Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
3 1969. augusztus 17. Dunaiittm napio A BIV sikere meghaladta a várakozást Pécs is belépett a hazai vásárvárosok sorába A termelési és kereskedelm kapcsolatok bővítése szüksé gessé teszi, hogy a termelői és fogyasztók minél gyakrabban találkozzanak egymással Ezt a célt szolgálják a különböző ipari kiállítások, vásárok is, amelyek a termék-propaganda legjobb eszközei közé tartoznak. Ma már külföldön és itthon egyaránt mind több kiállítást szerveznek, köztük olyanokat, amelyek hagyományokkal rendelkeznek és amelyeken a részvétel szinte rangot jelent. A napjainkban lezajlott Baranyai Ipari Vásár megszervezésével Pécs is belépett a hazai vásárvárosok közé. A vásár megrendezésére nem azért került sor, mintha valamilyen elterjedőben lévő divatot kívánnánk követni, hanem azért, mert gazdasági fejlődésünk mai követelményei objektíve tették ezt indokolttá. Közönségsiker Amint közismert, már korábban is rendeztek kiállításokat Pécsett, különösen az utóbbi években, de ezek csak egy-egy szakma vagy vállalati csoport termékeit mutatták be. A megye teljes ipari képét átfogó bemutatóra először került sor, összesen 86 helyi és országos vállalat részvételével. A vásár sikere messze meghaladta a várakozást. A legjobb bizonyítéka ennek a közönség állandó érdeklődése, a vásár látogatottsága. A nyit- vatartás tíz napja alatt 70 ezer belépőt adtak el, és ha a j hivatalból” résztvevőket is figyelembe vesszük, a vásár látogatóinak száma megközelítette a százezret. A nagy közönségsiker súlyát növelte a szakemberek dicsérő véleménye. Elismeréssel beszéltek a kiállítás helyéről, a modern iskolaépületek kulturált környezetéről. A bejáratnál lévő szökőkút, a technikum kertje, az iskolaudvar zöldövezete stb., együttesen szép hátteret alkottak. Ä különböző termékek szakmák szerinti csoportosítása (gépipar, építőipar, bányászat, J- önnyű- és élelmiszeripar stb.) lehetővé tette a kiállítás áttekintését. Mindehhez jól illet p dekoráció, amely az egyes pavilonok és kiállítók közötti folyamatosságot is biztosította, ugyanakkor szerencsésen propagálta a bemutatott termékeket. Mindezek együttes hatására alakult ki az az eszté- Pkatlag magasszintű összkép, amely a látogatók tetszését első látásra egyöntetűen megnyerte. Másfél milliárdos üzletkötés De nemcsak a „keret” volt kiemelkedő, hanem a tartalom is átlagon felüli volt. Sikerült azokat a célokat elérni, amit a vásár megrendezésével kitűztek. A kiállítás és vásár egyik alapgondolata az volt, hogy a résztvevő vállalatok tájékozódjanak a piaci igényekről, azok várható alakulásáról. Ennek a feltételnek várakozáson felül sikerült eleget tenni, amit legjobban az bizonyít, hogy az ipari és kereskedelmi vállalatok a vásáron másfél milliárd forint értékben kötöttek üzletet egymással, amit a napi sajtó annak idején részleteiben is ismertetett. Az élénk üzletkötési szándék egyúttal annak a termelők közti versenynek kialakulását is mutatja, .amely végsősorban a fogyasztók jobb ellátását segíti e!ő. A vásár rendezőinek további elképzelése az volt, hogy a fogyasztók véleményt és bírálatot nyilváníthassanak a termékekről és ezt a vállalatok megismerjék. A tapasztalatok szerint ebben sem volt hiány, Ez a szépséghiba sem rontotta le azonban a kiállításnak azt az érdemét, hogy elősegítette a fogyasztók ízlésének formálását. Mind a könnyűés élelmiszeripari termékek mind a tartós fogyasztási cikkek széleskörű propagálására adódott itt lehetőség, bemutatva azt, ami divatos és új E tekintetben bár szokatlan, de mindenképpen dicséretes azoknak a kereskedelmi vállalatoknak kezdeményezése, amelyek az általuk forgalmazott, de különböző ipari vállalatok által előállított termékek rep- rezentálását vállalták, ezáltal mintegy ízelítőt adtak arról, hogy az adott iparág, szakma milyen színvonalat képvisel. Magas színvonal De természetesen az önálló bemutatóval jelentkező országos és megyei ipari vállalatok kollekciói is ezt a célt szolgálták és jóformán valameny- nyien magas színvonalat képviseltek. Az átlagon felüli teljesítményeket az bizonyítja legjobban, hogy a zsűrinek rendkívül nehéz dolga volt a 46 díj odaítélésénél. Az élénk versenyszellemet és a színvonalbeli kiegyenlítettséget mutatja, hogy az egyes fokozatok (első, második, harmadik díj, közönségdíjak stb.) között néha csak árnyalati különbségek adódtak. Éppen ezért nem tartom célszerűnek, hogy a jelenlegi értékelésben valamelyik vállalat vagy termék színvonalát külön is megemlítsem. A tárgyilagosság érdekében azonban azt szóvá kell tenni, hogy egyik-másik megyei kiállító vállalat nem szerepelt olyan szinten, mint amit termelési színvonaluk és a gazdasági életben elfoglalt helyük ténylegesen képvisel. Gondolom, hogy erre már időközben saját maguk is rájöttek és bár a részvétel súlya és minősége az adott vállalatok elhatározásán múlott, mégis levonták a szükséges tanulságokat. Elhangzott olyan észrevétel is, hogy az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat, a szolgáltatás nem kapott elegendő teret. A jövőben ezt indokolt figyelembe venni, de elsősorban itt is a szakmákban tevékenykedő vállalatoknak kell nagyobb aktivitást tanú- sítaniok. A vásár alkalmat adott arra is, hogy a résztvevő vállalatok, szövetkezetek összehasonlítsák termékeiket, kicseréljék tapasztalataikat és egyéb kölcsönös jelzést kaphassanak a műszaki fejlődés irányáról. E tekintetben szerencsésnek tartom, hogy az azonos szakmában tevékenykedő állami és szövetkezeti üzemek egy teremben mutathatták be termékeiket (bútor, konfekció, kesztyű, cipő stb.) Az összehasonlítás lehetősége egyben közelebb hozta egymáshoz a minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti ipart. Érdemes megemlíteni, hogy az üzemek termékskálája néha a szakmabeliek előtt is meglepetést keltett, miután kiderült, hogy egyes régóta keresett termék gyártására helyben is van kapacitás, és egyik-másik üzemünk műszaki színvonalban lényegesen többre képes, mint amit eddig tudtak róla. Ilyen vonatkozásban a kiállítás esetenként még a szocialista „terméktőzsde” szerepét is betöltötte. A kiállítás értékelése során elismerés illeti a részt vevő vállalatok vezetőit és dolgozóit azért, hogy jelentős erkölcsi és anyagi támogatást adtak a vásár megrendezéséhez. A közvélemény előtt nem nagyon ismeretes az, hogy a kiállítás állami segítség nélkül, „önköltséges” alapon jött létre és az induláshoz szükséges eszközöket a kiállító vállalatok adták össze. Bár a befektetett alaptőke erkölcsileg megtérült — ha a propagandahatást és eredményeket nézzük, anyagilag is — az ügyben kifejtett aktivitás mindenképpen dicséretes. Ugyancsak köszönetét érdemelnek a kislétszámú, de annál lelkesebb rendező-.. és szervezőgárda tagjai, akik nagyon sok munkát végeztek a vásár sikere érdekében. Dönteni kell A Baranyai Ipari Vásár várakozáson felüli eredményei a jövőre nézve egyúttal kötelezettséget is jelentenek. A tanulságok és tapasztalatok ösz- szegezése után rövidesen több fontos kérdésben kell dönteni. PL: © Határozni kell atekintel- ben, hogy milyen időközökben kerüljö'n a vásár rpeg- rendezésre (évenként, kétévenként .stb.) © Gondolkodni kell azon, hogy a kiállítás továbbra is megyei jellegű legyen-e, vagy esetleg regionális (pl.: Dél- Dunántúl) nagyságrendben kerüljön megrendezésre. © A következő vásárok rendezését az alkalmi megoldások helyett állandó szervező- bizottságra kellene bízni. — Ezért indokolt volna, hogy a vásárnak végleges gazdája legyen. Célszerűnek az látszana, ha a két tanács (Pécs város, Baranya megye) együttesen vállalná ezt a feladatot. © Felmerült olyan gondolat, hogy a kiállítással egyidő- ben más programokat is (kulturális, sport) szervezzenek. Pl.: kapcsolódhatna a vásár valamilyen módon a baranyai vasárnapok már közismert rendjéhez. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a pécsi nyári szabadegyetemen — a vásárral egyidőben — nemzetközi kereskedelmi tagozatot lehetne szervezni. © A jövőben a vásár anyagi alapjait nagyobb biztonsággal kellené megteremteni. Gondolkodni lehet azon is, hogy a színvonal csökkenése nélkül miként lehetne olcsóbbá tenni a vásáron való részvételt, ami nyilván még több kiállító vállalatot vonzana. Még — a felsoroltakhoz hasonló — több más probléma is megoldásra vár, hisz láthattuk, hogy milyen nagyarányú, szervezést és munkát igényel egy ilyen rendezvény. De az eredmények és sikerek azt bizonyítják, érdemes foglalkozni azzal, hogy miként tehetnénk még színesebbé és vonzóbbá a következő kiállítást. Dr. Nagy József meevei Dártbiz. titkár Esti fények a pécsi dr. Veress Endre úton. Népkert a kúria-parkban Szegény községből „tisztes“ község — Eltűnnek a sok száz holdas belvíz-tavak — Jövőre már a tojásgyár is termel Erb János felvétel© nyunk ünnepén, országszerte többszáz termelőszövetkezet ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Baranyában hatan jubilálnak. A magyar- telckl Vörös Október Termelőszövetkezet egy ezek közül. Könnyű dolguk volt a dózeroknak: két nap alatt a szó legszorosabb értelmében eltörölték a föld színéről a vályogból épített házakat. A kilenc lakás most egyetlen agyag-kupac. A gépek már a talajt egyengetik. Az elnök naponta többször is megáll mellettük néhány percre: gyűlölte ezt a görnyedt tetőt, ezeket a penészes falakat. Most természetesen boldog. Jövő tavaszra nyoma sem lesz annak, hogy itt egy évszázadon' keresztül házak álltak. A környék utolsó, máig is lakott cselédházai... — Családi házakat építünk helyettük nagy, világos ablakokkal ... — A lakók hogy fogadták? — Azt mondták: nem, ez nem lehet igaz ... Magyartelek, alig 300 lakosával, a megye egyik legkisebb települése. Szegényparasztok, zsellér-emberek lakták ezt a vidéket évszázadokon át. A birtokok kicsik voltak, a föld minősége alig közepes. 1949-ben, amikor 14 család összefogásával megalakult az első termelőszöA Boly! Állami Gazdaság károlymajorl üzemegységében a műtrágya és a szervestrágya kiszórása után a nyári mélyszántást végzik a DT 75-ös lánctalpasok. A száznyolcvan holdas táblába tavasszal lucerna kerül. Foto: Erb János vetkezeti csoport, 18 ezer forint értékű volt a teljes vagyonuk. — És most mennyi van? — Huszonkétmillió — tartozásmentesen, tisztán ... Az elmúlt húsz esztendő, de különösen az öt legutóbbi, mindent megváltoztatott. A tsz-irodává alakított kúria-épület oszlopos teraszán állunk, alig néhány száz méterre az új gazdasági központtól, a vakítóan fehér falak, a katonás sorban álló gépek valószínűtlenül szép látványt nyújtanak. De „fiatalodik” a falu is: szinte minden második házat javítják, alakítják. — Hogy honnan jutottak el idáig, azt ma már talán azok sem érzik át, akik végig csinálták. Gondolja el: még 1960-ban is csak 15—16 forintot ért egy munkaegység. Száz holddal indultak, a száz legrosszabb holddal. Ma ötezer holdon gazdálkodnak. A 400 dolgozó tag között tavaly már 6,1 millió forintot osztottak ki részesedés címén, ami 75 forintos átlagkeresetnek felel meg. Termelési értékük tíz év alatt megnégyszereződött, s tavaly már 28 millió forint volt. A termésátlagok mintegy 35—40 százalékkal nőttek. De talán még ez sem olyan beszédes, mint a gabonaforgalmazásról szóló adatok. Az egyéni gazdálkodás korában 100 kataszt- rális holdról átlagosan 100 mázsa búzát juttattak az államnak. Tavaly ötszázat. Az árbevétel 1958-ban 3,2 millió forint volt, tíz évvel később 21 millió. — Csatlakoztunk az or« mánsági szövetkezetek sertéshizlaló társulásához: Vajszlón tízezer férőhelyes komplett hizlaldát építünk. Mi 2500 sertéssel részesedünk ebből. A hizlalda mellé húsfeldolgozó is települ — szintén társulásos alapon —; az egész környéket mi fogjuk ellátni friss töltelékkel, hússal. Józanul átgondoltuk a helyzetünket, s oda lyukadtunk ki, hogy még az 5000 hold is kevés ahhoz, hogy igazán korszerűen gazdálkodjunk, így aztán minden olyan társuláshoz csatlakozunk, mely észszerűnek látszik, s megfelel a mi elképzelésünknek. Nemrégiben például a Kaposvári Húskombináttal kötöttünk kooperációs szerződést. Harmincezer tojótyúkot befogadó „tojásgyárat” építünk: a vállalat meghitelezi a pénzt, mi pedig tojással fizetünk... Az első lépcső — 15 ezer tyúkkal —, már jövő évben „termelni” fog... A belvíz és az aszály — ez okozta ezen a vidéken a legtöbb gondot emberemlékezet óta. Három évvel ezelőtt még 1000 holdat borítottak el a belvíz-tavak. Most, Kisasz- szonyfa határában, „hadat üzentek” a természetnek: a talajvízszintet lesüllyesztik, a csapadékvizeket pedig tározókban összegyűjtik. — Idén ötmillió forintot adott e munkák elvégzésére az állam, de a program jövőre is folytatódik. Már készül a komplex víz- rendezési, illetve vízhasznosítási terv. A medertárolók mentén öntözéses gazdálkodást folytatnak majd, mindenekelőtt a takarmányféléket akarják öntözni. Ez az alapja annak az elképzelésnek is, hogy megsokszorozzák az állatállományt. A fejlődés egyébként ebben a vonatkozásban is egyenletes. 1958- ban 57 hízott vágómarhát adtak el az államnak, tavaly százharmincötöt. Nagyváradi János, ez a csupa tűz, mégis mindig higgadtan döntő ember, a közeljövő terveit mutatja. A kastély előtt már kialakították a 20-i ünnepség színpadát, nézőterét. A hatalmas park útjait gondosan elgereblyézték, sőt ellenőrizték a tér akusztikáját is. A zenekar a kúria lépcsőin foglal majd helyet. A jubileumi ünnepség szervezőbizottsága egyébként már a jövőt tervezgeti: ha akad vállalkozó szellemű zenekar, néhány szombat és vasárnap este szabadtéri hangversenyt rendeznek az évszázados fák alatt. Még van néhány nap az ünnepig, de a falu már ünnepel. A boltos a megmondhatója, milyen komolyan veszik az emberek ezt a „születésnapot”. Az elnök végigvezet a parkban. Itt a pécsi Vidámpark játékai állnak majd, ott a FÖLDSZÖV sátrai, öt-hat- száz emberre számítanak. Kiérünk a kastély előtt futó kövesútra. Űjabb traktor érkezik, hogy segítsen a cselédházak helyét egyengető lánctalpasnak. — Jövő tavaszra sportpályákat építünk ezen a helyen. Kuglipályát, röplabda-pályát — amit kérnek a fiatalok. Azt akarjuk, hogy ők is egyre inkább otthon érezzék magukat B. S. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: időnként felszakadozó felhőzet, sokfelé esővel, zivatarral. Mérsékelt déli, délnyugati, majd főként a Dunántúlon megerősödő északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—18, legmagasabb nappali hőmérséklet 20—25 fok között. V Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál szombaton 11 órakor 3 fok volt.
