Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

f TtfLaugusztut 28. 3mn.anitut ndpio 5 SZOCIALISTA ALKOTMÁNYUNK A magyar társadalmi és állami élet közel ne­gyedszázados szocialista fejlődéstörténetében kiemel­kedő helyet foglal el népünk második szocialista alkotmá­nyának megalkotása. A há­ború befejezésének, az ország szabaddá válásának negyedik évében a magyar országgyű­lés alkotmányos erővel 'szen­tesítette az áldozatos ország­építő munka, a békés keretek között folytatott, de tudatos és küzdelmes népi demokra­tikus forradalmi átalakulás elért eredményeit Az alap­vető termelési eszközök zö­mének társadalmi tulajdonba vétele, a munkásosztály csór-, bítatlan politikai hatalmának' kivívása lehetővé tette, hogy az első népfrontválaszfással 3 949 májusában létrehozott országgyűlés hosszú időre meghatározza a magyar tár­sadalmi és állami élet alkot­mányos kereteit. Szocialista állami életünk két évtizedes története a tények erejével bizonyltja a húsz év előtti alkotmányozás szilárd társa­dalmi és politikai megalapo­zottságát, az alkotmányban kiépített intézmények életre­valóságát, a nagyobb távlatba tekintő célkitűzések realitá­sát. Népünk ismeri és magáé­nak vallja az alkotmány alap­vető rendelkezéseit E jeles történeti évfordulón különösen három törekvé­sünk kapcsolódik egybe. Tisz­telettel adózunk a mun­kásosztály és a dolgozó nép hatalmát proklamáló. a pro­letárdiktatúra funkcióit meg­fogalmazó, a népköztársasági kormányformát kikiáltó al­kotmány feltételeinek megte­remtői, az alkotmány előké­szítői és elfogadói előtt Gon­dosan tanulmányozzuk és ér­tékeljük a két évtizedes szo­cialista alkotmányos élet vív­mányait, elkövetett mulasztá­sait és hibáit Figyelembe véve társadalmi rendünk meghatározó jelentőségű vál­tozásait, a szocialista orszá­gok alkotmányos rendszerei­nek tapasztalatait és a továb­bi előrehaladás igényeit el­mélyültem kutatjuk az alkot­mány és az alkotmányos élet továbbfejlesztésének módoza­tait E törekvése* valóraváltás»* kor önként merül fel a kér­dés, milyen mértékben való­sult meg az alkotmány, meny­nyire tükrözik az alkotmány rendelkezései napjainkban az alkotmányos valóságot, meny­nyiben haladta túl a társa­dalmi fejlődés, a jogalkotás és az alkotmányos gyakorlat az alkotmány írott tételeit melyek az alkotmány és az alkotmányos élet továbbfej­lesztésének főbb irányai. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak ez év márciusi együttes ülése hivatalos feladattá nyilvání­totta e bonyolult kérdések megválaszolásának kutatását. Ennek alapján már széles mederben folyik a felmérő, értékelő és előkészítő munka, hogy az MSZMP jövő évben tartandó X. kongresszusa állást foglalhassam az alkot­mány kiegészítésének és mó­dosításának alapvető kérdé­seiben. Az eddig elvégzett elem­zések alapjár, néhány követ­keztetés máris körvonalazha­tó. Mindenekelőtt hangsúlyoz­nunk kell, hogy az alkotmány továbbfejlesztését elsősorban azok a jelentős változások te­szik szükségessé, amelyek társadalmunkban az elmúlt húsz év alatt végbementek. Közismert, hogy e változások legjelentősebb megnyilvánu­lásai: a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a szocia­lista termelési viszonyok uralkodóvá válása a népgaz­daság valamennyi ágazatá­ban, a kizsákmányoló osztá­lyok megszűnése, a termelő­szövetkezeti parasztság egy­séges osztállyá kovácsolódá- sának előrehaladása, a mun­kásosztály és az egész nép szövetségének érvényesülése, a szocialista nemzeti egység erősödése. Természetes, hogy e változások alapján az al­kotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó több túlha­ladott rendelkezése helyébe társadalmunk jelenlegi szer­kezetét, a munkásosztálynak az egész néppel szövetségben megvalósuló hatalmi viszo­nyait, és a magyar nép előtt álló legnagyobb társadalmi célkitűzést, a szocializmus tel­jes felépítésének feladatát kell iktatni. Alkotmányos rögzítésre szo­rulnak azok a tudományosan kimunkált alapvető tételek, amelyek a közhatalmi jogo­sítványokat gyakorló állami szervek és a gazdálkodó egy­ségek, valamint az állami szervek és a társadalmi szer­vezeti formációk kiegyensú­lyozott kapcsolatának, hasz­nos együttműködésének a fej­lődés jelenlegi adottságai kö­zött érvényesítendő követel­ményeit tartalmazzák. A köz­ponti állami szervek rendsze­rének tökéletesítését szolgáló törekvések közül különösen az országgyűlés törvényalko­tó, legfelsőbb irányító és leg­főbb felügyeleti szerepének fokozására, az Elnöki Tanács helyettesítő jogkörének csök­kentésére, a Minisztertanács kormányzati és koordinációs jogainak bővítésére irányuló elképzeléseket kell kiemel­nünk. Az alkotmány reformra vár a kibontakozóban lévő szocialista tanácsönkormány- zat alkotmányi megalapozása, igazságszolgáltatási rendsze­rünk szervezeti és működési egységesítésének elindítása. A szocialista államiság és a szocialista demokrá­cia egymással összefüg­gő, egyidejű erősítése alapoz­za meg azt a következtetést is, hogy a társadalmi szerve­zetek, szervek és mozgalmak, az állampolgári kollektívák helyzetét és rendeltetését a jelenleginél részletesebben — és nem csupán az egyesülési jog meghatározásának kap­csán, hanem — az alkot­mánynak a szocialista gazda­sági és politikai rendszerre vonatkozó bevezető fejezetei­ben kell meghatározni. Még kevésbé szorul bizonyításra, hogy a párt irányító szere­pének alkotmányos rögzítése sem maradhat jövendő alkot­mányunkban az 56. § utolsó mondatában elrejtve, hanem csakis az alapvető politikai viszonyokat meghatározó be­vezető tételek között foglal­hat helyet. Az alkotmány bizonyos ál­lampolgári alapjogokat még ma is kizárólag a dolgozók számára biztosít. Nyilvánvaló, hogy a társadalini fejlődés el­ért szintjén ilyen korlátozás­ra már nincs szükség és eze­ket a jogokat is általános ál­lampolgári alapjogokként kell kezelnünk. Ezen túlmenően néhány jelentős új jogosult­sággal és kötelezettséggel bő­víthető az állampolgári alap­jogok és alapkötelezettségek katalógusa. Alkotmányi meg­erősítésre érdemesek továbbá az állampolgárok bizonyos kollektíváit megillető, réz­ben már eddig is gyakorolt közérdekű jogosultságok. Az állampolgárok politikai jogo­sultságainak tartalmasabbá tételét és a népképviseleti rendszer tökéletesítését szol­gálja a választójognak, külö­nösen a jelöltállítás és a sza­vazás módozatainak kilátásba helyezett továbbfejlesztése. Az alkotmány rendelkezé­seinek túlnyomó többsége megvalósult, illetőleg rend­szeresen érvényesül. Az al­kotmányban körvonalazott ügyészségi szervezet kiépíté­sére azonban csak 1953-ban, az alkotmányban rögzített visszahívási jog alkalmazását lehetővé tevő részletező sza­bályozásra a tanácstagok te­kintetében 1954-ben, a kép­viselőkre nézve pedig csak 1966-ban került sor. Mind­máig végrehajtatlanul marad­tak az alkotmánynak a hiva­tásos bírák választását, a miniszterek felelősségre vo­násának külön törvényi sza­bályozását, valamint a mi­nisztériumok törvényi felso­rolását megkövetelő rendel­kezései. Csak sokoldalú vizs­gálat alapján adhatnánk vá­laszt arra a kérdésre, hogy milyen körülmények váltot­ták ki némely területen az alkotmányellenes gyakorla­tot, milyen tényezők hátrál­tatták, illetőleg akadályozták meg az alkotmány néhány — kétségtelenül nem elsődle­ges fontosságú — rendelke­zésének valóraváltását. A jelzett visszásságok minden­képpen arra intik az alkot­mányreform előkészítőit, hogy nagy körültekintéssel dolgozzák ki az alkotmány maradéktalan érvényesülését biztosító szocialista alkotmá­nyossági felügyelet szervezeti, hatásköri és eljárási eszkö­zeit. Az előttünk álló alkot­mányreform nem elszigetelt jelensége társadalmi életünk­nek. Szerves része azoknak a nagy törekvéseknek, amelyek a gazdasági, az állami és a társadalmi tevékenység szín­vonalának és eredményessé­Beneze József; Új kenyér Kemencében tölgyfatüzőn sült fehér, foszlós buzakenyér, egy morzsádban mennyi munka szivégető fáradság fér. Fehérbelű, pufók élet, nem korpás és nem keserű, nem dohos és nem savanyu légmazsolás, puhabelfi.,. Mennyi rész is illet engem? dolgoztam én féltve érte, arattam és tudom nehéz Napba nézni fel az égre! Kévét hánytam asztagokba, fát vágtam a sütéshez, arcomról sós verejték benne van az izében. Zelk Zolt&ni Augusztus 20 (Kiss Attila rajza) Strófák egy népdalra Énekeltünk, kóstolgatva valamennyi szót és úgy, hogy az égő borral torkunkon lefolyt: „A szivemet a szerelem körülfogta volt.. Ügy daloltunk, minden csepp Je a szivünkre folyt, hogyha szólt, hát a szivünkre cseppent, csak ott szólt: „A szivemet a szerelem körülfogta volt.. Ezt fújtuk csak, hogyha mást is, ha más nóta szólt, abban is csak, mint csalitban hogyha madár szólt: „A szivemet a szerelem körülfogta volt...” Szekér az idő sarában, zörgött, zakatolt: alkonyatból éjszakába, hajnalba hajolt — tiszta az ég, csupa csillag, mégsincs rajta Hold! Reggel aztán, ki látta meg? talán Irén szólt, njjával az égre karcolt: ott röpül a Hold! — Megismertem: az én szivem, az én szivem volt! Ringott a táj és fölötte, mint sirály, a Hold. Azért égett oly pirossal, mert a szivem volt: s a szerelem, a szerelem körülfogta volt... Darázs Endrei Pékek A pékek általában vakarcs emberkék. Hiába komáznak a tűzzel, mégis. Már ifjan összemennek, mint rosszminőségű Felöltő, ami megázott. A legfinomabb péksüteményekkel ehetnék Degeszre magukat, de csak csipegetnek, Mint kedvenc rigóik, akiket a műhely Előtt kalácsmorzsa vár a hajnalok [legkezdetén, <v% Mikor még csillagok is vannak. 0. gének emelésére, valamint a szocialista demokrácia tartal­masabbá és hatékonyabbá té­telére irányulnak. Kormá­nyunk az alkotmányos alap­intézmények továbbfejleszté­sét össze kívánja kapcsolni az egész jogrendszer és az állami ügyintézés egyszerűsí­tésével. Ennek érdekében ez év februárjában kihirdetett kormányhatározatban szabta meg a legfontosabb célkitűzé­seket. A határozat többek kö­zött lerögzíti, hogy az egy­séges, áttekinthető jogrend­szer kialakítása érdekében távlati jogalkotási programot kell kidolgozni és végrehaj­tani. A távlati jogalkotási program keretében új, kor­szerű szabályozással kell fel­váltani a társadalmi fejlődés következtében túlhaladottá vált jogszabályokat. Felül- kell vizsgálni azokat a jog­területeket, ahol az áttekint­hetetlen vagy ellentmondó szabályozás megnehezíti a jogalkalmazók munkáját, va­lamint az állampolgárok jogi tájékozódását Ezek helyett új, átfogó jogszabályokat kell alkotni. Az ügyintézés szak- szerűségének fokozására, a korszerű ügyvitel megszerve­zésére irányuló követelmé­nyek meghatározása mellett lerögzíti a határozat hogy az ügyfélfogadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy minél kevesebb dolgozó essen ki a termelő munkábóL M indezek és a hozzájuk kapcsolódó célkitűzé­sek nem öncélúak. Egyaránt szolgálják társadal­munk egészének felemelkedé­sét és az állam valamennyi hű polgárának jólétét, bizton­ságát, kulturált és tartalmas életét. Amint a 20 éves al­kotmány alapvető rendelke­zései. úgy a most kibontakozó alkotmányos célkitűzések is csak népünk túlnyomó több­ségének egyetértésével, a munkaképes polgárok tevé­keny közreműködésével való­síthatók meg. Dr. Adám Antal Bistey András: Éjszakai ügyelet AZ ASZTALON régi újság hevert... A nappali ügyele­tes hagyta itt. Felvette és az utolsó oldalra lapozott. „Le­tartóztatták a kémkedő kli­nikai főorvost.” — Már olva­sott az esetről, de most újra átfutotta. Ajtónyitás riasztotta fel. Szélesvállú, kövér törzsőr­mester állt a küszöbön. Kezé­vel a sapkája felé bökött, in­kább csak jelezte a tisztel­gést. — Jelentem, egy gyereket hoztam. — Miért? A törzsőrmester kőhintett. — Azt mondta, hozzam be. Egy pillanatig mind a ket­ten hallgattak. A törzsőrmes­ter bizonytalanul nézett rá, zavartan hunyorgott. Lassú- beszédű, komótos ember volt, az a típus, amelyik nehezen ért meg valamit, de ha meg­értette, egész életére az agyá­ba vésődik. — Miért hozatta be magát a gyerek? — Nem tudom. Azt mond­ta, betöri a kirakatot, ha nem hozom be. — Hol van most? — A folyosón. Egy pádon ült és bóbiskolt. Amikor megálltak mellette, felriadt. A gyenge világítás összemosta az arcvonásait, közel kellett hajolni hozzá. Tizenhat-tizenhétévesnek lát­szott. — Hogy hívják? — Kiss Árpád. — Hány éves? — Tizennyolc. — Foglalkozása? — Most érettségiztem. — Miért jött ide? Megvonta a vállát. — Ivott? — Nem. Nyugodtan, türelmesen ült a pádon. Az alhadnagy­nak fel sem tűnt, hogy nem állt fel, amikor beszélni kezd­tek. A törzsőrmester az ajtó­félfának dőlt és mosolygott. Elégtételt érzett, amikor lát­ta az alhadnagy tanácstalan­ságát — Hol lakik? — Nagykátán. — Minek jött ide? — Dolgozni. — Hol dolgozik? — Nincs munka. — Hogyhogy nincs? — Nekem nincs. — Miért? A FIŰ felállt, lépett néhá­nyat. Erősen sántított, min­den lépésnél nehézkesen ol­dalra dőlt. Néhányszor meg­tett vagy öt métert oda-visz- sza, azután szótlanul megállt. — Itt a városban hol lakik? — A Csokonai téren. A nagybátyáméknál. — Ü9V gondolta, hogy mi szerzünk munkát magának? — Nem tudom. — Mit akar? Beszélgetni jött ide? — Nem akartam hazamen­ni. Akkor láttam meg ... A törzsőrmester felé muta­tott. — Miért nem akart haza­menni? — Ma sem találtam mun­kát. — Fél a nagybátyjától? — Nem. — Itt nem maradhat. A törzsőrmester felé for­dult. — Megnézte a személyi iga­zolványát? — Igen. Rendben. A fiú köszönt, és döcögve elindult az ajtó felé. — Jóéjszakát. Visszament a szobába, de nem ült le az asztalhoz. A törzsőrmester lekísérte a fiút a kapuhoz és most a pi­henőbe akart menni. Nyitva volt az ajtó, az alhadnagy hangja megállította az elő­szobában. — Törzsőrmester elvtárs! Megállt az ajtóban. — Tessék. — Mit gondol, miért kísér­tette be magát a fiú? — Biztos bolond. Nem szívesen beszélt, lát­szott. hogy feszélyezi a kö­zöttük lévő korkülönbség. Magában nem fogadta el fe­lettesének az alhadnagyot, aki a fia lehetett volna. Minden mozdulatával hangsúlyozta, hogy csupán a szolgálati fe­gyelem miatt tartja tisztelet­ben ezt a viszonyt. — Mégis ... miről beszél­tek, amíg jöttek befelé? — Nem beszéltünk. — Nagyon magányos lehe­tett ... A törzsőrmester nem vála­szolt s az alhadnagy hirtelen úgy érezte, hogy valami osto­baságot mondott. Meg akarta magyarázni, de belezavaro­dott és elvörösödött. — Beszélni akart valaki­vel ... azt gondolta, hogy ki fogják hallgatni... A TÖRZSŐRMESTER egy darabig várt még, de az al­hadnagy nem mondott mást, hát összeütötte a sarkát. — Kérek engedélyt a távo­zásra. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom