- vegytisztító hálózat fejlesztésére nem kértek hitelt a borsodiak, ami azzal magyarázható, hogy az iparilag erősen fejlett megyében az utóbbi szolgáltatásokat már korábban jobban megszervezték, mint a kevésbé iparosított megyékben. Mint a Magyar Beruházási Bankban elmondották, újabb hitelkérelmek engedélyezésére is lehetőség van. Egy-egy megye eredetileg becsült igényét sem tekintik zárt-keretnek, in dokolt esetben annál nagyobb j összegeket is lehet kérni. Az | engedélyezhető hitel összegét } végső fokon az országos ke- | rét szabja meg, amelyet még nem merítettek ki. I Gyalogosok, járművek siető forgatagában udvariasság, fegyelem ellenére is történhet baj. Előrelátás, tudatos anyagi gondoskodás: BALESETBIZTOSÍTÁS
