Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
8 DunonttTJ napto 1969. máiul TSj Pécsi ember előtt varázsa van ennek a szónak: Tettye. Reéh György egy letűnt kor rég porrá omlott szívű szerelmese így ír róla: „Gyermekkorunk minden szép emléke ehhez a szóhoz fűződik. Itt labdázgattunk, mint diákok, ide jártunk tanulni a csobogó patak mellé, s mint ifjak Jtt szőttük ábrándjainkat ” Ezek az emlékek ragadnak magukkal, amikor az irodalom adataiból képet kívánunk festeni a Tettye históriájáról. A Tettye helynév sok vitára adott okot. Pécsi tudósok (Szőnyi Ottó, Németh Béla, Forbáth, Hodinka, Klemm) — hogy csak a régebbi generációból említsünk — származtatták szláv szóból, finnből, törökből egyaránt. A legelterjedtebb magyarázat szerint az oszmán—török szókincs tekia, tekka, tekke szavából származik, ami kolostort jelent. A mai romok Szatmáry György püspök nyári palotájának maradványai. Szatmáry kassai polgárcsaládból származott; gazdag nagybátyja, a besztercei Kretschmer Lőrinc anyagi támogatásával végzett a bolognai egyetemen. Működését Bakócz prímás pá'rtfogoltjaként kezdte a királyi kancelláriában és tüneményes pályát futott be. — 1505-ben lett pécsi püspök. Szép stallum lehetett abban az időben a pécsi püspökség, ha csupán kinevezési díjul 3300 aranyforintot fizetett ki a pápának. A korszerű műveltséggel rendelkező püspök irányította II. Ulászló, majd II. Lajos alatt a külpolitikát, de az ország belügyeit is. Bőkezű mecénás hírében állt hazai és külhoni körökben egyaránt. Gazdag könyvtárának csak néhány darabja maradt fönn külföldi gyűjteményekben, de sokan dedikálták kinyomtatott munkáit a tudományokat bőkezűen támogató Szatmárynak. Irodalmi munkája nem maradt ránk, de ha rendelkezett is költői vénával, az ország ügyvitele a zavaros időkben aligha adott teret annak kibontakozására. — Nagynevű püspök-elődje, Janus Pannonius verseit ő adatta ki Bonnban 1513-ban. Udvarába humanista tudósokat hívott meg, akik összeköttetést tartottak fenn az itáliai humanistákkal és újplátonista szokás szerint „tudós társalgással fűszerezett symposionokat rendezett.” Tudjuk, a Symposion kifejezés együtt evés- ivást jelent, s Szatmáry ösz- sze jövetelei gyakran nagy gaudiumokkal értek véget. A legjobb itáliai építészeket és szobrászokat telepítette pécsi udvarába. Űj püspöki palotát építtetett reneszánsz stílusban. Máig meglévő vörösmárvány pasztofóriuma a reneszánsz művészet. egyik kiemelkedő értékű alkotása. A A RÉQI PÉCS A TETTYE A hódoltság után már romos állapotban került vissza magyar kézre a tettyei épület. Vecchi császári generálistól a pécsi káptalan kezére reneszánsz életszemléletnek megfelelően a városfalakon kívül festői panorámába építteti fel nagyszabású nyári palotáját a Tettyén bővizű forrás közelében, a szikiakatlan déli peremén. A tettyei várkastély három szárnyra épült, a déli oldala nyitott volt. Délkeleti sarkában az épületből torony emelkedett ki. Főkapuja a keleti szárnyon nyílt, ahonnan a belső udvarba lehetett jutni. Ettől északkelet felé nyílt a széles középső kijárat, majd a nyugati kapu. Az épület emeletére olasz mintára nyitott lépcső vezetett fel, ennek tetejében szabad erkély- lyel. Helyiségeinek egykori rendeltetését manapság már bajosan olvashatjuk ki a romokból, kivéve a keleti épü- letszámy északkeleti helyiségét, mely ma is érzékelhetően házikápolna céljait szolgálta. A kastély földszintjén a személyzet lakásai és az istállók helyezkedtek el. Az emeleti traktuson lehettek a püspök tágas és fényes palotatermei; ablakkeretei faragott kőből készültek. — Az olasz reneszánsz hasonló rendeltetésű nyári palotáinak, villáinak megfelelően az épület udvar felőli részén nagy árkádszerű, díszes kiképzésű nyílásokat tételezhetünk fel. Tetőzetnek nyoma sincsen, alighanem lapos volt és fából készült, színes cseréppel fedett. A csillogó tetőzetről Ev- lia Cselebi török világutazó is megemlékezett Pécsett jártában. de áradozva beszél a Tettye fenséges panorámájáról is. Valóban csodás lehetett a kastély, melyet gondozott. dús kertek, haragoszöld erdők, a hirtelen emelkedő hegy, az örökké zúgó forrás és patak övezték. A nagyesésű patak vize gabonaőrlő- és lőportörő malmokat hajtott, kattogva alább a palota nyugati oldalán. 1543-ban Pécs városát is bevette a török. Ezzel lezárult a Tettye sorsának első fejezete. A kastélyba táncoló dervisek kerültek. Evlia Cselebi „a magányos élet útján haladók különleges zárdájának” írta a Tettyét. Lakói — talán a korábbi sok dévaj ^Járma és vigasság ellensúlyozására — nádfuvola hangjai mellett hetenkint kétszer végezték itt rituális forgásukat. Szőnyi Ottó szerint perzsa nyelven olvasgatták a versbe szedett mohamedán erkölcs- tani munkákat és alamizsnát osztogattak az „igazhitű” zarándokoknak. jutott és káposztáskertnek használták a fennsíkot, majd a püspök birtokába került újra. 1780-ban, midőn hosszas küzdelem után Pécs felszabadult a püspök joghatósága alól és szabad királyi város rangjára emelkedett, színes népünnepélyek színhelyévé vált a Tettye. Düledező falai között tanyázott egy ideig a pécsi erdőgazdaság is. — 1897-ben a romos épület olyan állapotba került, hogy/ több falrészt le kellett rombolni. 1904-ben már csak az égnek meredező falromok tartósításáról lehetett gondoskodni, melyek nyitott téglalap alaprajzú, viszonylag zárt elrendezésben ma is helyenként 6—8 méter magasan állnak. Harminc esztendeje még láthattuk romos oszlopfőin a rózsás és liliomos Szatmáry- címereket, azóta megette azokat is az idő. A Tettye a századforduló ferencjóskás világában újra felragyogott. Nyári vasárnapokon ott volt az egész város apraja-nagyja. Egymást érték a tettyei népünnepélyek, melyeknek leglelkesebb szervezője Reéh Gyuri volt. Háza ma is megvan a Tety- tye-vendéglő sorában, a kőbánya előtt. A kertben ott áll az árva bagoly szobra virágok környezetében. Bizony, megkopott azóta, hogy Fedák Sári simogatta meg kőtollazatát. A régi Pécs kitűnő ismerője, dr. Werner István így emlékezett vissza a század- eleji görögtüzes tettyei népünnepélyek nyári estélyeire: Amint egészen besötétedett, fölsisteregtek a bársonyos fekete égre a vakító római gyertyák, a szép tarkán csillogó csillagkerekek; színes bengáli tüzek öltöztették bíborba, fénybe a vén tettyei romokat és egy-egy félórára tündérországgá varázsolták a sziklafal ölében elpihenő tety- tyei fennsíkot. Mikor a tűzijáték kialudt, mintegy varázsütésre csend borult a tájra, özönlött a tömeg le a városba... Mindez elmúlt, ahogy elmúltak Szatmáry humanistáinak tettyei symposionjai, a dervisek rituális táncai és Reéh Gyuri korának hetedhétországra szóló vigalmai. — Ahogy Villon mondta: „Hol van már a tavalyi hó... ? Dr. Kovács András i | Nemzetközi | elismerés < Megtisztelő választás: < a most alakuló Európai > Agy- és Magatartáskuta- í tó Társaság tíz tagú ve- ! zetőségébe beválasztották \ dr. Endrőczi Elemért, a < Pécsi Orvostudományi f Egyetem Élettani Intéze / tének docensét. A Rot- ] terdamban történt veze- \ tőségválasztás után be- \ szélgettünk dr. Endrőczi < Elemérrel, aki a szocia- l lista országokból har- l madmagával kapott meg- i hívást a vezetőségválasz< tásra. Rajta kívül dr. \ Grastyán Endrét, a Pé- 5 esi Orvostudományi \ Egyetem Élettani Intéze- l tének docensét, vala- \ mint Jan Bures profesz- f szórt, a Csehszlovák Tu- 5 dományos Akadémia S Idegélettani Intézetének , vezetőjét hívták meg. { — Az orvos-biológiai \ kutatások egyik köz- l ponti kérdése — man< dotta hazaérkezésekor \ Endrőczi Elemér — a í komplex magatartási fo- í lyamatok idegrendszerei í szerveződésének elemzé- ; se. Ezen törekvés szel- '/ leméDen alakult meg az í agy- és magatartás ku- S tatással foglalkozó szak- s embereknek ez az euró< pai társasága. A társa- í ság egyesíti a neuroana- j tómusokat, neurokémiku- S sokat, neurofiziológuso- i kát, neuroendokrinoló< gusokat és neurokibeme> tikusokat, akiknek érI deklődési köre a komplex magatartási folyamatok agyi szerveződésének tanulmányozása. Eddig több mint kétszázötven európai és tengerentúli kutató kérte felvételét a I tagok közé. De csak azokat vesszük fel. akik nem csupán érdeklődnek, hanem tevékenyen is foglalkoznak agykutatás- $ sál. X — Mi a társaság célja? í — Mivel ilyen jellegű ) kutatással sok helyütt, ; de meglehetősen elszige- l telten foglalkoznak, első < célunk: áttekintést nyer- ni a különböző orszá- t gok, különböző módsze- ) reiről, arról, hogy a ku- | tatások hol milyen szin- ' ten haladnak, s milyen < tudományos irányzatok ? találhatók a különböző > országokban, sőt egyete- l meken. Később folyóira- < tot akarunk kiadni, az- < tán ösztöndíjat alapíta- í ni. J F. D. A VOLKSBUND ELLEN A magyarországi németek egy részét a Volksbund terror, a demagóg fasiszta politika nem tudta megtéveszteni. Tiszteletet és elismerést érdemelnek azok a baranyai és tolnai németek, akik a második világháború folyamán a Volksbund ellen harcolva antifasiszta küzdelmekben vettek részt. A Volksbündon kívül álló németek hiába fordultak orvoslásért a magyar hatóságokhoz. Azok nehezen segíthettek. ha esetenként meg is volt bennük a segítés óhaja. A segíteni akaró magyar hatóságok kezét megkötötte az 1940-ben létrejött német—magyar egyezmény, amely a Volksbund számára szinte korlátlan lehetőséget adott a hazai németek szervezésében. Így 1942 januárjában Bony- hádon, a Volksbund dél-dunántúli központjában megalakult a Hűséggel a Hazához mozgalom, a Volksbundelle- nes németek érdekvédelmi deervezete. ■ A mozgalom fél legális jellegű volt, mivel a magyar hatóságoktól nem kértek engedélyt működésére, de a megyék főispánjai hallgatólagosan tudomásul vették tevékenységét. Igazolványokat és jelvényeket adtak ki, amelyeket részben a bonyhádi Engel nyomdában, részben a pécsi Taizs nyomdában készítettek. Mi volt a hűségmozgalom célja? Mindenekelőtt a Volksbund politikai, ideológiai hatásának csökkentése. A hazai németek egy része akkor határolta el magát szervezetileg és ideológiailag a német fasizmustól, amikor a hitleri Németország még diadalmámorban tobzódott. A hűség- mozgalmisták közül többen megmagyarosították nevüket, gyermekeiket magyar iskolába járatták, nem jelentkeztek önkéntes SS katonának, s amikor mégis erőszakkal besorozták őket. többen megszöktek onnan és bujdostak a felszabadulásig. A Volksbund megmozdulásaival szemben magyar nyelvű gyűléseket, magyar nyelvű műsorokat rendeztek. Vitathatalan, hogy a hűségmozgalom szervezeteinek kiépítése következtében, csökkent a Volksbund hatása. A villányi járási főjegyző 1943 márciusában azt jelentette, hogy „ ... a hűségmozgalom tevékenysége következtében, a németség szervezetileg kettészakadt és ádáz harcot folytatnak egymás ellen.” Goricán Lemle Géza volt a falu tanítója, aki szervezte a Volksbundellenes mozgalmat és megakadályozta, hogy a falu iskolájában teljesen német nyelvű tanítás folyjék. A Volksbund körzeti vezetője meghurcoltatta Lemle Gézát, de a hazához és a haladáshoz hű németek kiálltak a bátor tanító mellett. Hauptmann Mátyás, Vigand Mátyás, Hau- zer Vilmos. Morelli József, Haffer András, Geffert Mátyás, Niedermayer Antal goricai szülők keresztülhúzták a Volksbund iskolapolitikai terveit. A magyar nyelvért folytatott harc szoros része volt az önálló, független Magyarországért folytatott harcnak. Pécsett már 1943 őszén mind több és több német nyelvű Hitler-ellenes gúnyvers jelent meg, amelyeket a Volksbund-ház környékén szórtak szét. Ugyancsak német nyelven jelentek meg azok a kézzel és géppel írt röpcédulák is, amelyek a Volks bund fasiszta célját leplezték le. A hűségmozgalmis- ták Vasason, Hosszúhetény- ben, Fécsváradon, Mágocson és másutt zavartak meg tömeggyűléseket. Különös eljárásuk Volt, hogy a zárt helyiségben tartott rendezvényeken sorozatosan kicsapatták a biztosítékot. A hűségmozgalmisták eszmei, politikai irányítója az Apatinban megjelenő Die Donau az 1930-as évek végén elsősorban vallásos jellegű lap volt, de 1942-től mindinkább Volksbundellenes lappá fejlődött, megtartva vallásos tendenciáit is. Magyar- országon 1943-ban és 1944-ben a baloldali sajtón kívül kevés olyan újság jelent meg, amely olyan bátran és nyíltan szembeszállt a német fasizmussal, mint a Die Donau. Nem véletlen, hogy utolsó száma 1944. március 19-ét követő napokban jelent meg. A német megszállás után a Volksbund elérkezettnek látta az időt a hűségmozgalom felszámolására. Basch Ferenc, a Volksbund országos vezére, 1944 április elején felkereste Sztójay Döme miniszterelnököt és felhatalmazást kért a mozgalom felszámolására, 1 „amely akadályozza a német—magyar fegyverbarátságot”. Ezután megindult a hűségmozgalmisták üldözése, deportálása. A Bonyhádról elindult hűségmozgalomra felfigyelt a Békepárt 4S> amely elsősorban Központi Bányászbizottsága révén' tartott kapcsolatot a haladó németekkel a Volksbundellenes, antifasiszta propaganda kiszélesítése, tömegbázisának bővítése érdekében. A hűségmozgalmis- ta bányászok egy része a Békepárt irányítása alatt álló Demokratische Freiheitsbewegung der Volksdeutschen in Ungarn nevű szervezetbe tömörült. A német megszállás után Baranyában is megalakult az Antifasiszta Svábok Szövetsége, tevékenysége azonban szűk korlátok között mozgott. A hűségmozgalom helyi vezetői már 1943 folyamán kapcsolatba léptek Bajcsy-Zsi- linszky Endrével, Szekfü Gyulával, Tildy Zoltánnal és más németellenes vezetőkkel, akikben ügyük patronálóit látták. Bár ez a kapcsolat elég laza volt, csak a tervez- getésig. a levelezésig jutott el. de ebből is megállapítható, hogy a hűségmozgalmis- ták széles tábora az ellenállási mozgalom potenciális erőit jelentette. Baranya és Tolna megyében 1944 folyamán mintegy 20 000 felnőtt volt tagja a hűségmozgalomnak. A Hűséggel a Hazához mozgalom nem baloldali, nem marxista, de haladó, antifasiszta mozgalom volt. Hibái, hiányosságai, fogyatékosságai a fasiszta és az antifasiszta erők harcában játszott pozitív szerepe mellett eltörpülnek. A háború után nemcsak az ország felsőbb irányítása, hanem a demokratikus közvélemény is elismerte a mozgalmat. A sok példa közül csak egyet emelünk ki. A vegyes lakosságú Magyaregregy község kommunistái, szociáldemokratái, kisgazdái 1945 végén, a volksbundisták kitelepítése idején az alábbi levelet küldték a VI. számú mentesítő bizottsághoz: — „Senkit sem akarunk menteni, aki bűnös és vétkezett a nemzet ellen. Itt a Volksbund meg sem alakult, mert a fő szervezőt, a borbélyt elzavarták a községből. Ellenálltak az SS sorozásoknál. A község német lakói velünk voltak jóban és rosszban, bajban és boldogságban. Együtt akarunk velük harcolni életünk hátralevő részében is.” Fehér István
