Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-06 / 128. szám
f?69, június 6, Dunűnttni tutv 10 A pedagógusok férfi—nő aránya: 1:1 Milyen a svéd közoktatás? Usztályletszém 28 — Gazdag anyagi ellátás, szövevényes iskolahálózat — Kabar Ferenc útibeszámolója Svédország. _ Évtizedek óta i rigykedve gondolunk erre az országra, m'ert elkerülte mindkét világháborút Felesleges magyarázni, hogy ez a kettős j szerencse mit jelent egy or- i szág gazdasági életében. — Svédország ma Európa leggazdagabb állama, a legmagasabb életszínvonallal. Így van ez az oktatásügyben is, hiszen a közoktatáshoz is elsősorban pénz kell. Most egy interjúra nyílott alkalmunk, amellyel pontosabb képet kaphatunk a svéd oktatásügyről. Az előzmény: a svéd—magyar kulturális egyezmény egyik pontja értelmében a két ország kölcsönösen egy-egy közoktatási szakembert küld egymáshoz, hogy az oktató tevékenység korszerűsítését tanulmányozza. Az idén Kabar Ferenc, Pécs város Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztályának oktatási csoportvezetője képviselte Svédországban a magyar közoktatásügyet és tanulmányozta Stockholm és Észak- Svédország húsz alsó- és középfokú iskoláját. — Milyen a svéd közoktatás szerkezete? — Iskolai hálózatuk kialakulása igen hosszú folyamat volt, mert náluk rendkívüli szabadsága van az egyes köz- igazgatási egységeknek, az iskoláknak, sőt, az egyes nevelőknek is. Így aztán mindenki más módon egyekezett kielégíteni a szülők és a gyermekek igényét. Ebből jött létre a mai, most már országosan egységes hálózat: csak az alsófokú oktatás kötelező, de ez 7 éves korban kezdődik és 0 éven át tart. Tehát 16 éves korig mindenki köteles rendszeresen'' iskolába járni, csak utána mehet középiskolába, vagy szakmát tanulni. Ezek az életkori határok a gyermek fejlődését tekintve igen jók. — Hogyan korszerűsítették a svéd iskolákat, először is anyagi vonatkozásban? — Kiválóan. Legszembetűnőbb az oktatógépek alkalmazása. Nincs sokkal többféle, vagy különlegesen szellemes gépük. De nagyon sok van és nagyon jó minőségű. Továbbá régebben alkalmazzák ezeket, s nyilván nagyobb rutinnal. Aztán hihetetlen bőségben áll rendelkezésükre a gépek használatához szükséges nyersanyag, például film, magnószalag, dia. Amíg nálunk a teszt rendszerű oktatáshoz az iskolák, a tanárok maguk kör- rnölik, szerkesztik, sokszorosítják a feladatlapokat, odakint rendkívül olcsón, többszázas kötegekben vásárolhatók a legkülönbözőbb összeállítású feladatlapok. Svédországban ugyanis nincsen egységes tanszerellátás, hanem jobban a mi oktatási rendszerünkből? — Az egyik: nálunk a munka és a gyakorlati évek szerint árnyalt a pedagógusok fizetése. Másik: a négy plusz kettes szakközépiskolai formánk. ami az övékénél sokkal egyszerűbb, s szakmacsoportokhoz nyújt alap>ot. S a harmadik: hogy nálunk minden középiskolából lehet mindenféle felsőfokú oktatási intézménybe jelentkezni. Náluk ez merevebb. Fölcfessy Dénes Tanácskozás a szervátültetés alapkérdéséről Csütörtökön az I. számú Sebészeti Klinikán kétnapos kerekasztal konferencia kezdődött a legkülönbözőbb orvosi szakmák képviselői — immunológusok, allergoló- gusok, onkológusok, mikrobiológusok, sebészek, belgyógyászok, urológusok, radiológusok stb. — részvételével a szervátültetés szempontjából alapvetőnek számító immunológiai kérdésekről. Gömöri Pál akadémikus megnyitó szavai után a kilökődés minél korábbi felismerésével foglalkoztak az előadók és a hozzászólók, ismertették a hazai elméleti és állatkísérleti kutatások eredményeit, a kilökődés alaki és klinikai jeleit. sok cég versenyez egymássá minél választékosabb, jobl minőségű, olcsóbb tanszer, se gédeszköz előállításával. Id< j tartozik: a svéd rádiónak é: I televíziónaü a miénknél sok kai nagyobb szerepe az okta tásban. — S a szervezeti korszerű sítés? — Itt fordított a helyzet, i miénk a jobb. Nálunk ugyan is az általános iskola telje sen egységes, s a középisko Iákban is a tiszta profilra törekszünk. Ezzel szemben Svédországban mind az alsó-, mine a középfokú oktatás rendkí vül szövevényes, áttekinthetetlen. Maradjunk csak az alsófokúnál. Ott az utolsó években, tehát a 7., 8. és 9. osztályban 9 féle típus van. A gyerekek ezek közül szabadon választhatnak. Ha egy típust legalább hat tanuló választja, azt már oktatják. Persze, így is sok közös tantárgy marad. De ez a 9 féle változat nem a pályaválasztáshoz, vagy továbbtanuláshoz igazodik, hanem — a mi kifejezésünkkel élve — közismereti tárgyak szerint változik, például egyik csoportban heti 8 órában tanulnak svéd nyelvet, vagy matematikát, a másikban csak heti ötben. A középiskolák túlságos árnyaltsága pedig nagyon megnövelte náluk az óraszámot: heti 34—35-re, szemben a mi heti 30—32 óránkkal. Sőt, mivel öt napos a tanítási hét, ez annyit jelent, hogy a hét 5 napján reggel 8-tól délután fél négyig iskolában van a tanár és diák, s utána holtfáradtan megy haza. — Még néhány kérdés: mennyi odakint az osztálylétszám? — Az állami statisztika szerint országos átlagban 28. de sehol sem láttam 21 gyereknél többet. Az átlagot valószínűleg náluk is a falvak rontják, mert a korszerű úthálózat, az óriási gépkocsi- park, a modem tiszta falvak ellenére ott is vonzóbb a városi élet a pedagógusok számára. — A pedagógusok között milyen a férfi-nő arány? — Ötven-ötven százalék? — Es Pécsett? — A nők javára 82:18, — Mennyi a svéd pedagógusok fizetése? — A miénknek körülbelül négyszerese. Viszont a lakbérek a fizetésnek több mint húsz százalékát felemésztik. — Az iskolai gyermekétkeztetés? — Tizenhat éves korig minden gyerek teljesen ingyen étkezik. — Végül az ön elmondása alapján mi tetszett nekik legSzázezernyi szobrot kínáfgat a hegy... Szabadtéri szobormúzeum Jövőre adják át a közönségnek tunk. Sőt, ahogy hallom, a közeljövőben már... De, ami e közeljövőt illeti, adjuk át inkább a szót Zsif- kó Ferencnek, a Siklósi járási Tanács elnökhelyettesének, aki „kapunyitás” óta egyik fő pat- rónusa a meghívottaknak. — Szálláshelyükön, a volt Gyijnóthy villában az idén már hidroforral biztosított hideg-meleg víz és hűtőszekrény várja a vendégeket. És ezúttal nemcsak a szobrászokat. festőket, hanem a keramikusokat is, mert még a szezon vége előtt elkészül a kerámiaégető kemence, de be- szerzünk egy rézkarc nyomót is.. hogy csak a fontosabb kellékeket említsem. Megkezdték és jövőre befejezik a villa körüli parkosítást is. A ház előtti tágas térséget virágágyásókkal, pázsittal és gyümölcsfákkal telepítik be, s ebbe a nemcsak szemet gyönyörködtető miliőbe kőpadokat helyeznek el, amiket természetesen az itt dolgozó művészek képeznek ki Voltaképpen csak június közepétől kezdődne idekint a szobrászok igazi szezonja, de első hírnökeik már május közepe óta birtokukba vették a gigantikus „műterem” — vagy ahogy ők ezt sokkal prózaiab- ban mondták — a „faragótelep” egyik szellős, napos darabkáját. Gáti Gábor egy miniatűrnek számító női portrét, a Derko- vits-díjas Bányai József pedig egy életnagyságú női aktot formál. Dolgoznak rendületlenül. mintha pallér állna a hátuk mögött. — Iparkodni kell, mert néhány nap múlva lejár a turnusunk, és bizony van még rajtuk igazítanivalónk bőségesen — véli Gáti Gábor. Munkájukról alig-alig ejtenek szót, mondván, hogy azokról csak elkészültük után ildomos beszélni, viszont nem győzik eléggé dicsérni a környezetet. Beleértve mindent és Amatőr könyvterjesztők Főként a nők vásárolnak — Nőtt a forgalom a könyvhéten Amatőrök, mert nem foglalkozásként űzik a könyvek árusítását, mint a könyvesboltok eladói, hanem munkaidő alatt, után és bármikor, amint néhány perc áll a rendelkezésükre, hogy újabb olvasókat szerezzenek. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat üzemekben dolgozó megbízottai- ról van szó, akik közül sokan már másfél évtizede dolgoznak a hálózatban. Kováts Tituszáé a Kesztyűgyár utókalkulációjában dolgozik. — Május 28-án 3000 Ft-ot fizettem be, június 3-án pedig 2000 Ft-ot — mondja, amikor a könyvheti forgalomról érdeklődöm. — Melyek a legkeresettebb könyvek? — Szabó Magda új regénye, a Kolozsvári Grandpierre Emil és természetesen Berkesi András. Az ismeretterjesztő művek ugyancsak szép számban fogynak. — Milyen az arány a fizikai dolgozok cs az alkalmazottak között a könyvvásárlásban? — A fizikai dolgozó vásárlók száma háromszor akkora, mint a többi dolgozóé. Az is érdekes, hogy főként a nők vásárolnak nálam. Bár a Kesztyűgyárban sok női dolgozó van, viszont Kováts Tituszné megfigyelése nem egyedülálló, mert a MÁV igazgatóságon, ahol a férfiak vannak többségben az állományban, mégis ^ nők vásárolnak több könyvet — 110—120 állandó vásárlóm van -*■ mondja Czifra Jenő, akit éppen nemrégiben jutalmaztak meg' a jó terjesztésért. — Sajnos, éppen most voltam beteg, így a könyvheti propagandát most kezdem el intenzívebben. Egészen más módszereket igényel a terjesztés a Tüdő- szanatóriumban, ahol Szabó Izabella a Művelt Nép Könyv- terjesztő megbízottja. — 150 en dolgoznak nálunk, s ebből 90-en vásárolnák könyvet, 60-an rendszeresen. A szekrény, amelyben a könyveket tartom, állandóan nyitva áll. Még akkor is, amikor nem vagyok itt Aki elvisz valamit, beírja. — Mi fogy a könyhéten? — Teljesen elfogyott Károlyi Mihályné emlékezése, az Együtt a száműzetésben. A Szép verseket és az új Moldova regényt ugyancsak elkapkodták. A könyvhét eredményei még nem állnak a rendelkezésemre, de azt elmondhatom, hogy' január óta 53 000 Ft-os forgalmat bonyolítottam le. A beszélgetések alapján egy tapasztalatnak örültem a legjobban: a terjesztők nagyon készültek a könyvhétre, de nem felejtették el, hogy a könyv ünnepe után is helyt kell állniuk, folytatni kell, immár ■ csendesebb ünnepléssel, a könyvek megszerettetését. Maxafké László mindenkit, akik révén lehetőségük nyílt alkotószabadságuk sajátos kiaknázására. — Hát nem csodálatos? — mutatott körül Bányai Jó- szef a sziklafalakon. — Ha elgondolom, hogy ez a hegy százezernyi szobrot kínálgat, és én kedvemre válogathatok a szeszélyes alakú sziklatömbök között, ez már önmagában Is alkotásra csábítja az embert... Pedig ők, már megállapodott, műtermes művészek, vagy ahogy ők mondották „szabad úszók”, akiknek még csalc pénzt sem hoz a konyhájukra a háromhetes „turnus”. Ugyanis az elkészült szobrokat a leendő szabadtéri múzeumra hagyják és ennek fejében csupán a 31 forintos napidíj és a szállás a fizetségük. S mégis? ... — Hát. ha csak ezt néznénk, akkor a mi számunkra valóban megfontolandó lenne az alkotÓ6zabadság ilyenfajta eltöltése, de itt egész másról van szó, — mondotta Bányai József. — Talán a legkevesebb az, hogy a város zajától távol, korlátlanul élvezhetjük a jó levegőt és a vidék .szépségeit, mert ennél sokkalta nagyobb előny az, hogy ha kis időre is, de megszabadulunk a műterem mesterséges miliőjétől, ami nem egyszer becsapja még a leggyakorlottabb mestert is. Mert megtörtént már, hogy a négy fal között nagynak, monumentálisnak látszó mű azon mód elsatnyúlt, amint a térbe, illetve a rendeltetési helyére került. És manapság, amikor a modern szobrászatnak törekvése is, hogy a tájba tervezze, illetve helyezze el a művet, akkor talán már mondanom sem kell. hogy milyen hasznos tapasztalatokat jelent számunkra ez a néhány hetes szabadtéri munkálkodás is. Gáti Gábor a „komfortju I kát” \-ette védelmébe. * — Mi csak hálásak lehetünk mindenért. A kiadós kosztért, a kényelmes szállásért, nem is beszélve arról, hogy még a megmunkálandó j anyagot is a helyünkbe szál- i Iftják. na és az. hogy az idén j fedeles faragószint is kap- 1 saját ízlésük, elképzelésük szerint. És megváltozik a ..faragótelep” képe is. A rövidesen munkába álló dózerekkel előbb lesimítják, majd teraszosan képezik ki a térséget és, ahogy Zsifkó Ferenc mondotta, a jövő évi várfesztivál alkalmából már a turisták számára is megnyitják a szabadtéri szobormúzeumot. Ritka élményben lesz részük, hiszen a kész müvekkel benépesített téren, ráadásul alkotás közben is láthatják a művészeket. P. Gy. es színes. Pollack Mihály emlékezete (Pabst László), Az első évek (dr. Anderle Ádám)j Az iskola ifjúsági mozgalmának története (Stelcz István), A műszaki tantárgyak fejlődése (Várady Zoltán), Felnőttoktatásunk történetéből (Erényi Antal) —, hogy csak a legjelentősebb írásokat említsem. A huszonöt évet átfogó évkönyv attól a naptól — 1943. szeptember 1-től —, ismerteti a Pécsett folyó építőipari műszaki középkáder képzés történetét, hogy megnyílt a 48 tanulót oktató Felső Építőipariskola. Ez a város mindig híres volt kezdeményezőkészségéről (a pécsi aknászképző is egyike volt a legelsőknek), az Építőipari Technikum fejlődésének elemzése azonban valami mást is bizonyít: csak azok a kezdeményezések életképesek, melyek messzemenően fig.yelembe veszik az élet, a mindennapi termelő munka reális igényeit. A valamikor egyosztályos isko- lácska 25 év alatt 400 tanulós intézetté nőtt, s ez csak úgy volt lehetséges, hogy az iskola mindig azt tanította, amire „odakint” szükség volt. Érdekes, sőt izgalmas olvasmány valamennyi írás. Az iskolai élet, a tananyag, az oktatás fejlődését bemutató dokumentumok egy nagy ívelésű, de sajnos rendkívül ellentmondásos kor hű képét adják. Számok, nevek. 1946,47-ben 81 tanuló volt. 1948-ban 92. Aztán meghirdetik az első ötéves terv monumentális építési programját: tízezer új mérnök, technikus kell ... Megváltozik a név (Ipari Gimnázium), korszerűsödik a tananyag. De aztán más is történik. 1950: részletek egy jegyzőkönyvből. „Az alapszervezet nyári munkájának a klerikális reakció elleni küzdelem a legfontosabb területe ...” És egy másik hasonló feljegyzés: „Az ellenség megfigyelése és ártalmatlanná H&- tele minden tagnak kötelessége ... — Ma már, közel húsz év távlatából szinte senki sem emlékszik erre, mintahogy azt is mind többen felejtik el, milyen hihetetlenül nehéz és felelősségteljes munkát végeztek — gyerekfejjel! —, az ezekben az években szárnyra bocsátott, munkás- és parasztszármazású technikusok. Du- napentele, Komló, Kazincbarcika ... — mindenütt ott voltak a pécsiek is, azok, akiknek most itt sorakozik e szerény kötet zárófejezeteként a nevük. Ezeregynéhányszáz fiú és lány. Ha másért nem, hát ezért érdemes volt megcsinálni ezt a könyvet. Újra meg újra végig lapozom a korabeli felvételekkel díszített cikkeket, s mindig ugyanazt érzem: az a jó iskola, amely teljes egészében sohasem engedi el egykori „gyerekeit”... Egy ilyen jelentős jubileum szinte kötelezővé teszi a számbavételt, az összegezést. Ügy gondolom azonban, kár lenne huszonöt évet várni a következő kötettel, mintahogy az is nagy kár lenne, ha más iskolák is csak akkor adnának ki hasonlót, ha egy ilyen jelentős dátumhoz érkeznek. A már megemlített szerzőkön kívül Takács Károly, Bognár József, Wunderlich Jó-i zsef, Sz. Szabó László és Ifjú Irma írásai találhatók a kötetben. És még egy figyelemre (és követésre) méltó érdekesség: a kiadás költségeit a technikummal szoros kapcsolatot fenntartó vállalatok fizették. B. S. Csepel D 450-es típusú jö Állapotban lévő gépjármüvét vennék. „CSERE IS LEHETSÉGES” jeligére a SaJlaj u, hirdetőbe. J t Huszonöt ev Jubileumi évkönyvet adott ki az Énítöinari Technikum A fennállásának negyedszá zados jubileumát ünneplő pé esi Pollack Mihály Építőipar Technikum és Szakközépisko la kellemes külsejű és rendkí vül tanulságos tartalmú év könyvvel lepte meg a várost A Debitzky István igazgat« által szerkesztett kötet lapoz gatáSa közben szinte észrevét lenül úrrá lesz az emberen a: intézet iránt érzett szimpátia a nagy gonddal megírt tanul mányok, visszaemlékezések é: ismertetők ugyanis egyetler mondanivaló szolgálatábar állnak: eredményeket csal szívós, lelkiismeretes és hozzáértő munkával lehet elérni A tartalomjegyzék gazda*
