Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

2 DunonTan napto 1969. május 17. Nemzetközi idegenforgalmi tanácskozás Több, mint 60 ország képviselői gyűltek össze Szófiában, hogy a nemzetközi idegenforgalom kér­déseiről tanácskozzanak. Képünk az elnökséget mutatja: Augustin Salavat, a hivatalos turista-szer­vezetek nemzetközi szövetségének elnöke. Nixon „békejavaslatának“ visszhangja ff Egy lejárt lemez ff Az Humanité pénteki szá­mában Yves Moreau, „Egy lejárt lemez” című cikkében kommentálja Nixon amerikai elnök szerda esti beszédét. Moreau rámutat: Nixon ma­ga is beismerte, sok ameri­kai véli úgy, hogy beiktatása óta — ami már négy hónap­pal ezelőtt történt — Nixon- nak véget kellett volna vet­nie a háborúnak. Ezt a meg­győződését csak erősíthették a DNFF múlt heti javaslatai, Közlemény Az egyesített parancsnokság terve szerint ez év május 12— 16. között Varsóban értekez­letet tartottak a Varsói Szer­ződésbe tömörült államok hadseregeinek vezérkari (fő­törzs) főnökei az egyesített fegyveres erők harckészültsé­gével kapcsolatos kérdések­ről. Az értekezletet az egye­sített fegyveres erők törzsé­nek főnöke, Sz. M. Stemenko hadseregtábornok vezette. + ISLAMABAD: A pakisztáni külügyminisztérium szóvivőjének közlése szerint Jahja Khán tábor­nok, pakisztáni elnök elfogadta a meghívást egy szovjetunióbeli látogatásra, amelynek időpontját később tűzik ki. ♦ MOSZKVA: Jozef Le­nárt. a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának titkára pénteken be­fejezte látogatását és repülő­gépen Moszkvából visszauta­zott Prágába. Lenárt tíz na­pot töltött a szovjet főváros­ban, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság küldöttségé­nek vezetőjeként. 4- GENF: James F. Rooseveltet, • volt amerikai elnök legidősebb fiát, aki egy amerikai beruházási vállalat genfi fiókjának igazgató­ja. csütörtök este Genf közelében fekvő villájában egy nő hátba- szúrta és Rooseveltet súlyos sebe­süléssel szállították kórházba. A nő Roosevelt társaságához tarto­zott, de állítólag nem teljesen ép­elméjű. ♦ BERLIN: A KGST élel­miszeripari állandó bizottsá­ga Potsdamban megkezdte 11. ülésszakát. A május 20-ig tartó tanácskozáson elsősor­ban a biológiailag nagyértékű élelmiszerekkel kapcsolatos tudományos kutatási és gyártási együttműködés ki­fejlesztésével foglalkoztak. á BERLIN: Pénteken Berlinben Walter Ulbricht elnökletével meg­kezdődött az NDK Államtanácsá­nak 17. ülésszaka. ♦ BUKAREST: A Belga Kommunista Párt meghívásá­ra a Román Kommunista Párt küldöttsége Virgil Tro- fin, az RKP KB végrehajtó bizottsága és állandó elnök­ségének tagja, a KB titkára vezetésével május 7 és 14 kö­zött Belgiumban tartózkodott. A két párt azon a nézeten van. hogy a jelen időszakban döntő fontosságú a kommu­nista- és munkáspártok nem­zetközi szolidaritásának erő­sítése. 4 BERLIN: Csütörtökön ünnepé­lyes keretek között megnyitották az IBUSZ berlini irodáját, amely- { nek vezetésére dr. Scserba Má- . tyás kapott megbízást. 4- CARACAS: A Venezue­lai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plénuma határozatot hozott, amelyben körvonalazza az észak-ameri­kai monopóliumoknak a ve­nezuelai kőolajiparban és a nemzetgazdaság más ágaiban elfoglalt uralkodó helyzete elleni küzdelem feladatait. A plenum elhatározta, hogy a párt részt vesz a kommunis­ta- és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásán. + BELGRAD: A jugoszláv és a belga rendőrség együttműködve az Interpollai Belgiumban ju­goszláv bankjegyeket hamisító bandát leplezett le. A pénzhami­sítók nyomdájában — amelyet két belga állampolgár vezetett — mintegy tízezer jugoszláv bankje­gyet találtak. A hamis pénz első ízben tavaly tűnt fel Jugoszlá­viában s terjesztésükért 13 sze­mélyt ítéltek különböző időtar­tamú börtönbüntetésre. 4- PRÁGA: A Cseh Népi Gyűlés Elnöksége csütörtöki ülésén, amelyet Smrkovsky elnöklésével tartott, június 5-re összehívta a népi gyűlés ülésszakát. Az ülésen részt vett és felszólalt Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke.-f MOSZKVA: A szovjet kor­mány nemzetközi Krupszkaja-dí- jat alapít. A dijat az UNESCO ítéli oda évente azoknak a szer­vezeteknek vagy személyeknek, amelyek, illetve, akik kimagasló eredményeket érnek el a művelt­ség terjesztésében a fejlődő orszá­gokban. 4- VARSÖ: Lengyelország­ban a széleskörű politikai aktivitás jegyében folynak a június elsejei általános vá­lasztások előkészületei. — A képviselő- és tanácstagjelöl­tek a városokban és falvak­ban nagygyűléseken és ösz- szejöveteleken találkoznak választóikkal. 4- MELBOURNE: Kétszázötven­ezer szállítómunkás és közleke­dési alkalmazott lépett sztrájba csütörtökön Ausztráliában, tilta­kozásul egy szakszervezeti vezető letartóztatása miatt. A sztrájk kö­vetkeztében Melbourne és Sydney közlekedése csaknem teljesen megbénult. 4- BELGRAD: Csehszlovák, jugoszláv, lengyel, magyar és román szakemberek rész­vételével hatnapos nemzet­közi bányászati szimpozion kezdődött a szénbányászat jö­vőjéről Trbovljén, a nagy ju­goszláv bányaközpomtban. 4- KOPPENHÁGA: A dán kormány törvényhozási intéz­kedésekkel 1015 millió dán koronával csökkenteni szán­dékozik a ország lakosságá­nak vásárlóerejét. Az intéz­kedések mindenekelőtt a jár­műtulajdonosokat érinti, mi­vel a benzin adóját és a gép­kocsiadót növelik. 4- BELGRAD: A jugoszláv sajtó pénteken érezhető nyugtalanság­gal foglalkozott azzal a hírrel, hogy Görögországban a jugoszláv —bolgár határ közvetlen közelében május 27-től június 16-ig megren­dezik a NATO „Olimpia expressz” nevű hadgyakorlatát. 4- SAPPORO: Sújtólégrob­banás történt csütörtökön egy hokkaidói szénbányában. — Nyolc bányász meghalt, ki­lenc sorsa ismeretlen. 4- GENF: A világ vezető kávé- termelő országainak képviselői egy genfi szállodában titkos megbe­széléseket kezdtek a kávé világ­piaci ára esésének megakadályo- j zásáróL Közlemény Gustav Husak magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására május 15— 16-án baráti látogatást tett hazánkban Gustav Husak elv­társ, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára. Május 15—16-án Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára és G. Husak elvtárs véleménycserét folytatott, amelyen részt vet­tek Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai. A megbeszéléseken a két testvérpárt első titkára kölcsö­nösen tájékoztatta egymást pártjaik, országaik helyzetéről, a szocialista építőmunka me­netéről. Megvitatták a ma­gyar—csehszlovák kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. Véleményt cseréltek a jelenlegi nemzet­közi helyzet, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­Kiesinger Japánba utazott Bonn: Kiesinger nyugat­német kancellár pénteken négynapos hivatalos látoga­tásra Japánba utazott. Hétfőn és kedden a kancellár Szato japán miniszterelnökkel tár­gyal. Mint Bonnban közlték, a témák két csoportra oszlanak; 1. a világpolitikai helyzet át­tekintése, amelynek során Kie­singer „első kézből” szeretne tájékoztatást kapni a kelet­ázsiai problémákról, 2. bila­terális kérdések. kásmozgalom legfontosabb kérdéseiről is. A két testvérpárt vezetőinek a szívélyesség, az elvtársi nyíltság és az őszinteség szel­lemében lefolytatott véle­ménycseréje a nézetek azonos­ságát mutatta a megtárgyalt kérdésekben. A megbeszélése­ken kifejezésre jutott az a kölcsönös törekvés, hogy min­den területen fejleszteni kí­vánják a magyar—csehszlovák kapcsolatokat és az együttmű­ködést. A tárgyalások során megállapodás született, hogy Oldrich Cerniknek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság Kormánya elnökének meg­hívására a közeljövőben Cseh­szlovákiába látogat Fock Je­nő, a Minisztertanács elnöke. A CSKP KB nevében Gustáv Husak meghívta Kádár Já­nost, hogy tegyen baráti láto­gatást Csehszlovákiában. Ká­dár János a meghívást köszö­nettel elfogadta. A látogatásra a felek által egyeztetendő idő­pontban kerül sor. Gustav Husak elvtárs ma­gyarországi látogatása, a két testvérpárt vezetőinek elv­társi véleménycseréje a két nép barátságát, a szocializ­mus és a béke ügyét szol­gálja. G. Husak elvtárs pénteken este elutazott Budapestről. Bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Ko­mócsin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Erdélyi Ká­roly, a Központi Bizottság tag­ja, külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Jozef Pucsik, Cseh­szlovákia magyarországi nagy­követe. a vietnami probléma globá­lis megoldására. Ezek a ja­vaslatok sarokba szorították Nixont, aki nem hallgatha­tott tovább. Sajnos, lényegé­ben csak a régi követelést hangoztatja, amelyet az ame­rikai küldöttség hónapok óta hirdet a párizsi konferen­cián: a Dél-Vietnamban tar­tózkodó csapatok „kölcsönös visszavonását”. Ez pedig tart­hatatlan követelés, mert egyenlősíti a külföldi inváziós erőket és a velük szemben­álló vietnami hazafiakat. — Elővéve a lejárt hanglemezt, Nixonnak egyáltalán nem si­került visszajuttatni a labdát — amint azt egyesek állítják — a vietnamiak térfelére. A DNFF javaslatai továbbra is válaszra várnak. Georges Andersen a Com- bat-ban megállapítja, hogy Nixon tv- és rádióbeszéde nemcsak a DNFF-nek és Ha­noinak, hanem az amerikai közvélemény széles rétegei­nek is csalódást akozott. — Mindenekelőtt azoknak, akik a hosszú diplomáciai előké­szítés és ígéretek után vala­mi jobbat vártak. * A legtöbb pénteki angol lap vezércikkben foglalkozik Nixon elnök tv-beszédével. A munkáspárthoz közelálló Sun rámutat: „Nixon elnök bele­nyugodott az elkerülhetetlen­be. Vietnami békejavaslata annak elismerését jelenti, hogy Amerika nem nyerheti meg a háborút, és hogy poli­tikai rendezésnek kell követ­keznie”. A Morning Star vezércik­ke rámutat: „Nixon kijelen­tette, nem tartja lehetségesnek a csatatéren elérendő tisz­tán katonai megoldást. Ter­mészetesen nincs is más vá­lasztása. Katonái közül már sokan erre a következtetésre jutottak. Tavaly 53 ezer ka­Vietnami tárgyalások Párizsban, a Kiéber sugárúton lévő nemzet­közi konferencia köz­pontban pénteken, kö­zép-európai idő szerint 10.30 órakor megkezdte munkáját a vietnami kérdésről tanácskozó négyoldalú értekezlet 17. teljes ülése. tonaszökevény volt, vagyis tíz percenként egy. De ha az eU nők lemondott a katonai győzelem lehetőségéről, miért nem parancsolja meg csapa­tainak, hogy csomagoljanak és menjenek haza?” A Mor­ning Star követeli, hogy a brit kormány határolja el magát az amerikai agressziótól és gyakoroljon nyomást Nixon- ra a csapatok kivonása ér­dekében. Podgornij Koreában A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban tartózko­dó Nyikola.v Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke pénte­ken ebédet adott Kim ír Szen-nek, a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Minisztertanács elnökének és Coj Jen Gén­nek, a KNDK Legfelső Népi Gyűlése Elnöksége elnökének tiszteletére. A francia elnökjelöltek Román vezetők Moszkvában Szovjet és román párt- és állami vezetők megállapodása értelmében pénteken baráti látogatásra Moszkvába érke­zett Nicolae Ceausescu, a Ro­mán, KP Központi Bizottságá­nak főtitkára, az Államtanács elnöke és Ion Gheorghe Mau­rer, a Román KP Központi Bizottsága állandó elnökségé­nek tagja, a Minisztertanács elnöke. Kíséretükben több ro­mán párt- és állami vezető személyiség érkezett a szovjet fővárosba. A vnukovói repülőtéren a vendégeket Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. Alek- szej Koszigin, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és több más vezető személyiség fogadta. A francia alkotmánytanács hét elnökjelölt indulását is­merte el hivatalosan a június 1-re kitűzött választásokon. A jelöltek balról jobbra (felső sor): Louis Ducetel (független), Alain Poher (centrista), Georges Pompidou (gaulleista). Alsó sor: Gaston Defterre (szocialista), Alain Krivine (trockista), Michel Rocard (egyesült szocialista párti) és Jacques Duclos (kommunista). A forma új - a lényeg változatlan Beiktatásakor Nixon amerv kai elnök türelmet kért, hogy nyugodtan kidolgozhassa viet- nami politikáját, amelynek az Egyesült Államok legnépsze­rűtlenebb háborúja felszámo­lását kell céloznia. A közvéle­mény logikusnak érezte, hogy türelmet tanúsítson, hiszen a Johnson által Nixonra hagyott örökség nem csupán a politi­kai kudarc volt, hanem az a zűrzavar is, amit a vietnami vergődés eredményezett az amerikai politikai vezetőknek. Közismert, hogy a vietnami fél maga is türelmet tanúsí­tott, várva, hogy az amerikai vezetésben — az ismétlődő ku­darcok és a kaland reményte­lensége nyomán — felülkere­kedik végre a realizmus. A Párizsban tárgyaló DNFF kül­döttség vezetője, Tran Buu Kiem egyik februári nyilatko­zatában nyilvánvalóvá tette: a DNFF nagy politikai bölcses­séggel látja annak a dilemmá­nak a nehézségét, amely előtt az amerikai vezetés áll és messzemenően el akarja kerül­ni az Egyesült Államok meg­alázását — amennyiben Wa­shington hajlandó figyelembe venni a dél-vietnami valóságot és lemond arról, hogy beavat­kozzék a vietnami nép életé­be. Ezt a rugalmasságot, a harc­téri eredményekre támaszkodó magabiztosságot és az ellenfél belpolitikai presztízs-szempont­jait figyelembevevő politikai bölcsességet testesítette meg az a tízpontos program, amelyet május 8-án terjesztett a pári­zsi négyes értekezlet elé a DNFF küldöttsége. A javaslat a vietnami probléma politikai rendezésének menetrendjét tar­talmazza s a megoldás alapjai­ként rögzíti, hogy a lényegi kérdés az amerikai csapatok kivonása. Amennyiben az Egye­sült Államok kifejezi erre való hajlandóságát, minden egyéb kérdés tisztázása — még ha hosszú tárgyalások, során is — realizálható. Ellenkező esetben nyilvánvalóan semmi sem old­ható meg. A DNFF tízpontos programja óriási visszhangot váltott ki világszerte. Olyan helyzet alakult ki, amelyben a találékony amerikai propagan­da-gépezet is képtelennek bi­zonyult tovább igazolni a Ni- xon-kormány időhúzását. Mert a felülvizsgálatra kiszabott idő — amennyit a közvélemény és a politikai logika „engedélye­zett” — lejárt, miközben a harcok tovább folytak s rá­adásul az amerikai hadvezetés lázas erőfeszítéseket tett a sai- goni rezsim katonai megerősí­tésére. Mint nyugati kommen­tátorok fogalmazták, „Nixon­nak odadobták a labdát, s az­zal valamit kezdeni kellett”. Hiába hangoztatta tehát e hét elején a Fehér Ház propa­ganda-apparátusa. hogy az amerikai elnök „kidolgozott menetrendjének” megfelelően áll a közvélemény elé szerdai rádió- és tv-beszédében, egy­értelmű volt, hogy azt a ha­tást kívánja ellensúlyozni, ame­lyet a DNFF tízpontos prog­ramja kiváltott, s egyúttal csendesíteni a bírálat ismét feltámadni látszó viharját. Vagyis a szerdai Nixon-beszéd kritikája és talán némileg mentsége egyszerre, hogy az amerikai kormány új vezetője láthatólag még mindig nem érlelte meg magában az elke­rülhetetlen döntéseket. A Johnson-beszédektől hang­nemében kétségtelenül kedve­zően elütő beszéd éppen emi­att magán viseli mindazoknak az ellentmondásoknak a bélye­gét, amelyeket a jelenlegi ni- xoni politika tartalmaz. Nixon ugyan arról szólt, hogy néhány újabb kezdeményező lépést kí­ván tenni, mivel „a régi for­muláknak és a múlt unalmas szólamainak ismételgetése nem elegendő”. Ennek megfelelően egész beszédét arra építette, hogy belátható időn belül vé­get akar vetni a háborúnak, mert — jó közvélemény-érzék­kel — tudomásul vette, hogy az emberek türelme lassan el­fogy. Az sem vitatható, hogy a beszéd több megfogalmazá­sa olyan realitások tudomásul vételét Jelenti, amelyeket — strucc módjára — Washington eleddig váltig megtagadott. Így lényegében Nixon beszéde ténylegesen elismeri a DNFF- et, tehát a harci ellenfeleid). Semmivel sem magyarázható azonban, hogy Nixon új kez­deményezést ígérő nyolcpontos programja ismét megpróbál egyenlőségjelet tenni az ag- resszor és áldozata között, és megkísérli elutasítani az ame­rikai csapatok feltétel nélküli kivonását. Az új hangnem és az új forma tehát semmikép­pen sem leplezheti: a lényeg egyelőre változatlan s annak tükrében a változások lényeg­telenek. Washington továbbra is a saigoni rezsim megmenté­sében reménykedik, s lévén a rezsim helyzete tarthatatlan, a washingtoni álláspont sem mi­nősíthető egyébnek. A beszéd valójában annyiban remény t- keltő, hogy nem hiúsított meg, nem tett alaptalanná minden reményt az amerikai realizmus érvényre jutására. Nixon nem vágta be az ajtót, de nem is tárta ki a párizsi tárgyalások eredményes folytatása előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom