Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

1969. július 1. 3 Dunantmi napid Népi ellenőrök az üzemorvosi rendelőkben •99 A legfőbb „kórokozó a korszerűtlenség és a zsúfoltság 42 baranyai üzem egészségügyi helyzetét értékelték A foglalkozási betegségek zömét por- és vegyi ártalom okozza Szigetvári képeslapok és Szigetvár sajtója A szigetvári várban II. Szulejman szultán dzsá­mijában június hó 23-án 9 órakor mintegy 250 ér­deklődő előtt Tinusz Já­nos, a Szigetvári városi Tanács vb-elnöke meg­nyitotta a Szigetvári Várbaráti Kör gondozá­sában elkészült 145 féle szigetvári képeslapot és Szigetvár sajtótermékeit bemutató kiállítást. A kiállított képeslapok ap­ró mozaikokat mutatnak be a hajdani és a jelen­legi Szigetvárról, érzé­keltetve a bekövetkezett fejlődést. Kár, hogy a kiállítás szűkre szabott keretei nem engedték meg, hogy Szigetvár saj­tójáról átfogó képet ad­jon. A régi Szigetvár rendkívül gazdag sajtó­ját mégis érzékeltette. — Kevés kisváros dicseked­het azzal, hogy egyidős ben három nyomdája és több napilapja volt. Cípőárráltosusok állapján 2-3 százalékkal csökken a láböslik árszintje JáliiB 1-töi fokozatosan Hajtják végre az árváltoztatásokat ragasztott eljárással készült férfi cipók ára. A női mű­bőrcsizmák 4—5 százalékkal lesznek olcsóbbak. Ugyanez vonatkozik a női szandálokra, valamint a Minőségi Cipőgyár egyes termékeire Centrum: — A műbőr felsőrészes, műanyagtalpas szandálok, a műanyagtalpas borjúbox, bor- júvelúr és az anilines marha- box pömszcipők olcsóbbak lesznek. Bár kissé távolabbi időben érzik majd a fogyasz­tók a hatását, de csökkennek a férfi, női és gyermek gumi- lábbelik árai is. Meruker: — Megváltozik a cipők ár­formába sorolása is. A láb­belik 25 százaléka eddig a maximált árformába tartozott, a jövőben mindössze egy szá­zalék, a kemény- és puha­talpú bébi lábbelik lesznek idesorolva. A III. (hatóságilag korlátozott) árformába az ed­digi 65 helyett a lábbelik 79 százaléka tartozik, a fennma­radó 20 százalék szabad-áras lesz. Ez azt jelenti, hogy a piaci igényeknek megfelelően mozgathatjuk az árakat, azaz ha a vásár-lók értékítélete ma­gasnál; találja egyes cikkek új árait, akkor csökkentjük. Ez persze fordítva is érvé­nyes, ha a piac „felveszi” a magasabb árat, azt érvé­nyesítjük. Lehetségesnek tart­juk, hogy a nyári szezonvégi vásárban csökkentett áron lesznek kaphatók azok a láb­belik, amelyeknek a forgal- miadó-kulcs változás mialt emelkedett a fogyasztói ára. Centrum: — Kisebb áremelkedés vár­ható a kismama száras bőr- cipőknél, a férfi, női félcipők­nél és szandáloknál, a talpú kézműipari termékek­nél, a műanyagtalpú félcipők közül a vulkaruizált gumitalpai ás velúrhasításból készült ci­pőknél 23—30-asig a gyermek- oőrtalpú szandáloknál és félci­pőknél. Mi, az árváltozások pllenére a férfi, női és gyér­nek szán dalok árait változat­lanul hagyjuk. Eddigi üzlet­politikánknak megfelelően szó­id árakat akarunk érvénye­síteni és ezért általában csak a kiskereskedelmi irányárrés elérésére törekszünk. Meruker: — Arra törekszünk, hogy íz új árakat mielőbb kialakít­suk. Július 1-től fokozatosan változnak a cipőárak, július L5-re szeretnénk valamennj'í változtatást végrehajtani. Centrum: — Természetesen először az dényjellegű lábbelik árának negváltoztatására kerül sor. rúlius 1-től folyamatosan vé- ;ezzük ezt a munkát. Várható, hogy egyes, olcsób- >á vált cipőfajták iránt nö­vekszik a kereslet. A Meru­ier és a Centrum eléggé je- entős készletekkel rendelke- ;ik. A Merukemél figyelő- zolgálatot szerveznek, hogy nielőbb megtudják, melyek a egkeresettebb lábbelifajták, s izekből a nagykereskedelmi állalattól. illetőleg közvetlen nődön szállító partnereiktől yorsan rendelhessenek. Saj- lálatos, — mint a Meruker- lél ezt közölték —, de kis- lamacipőkből nem tudják a :eresletet fedezni. A hiány lótlására ugyancsak közvet- an termeltetéssel kísérletez­ek. i k Július elsején életbelép a lábbelik egyszerűsített forgal­mi adó rendszere. A cipők árát az év második felétől kezdődően az eddigi 251 he­lyett húsz féle forgalmiadó- kulccsal képezik. így az azo­nos jellegű cipők forgalmi adója egyforma lesz. A for- galmiadó-egyszerűsítés ame­lyet a fogyasztói árrendszer tökéletesítésével összhangban | hajtanak végre, azt eredmé- [ nyezi, hogy az áruk árában jobban kifejezésre jutnak a minőségi értékkülönbségek, hogy megszűnnek a férfi és női pipők közötti árarányta­lanságok, valamint nem lesz­nek nemenként differenciált árak a gyermeklábbeliknél. Az ármódosítás a forgalom­ban lévő lábbelik túlnyomó többségét érinti. Az árcsökke­néseket és bizonyos cipőfaj­ták árainak emelkedését mér­legre téve várható, hogy át­lagosan 2—3 százalékkal csők- j ken a lábbelik árszintje. Meruker: — Hét-nyolc százalékkal csökken a keresztülvan-ott és Valósággal megszállták a: elmúlt hónapokban a népi el lenőrök az üzemorvosi rende löket: a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság országos szin­tű vizsgálatot rendelt el annai megállapítására, mil^n as ipari, illetve mezőgazdaság: üzérnek egészségügyi helyzete Baranyában 101 népi ellenőr 338 munkanap ráfordításával végezte el ezt a feladatot, 21 pécsi és 21 megyei gyárban illetve termelő ■ jellegű kiren­deltségnél elemezve az üzem­egészségügyi szolgálat helyze­tét, az alkalmazott technoló­giák egészségre gyakorolt ha­tását és a megelőző üzemorvo­si munka hatékonyságát. Cik­künk alapja ennek a vizsgá­latnak az anyaga. „Kevés“ a levegő A pécsi, illetve megyei vi­szonyokra legjellemzőbb meg­állapítás: a legfőbb „kóroko­zó” a korszerűtlenség és a zsú­foltság. Üzemeink túlnyomó többsége kis-, illetve közép­üzem, melyek évtizedekkel ez­előtt is zsúfoltak voltak. Az elmúlt években ez a zsúfolt­ság csak fokozódott, mert míg a termelés minimálisan meg­duplázódott, a munkatermek alapterülete alig-alig válto­zott. Különösen igaz ez a ta­nácsi és szövetkezeti üzemek esetében. Ezek a műhelyek létrehozásuk idején még a vá­ros szélén voltak, ma azonban valósaggal ..kagylóba” van­nak zárva: körös-körül épüle­teket emeltek. Terjeszkedésre tehát nincs mód, műszaki vo­natkozásban azonban meglehe­tősen gyors az előrehaladás: évről-évre új gépeket állíta­nak fel. S ezek a gépek leg­többször nemcsak termeléke­nyebbek, de nagyobbak is, mint elődeik voltak ... Por, gáz, gőz, illetve vegyi­anyagokat tartalmazó párák okozzák a munkahelyi pana­szok zömét, s ez ellen, sajnos, vajmi keveset tehetnek az üzemorvosok. Néhány évvel ezelőtt az volt a jellemző, hogy a gazdasági vezetés az orvos, illetve egy-egy kineve­zett „reszortos” kizárólagos feladatának tekintette az egészségvédelmi intézkedések kidolgozását, illetve azok vég­rehajtásának ellenőrzését. A helyzet ebből a szempontból most sokkal jobb: majd min­den üzemben komplex egész­ségvédelmi tervek készülnek, s megfelelő súllyal szerepel e kérdés a kollektív szerző­désekben is. A gondok most szinte kizárólag anyagi jelle­gűek: az új gazdasági mecha­nizmus megváltozott beruhá­zási politikája — minden kor­szerűsítést saját erőből kell finanszírozni —, ugyanis ép­pen a kis-, illetve elavult vi­szonyok között dolgozó üze­meket sújtja, hisz korszerűt­len munkafeltételek közepette í lig-alig lehet nyereséget pro­dukálni ... Előtérben az egyéni védelem Üj munkacsarnokok, millió­kat érő védőberendezések épí­tésére, illetve felszerelésére tehát alig-alig van mód. Ma­rad a másik megoldás: egyé­ni védőeszközökkel kell ellátni a dolgozókat. A tapasztalatok vegyesek: a vállalatok érdek­lődése megnőtt e készülékek, illetve segédeszközök iránt, a evártó céaek azonban nem tudnak megfelelő minőséget felajánlani. A Mecseki Szén­bányák, a Porcelángyár, a Hő­erőmű és más vállalatok ta­pasztalatai igazolják: a rossz hatásfokú, kényelmetlen por- és zajfogókat nemcsak hogy nem szeretik, de nem is hasz­nálják a dolgozók. Gond a munkaruhák szá­rítása, tisztítása. Egy orvosi statisztika bizonysága szerint a Poncelángyár, a Bőrgyár és ! a mohácsi farostlemezgyár I táppénzes dolgozóinak 12—13 i százaléka mozgásszervi fájdal- f makrói, illetve bőrbántalmak- ról panaszkodott, s ez az adat elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy nagyon sokan műszakkezdéskor éppen olyan izzadtan, nedvesen veszik fel munkaruháikat, mint ahogy levetették. Nem kellemes róla beszélni, de ijesztőek az üzemek illem­helyei. Hasonlóan súlyos gond a fürdők kis kapacitása. _ il­letve rossz állapota. Az előbb j említett három üzemben j [ egyetlen év alatt 36 ekcémás | megbetegedés történt, s ez ön­magában is beszédes bizonyí­ték. Kelés, tályog, illetve kő- [ tőszövetgyulladás miatt 173 dolgozót vettek táppénzre; egyszóval: ha a súlyos mii- ; Hókba kerülő totális korsze­rűsítéseket nem is lehet má­ról-holnapra megvalósítani, minden üzemnek megvannak a maga égetően fontos „kis- ügyei”... Üzemorvosi rendelők Az elmúlt öt évben az üzemorvosi. rendelő-hálózat fejlesztése, terén születtek a legígéretesebb eredmények, j 1963-ban naponta 126 órát i rendeltek az üzemorvosok, ta­valy pedig már 301-et. Meg-! nőtt az üzemorvosok száma j is: 1963-ban 25, 1968-ban pe­dig ötvenegy orvos járt be rendszeresen az üzemekbe. J Az üzemorvosi munkát el- j látó orvosok közül 30 főhiva- j tású, s jelenleg is több válla­lat tervezi hasonló státusz j létesítését. Úgy tűnik, mind többen értik meg: nemcsak a gépek, de az emberek „terv- j szerű megelőző karbantartása" is alapvető gazdasági érdek. A legnagyobb tapasztalatokkal kétségtelenül a Szabolcsba- 1 nyai üzemegészségügyi szolgá­lat rendelkezik: 1950-ben hív­ták életre. A bányaüzemekben egyébként régi és követésre méltó gyakorlat, hogy a kü­lönböző munkafolyamatok technológiájának meghatáro­zásakor az üzemorvos szakvé­leményét is kikérik. Az orvosok üzemi jelenléte számos változást hozott, il­letve ígér, melyek közül az egyik legérdekesebb: azokon a helyeken, ahol az üzemorvost táppénzfelvételi joggal ruház­ták fel, jelentősen csökkent a táppénzes napok száma. A magyarázat: az orvos nemcsak anatómiai szempontból ismeri betegét... A jövő kétségtelenül a füg­getlenített. bizonyos műszaki­technológiai ismeretekkel is rendelkező üzemorvosoké. A szolgálat hatékonyságának nö­velése érdekében azonban mi­előbb rendeletileg is biztosí­tani kellene, hogy az üzem- ■ orvos szava, illetve feljegyzése ne csak írott malaszt legyen. , Lehetővé kell tenni, hogy az < orvos által hozott határozatok megszegőit különböző szank­ciókkal sújthassák, ugyanak­kor mielőbb csökkenteni kel­lene az üzemorvosi bürokrá­ciát. Évek óta tart a kötélhúzás a munkavédelmi kutatóintéze­tek és az üzemegészségügyi szervek között, pedig olcsó és valóban megbízható egyéni vé­dőeszközök csak e szervek szo­ros együttműködésével alakít­hatók ki. A NEB javasolja: a kutatóintézetek fordítsanak j a jövőben nagyobb gondot a „kényelemre”, enélkül ugyanis j a legszigorúbb üzemorvos sem tudja elérni, hogy a védőesz­közöket ne csak rendszeresít- j sék, de használják is. Ugyan­csak fontosnak látszik, hogy , mind több üzem, illetve vál- ; lalat alkalmazzon munka- ! pszichológust, a panaszok je- : ; lentős része ugyanis már ; most is idegi, illetve lelki ere- | j detű ... Békés Sándor 1 1 Hogyan lehetne fokozni a Tettye vízhozamát? Milliók számára terveznek­Kétszázöl vízmű — Duzzasztók és tárolók — Expedíció Jemenbe Látogatás a kitüntetett VÍZIT ERV-nél Alig van Magyarországon város, faiu, amely közvetle­nül vagy közvetve ne élvezné a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZ1TERV) másfél évtizedes munkájának eredményeit. Illő háti bemutatnunk olvasóink­nak a VIZITERV-et, különösen most; hogy elnyerte a „Kivá­ló vállalat” és a „Szocialista munka vállalata” címet. Ka­lauzul György István igazgatót és Botár Imre főmérnök-igaz­gatóhelyettest kértük fel. Tetszetős víztornyok Hazánkban tizenkét vízügyi igazgatóság van, s valameny- nyi rendelkezik 50—80 fős tervező részleggel. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatal tervező ..részlege”, a VIZITERV ön­álló vállalat és 800 főnyi ap­parátusa éppen annyi, mint a tizenkét vízügyi igazgatóság tervező részlegeinek létszá­ma együttvéve. Amíg a víz­ügyi igazgatóságok tervezői kisebb, helyi jellegű felada­tokkal foglalkoznak, addig a VIZITERV főképp országos jelentőségű, nagyméretű be­ruházásokat tervez. — Ilyen például a városok, falvak, il­letve nagyobb területek víz­ellátásának, szennyvízcsatorna rendszerének megtervezése; csapadékszegény területek ön­tözőrendszerének, tavak víz­szintszabályozásának, folyók duzzasztóműveinek tervezése; végül a káros belvizek elhá­rítását segítő tervek kidolgo­zása. A vállalat — fennállásának másfél évtizede alatt — 205 városban és faluban épített vízmüvet, ami mintegy 2 mil­lió lakos jó ivóvízellátását biztosította. Több, 'esztétikai­lag' is tetszetős víztorony is dicséri a vállalat munkáját. Az utóbbiak közül ilyen a 2000 m3-es szolnoki víztorony, amely a Pest felől érkezőkben azt a benyomást kelti, mintha egy hatalmas „Orion űrhajó” j lebegne a város fölött. Több I városunk, pl. Cscngrád, Bé­kés, Baja, Mohács stb. veze­tőinek annyira megtetszett a szolnoki víztorony, hogy ők | is ilyet .építettek, illetve épí­tenek. A borsodi iparvidék víz- szegénysége közismert.. A VI­ZITERV kapta a feladatot, hogy dolgozzon ki egy olyan regionális tervet, amely meg­oldja mintegy *'50 falu és vá­ros vízellátását. Miskolc víz­igényének kielégítésére külön tervet készített a vállalat. A Hernádban elegendő víz van, I s az 1975-ig megépülő, 30 ezer i m3 napi kapacitású vízmű I hosszú időre megoldja Bor- ' sód. megye székhelyének víz* i gondját, I ' Sok" kellemetlenséget, okoz [a vízhiány, illetve a kutvizek rossz minősége végig a Bala­ton körül. Áz évtizedes prob­léma megoldására nagyszabá­sú tervet dolgozott ki a vál­lalat. A terv három főbb sza- ; kaszra osztja a Balaton part­vidékét. Egyik az északnyu- ; gáti—nyugati part, amelynek j települései a közeli bauxit ■ bányákból kitermelt karsztvi- • zeket kapják. Másik a Siófok- i tói Balatonföldvárig terjedő szakasz, amelynek leendő víz- I vezeték rendszerébe egy 20 ezer m3 napi teljesítményű, Siófokon megépítendő vízki­vételi mű táplálja majd a : vizet. A harmadik szakasz Almádit Füreddel köti ösz- sze, ahol ugyancsak a karszt- 1 vizeket hasznosítják. Ez a há- rom szakasz a már meglévő j és' még építendő kisebb víz- | művekkel együtt a Balaton I partvidékének összefüggő, re- ! gionális vízvezeték rendszerét fogják alkotni. A munkálatok 1975-re befejeződnek 270 mil- j lió forintos költséggel. Télen Ercsi, nyáron Velence Tervezik már a Velencei-tó | körhyékének vízellátását is. A vállalat itt is a leggazdaságo­sabb megoldást kereste, s egy 1 érdekes körülmény a mérnö­kök kezére játszott. Arról van szó, hogy Ercsi cukor- ; gyára nagymennyiségű vizet használ fel a Dunából, de csak télen, amikor a cukorrépa feldolgozása már folyik. — A Velencei-tó környékének vízigénye viszont nyáron szö­kik magasra. A kooperáció | hasznossága tehát nyilvánva-! ló: a cukorgyár vízkivételi ] művét nyáron is üzemeltetik, j és mintegy 20—25 kilométeres távvezetéken szállítják a vi- zet Gárdony, Agárd, Velence, j Pákozd. Súkoró és más tele- i leülésekhez és üdülőhelyekhez. Tervezik a tó környékének csatornahálózatát, valamint a tó vízszintjének szabályozását. Ez utóbbi részeként két ha­talmas tárolót létesítenek. A készülő és készítendő ter­vek sokaságáról csupán táv- I irati stílusban emlékezhetünk ! meg. Már folynak a Mátra vi- | deki regionális vízmű mun- i I kálatai; tervezik Tatabánya— Tata-Oroszlány egységes víz- ! rendszerét; foglalkozik a VI­ZITERV azzal a gondolattal, hogy miként lehetne fokozni a pécsi Tettye vízmüvének j hozamát; vízművek tervezésé- I re kapott megbízást a válla­lat többek között Győr, Sop- i ron, Tapolca, Sümeg, Szek- i szárd, Baja, Mohács, Oros­háza, Békéscsaba stb. számá­ra; s végül több tucat azok- i nak a városoknak a száma, : amelyeknek csatornahálózatot terveznek. A belvizek megfékezése Fontos témakör a belvizek káros hatásának elhárítása. Az ilyen jellegű feladatok egyharmada jut (országos vi­szonylatban) a VIZITERV-re. Cél az, hoigy a tavasszal ke­letkező belvizek időtartamát 21 napról 10—14 naprd csök­kentsék, mert ennyit már minden vetés kibír. Ehhez viszont növelni kell azoknak a szivattyútelepeknek a szá­mát, amelyek a belvizet a folyóba — főleg a Tisza és mellékfolyóinak vidékéről van szó — visszaemelik. A hazai feladatokon kívül munkát vállal a VIZITERV külföldön is. Nemrég vált is­mertté, hogy a vállalat a VI- TUKI-val közösen FAO meg­bízása alapján részt, vesznek abban az expedícióban, amely ENSZ-megbízás alapján a Je­meni Arab Köztársaságban te­vékenykedik; tanulmánytervet készített a vállalat az Iráni Gorgán folyó vidéken egy hat­ezer hektáros terület öntözé­sére, amelyet az iráni szer­vek elfogadtak; s végül több ajánlatot kapott a VIZITERV Algériából is. B. J. Üjabb tanácsösszevonások Megyerikben matói újabb tón;) csősszé vonások lépnek ha­tályba A mohácsi járásban Majs és Udvar, majsi szék- S*üyel, a szigetvári járásban Teklafalu és Eindrőc, tefelafalui székhellyel, ugyancsak a szi­getvári járásban eddig a két- I újfalui tanácshoz Bürüs és Várad tartozott, mától Gyón- j , gyösmeflék i*. Helyi jellegű károk a mezőgazdaságban A vidéki mezőgazdasági nagy- [ üzemekből érkező hétfői jelenté- ; sek szerint az elmúlt időszak viharkárai általában nem voltak ! nagyobbak a szokásos június végi 1 jégverések pusztításánál. A leg­több helyen csak kisebb terüle­teket érintett a jégverés. Máshol j az özönvízszerűén lehullotf csapa- j dék elmosta a talajt és tönkre- ; tette a növényi kultúrákat, de ez is csak helyi jellegű károkat oko­zott. A június végi esőkre már sem a gabonáknak, sem pedig a kapásnövényeknek nincs szüksé­ge. A gabona ugyanis az ország legnagyobb részén tulajdonkép- I j pen már „készen van”, és csak a ; napsütés hiányzik már. Ha az j esőzések tovább tartanak, úgy számolni kell azzal, hogy a tér- I més nedvességtől átitatott állapot­ban kerül betakarításra. Ha az időjárás a továbbiakban ; az eddiginél jobban nem akadá- j lyozza az aratókat, úgy az őszi j árpát a hét végére le is vághat­ják. Egyes vidékeken a búza ara­tását is megkezdték. Hétfőn levágták az első búza­rendeket az ország egyik legfon­tosabb gabonatermő vidéken, B6- 1 kés megyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom