Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
» 1969. augusztus 19. uttnontmt nctüio A BOLDOQ SZIQETEK FELÉ... AFRIKÁT KÖRŰIM AJÓZTÁK Itt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy az egyiptomiak, akikre Thor Heyerdahl elsősorban hivatkozik, mint a kultúrhatás terjesztőire, nem voltak igazi tenegerjáró nép, sőt az akkori közvélemény szerint, a zsidókkal együtt, „rettegtek” a nyílt óceántól; a Níluson kívül jobbadán csak partmenti hajózást űztek, s nagyobb vállalkozásaikhoz föníciai hajósokat fogadtak zsoldjukba, ezek flottáit szerelték föl. Legjelentősebb saját vállalkozásuk Hacsep- szut királyné öt hajóból álló, cserekereskedelmi expedíciója kezteti, hogy Himilko eljutott volt Punt országába, a mai a Grand Banks ködös partjai- Szomáli földre ie. 1500 körüL hoz (Kanada, a hideg Lab- Az Ókor első tengeri hatalma rador-áram mentén), miután Kreta volt (ie. 3. évezredben), átszelte a Szaragasszó északi a legnagyobb thalasszokraciat részét. a föníciaiak alkották, ők már Nem vitás, hogy a föníciaikimerészkedtek az Óceánra ak megfordultak az Azóro- (ie. 1000 körül), részint kény- kon: az egyik szigeten, Cor- szerbol, az acháj terjeszkedés vón 1778-ban pénzlelet került nyomása alatt. elő, J. Podolin, svéd régész Nekho fáraó föníciai hajoso- megállapította, hogy ie. IV. kát bízott meg, hogy derítsék századból származó karthágói fel az ellenséges Líbia, azaz pénzek. Edriszi,—arab utazó Afrika déli határait; a hajó- (xi. sz.) lovas szobrokat lá- raj ie. 650-ben indult el Szu- tott az Azórokon, a portugál ezből, három év alatt meg- Gonzalvo Velho Gabral szin- kerülte Afrikát, átkelt a Gib- tén látott egyet (1431), a la- raltári szoroson, és befutott a kosok Gadesnelc nevezték, Nílus deltájába; azaz — for- gadesi föníciaiak hozták ditott irányban — ketezer ev- ocja vei megelőzte Vasco da Ga- Coelius Antipater, római mat. Az lit azért tartott ilyen történetíró (ie. I. sz.) arról sokáig, mert minden esztendő- értesít, hogy ismert egy em- ben alkalmas helyen kiszáll- aki Hispániából Etiópiáfak, búzát, miegyebet vetet- Ka utazott tengeren üzleti rek, várták az aratásig, s így ügyekben; Cornelius Nepos látták el magukat élelemmel (j sz ) pedlg elbeszéli, hogy egy évre. A hajósok elbeszé- az 5 idejében Eudoxus nevű lése szerint a gibraltári szó- görög Ptolemaiosz Szótér elől rostól Nyugatra oly sűrű a menekülve, ellenkező irányvíz, hogy a hajók alig tudtak Kan, az arab öbölből Gadesbe előre jutni. (A Szaragasszó- vitorlázott: ez a két utas te- tengeren jártak.) _ hát körülhajózta Afrikát, Hano, karthagól kapitány mint Nekho {lottója, is 450-ben hatvan hajóval indult útjára; feladata volt az afrikai partokon a folyók torkolatában „idegenek” (ver- A KARIBI SZIGETEKEN senytársak) által létesített ke- __ . , r eskedő telepeket, kikötőket Plinius egykorú rendszeres elfoglalni. Himilkót, szintén ny ugat-af n kai hajójára tőkről karthagói kapitányt, ugyan- Jtidosit, s több regi deli es ekkor a nyugat-európai par- utat lr *e’ me^ye^ Intok „felkutatására” küldték ,dla}S Taprobaneig (Cey- ki. Periplusa (útinaplója) el- Ionig) terjedtek. Búveszett, de Avienus (ie. III. theasz massüiai (marseiüei) sz.) még ismerte, s idézi: goograíus (320 korul) Gades.......sok hínár úszott a hulla- boJ mdulva, föníciai hajósokm okon, és semmi szél nem kai felkeresi Helgolandot, hajtotta hajóját ezen a rest Angliát, majd hat napi viha- tengeren”, tovább: „Hercules ,ros ,ut,,ve?ell Izlandbar> kot Oszlopaitól még távolabb kl,> tudós kutató, a földrajzi Nyugat felé határtalan a ten- adatokon kívül meghatározza ger, és senki sem járta be a P°lust a csillagállások sze- liajójával ezeket a vizeket, rmt> . gnomon segitsegevel mert a szelek ott elülnek és megmeri a napmagassagot a mert örökös köd takarja a nyari napforduló idejen. tengert.” Ebből Egerton A föníciaiak után az írek Sykes, az ókori hajózás és veszik át a vezetést. Három földrajz kutatója, azt követ- hajósuk hagyományai nyújtaPütheasz massiliai geográfus Izlandlg jutott hajóján. nak használható anyagot: Branden, O’Corra és Maeldu- ne útjai. A három ír hajós 69 helyet látogatott meg az óceánban, Branden 12, O’Corra 23, Maeldune 34 szigetet vagy tájat. A legtöbb helyen mindhárman jártak, némelyik többször is, ezek: Hebridák, Orkney-, Shetland-szigetek, Izland, Grönland, Labrador, Grand Banks, Azórok, Karibi-szigetek, Szaragasszó-ten- ger, Kanárik és Madeira. Közelebbi Időzítésekre természetesen nem törekszik Sykes, de levonja a végső következtetést: „Okunk van föltenni, hogy az ilyen utazások időnként megismétlődtek, és hogy az amerikai Kontinens egyes részeinek felfedezése bevég- zett tény volt ie. 500 körül, lehetséges, hogy előbb.” Itt nem szólhatok az érintkezésről Kelet országaival. A földrajzi helyzetnél fogva a hajózás a Perzsa-öböl, India felé sokkal forgalmasabb volt, az utak kijártabbak. Kétségtelen azonban, hogy az Atlanti-óceán tájai szintén ismertek voltaic, s az Ókor hajói alkalmasak bejárásukra. Ennek bizonyításához Heyer- dahlnak tulajdonképp nem volt szüksége kísérleti expedícióra. A Gibraltárt, Marak- kót és Közép-Amerikát ösz- szekötő útvonal, a passzát szelek révén, meg épp e legkönnyebben járhatók közé tartozik, Kolumbusz is ezen indult ed (s nem elsőnek!); egy francia orvos, Alain Bombard, 1952-ben parányi gumitutajon, lepedőnyi vitorlával, élelem és ital nélkül, egymagában 52 nap alatt kelt át rajta A TENGER PARIPÁI Nem tudom, milyen fonásokból merítette Heyerdahl azt a nézetét, hogy az egyiptomiak papiruszkákából font hajókon járták az Atlanti-tengert: Amennyire a fennmaradt ábrázolásokat és szövegeket ismerem, csak a kisebb s a nílusi, helyi közlekedésre szánt csónakokat fonták papiruszból, s a nagyobbakat, a személy- és teherszállító hajókat akácfából vagy sziko- morból építették, a díszes bárkákat libanoni cédrusból. Bizonyos, hogy a fahajók teherbírása nagyobb, szilárdabbak és viharállóbbak. A tengerjáró hajók csupán méretekben, nagyságban különböztek a nílusiaktól, ám csak parti hajózásra használták őket. A föníciaiak kerek hasas kereskedelmi hajóit és karcsú kalóz-gályáit méltán nevezték a „tenger paripáinak”; alkalmasabbak voltak a nyíltvízi,. távoltengeri közlekedésre, mint pl. Kolumbusz rozoga, szúetté karavellái, meg is előzték. Tárkony! Nándor Számos egykorú szerző, régi hagyomány és egyéb adalék tanúskodik róla, hogy az Ókar népeinek tudomásuk volt az Atlanti-óceán szigeteiről, sőt a rajtuk túl elterülő, nagy szárazföldről, Amerikáról is. Felvetődik tehát a kérdés, honnan szerezték értesüléseiket, kik, mikor, hová utaztak, miről hoztak hírt? AZ OKOR HAJÓSAI MINDENFÉLE — mindenfelől Házasságon kívüli gyerme- .lop kék. Latin-Amerikában dur- i'OrTipopUlci ván számolva minden második gyermek házasságon kívül születik. Ennek a jelenségnek a nő elnyomása és kizsákmányolása, az elburjánzott féktelen erotikái szabadság az oka. Az általános szegénység is közrejátszik, mert lehetetlenné teszi a családalapítást és a gyermekek eltartását. * Ópiumkereskedelemért halál jár. Iránban egy új törvény értelmében a halálbüntetést kiterjesztik mindazokra, akik ópiummal kereskednek- Ugyanakkor az iráni kormány úgy döntött, hogy közkegyelemben részesíti azokat, akiket ópiumcsempészé- sért a múltban bebörtönöztek. A közkegyelem mintegy 10 ezer személyt érint. * Az év tehergépkocsi-vezetője. Az Amerikai Autófuvarozási Szövetség ez év tehergépkocsi-vezetője címet az idén egy Frederick Marsh nevű Rhode Island állambeli sofőrnek adományozta, aki 29 év alatt 2 000 500 mérföldet vezetett baleset nélkül. * Kalóztelevízióadó Nyugat- Európában. Az utóbbi időben kemény ' harcokat vívtak Nyu- gat-Európában a kalóz rádióadók ellen. Legutóbb azonban közölték, hogy „Karolina” néven kalóz televízió állomás működik, amely két csatornán — fehér-feketén és színesen sugároz. Számítások szerint a kalóz televíziónak 28—50 millió nézője lesz, mert a kép Angliában, Eszak- Frandaországban, Belgiumban és Hollandiában es, ar n. vehető. A „Karolina” tulajdonosa Renan O Rachilli ír milliárdos neves művészeket, tudósokat, szociológusolcat, stb. kért fel munkatársakként és kijelentette, hogy cél- ia nem a profit, hanem a cenzúrálatlan tájékoztatás. * A tudomány városa A hetvenes évek közepén Tokióban kiépült egy új város „a tudomány városa”, amelyben 52 ezer tudós és mérnök, valamint 40 tudományos laboratórium dolgozói fognak lakni. * A komputer és a közlekedési bírságok. A francia rendőrség párizsi prefektúráján egy GE 425-ös jelzésű matematikai gép „tevékenykedik”. Legutóbb a gépkocsik forgalmi engedélyeinek automatikus kiadására és a közúti szabálysértésekért kirótt bírságok befizetésének ellenőrzésére állították be. Ezenkívül a GE 425 állítja össze 35 000 rendőr bérlistáját és címezi meg a rendőrújság tízezer példányát. Nyugat-Nemetországban automatizálják a slágerszerzést! Az egyik nagy elektronikus vállalat úgynevezett kompa- putert konstruált, amely automatikusan komponálja a zenét és a szöveget is. A kompoputer óránként tíz slágert „termel", ami kétségtelenül aranykorszakot nyit meg a slágerimádók előtt. A cég közlése szerint a kompoputert hangokkal, szavakkal, ritmussal és divatos erotikus kifejezésekkel táplálják be. S mint köztudomású, a sikeres slágerekhez csak nagyon kevés szóra van szükség, elsősorban ezekre: szerelem, ölelés, csók, szív, fájdalom, enyém, tied, boldogság, örökké, soha, csillagok stb. és e szavak értelmi összefüggése egyébként is teljesen érdektelen. A gép első dala siker lett. A dal így kezdődik: „Szeretlek, jobban nem is szerethetnélek”, ami tagadhatatlanul bizonyítja, hogy a csodagép egyáltalán nem marad el a sláger-zeneszerzők eredeti ötletei és dalaik költői tartalma mögött. * Foglalkozás nélküli indiánok. Dr. Benjamin J. Taylor és dr. Dennis J. O. Conner, az arizonai egyetem profesz- szorai megállapították, hogy a három arizonai rezerváció- ban élő felnőtt apacs-indiánok kétharmadának nincs állandó foglalkozása. A tudósok véleménye szerint a többi 12 arizonai rezervációban a helyzet hasonló, ha ugyan nem rosszabb. * Fafeldolgozó aggregét. Vo- logdában befejeződött egy, a fafeldolgozó iparnak szánt különleges berendezés kipróbálása. A szakértők nagy elismeréssel nyilatkoztak a fatörzseket megmunkáló aggregátról, amelynek kísérleti példányát vologdai tervezők készítették. Most n fűrészáruk előállításának egész folyamatát egyetlen aggregét végzi majd. A fatörzs, miután áthalad a ffé- zerek és a körfűrészek bonyolult rendszerén, deszkává és gerendává alakul majd át. A szálfa feldolgozásánál eddig előállított széldeszka helyett most olyan speciális technológiai faforgács keletkezik majd, amely a cellulózé és papíripari vállalatok kitűnő nyersanyaga. * Vakok is lehetnek programozók. Az NDK-ban bebizonyították, hogy a vakok is lehetnek elektronikus számítógépek programozói. Kísérlet során hat hónap alatt hét vakot, illetve fogyatékos látású embert képeztek ki programozónak, az NDK-ban gyártott, Robotron—300 típusú számítógépekhez. Japán játékváros Japán a világ első helyét foglalja el a külföldi piacokra szánt játékok gyártásában. A tokiói lapok adatai szerint több mint száz ország vásárol japán játékot A japán játékkivitel 65 százaléka az Egyesült Államokba, 20 százaléka pedig Európába irányul. A japán játékgyártás nagy változatosságával tűnik ki: autók és vonatok, repülőgépek és rakéták, állatok és babák, a fából, fémből, szövetből, agyagból, üvegből, gumiból, papírból és műanyagból készült játékszerek bő választékát kínálja. Az új szintetikus anyagok gyártása csaknem korlátlan lehetőséget nyitott meg a „ba- baipar” előtt. Népszerű újdonság a „le nem eső” játék: Eg.v különleges szerkezet megóvja attól, hogy leessen: ha az asztalra állítják, elmegy a széléig, s ott megáll, majd visz- szafordul. A gyerekek, sőt a felnőttek is lélegzetvisszafojtva figyelik, hogyan im- bolyog a játék, a „szakadék” szélén, de minden esetben megőrzi egyensúlyát. Az a cég, amely ezeket a játékokat gyártja, számos mérnököt, tehetséges feltalálót és kísérletezőt foglalkoztat. Japánban évente 200 millió dollár értékű játék készül, s csupán egy harmadát értékesítik a hazai piacon. A japán játékiparban 40 ezren dolgoznak. Tokiótól északra fekszik a játékok városa, egy hatalmas ipari komplexum, amelyhez számítóközpont, kutató laboratórium, valamint gumi- és műanyag- gyártó üzemek tartoznak. A játélcvárost 26 cég alapította. Amikor hét évvel ezelőtt elhatározták az egyre nagyobbodó iparváros, Ludwigshafen új vasúti pályaudvarának megépítését, ezt Európa egyik legmerészebb közlekedéstechnikai tervének tartották a szakemberek. A Német Szövetségi Köztársaságnak ezt a legkorszerűbb közlekedési csomópontját a napokban adták át rendeltetésének. A vonatok különböző szinteken haladnak keresztül a pályaudvaron, amelynek tetejét egy magas-út képezi. Ez a ma- gas-út 38 acélkötélen függ. Az acélkötelcket egy 72 méter magas acéltartóoszlop fogja össze, ami egyben Ludwigshafen új jelképe is. Kikötőépítés — atomenergiával Ausztrália észak-nyugati partjánál, Kap Keraudren közelében amerikai és ausztráliai atomszakemberek megkezdték egy kikötő építésének az előmunkálatait, amely — a világon elsőízben atomrobbantással történik. Ugyancsak ez lesz az első víz alatti termonukleáris atomrobbantás. A kikötő céljaira kiválasztott terület Port Hedlandtól 120 kilométernyire fekszik észak-keletre és jellemző az ausztráliai kontinens északi partvidékére, ahol a tenger olyan sekély, hogy a hajók meg sem közelíthetik a szárazföldet. Ezért nem lehetett feltárni azokat a hatalmas vasérctelepeket sem, amelyek egy amerikai vállalat tulajdonában vannak. A terv szerint 5, egyenként 200 kilotonna erejű H- bombával fogják az Ausztrália számára létfontosságú kikötő helyét „kiásni” s ezzel összekötő csatornát létrehozni az Indiai Óceánhoz. A 265 méter mélyre leásott bombákat ez év végén, vagy legkésőbb 1970 tavaszán robbantják. A keletkező 30 méter mély teknőből 1500 méter hosszú és 500 méter széles ovális kikötőt építenek. Ez alkalmas arra is, hogy ércszállító-hajók egészen 150 000 tonnáig rakódhassanak ottan. Hasonló kikötőépítést már régebben terveztek Alaszkában, ahol azonban az eszkimók tiltakozása miatt lemondtak az atomrobbantás- ról. A föld alatti atomrobbantás sikerétől teszik függővé, meg lehet-e ily módon oldani egy második Panama-csatorna építését. Ha sikerül a víz alatti robbantás, akkor nincs szükség sokezer munkás és gép évekig tartó munkájára a hasonló nagyságú építkezéseknél.
