Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
Ara: 80 fillé# Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvLMohram. 167.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. július 22., kedd A tudományos haladás új korszaka forradalmasíthatja as emberiség jövőjét A 99Sas“ sikeres startja testvérbolygónkról Ismét együtt a három bátor űrhajós „A Nyugalom támaszpont jelenti: a Sas leszállt” Ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold felszínéről, először az űrhajózás rövid történetében, 196®. július 20- án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc 40 másodperckor. Embert szállító jármű, az Apollo 11 holdkompja, rádióhívójele szerint a „Sas” fedélzetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal ekkor szállt le először idegen égitestre. A Holdraszállás, majd az azt követő első holdséta volt az eddigi csúcspontja az Apol- ló-kísérletnek, amely az űrhajó szerdai felbocsátásával indult meg. Az űrhajó szombaton érkezett meg a Hold térségébe, ahol orbitális pályára állt. Vasárnap előbb az űrkabin és a holdkomp szétválasztására került sor, majd a holdkomp megkezdte leszállását az égitest felszínére. A példa nélkül álló és bonyolult manőver teljesen az előirányzott tervnek megfelelően ment végbe. Az űrhajó előbb mintegy 15 kilométerre közelítette meg a Hold felszínét, majd innen a tervezett leszállóhely felé ereszkedett, a fékező rakéta működése eredményeként egyre csökkenő sebességgel. Az űrhajósok csak a legutolsó szakaszban követhették szabad szemmel a leszállást, addig ugyanis a holdkomp olyan helyzetben volt, hogy nem láthattak ki az ablakon és radarral tájékozódtak. Ekkor, szinte közvetlenül a talaj felett levegve, Armstrong kézi irányítással manőverezett A • manőverezésre szükség is volt, mert az a hely, ahova a „Sas” érkezett, Armstrong közlése szerint „egy kráter futballpálya-nagy- ságú belseje,” igen sziklás volt, s ezért az űrpilóta kissé távolabb manőverezett a holdkomppal. Végül a „Sas” simán ért talajt, csaknem teljesen függőleges helyzetben, úgy hogy ajtaja nyugatra nézett Ekkor az űrhajónak már csak mintegy negyven másodpercre elegendő üzemanyagtartaléka volt A leszállás • manőverezés miatt negyven másodperccel a tervezett időpont után következett be. A Nasa közlése szerint csak. nem teljesen a megadott körzet, a Nyugalom tengere egy részének középpontjában értek Holdat, az amerikai geológiai felügyelet illetékes részlege szerint ettől távolabb. Az űrhajósok a kiszállásig vizuális megfigyeléssel nem tudták meghatározni helyzetüket. Röviddel a leszállás után Armstrong és Aldrin már közölte első megfigyeléseit a leszállás szinhelyéről. Elmondották, például, látják, hogy az égitest felülete hamuszürke színű, tele van kisebb-nagyobb kráterekkel és kisebb, legfeljebb egy méter átmérőjű szikladarabokkal, amelyeknek színe a megfigyelés helyétől függően változónak tűnt. Ott, ahol a hajtómű lángsugara felsértette a talajt, sötétszürke szí- ■A anyag látszott. Neil Armstrong és Edwin Aldrin, az Apollo 11 holdkompjának a „Sas”-nak leszállása után röviddel közölte, az eredeti terv megváltoztatásával kész korábban végrehajtani a Holdra lépést. A földi irányító központ engedélyével, a szükséges ellenőrzések és rövid étkezési szünet után, haladéktalanul hozzáláttak az előkészületekhez. Bizonyos nehézséget okozott a két űrhajós számára a különleges védőruha felöltése. Ez a ruha 24 réteges anyagból készült, biztosítja a szükséges belső nyomást, háton hordozható tartályából pedig az oxigénellátást is. A ruha védelmet nyújt még az esetleges mikrometeoritok ellen is. A nehézség abból származott, hogy a holdkomp belsejében, amely alig nagyobb két telefonfülkénél, csak nehézkesen tudták felöltem a ruhát és a háti tartályt, a teljes beöltözés után következett a szükséges ellenőrzés: Armstrong és Aldrin megvizsgálta egymás felszerelését. Az űrhajósok budapesti idő szerint körülbelül hajnali fél négykor kaptak engedélyt a kabin belső nyomásának megszüntetésére és a kabinajtó ezt követő kinyitására. A nyomás lassan csökkent és a két űrhajós még annak teljes megszűnte előtt megkezdte az ajtó kinyitását. Ezután ismét hosszas ellenőrzés következett, majd Armstrong jelentette, hogy megkezdi a kiszállást. Az űrkabin szűk résén óvatosan, háttal bújt ki az úgynevezett „arany tornácra” a bejárati részre, majd közölte, lába már a létrán van. Egy kötél meghúzásával Armstrong kinyitotta az űrhajó oldalára felszerelt tartályt, ebből előbújt egy különleges fekete- fehér képeket adó tv-kamera, s néhány másodperccel ezután már az egész világ megláthatta a létrán lassan, óvatos mozdulatokkal lemászó űrhajóst. Az űrkabin nagyjából függőlegesen szállt le, lába azonban jobban kinyúlt a vártnál. Armstrongnak így sem okozott nehézséget, hogy a létra utolsó fokáról a lábazat tányéralakú aljára ugorjon, majd EZ MÉG CSAK EGY FÖLDI PRÖBA VOLT... HOUSTON, TEXAS, USA: EDWIN ALDRIN (balról) ÉS NEIL ARMSTRONG, AZ APOLLO 11, HOLDRA-SZÄLLÖ ŰRHAJÓSAI EZEN A FELVÉTELEN EGY FÖLDI ELŐKÉSZÍTŐ EDZÉS SORÄN LATHATOK, AMIKOR A TALAJMINTÁK VÉTELÉT GYAKOROLJAK. A Lima 15. űrállomás befejezte küldetését Vasárnap, közép-európai idő szerint 15.16 órakor végrehajtották az űrhajó Hold-körüli pályájának második módosítását. Ennek eredményeként a Luna 15. új pályára tért. A pálya adatai: a Hold-felszíntől való legnagyobb távolsága 110 km, a legkisebb távolsága 16 km. A pályának a Hold-egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 127 fok; forgási idő: 1.54 óra. Lapzártakor érkezett jelentés szerint a Luna 15. állomással végzett munka a késő esti órákban befejeződött, óvatos, lassú mozdulatokkal előbb egyik, majd másik lábával is a Holdra lépett Az első tapasztalatokat haladéktalanul közölte a földdel: a Hold felszíni rétege szürke, sötét színű pornak tűnik, de képes elbírni az emberi test súlyát, amely egyébként a Holdon a földinek csak egy- hatoda. Kis lépés egy ember, de hatalmas ugrás az emberiség számára — ezekkel a szavakkal lépett az első űrhajós, Neil Armstrong a Hold felszínére. Az űrhajózás történeS EZ MAR A VALÓSÁG!... EDWIN ALDRIN ÉS NEIL ARMSTRONG, AZ APOLLO 11. ŰRHAJÓSAI EGYHELYBEN UGRÄLVA PRÖBÄLJÄK KI LÄBAIKAT A HOLD FELSZÍNÉN, RÖVIDDEL A HOLDKOMPBÖL VALÓ SIKERES KISZÁLLÁS UTÁN, JŰLIUS 21-ÉN. eseményére 109 órával, 24 perccel és 20 másodperccel azután került sor, hogy az Apollo 11 űrhajó elindult a floridai Kennedy-fokról a Hold felé. (így tudnak az űrhajósak viszonylag könnyedén mozogni, a Föld nehézségi terében mintegy kilencven kiló súlyú felszerelésükben.) „Olyan, mint a porított faszén” — közölte Armstrong a talajról, de hozzáfűzte, hogy a mozgás nem jelent nehézséget, sőt könnyebb, mint a szoktató edzéseken volt. Az űrhajó hajtóműve a leszálláskor nem vágott mély krátert a talajba, az „űrcsizmák” pedig mintegy két és fél centiméterre süppednek be. Armstrong a kiszállás után mintegy húsz percig egyedül volt a Hold felszínén. Előbb egy fényképezőgéppel, amelyet a kabinban maradt Aldrin kötélen juttatott el hozzá, lefényképezte saját lábnyomait, majd próbát vett a Hold talajából, amelyet haladéktalanul továbbított a kötélen társának. „Mindent nagyon tisztán látok” — mondotta az űrhajós, aki addig még nem távolodott el messzire a lábazattól, s nagyrészt árnyékban tartózkodott. „Igen érdekes, hogy helyenként kemény talajt érzek” — mondotta Armstrong a földi központnak. Az űrhajós hamar felbátorodott és földi méretekben rendkívül gyorsnak tűnő mozdulatokkal haladt. „Ügy tűnik, hogy ez vulkanikus kőzet” — hangzott az újabb észlelet. (Folytaid» a 2. oldalon) Baranyában változatlan a takarékossági Kedv 135 millióval növekedett a betétállomány Az elmúlt fél évben 135 millió forinttal növekedett Baranya megyében a takarékpénztári betétállomány, ami azt jelenti, hogy a lakosság körében változatlan a takarékossági kedv. A június végi betétállomány egymil- liárd 227 millió forint volt, s ez lakosonként mintegy 3 ezer forintos betétnek felel meg. Az állomány túlnyomó részét a hagyományos könyves betétek adják. Több mint egymilliárd forintot helyeztek el Baranya megyében a kamatozó-, a nyeremény- és a gépkocsinyeremény-be- tétkönyvekben. Az előző időszakhoz képest az utóbbiak száma tovább emelkedett. Jelentős a KST-betétek alakulása. A megyében 171 KST működik mintegy 30 ezer taggal, s betétállományuk 36 millió forint volt. A megye tanulóifjúsága is eredményesen vette ki részét a takarékosságból: 6,5 millió forint volt az iskolai takarékbetétek összege. Tovább növekedett azoknak a száma, akik az OTP egyik népszerű szolgáltatását vették igénybe és átutalási betétszámlát nyitottak. 2555 volt ezeknek a száma. Az Országos Takarékpénztár hiteltevékenységében jelentős helyet foglalnak el a lakásépítési kölcsönök. Társasházakban lévő lakások és családi házak építésére 587 kölcsön-kérelmet intéztek el kedvezően és kb. 31 millió forint kölcsön folyósítását engedélyezték. Ez az éves keretösszegnek közel fele. Különösen a városi lakosság részéről továbbra is nagy az érdeklődés a hétvégi telkek iránt. Abaligeten, Orfűn, Sikondán, Magyarhertelen- den, Harkányban és Bárban a tanácsoktól 90 telket kapott a félév folyamán az OTP, s ezeket mind értékesítette is. A különböző fogyasztási hitelek között változatlanul népszerű az áruvásárlási hitel. Fél év alatt 12 444 hitellevél alapján 70 millió forint értékű tartós fogyasztási cikket vásárolhattak Baranyában, s e vásárlásokra az OTP 51 millió forint hitelt adott. Ez mintegy 20 százalékkal több, mint 1968 első félévében volt Magánosok részére mező- gazdasági termelési kölcsön címén 1126 esetben közel 10 millió forintot folyósítottak Kisiparosok és kiskereskedők támogatására 430 ezer forint összegű hitelt folyósítottak, ami lényegesen magasabb az előző évinél. Ez azzal magyarázható, hogy idén nagyobb számban adtak ki új iparengedélyt. Szovjet vendégek megyénkben A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Pártfőiskolája tanárainak és hallgatóinak tizenkilenc fős csoportja érkezett tegnap délután Baranyába. A vendégek a Megyei Párt- bizottság épületében találkoztak Rapai Gyula elvtárssal, az MSZMP KB tagjával, a Megyei Pártbizottság első titkárával, aki tájékoztatót adott megyénk gazdasági és társadalmi helyzetéről, valamint a pártmunkáról. A beszélgetésen ott volt Szentírányi József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője és Fajta Károly, a Megyei Párt vb-tagja. A szovjet vendégek két napig tartózkodnak Baranyában és megyénk életével ismerkednek. Emberek jártak a Holdén
