Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
2 Dunantmi napio 1969. június 17. A francia elnökválasztás végeredménye 1 Felhívás a béke védelmére! A választók egyharmada nem szavazott A francia elnökválasztás második (június 15-i) fordulójának végeredményét hétfőn délután hivatalosan is közzétette a belügyminisztérium Szavazásra jogosultak száma: 29 488 640, leadott szavazatok száma: 20 307 013 (68,86 százalék), tartózkodók száma: 9 181 627 (31,14 százalék), érvényes szavazatok száma: 19 993 096 (64,44 százalék), üres vagy érvénytelen szavazólapok száma: 1 303 917 (4,42 százalék), Poherre leadott szavazatok száma: 7 942 915 (41,80 százalék), Pompidoura leadott szavaztok száma: 11 060 181, I Az új köztársasági elnököt hívei üdvözlik, amint elhagyja (58,20 százalék). I a választási központot. Meghalt Zalka Máté özvegye Hosszas betegség után, 72 éves korában, vasárnap, Moszkvában elhunyt Vera Ivanovna Zalka, Zalka Máténak, az oroszországi és a( spanyol polgárháború legendás hősének özvegye. ♦ ♦ NEW YORK: Hétfőn a hajnali óráktól sztrájkba lépett az Egyesült Államok keleti kikötőiben mintegy hatszáz kereskedelmi hajó tisztje, révkalauza, tengerésze. A sztrájkot a tengerészet két szövetsége jelentette be, miután vasárnap éjfélig nem vezettek eredményre a hajótulajdonosok érdekképviselőivel folytatott béremelési táréval ások-f MURPHI: A missouri állam- ban lévő Murphi városának, vasárnap délután csendjét gránát- robbanás és lövések zaja verte fel. A rendőrség értesítést kapott arról, hogy egy Anthony Comia nevű férfi három fiával együtt bezárkózott lakásába és közölte, hogy pontban délután négy órakor agyonlövi fiait és magával is végez. A város seriffje három- ízben is felhívta telefonon a nyilvánvalóan őrült férfit, hogy lebeszélje szándékáról, de mind a három próbálkozás eredménytelen maradt; Néhány perccel négy óra előtt, amikor már minden lebeszélés! kísérlet hiábavalónak bizonyult, a rendőrök könnygázgránátot lőttek be Anthony Comia lakásába és rohamot indítottak ellene. Comia vad lövöldözéssel válaszolt. A rövid tűzharcban Anthony Comia és 13 éves fia, akit pajzsként maga elé tartott, valamint három rendőr megsebesült. A rendőrség közbelépése végeredményben elejét vette egy szörnyű tragédiának, megakadályozta, hogy az eszét vesztett férfi kiirtsa családját és végezzen önmagával. ♦ BONN: Heinrich Lübke, az NSZK távozó elnöke, aki július 1-én adja át tisztségét Heinmann megválasztott elnöknek, vasárnap a westfáliai Bspelkamban egy ünnepségen rosszullét miatt nem tudta befejezni beszédét. Mint maga közölte, vérkeringési zavarokban szenved. + PEK'NG: Csou En-laj kínai miniszterelnök vasárnap fogadta Nguyen Van Quangot, a DNFF állandó missziójának vezetője' Kínában és közölte vele, hogy Kína elismeri a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát. A kínai kormány — mondotta a miniszterelnök — a DNFF állandó misszióját mindig is diplomáciai képviseletnek tekintette és mos' hivatalosan elismeri, mint az ideiglenes forradalmi kormány nagykövetségét. ♦ TOKIÖ: Vasárnap Japánban 68 városban, mintegy 50 ezer baloldali érzelmű diák, munkás, békeharcos tüntetett az utcákon, jelszavakat énekelve és zászlókat lengetve követelve az amerikai— japán biztonsági szerződés hatálytalanítását. A rendőrség 222 tüntetőt őrizetbe vett, kisebb összetűzésekben pedig 20 személy megsebesült. 4- HOUSTON: A Houstoni Űrhajózási Központ közlése szerint ..kielégítően” haladnak az Apollo ti. útját előkészítő gyakorlatok. A Holdutazásra felkészülő amerikai űrhajó legénysége egyelőre Föld-közeiben hajtja végre mindazokat a gyakorlatokat, amelyek a Holdra való sima leszálláshoz szükségesek lesznek. A tervek szerint az Apollo 11. utasai július tó-án szállnak le a Holdra.-f MOSZKVA: Vasárnap a Szovjetunióban földkörüli pályára felbocsátották a Kozmosz—28S. műholdat, amely a korábban bejelentett program szerint folytatja : a kozmikus térség kutatását. ♦ TEGUCIGALPA: Hon| durasban, a Chiquito és a j Grande-folyók, az erős esőzés- i tői olyan nagyon megduzzadtak, hogy az árvíz elől az álmukból felriadt emberek közül mintegy ötvenen nem tudtak elmenekülni és vízbefulladtak. Sokan hajléktalanokká lettek, mindenüket hátrahagyva tudták csak életüket megmenteni.-f KAIRO: A Mena közel-keleti hírügynökség közölte, hogy a Dél- Jemeni Népi Köztársaság kormánya elismerte a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát. ♦ NYUGAT-BERLIN: A Ha- vel-folyó torkolatában vasárnap összeütközött egy kirándulóhajó és egy 900 tonnás tankhajó. Negyvenhármán megsebesültek, közülük ketten súlyosan. Az összeütközés érdekessége, hogy mindkét hajó Poseidomnak, az óceánok görög istenének nevét viseli.-f VARSÓ: Auschwitzban szombaton befejeződött a tábor volt foglyainak országos tanácskozása. A tanácskozás résztvevői a fel- szabadulás 25. évfordulójával kapcsolatban javasolták, hogy 1970- ben Lengyelországban tartsák meg az auschwitzi és más haláltáborok volt foglyainak nemzetközi találkozóját. ♦ BUTTERMERE: Az angliai Buttermere közelében egy hegymászó csoport mentési gyakorlatokat végzett, amikor a kötelet tartó szikla leszakadt. A csoport vezetője meghalt, hat másik hegymászó megsérült.-f FOKVAROS: A Dél-Afrikai Köztársaságban közölték, hogy hamarosan mintegy negyven személyt állítanak bíróság elé az úgynevezett ,,terroristaellenes” törvény alapján különböző politikai akciók miatt. Pompidou életrajza Georges Pompidou paraszti családból származik, 1911. július 5-én született az auvergne-i Montboudif faluban. 1944-ben De Gaulle munkatársai közé szegődött. A felszabadulás után De Gaulle tábornok kabinet- irodájának egyik vezetője, később a tábornok közeli munkatársa lett. 1956-ban a Rotschild Bank vezérigazgatója, 1958-ban a miniszterelnökké kinevezett De Gaulle felkérte, hogy szervezze meg számára a miniszterelnöki kabinetirodát. 1962-ben De Gaulle, mint régi bizalmi emberét miniszterelnökké nevezte ki MicheJ Debré helyére. Ezt a tisztséget 1968-ig töltötte be. (Folytatás az 1. oldalról.) tok, amelyeket különböző NATO-országokban és Spanyol- országban bocsátottak az amerikai imperialisták rendelkezésére. A monopoltőke profitjának növelése érdekében folytatott agressziós és háborús politika magukban a tőkés országokban fokozza a széles néptömegek kizsákmányolását, szítja a faji megkülönböztetést, melegágyul szolgál a durva erőszak számára, a demokratikus szabadságjogok korlátozásához vezet, s fenyegeti a néptömegek létérdekeit. A gazdaság militarizálása óriási anyagi eszközöket nyel el, csökkenti az életszínvonalat és súlyos teherként nehezedik a dolgozók vállára. Az imperializmus az oka annak, hogy a tudomány és a technika nagyszerű vívmányait, amelyek az emberiség előtt új horizontokat tárnak fel, a rombolás céljaira használják fel, miközben az emberek százmillióit éhség és nyomor sújtja. Ennélfogva a békeharc egybeolvad azzal a harccal, amelyet a népek a szabadságért, a haladásért és a demokráciáért, valamint azért folytatnak, hogy megszabaduljanak az idegen elnyomástól, a gyar- | mati és az újgyarmati rendszertől, a reakciótól és a diktatúrától. A tartós béke ma nem utópia, hanem teljesen elérhető cél. Manapság hatalmas társadalmi és politikai erők léteznek, amelyek fellépnek a háború ellen, az enyhülés és a széleskörű nemzetközi együttműködés mellett. Az első szocialista ország, a Szovjetunió és a többi szocialista állam következetes békepolitikája, a tőkés országok dolgozóinak fokozódó harca, az erősödő nemzeti felszabadító mozgalom, a nemzetközi demokratikus társadalom széles köreinek, a békeharcosoknak különböző megmozdulásai megszüntetik az új világháború végzetszerű elkerülhetetlenségét és megteremtik a reális lehetőségeket a népek béketörekvéseinek megvalósításához. Az imperializmus ma már nem intézheti kényére-kedvé- re a világ sorsát Az amerikai agresszorokat rákényszerí- tették, hogy beszüntessék a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és tárgyalásokba bocsátkozzanak. Megkötötték a szerződést a levegőben, a vízben és a világűrben végzett atomrobbantások beszüntetéséről, aláírták az atomsorompó-szerző- . dést. Ennélfogva, ha a népek aktívan és összehangoltan lépnek fel. konkrét eredmények érhetők el. Jóllehet mindaddig, amíg az imperializmus fennáll, fennmarad a háborús konfliktusok veszélye is, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése mégis korunk realitása. A békés együttélés azonban szakadatlan és szívós harcot követel a néptömegek részéről az imperializmus ellen, az imperializmus erőpolitikája ellen. A békéért vívott harc keretébe tartoznak a szocialista államok békés kezdeményezései, a vietnami hazafiak győzelmes ütközetei a dél-vietnami őserdőkben, a háborúellenes megmozdulások az európai és az amerikai városokban, a japán nép harca az amerikai katonai támaszpontok ellen. A béke ügyét szolgálják a munkásosztálynak, a monopóliumok mindenhatósága elleni megmozdulásai, a latin-amerikai népek ellenállása a katonai klikkek diktatúrája ellen, az ázsiai és afrikai országok gyarmátellenes mozgalmai és az amerikai néger lakosság harca jogaiért. Mindenki, aki részt vesz e harcban, tekintet nélkül arra, hogy munkászubbonyt visel, a földet műveli vagy laboratóriumokban dolgozik, előmozdítja a béke megvédésének e közös ügyét. Felhívással fordulunk a dolgozókhoz: munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, a tudomány és a kultúra művelőihez, mindenkihez, aki meg akarja menteni és gyarapítani akarja a munkának és az emberiség alkotó erőfeszítéseinek gyümölcseit; az anyákhoz és apákhoz, akik szívükön viselik gyermekeik jövőjét; a fiatalokhoz és diákokhoz, akik nagyszerű tervek és álmok megvalósítására törekednek, erejüket és energiájukat hazájuk boldogulásának akarják szentelni; A francia elnökválasztás döntő, második fordulója nem hozott meglepetést: a várakozásnak megfelelően Georges Pompidou, de Gaulle tábornok korábbi miniszterelnöke szerezte meg a leadott és érvényes szavazatok többségét Alain Poher- ral szemben. A várakozásnak felelt meg az is, hogy soha nem látott arányú volt a szavazástól tartózkodó vagy az érvénytelen szavazatot leadok száma. A Francia Kommunista Párt — történetében először — arra szólította fel tagjait és választóit, hogy ne szavazzanak se Pompidoura, se Poher- ra, hiszen „az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz”. Érdemes visszatérni a kommunista párt döntésére és ennek hatására: a francia munkásosztály nagy pártja, a francia baloldal fö ereje valóban nem adhatta oda tömegeit az uralkodó osztály egyik jelöltjének sem. Legkevésbé annak az Alain Pohernak, aki programbeszédében „atlanti hűség- nyilatkozatokat” tett, s aki értésre adta, hogy szívesen látna olyan „európai atomhaderőt”, amelyben a Bundes- wehrnek is szerep jutna. (Méltán született meg a gúnyneve: „Herr Poher” ...) Pompidoura sem szavazhattak a francia kommunisták, hiszen a Rothschild-bankház egykori vezérigazgatója, aki 1958-ban De Gaulle tábornok hatalomra kerülésekor a táÜj elnök a Francia Köztársaság élén bornok-miniszterelnök kabinetirodájának főnökeként, majd 1962 és 1968 között a tábornokelnök „első minisztereként” a gaulleista rendszer megalapítójának, a gaulleista politika végrehajtójának volt tekintendő, most sem ígért mást, mint a gaulleizmiis folytatását. A Francia Kommunista Párt pedig kezdettől fogva támadta a monopoltőkének szinte korlátlan uralmat teremtő rendszert. Természetesen Pompidou választási programjában Ígért változásokat is, „nyitást” a belpolitikában bal felé, „szociális kezdeményezéseket” és általában „megbékélést” a franciák között, akiket megosztott az április 27-i népszavazás Az új elnök „nyitása” azonban tulajdonképpen csak olyan reakciós, „atlanti”, azaz amerikabarát elemek felé irányul, amelyek névlegesen a középpártokban vagy a szocialista (magyarul: szociáldemokrata) párt, a SFIO jobbszárnyán helyezkednek el. Nehéz feltételezni „szociális kezdeményezéseket”, ha tudjuk, hogy Pompidounak rendkívül szoros kapcsolatai vannak a monopoltőkével. Nagy várakozás előzi meg Pompidou külpolitikai állás- foglalásait. A párizsi politikai megfigyelők általában azt jósolják, hogy mind az Egyesült Államokkal, mind a NATO-val szemben slmulékonyabb lesz ezután a francia diplomácia. Nem gördítenek e várakozás szerint a francia fővárosban az elé sem akadályokat, hogy Nagy-Britanniával a Közös Piac országai megkezdjék a tárgyalásokat, az angol csatlakozás sokrétű problémáiról. Ami pedig Franciaország és a szocialista tábor viszonyát illeti, arra vonatkozóan próbakő lesz a hosszúlejáratú — öt évre szőlő — francia—szovjet kereskedelmi egyezmény megkötése. Ha a párizsi kormány túltészl magát ebben a Közős Piac brüsszeli hatóságainak tilalmain és ellenkezésén, akkor ez jelezni tudja majd, hogy „a gaulleizmus folytatója”, Pompidou elnök továbbhalad-e azon a vonalon, amelyet de Gaulle tábornok a francia— szovjet kapcsolatok megjavításával, a szocialista országokkal való viszony normalizálásával követett. Pompidou magatartása — legalábbis az első időkben — óvatos lehet. Túlságos maga- biztosságra nincs oka már csak a választási eredmények ismeretében sem. Nem csupán a Poherra esett szavazatokat kell ellenzéki szavazatoknak tekintenie, hanem azokat is, amelyek nem hullottak bele az urnákba. Franciaország ipari városaiban, Párizs híres „vörös övezetében” a választójo- gosultaknak több mint a fele nem ment el vasárnap szavazni! Országosan is a névjegyzékben szereplőknek mintegy egyharmada maradt távol vagy szavazott áthúzott — tehát érvénytelen — szavazólappal. Gyakorlatilag tehát korántsincs valamilyen demokratikus többség birtokában Georges Pompidou, az ötödik Köztársaság második elnöke. Sikerét elsősorban a baloldal megosztottságának, a jobboldali szocialista munkásárulók diverziós fellépésnek köszönheti. Az elkövetkező években a francia baloldali és demokratikus erők fő feladata éppen az egységnek a kikovácsolása, a június 1-1 első szavazási eredmény alapján, amely megmutatta, hogy a Francia Kommunista Párt a baloldal fő ereje. » a parlamenti képviselőkhöz, az államférfiakhoz és politikusokhoz, akik aggodalmat éreznek népük sjrsáért; a politikai pártokhoz, a szakszervezetekhez, a társadalmi szervezetekhez és mozgalmakhoz; a vallásfelekezetekhez és vallás] közösségekhez, a különböző vallású emberekhez; a békemozgalom és a há- borúellenes kampányok részvevőihez; minden férfihoz és nőhöz! Követeljék az Egyesült Államok vietnami agressziójának beszüntetését, az amerikai csapatok kivonását. a vietnami nép szuverén jogainak tiszteletben tartását, függetlenségét. szabadságot és békét Vietnamnak; sürgessék a közel-keleti izraeli agresszió következményeinek felszámolását az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján; harcoljanak a gyarmati rendszer és az újgyarmatosítás teljes felszámolásáért, minden elnyomott nép függetlenségéért, a portugál gyarmatosítók háborúinak beszüntetéséért, a szégyenletes faj üldözés teljes megszüntetéséért Dél-Afrikában és mindenütt, ahol megnyilvánul, a külföldi monopóliumok zsoid- jában álló rendszerek kiküszöböléséért; Fokozzák az erőfeszítéseket a harcban a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek teljes megvalósulásáért, a nemzetközi feszültség enyhüléséért, a megoldatlan nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezéséért, a népek függetlenségét és szuverenitását fenyegető imperialista merényletek ellen, a népek önrendelkezési jogáért, az országok közötti széleskörű egyenjogú együttműködés kibontakozásáért Mindazokhoz fordulunk, akik átélték az utóbbi világháború borzalmait és emlékeznek rájuk, minden európai békeharcoshoz, köztük a nyugat-németországi békeszerető társadalmi erőkhöz; állják útját a Német Szövetségi Köztársaság területi igények megvalósítására irányuló politikájának, nukleáris fegyverek megszerzésére irányuló törekvésének, kényszerítsék ki az újnácizmus erőinek megfékezését! A második világháború eredményeként Európában kialakult tényleges helyzet elismerésére, a fennálló határok érinthetetlensége, a Német Demokratikus Köztársaság elismerése: ezek az európai tartós béke elengedhetetlen feltételei. Indítsunk harcot egy hatékony európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért és a világ katonai csoportosulásokra tagolódásának megszüntetéséért, a népek közötti együttműködés és kölcsönös megértés légkörének megteremtéséért. — Ehhez az utat egy összeurópai tanácskozás építhetné ki, amelynek összehívását a Varsói Szerződéshez tartozó államok budapesti felhívása javasolta. Követelni kell az idegen területeken lévő katonai támasz pontok felszámolását, az országok mentesítését a rájuk kényszerített agresszív háborús paktumoktól, a vegyi és baktériumfegyverek minden fajtájának hatékony nemzetközi eltiltását. Következetesen és álhatato- san törekedni kell az általános és teljes leszerelésre. Mi, kommunisták, minden megpróbáltatás mellett is maradéktalanul megőriztük hűségünket a béke és a népek közötti barátság lenini eszménye iránt. Mint a múltban, úgy ma és a jövőben is tovább harcolunk e magasztos, egyetemes emberi célokért mindazokkal együtt, akik sík- raszállnak a militarizmus, az agresszió és a háború politikája ellen. Minden haladó, békeszerető erő egysége: ez időnk parancsszava. Egységbe forrva, biztosítjuk a béke szent ügyének diadalát!” M \ Tömegszerencsétlenséo Spanyolországba« A spanyolországi Segovia közelében vasárnap délután a Spar nevű élelmi- szeripari vállalat alkalmazottai vidám bankettre gyűltek össze egy újonnan épült — három nappal ezelőtt befejezett — csarnokban, amelynek ez az ünnepség volt egyúttal a felavatása is. Az ötszáz főnyi vendégsereg az asztaloknál éppen a készülő szépségverseny esélyeit latolgatta, amikor a csarnok meny- nyezete megroppant, és szörnyű dübörgéssel leomlott. Áz r összedőlt vastraverzek, a be- toníödém mázsás darabjai úgyszólván mindenkit maguk alá temettek. A mentési munkálatok azonnal megindultak, s a késő éjszakai órákig 56 holttestet ástak ki a romok alól, több mint kétszáz sebe sültet kórházb; szállítottak. — 1 rendőrség szóvivőj< szerint a kórházb; szállított személyei közül 117 állapot; válságos, vagy nagyon súlyos. A se- govai rendőrség azonnal letartózta- tási parancsot adott az épület tervezői és kivitelezői ellen.
