Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
1969. július 20, DTtviflntmi naoio 9 4 MEQKEZDÓPTEK A SZEQEDI ÜNNEPI HETEK Az ismert dal kezdő sorát szignálként fújják a fanfá- rosok, vendégeket hívogatva a Tisza-parti nagyvárosba, s jelezvén, hogy kezdődik az előadás a szegedi Dóm téren, a szabadtéri játékok színpadán. A szabadtéri játékok felújítása ófa tíz esztendő telt el, s az elmúlt évtized cá- folhatatlanul igazolta a játékok létjogosultságát, a szabadtéri színpad műsorpoliti,- kájának helyességét, a produkciók művészi érfékét. A szegedi nyárnak, a július 20- tóí augusztus 20-ig tartó fesztiválnak a szabadtéri színpad előadássorozata áll a középpontjában. A Szegedi Ünnepi Hetek idején azonban száznál is több rangos rendezvény várja még az érdeklődőket, Szeged vendégeit. A DÓM TÉREN Az idei program iránt is nagy az érdeklődés, mini ahogyan az elmúlt tíz esztendő során minden évadban. Egy kis statisztika az elmúlt időszakról: harmincöt mű szerepelt eddig a szabadtéri színpadon. Nyolc opera, hat daljáték, négy prózai mű, kilenc balett, öt magyar néptánc-műsor, két hangverseny és egy oratórium. Érdemes a számokat tovább boncolgatni, öt-öt szezonban tért vissza Erkel Hunyadi Lászlója és Bánk bánja, valamint Madách Az ember tragédiája. A János vitéz három, a Háry János és a Cigánybáró két szezonban volt műsoron, mert úgy kívánta a siker, a közönség érdeklődése. Az Aida ugyancsak háromszor volt a szabadtéri előadásainak műsorán, s ezzel Verdi operája vezet a külföldi szerzők művei között. A legtöbbször játszott mű Az ember tragédiája volt, összesen 21 előadást tartottak eddig belőle. Az elmúlt évtizedre 22 szovjet balettelőadás jut, de az Állami Operaház balettkarának. a Pécsi Balettnek és a népiegyüttesnek a közreműködésével összesen 35 estén lelt otthonra a Dóm téren a táncművészet. Közönségsiker, nézőszám szempontjából 1959, 1960, 1961, majd 1967 és 1968 volt a legszerencsésebb esztendeje a szegedi fesztiválnak. Egy-egy előadásra tíz év átlagában ötezernél valamivel több néző jut. S honnan jött a hazai érdeklődők zöme? Szeged és környéke, valamint Budapest adta a legtöbb nézőt, de hasonló nagy rokonszenwel utaztak Szegedre az ország más tájékairól, így Pécsről és Baranya megyéből is különautó- buszok. különvonatok szállították a .vendégeket. Az eltelt tíz év alatt mindösszesen 164 előadást tartottak a szegedi Dóm téren, s az előadásokat közel 1 millió néző tekintette meg, mert számuk meghaladja a 900 ezret TIZENNYOLC ELŐADÁS Az idei program iránt is nagy az érdeklődés országszerte és külföldön egyaránt. A tervezett 18 előadásra már közel 100 ezer jegyet adtak el elővételben. A mostani nyitó előadáson a Háry János kerül színre. Kodály daljátékét szereti a magyar közönség, ezért még négyszer előadják: július 22- én, 26-án és 27-én, illetve augusztus 2-án. Az előadás rendezője Szinetár Miklós érdemes művész, a karmester Lukács Miklós érdemes művész, a díszleteket Fülöp Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész, a jelmezeket pedig Márk Tivadar Kossuth-díjas, érdemes művész tervezte. A címszerepet Melis György, Örzsét Moldován Stefánia énekli. A főbb szerepekben láthatják a nézők Tompa Sándor Kossuth-díjas, érdemes művészt, Dayka Margit Kossuth-díjas, kiváló művészt, Harkányi Endrét, Szalma Ferencet, ifj. Latabár Kálmánt és másokat. A KIJEVI BALETTKAR A játékok idei műsorában kiemelkedő helyet foglal el a híres kijevi balettegyüttes műsora. A Lenin-randdel és a Munka Vörös Zászló rendjével kitüntetett Ukrán Állami Akadémiai Sevcsenkó Opera- és Balettszínház ba- leftegyüttesének előadásában B. Aszafjev Bahcsiszeráji szö- kőkútját láthatják, július 20, 23 és 25-én. Az előadáson Sz. Turcsak, az. USZSZK kiváló művésze vezényel, balettmester V. Vronszkij, az USZSZK kiváló művésze, a díszlettervező A. Volnenkó. G. Bizet Carmenját francia nyelven adják elő. A 4 fel- vonásos darabot Mikó• András érdemes művész rendezi, a zenekart pedig a magyar és a pécsi közönség által is jól ismert híres, hajdani „kiskarmester” Roberto Benzi vezényli, díszlettervező Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A vásár sajtótájékoztatóját csütörtökön tartották, ahol elmondták, hogy száznál több magyar iparvállalat és 27 jugoszláv gyár mutatja be termékeit. A Szegedi Ipari Vásár július 18—27-ig tart nyitva. Az ünnepi hetek idején rendezik meg a hagyományos és immár hetedik országos őszibarack- és borkiállítást, valamint az országos virágkiállítást. Az állatbarátok számára is jut esemény mivel július 27-én az ipari szakközépiskolában • kutya- kiállítás nyílik. A kulturális kiállítások sorában első helyre kívánkozik a Tizedik Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában. Kiállítják Perez János és Szabó Erzsébet iparművészek alkotásait a képcsarnokban, s a Somogyi Könyvtár ritkaságait a könyvtár olvasótermében tekinthetik meg az érdeklődők. Az ötödik szegedi fotószalon augusztus 1-től 20-ig tekinthető meg. A Dómban esténként orgonahangversenyeket hallhatnak, amelyen több híres külföldi művész is műsort ad: Koos Bons (Amszterdam) és Viktor Lukas (Bayreuth), valamint Kovács Endre és Gregor József orgonái. A fanfárok megszólaltak, s a „Szeged híres város. dallamaira mindenkit szeretettel vár a Tisza-parti nagyváros. Gazdagh István A Dóm téren a Háry János díszleteit építik. EMLÉKEZÉS MÓRA FERENCRE Alulról, a szegénységből jött, onnan küzdötte fel magát Móra Ferenc, a XX. századi magyar prózairodalom sajátosan egyéni hangú művelője. Ha még élne, akkor most 90 éves lenne irodalmunknak ez a sokoldalú, szerény „barkácsoló kismestere”, ahogyan saját magát nevezte. „Én utánam nem maradnak piramisok, sokat kell finom-f or gácsolnom. Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha. Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni egyszerű embereknek” — írta önvallomásában. A híres szegedi árvíz évében, 1879. július 19-én Kiskunfélegyházán egy kis kunyhóban kisiparos családból származott. Nyomorúságos körülmények között elvégezte középiskolai tanulmányait. Tanári oklevelet szerzett, elvégezte a budapesti egyetemet, ahol Beöthy Zsolt az esztétikát, Gyulai Pál pedig az irodalmat tanította. Rövid tanároskodás után 1902-ben Szegedre ment, ahol a tanári pályát felcserélte az újságíróival. A „Szegedi Napló” munkatársa lett, amely a „Szeged és Vidéke” című radikális napilap mellett, akkor az ellenzék, a függetlenségi törekvések egyik legharcasabb orgánuma volt. Ahhoz a laphoz került, amelynek régi, alapító munkatársi gárdájához Enyedi Lukács, Kulinyi Zsigmond, Gelléri Mór, Pósa Lajos, Sebők Zsigmond, Tömörkény István, Thury Zoltán, Gárdonyi Géza, Lipcsey Ádám, Kabos Eide mellett rövid ideig Mikszáth Kálmán is beletartozott. Mint újságíró a radikális polgári ideológia szempontjából bírálta az országnak a feudális rendszerből eredő fonákságait. Felségsértésért pert is indítottak ellene. Követelte a tudománynak az élethez való szorosabb kapcsolatát, az élet szebbé, boldogabbá tételét. Igen érdekes, hogy mit írt az új korszak fegyveréről a „halálsugárról”: „Aki ismeri a sugár titkát — írta Móra — az lesz a világ ura”. De mindjárt hozzátette: „ezer módját találjuk ki az ölésnek addig, míg egyet a sebek begyógyításának”. Móra Ferenc nemcsak tanár, újságíró, hanem író és muzeológus is volt. 1917-ben Tömörkény István utódaként a szegedi Városi Múzeum vezetését vette át. Móra kezdeményezte a Tisza és Maros menti ásatásokat, a népvándorláskori sírok feltárását. Mint Tömörkény, ő is mindvégig Szegeden maradt, nem kívánkozott a fővárosba. „... talán ő az első vidéki, sőt regionális írónk, akinek minden kis írását az egész ország várta és olvasta” — írta róla a Pécsett élő Vár- konyi Nándor „Az újabb magyar irodalom” című, 1942- ben megjelent könyvében. Pedig Móra csak későn jutott el a beérkezett írók közé, neve csak húsz évi irodalmi munka után kezdett igazán ismertté válni. Ennek oka azonban nem írásműveiben, hanem irodalomtörténészeinknek vele szemben tanúsított magatartásában rejlik. „Különös és érthetetlen az a hallgatás, amely Móra Ferencet és Komáromi Jánost irodalmi körökben körülveszi. Életükben nem sokba vették őket, haláluk után itt-ott szelíd és vállveregető rokonszenwel intettek búcsút nekik... csak Várkanyi Nándor szorít nekik oldalnyi helyet” — írta a Pécsett megjelent „Sorsunk” című irodalmi folyóirat 1944. évi számában Ko- ezog Ákos. Hosszú ideig csak mint ifjúsági regényírót könyvelték el. Pedig Móra Ferenc nemcsak ifjúsági író volt Nemcsak az „Aranyszőrű bárány”-t, vagy a „Kincskereső kisködmön”-t írta Az egész magyar társadalomhoz szólott. Ki ne ismerné már ma az „Ének a búzamezőkről” (1927) c. háborúellenes regényét, az „Aranykoporsó” (1932) című történeti regényét a pogány és keresztény kultúra küzdelméről Diocletianus császár korában? Vagy a „Négy apának egy leánya” (1923) és „Hannibál feltámasztása" című kisregényét, amelyből film is készült? A Szeged környéki parasztság élete hűséges, fanyar- kás humorú ábrázolójának emlékét Pécsett egy utcatábla őrzi a II. kerületben. P. J. i híd alatt”, háttérben a híres szalámigyár A Carmen-ban több neves külföldi művészt láthatnak a nézők. Don Jósét Jean Bonhomme, a Londoni Covent Garden Operaház tagja énekli, a címszerepet a Párizsi Operaház művésze, Jane Rhodes alakítja, Escamillo Dan Jordachescu, a Bukaresti Operaház tagja lesz, a szólót Emilia Kirova, a Szófiai Operaház tagja táncolja. A Carment augusztus 1, 3, 6 és 9-én adják elő. Madách Ember tragédiáját augusztus 10, 15 és 17-én mutatják be. A drámai költeményt két részben és 15 színben rendezi Vámos László érdemes művész. Ádámot Nagy Attila, Évát Thirring Viola, a Komamoi Magyar Színház tagja, míg Lucifert Sinkovits Imre Kossuth-díjas játssza. A szabadtéri színpad ötödik idei darabja a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Magyar Állami Népi Együttes műsora, a Jeles Napok, amely ősbemutató. Az együttes műsorának koreográfus-rendezője Rábai Miklós Kossuth-díjas, érdemes művész. A Jeles napokat augusztus 16, 19 és 20-án láthatja a közönség. SZÁZ ESEMÉNY A kulturális, sport és más szórakoztató események, rendezvények száma a Szegedi Ünnepi Hetek keretében meghaladja a százat. A jelentősebbek közül feltétlen említést érdemel, a minden esztendőben nagy tömegeket vonzó, s immár nemzetközi méreteket jelentő Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás. A MEGYE LEGJOBB ÖNTEVÉKENY EGYÜTTESEI (3) MOHÁCSI tanceqyüttes Több mint tíz éve, hogy Dezső Attila és felesége, a Mecsek Táncegyüttes egykori szólistái, megkezdték Mohácson a néptánc oktatást. Dezső Attila közben hat éven át a mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház igazgatója is volt, most testnevelő tanárként dolgozik a Szabadság úti iskolában, de a táncosokat soha, egyetlen pillanatra se hanyagolta eL A kezdeti lépések után lassan kialakult a néptáncos törzsgárda. A Kiváló Együttes címet kapott Mohácsi Táncegyüttes túlnyomó többségben munkásokból, dolgozó fiatalokból áll: bútorgyári, téglagyári, kórházi, farostlemezgyári és másutt dolgozó fiúkból, lányokból. Sőt, családos emberekből, hiszen a hajdani első tagok közül sokan ma is táncolnak az együttesben, de időközben féribezmentek, megnősültek s már gyerekük is van. A törzsgárda tagjai közül sokan annyit fejlődtek az évek folyamán, hogy már maguk is táncoktatók: Koncseff Éva a dunaszekcsői lányokat tanítja, Emmert László a bolyi és Bosnyák László a villányi tánccsoportot. Kitűnően szervezte meg az együttes vezetője, Dezső Attila az utánpótlást is. A mezőgazdasági technikum és az 502. szakmunkásképző iskola kérésére mindkét helyen tánccsoportot vezet. E két iskolai csoportot azonban szervesen összekapcsolta az együttessel, sokszor azonos táncokat tanít nekik, előfordult már az is, hogy ha az együttesből hiányzott valaki, beugrott helyére egy technikumi diák vagy szakmunkás tanuló. Tekintettel arra, hogy ezek azok a fiatalok, akik nagyrészt Mohácson maradnak tanulmányaik elvégzése után is, ilymódon az utánpótlás folyamatos és biztos. Az együttesen kívül Mohácsnak egy délszláv tánccsoportja is van. Ezért ez az együttes magyar táncokra összpontosít. Hogy repertoárjáról fogalmat alkothassunk, álljon itt néhány a legutóbbi műsorukból: szatmári táncok, székely leánytánc, farsangoló, somogyi táncok és dunafalvi leánytánc. Dezső Attila maga is készít koreográfiát, s a környező falvakban próbálja gyűjteni a még fellelhető hagyományokat. Az együttes igen jó munkaszellemben dolgozik. Dezső Attila közismerten halkszavú ember, a fegyelem az együttesben mégis mintaszerű. A próbákon sokszor az ő furulya-muzsikájára táncolnak a fiatalok, olykor pedig magnetofonzenére. Pillanatnyilag nem teljesen megoldott a kíséret: a művelődési ház kamarazenekara lép fel a táncosokkal az előadásokon, legutóbb a jugoszláviai vendégszereplésen is együtt voltak. Mint azonban Szabó Ferenc, a művelődési ház igazgatója megígérte: a tánccsoport mellett kis kamarakórust hoznak létre. Ezzel egyrészt mentesítik a táncosokat attól, hogy maguknak kelljen énekelni, másrészt színesítik a kísérésüket. Ha ez megvalósul, azt tervezik, hogy a mohácsi járásban több vidéki szereplésre indulnak, s részben így segífik a már működő falusi tánccsoportokat, részben kedvet ébresztenek a tánchoz olyan falvakban, ahol még nincs tónccsoport. A Mohácsi Táncegyüttes munkája szervesen beépül a művelődési ház tevékenységébe, a tánccsoport gyakran együtt lép fel az irodalmi színpaddal, a szavalókkal, az énekkarral. Fenntartását nagyrészt így a mohácsi városi tanács biztosítja a művelődési házon keresztül. De a KISZÖV is egyre inkább magáénak érzi a csoportot, gyakran vállalják a teljes utazási költséget és viszik el különféle fesztiválokra, táncostalálkozókra az együttest. Most is például három pár csizmát a KISZÖV, hármat a művelődési ház csináltat a csoportnak ... Végső soron pedig sikerükkel, szép eredményeikkel, tartalmas munkájukkal Mohács város hírnevét öregbítik a táncegyüttes tagjai. H. E.
