Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
4 minttTiTait napio 1969. augusztus 17. Hamarosan átadják a Kossuth teret Bár a tér alatt? — Feltérképezik a belváros pincerendszerét — Felszabadítják a Majláth teret — Előkészületek a tömegközlekedés átszervezésére Szeptemberben lesz egy éve annak, hogy beszakadt az úttest az egykori Nemzeti Fogadó falánál és megkezdődött a Kossuth és Hal téri pincék feltárása. A meglepetésekben és fordulatokban bővelkedő munkák első szakasza hamarosan lezárul, s lehetőség nyílik a város tömegközlekedésének átszervezésére. Lapunk munkatársa beszélgetést folytatott a Kossuth téri munkák felelős vezetőivel és irányítóival. A beszélgetésen résztvett Hirdi Ferenc, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, Majorosi Károly, a Pécsi Tervező Vállalat talajmechanikai szakosztályának vezetője és Tapasztó Ferenc, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének pécsi üzemvezetője. I — A pécsi járok pld lépten- nyomon aknákat, föld alá vezető lejáratokat lát a Kossuth téren. Hány pincét tártak fel tulajdonképpen és ml lesz a sorsuk a jövőben? Tapasztó Ferenc: összesen öt pince- és üregrendszert találtunk a két téren. Az első a Hal tér és Kossuth tér torkolatánál helyezkedik el, 8.5 méter mélységben. Mintegy 90 méter hosszú, zegzugos pince- rendszer ez, 3,5 méter széles és 3 méter magas vágatokkal. A pincéket betonidomkővel biztosítottuk, tehát minden terhelést kibírnak. A második üregrendszer a Kossuth teret átszelő járdasziget déli oldalán található 6 —7,5 méter mélységben. Itt mintegy 35 méter hosszú vágatot kellett kihajtanunk. Az üregek azért keletkeztek, mert valamikor homokot bányásztak ki ezen a területen. A harmadik pincerendszer a Kossuth szobor parkjának északi és déli részén, egymással párhuzamosan halad, 6 méter mélységben. Az északi szárny hosz- szúsága 26, a déli pedig 11 méter. A pincék egy része mésztufával van kifalazva s még a római korból ered. A negyedik pincerendszerre a Kossuth tér Bem utcai bejáratánál bukkantunk rá, melyek délkelet, illetve dél felé tartottak. Az ötödik — még feltáratlan — üregrendszer a II. kerületi Tanács épületének előtere alatt helyezkedik el. A kutatófúrásokból ítélve nem lesz nagy. Az öt pince- és üregrendszer közül csupán az elsőt hagyjuk meg, a többit betömjük. A gazdaságossági számítások szerint ugyanis a falazás csak a 3—3,5 méteres méretektől kezdve kifizetődő, az annál kisebb szelvényeket a legolcsóbb betömni. A betömések zömével végeztünk is a Kossuth tér átadása után csupán a II. kerületi Tanács épületének előtere alatt lévő üregek tömedékelése marad hátra. Az ott folyó munkák nem zavarják majd különösebben a tér forgalmát. — Mivel tőmedékelik a pincéket? Biztonságos az ilyen megoldás? Nem ismétlődnek meg a beszakadások? Tapasztó Ferenc: A helytől és követelményektől függően homokkal, mészkővel, mész- és cementhabarccsal tömítünk. A tömítések biztonságosak és tartósak. Az egész teret felkutattuk és ren dbetettük. Természetesen, föld alatt szivárgó vizek is vannak a világon, melyek áramlásának útját nem ismerjük. Ezek a későbbi években is előidézhetnek kisebb alámosásokat. Valószínűtlennek tartom azonban, hogy olyan nagy alámosások alakulnak ki, mint a múlt évben a Nemzeti Fogadónál. Minden bizonnyal felülről és gyorsan el lehet őket tömni. Meggyőződésem, hogy a ma élő nemzedékeknek nem kell tartaniok attól, hogy nagyobb bajuk lesz a Kossuth térrel. — Mi Ie*z azzal a pincével, amely megmarad? Milyen tervek vannak a hasznosításra? Hirdi Ferenc: Mivel a pince a város közepén van, a legcélszerűbb volna reprezentatív borozót, éttermet, bárt vagy vendéglátó ipari komplexumot kialakítani, hiszen a pince nagysága ezt lehetővé teszi. Természetes, a kialakítás költsége az érdekelt vállalatot terhelné. Tapasztó elvtárs már ismertette a pince legfontosabb műszaki adatait, akit érdekel ez a téma, jelentkezzék a Városi Tanács építési és közlekedési osztályán. Tapasztó Ferenc: Ha szükséges a kivitelezés nagyobb részét is vállalni tudnánk. Több elképzelésünk van a szellőztetés és egyéb problémák megoldására. — Közismert, hogy a Kossuth és Hal téri pincék ősz- szeköttetésben állnak a belváros pincelabirintusával. Milyen összekötő járatokat fedeztek fel? Majorosi Károly: A Kossuth tér északi részén, a rádió- és villamossági szaküzlet alatt van egy kb. 80 méter hosszú pince, mely a Il-es számú Sebészeti Klinikáig folytatódik. A téglaburkolatú pince ma is kitűnő állapotban van, a II. világháború idején légoltalmi pincének használták. nem érdemes nagyobb össze- j get költeni erre a térségre. Magától értetődik, hogy —' akárcsak a Bem utcában — figyelemmel kísérjük a mozgásokat, s ha netalán veszé- i lyes méreteket érnének el, közbeavatkozunk. — A Kossuth téri pincék nyugtalanságot keltettek az egész belvárosban. Az emberek attól tartanak, hogy az ottani pincék is beszakadnak. Ügy tudjuk az egész belvárost feltérképezik ebből a szempontból. Majorosi Károly: A Kossuth téri problémát követően a Városi Tanács 1,2 millió forintot szavazott meg erre a célra. A feltárásra váró területet az Északi körút, Magaslati út, Sörház utca, Irányi Dániel tér, Kilián György utca, a Regős utca vonala illetve nyugatról a 400 ágyas klinikai tömb vonala határolja. Ez év júliusában kezdtük a munkát, s 1971-ben fejezzük be. A Pécsi Tervező Vállalat 10 munkatársa két és fél évig tartó munkával házról házra haladva megvizsgálja az épületek alapozását, szerkezetét az esetleges károsodás időpontját, sebességét és természetesen azt, hogy hol és milyen pincék, üregek rejtőznek a mélyben. A kutatásokat főként geofizikai mérésekkel, illetve szeizmikus mérésekkel végezzük. A geofizikai mérési eljárást dr. Masszi Dénes, a Mecseki Szénbányák geofizikus mérnöke dolgozta ki. s a Kossuth tér feltárásánál kitűnően bevált. Az új eljárás pontos képet ad a földalatti pincék, üregek elhelyezkedéséről anélkül, hogy bontani kellene. Kutatásaink eredményét 1: 500-as méretarányú alaptérképen fogjuk rögzíteni. Ez olyan részletes, hogy minden lakóépületet fel lehet tüntetni. Két és fél év múlva tehát átfogó képünk lesz az egész pince- és üreglabirintusról, s akkor majd eldönthetjük, mit kell tenni. Természetes, ahol sürgős beavatkozásra lesz szükség, ott nem fogunk várni. — Mennyi pénzt költött eddig a Városi Tanács a Kossuth térre és a többi pincére? Honnan vették az összegeket? Hirdi Ferenc: Azzal az 1,2 millióval együtt, amit Majorosi elvtárs mondott összesen 8,5 milliót adtunk, illetve adunk ki a közeljövőben, hogy a munkákat befejezhessük. Ezt az összeget a város útfelújítási keretéből kellett elvonni, melynek nagysága nem több, mint 42 millió forint. Ha továbbra sem kapunk segítséget, azt az egész város meg fogja érezni. Azt hiszem célszerű lenne, ha az Országos Tervhivatal, KPM és más szervek megvizsgálnák ezt a problémát, hiszen olyan ez a pinceügy Pécs számára, mint egy természeti csapás. Erre nem számíthatott senki. I — Mikor készül el a Kossuth tér, mikor adják át a forgalomnak? Hirdi Ferenc: Nemrég még cementhiány akadályozta a munkát, s nem is lehetett megjósolni, mikor végezhetünk. Szerencsére Andrejkó Gyula, a Cement- és Mészművek vezérigazgatója száz tonna cementet utalt ki soronkí- vül számunkra, így augusztus végére, szeptember elejére végezhetünk a munkákkal. Hogy itt tartunk, abban igen nagy érdemeket szerzett a Bányászati Aknamélyítő Vállalat is, mely a beszakadást követően azonnal kivonult és szakszerű gyors munkával mutatott példát. A sajtó nyilvánosságát is felhasználom, hogy köszönetét mondjak Andrejkó Gyulának, illetve a Bányászati Aknamélyítő Vállalat helyszínen dolgozó brigádjának. — Többször szó esett már arról, hogy átszervezik Pécs tömegközlekedését. Milyen szerepe lesz ebben a Kossuth térnek? Hirdi Ferenc: A Kossuth térről indul majd a mecseki járatok egy része, áthalad a 40-es stb. A részletekről annak idején ''tájékoztatjuk majd a lakosságot. A tömegközlekedés átszervezése egyébként szeptember végén legkésőbb októberben kerül napirendre. Az idő sürget bennünket. Fel kell szabadítanunk a Majláth teret, mert be fogják építeni. Egyébként hamarosan felavatjuk a Budai vám melletti új autóbusz-pályaudvart is. I — MUyen lesz a Kossuth tér külső képe. ha elkészül? Mit javasolnak az UVATERV iUetve Pécsi Tervező Vállalat tervei? Hirdi Ferenc: Éppen most kaptam kézhez az UVATERV erről szóló dokumentumát. A terv meghagyja az autóbusz várócsarnokot, akörül alakítja ki az autóbuszok indító és érkező állomásait. A tér északi részén autóparkoló helyet kíván elhelyezni, ahol mintegy 30—35 személygépkocsi parkolására nyílik majd lehetőség. A Pécsi Tervező Vállalat által javasolt esetleges szoboráthelyezés és fásítás is napirendre kerül majd, csak kicsit később. Most az a legfontosabb, hogy meginduljon a forgalom. A többit utána is megbeszélhetjük. Magyar László Julianus hazaért Egy gyászjelentés margójára Kodolányi János egész életében az őshazát kereste: nem a földrajzit, mert az elveszett, hanem a boldog állapotot, amelyben egy nép romlatlan gyermekkorát idézheti vissza. Julianus barát története nemcsak egy sóvárgás regénye, hanem virtuális önéletrajz is, benne megvalósította álmát, mely az életben teljesülhetetlen maradt. Ezt az őshazát akarta kiharcolni keserű dühvel a hullófélben levő ormánsági nép — az egész magyarság jelképes népe — számára, ezt kereste a távoli testvér-nép, a finnek körében, ennek titkát kutatta a magyarság hon- építő keresztény fénykorában, és a honfoglaló pogányság életében. Majd még mélyebbre ásott, s az egész emberiség mesés mítoszi múltjában próbálta fellelni az elvesztett boldogság, a Paradicsom kapujának kulcsát, végül a sivatagban népet teremtő próféta, Mózes harcaiban istennel, emberrel, önnön indulataival keresett elviselhető megoldást. Kisgyerek korától fogva utolsó pillanatáig fanatikus, fáradhatatlan láng hevítette! különös, egy tőről fakadó ellentétek viharaiban lobogott* álom és harc, sóvárgás és bosszú, szeretet és gyűlölet — mind egy célt szolgált, egy akarat parancsait követte igazságok és tévedések, győzelmek és vereségek sorozatain át, szakadatlanul. Mohón vágyott a szeretetre és áradón viszonozta; minden kapott sebet elviselt, de véresen meg is torolt. A jó ügy minden sikerét a magáénak könyvelte el, s minden harc a rossz ellen legszemélyesebb háborúja volt. Nem igen tudott megbocsájtanl, de ha oktalanul gyűlölt, a vezeklés parazsa csontjáig égette. Midőn rászakadt a végső, életét elemésztő betegség, a béna, tehetetlen ronccsá vált testben mindvégig olthataüanul lobogott a szellem és a lélek szenvedélyes tüze. Julianus most visszatért az őshazák őshazájába, az örök nyugalmat nyújtó anyaölbe. Lényének legjobb részén: művén ezentúl a földi örökkévalóság őrködik. Várkonyi Nándor Halálos baleset Pécsváradnál Két autómentő áll munkába. Először daruval emelik ki a kékszínű — CE 26-67-es rendszámú Skodát. A karosz- széria szétszakadva, behorpadva. Az első ülések is kiszakadtak. Áthúzták a 6-os úton, a Szilágypusztától beágazó dűlőútra. A másik daruskocsi a mély árok fenekén lévő teherautót vontatja lassan, de nehezein megy, mert platójára fölszaladt a pótkocsi. Az úttestet borító — szilánkokra tört többezernyi sörösüveg maradványait — söprűkkel takarították le. Mindenütt üveg- és műanyagrekeszek darabjai hevernek. A teherkocsi — amely a 12. AKÖV tulajdona — üres göngyöleget szállított volna Szék- szándra. Autók hosszú sorát terelik be a régi pécsváradi útra. Az út mentén több száz ember. A látvány valóban szomorú és lehangoló. — Mi történt? — A teherkocsi .. .1 A személykocsi ...! És a motoros, aki...?! E sajnálatos karambol történetét mozaikokból kell összerakni. Tegnap, szombaton reggel negyed kilenckor egy motorkerékpáros férfi — Szilágypuszta felől jövet — anélkül, hogy figyelembe vette volna a kötelező megállást jelző táblát — ráhajtott a főútvonalra Pécsvárad irányába. A Pécs felől akkor odaérkező pótkocsis teherautó sofőrje ugyan fékezett, de a vizes betonon megcsúszott. Hogy elkerülje a jobboldali árkot, elfordította a kormányt és a szemközti árokba zuhant. De magával rántotta a Pécsre tartó Skoda személykocsit is. A Skodában helyetfoglaló Szegedi Józseíné 42 éves mö- zsi lakos a karambol következtében a helyszínen meghalt. Férje, Szegedi József, továbbá a kocsit vezető Somogyi László 23 éves mözsi lakos, viszonylag kisebb sérülést szenvedett. Egészen enyhén sérült meg Somogyi László 1 esztendős kislánya. A kocsiban utazott még a 17 éves Rovacsek Borbála is, akit nem a mentők szállítottak el, hanem egy személy- kocsi vette fél és Pécsre az Idegklinikára vitte. A fiatal lány állapota súlyos. A teherkocsi vezetője, Géder József 27 éves hoboli lakos, továbbá a Sörgyár két rakodó- munkása, Jemovita József é* Langó József szigetvári lakosok szintén könnyebben sérültek. Az ismeretlen motorkerékpáros, aki a karambolt előidézte, megállás nélkül továbbhajtott. Óvodai beiratások — Az óvodák és óvodáskorú gyermekek beiratását szeptember 1—6 között tartják. A beiratáshoz szükséges okiratok: az egyik szülő személyi igazolványa, mindkét szülő kereseti igazolása, orvosi igazolás, mely szerint a gyermek óvodába járhat, oltási bizonyítvány. A jelentkező gyermekek nevét az óvodák jelentkezési jegyzékbe veszik. Az előjegyzés nem jelenti a gyermek óvodai felvételét. A felvételek lezárása után a felvett gyermekek névsorát az óvoda kapujára kifüggesztik. A gyermekgondozási segély lejárta után munkába visszatérő anyák óvodáskorú gyermekeik felvételi Igényét a beiratások időszakában jelentsék be a körzetükhöz tartozó óvodában. Több pince keresztezi a Bem utcát is, s folytatódik az utca nyugati oldalának házai alatt. Minden jel arra mutat, hogy pincék vannak a Kossuth tér, Hal tér, Rákóczi út és Bem utca által határolt épülettömb alatt is. Ezek a pincék kisebb süllyedésekkel, falrepedésekkel jelzik a kilétüket, bár ez utóbbiban alapozási hibák és talajmechanikai okok is közre játszhattak. A repedések már több évesek, s nem minősíthetők veszélyesnek. Hirdi Ferenc: A belváros rendezési terve szerint 14 lakást kell majd szanálni a Hal tér, Kossuth tér és Bem utca által határolt épülettömbben. Amíg ez meg nem történik, Személyi fizetéssel vesz fel az ÉBER a BCM beruházási munkáihoz. Jelentkezés 18-án 18 órakor a Nádor Szálló halijában. A jánlottak több nevet is a III. kerületi Tanácsnál. Kerekes Lászlót, az Építőipari Tanuló Iskola szakoktatóját és tanulógárdáját, aztán Szőke Györgyöt, az ércbányától, Pénzes Istvánt, Pál Józsefet szíhtén a bányától, Végh József és Virág József kőműveseket, a MÉV III. üzeméből. Többnyire elérhetetlenek: szabadságukat töltik, illetve műszakon vannak. De lehet Zámbó József és tervező kollektívája is. hiszen valamennyien olyan önzetlenül végeznek társadalmi munkát, hogy az elismerés mindegyiket megilleti. Zámbó József, a Mecseki Ércbánya Vállalat beruházási osztályának épülettervező mér nöke. A rajzok, amelyeket kiteregetünk az asztalra, a ba- latonfenyvesi úttörőtábort ábrázolják. 1967-ben kezdték a tervezést, a befejezést jelző dátum 1968 június. Párhuzamosan a tervezéssel épült fel a tábor, amelyet a közelmúltban felavattak. — Korábban egyetlen épület állt a tábor területén, ott volt a konyha és néhány raktár. Először ennek átalakítására készítettünk tervet, ma lakószobák vannak benne. — Közben dolgoztunk már a pavilonokon. Két összefüggő tömbben hat-hat pavilon van. önzetlenül a közért A harmadik ütemben a konyha és étterem létesült, később a villanybojlerrel ellátott fürdőépület. — Nem vesztett romantikájából egy kicsit a táborélet? A gyerekek előtte sátrakban laktak... — Valószínű, hogy „izgalmasabb volt, viszont a pavilon kényelmesebb. Azért jobb, ha a gyerekek biztos fedél alatt töltik el a két hetet, hiszen eléggé változik az időjárás. Különben is nagy öröm volt, amikor meglátták az emeletes ágyakat. Kikből áll Zámbó József kollektívája? Szőke György építésztechnikus. Pénzes István mélyépítő mérnök, Czei- ninger Jenő építészmérnök, Balázs Árpád épületgépész, aztán a szerkesztők: Bari Istvánná, Kiss Jenő, Róka Petemé. A tervrajzok alapján a kivitelezést szintén a MÉV szolgáltató üzemének dolgozói végezték el. Zámbóék körülbelül 50—60 ezer munkaórát dolgoztak, mire a tábor végül is elkészült. Munkaidőn kívül, minden ellenszolgáltatás nélkül. — Gondolom, ezt az időt mással is eltölthették volna... I — Lehet. Két asszony van a csoportban, nekik bizony otthon is van munkájuk elég. De elvállalták. Nem is emlékszem rá, hogy valaki is ellenvetést tett volna, amikor először megbeszéltük a munkát. — A megbízatást kitől kapták? — A tanácstól, de korábban kezdődött. A 39-es dandár úti iskola testnevelő tanára, Deli István, jó barátom. Egy alkalommal megkeresett és mondja, hogy a kerület gyerekeinek egy jól felszerelt, kényelmes tábort kellene összehozni. Később aztán Bujdosó László iskolaigazgatóval is tárgyaltunk,, és persze a kerületi tanács vezetőivel. Vállalatunk komoly segítséget adott munkánkhoz egész idő alatt. Arról faggatom Zámbó Józsefet, hogy tulajdonképpen „miért” vállalták, mi ösztönözte őket erre a nem mindennapi és nagy lekötelezettséggel járó feladatra. Mondjon frázisokat? Ilyenkor ez lenne a legkönnyebb. De nem mondott. Igaz, említette, hogy a tervező csoport valamennyi tagjának van gyermeke, némelyiknek több is, s hát a gyerekeknek mindent megtesz az ember. — Nem tudom megmagyarázni, miért csináljuk — mondja Zámbó József, — Különben is, nem ez az első munkánk. Kovács-telep útjainak nagyrészét is ez a kollektíva tervezte. A jégpályát szintén. Mint a megyei KISZ bizottság társadalmi tervező irodájának tagjai,, részt vesznek a köblényi kultúrház létesítésében, Bikái vízhálózatának tervezésében, ők tervezték a mágocsi KISZ-lakásokat és az iskolát, bár a kivitelezés itt késik. Az igazsághoz persze hozzátartozik az. hogy a KISZ nem kívánja díjtalanul ezeket a munkákat: az állami tervezési díj 30 százalékát kifizetik a tervezőknek, bár ebből ők a KISZ-alap részére leadnak valamit. De a bala- tonfenyvesi úttörőtábor tervezése és kivitelezése teljesen társadalmi jellegű. Ezért pedig igazán tisztelettel adózhatunk a MÉV társadalmi munkásainak. R. F.
