Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

1969. Július 12. Dunontatt nap m 5 Ifjúsági fórum Abaligeten Rapai Gyula elvtárs válaszolt a fiatalok kérdéseire Kétségtelen, hogy a Televí­zió Fórum rovatának nagyobb közönsége van, a tegnap Aba­ligeten megtartott ifjúsági fó­rumon viszont izgalmasabb kérdések hangzottak el. Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Bogár József, az SZMT vezető titkára és Pe- tőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottságá­nak titkára látogatott el az abaligeti jubileumi táborba, hogy az ott jutalom-üdülésü­ket töltő fiatalokkal találkoz­zék. Rapai elvtárs, kezében egy nem kevesebb, mint hu­szonnyolc kérdést tartalmazó listával kezdte meg a válasz­adást, | s amikor mór azt hit­te, hogy a kérdések végére ért, még vagy tíz céduláikat pott a jelenlévőktől. Az egyik kérdés azt firtat­ta, mi az oka annak, hogy bi­zonyos munkaterületeken a se­gédmunkások jobban keres­nek, mint a fiatal szakmun­kások? — Elvileg teljesen egyértel­mű az álláspontunk, minden­kit a végzett munkája után kell díjazni, nem pedig asze­rint, hogy hány éves. Persze a gyakorlatban nem minde­nütt tartják magukat ehhez. Ahol ilyen probléma van, a szakszervezetnek, a KISZ-nek és a pártszervezetnek közösen kell fellépnie ellene, közösen kell érvényt szerezni az elv­nek. Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal, hogy jónéhány helyen a segédmunkás többet fog keresni, mint a szakmá­val rendelkező dolgozó, s itt már nem is csak a fiatal szakmunkásokról van szó. He­lyes ez? Könnyű lenne rá­mondani, hogy nem. Azonban tudomásul kell vennünk, hogy vannak kevésbé kedvelt fog­lalkozások — ilyen a nehéz fizikai munkát igénylő segéd­munka is —;, ahova csak ak­kor kapunk embert, ha jól megfizetjük. Ha nem ezt ten­nénk. a krónikus munkaerő­hiány megbénítaná a terme­lést. Persze van egy másik megoldás is: meggyorsítani a segédmunka gépesítését. — Azonban ez sem egyszerűen elhatározás dolga, jelentős pénzösszegek kellenek hozzá. A következő kérdés arra irá­nyult. hogy megváltoztatják-e a nyereségrészesedés kifizeté­sének alapját képező jelenlegi kategorizálási rendszert? ' — A közvéleményben olyan állásfoglalás alakult ki, hogy a kategorizálás jelenlegi rend­szere finomításra szorul. Ne­kem is ez a véleményem, ugyanis csak menet közben derült ki, hogy a pénznek lé­lektana is van. A hármas ka­tegóriában lévők nem első­sorban azt látják, hogy több nyereségrészesedést kapnak, mint az előző években, hanem azt, hogy ők, a munkások csak harmadiknak számítanak a nyereségrészesedés felosztá­sakor. Ezt senki sem akarta, s nem is szerencsés így. A SZOT máris több variációt dolgozott ki a kategorizálás megváltoztatására, nyilván olyan rendszert dolgoznak ki, mely mindenki számára köny- nyebben elfogadható lesz. — Mindez nem érinti azt a tö­rekvésünket. hogy a béreket tovább differenciáljuk, hogy híven tükrözzék az egyes munkakörök közötti eltérő fe­lelősséget A reálbérek és az árszínvo­nal egymáshoz való viszonyát illetően Rapai elvtárs a kö­vetkező tájékoztatást adta: — A kérdező, gondolom, megfeledkezett a reáljövede­lemről, pedig ebben a vonat­kozásban ezt sem lehet elha­nyagolni. Annál is kevésbé, mert a harmadik ötéves terv­ben a reálbér 9—10 és a reál- jövedelem 14—16 százalékos növelését terveztük. — Ezzel nem akarom megkerülni a kérdést, bármily sokat is je­lentenek a reál jövedelem ösz- szetevői, a gyermekgondozási segély, az étkezési hozzájáru­lás, a munkásszálló, a válla­lati üdültetés és a többi, a j kívánatos az, hogy maga a bér, tehát az az összeg, ami j a borítékban van, gyorsabban j növekedjék, mint az árak. — j Tavaly ez így is történt, az árszínvonal 2 százalékos nö- vekedésével a reálbérek 2—2,5 százalékos emelkedése állt j szemben. 1969 első félévében viszont az idényjellegű áru­cikkek, elsősorban a zöldség­félék rendkívül magas árai következtében — reméljük ideiglenesen — az árszínvonal gyorsabban növekedett a reál­bérnél. Noha a rögzített ár­nál meg van kötve a keres­kedelem keze, s a mozgó ár­nál sem szabad túllépni a ke­reteken, mégis tapasztalha­tók árfelhajtó törekvések, mint amilyen legutóbb a Hypo ügy volt. Tudomást sze­reztünk róla, megvizsgáltuk és intézkedtünk. Ez az egy megoldás van. Amint valaki ilyen törekvést észlel, rögtön hívja fel rá az illetékes szer­vek figyelmét. Rapai Gyula több mint két órát tartó és nagy tetszéssel fogadott tájékoztatója után néhány, az ifjúsági mozgalom­mal kapcsolatos kérdésre Pe- tőházi Szilveszter válaszolt. K. T. Kempingezők Harkányban Jelvénykiállítás, szépségverseny, kirándulások a programban A kemping-találkozó motoros résztvevőinek egy csoportja a siklósi kirándulásról indul vissza Harkányba (Tegnap délelőtt Harkányban I megnyílt a III. Magyar Cam­ping és Caravanning Klub, | illetve az I. Ifjúsági Camping | Találkozó. Székely Miklós, a Magyar Természetbarátok Szö­vetségének főtitkára kérte fel Takács Gyulát, a Baranya megyei Tanács VB elnök- helyettesét az ünnepi beszed megtartására. Jelen volt dr. Szabó József, az MSZMP Siklósi járás! VB első titkára, Vide Sándor, a Siklósi járási Tanács vb-elnöke.) Gyimesi Gáspárral — a KISZ Megyei Bizottsága mun- taKttórsával járjuk ezt a na­gyon szép környezetben meg­rendezett találkozót. Mondja, hogy néhány megye kivételé­vel az ország valamennyi vi­dékéről érkeztek fiatalok, részben autóval, motorkerék­párral, sőt kerékpárral is. — Kerékpárral honnét? — Csepeli munkásfiatalok jöttek tizennégyen. Reggel nyolc órakbr indultak, dél­után négy óra körül futottak be Harkányba. Budapestről. Nagyon elfáradtak, de azért tegnap este még leszaladtak a strandra. Közben bemutat Beke Már- tonnénak, a KISZ Központi Bizottság sportszakosztálya fáradhatatlan munkatársának, aki már hetek óta — igazán tiszteletreméltó igyekezettel — vesz részt a szervezésben. Sajnos ez a lelkesedés kevés­bé tapasztalható a „felnőttek” körében, bár, dr. Sebestyén György szerint — aki a Ma­gyar Camping és Caravanning Club ügyvezető titkára — ta­lán a rossz idő miatt marad­tak távol a felnőtt kempin­gezők. Lehet. Bár az is igaz, hogy a szomszédos jugoszlá­viai Újvidéki Autó Klub mintegy harminc fővel kép- [ viselteti magát, Kovács Jó- j zseffel az élen. De ezt is a Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal szervezte. — Milyen program vár a vendégekre? Beke Mártonné: — A motelben érdemes megnézni a jelvény-kiállítást, illetve cserét, aztán a szép­ségversenyt, ami szombaton este lesz. De tábortűz, pécsi és siklósi kirándulás is szere­pel a műsorban. N — Van-e már jelentkező a szépségyersenyre? — Ma délig kell leadni a nevezéseket. Addig is, nézzük meg a jelvénygyűjtőket. A motel | halijában igazán szép élmény­ben van része az embernek. A falon — üveggel borított tablókon — ezernyi színes, ér­A szolgáltatások bővítésére van szükség A Megyei Tanács VB ülése A jó munka elismerése Alig egy évvel ezelőtt tár­gyalt a Baranya megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a szolgáltatások helyzetéről, s tegnapi ülésén ismét napi­rendre tűzte (ezt a témát mintegy jelezve, hogy felelős-1 nek érzik magukat a szolgál-) tatási igények megfelelő ki­elégítéséért. Az ipari-, kereskedelmi- és i áruszállítási szolgáltatások je- j lenlegi helyzetéről dr. Heim | György osztályvezető tájékoz­tatta a végrehajtó bizottsá­got, valamint az ülésre meg­hívott Országos Tervhivatal, OKISZ, KISZÖV, MÉSZÖV, GELKA, KIOSZ és a Tsz Szövetségek képviselőit. Az egy főre jutó szolgáltatási érték megyei átlagban 693 forint, 20 százalékkal maga­sabb az országos átlagnál. Az 1963 óta tiszta profilú szol­gáltató szövetkezeteknek 350 felvevőhelyük működik a megyében, tevékenységükben nincs visszaesés, az utóbbi két évben több mint 10 mil­lió forintot fordítottak a szol­gáltatások bővítésére. A ma­gánkisipar a megye sajátos településszerkezetéből adódóan 1964 óta ugyancsak fejlődik. Jelenleg 2469 magánkisiparos működik Baranyában, de kö­rükben nagy a fluktuáció. Az apró falvakban megélhetési nehézségekkel küzdenek, a je­lenlegi segítő tényezők, a kétévi adómentesség, nyugdíj- folyósítás Stb. nem bizonyul­nak elegendőnek fennmaradá­sukhoz. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az új gazda­ságirányítási rendszer szabá­lyozói nem biztosítottak meg­felelő lehetőséget a szolgálta­tási tevékenységek fejlődésé­hez. a kizárólag szolgáltatás­sal foglalkozó vállalatok és szövetkezetek nem terveznek hálózatbővítést, mert az áru­termelés jövedelmezőbb a szolgáltatásnál, azonkívül sok esetben oly kevés a fejlesz­tési alapjuk, hogy a már ki­alakított hálózat karbantartá­sára sem elegendő. A vb. nem tartja célravezetőnek, hogy a szolgáltató szövetkezetek fej­lesztési alapját ugyanolyan adóteher korlátozza, mint az árutermelő szövetkezetét. Ezért javasolták a kormány­nak — mert a vb-ülésen el­hangzott javaslatokat a kor­mánynak kell felterjeszteni —, hogy a szolgáltató szerveze­tek mentesüljenek a fejleszté­si alap adóztatása alól. A kedvezményes hitelek biztosí­tása sem jelent garanciát a szolgáltatásfejlesztéshez. A vál­lalati és szövetkezeti fejlesz­tési alapok alacsony volta nem teszi lehetővé, hogy a hitelt megrázkódtatás nélkül visszafizethessék. Dr. Nagy Gyula vb-elnök- helyettes , vitaindító javaslatai között elhangzott, hogy a ta­nácsok felelősségének növe­kedésével . feltétlenül együtt kell járnia a tanácsok e cél­ra szolgáló anyagi eszközeinek biztosításának is. A növekvő szolgáltatási igények kielégí­tésének biztosítására fordít­ható anyagi eszközöknek ugyanúgy költségvetési tétel­nek kellene lennie, mint pél­dául az egészségügyre, műve­lődésre stb. fordíthatóknak. A vitában elhangzott több ja­vaslat közül igen figyelemre­méltó, hogy rendezni kell a kisipari szövetkezetek ipari- tanuló-képzési helyzetét, pil­lanatnyilag ugyanis állami támogatás nélkül történik ná­luk az utánpótlás-nevelés, holott ehhez az állami válla­latok és magánkisiparosok dotációt kapnak. Amennyiben megvalósulnak a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott javaslatok, a szol­gáltatások fejlesztésében a következő esztendőkben nagy fordulatra számíthatunk. Elismerő oklevéllel tüntet^ ték ki a Komlói Víz- és Csa­tornaművek dolgozóit és veze­tőit abból az alkalomból, hogy az 1968-as gazdasági évben igen eredményes munkát vé­geztek. A Baranya megyei Tanács vb. és a Szakszervezetek Ba­ranya megyei Tanácsa dicsé­retét tartalmazó emléklapot tegnap vállalati gyűlésen ad­ták át, s egyben székházava- tót tanullak. Az ünnepségen részt vett dr. Nagy Gyula, a Baranya megyei Tanács vb-elnök- helyettese, Tóth Béla, a Me­gyei Tanács osztályvezetője, Gallusz József, a Komló vá­rosi Tanács vb-elnöke. Méltató beszédet mondott Morber János igazgató, majd Gallusz József nyújtotta át az elismerő oklevelet a Víz- és Csatornaművek dolgozói­nak. Az ünnepségen megajándé­kozták a munkában példa­mutató dolgozókat. A szakmunkásképzés helyzete Tanácskozott a Pécsi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A szakmunkástanuló-képzés helyzetéről tárgyalt tegnap délelőtti ülésén a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az előadó Vörös Károly osz­tályvezető volt. Ezt követően a végrehajtó bizottság jóvá­hagyta dr. Balassa László III. kerületi vb-titkárrá történt megválasztását. Jövendő jogászok között A lányok jobban ismerik a tényanyagot Az lenne a furcsa, ha ez a riport nem a félelemmel kez­dődne, hiszen a Pécsi Jogtu­dományi Egyetem folyosóján és termeiben készült, az utol­só felvételi napon. — Nagyon félek — mondja egy vörösesszőke hajú leány, aki nem hajlandó elárulni a nevét. — Pedig már harmad­szor próbálkozom — teszi hoz­zá. — Idén valóban nagyon sokan vannak a korábban érettségizettek — mondja. — Ez örvendetes, mert azt je­lenti, hogy a visszatérő felvé­telizőkben megvan a szakmá­hoz ragaszkodás. — S az is kedvező, hogy so­kan vannak, akik jogi vonat­kozású állásban vagy munka­helyen helyezkedtek el — te­szi hozzá Bodnár Imre KISZ- titkár. dekes jelvények. A Budapesti Jelvénygyűjtő Klubnak 54 tag­ja van, közöttük öt vidéki, és azok között is a pécsi Tám László, MTH intézeti nevelő. Sajnos, nem találkoztam vele, | de — Borovitz Tamás szerint — 5 ezer jelvénnyel rendel­kezik. Tám László űrhajós­jelvényeket gyűjt... — És ön? — Sport, illetve azon belül olimpiai, aztán ifjúsági, több­nyire VIT-jelvényeket — mondja Borovitz Tamás, aki egyébként a Budapesti Vegyi­művek pártbizottsága titkára. — Melyik a legértékesebb? — Valamennyi. Ugyanis ä meghatározó itt az, hogy a gyűjtőnek mennyit ér. Tehát megfizethetetlen. Egyébként az igazi gyűjtő nem vásárolja, hanem cseréli a jelvényt. Ez egy íratlan szabály. De ha már kérdezte, megmondom, a legkedveltebb — talán mert rendkívüli is — ez a fehér­arany színű, amely az 1972. szaporól, tehát Japánból származó, téli olimpiai jel­vény. Írtam a Japán Téli Olimpiai Bizottságnak, a le­vélben cserére ajánlottam jel­vényt, és lám, megérkezett. Nézzük csak a szépségver­senyt. Bekéné megsúgja, hogy — ez már biztos — Hausz- mann Zsuzsi, a Baranya me­gyei Idegenforgalmi Hivatal dolgozója is benevezett. — Ha netán első lesz, mi történik a három üveg pezs­gővel? Nem értettem mit felel rá, mert óriási ováció tört ki a körülöttünk lévőkben, ami jelzi, hogy a pezsgőnek lesz majd gazdája szép szám­mal .. . Remélhetően szavaza­tokban sem lesz hiány. Rab Ferenc — Hol dolgozik? — A Patyolatnál. — És mit csinál, ha nem sikerül? — Jövőre ismét megpróbá­lom. Az 1. sz. vizsgabizottság el-, nöke dr. Hoóz István egyete­mi tanár, a Statisztikai Tan­szék tanszékvezetője. A tárgyalási elnapolták Sátrán Béla 60 éves ismert pécsi festő és mázoló kisipa­rost március 26-án letartóz­tatták, az ügyészség pedig haláltokozó súlyos testi sér­tés bűntette miatt vádat emelt ellene. A Pécsi Járás- bíróság csütörtökön vonta fe­lelősségre Sáfrán Bélát. A bíróság a tárgyaláson 19 tanút hallgatott ki. Mivel az a döntő kérdés nem tisztázó­dott, hogy a halál közvetlen okát, az agyhídvérzést vég­eredményben mi váltotta ki az igazságügyi orvosszakértő által előadott lehetőségek kö­zül, a bíróság az ügyész indít­ványára bizonyitáskieaészítést rendelt el. Ennek során klini­kai orvosokat hallgatnak ki és bekérik a klinikáról az el­hunyt asszony eredeti kórlap­ját. Ezt követően a bíróság a védő előterjesztésére Sáfrán Béla vádlottat idős korára, szívbetegségére és arra való tekintettel. hogy szökésétől nem kell tartani. szabad'áb*-a helyezte. Az ügyész a bíróság döntése ellen óvást jelentett be. Ezután a tanácsvezető bí­ró a tárgyalást elnapolta. — Milyenek az idei felvé­telizők a tavalyiakhoz képest? — Azt hiszem jobbak — mondja dr. Hoóz István. — örvendetes, hogy némileg nőtt a fiú jelentkezők száma. Bár hozzá kell tenni, hogy a lá­nyok felkészültsége, ami a tényanyagra vonatkozik, sak­kal jobb, biztosabb a fiúké­nál. — Milyen általános hibák, hiányosságok fedezhetők fel felkészültségben? — Az ókori anyagra vonat­kozó ismereteik néha megle­pően hiányosak. A latintudás­sal is vannak problémák. — Gyakran latin közmondások vagy szállóigévé vált monda­tok értelmezése gondot okoz számukra, pedig ezek nem is nyelvi anyagba, hanem az ál­talános műveltségbe tartoz­nak. tgy példáu' n Uuius re­gio, eius religio”-1 15 félekép­pen értelmezték — A felvételekről meg nem született döntés, a bizottság csupán javaslatot tesz Ennek ellenére, megfigyeléseit* sze­rint milyen arányban szere­pelnek munkás-paraszt szár­mazásúak? — Sajnos, már a felvételi­re jelehtkezők között mérsé­kelt arányban vannak a fizi­kai dolgozók gyerekei. Végül egy kis „személyiség- kép” az ideális jogászrói (hoz­zátéve, hogy a tudományos megalapozottságú ..pályatü­kör” még nem készült el): A politikai rátermettségen kí­vül a szakmai rátermettség legfontosabb tényezői: logikai készség, gyors felfogás, hatá­rozottság, megfelelő fellépés, jó memória beszédkészség, a tényanyag ismerete, s a leg­fontosabb, az erkölcsi érzék, köznapi nyelven az ..igazság­érzék”. Marafko LászJé A A Rapal Gyula elvtárs a fiatalok kérdéseire válaszol. Szokolai felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom