Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

július 8. DunOfttmi na®»« 3 Az átállás feltételei 114 vállalat dolgozik csökkentett munkaidőben A „ledolgozásos“ módszer szabálytalan Pécsett és a megyében jú­lius 1-ig 114 vállalat tért ót a rövidített munkahét beveze­tésére. Ez az intézkedés 72 ezer 323 dolgozót érintett. A munkaidő csökkentés kérdéseit országosan a Munka­ügyi Minisztérium a Szakszer­vezetek Országos Tanácsával együttesen koordinálja. A me­gyében és a megyei jogú városokban a tanácsok illeté­kes osztályai. A munkaidő csökkentését tervező vállala­tok a tanácshoz küldik be a jóváhagyásra a felkészülési ■vagy intézkedési tervüket, a munkaidő csökkentésére vo­natkozó elképzeléseiket. így Pécsett a Városi Tanács mun­kaügyi osztályára a Posta 130 főt foglalkoztató távközlési üzeme küldte el intézkedési tervét, amelyet a napokban hagytak jóvá. Ez az üzemrész augusztus 1-től csökkentett munkaidőben dolgozik. Jelen­leg más ezirányú kérés, vagy terv nem érkezett az osztály­ra. A Megyei Tanács munka­ügyi osztálya felmérést vég­zett a megyében lévő válla­latoknál. A vizsgálat megál­lapította, hogy 19 helyen „le- dolgozásos” módszerrel szabad napokat vezettek be, ami sza­bálytalan, sérti a dolgozók ér­dekeit. Ezeket a vállalatokat felszólították, — mivel az önerőből történő áttérés fel­tétele biztosított, hogy július 15-ig valósítsák meg a rövi­dített munkahetet. Már 9 vál­lalat beküldte áttekintésre a felkészülési tervét. A rövidített munkahét be­vezetésének végrehajtását a közeljövőben a Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság megvizsgálja. A helyszíni vizsgálat során Pécsett 21 vállalathoz, a megyében pe­dig 14 vállalathoz látogatnak el. Nézzük a statisztikát: Bara­nya megyében 1968-ban 28 vállalat, 15 ezer 892 fővel, 1969-ben 31 vállalat. 22 ezer 358 fővel tért át a rövidített munkahétre. Pécsett. 1968-ban 29 vállalat, 20 ezer 742 fővel, 1969-ben 26 vállalat 13 ezer 331 fővel tért át a rövidített munkahétre. A számok pécsi viszonylat­ban bizonyítják, hogy a közel­jövőben az áttérés üteme minden valószínűség szerint lassulni fog. Azok a nagy- vállalatok, amelyek önerőből meg tudták oldani az áttérést, már megvalósították. A ki­sebb vállalatok, szövetkezetek anyagi tartalék híján nem tudják bevezetni a rövidített munkahetet. Ezeknek a válla­latoknak kicsi a fejlesztési alapjuk, ebből műszaki fej­lesztést csak kis mértékben tudnak megvalósítani. Hitel- feltételeik is kedvezőtlenek. A rövidített munkahétre történő áttérés fontos szociál­politikai feladat. Célja a dol­gozok életkörülményeinek ja­vítása. Közvetett célja és ha­tása a műszaki fejlődés meg­gyorsítása. Fontos lépés, — ha ezt fokozatosan is valósítjuk meg, —, hogy mind többen élvezzék a csökkentett mun­kaidő előnyét. De vannak olyan vállalatok, amelyek a jelenlegi feltételek mellett er­re nem képesek. Ha indokolt esetben, főleg a lakosság ré­szére szolgáltatást végző vál­lalatoknál — lehetőség nyílna létszám bővítésre, akkor itt is bevezethetnék a rövidített munkahetet. Csak egy példát említsek: a készenléti szolgá­lat megköveleti rövidített munkahét esetén a létszám- bővítést. (Mécs) Összeírják a járdákat A közlekedés- és posta­ügyi miniszter most meg­jelent utasítása szerint az ország egész területén ösz- szeírják a járdák adatait, s ezekből 1971. második fe­lében a minisztérium össze­sítést készít. A nyilvántar­tás azért szükséges, mert ezt felhasználhatják a táv­lati fejlesztési koncepciók kidolgozásához, s előre meg­tudják szabni a fenntartás­hoz szükséges összegeket is. Az összesítés után pontos képet nyernek az utak hosz- száról, területek szerinti megoszlásáról, minőségéről. Külön-külön kimutatják, hogy hol és milyen hosszú utat borít terméskő, kera- mit, betonlap, aszfalt, sa­lak, kavics, s mekkora még egy-egy községben, város­ban, megyében a kiépítetlen járda. Mivel a járdák alatt húzódó villany-, víz- és gáz­vezetékekről, csatornákról is kimutatás készül, veze­tékcsere esetére a jövőben jobban össze tudják han­golni a járdabontási mun­kákat. Emberek és milliárdok Algyő kincse zöldutat kapott „Algyő, nk., Csongrád vm., kiskundorozsmai j., 3859 1., hajóállomás, vá.. posta, táv­író, telefon” — ennyit tud az ország egyik legismertebb, de természeti kincsekben min­denesetre leggazdagabb köz­ségéről az 1936-os lexikon. Valamikor Szeged után kap­kodott a 9 kilométernyire lé­vő falu, a városba jártak az emberek munkába, ma pedig reggelente a városból hozzák a zsúfolt autóbuszok a cső­szerelőket, olajmunkásokat, adminisztrátorokat. Az algyői kincs nemcsak a város, de a hazai energiagazdálkodás tör­ténetének átírásához is hozzá­kezdett. A jól sikerült cáíolat Az Alföld már Algyő előtt is bizonyította: busásan visz- szafizet minden milliót, me­lyet szeizmikus mérésekre, kutatófúrásokra költenek. De a legfrappánsabb bizonyíték ennek a szénhidrogén „hegy­Az algyői mezőt csövek hálózzák, tartályok pöttyözik: el­készült egy újabb tankállomás is. „Ez a falu város44 (1.) Tízezer hold9 tízezer ember Szigetvárt városnak emlí­tik már a XV. századból fennmaradt források is, s ezt a rangját megőrizte egészen a török pusztításokig. — A Népköztársaság Elnöki Taná­csa 22/1966. sz. határozata ezt a státus quot állította visz- sza, 1966. október elsején meg­alakult az ország 68. városa. Területe tízezer katasztrális hold, lakóinak száma tízezer. Annak a síkságnak a közepe táján terül el, melyet keleten a Mecsek, délről a Dráva, északról pedig a zselicségi dombok határolnak. Nyuga­ton egybe folyik a dél-somo­gyi dombvidékkel; 1950. jú­nius 30-ig Somogy megyéhez tartozott. Az 1960-as népszámlálás idején Szigetváron és az az­óta már hozzá tartozó három községben 1870 lakóház volt, és csak az akkori Szigetváron 396 olyan épület, amely 1900 előtt épült. 1966-ban a város­ban 2902 lakás volt, a köz­ben eltelt idő alatt állami be­ruházásból mintegy 110, ma­gánerőből pedig körülbelül 150 lakás épült. Ez azonban nem járt a lakásalap ilyen mérvű növekedésével, mert ugyanakkor számos, életve­szélyessé vált épületet le kel­lett bontani. Az ezer lakosra jutó épített lakások számát tekintve Szi­getvár Mohácsnál rosszabbul, de Komlónál jobban áll. A vízhálózatba az 1968. decem­ber 31-én meglevő lakások 62,8 százaléka van bekapcsol­va, szemben a komlói 89,1 és a mohácsi 28,1 százalékkal. Ezzel Szigetvár kilenc régeb­bi várost is megelőz. Ha még azt is ide vesszük, hogy vil­lannyal Komlón a lakások 94,3, Mohácsón 87,3, Sziget­váron pedig 87,5 százaléka van ellátva, elmondhatjuk: az új városnak nincs oka szé­gyenkezni. A közlekedési úthálózatot az elmúlt három évben körül­belül 4,5 kilométer hosszúság­ban újították fel, megépítet­ték a vár előtti hidat, s a jö­vőben évente 2—3 millió fo­rintot.-kívánnak útfelújításra fordítani. Több mint 10 kilo­méter hosszú járda is építés­re, illetve felújításra vár, e munkából a lakosság — úgy mint eddig — a jövőben is kiveszi a részét. Szigetvár munkaképes korú lakossága 5857 fő, túlnyomó többségük. 4019 ember folytat kereső foglalkozást. A város munkát ad a vidékieknek is, az össz-foglalkoztatottak szá­ma 6427 fő. Ebből az ipar­ban, közlekedésben, kereske­delemben és vendéglátásban, valamint egyéb helyen 5596 fő, a mezőgazdaságban pedig alig több mint 800 fő dolgo­zik. Tizenegy ipartelep van a városban, a szocialista ipar­ban foglalkoztatottak száma 1967-ben 2091 fő volt. A stabil munkásosztály kialakulása a hatvanas évek elejére esik, a konzervgyár és a cipőgyár nagyarányú fejlődésének kö­szönhető. Az utóbbi három év­ben mintegy száz új pártta­got vettek fel, több mint 50 százalékuk fizikai dolgozó. A Elkészült a BSV első szabadtéri kiállító „pavilonja”. A Mecseki Szénbányák Vállalat, • Közgazdasági Technikum sportpályáján négy nagyméretű hengerben rendezi bányá­szati bemutatóját az ipari vásáron. város „mammut-üzeme”, a konzervgyár ellátja Dél-Du- nántúlt, egyes cikkekből or­szágos igényeket is kielégít, és jelentős exportja Van. Re­konstrukciójára az előirány­zat szerint 223 millió forintot fordítanak, ebből 1968 végéig 58,5 milliót építettek be. — 1966-ban 926 dolgozót foglal­koztatott. ebből munkás. 738, műszaki 49. A munkások át­lagbére 1440 forint volt. — 1968-ban az össz-foglalkozta- totti létszám 349 fővel növe­kedett, a munkások száma 1018, a műszakiaké 57. A munkások átlagbére is emel­kedett valamit, meghaladta az 1500 forintot. 1968-ban a gyár 669 nőnek adott munkát — Ugyancsak szépen fejlődött a ■másik szigetvári nagyüzem, a cipőgyár is. Az összes foglal­koztatottak száma az 1966-os 661-gyel szemben 1968-ban 883, munkás 487, illetve 667 fő, műszaki 28, illetve 36 fő, a munkások átlagbére 1503 forintról 1592 forintra emel­kedett. 1966. december 31-én 460, 1968. december 31-én 632 nő dolgozott itt. A városban 41 bolt van, Szi­getvár az egy lakosra eső kis­kereskedelmi áruforgalom te­kintetében 23. az ország vá­rosai között. Az egyik termelőszövetke­zet a szorosan vett városban, a másik Hobolban működik. Mindkettő a Zrínyi nevet vi­seli. A szigetvári tsz 1964. ja­nuár 1-én, négy tsz összevo­nása révén alakult, a hoboli valamivel korábban, 1960. feb­ruár 20-án. 1968-ban a Hoboli Zrínyi Tsz 2441 kát. holdon gazdál­kodott, ebből szántó 2006 hold. Szőlője, gyümölcsöse, kerté­szete nincs. Kétszáztíz szarvas- marhával, 568 sertéssel, 25 lóval, 16 traktorral rendelke­zik, tagjainak száma 126. A Szigetvári Zrínyi Tsz 4670 kát. holdjából 3359 hold a szántó, 43 holdas szőlője, 8 holdas gyümölcsöse van. Kertészettel ők sem foglalkoz­nak. (1966-ban a fúrások ered­ményeként 62 C fokos meleg­vizet találtak Szigetváron.) — Sertése nincs, ám van 564 szarvasmarhája, 65 lova, 28 traktora. Tagjainak száma 206. Mindkét tsz termelése nőtt az utóbbi években, nye­reséggel gazdálkodnak. Szer­ződéses kapcsolatban állnak több vállalattal, természete­sen a Szigetvári Konzervgyár­ral is. A strandfürdő befogadóké­pessége 200 fő, évi forgalma 15—20 ezer között mozog. — Tőszomszédságában új sport­pályát létesítettek. A városi státus eléréséhez komoly és céltudatos segítsé­get nyújtott a Szigetvári já­rási és a Baranya megyei Ta­nács. nek” a feltárása, volt. (A gáz és az olaj föld alatti bolto­zatok, „hegyek” szivacsszerű tároló részeiben gyűlik össze). Számunkra az olaj kincs is igen jelentős, de mégis első­sorban földgáz-lelőhelyként tartják számon Algyőt. A 100 milliárd köbméterre tehető felkutatott hazai földgázva- gyonból 60 milliárdnyi itt ta­lálható. Mit jelent ez a köz­napi ésszel nehezen felfogható szám? Például azt, hogy csu­pán itt több gáz található, mint amennyi a jugoszláv, bolgár, NDK-beli, csehszlovák ismert gázkincs együtt. A magyar olajtermelésnek 1970- ben 45, 1975-ben 50 százalé­kát már ez a mező adja. 1975- re a hazánkban felhasznált összes energia több, mint egy- tizede algyői „ílletékűségű” lesz! Itt található pillanatnyi­lag a feltárt hazai szénhidro­génkincs 60 százaléka és a gáz a világpiaci ár egynegye­déért, az olaj a feléért ter­melhető. Araszolás Budapestig és tovább A hazai kőolajipar történe­tének legnagyobb vállalkozá­sa folyik Algyőn, amit fém­jelez a beruházásra jóváha­gyott több milliárd forint is. Mire szükséges ez a temér­dek pénz? Arra, hogy 1970 végétől kezdve évente 1 mil­lió tonna kőolajat, 1 milliárd köbméter földgázt és 1974-től még 140 ezer tonna propán­bután gázt és gazolint, 35 ezer tonna izobutánt, 25 ezer tonna izopentánt és egyéb kí­sérőtermékeket kapjon innen az ország. Csupán az, hogy az olajvezeték elaraszol innen Százhalombattára, a gázveze­ték pedig Budapestre, majd tovább, csaknem 700 millió fo­rintba kerül! A milliárdok nagyobbik részét föld alá „te­metik”. Egyetlen kút fúrása 2—8 millió forint. Algyőn pe­dig várhatóan 600 kút termel majd. Kiépítik a mező gyűj­tővezeték-rendszerét, a mérő- és központi gyűjtőállomáso­kat, külön üzemek szolgálnak a gáz tisztítására, előkészíté­sére. A biztonságos termelés és a jobb kihozatal érdeké­ben olyan rendszert építenél* ki, amellyel vizet tudnak visz- szasajtolni a szénhidrogént tartalmazó rétegekbe. Több mint egy milliárd forint szük­séges csupán a műhelyek, raktárak, központi üzemi és szociális létesítmények, a kor­szerű villanyhálózat és az ál­lomás építésére. Eddig 700 millió forint ér­tékű munkát kellett volna el­végezni, de a késve készülő tervek és a hiányzó munkás­kezek miatt tavaly mintegy 100 millió forintos adóssággal fejezték be az évet. Lehet egy kicsit több? A beruházási összeg 4—4,5 milliárd forint lesz. Az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Trösztben végzik az ezzel kapcsolatos számításokat, de az év közepe táján nemcsak ezt, hanem egy bővített Lprog- ramot terjesztenek a Goada- sági Bizottság elé. Az első GB-határozat óta ugyanis eredményesen folytatódtak a kutatások, így lehetőség van a gáztermelés bővítésére, ar­ra, hogy 1 milliárd köbméter helyett évi kétmilliárd köb­méter gázt termeljenek. Az új gázüzem és más létesítmé­nyek újabb 2 milliárd forint­tal, 6—6,5 milliárdra növelik a beruházás összegét. Algyő kincse szélesebb zöldutat kap! Megéri? A különböző beru­házásokkal együtt Algyőn 11 milliárd forint lesz az összes befektetés és ezért 50 milliárd forint értékű termékkel fizet a mező az évezred fordulóig, vagyis minden forintért ötöt ad vissza. Jó üzlet! — mond­hatjuk nyugodtan. E tervek valóraváltásában oroszlánrészük van és lesz az Algyőn dolgozó embereknek. Annak a két és fél ezernek, akik a kutakat fúrják és a termelésben dolgoznak és an­nak a másik két és fél ezer­nek. akik építenek, csövek^ fektetnek. P. A. Háziasszonyok figyelmébe! Most előnyös áron egészítheti ki zománcozott edény- készletét, korszerű formájú és színű, nehéz kivitelű import Sarka — eilényekkel• Az ország minden szaküzletében és áruházá­ban kapható. Szállítja: VASÉRT V. Budapest, V„ Barnabás u. 4. Pesti Kéri Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom