Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-08 / 155. szám
július 8. DunOfttmi na®»« 3 Az átállás feltételei 114 vállalat dolgozik csökkentett munkaidőben A „ledolgozásos“ módszer szabálytalan Pécsett és a megyében július 1-ig 114 vállalat tért ót a rövidített munkahét bevezetésére. Ez az intézkedés 72 ezer 323 dolgozót érintett. A munkaidő csökkentés kérdéseit országosan a Munkaügyi Minisztérium a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttesen koordinálja. A megyében és a megyei jogú városokban a tanácsok illetékes osztályai. A munkaidő csökkentését tervező vállalatok a tanácshoz küldik be a jóváhagyásra a felkészülési ■vagy intézkedési tervüket, a munkaidő csökkentésére vonatkozó elképzeléseiket. így Pécsett a Városi Tanács munkaügyi osztályára a Posta 130 főt foglalkoztató távközlési üzeme küldte el intézkedési tervét, amelyet a napokban hagytak jóvá. Ez az üzemrész augusztus 1-től csökkentett munkaidőben dolgozik. Jelenleg más ezirányú kérés, vagy terv nem érkezett az osztályra. A Megyei Tanács munkaügyi osztálya felmérést végzett a megyében lévő vállalatoknál. A vizsgálat megállapította, hogy 19 helyen „le- dolgozásos” módszerrel szabad napokat vezettek be, ami szabálytalan, sérti a dolgozók érdekeit. Ezeket a vállalatokat felszólították, — mivel az önerőből történő áttérés feltétele biztosított, hogy július 15-ig valósítsák meg a rövidített munkahetet. Már 9 vállalat beküldte áttekintésre a felkészülési tervét. A rövidített munkahét bevezetésének végrehajtását a közeljövőben a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálja. A helyszíni vizsgálat során Pécsett 21 vállalathoz, a megyében pedig 14 vállalathoz látogatnak el. Nézzük a statisztikát: Baranya megyében 1968-ban 28 vállalat, 15 ezer 892 fővel, 1969-ben 31 vállalat. 22 ezer 358 fővel tért át a rövidített munkahétre. Pécsett. 1968-ban 29 vállalat, 20 ezer 742 fővel, 1969-ben 26 vállalat 13 ezer 331 fővel tért át a rövidített munkahétre. A számok pécsi viszonylatban bizonyítják, hogy a közeljövőben az áttérés üteme minden valószínűség szerint lassulni fog. Azok a nagy- vállalatok, amelyek önerőből meg tudták oldani az áttérést, már megvalósították. A kisebb vállalatok, szövetkezetek anyagi tartalék híján nem tudják bevezetni a rövidített munkahetet. Ezeknek a vállalatoknak kicsi a fejlesztési alapjuk, ebből műszaki fejlesztést csak kis mértékben tudnak megvalósítani. Hitel- feltételeik is kedvezőtlenek. A rövidített munkahétre történő áttérés fontos szociálpolitikai feladat. Célja a dolgozok életkörülményeinek javítása. Közvetett célja és hatása a műszaki fejlődés meggyorsítása. Fontos lépés, — ha ezt fokozatosan is valósítjuk meg, —, hogy mind többen élvezzék a csökkentett munkaidő előnyét. De vannak olyan vállalatok, amelyek a jelenlegi feltételek mellett erre nem képesek. Ha indokolt esetben, főleg a lakosság részére szolgáltatást végző vállalatoknál — lehetőség nyílna létszám bővítésre, akkor itt is bevezethetnék a rövidített munkahetet. Csak egy példát említsek: a készenléti szolgálat megköveleti rövidített munkahét esetén a létszám- bővítést. (Mécs) Összeírják a járdákat A közlekedés- és postaügyi miniszter most megjelent utasítása szerint az ország egész területén ösz- szeírják a járdák adatait, s ezekből 1971. második felében a minisztérium összesítést készít. A nyilvántartás azért szükséges, mert ezt felhasználhatják a távlati fejlesztési koncepciók kidolgozásához, s előre megtudják szabni a fenntartáshoz szükséges összegeket is. Az összesítés után pontos képet nyernek az utak hosz- száról, területek szerinti megoszlásáról, minőségéről. Külön-külön kimutatják, hogy hol és milyen hosszú utat borít terméskő, kera- mit, betonlap, aszfalt, salak, kavics, s mekkora még egy-egy községben, városban, megyében a kiépítetlen járda. Mivel a járdák alatt húzódó villany-, víz- és gázvezetékekről, csatornákról is kimutatás készül, vezetékcsere esetére a jövőben jobban össze tudják hangolni a járdabontási munkákat. Emberek és milliárdok Algyő kincse zöldutat kapott „Algyő, nk., Csongrád vm., kiskundorozsmai j., 3859 1., hajóállomás, vá.. posta, távíró, telefon” — ennyit tud az ország egyik legismertebb, de természeti kincsekben mindenesetre leggazdagabb községéről az 1936-os lexikon. Valamikor Szeged után kapkodott a 9 kilométernyire lévő falu, a városba jártak az emberek munkába, ma pedig reggelente a városból hozzák a zsúfolt autóbuszok a csőszerelőket, olajmunkásokat, adminisztrátorokat. Az algyői kincs nemcsak a város, de a hazai energiagazdálkodás történetének átírásához is hozzákezdett. A jól sikerült cáíolat Az Alföld már Algyő előtt is bizonyította: busásan visz- szafizet minden milliót, melyet szeizmikus mérésekre, kutatófúrásokra költenek. De a legfrappánsabb bizonyíték ennek a szénhidrogén „hegyAz algyői mezőt csövek hálózzák, tartályok pöttyözik: elkészült egy újabb tankállomás is. „Ez a falu város44 (1.) Tízezer hold9 tízezer ember Szigetvárt városnak említik már a XV. századból fennmaradt források is, s ezt a rangját megőrizte egészen a török pusztításokig. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 22/1966. sz. határozata ezt a státus quot állította visz- sza, 1966. október elsején megalakult az ország 68. városa. Területe tízezer katasztrális hold, lakóinak száma tízezer. Annak a síkságnak a közepe táján terül el, melyet keleten a Mecsek, délről a Dráva, északról pedig a zselicségi dombok határolnak. Nyugaton egybe folyik a dél-somogyi dombvidékkel; 1950. június 30-ig Somogy megyéhez tartozott. Az 1960-as népszámlálás idején Szigetváron és az azóta már hozzá tartozó három községben 1870 lakóház volt, és csak az akkori Szigetváron 396 olyan épület, amely 1900 előtt épült. 1966-ban a városban 2902 lakás volt, a közben eltelt idő alatt állami beruházásból mintegy 110, magánerőből pedig körülbelül 150 lakás épült. Ez azonban nem járt a lakásalap ilyen mérvű növekedésével, mert ugyanakkor számos, életveszélyessé vált épületet le kellett bontani. Az ezer lakosra jutó épített lakások számát tekintve Szigetvár Mohácsnál rosszabbul, de Komlónál jobban áll. A vízhálózatba az 1968. december 31-én meglevő lakások 62,8 százaléka van bekapcsolva, szemben a komlói 89,1 és a mohácsi 28,1 százalékkal. Ezzel Szigetvár kilenc régebbi várost is megelőz. Ha még azt is ide vesszük, hogy villannyal Komlón a lakások 94,3, Mohácsón 87,3, Szigetváron pedig 87,5 százaléka van ellátva, elmondhatjuk: az új városnak nincs oka szégyenkezni. A közlekedési úthálózatot az elmúlt három évben körülbelül 4,5 kilométer hosszúságban újították fel, megépítették a vár előtti hidat, s a jövőben évente 2—3 millió forintot.-kívánnak útfelújításra fordítani. Több mint 10 kilométer hosszú járda is építésre, illetve felújításra vár, e munkából a lakosság — úgy mint eddig — a jövőben is kiveszi a részét. Szigetvár munkaképes korú lakossága 5857 fő, túlnyomó többségük. 4019 ember folytat kereső foglalkozást. A város munkát ad a vidékieknek is, az össz-foglalkoztatottak száma 6427 fő. Ebből az iparban, közlekedésben, kereskedelemben és vendéglátásban, valamint egyéb helyen 5596 fő, a mezőgazdaságban pedig alig több mint 800 fő dolgozik. Tizenegy ipartelep van a városban, a szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1967-ben 2091 fő volt. A stabil munkásosztály kialakulása a hatvanas évek elejére esik, a konzervgyár és a cipőgyár nagyarányú fejlődésének köszönhető. Az utóbbi három évben mintegy száz új párttagot vettek fel, több mint 50 százalékuk fizikai dolgozó. A Elkészült a BSV első szabadtéri kiállító „pavilonja”. A Mecseki Szénbányák Vállalat, • Közgazdasági Technikum sportpályáján négy nagyméretű hengerben rendezi bányászati bemutatóját az ipari vásáron. város „mammut-üzeme”, a konzervgyár ellátja Dél-Du- nántúlt, egyes cikkekből országos igényeket is kielégít, és jelentős exportja Van. Rekonstrukciójára az előirányzat szerint 223 millió forintot fordítanak, ebből 1968 végéig 58,5 milliót építettek be. — 1966-ban 926 dolgozót foglalkoztatott. ebből munkás. 738, műszaki 49. A munkások átlagbére 1440 forint volt. — 1968-ban az össz-foglalkozta- totti létszám 349 fővel növekedett, a munkások száma 1018, a műszakiaké 57. A munkások átlagbére is emelkedett valamit, meghaladta az 1500 forintot. 1968-ban a gyár 669 nőnek adott munkát — Ugyancsak szépen fejlődött a ■másik szigetvári nagyüzem, a cipőgyár is. Az összes foglalkoztatottak száma az 1966-os 661-gyel szemben 1968-ban 883, munkás 487, illetve 667 fő, műszaki 28, illetve 36 fő, a munkások átlagbére 1503 forintról 1592 forintra emelkedett. 1966. december 31-én 460, 1968. december 31-én 632 nő dolgozott itt. A városban 41 bolt van, Szigetvár az egy lakosra eső kiskereskedelmi áruforgalom tekintetében 23. az ország városai között. Az egyik termelőszövetkezet a szorosan vett városban, a másik Hobolban működik. Mindkettő a Zrínyi nevet viseli. A szigetvári tsz 1964. január 1-én, négy tsz összevonása révén alakult, a hoboli valamivel korábban, 1960. február 20-án. 1968-ban a Hoboli Zrínyi Tsz 2441 kát. holdon gazdálkodott, ebből szántó 2006 hold. Szőlője, gyümölcsöse, kertészete nincs. Kétszáztíz szarvas- marhával, 568 sertéssel, 25 lóval, 16 traktorral rendelkezik, tagjainak száma 126. A Szigetvári Zrínyi Tsz 4670 kát. holdjából 3359 hold a szántó, 43 holdas szőlője, 8 holdas gyümölcsöse van. Kertészettel ők sem foglalkoznak. (1966-ban a fúrások eredményeként 62 C fokos melegvizet találtak Szigetváron.) — Sertése nincs, ám van 564 szarvasmarhája, 65 lova, 28 traktora. Tagjainak száma 206. Mindkét tsz termelése nőtt az utóbbi években, nyereséggel gazdálkodnak. Szerződéses kapcsolatban állnak több vállalattal, természetesen a Szigetvári Konzervgyárral is. A strandfürdő befogadóképessége 200 fő, évi forgalma 15—20 ezer között mozog. — Tőszomszédságában új sportpályát létesítettek. A városi státus eléréséhez komoly és céltudatos segítséget nyújtott a Szigetvári járási és a Baranya megyei Tanács. nek” a feltárása, volt. (A gáz és az olaj föld alatti boltozatok, „hegyek” szivacsszerű tároló részeiben gyűlik össze). Számunkra az olaj kincs is igen jelentős, de mégis elsősorban földgáz-lelőhelyként tartják számon Algyőt. A 100 milliárd köbméterre tehető felkutatott hazai földgázva- gyonból 60 milliárdnyi itt található. Mit jelent ez a köznapi ésszel nehezen felfogható szám? Például azt, hogy csupán itt több gáz található, mint amennyi a jugoszláv, bolgár, NDK-beli, csehszlovák ismert gázkincs együtt. A magyar olajtermelésnek 1970- ben 45, 1975-ben 50 százalékát már ez a mező adja. 1975- re a hazánkban felhasznált összes energia több, mint egy- tizede algyői „ílletékűségű” lesz! Itt található pillanatnyilag a feltárt hazai szénhidrogénkincs 60 százaléka és a gáz a világpiaci ár egynegyedéért, az olaj a feléért termelhető. Araszolás Budapestig és tovább A hazai kőolajipar történetének legnagyobb vállalkozása folyik Algyőn, amit fémjelez a beruházásra jóváhagyott több milliárd forint is. Mire szükséges ez a temérdek pénz? Arra, hogy 1970 végétől kezdve évente 1 millió tonna kőolajat, 1 milliárd köbméter földgázt és 1974-től még 140 ezer tonna propánbután gázt és gazolint, 35 ezer tonna izobutánt, 25 ezer tonna izopentánt és egyéb kísérőtermékeket kapjon innen az ország. Csupán az, hogy az olajvezeték elaraszol innen Százhalombattára, a gázvezeték pedig Budapestre, majd tovább, csaknem 700 millió forintba kerül! A milliárdok nagyobbik részét föld alá „temetik”. Egyetlen kút fúrása 2—8 millió forint. Algyőn pedig várhatóan 600 kút termel majd. Kiépítik a mező gyűjtővezeték-rendszerét, a mérő- és központi gyűjtőállomásokat, külön üzemek szolgálnak a gáz tisztítására, előkészítésére. A biztonságos termelés és a jobb kihozatal érdekében olyan rendszert építenél* ki, amellyel vizet tudnak visz- szasajtolni a szénhidrogént tartalmazó rétegekbe. Több mint egy milliárd forint szükséges csupán a műhelyek, raktárak, központi üzemi és szociális létesítmények, a korszerű villanyhálózat és az állomás építésére. Eddig 700 millió forint értékű munkát kellett volna elvégezni, de a késve készülő tervek és a hiányzó munkáskezek miatt tavaly mintegy 100 millió forintos adóssággal fejezték be az évet. Lehet egy kicsit több? A beruházási összeg 4—4,5 milliárd forint lesz. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztben végzik az ezzel kapcsolatos számításokat, de az év közepe táján nemcsak ezt, hanem egy bővített Lprog- ramot terjesztenek a Goada- sági Bizottság elé. Az első GB-határozat óta ugyanis eredményesen folytatódtak a kutatások, így lehetőség van a gáztermelés bővítésére, arra, hogy 1 milliárd köbméter helyett évi kétmilliárd köbméter gázt termeljenek. Az új gázüzem és más létesítmények újabb 2 milliárd forinttal, 6—6,5 milliárdra növelik a beruházás összegét. Algyő kincse szélesebb zöldutat kap! Megéri? A különböző beruházásokkal együtt Algyőn 11 milliárd forint lesz az összes befektetés és ezért 50 milliárd forint értékű termékkel fizet a mező az évezred fordulóig, vagyis minden forintért ötöt ad vissza. Jó üzlet! — mondhatjuk nyugodtan. E tervek valóraváltásában oroszlánrészük van és lesz az Algyőn dolgozó embereknek. Annak a két és fél ezernek, akik a kutakat fúrják és a termelésben dolgoznak és annak a másik két és fél ezernek. akik építenek, csövek^ fektetnek. P. A. Háziasszonyok figyelmébe! Most előnyös áron egészítheti ki zománcozott edény- készletét, korszerű formájú és színű, nehéz kivitelű import Sarka — eilényekkel• Az ország minden szaküzletében és áruházában kapható. Szállítja: VASÉRT V. Budapest, V„ Barnabás u. 4. Pesti Kéri Tamás
