Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
f TtfLaugusztut 28. 3mn.anitut ndpio 5 SZOCIALISTA ALKOTMÁNYUNK A magyar társadalmi és állami élet közel negyedszázados szocialista fejlődéstörténetében kiemelkedő helyet foglal el népünk második szocialista alkotmányának megalkotása. A háború befejezésének, az ország szabaddá válásának negyedik évében a magyar országgyűlés alkotmányos erővel 'szentesítette az áldozatos országépítő munka, a békés keretek között folytatott, de tudatos és küzdelmes népi demokratikus forradalmi átalakulás elért eredményeit Az alapvető termelési eszközök zömének társadalmi tulajdonba vétele, a munkásosztály csór-, bítatlan politikai hatalmának' kivívása lehetővé tette, hogy az első népfrontválaszfással 3 949 májusában létrehozott országgyűlés hosszú időre meghatározza a magyar társadalmi és állami élet alkotmányos kereteit. Szocialista állami életünk két évtizedes története a tények erejével bizonyltja a húsz év előtti alkotmányozás szilárd társadalmi és politikai megalapozottságát, az alkotmányban kiépített intézmények életrevalóságát, a nagyobb távlatba tekintő célkitűzések realitását. Népünk ismeri és magáénak vallja az alkotmány alapvető rendelkezéseit E jeles történeti évfordulón különösen három törekvésünk kapcsolódik egybe. Tisztelettel adózunk a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmát proklamáló. a proletárdiktatúra funkcióit megfogalmazó, a népköztársasági kormányformát kikiáltó alkotmány feltételeinek megteremtői, az alkotmány előkészítői és elfogadói előtt Gondosan tanulmányozzuk és értékeljük a két évtizedes szocialista alkotmányos élet vívmányait, elkövetett mulasztásait és hibáit Figyelembe véve társadalmi rendünk meghatározó jelentőségű változásait, a szocialista országok alkotmányos rendszereinek tapasztalatait és a további előrehaladás igényeit elmélyültem kutatjuk az alkotmány és az alkotmányos élet továbbfejlesztésének módozatait E törekvése* valóraváltás»* kor önként merül fel a kérdés, milyen mértékben valósult meg az alkotmány, menynyire tükrözik az alkotmány rendelkezései napjainkban az alkotmányos valóságot, menynyiben haladta túl a társadalmi fejlődés, a jogalkotás és az alkotmányos gyakorlat az alkotmány írott tételeit melyek az alkotmány és az alkotmányos élet továbbfejlesztésének főbb irányai. Az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak ez év márciusi együttes ülése hivatalos feladattá nyilvánította e bonyolult kérdések megválaszolásának kutatását. Ennek alapján már széles mederben folyik a felmérő, értékelő és előkészítő munka, hogy az MSZMP jövő évben tartandó X. kongresszusa állást foglalhassam az alkotmány kiegészítésének és módosításának alapvető kérdéseiben. Az eddig elvégzett elemzések alapjár, néhány következtetés máris körvonalazható. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy az alkotmány továbbfejlesztését elsősorban azok a jelentős változások teszik szükségessé, amelyek társadalmunkban az elmúlt húsz év alatt végbementek. Közismert, hogy e változások legjelentősebb megnyilvánulásai: a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása a népgazdaság valamennyi ágazatában, a kizsákmányoló osztályok megszűnése, a termelőszövetkezeti parasztság egységes osztállyá kovácsolódá- sának előrehaladása, a munkásosztály és az egész nép szövetségének érvényesülése, a szocialista nemzeti egység erősödése. Természetes, hogy e változások alapján az alkotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó több túlhaladott rendelkezése helyébe társadalmunk jelenlegi szerkezetét, a munkásosztálynak az egész néppel szövetségben megvalósuló hatalmi viszonyait, és a magyar nép előtt álló legnagyobb társadalmi célkitűzést, a szocializmus teljes felépítésének feladatát kell iktatni. Alkotmányos rögzítésre szorulnak azok a tudományosan kimunkált alapvető tételek, amelyek a közhatalmi jogosítványokat gyakorló állami szervek és a gazdálkodó egységek, valamint az állami szervek és a társadalmi szervezeti formációk kiegyensúlyozott kapcsolatának, hasznos együttműködésének a fejlődés jelenlegi adottságai között érvényesítendő követelményeit tartalmazzák. A központi állami szervek rendszerének tökéletesítését szolgáló törekvések közül különösen az országgyűlés törvényalkotó, legfelsőbb irányító és legfőbb felügyeleti szerepének fokozására, az Elnöki Tanács helyettesítő jogkörének csökkentésére, a Minisztertanács kormányzati és koordinációs jogainak bővítésére irányuló elképzeléseket kell kiemelnünk. Az alkotmány reformra vár a kibontakozóban lévő szocialista tanácsönkormány- zat alkotmányi megalapozása, igazságszolgáltatási rendszerünk szervezeti és működési egységesítésének elindítása. A szocialista államiság és a szocialista demokrácia egymással összefüggő, egyidejű erősítése alapozza meg azt a következtetést is, hogy a társadalmi szervezetek, szervek és mozgalmak, az állampolgári kollektívák helyzetét és rendeltetését a jelenleginél részletesebben — és nem csupán az egyesülési jog meghatározásának kapcsán, hanem — az alkotmánynak a szocialista gazdasági és politikai rendszerre vonatkozó bevezető fejezeteiben kell meghatározni. Még kevésbé szorul bizonyításra, hogy a párt irányító szerepének alkotmányos rögzítése sem maradhat jövendő alkotmányunkban az 56. § utolsó mondatában elrejtve, hanem csakis az alapvető politikai viszonyokat meghatározó bevezető tételek között foglalhat helyet. Az alkotmány bizonyos állampolgári alapjogokat még ma is kizárólag a dolgozók számára biztosít. Nyilvánvaló, hogy a társadalini fejlődés elért szintjén ilyen korlátozásra már nincs szükség és ezeket a jogokat is általános állampolgári alapjogokként kell kezelnünk. Ezen túlmenően néhány jelentős új jogosultsággal és kötelezettséggel bővíthető az állampolgári alapjogok és alapkötelezettségek katalógusa. Alkotmányi megerősítésre érdemesek továbbá az állampolgárok bizonyos kollektíváit megillető, rézben már eddig is gyakorolt közérdekű jogosultságok. Az állampolgárok politikai jogosultságainak tartalmasabbá tételét és a népképviseleti rendszer tökéletesítését szolgálja a választójognak, különösen a jelöltállítás és a szavazás módozatainak kilátásba helyezett továbbfejlesztése. Az alkotmány rendelkezéseinek túlnyomó többsége megvalósult, illetőleg rendszeresen érvényesül. Az alkotmányban körvonalazott ügyészségi szervezet kiépítésére azonban csak 1953-ban, az alkotmányban rögzített visszahívási jog alkalmazását lehetővé tevő részletező szabályozásra a tanácstagok tekintetében 1954-ben, a képviselőkre nézve pedig csak 1966-ban került sor. Mindmáig végrehajtatlanul maradtak az alkotmánynak a hivatásos bírák választását, a miniszterek felelősségre vonásának külön törvényi szabályozását, valamint a minisztériumok törvényi felsorolását megkövetelő rendelkezései. Csak sokoldalú vizsgálat alapján adhatnánk választ arra a kérdésre, hogy milyen körülmények váltották ki némely területen az alkotmányellenes gyakorlatot, milyen tényezők hátráltatták, illetőleg akadályozták meg az alkotmány néhány — kétségtelenül nem elsődleges fontosságú — rendelkezésének valóraváltását. A jelzett visszásságok mindenképpen arra intik az alkotmányreform előkészítőit, hogy nagy körültekintéssel dolgozzák ki az alkotmány maradéktalan érvényesülését biztosító szocialista alkotmányossági felügyelet szervezeti, hatásköri és eljárási eszközeit. Az előttünk álló alkotmányreform nem elszigetelt jelensége társadalmi életünknek. Szerves része azoknak a nagy törekvéseknek, amelyek a gazdasági, az állami és a társadalmi tevékenység színvonalának és eredményesséBeneze József; Új kenyér Kemencében tölgyfatüzőn sült fehér, foszlós buzakenyér, egy morzsádban mennyi munka szivégető fáradság fér. Fehérbelű, pufók élet, nem korpás és nem keserű, nem dohos és nem savanyu légmazsolás, puhabelfi.,. Mennyi rész is illet engem? dolgoztam én féltve érte, arattam és tudom nehéz Napba nézni fel az égre! Kévét hánytam asztagokba, fát vágtam a sütéshez, arcomról sós verejték benne van az izében. Zelk Zolt&ni Augusztus 20 (Kiss Attila rajza) Strófák egy népdalra Énekeltünk, kóstolgatva valamennyi szót és úgy, hogy az égő borral torkunkon lefolyt: „A szivemet a szerelem körülfogta volt.. Ügy daloltunk, minden csepp Je a szivünkre folyt, hogyha szólt, hát a szivünkre cseppent, csak ott szólt: „A szivemet a szerelem körülfogta volt.. Ezt fújtuk csak, hogyha mást is, ha más nóta szólt, abban is csak, mint csalitban hogyha madár szólt: „A szivemet a szerelem körülfogta volt...” Szekér az idő sarában, zörgött, zakatolt: alkonyatból éjszakába, hajnalba hajolt — tiszta az ég, csupa csillag, mégsincs rajta Hold! Reggel aztán, ki látta meg? talán Irén szólt, njjával az égre karcolt: ott röpül a Hold! — Megismertem: az én szivem, az én szivem volt! Ringott a táj és fölötte, mint sirály, a Hold. Azért égett oly pirossal, mert a szivem volt: s a szerelem, a szerelem körülfogta volt... Darázs Endrei Pékek A pékek általában vakarcs emberkék. Hiába komáznak a tűzzel, mégis. Már ifjan összemennek, mint rosszminőségű Felöltő, ami megázott. A legfinomabb péksüteményekkel ehetnék Degeszre magukat, de csak csipegetnek, Mint kedvenc rigóik, akiket a műhely Előtt kalácsmorzsa vár a hajnalok [legkezdetén, <v% Mikor még csillagok is vannak. 0. gének emelésére, valamint a szocialista demokrácia tartalmasabbá és hatékonyabbá tételére irányulnak. Kormányunk az alkotmányos alapintézmények továbbfejlesztését össze kívánja kapcsolni az egész jogrendszer és az állami ügyintézés egyszerűsítésével. Ennek érdekében ez év februárjában kihirdetett kormányhatározatban szabta meg a legfontosabb célkitűzéseket. A határozat többek között lerögzíti, hogy az egységes, áttekinthető jogrendszer kialakítása érdekében távlati jogalkotási programot kell kidolgozni és végrehajtani. A távlati jogalkotási program keretében új, korszerű szabályozással kell felváltani a társadalmi fejlődés következtében túlhaladottá vált jogszabályokat. Felül- kell vizsgálni azokat a jogterületeket, ahol az áttekinthetetlen vagy ellentmondó szabályozás megnehezíti a jogalkalmazók munkáját, valamint az állampolgárok jogi tájékozódását Ezek helyett új, átfogó jogszabályokat kell alkotni. Az ügyintézés szak- szerűségének fokozására, a korszerű ügyvitel megszervezésére irányuló követelmények meghatározása mellett lerögzíti a határozat hogy az ügyfélfogadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy minél kevesebb dolgozó essen ki a termelő munkábóL M indezek és a hozzájuk kapcsolódó célkitűzések nem öncélúak. Egyaránt szolgálják társadalmunk egészének felemelkedését és az állam valamennyi hű polgárának jólétét, biztonságát, kulturált és tartalmas életét. Amint a 20 éves alkotmány alapvető rendelkezései. úgy a most kibontakozó alkotmányos célkitűzések is csak népünk túlnyomó többségének egyetértésével, a munkaképes polgárok tevékeny közreműködésével valósíthatók meg. Dr. Adám Antal Bistey András: Éjszakai ügyelet AZ ASZTALON régi újság hevert... A nappali ügyeletes hagyta itt. Felvette és az utolsó oldalra lapozott. „Letartóztatták a kémkedő klinikai főorvost.” — Már olvasott az esetről, de most újra átfutotta. Ajtónyitás riasztotta fel. Szélesvállú, kövér törzsőrmester állt a küszöbön. Kezével a sapkája felé bökött, inkább csak jelezte a tisztelgést. — Jelentem, egy gyereket hoztam. — Miért? A törzsőrmester kőhintett. — Azt mondta, hozzam be. Egy pillanatig mind a ketten hallgattak. A törzsőrmester bizonytalanul nézett rá, zavartan hunyorgott. Lassú- beszédű, komótos ember volt, az a típus, amelyik nehezen ért meg valamit, de ha megértette, egész életére az agyába vésődik. — Miért hozatta be magát a gyerek? — Nem tudom. Azt mondta, betöri a kirakatot, ha nem hozom be. — Hol van most? — A folyosón. Egy pádon ült és bóbiskolt. Amikor megálltak mellette, felriadt. A gyenge világítás összemosta az arcvonásait, közel kellett hajolni hozzá. Tizenhat-tizenhétévesnek látszott. — Hogy hívják? — Kiss Árpád. — Hány éves? — Tizennyolc. — Foglalkozása? — Most érettségiztem. — Miért jött ide? Megvonta a vállát. — Ivott? — Nem. Nyugodtan, türelmesen ült a pádon. Az alhadnagynak fel sem tűnt, hogy nem állt fel, amikor beszélni kezdtek. A törzsőrmester az ajtófélfának dőlt és mosolygott. Elégtételt érzett, amikor látta az alhadnagy tanácstalanságát — Hol lakik? — Nagykátán. — Minek jött ide? — Dolgozni. — Hol dolgozik? — Nincs munka. — Hogyhogy nincs? — Nekem nincs. — Miért? A FIŰ felállt, lépett néhányat. Erősen sántított, minden lépésnél nehézkesen oldalra dőlt. Néhányszor megtett vagy öt métert oda-visz- sza, azután szótlanul megállt. — Itt a városban hol lakik? — A Csokonai téren. A nagybátyáméknál. — Ü9V gondolta, hogy mi szerzünk munkát magának? — Nem tudom. — Mit akar? Beszélgetni jött ide? — Nem akartam hazamenni. Akkor láttam meg ... A törzsőrmester felé mutatott. — Miért nem akart hazamenni? — Ma sem találtam munkát. — Fél a nagybátyjától? — Nem. — Itt nem maradhat. A törzsőrmester felé fordult. — Megnézte a személyi igazolványát? — Igen. Rendben. A fiú köszönt, és döcögve elindult az ajtó felé. — Jóéjszakát. Visszament a szobába, de nem ült le az asztalhoz. A törzsőrmester lekísérte a fiút a kapuhoz és most a pihenőbe akart menni. Nyitva volt az ajtó, az alhadnagy hangja megállította az előszobában. — Törzsőrmester elvtárs! Megállt az ajtóban. — Tessék. — Mit gondol, miért kísértette be magát a fiú? — Biztos bolond. Nem szívesen beszélt, látszott. hogy feszélyezi a közöttük lévő korkülönbség. Magában nem fogadta el felettesének az alhadnagyot, aki a fia lehetett volna. Minden mozdulatával hangsúlyozta, hogy csupán a szolgálati fegyelem miatt tartja tiszteletben ezt a viszonyt. — Mégis ... miről beszéltek, amíg jöttek befelé? — Nem beszéltünk. — Nagyon magányos lehetett ... A törzsőrmester nem válaszolt s az alhadnagy hirtelen úgy érezte, hogy valami ostobaságot mondott. Meg akarta magyarázni, de belezavarodott és elvörösödött. — Beszélni akart valakivel ... azt gondolta, hogy ki fogják hallgatni... A TÖRZSŐRMESTER egy darabig várt még, de az alhadnagy nem mondott mást, hát összeütötte a sarkát. — Kérek engedélyt a távozásra. 1
