Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-03 / 99. szám

Ara: 80 fitté* Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 99. szán Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. május 3., szombat Három órán át tartó demonstráció m wm Ötvenezer ember vonult fel Pécsett A tapasztalatok összegezéseként lassan új törvényt fogalmazhatunk: legyen bár a tavasz a szokásosnál is szeszélyesebb, gyülekezzenek komornál is komorabb vi­harfellegek az áprilisi égen — május elsején jó idő köszönt ránk. így volt ez ezen a csü­törtökön is. Reggel a buszok még rendesen közlekedtek, a délelőtti órákban is igyekeztek a gyülekezőhelyekhez minél közelebb szállítani az utasokat, de a felvonulók koránkelő része nem vette igénybe szolgálataikat. A pécsi utcákon ünneplőbe öltözött emberek vég­telen sokasága özönlött a centrum felé, felnőttek, gyerekek, nők, férfiak, idősebbek és fia­talok. Mire a térzene első akkordjai felharsantak, a Bem utca mindkét oldalán felsora­koztak az érdeklődők, vastag karéjban vették körül a Széchenyi teret is, s a környező »páholyok”, vagyis a térre nyíló házak ablakai is megteltek nézőkkel. A megye és Pécs vezetői a dísztribün felé haladnak a felvonulók élén Pontban tíz órakor a Bem ntca torkolatában feltűntek a Gyárvárosi Űttörőzenekar tag­jai, nyolc-kilencéves kisdobo­sok, hatalmas dobokkal, trombitákkal. Az első taps őket köszöntötte. Nagy sikert aratott az idősebbek, a piros nyakkendős úttörő díszszázad 200 fős fegyelmezett menete is. őket, szintén a hagyo­mánynak megfelelően a me­gye és a város párt- és ál­lami vezetői követték, majd elfoglalták helyüket a tér déli részén. Soraikban ott láttuk Rapai Gyulát, az MSZMP KB tagját, a Megyei Pártbizottság első titkárát, Palkó Sándort, az MSZMP KB tagját, a Ba­ranya megyei Tanács vb-elnö- két, Novics Jánost, dr. Nagy Józsefet és dr. Csendes Lajost, a Megyei Pártbizottság tit­kárait, Ambrus Jenőt, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának első titkárát, Horváth Lajost, a Pécs m. j. városi Tanács vb-elnökét, Bogár Jó­zsefet, az SZMT vezető titká­rát és Lukács Jánost, a KISZ KB tagját, a Baranya megyei KISZ-bizottság első titkárát. A Mecseki Szénbányák me­netét a bányász fúvósok ve­zették fel. A menet élén ha­ladó csinos lányok kifutottak a sorból és virággal kedves­kedtek a vezetőknek. A bá­nyászok saraiban vonultak fel egy szovjet egység katonái is, oldalukon luftballont lóbáló gyerekekkel. A pécsbánya- üzemiek már tavaly is meg­próbálták felengedni az akna­torony makettjét, akkor nem bírták a luftballonok. Idén siker koronázta vállalkozásu­kat, ritka szép pillanat volt, amint a makettben is hatal­mas alkotmány a magasba emelkedett, a felvonulás né­zői még sokáig kísérték sze­nükkel az egyre távolodó tor­nyot, egészen addig, míg el nem tűnt a messzeségben. A Mecseki Ércbányászati Vállalat sorait az élen haladó népitáncosokon kívül az egyenruhás ifjú gárdisták fe­gyelmezett menete színesítet­te. Az igazgatóság menetét itt is a különböző bányaüzemek, az I. üzem, a II. üzem, a III. üzem, a IV. üzem, a kutató­mélyfúró üzem, az ércdúsító, a gépműhely, a kísérleti ku­tatási és automatizálási üzem, a szolgáltató üzem dolgozói követték. Kisfiúk, kislányok szaladtak oda a tribünhöz, át­adták virágaikat, ez a jelenet a felvonulás során még né­hányszor ismétlődött. A dr. Münnich Ferenc szocialista brigáddal együtt vonultak fel kis patronáltjaik, a Csertői Gyermekotthon lakóinak egy csoportja. „Éljen népünk ve­zetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt” — láttuk a ba­kanyaiak feliratát. A féliratok általában a szocializmust, és a békét, a magyar—szovjet barátságot, a függetlenségéért küzdő Vietnamot éltették. A B. m. Állami Építőipari Vállalat felvonulói között ott láttuk a katonai szolgálatot teljesítő ifjúmunkásokat és szakmájuk jellegének megfe­lelően, itt vonultak fel az 506-os Szakmunkásképző In- őzet tanulói is. A hangosbeszélő minden vállalatnál üdvözli a kiváló teljesítményt élért szocialista brigádokat, magát a vállala­tot is, ha elnyerte az élüzem, a kiváló vállalat címet, vagy az MT és a SZOT vörös ván­dorzászlaját. A Hirdi Kenderfonót a rend­kívül sok csinosan öltözött lány és fiatalasszony emeli ki a sokaságból. A Hőerőmű me­netének élén egy férfi zászlót visz, mellette kisfia, az ő ke­zében luftballon van. — A DÉDÁSZ-t a Sopiana követi, a sorban harmonika szól, nem kellett sokat várni az indu­lásig, de a rövid idő is job­ban telik el muzsikaszó mel­lett. A Pécsi Bőrgyár mene­tében ott látjuk az ipari ta­nulókat is a már hagyomá­nyos bőrkötényben, a Pécsi Kesztyűgyárat pedig első pil­lanatban alig ismerjük meg ... A felirat ugyanis, ami beve­zeti menetüket, a következő: „Hungarian gloves exported by tannimpex”. KlSZ-egyen- ruhás lányok virágokat do­bálnak a tribün felé, csak jön, áramlik a sok lány és asszony, itt már — legalábbis a jelek szerint — megvaló­sult a nőuralom. Utánuk „kis” cégek következnek. A Szikra Nyomda, a Pécsi Nemzeti Színház, a B. m. Moziüzemi Vállalat, a megyei szórakoz­tató zenészek, utóbbiak ját­szanak a sorban. S máris az orvosegészség­ügyi dolgozók jönnek, ápoló­nők, gyógyító és kutatóorvo­sok a megye kórházaiból, kli­nikáiról, egészségügyi intéz­ményeiből, sok a fehér kö­peny, sok az integető kéz. A tribünön állók itt is rengeteg ismerőst fedeznek fel, mint általában a felvonulók sorai­ban. A Pécsi Sütőipari Vállalat lányai hatalmas méretű pe­recet, tejeskalácsot ajándé­koznak a megye és a város vezetőinek, mindenki vágya­kozva nézi (nem a kalácsot) az Állami Pincegazdaság óriás borosüvegeit, a hanyagul vállra vetett lopókban is iga­zi bor van. A Pécsi Dohány­gyár ember nagyságú fecskés dobozt hoz, a Geodéziai és Térképészeti Vállalat meneté­nek élén terepjáró gépkocsik közelednek, minden vállalat igyekszik szakmája jellegét kidomborítani, azon felül per­sze, hogy zászlókkal, színes kendőkkel, kézi májusfákkal, luftballonokkal fejezi ki az ünnep hangulatát. Feltörő taps köszönti a gyermekotthonok lakóit, a csertőieket, a bakócaiakat, bükkösdieket, hiába a nézők szívének a gyerekek a leg­kedvesebbek. Feltűnő rend­ben, fegyelmezetten vonulnak el a Centrum Áruház dolgo­zói, a nők fehér blúzban, ke­zükben vörös zászlóval, meg- | ragadó látvány. A megafon először üdvözli a felvonulók között a Mecsek Áruház dol­gozóit, a Titán Kereskedelmi Vállalat nem új cég, a Vas- nagyker. kapta ezt a hang­zatos nevet A ktsz-ek végtelen sorát a B. m. Fodrász Ktsz nyitja meg, a Villamosipari- és Gépjavító Ktsz menetének élén a kézilabda csapat ha­lad, a B. m. Háziipari Ter­melőszövetkezet csoportját a sokac népviseletbe öltözött asszonyok tarkítják. Ismét felerősödik a zene, a vasutas kultúrotthon fúvós­zenekara közeledik, mögöttük zárt rendben, kezükben vö­rös zászlókkal a MÁV dol­gozói. Lányok és gyermekek szép vörös csillagot hoznak, hátrébb vörös, fehér, rózsa­szín, kék és zöld kendővel in­tegetnek a felvonuló lányok, asszonyok. A 12. AKÖV is­mét praktikus dekorációval jelentkezik: panoráma buszai zsúfolásig megrakva gyerekek­kel, a kocsik bizonyára meg sem állnak a Mecsekig A pécsi sportegyesületeik felvonulását az év legjobb ba­ranyai sportolói nyitják, a megafon minden egyesületnél üdvözli a legsikeresebb szak­osztályokat, sportolókat. A Steinmetz Miklós Sportegye­sület fehér nadrágos, atléta trikós fiataljai adott jelre fel­sorakoznak a tribün előtt, el­rendeződnek, majd hritelen lehajolnak. Betűket alkotnak, ismeri fel egy jószemű néző s már olvassa az eleven fel­iratot: Éljen a párt! Megér­demelt sikert aratnak a Pécsi Sportiskola tanuló-sportolói. Parányi gyerekek spiccelve vi­szik a táblát, rengeteg kis­lány, kisfiú színes szalagok­kal, labdákkal, mögöttük a nagyobbak, ki tudja, talán köztük vannak a jövő olim­piai, világbajnokai is. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május ' elsejei felvonulásáról nyilatkozott a sajtó képvise­lőinek: — Május elsején, a nemzet­közi munkásszolidaritás e nagy ünnepén szívből köszön­tőm a rádió hallgatóit, a tele­vízió nézőit, munkásosztályun­kat, dolgozóinkat, egész né­pünket. A budapestiek május elsejei felvonulása hagyomá­nyosan eleven, szép, színes: akik itt vannak a főtribünön, azt mondják, hogy még szebb is, mint tavaly volt. Én is úgy érzem, s ez a felvonulás, mi­ként — úgy gondolom — az ország többi városában is, hí­ven tükrözi munkásosztályunk, dolgozó népünk internaciona­lista állásfoglalását. A múlt év májusa óta el­telt év szintén dolgos eszten­dő volt, s nemzetközileg nem I A pécsi közép- és felsőfokú tanintézetek tanulói zárják a felvonulást, addigra kissé fel­támad a szél, vígan lobognak a zászlók a fiatal fiúk és lányok kezében. Az utolsó taps a rendezőké, akik pél« dás rendben bonyolították le ezt a három órán át tartó, ötvenezer embert számláló demonstrációt. K. T. is volt egyszerű. De mégis ez az év azt mutatja, hogy mun­kásosztályunk és népünk szi­lárd az internacionalizmus ér­zésében és a népek barátsága ügyében. Ez abban is meg­mutatkozik, hogy sikerrel tel­jesíti első internacionalista kötelességét: építi a szocializ­must hazánkban. Ez a mi leg­főbb hozzájárulásunk a mun­kásosztály és a népek nem­zetköziségéhez. De ugyanígy megmutatkozik szolidaritása ezen a felvonuláson is, és a hétköznapokon is a harcoló vietnami néppel, a szabadsá­gukért küzdő arab népekkel, a szocializmus vívmányainak védelméért küzdő csehszlovák testvéreinkkel, s a világ min­den, szocializmusért és béké­ért harcoló erőivel. Ez az év azt is bizonyítja: ha a céljainkhoz hűek mara­dunk, s azokban egységesek leszünk itthon és nemzetközi küzdőtársainkkal, akkor előre­megyünk, biztos vagyok ben­ne, hogy ez az előttünk álló évben is így lesz, s ebben a meggyőződésben ezen a na­pon a Központi Bizottság és a magam nevében szívből kö­szöntőm és minden jót kívá­nok munkásosztályunknak, pa­rasztságunknak, értelmisé­günknek, egész népünknek, valamint határainkon túl a szocializmusért, a szabadsá­gért, a békéért küzdő népek­nek. A közelmúlt néhány esemé­nye: a Varsói Szerződés buda­pesti tanácsülése, a KGST moszkvai tanácsülése egy-egy fontos előrelépés az egység erősítéséért. Mi ebből kivettük a részünket, s ugyanígy az egység erősítésének érdeké­ben készülünk a közeljövő­ben esedékes moszkvai nem­zetközi párttalálkozóra. Mi a magunk részéről hozzájárul­tunk és a jövőben is hozzá­járulunk a nemzetközi egység és erők gyarapításához a szo­cializmus, a béke, a népek szabadsága ügyének javára, t optimistáin nézünk előre. A Kesztyűgyár szalagokkal díszített kocsija köszönti a 25. szabad május elsejét Tímárlegények a bőrgyáriak között Kádár János nyilatkozata a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom