Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

Dunonttn« napin »969. Június Si Ma: várfesztivál Étel, ital bősége Ma: várfesztivál Sik­lóson. Tegnap délután rendezők, közönség egy­aránt nézték az eget, hallgatták a Meteoroló­giai Intézet előrejelzését, mert végülis az ünnep­ség sikere az időtől függ. De készülődni azért kell, s a vendéglátóipar is, a kereskedelem is „arra a lapra tesz”, hogy szép időre virradunk ma, jú­nius 8-án reggel. A fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek kö­zül többen sátrat állíta­nak fel Siklóson. így a helybeli szövetkezet Zsin- kó csárdája kitelepül a vár környékére, meleg­konyhás üzemegységként működik majd, ahol fő­leg disznótoros ételeket árusítanak. A Szederké­nyi Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövet­kezet is felállított egy lacikonyhát, ahol többek között halat sütnek, ke­szeget, rántott pontyot árusítanák. A villányiak ugyancsak meleg étellel várják a vendégeket, sőt, presszót Is felállítanak. A Vajszlói Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet j pedig lacikonyhával áll ’ készen, ahol elsősorban { frissen sültet lehet majd J kapni. | Ital is lesz persze ele­gendő. Elsősorban a hor­dó-korzó képviseli az italellátást, legalábbis a minőség szempontjából. Ide ugyanis csak olyan bort lehet hozni, amely járási és megyei verse­nyen díjat nyert. Körül­belül harminc hordót ál­lítanak fel. A hordó-kor­zón részt vesz a Villányi Állatni Gazdaság, a villá­nyi, a villánykövesdi, a kisharsányi, a siklósi, a diósviszlói termelőszövet­kezet és a villányi szőlő- termelő szakcsoport A kereskedelem divat­bemutatóval készül a váiv fesztiválra. Ezen a Női Ru­házati Nagykereskedelmi Vállalat a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat és a Dél-dunántúli Textilnagy­kereskedelmi Vállalat vesz részt A hagyomá­nyoknak megfelelően fel­állítják a Buga-pavilont is, itt siklósi jellegű em­léktárgyakat árusítanak majd. Két hét múlva — aratás Gépekből, gépalkatrészből, aratási kellékekből megfelelő az ellátás — Ezer vagonnal nőtt a raktári kapacitás Két hét múlva kezdődik az aratás. A több, mint 130 ezer hold kalászos zökkenőmentes betakarítása nemcsak a me­zőgazdasági üzemeket állítja erőpróba elé, de az alkatrész- ellátó és a gabonafelvásárló vállalatokat is. Az AGROKER igazgatója, Salamon György arról tájé­koztatta lapunkat, hogy válla­latuk az áprils 15-től május 15-ig tartó nagy alkatrész­vásárt már az aratás jegyé­ben rendezte meg, amikoris csökkentett áron kínálták a különféle kombájnalkatrésze­ket. A szezon előtti leárazásra a vállalatot már terhessé vá­ló — mintegy 56 millió fo­rint értékű — alkatrészkész­lete kényszerítette. A mező- gazdasági üzemeknek azon­ban jól jött ez a vásár az aratás előtt, s nem egy közü­lük százezres nagyságrendben vásárolt. Ily módon a nagy nyári rohamot ezúttal már április—májusban kivédték, s a szezonban már csak néhány alkatrész — kombájnékszíjak és csapágyak — beszerzése okoz majd gondot. A gyors gabonabetakarítást 37 új szovjet SZK—4-es kom­bájn és 24 német, illetve szov­jet bálázógép segíti. A német szalmabálázó gépekhez az idén lesz bőven kötözőzsineg, eddig 226 mázsát adott el a vállalat s még raktáron van 159 mázsa. A szovjet bálázó gépekhez szükséges csévézett dróthuzalból igen nagy menyi nyiség, 2621 mázsa a készle­tük, e cikkből szinte korlát­lan az ellátás. Fontos aratási kellék a zsák is, 18 ezret ad­tak el a közelmúltban, 26 ezer zsákjuk van még raktáron, s további 20 ezer érkezését vár­ják. Ponyvából 20 ezer négy­zetméter szokott elfogyni évente, a legtöbb természete­sen aratás előtt Már eddig eladtak 12 ezer négyzetmétert, készletük sajnos kevés, bár várnak még mintegy 2000 négyzetméter ponyvát A hi­ányt az üzemek műanyagfó­liával pótolhatják. győződhetitek meg a szakem­berek. Az első ötvenes szé­ria nemrég hagyta el a gyá­rat, ebből hatot Baranya ka­pott. Ma még választhatnak az üzemek a koksz- és olaj- tüzelésű gabonaszáritó bérén dezések közül, mindkét típus kapható. Végül aratás idején újra megszervezik az aratási szol­gálatot, hétköznap reggel hét­től este hétig, vasár- és ün­nepnapokon reggel héttől déli tizenkét óráig tartanak ügye- letet az alkatrész osztályon, ahol a szokottnál több eladó végzi majd a kiszolgálást. Magtisztító és gabonaszárító gépeik, berendezéseik sem fogytak még el. Kapható a nagyteljesítményű OVP—20-as szovjet magtisztító a szok­vány minőségű gabona tisztí­tásához, és az ugyancsak szov­jet ŐSZ 4.5-ös finom tisztító vetőmag előállításához. Új­donságuk is van a MOBITOX univerzális szérű és magtárt gép, melynek kitűnő tulajdon­ságairól nemrég a siklósi tsz- ben megrendezett bemutatón A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat üzemeiben már múlt év őszén megkezd­ték a felkészülést. Szendrő Károly, a vállalat igazgatója tekintettel a nagyfokú gépe­sítésre ezúttal még a tavalyi­nál is rövidebb aratásra szá­mít. Ügy készülnek fel, hogy három hét alatt fogadni tud­ják az eddig leszerződött mintegy 12 ezer vagon ga­bonát S ha kell még ennél többet Is, hisz a most folyó előze­tes termésbecslések Baranyá­ban a tavalyinál nagyobb ter­mést jeleznek. Ez az örven­detes tény rendkívüli felada­tok elé állítja a vállalatot a közismerten szerény raktáro­zási lehetőségek miatt. Az el­múlt év során mindössze ezer vagonnal sikerült növelni raktárkapacitásukat, ez azon­ban még az átmenő készlet elhelyezésére sem elég, s rosz- szabb a helyzet, mint tavaly. Már a tavalyi búzaaratáskor is volt átmenő készletük mintegy ezer vagon, most en­nek háromszorosa a készlet, s ez aratásig már nem fog lényegesen csökkenni. Az úí raktár építkezésekkel május 15-ig elkészültek. De tekintettel a nagy terméski­látásra Szigetváron egy újabb 5 ezer négyzetméter alapterü­letű raktárszint alakítanak ki, s több helyen lebetonozzák, körülfalazzák a nyitott tároló csarnokokat. Felkészültek a szabadtéri tárolásra is, mely­nek technológiájával kapcso­latban az elmúlt három év során nagy tapasztalatokra tett szert a vállalat. Az idő­járás viszontagságaitól oly­annyira meg tudják védeni már, hogy a szabadban tárolt búza minősége egy év múlva is kifogástalan marad. A sza­badtéri tárolást az idén már a mezőgazdasági üzemeknek is meg kell próbálniok, mert a várható nagy terméssel a vállalat egymaga nehezen bir­kózik meg. A gyorsátvevő helyek szá­mát újabb öttel gyarapították, öt nagyteljesítményű fiémet szállítószalagot, két ugyancsak nagykapacitású gabonafelszedő gépet vásároltak, s további ötöt maguk készítettek el. — Ezek mind munkába állnak. A tisztítási kapacitást tíz szá­zalékkal növelték az elmúlt évihez képest, s június 15-ig befejezik a szárító üzemek karbantartását, hogy egy vá-1 ratlan esőzés esetén készen­létben álljanak. Toronyban népronalű autóbuszváró készült el a minap. A* ImM ■esen festett, körbeüvegezett, fémvázas váróterem menedéket nyújá majd az esó, a hó és a szél ellen a forgalmas megállóban várako­zóknak Több százféle fa és cserje Siklós és Harkány között " Egy arborétum bölcsőjénél Gyalogsétány, csónakázótó, szoborkert — Az első csemeték megeredtek —: Megkezdik a vízrendezést A harkányi arborétum fái egy emberöltő múltán lesznek majd akkorák, mint ezek az óriás hársak, amelyek alatt a Gyimóthy-viíla kertjében Óhe­lyi Imrénével üldögélünk. — Harkány és Siklós között van egy 40 holdas terület, mely tíz évvel ezelőtt még ingo- vány volt, 1958 tavaszán egy parasztgyereket nyelt el lo­vastól, csak az ember mene­kült meg, aki a lovakat haj­totta. Ma parkerdőnek neve­zik, amire aligha szolgál rá sivár egyhangúságával, hisz egyetlen fafaj található meg benne, a közönséges nyár, de ez aztán minden mennyiség­ben. A helybeliek valahogy nem tudták igazán megked­velni a nyárfaerdőt A turis­tákat idegesítette, hogy elta­Diákokat fizikai munkára nyári szünidőben felveszünk FÉRFIAKAT, NŐKET SEGÉDMUNKÁSI MUNKAKÖRBE ALKALMAZUNK. Jelentkezni lehet: Pécs, Rákóczi n. 46. Munkaügyi csoport A pedagógusok . talán mégl nálunk is jobban meg voltak lepve, sünikor meghal­lották, hogy egy szocialista brigád kap dicséretet a mű­velődésügyi minisztertől. De ez nem gátolta meg őket ab­ban, hogy melegen gratulál­janak. Bajor Ferenc brigádvezető szavait a MÉV ércdúsító üzem dr. Münnich Ferenc szocia­lista brigádjának 21 tagja hallgatja, ennyien jöttek be műszak után a vállalat köz­pontjába. amikor meghallot­ták, hogy gyerekekről lesz szó. — Én száz gyerekünk kö­zül a 101-ediket, a kis Dobos Imrét emelném ki, aki azóta már elkerült tőlünk — mond­ja Mezei Lászlóné, a Csertői Gyermekotthon igazgatója. — Szegénykének tele van égési sebekkel az arca, s emiatt szinte bújt a felnőttektől, úgy érezte, hogy nem szeretik. Ba­jor Ferenc azonban megnyerte a bizalmát. — Az otthoni szeretet hiá­nya érződött rajta. Amint lát­ta. hogy őszintén érdeklődnek Iránta, felengedett és teljesen hétköznapi, ragaszkodó gyermekké vált. Tisztclefbcli pedagógusok — Én a kis Kónyi Marika „papája” vagyok — jelenti ki nem kis büszkeséggel Gáspár István. A múltkor, amikor ki­mentünk hozzájuk, éppen szín­darabot játszottak. Marika meglátott és belesült a fősze­repébe. — Nekem több gyerekem van, fiúk, lányok vegyesen — dörmögi Táncsics László. Az ő esetében nincs szükség idéző­jelre,- felesége Csertőn dol­gozik, kizárt a félreértés. — Két hajóhintát, fali és álló virágtartókat, bordásfala­kat, mérleghintákat, bábszín­padot és rengeteg kisebb já­tékot csinálnak a gyerekek­nek — folytatja az igazgatónő —, megjavították, újjáfestették a meglévőket, és soha nem jönnek hozzánk üres kézzel. Mégis maga a tény a legnagy­szerűbb, hogy jönnek, hogy tőrödnek a gyerekekkel. Pedig Csertő 38 kilométerre van Pécstől, vonattal rossz a csat­lakozás, kénytelenek saját ko­csijaikat igénybe venni. kis- | — Több brigádtagnak is van kocsija, de sajnos a családta­gok ebbe nem férnek bele, így őket ritkán tudjuk ki­vinni. Legutóbb a szovjet át­vevők, noha nem is kértük, felajánlották a GAZ kocsiju­kat ... — De rendkívüli alkalmak­kor, például a gyermeknapon családdal megyünk — mondja Veres András. — Az asszo­nyok ugyanúgy járnak mint mi, rögtön hozzájuk csapó­dik egy-két gyerek. — Már amikor meglátják a kocsikat, rohannak elénk — mondja csillogó szemmel Ker- nyák Istvánná, a brigád egye­düli nő tagja. — Hozzám odajött a kis Szegedi Anti — veszi át a szót Kapitány János. — Bácsi, te leszel az apukám? — kér­dezte és megfogta a kezem. Erre odajön egy másik kis­srác: Bácsi, hadd fogjam meg én is a kezed. Pillanatok alatt még két gyerek termett ott. Amikor elmeséltem az asz- szonynak, sírni kezdett, alig tudtam megnyugtatni. — Amikor elmegyek vala­hová, mindig megkérdezik, nem találkozom-e a brigáddal — mondja tovább az igazgató­nő. — És bizony ha kijönnek, elsőnek azt kérdezik tőlük: Mit hoztál, bácsi? Akár az otthoni gyerekek. — Tőlem azt kérdezte Pé­terire, hogy voltam-e katona. — Tőlem azt, hogy ott van-e az én kocsim is a többi között. Sugárzott a boldogság az arcáról, hogy beülhetett. Szinte izgatottan mesélik, hallgatják az ezerszer mesélt és hallgatott történeteket, már vagy két órája vagyunk együtt, de senki sem türel­metlen, senkinek sem kell sietnie valahova. Igen, a szü­lők, mindig szívesen beszél­nek gyerekeikről. Amikör megkapták a mi­niszteri dicséretet, Bimbó Jó­zsef üzemvezető felajánlotta, hogy — mint a mesében — teljesítik a brigád egy kíván­ságát. Nem sokat tétováztak. Azt kérték, hogy a vállalat időnként adja oda nekik az egyik autóbuszt, hogy csalá­dostól mehessenek a csertői gyerekekhez. Kéri Tamás karja a kilátást a Tenkesre, a gyűdi kéttornyú templomra, elrontja a táj hangulatát anélkül, hogy kárpótolna va- lamiveL Két évvel ezelőtt a Siklósi Községi Tanács úgy határo­zott, hogy a csúf nyárfást ki­vágatja, s helyében egy Sik­lóst Harkánnyal összekötő arborétumot alakíttat ki kö­zépen csónakázó tóval, me­lyet a Lanka csatorna vizé­ből töltenek fel, három kilo­méter hosszú gyalogsétánnyal, mikrobusz járattal és szobor­kerttel, ahol eredeti műalko­tások épp úgy megtalálhatók majd, mint köztéri szobrok másolatai. Részben saját erőforrásból, részben megyei segítséggel, a pénzt is előteremtette a ta­nács, tavaly 300 ezer, az idén újabb 400 ezer forintot. Több mint 200 féle facsemetét sze­reztek be, a siklósi oldalon már rendezik a terepet és rö­videsen megkezdik az erősen belvizes terület vízrendezését. De ami a legfontosabb intéz­kedés volt a tanács részéről, ez év január 1-el felvett egy fiatal kertészmérnököt, aki tavaly végzett a Budapesti Kertészeti Egyetem dísznö­vény szakán. — Férjem szőlész, egyszerre végeztünk. - Egy éves házasok vagyunk és Villányban la­kunk, ahol az állami gazda­ságtól szolgálati lakást kap­tunk. Szakmám szerint virág­kertész vagyok, de hajlamaim alapján inkább dendrológus. Kedvencem a fenyőfa, a dip­lomamunkámat is az örökzöl­dekből készítettem. Arboré­tumban még nem dolgoztam, hisz nem számítva az üzemi gyakorlatot, amit a Pécsi Ker­tészeti Vállalatnál tölttöttem, ez az első munkahelyem. Tel­jesen kezdő vagyok, amellett nagyon boldog, hogy ezt a munkát rámbízták. A harkányi arborétum 20 év múlva olyan lesz, amilyen­nek most Öhelyi Imréné el­képzeli. Mikor belekezdett, lehívta egyik volt professzo­rát a terepre, hogy mit szól­na itt az örökzöldekhez. Idős tanára arra bíztatta, hogy mi­nél több fafajt és fajtát pró­báljon csak ki, mert az arbo­rétum, ami nem egyéb, mint élőfa- és Cserje gyűjtemény, annál értékesebb, minél több növényi egyedet, s minél kü­lönlegesebb példányokat rep­rezentál. Ekkor nyakába vette az országot és elkezdte kapcso­latait kiépíteni az ország nagy arborétumaival. Hozott vagy 30 ezer forint értékű csemetét a szarvasi Pepi-kert­ből, megszerezte a kámoni botanikusok támogatását, akik jó tanácsaik mellett egy sor értékes csemetével látták el — díjtalanul, kipróbálásra — ezekkel indítja el az arboré­tum saját kis faiskoláját A nyárfák között már kihajtot­tak az első zsenge csemeték, ha kellően megerősödnek, s már nem szorulnak védelem­re, kivágják felettük az erdőt, lassan, fokozatosan. De nem mindenütt, a középső részen, ahol igen magas a talajvíz, megmarad egy nyárfa sziget, sőt a legvizesebb részen fü­zest telepítenek, egy igazi fűzfa fajtagyűjteményt A 43 hold terület tulajdon­képpen négy részből fog áll­ni, a már említett nyérfás- ból és' füzesből, valamint a harkányi és a siklósi oldalon lévő tulajdonképpeni arboré- tumbóL A négyes beosztást egy fiatal erdőmérnök. Túrós László dolgozta ki diploma- munkájában. Magának az ar­borétumnak a megkomponá- lása azonban Öhelyiné fel­adata. — Két dolgot tartok alap­vetőnek, a színhatást és a térhatást A szinek alatt azt értem, hogy tavasztól őszig le­gyen virágzó növény, fa és cserje, az aranyesőtől a má­jusi, majd a nyári orgonáig. Tavasszal a galagonyának ró­zsaszín, a berkenyének hófe­hér a virága, a termésük vi­szont piros bogyó. Érdekes színhatást lehet elérni a virá­gokon kívül a levélzettel Is, úgy csoportosítom a fákat, cserjéket, hogy ne csak ősz­szel, de tavasszal is színes le­gyen az erdő. A kedvező tér­hatás legalább ilyen fontos. Egy törökmogyorófa egy tisz­tás közepén magányosan mu­tat a legjobban, más fák cso­portosan szépek. De mivel az esztétikumon kívül a szemlél­tetés is fontos, egy-egy ter­mészetes társulást is bemu­tatok, például a tölgycsopor­tot kőrissel és hárssal, ahogy a szabadban előfordulnak. Egy másik csoportot tehet ki egy faféle a variánsaival, például juhar csoport, ahol a gömbjuhartól a vérjuharig minden fajta együtt látható. Fontos, hogy a sétányhoz kö­zeli növényzet ne takarja el a távolabbit, jó legyen a rá­látás. Azt szeretném, ha az arborétum télen is zöld ma­radna. ezért .a fenyőfélék szé­les skáláját ültetem el. Saj­nos, csak ott megy az örök­zöld, ahol nem tül vizes a talaj. Én azért reménykedem, az első csemetéim 90 száza­lékban megeredtek. Több száz féle fa és dísz­cserje díszíti majd a harkány —siklósi arborétumot, mely két évtized múlva nagyobb, szebb és gazdagabb lesz * Sellyéinél. A é

Next

/
Oldalképek
Tartalom