Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-03 / 99. szám

nttn« napto 1969. május 3. Kommunisták üldözése Indonéziában Az indonéz kormány de­portálni kívánja annak a hat­vanezer kommunistának egy részét, akiket az 1965. évi ese­ményeket követően tartóztat­tak le. A foglyokat állítólag a Djakartától 3200 kilométerre keletre lévő Molukka-szige- tekre deportálják, hogy ily- módon semmiféle politikai te­vékenységet se folytathassa­nak. Valamennyi indonéz börtön és fogolytábor tele van kom­munistákkal és más haladó személyiségekkel. A kommu­nista párt vezető funkcioná­riusait külön cellákban tart­ják és erőteljes felügyelet alatt állnak. Az a néhány kommunista, akit ez ideig sza­badon engedtek, különféle terror-akcióknak van kitéve. A volt foglyok közül eddig egy sem tudott munkát ta­lálni. ♦ ♦ PÁRIZS: Schröder nyu­gatnémet hadügyminiszter egynapos párizsi tartózkodás után csütörtökön hazarepült Bonnba. Schröder francia kol­legájával, Pierre Messmerrel egy közösen kialakítandó mozgatható szárnyú harci re­pülőgép terveiről tárgyalt ♦ BOMBAY: A* indiai Hydera- badban a rendőrség csütörtökön tüzet nyitott köveket hajigálö szeparatista tüntetőkre. Három ember életét vesztette, tizenket- ,ten megsebesültek. ♦ WASHINGTON: A wa­shingtoni és bonni kormány megbízottai csütörtökön egész­napos megbeszéléseket foly­tattak, hogy megállapodjanak abban, mennyivel járuljon hozzá Nyugat-Németország az Európában állomásozó ameri­kai csapatok költségeihez. ♦ CAIMANBÜ: Mint már Je­lentettük, egy amerikai Himalája- expedíció hét tagja a Dhaulagiri- csúcs megmászására tett kísérlet közben életét vesztette. Üjabb közlések szerint a havazás le­hetetlenné teszi, hogy a két élet- benmaradt hegymászó megmen­tésére indult helikopterek fedél­zetükre vegyék a szerencsétlenül jártakat. ♦ CHARLESTON: Az ame­rikai Dél-Karolina államban lévő Charlestonban Robert E. McNair kormányzó csü­törtök este 9 órától pénteken hajnali 5 óráig kijárási tilal­mat rendelt el. Mióta Ralph Abernathy lelkészt, az ameri­kai négerek polgárjogi moz­galmának egyik vezetőjét őri­zetbe vették, az éjszakai za­vargások Charlestonban napi­renden vannak. Kijárási tilalom Libanonban B I j r U t: A libanoni hatóságok csütörtök este bejelentet­ték, hogy Bejrutban pén­teken egésznapos kijárási tilalmat rendelnek el. A 24 órás kijárási tilalom alól csak a város egyik nyugati része lesz kivétel, helyi idő szerint 11 órától 14 óráig, hogy lehetővé te­gyék az A1 Fatah mozga­lom egyik tagjának, Mu- hamed Mu&szának a teme­tését, akit tíz napja Jor­dániában gyilkoltad meg. A hivatalos bejelentés nem indokolja a kijárási tilalom elrendelésének okát. Megfigyelők azonban ügy vélik, hogy az arab partizán temetésével kap­csolatban elővigyázatossági intézkedésről van szó. ♦ LIMA: Limában hivata­losan bejelentették, hogy vizs­gálatot indítanak a perui pénzügyminisztérium 14 tiszt­viselője ellen, akik — mint a közlemény hangzik — lehe- lővé tették az amerikai 1PC olajtársaságnak, hogy 40 mil­lió dollárt vigyen ki Peruból. Jumus l. elnökválasztás első fordulója Franciaországban ESZAK-tRORSZÁG ÜJ MINISZ­TERELNÖKE; James Chishester- Clark, a lemondott O’Neill észak­írországi miniszterelnök utóda, május 1-én, megválasztása után Belfastban újságíróknak nyilatko­zik. ♦ ATHÉN: A brit kormány és az athéni katonai junta megbízottai csütörtökön két megállapodást írtak alá, amelynek értelmében Anglia együttműködik Görögország­gal egy békés célokat szolgáló atomerőmű felépítésében, va­lamint 40 OOO tonna dohányt vásárol az athéni kormánytól. A PÁRIZS: A francia bank Je­lentése szerint az ország arany- és devizatartalékai az április 24- én végétért héten 213 millió frankkal csökkentek. Az elmúlt 12 bét során az arany- és deviza- tartalékok 1313 millió francia franknak megfelelő értékkel apadtak, ♦ TOKIÓ: Kiesinger nyu­gatnémet kancellár és felesé­ge május 17-én ötnapos láto­gatásra Tokióba érkezik — je­lentette be pénteken a japán külügyminisztérium. A- BELFAST: James Chichester- Clark Eszak-Irország új minisz­terelnöke pénteken átvette hiva­talát. Csütörtökön este televíziós beszédet mondott, amelyben slk- raszáUt a rendőrség megerősítése mellett. Kijelentette: szilárd el­határozása, bogy helyreállítja a békét. > törvényességet és a ren­det. ♦ NEW YORK: A Vatikán harmincötödikként csatlako­zott a faji megkülönbözteté­sek minden formájának fel­számolásával kapcsolatos nem­zetközi egyezményhez, ame­lyet az ENSZ közgyűlése 1965. december 21-én fogadott eL Párizs: A francia kormány pénteki ülésén június elsejére tűzte ki a köztársasági elnökválasztás első fordulóját. A törvény értelmében az elnökjelölteknek indulási szándékukat legl^sőbb május 13-án éjfélig kell az Állam­tanácsnál benyújtaniok 10 000 frank letét és száz aláíró ajánlásával együtt. Az alá­írók képviselők, szenátorok, a járási tanács és polgármeste­rek lehetnek, de legalább tíz megyét kell képviselniük. A választási kampány a jelöltek névsorának hivatalos közzété­telével, azaz május 16-án reg­gel kezdődik, A kampányban valamennyi jelöltnek két- két órai műsoridőre van joga az állami televízióban és rá­dióban. A Minisztertanács ülésének elején Alain Poher ideiglenes köztársasági elnök rövid nyi­latkozatot tett. Ebben kifeje­zésre juttatta tiszteletét „a nagy francia”, a lemondott De Gaulle tábornok iránt, majd hangsúlyozta, hogy meg­bízatásában „döntő bíróként”, azaz nem a végrehajtóhata­lom fejeként kíván működni. Ebben a minőségében akar őrködni a kormánnyal együtt, hogy az elnökválasztáson a francia nép a kormányszer­vek és a közhivatalok min­den nyomása nélkül, lojális körülmények között, szabadon választhassa meg az új elnö­köt. A Minisztertanács ülése, a megszokott rendben zajlott le. A kormány törvényjavaslatot hagyott jóvá — egy nemzet­közi megállapodás ratifikálá­sáról, kinevezéseket fogadott el az államapparátusban és meghallgatta Micher Debré külügyminiszter szokásos be­számolóját a nemzetközi hely­zetről. Ez a beszámoló kizá­rólag a De Gaulle tábornok távozása áltál' "külföldön kel­tett visszhangot részletezte. A francia baloldali pártok és szervezetek vezető szervei a hét végén sorra tartják ta­nácskozásaikat, amelyek fel­adata meghatározni taktiká­jukat az elnökválasztásra. El­sőként péntek reggel a Fran­cia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága ülésezett, hogy meghatározza a párt fel­adatait a népszavazás után kialakult helyzetben. A kommunista párt állás­pontja az elnökválasztás te­kintetében már ismert. Wal- deck Rochet főtitkár szerda esti nyilatkozatában félreért­hetetlenül leszögezte, ha a szocialisták nem változtatnak a baloldali pártok közös prog­ramját elutasító álláspontju­kon, a kommunista párt meg­felelő időpontban saját je­löltet indít az elnökválasztási küzdelemben. A baloldalon különösen az elnökjelöltségi küzdelem még tovább bonyolódott. A szocia­lista pártnak vasárnapra Al- fort-Wille-be összehívott kongresszusától Defterre mel­lett egy újabb jelölt is kérte a támogatást, Alain Savary, a szocialista pártból 1958-ban kilépett szocialista klubok ve­zetője, aki csoportjával együtt belépni készül az újjáalakí­tandó szocialista pártba. A köztársasági intézmények konvenciója megtagadta a részvételét ezen a kongresz- szuson és ugyancsak vasár­nap tartja meg külön a ta­nácskozását. A baloldali frontot még za­varosabbá tette Michel Ro- card-nak, a szocialista egy­ségpárt (PSU) főtitkárának ugyancsak az egység létreho­zását nehezítő jelölése az el­nökválasztásra. Rocard jelö­léséről ugyancsak vasárnap dönt a PSU országos értekez­lete. Az 1965-ös elnökválasztási küzdelemhez hasonlóan ezút­tal is megjelent a színen egy párton kívüli elnökjelölt, egy 52 éves Normann építőmes­ter, Henri Barret személyé­ben. Programjának lényege; el akarja törölni a jövede­lemadót és négy napra akar­ja csökkenteni a munkahetet. Az AFP jelentése szerint Guy Mollet, a FVancia Szo­cialista Párt (SFIO) főtitkára csütörtökön levelet intézett Waldeck Rochet-hez. az FKP főtitkárához és ebben közöl­te, hogy a SFIO nem tartja lehetségesnek közös program kidolgozását a kommunista párttal. Guy Mollet válaszá­ban azzal érvelt, hogy véle­ménye szerint a köztársasági elnök szerepe az intézmények helyes működése fölött őr­ködni, nem pedig az, hogy egy kormányt, vagy egy több­séget vezessen, így a szocia­listák nem látják értelmét egy közös program kidolgozá­sának. A YDK-ban lelőttek egy pilótanélkiili gépet A vietnami néphadsereg légelháritó egységei május 1-én Hanoi közelében lelőt­tek egy pilótanélküli ame­rikai repülőgépet. A lelőtt amerikai gépek száma ezzel 3283-ra emelkedett. Csütörtökön a fegyvermen­tes övezetben súlyos ossz» csapásra került sor a sza­badságharcosok és amerikai tengerészgyalogosok között. Amerikai közlemény szerint hét tengerészgyalogos életét vesztette, 17 pedig megsebe­sült. Tüntetés New Yorkban Mao külföldi nagyköveteket fogadott New York: Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja New York­ban rendezett országos kong­resszusának részvevői és más haladó személyiségek nagy­gyűlésen emlékeztek meg csütörtökön este a nemzetkö­zi munkásmozgalom ünnepé­ről. A nagygyűlés után New York szívében felvonulást rendeztek. A tüntetőket pro­vokátorok támadták meg és verekedés tört ki. A rendőr­ség egy embert tartóztatott le — azt a tüntetőt, aki meg akart fékezni egy újnáci, faj­gyűlölő jelszavakat kiáltozó provokátort. Peking: Pekingben, a Mennyei Béke Kapujának terén, félmillió ember gyűlt össze és a mell­véden a hagyomány szerint megjelentek a kínai vezetők, élükön Mao Ce-tung pártel­nökkel . A Pekingi Rádió sze­rint Mao Ce-tung .kitűnő egészségnek örvendett”. A pártelnök Lin Diao honvédel­mi miniszter, a kijelölt utód társaságában, a dísztribünön 8 külföldi nagykövetet fogadott. Az Űj Kína hírügynökség a hírt ismertetve, a kínai sze­mélyiségek rangsorában to­vábbra is a harmadik he­lyen említette Csou En-laj miniszterelnököt — A pe­kingi május 1-i ünnepségeket, — mint az Új Kína hírügy­nökség beszámolóiból kide­rül — a pártkongresszus jel­szavainak megfelelően a szov­jetellenes hangulatkeltés jel­lemezte. Irak közleménye az NDK elismeréséről A Bagdadi Rádió szerdán este sugározta az Iraki Köz­társaság Forradalmi Parancs­noki Tanácsának a Német De­mokratikus Köztársaság tel­jes elismeréséről szóló közle­ményét. A közlemény hang­súlyozza: az elismerés azt a célt szolgálja, hogy megerő­sítsék az iraki nép és a szo­cialista országok népei kö­zötti baráti kapcsolatokat és kifejezésre juttassák az NDK békeszerető politikájának elis­merését. Csehszlovákiai bűnözük letartóztatása POMPIDOU SAJTÓÉRTEKEZLET E: Georges Pompidou volt fran­cia miniszterelnök, a gaulleista párt elnökjelöltje sajtóértekezle­tet tart. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság közbiztonsági fő­hatósága pénteken a CTK-nak a következő közleményt jut­tatta el: — A közbiztonsági szervek 1969. április 28. és 30. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész területén nagyarányú akciót indítottak, hogy felkutassanak különböző közönséges bűnözőket és tár­sadalomellenes elemeket. Ennek az akciónak a kere­tében igazoltattak 1225 sze­mélyt, közülük 141-et külön­böző okok miatt letartóztat­tak. Ugyanakkor megállapítottak 1628 esetben szállítási vissza­éléseket, illetve a szocialista tulajdon hűtlen kezelését. A* akció folyamán megtaláltak 24 ellopott motorkerékpárt, 10 darab lőfegyvert, tranzisztoros rádiókat, építőanyagokat stb. Megtaláltak 74 körözött, illet­ve eltűntnek tartott személyi Napirenden marad! ♦ ISZTAMBUL: A törökor­szági Izmir Szeizmográf iái In- | főzetének műszerei csütörtö­kön 16 kisebb-nagyobb föld­lökést jeleztek a város térsé­gében. A földlökések ember- áldozatot nem követeltek. De- mirci városkában azonban 15 ember megsérült és 50 ház súlyos károkat szenvedett. 4 CARACAS: A venezuelai fő­város közelében két munkásokat j szállító autóbusz összeütközött. Eddigi jelentések szerint a sze- | rencsétlenségnek legkevesebb hét halálos áldozata és ötven sebe- •Ütje van. Több mint egy hónap telt el a hét európai szocialista or­szág képviselőinek budapesti értekezlete óta, s jogos az ol­vasó igénye, amikor közeleb­bit szeretne tudni arról; mi történt az értekezleten elfoga­dott nagyjelentőségű dokumen­tummal, az európai országok­hoz a kontinens biztonságának ügyében intézett felhívással? Annál is indokoltabb ez az érdeklődés, mert tudvalévőén éppen a magyar diplomáciai szolgálatot érte az a megtisz­teltetés, hogy az ügy hivatalos szószólója lehetett az európai kormányoknál. A magyar külképviseletek március 28 és április 12 között huszonnyolc európai kormány­nak, továbbá az ENSZ főtitká­rának és a nyugatberlini pol­gármesternek nyújtották át » felhívás szövegét. Ennek a szé­les diplomáciai műveletnek a során külképviseleti misszió­ink vezetői sok országban al­kalmat találtak arra, hogy az illető kormányok képviselői­nek szóban is kifejtsék a fel­hívás tartalmát. Az így kiala­kult eszmecserék, a felhívás keltette érdeklődés és maga­tartás rendkívül gazdag, érté­kes anyag, amelynek alapo­sabb tanulmányozása bizonyá­ra hosszabb időre szóló fel­adat. A szembeszökő tanulság: a budapesti felhívást átvevő egyetlen kormány sem vonta kétségbe egy európai bizton­sági konferencia megtartásá­nak indokoltságát, s e kormá­nyok többsége a hét szocia­lista ország kezdeményezését pozitívan értékelte. Ez persze korántsem jelenti, hogy a dokumentum átadása során ne merültek volna fel problémák. Mégis: talán elő­! szőr fordult elő a háború utá­ni Európa történetében, hogy l egy nemzetközi politikai kez­deményezés dokumentumát va­lamennyi címzett átveszi, egy sem utasítja el, még akkor sem — mint például Nyugat- Berlin esetében — amikor a címzett és az átadó nem is tart fent egymással formális diplomáciai viszonyt. (Ellenté- j lektől megosztott kontinensün- I kön, ahol még mindig nem sikerült a világháború marad­ványait teljesen eltakarítani, bizony már ez is komoly ered­ménynek számít.) Korai lenne még jóslásokba bocsátkozni, vajon a vezető nyugat-európai hatalmak végül is hogyan foglalnak majd ál­lást, sikerül-e létrehozni a ja­vasolt biztonsági konferenciát. A budapesti dokumentumot abban a meggyőződésben dol­gozták ki, hogy van alapja a konferencia megtartásának: ép­pen elég közös érdek, közö­sen megoldandó probléma szól a találkozó megrendezése mel­lett mind kontinensünk nyu­gati, mind pedig keleti részé­ben. Kétségtelen persze, hogy a közős szükséglet önmagában még nem elegendő a konfe­rencia megtartásának útjában tornyosuló nehézségek élhárí­tásához. Igen sok múlik azon, minden meghívott megkapja-e I részvétele eredményességének | minimális biztosítékait. Elképzelhetetlen például a szocialista országok eredmé­nyes részvétele az európai biz­tonsági problémával foglalkozó bármely értekezleten, amely­nek ne lenne teljes jogú részt­vevője a Német Demokratikus Köztársaság. Egyes NATO-or- szágok első reagálásai arra utaltak, hogy ebben a kérdés­ben még sok vitára számítha­tunk. Willi Brandt nyugatné­met külügyminiszter csak óva­tos formában kerülgette a té­mát, amikor üdvözölte az ér­tekezlet eszméjét, de hozzá­tett e; helyteleníti „előzetes fel­tételek” kiszabását a nyugat­német részvétel számára. Itt nyilván arra gondolt, hogy a felhívás az európai biztonság alapjának tekinti Bonn lemon­dását az egyedüli képviselet elvéről, valamint a második világháború eredményeként ki­alakult államhatárok elismeré­sét. Ezek pedig nem „előzetes feltételek”, hanem olyan nor­mák, amelyek általános elis­merése nélkül aligha marad miről érdemben tárgyalni. A bonniak — egyes NATO- beli partnereik tolmácsolásá­ban —, tulajdonképpen azt fej­tegették, hogy — mindegy, mi­lyen fórumon, akár egy elő­1 értekezlet keretében ta, de — I a szocialista országok ismer­I jék el tárgyalási kérdésnek, más szóval: vitásnak az NDK államiságát, a fennálló ország­határokat stb. ▲ szocialista országok javas­lata viszont félreérthetetlenné teszi, hogy ezek kialakult té­nyek és nem vitakérdések; Bonnak semmi sem jár azért, ha végre pro forma Is hajlan­dó tudomásul venni a realitá­sokat. A konferencia feladata világos: meg kell a&otnia, kö­zős megegyezéssel az európai biztonság rendszerét, amelynek segítségével el lehet majd ke­rülni, hogy kontinensünk újabb háború áldozata legyen. Hogy erre a feladatra Nyugat-Euró- pa kormányai már ma ké­szek-e? Aligha. Kérdéses még az Amerikai Egyesült Államok magatartása is, amely igényt tart a jelenlétre a NATO-beli európai partnerei jövőjét érin­tő ügyek eldöntésénél, S még tovább sorolhatnánk az érte­kezlethez vezető úton magaso­dó kérdőjeleket. Mégis, meg­győződéssel valljuk, hogy — ha nem is a legközelebbi jövő­ben, s szívós, talán hosszú küzdelem eredményeként, de a belátható jövőben lesz euró­pai biztonsági értekezlet. M

Next

/
Oldalképek
Tartalom