Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-08 / 130. szám
Jőnhif 8, Dimanttm namo 3 Beszélgetés dr. Polinszky Károllyal, a művelődésügyi miniszter helyettesével Közgazdászképzés Pécsett? Több diákszállót építenek középiskolásoknak A Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum jövője Sosem akartunk mások lenni, mint amik vagyunk.. Az 1949/50-es tanévben Pécs egyik legszebb épületében, az eklektikus neobarokk Cseh- palotában talált végleges és megfelelő otthonra az Építőipari Technikum. Nagyra nőtt egy iskola Huszonöt éves a Pollack Mihály Építőipari Technikum és Szakközépiskola szerencse, illetve a véletlen dolga mindez, valójában azonban nagyonis tudatos: megkezdődött a magyar történelem legnagyobb szabású országépítése. Ami két-három évvel korábban oly természetes volt, most egyszeriben talán — igaz — sem — volt, emlékké válik. Ha nem is bőség, de jólét köszönt az iskolára. Megkezdődik a szertárak, könyvtárak feltöltése, s jönnek a fiatal, lelkes, hozzáértő tanárok, köztük Debitzky István, aki 1951- ben már igazgató ... Egy ember élete Az igazgatói iroda kényelmes foteljeiben figyeljük a folyosóról beszűrődő — semmi másra nem hasonlító — diákzsivajt. A beszélgetés meglehetősen nehezen megy: mit tud mondani az ember, ha élete javát, 18 kemény esztendőt kell összefoglalnia? Mert Debitzky István élete elválaszthatatlan az időközben hatalmasra nőtt iskola életétől. — Eredetileg belső tervező, illetve díszítőművész voltam, de jártam jogra, hallgattam néprajzot, majd megszereztem a pedagógus diplomát... Négyszáz növendéke van, s bármelyikük is kopogtat be hozzá, a nevén szólítja. Péntek reggel van, egyszerű, szürke hétköznap, mégis már fél hétkor megérkezett. Munkaidő? Aki munkaidőben akar- ' ja elvégezni a munkáját, az legjobb esetben is csak félmunkát végezhet. Pedagógusmunkaidő? Elmosolyodik. Hát igen, van aki ezt a fogalmat is ismeri. Belelapozok jegyzetömböm- be: találkozásunkat megelőzően felírtam, mit is tudok Debitzky Istvánról? Közéleti ember. Képzőművész. Lelkes propagandista és ismeretterjesztő. Ügyes tollú közíró. Rangos kitüntetések birtokosa. Népszerű ember és irigyelt igazgató. Az egyik tanítványa azt mondta: ő az egyik „legpécsibb” pécsi, beletarto-j zik a városképbe... — Huszonöt év alatt kevés iskola és 18 év alatt kevés igazgató járt be ekkora utat... — Ha van „titkunk” akkor az az, hogy sohasem akartunk mások lenni, mint amik vagyunk. Ez az iskola a kenyeret mindig többre tartotta a rangnál.. . Lányok overállban Tizennyolc év alatt 1245 „rendes” — nappali — és 590 esti, illetve levelezőtagozatos tanuló végzett. A nagyszerűen rendben tartott és kihasznált (minden emeleten egy-egy mini-kiállítás van) folyosón elborítják a falakat a tablók. Fiúk, lányok. Ez utóbbiak egyre növekvő számban. Váratlanul törtek be a szakmába, s ma már1 mindennél természetesebb, hogy vannak. — Ki volt az első? — Farkas Klára, az esti tagozaton pedig Trényi Mária. — És mi lett velük? — Farkas Klára textilfestő, Trényi Marikáról nem tudunk ... Sajnos, a lányok közül még mindig elég sokan „elvesznek”. Tóth Ágnes, a miniszoknyás másodikos, tiltakozik: — Akarat kérdése. Én például gyakorló technikus leszek ... — Mit szólsz az átszervezéshez? —■ Ahhoz, hogy szakközép- iskola lettünk? Tulajdonképpen helyes, egy 18 éves gyerek nemigen tud öreg szakiknak-,, parancsolni... ,, — De? — De azt mindenképpen biz. tosítani kell, hogy az igazán rátermettekből technikus lehessen később; egyszóval ne zárják el előttünk az utat.., Beszédes nevek Minden iskola annyit ér, amennyit a gyerekeinek ad. Innen, a Janus Pannonius utcai sarokházból a legmagasabb csúcsokig is eljutottak. Egyetemi adjunktusok, tanárok, neves szakmérnökök, tervezők vannak az egykori tanítványok között. De vannak ismerős nevek is: Nemeskéri László, Mischl Róbert, László Imre, Habó József, Wunderlich József, Ott Miklós, Balázs József — szinte végtelen a sor. A folyosók fojtott zsibongá- sa tele van feszültséggel: megkezdődtek a képesítő vizsgák. Fütyürészni csak lent, az alagsori nagyteremben illik: odalent nyoma sincs a vizsgahangulatnak — kiállítás készül. A paravánok még rendezetlenül állnak, a képek azonban így is beszédesek. Uránváros, Tejüzem, iskolák; Pécs, Szek- szárd, Kaposvár, Zalaegerszeg ... Huszonöt év alatt nagyra nőtt egy iskola, s szinte újjászületett az ország. Békés Sándor Bútorgondjai vannak? íj lakásba költözik rövidesen? NÉZZEN KÖRÜL A MECSEK ÁRUHÁZ BŰTOROSZTÁLYÁN 1 LAKÓSZOBÁKBAN NAGY VÁLASZTÉK! Házhozszállításról gondoskodunk! Dr. Polinszky Károly, mi velődésügyi miniszterhelyette június 3., 4„ 5-én Baranyába: tartózkodott. A Megyei Párt bizottság, a Baranya megye és Pécs megyei jogú város Tanács vezetőivel a IV. ötéve terv művelődéspolitikai kérdé eáről beszélgetett. Dr. Po linszky Károly látogatása be fejezésekor szerkesztőségünl kérésére interjút adott. — Szóba került a korább években a felsőfokú vegy ipari gépészeti technikun műszaki főiskolává való át alakítása. Milyen stádiumba! van? — Mint ismeretes a kormány 1967-ben elfogadta f felsőfokú technikumok főiskolává való fejlesztésének alap e veit és egyben körülhatárolta, hogy előreláthatóan a legközelebbi időben mely felsőfokú technikumok válhatnak majd főiskolává. A kormány határozatban kimondta, hogy mák azok a felsőfokú tech- r ikumok fejleszthetők főiskolává, amelyek az összes személyi és tárgyi feltételek — gondolok itt elsősorban a tantervek kikristályosodott voltára és arra, hogy jegyzetek és í akkönyvek milyen mértékben állnak rendelkezésre — birtokában vannak. A Művelődésügyi Minisztérium az elmúlt években az C rszágos Oktatási Tanács véleményére és javaslatára támaszkodva hozzáfogott ennek e : igen nagy horderejű munkának az előkészítéséhez és en- n ;k eredményeként, mint i£- n eretes megszületett a győri n űszaki főiskola és a közelmúltban a Kandó Kálmán felsőfokú technikum továbbié j- li sztése Kandó Kálmán villa- T) osipari műszaki főiskolává is. A pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum szép e odményeket ért el, és a közi jövőben tervezzük munká- j.- rak alapos megvizsgálását éá értékelését, valamint anil k megállapítását, hogy mi- 1; on körülmények között tud r inden vonatkozásban a leg- e edményesebben és leggazdaságosabban működni, hogy v-> lóban műszaki főiskolává Y Ihassék. Remélem, hogy még ebben a naptári évben sor kerül erre és a felsőfokú technikum o á tatóival, tanáraival együtt- n űködve kialakíthatjuk azokat a feltételeket, amelyek biztosítják majd, hogy az elkövetkező időkben főiskolává Válhasson. — Az egyetemet, főiskolát végzettek új elhelyezkedési rendjét — a pályázati rendszert még gyakran érik kritikai megjegyzések. Mi erről a miniszterhelyettes elvtárs véleménye? — Az új gazdaságirányítási rendszerben a korábbi úgynevezett „kötelező elosztási rendszer” anakronisztikussá vált. A meglehetősen nagy cselekvési szabadsággal rendelkező vállalatokat nem lehet e területen sem kényszeríteni olyan döntésekre, amelyekben a vállalati önállóság nem érvényesül. Ezen elvi meggondolás alapján vezettük be a pályázati rendszert és éppen az elmúlt tanév vége volt az első év, amikor fiatal oklevelesé ink i e rendszer szerint helyezkedtek el. Természetes, hogy a pályázati rendszeren van változtatni való és továbbfejlesztendő. Egyik legalapvetőbb kérdésnek azt tartom, hogy a vállalatok és intézmények lényegesen jobban vegyék figyelembe az egyetemek és főiskolák ajánlásait, véleményeit. Hiszen 3 —5 éven keresztül együtt vannak a fiatalokkal, tanítják őket, világos tehát, hogy elsősorban ők tudják legjobban megítélni, hogy milyen munkahelyre, milyer típusú munkára alkalmas. E téren van még tennivalónk. Kétség-1 télén, hogy az „összeköttetés” j még mindig sokszor zavarja j m igazságos elhelyezkedést. 1 Meggyőződésünk, hogy rövic időn belül a vállalatok is rí fognak jönni, hogy a tehetséges, j ólképzett szakemberei munkábaállítása lesz mindinkább érdekük. Ügy érzem, hogy a pályázati rendszer továbbfinomítá- sának egyik eszköze a pályázati rendszer tisztaságának fokozása, amit többek között megfelelő nyilvánosság biztosításával érhetünk el. — Az egyetemi autonómia visszatérő probléma. A most készülő általános rendtartás milyen mértékben szélesíti a meglévő jogokat? — Mindenekelőtt megkísérlem helyére tenni az „autonómia” fogalmát. A régi klasz- szikus egyetemeknél beszélhetünk valamiféle autonómiáról, szocialista társadalmi rendszerünkben néptől, államtól független intézményről nem beszélhetünk, megítélésem szerint. Egyetemeink a szocialista állam egyik legfontosabb, leglényegesebb kulturális intézményei. Mi a társadalom fejlődése adta lehetőségeket figyelembevéve az egyetemek ésszerű önállóságát és belső életének, demokratizmusának kiszélesítését tartjuk fő feladtunknak. Ez összhangban van az új gazdaságirányítási rendszer kialakításával is, mert lehetővé teszi, hogy minden olyan kérdésben ott szülessen meg á megfelelő döntés, ahol az informáltság a legnagyobb fokú. Az elmúlt héten az Elnöki Tanács elfogadta az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák működésére és szervezetére vonatkozó törvényerejű rendelet módosítását és a közeljövőben várható, hogy ennek alapján a megfelelő minisztertanácsi határozat és miniszteri utasítások megjelennek. Ezeknek a felhasználásával az egyetemek ez év végére kötelesek elkészíteni a maguk egyedi működési és szervezeti szabályzatát, mondhatni saját egyetemük „alkotmányát”, amelyek alapján végzik oktató, nevelő és tudományos munkájuk irányítását, széles hatáskörrel felruházva. — Dél-Dunántúl közgazdasági szakemberképzése lndo- kolja-e egy közgazdasági kar létesítését, Pécs milyen esélyekkel startol? — A közgazdász szakemberek iránti igény igen nagymértékben megnőtt. Ez ter-1 mészetes is, úgy érzem erről I nem kell részletesen beszélnem. Sajátos helyzetben van a közgazdász képzés, mert talán egyedüli számottevő szak, ahol a felsőszintű szakember- képzés csak egy helyen, Bu- iapesten folyik. A kialakult nelyzet okaira úgy érzem, íogy ilyen rövid beszélgetés során kitérni nem lehet. Tény, íogy ez most egy meglehetősen egészségtelen területi izakemberszükséglet kielégítését eredményezi. Főleg az ország nagy Iparvidékei —• Borsod és dél-dunántúli ipari köret közgazdász szakemberekkel .Taló ellátása jelent igen nagy >ondot. Terveink és lehetősé- ;eink szerint mindkét terület zakemberellátásának kérdésével foglalkozunk és meg kívánjuk oldani. Pécsett a megyei vezetőkkel és a pécsi jogi kar okta- óival együttműködve dolgosunk egy olyan koncepción, ímely nagy valószínűséggel ehetővé fogja tenni, hogy az .970—71-es tanévtől valamiyen szervezeti formában Pé- ssett a közgazdászképzés meg- ndulhasson. — Mi a véleménye a dél- dunántúli tudományos életről? — A Dél-Dunántúl és kü- önös tekintettel Pécs városa naga is igerí fejlett kulturális lettel rendelkezik. Tudomá- tyos intézményeinek száma és zínvonala figyelemreméltó, íincs olyan egyértelmű tudo- nányos profilja Pécs városálak, mint például Miskolcnak agy Veszprémnek, de az a i, tény, hogy számos egyetem és á főiskola működik e térségben,- óriási lehetőségeket rejt ma- k gában egy színes, sokrétű tu- dományos centrum kialakításához. Ha ehhez még hozzá. vesszük, hogy a megye és vá- _ ros vezetői olyan körülménye- . két igyekeznek teremteni, ame- . lyek vonzóvá teszik a kuta- t tők, tudósok számára ezt a . környéket, nagyon optimista vagyok a jövő eredményeit il- j letően. t j Más minőségemben a me- i [ gyei látogatást követően részt- 1 i vettem Siklóson a Magyar Tudományos Akadémia műszaki . kémiai kutatóintézetének házi . szimpóziumán. A környezet és . feltételek olyanok voltak, . amelyek egy ilyen tudomá- , nyos megbeszélés számára . minden feltételt biztosítanak. Ilyen és ehhez hasonló lehe- . tőségek biztosítása nagymér- . tékben növelhetné a környék j tudományos vonzóerejének potenciáját. — Munkás- és paraszt származású fiatalok továbbtanu- I lását gátolja a kollégiumi férőhelyek nagyfokú hiánya. Ez a helyzet Baranyában is, mivel a kis gimnáziumok nem érték el a kívánt színvonalat. Tervezi-e a minisztérium új kollégiumok létesítését? — A kérdés bevezető megállapításával teljes mértékben egyetértek. Az elmúlt tervidőszakot elsősorban egyetemi és főiskolai kollégiumi hálózatúink kiépítésére fordítottuk. E téren nagyon szép eredményeket értünk el. Országosan az egyetemi és főiskolai hallgatók több, mint 50 százaléka lakik kollégiumban és többségük nem is akármilyen elhelyezésben. A hátrányos ' helyzetben lévő gyerekek továbbtanulását mi is az általános és középiskolai hálózat jelentős továbbfejlesztésével látjuk megoldhatónak, amely egyik fontos eszköze a probléma meg- I oldás elősegítésének. Nagyon megnyugtató volt a megye és város vezetőivel való tárgyalások során tapasztalni, hogy erről a nagy gondról, megoldásairól azonosan vélekedünk. A jelenleg kidolgozás alatt álló IV. ötéves terv koncepciójában jelentős megyei és városi diákszálló férőhélynö- velést irányoztunk közösen elő, különös tekintettel a város szakközépiskolás hálóza- I tának fejlesztésére. Meggyőződésem, hogy közös erőfeszítéseinkkel ezek a tervek valóra is válnak. Nagy István Könnyen lehet, hogy mire az utolsó napirendi ponthoz érkezett az elnök, a városatyák már fáradtak voltak, s nem volt kedvük vitatkozni; egy azonban biztos: a közgyűlés elé terjesztett javaslatot egyhangúan elfogadták. Pedig pénzről volt szó. A miniszter urak ugyanis csak a lehetőséget adták, s a megvalósítás érdekében megint Pécs városának kellett a zsebébe nyúlnia ... Mindegy, akárhogy is volt, huszonöt év távlatából csak a tény fontos: Pécs — Budapest után elsőnek —, létrehozta saját felső építő- ipariskoláját. Egy kis történelem Az első tanév 1943. szeptember 1-én indult. A beiratkozott tanulók száma: 48. Az Egyetem utcai elemi iskolában albérlőként elhelyezett egy- osztályos intézmény alig egy évig dolgozik nyugodtan. 1945: tizenhat hallgató. Az osztálytermeket a felső fémipari iskolában helyezik el, a tanulóotthont a Majorossy Imre utca 13. szám alatt. De ez is csak ideiglenes megoldás: 1946 tavaszán megint költözni kell. Zsúfoltság, tankönyv- hiány. Az iskola híre mégis egyre messzebbre jut el; kőművesek, tekintélyes iparosok küldik Pécsre gyerekeiket. A sorsforduló éve az 1949— 50-es tanév. A Janus Pannó- nius utcában végre otthont kap az intézet Látszatra a Az ország általános és középiskoláiban, valamint a szakimul kásképzö intézetekben tegnap befejeződött a tanév. A Pécsi Csé Ottó Bányaipari Aknászképző Technikumban osztályfőnöki óráv. ért véget a m. B. osztályban a tanév. Bozsén József ezúttal ner a feladott leckéből felel Kopeczky Lóránt tanárnak, hanem arre beszel, hol nyaral a nyáron. Erb János felvétele Kellemes vakációt!
