Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-06 / 154. szám
\ Világ proletárjai, egyesüljetek! Vo: f terinl Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 154. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. július 6., vasárnap Nemzetközi szövetkezeti nap A z a törekvés, hogy az emberek egymást segítve, közös erővel valósítsák meg célkitűzéseiket, nem új keletű. 1844-ben Angliában Rochdelei becsületes úttörők néven, új kereskedőcég jegyezte be nevét. A kapitalista társadalomban született első szövetkezet célkitűzéseit a szövetkezeti autonómiáról, önkéntes tagságról, anyagi érdekeltségről, önművelésről a szocialista társadalomban létrejött szövetkezetek váltották valóra. 1922-ben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége XI. Kongresszusán ünneppé, nemzetközi szövetkezeti nappá nyilvánították július első^ vasárnapját. Szerte a világon különböző nemzetiségű politikai és vallási meggyőződésű emberek negyvenhetedszer ünnepelnek egy gondolat jegyében ezen a vasárnapon. Hatvanegy ország 612 ezer szövetkezetébe tömörült tagja emlékezik meg a szövetkezés úttörőiről, a béke és az egymáson segíteni akarás gondolatával. A SZŐ VOSZ és az OKISZ tagja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének és bízunk benne, hogy rövidesen a tagok sorába lépnek hazánk mezőgazdasági termelőszövetkezetei is. Hazánkban gazdag hagyományai vannak a szövetkezésnek. A különféle szervezetek, társulások, csak a szövetkezés előiskolájának tekinthetők, igazi,' szocialista szövetkezetek csak a felszabadulás után létrejött Magyarországon alakulhattak ki. A gazdasági célkitűzések megvalósításán túl az új tartalommal gazdagodott szövetkezeti mozgalom demokratikus népmozgalommá vált. Szerves és nélkülözhetetlen pilléreik szövetkezeteink a szocialista társadalomnak. Szerepük rendkívüli jelentőségű a szocializmus és kommunizmus építésében. Pártunk és kormányunk minden támogatást megad a szövetkezeti rendszer fejlődéséhez, a szocialista mezőgazdaság, kereskedelem, kisipar, áru és hitelforgalom kibontakoztatásához. M a már a százezer főt is meghaladja Baranyában a fogyasztási szövetkezetek taglétszáma és szövetkezeteink mintegy 250 milliós saját vagyonnal rendelkeznek. Városi rangú boltok, vendéglők, ipari üzemek reprezentálják a szövetkezeti mozgalom erejét. A lakosság igényeinek kielégítésén 23 kisipari szövetkezet hatezer főt meghaladó létszámmal tevékenykedik megyénkben. Társadalmunk szempontjából legfontosabbak a mező-- gazdasági termelőszövetkezetek. Korszerű nagyüzemi gazdaságokat kialakítva egyre több terméket adnak az országnak. Baranya is nagyszerű eredményeket elért termelőszövetkezetekkel büszkélkedhet. Baranya 108 termelő- szövetkezete hárommilliárd 122 millió forint értékű árut termelt az elmúlt esztendőben. Hazánkban és szerte a világon egymást segítve, támogatva működnek a testvér- szövetkezetek. Legerősebb kapocs a békevágy, a béke, amely feltétele a munkának, a fejlődésnek, a jólétnek. Július első vasárnapját a béke és szolidaritás jegyében ünnepük a baranyai szövetkezeti dolgozók. Nagy Sándor ■SSZOV igazgatósági elnök Kibővített ülést tartott a Megyei Pártbizottság Kedvezően érvényesül a gazdasági retem Tájékoztató a megye gazdasági életének első félévéről Tegnap, szombaton délelőtt Novics Jánosnak, a Megyei Pártbizottság titkárának elnökletével kibővített ülést tartott az MSZMP megyei Bizottsága. R apai Gyula, az MSZMP KB. tagja, megyei első titkár először a KB ülés alapján a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról, majd néhány időszerű gazdasági feladatról tájékoztatta a résztvevőket. Bevált az új tervezési rendszer Bevezetőben hangoztatta: azi 1968-ban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer nem I fejtheti ki kedvező hatását: azonnal a gazdálkodás minden területén. Az elmúlt másfél év sem volt elegendő arra, hogy a kidolgozott ösztönzők teljes mértékben kibontakozhassanak. Ebben az időszakban a legfontosabb feladatok: a termelés, az áruforgalom és a beruházás folyamatosságának biztosítása, a termelés szerkezetének olyan változása, amely jobban megfelel a szükségleteknek, az árarányok javítása, a foglalkoztatottság színvonalának biztosítása, a jövedelmezőség javulása. Az elmúlt másfél esztendő tapasztalatai mégis megfelelnek az előzetes várakozásnak. Az áttérés sikeres volt, nem okozott különösebb zökkenőket. A tervutasítás megszűnése ellenére a fejlődés tervszerű, bevált az új tervezési rendszer. Növekedett a gazdálkodási egységek önállósága és felelőssége. Néha azonban még kísért a régi irányítási rendszer, valamelyest csökkent az ipari termelés üteme, a termelékenység is alacsonyabb, a vártnál magasabbak a készletek, a beruházási piacon feszültség keletkezett, az igények meghaladják a pénzügyi lehetőségeket és az építőipari kapacitást. Baranya megyében ez év első felében csupán egy százalékkal nőtt a termelés 1968 hasonló időszakához viszonyítva. Ugyanakkor a foglalkoztatottak száma négy százalékkal magasabb. Ennek kedvezőtlen eredménye: tovább csökkent a termelékenység, a termelés kisméretű növekedését is teljes mértékben a létszám emelkedése biztosította. Rapai elvtárs meg- jegyezte, hogy erről a problémáról széleskörű sajtóvita folyt, amely felszínre hozta az elmaradás lehetséges okait. Elő kellene venni az írásokat, és az újabb tapasztalatokkal kiegészítve intézkedéseket kell tenni a helyzet megváltoztatására. Bz életszínvonal alakulásáról A beruházások megfelelően haladnak. Az építőipari kapacitás változatlanul alacsony. A Megyei Pártbizottság határozatának megfelelően történnek bizonyos intézkedések, amelyek azt a reményt keltik, hogy a IV. ötéves terv során javul a helyzet. Rapai elvtárs kiemelte, hogy a tapasztalatok szerint kevesebb lakás épül a tervezettnél. Ez tarthatatlan, sürgősen meg kell vizsgálni az okokat és kiküszöbölni a gátló körülményeket. A megyében elég gyakori a panasz a javító szolgáltatásra, ugyanakkor a vállalatok a rendelkezésre álló 15 millió forintos hitelből mindössze 5 milliót vettek igénybe fejlesztésre. Az életszínvonal alakulása a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. Az országgyűlés ülésszakán is megfogalmazást nyertek az ezzel kapcsolatos vélemények. Megállapítható, hogy a reál- jövedelem mintegy 18—20 százalékkal növekedett az elmúlt három évben, magasabb a tervezettnél, viszont a reálbér lényegesen lassúbb fejlődést mutat. A vállalatok egy része nem használja ki a 4 százalékos béremelés lehetőségét, holott a rendelkezés alkalmat nyújtana a jobb ösztönzésre és a keresetek differenciálására. A lakosság kész- pénzbevétele majdnem 9 százalékkal haladta meg a megelőző évit, a fogyasztói árszínvonal pedig 2 százalékkal volt magasabb a korábbinál. A problémához tartozik, hogy ebben az évben az idényáras élelmiszerek, zöldségfélék ára mintegy 26 százalékkal magasabb volt a tavalyinál. — Érthető a lakosság aggodalma, bíráló megjegyzése a drága piac láttán. A mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint a második félévben a jobb felhozatal következtében alacsonyabbak lesznek a zöldség és gyümölcs árak. Természetesen — a kritikai vélemények figyelembe vétele mellett — szükséges magyarázatot adni az ármozgások tendenciájára is. Az új irányítási rendszerben folyamatosan sor került és kerül bizonyos termékek árának korrigálására, tehát csökkentésére és emelésére, mint legutóbb a cipőknél. Ezek azonban összefüggésükben nem, vagy csak alig változtatnak az árszínvonalon. Nem köny- nyű ezt belátni, hisz az emberek elsősorban egyes árakon keresztül ítélik meg helyzetük javulását, vagy rosszabbodását, de ahogy az egyes vásárlók érdekét igaznak lehet elfogadni, úgy a sokat emlegetett árszínvonal országosan mutatja a párt és a kormány célját: a béreknek meg kell előzni az árak szükséges emelkedését. Örömük és gondok a mezőgazdaságban A megye mezőgazdaságáról szólva hangsúlyozta, hogy jók a terméskilátások. Holdanként egy mázsával magasabb termés várható. Az öröm azonban úgylátszik gonddal együtt jelentkezik: előreláthatóan 6 ezer vagon gabonát ideiglenes tárolókban kell elhelyezni, úgyhogy egyetlen mázsa se menjen veszendőbe. Az állatállomány csökkenése nehezíti az ellátást, a kormány ezért újabb intézkedéseket dolgoz ki a tartás és fejlesztés növelésére. A termelőszövetkezetek pénzügyileg stabilak. Az utóbbi években jelentősen kiszélesedett a melléküzemági tevékenység. Egyes helyeken azonban nem oda való embereket alkalmaznak, ezért gyakori a visz- szaélés. Feltétlenül javítani kell — az ipari üzemekben is — a belső ellenőrzéseket. Rapai elvtárs befejezésül megállapította, hogy a sok éves tapasztalatok alapján az első félév mérlegéből nem szabad messzemenő és végleges következtetésre jutni. — Minden erőt összpontosítani kell arra, hogy a gondokon, hiányosságokon javítsunk és az év végére minden területen teljesítsük a kitűzött célokat. A Megyei Pártbizottság végül egyéb ügyeket tárgyalt. A tartalomból Bérek—árak —emberek (3. oldal) Megyénkben szilárd a közrend! és a közbiztonság (4. oldal) 0 Pécsi Színház müsorpolitikájának mérlege (5. oldal) Menjünk, drágám i (6. oldal) Mintakönyvtár Almamelléken <7. oldal) I Tudor Zsivkov nyilatkozata Bulgária negyedszázados fejlődéséről <2. oldal) Legyen szabad a szabad szombat! Szocialista brigádvezetők munkaértekezlete Tízezer brigádtag képviseletében 310 szocialista brigádvezető tartott szombaton munkaértekezletet a Mecseki Szénbányák Puskin Művelődési Házában. Az immár hagyományos évközi összegezésnek ez alkalommal az adott különös jelentőséget, hogy alig néhány hónappal a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozása után került megrendezésre, s így nemcsak a napi gondok és eredmények számbavételére, de a jövő célkitűzéseinek meghatározására is vállalkozhatott. Ezt hangsúlyozta Parti József, a Szénbányák KISZ bizottságának titkára, a tanácskozás elnöke is, megnyitó beszédében, majd arról a helyes gyakorlatról szólt, melynek jegyében a gazdasági vezetés képviselői is részt vesznek az ilyen jellegű tanácskozásokon. A mecseki szénbányászok társadalmi és gazdasági súlyának országos elismerését bizonyítja, hogy a szocialista brigádvezetők értekezlete alkalmából Dankó István, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének közgazda- sági osztályvezetője is Pécsre érkezett. Ott volt a tanácskozáson Beck Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, és Gyenis József, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is. A vitaindító előadást Markwart Károly, a Szénbányák Szakszervezeti Bizottságának titkára tartotta. — A szocialista brigádmozgalom létrejötte állásfoglalás volt a szocialista rendszer mellett — mondotta egyebek mellett, majd a mozgalom baranyai fejlődéséről beszélt. Megyénkben a szénbányászok voltak az úttörők), s ma is e munkásréteg körében a legnépszerűbb a mozgalom. 1968- ban már 505 szocialista brigád tett vállalást, s közülük 464 becsülettel állta is szavát. A szocialista címért dolgozó bányászok száma egyébként 10 936, ami a vállalat összlétszámának 63 százaléka. A közelmúltban a kitüntető cím elnyerését célul tűző körletek, üzemrészek, sőt üzemek száma is ugrásszerűen nőtt, s ez már a mozgalom „magasabb” osztályba való lépését bizonyítja. A fejlődés egyébként a brigádélet vonatkozásában is örvendetes. Mind több kollektíva kéri, illetve kapja meg az „önrendelkezési” jogot, azaz mind több helyen válik gyakorlattá a sokat emlegetett önkormányzat. A vitaindító előadást követő felszólalások e tendencia helyességét igazolták. Sokan beszéltek a műszaki fejlesztés fontosságáról is, s ezzel kapcsolatban a szocialista brigádok kezdeményező, védnökségvállaló szerepének továbbfejlesztését sürgették. Jó példa ezzel kapcsolatban Sza- bolcs-bánya szocialista címmel kitüntetett fejtési körlete, ahol a dolgozók egyem- berként helyeselték a Gul- lick-automatával tervezett kísérleteket. A Hámori Győző vezette körletből hetvennégyen vettek részt különböző tanfolyamokon, hogy ezzel is segítsék az önjáró automata meghonosításával kapcsolatos tervek megvalósítását. A tartalmas, őszinte hangú tanácskozás alapján a következő — távirati stílusú — összefoglalót lehet adni. A termelésben legfontosabb a minőség és a műszaki fejlesztés. A brigádéletben a tanulás előtérbe állítása, a harmadik — szocialista életmóddal kapcsolatos — követelmény esetében pedig a valóban tartalmas és hasznos szórakozási lehetőségek biztosítása. Részben ezzel függ össze a tanácskozásnak az az állásfoglalása is, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy valóban szabadok legyenek a szabad szombatok... IZOTÓP-HAJÖ A DUNÁN: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Bálna nevű kutatóhajója kísérletsorozatot végez a Duna úgynevezett zuhatagi részén. Izotóppal besugárzott kavicsokat helyeznek el a Dunában és így kísérik nyomon a hordalék vándorlását és sebességét.
