Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

Dtmontmi nap to 1969. április 13. A dolgozó nép képviseletében Hatszáz népi ülnököt választanak Baranyában 4 —-------------------------------------------­A veseátültetést tanulmányozom Nyugat-európai körútra indult Dr. Balogh bereue professzor A szakszervezeti bizottságok és a Hazafias Népfront szer­vezetei már munkához kezd­tek. hogy előkészítsék a népi ülnökök választását. Április második felében megkezdőd­nek az üzemekben, a termelő- szövetkezetekben és a lakóte­rületeken a jelölőgyűlések. Ba­ranya megyében több, mint 600 népi ülnököt választanak, és tízezrekre tehető azoknak a száma, akik jelölik őket. Az igazságszolgáltatás nem hiva­tásos bíróinak a népi ülnö­köknek megválasztása fontos politikai munka. Jelentőségét az húzza alá, hogy nem mind­egy, társadalmunknak meny­nyire alkalmas tagjai vesznek részt az ítélkezésben társadal­mi és állami rendünk védel­me során. Egy-egy jelentősebb bírói ítélet visszhangja rend­kívül nagy, hatása mindig szé­lesebb körökre terjed ki, mint csak a perben közvetlenül sze­replő felekre. Az ítélkezés iránti társadalmi érdeklődés napjainkban igen erős, gon­doljunk csak az élet elleni bűnözés alakulására, a garáz­dákkal a huligánokkal szem­beni közfelháborodásra, és példákat lehetne sorolni. Húszéves hagyomány Ebben az évben a népi ül­nökök megválasztását külön hangsúlyossá teszi a dátum; most húszéves a népi ülnöki intézmény. 1049-ben először a büntetőperekben, aztán a pol­gári ügyekben is a 'hivatásos szakbíró oldalán helyt foglal­tak a bírói emelvényen a dol­gozó nép küldöttei. Működé­sük megkezdése nem volt ha­gyomány nélküli. 1919-ben a forradalmi törvényszékek ítélő­tanácsaiban nagy számban foglaltak helyet munkások, pa­rasztok, olyan egyszerű embe­rek, akik korábban a burzsoá rend ítéleteit csak saját rová­sukon tapasztalhatták. 1945 után előbb a népbíróságokon, majd a gazdasági rend védel­mében eljáró ún. uzsorabíró­ságokon dolgoztak, ítélkeztek a mai népi ülnökök elődei. A történelmi tapasztalatok ked­vező eredményei és a széles­körű demokratizmus elméleti követelményei diktálták a né­pi ülnöki intézmény kiszélesí­tését valamennyi szocialista országban. Mi adja meg a népi ülnökök működésének a jelentőségét? A formális oldalról kieme­lést érdemel az, hogy minden szempontból a hivatásos bíró­val azonos jogokat, feladato­kat látnak el, az ítéletet a bí­róság háromtagú tanácsa hoz­za meg, vita esetén többségi szavazással. Bírói működésük alatt az ülnököket is foglal­kozásukra tekintet nélkül a bíróra érvényes jogvédelem illeti meg, a kötelesség oldal­ról pedig a működésüket a valóság kiderítésének követel­ménye és a társadalmi érde­keket a legjobban szolgáló lelkiismeretes jogi döntés meghozatala irányítja. A formális jogoknál izgal­masabb az ülnöki működés valóságos társadalmi tartalma, a „tartalmi” oldal. De éppen itt kell szembenéznünk azzal a kérdéssel, hogy valóban ké­pesek-e a bírói szakképesítés­sel nem rendelkező emberek a bírói munkára, megvan-e a kellő társadalmi értéke az ül­nök bírósági munkájának? A népi ülnök tevékenységének kétirányú helytelen értelmezé­sével is találkozni lehet. Té­vedés volna azt hinni, hogy az ülnökbíró hozza a tárgyaló­terembe az élettapasztalatot, a józan igazságérzetet, a „szakbíró” pedig csupán a pa­ragrafusok ismerője. Ez a hi­vatásos bírót lebecsülő véle­mény az 50-es években arra késztetett egyeseket, hogy azt hangoztassák: az ülnök ne is ismerje a jogszabályokat, mert akkor elveszti józan igazság- érze'ét. Holott, noha ez első­sorban a hivatásos bíró fel­adata. az ülnöknek is szüksé­ge van bizonyos mértékű jog­szabály-ismeretre. (Ezért szűk- céges. hogy az ülnökök műkö­désük alatt látogassák a népi ülnökök akadémiáját, ahol há­roméves jogi képzésben része­sülnek. E célt szolgálja az is, hogy az ülnök jogi kéziköny­vet kap az Igazságügy-minisz­tériumtól, amely tartalmazza az alapvető jogiismereteket.) De épp olyan tévedés az is, hogy a népi ülnök csak mint­egy jelképesen vesz részt a tárgyalóteremben, az ítélet, a döntés kizárólag a szakbírón, a hivatásos szakemberen mú­lik. A valóságos helyzet; húsz év kellő tapasztalata azt mu­tatja, hogy a bírói működésü­ket lelkiismeretesen ellátó né­pi ülnökök valóban értékes résztvevői az ítélkezésnek. Az ítélet tanácskozás eredménye Miben foglalhatjuk össze a népi ülnöki munka valóságos jelentőségét? Már annak is van jelentősége, hogy a bíró­ság háromtagú tanácsban jár­hat el, a döntés kollektív le­het, az ítélet tanácskozás és nem csak egy ember gondol­kodásának eredménye. Ezt iga­zán csak az érzi át, aki maga is ült már a bírói székben. De a bíróságon valóban ak­tívan dolgozó ülnökök kifeje­zik a társadalom mindenkori elvárásait is az ítélettel szem­ben. különösen áll ez a bünte­tés kiszabására, vagy például családi ügyekben az erkölcsi értékítéletekre. A hivatásos bíró maga is „bent él” a tár­sadalomban, ítéletei vissz­hangját közvetlen környezeté­ben tapasztalja, az ügyekből magukból is tömény életisme­retet merít, a bíró „tapasztalt ember”, de jogi tudásának többletével szemben már a népi ülnök többlete az, hogy most jött a termelésből, bent él a futószalag, vagy a szántó­föld friss gondjaiban, vára­kozásaiban. Vannak valóban olyan ügyek is a bíróságokon, amelyekben csak „száraz” jogi szabályok járnak vitustáncot, tények, „élet” alig. Néhány ilyenféle perben a legjobb ké­pességű ülnök is csak jogi szakképzettséggel volna képes aktívan részt venni. De a pe­rek többségében és nemcsak büntető, hanem polgári ügyek­ben is, a tapasztalatok össze­csapása, dialektikája érleli a jó döntést. Az igazságszolgál­tatásnak ahhoz, hogy mindig életszerű legyen, gyorsan rea­gáljon az élet változó esemé- I nyeire szüksége van az ülnö­kök tapasztalatára, nézeteikre, vélekedésükre. Különösen eredményesen képes működni az ülnök azokban az ügyek­ben, amelyek közvetlen szak­mai-termelési ismereteivel va­lamilyen összefüggésben van­nak. így például az országút, a közlekedés bűntettesei felett a tárgyaló tanácsokban hivatá­sos gépkocsivezető ülnökök is helyt foglalnak, akik naponta érzik át munkájuk során mi a felelőssége a gépkocsiveze­tőnek, miben bocsánatos a té­vedés, s miben menthetetlen. Az ilyen ügyeket tárgyaló hi­vatásos bírák is általában ren­delkeznek gépkocsivezetői jo­gosítvánnyal, ismerik a szak­ma műszaki problémáit, s ott vannak a perben a szakértők is, de nem egyszer előfordult már, hogy a legjobb kérdést a per szakértőjének a népi ülnök tette fel. Ez a több szem többet lát közmondás igazsága is, de több is annál. Folyamatosság és felfrissülés Az ülnöki tevékenység tár­sadalmi súlya és az elvégzen­dő feladat azt kívánja, hogy a megválasztásra kerülő dol­gozók valóban alkalmasak is legyenek a nem hivatásos bí­rói munkára Mi ennek a mér­céje? Formális feltételek: a büntetlen előélet, a 23. éves életkor, és a választójogosult­ság. Az ülnök alkalmasságá­nak további belső mércéi; a politikai alkalmasság, a szo­cialista gondolkodásmód és az erkölcsi fedhetetlenség. Az igazságszolgáltatás működésé­hez fűződő fontos társadalmi- politikai érdekek azt kíván­ják, hogy olyan ülnökök ke­rüljenek megválasztásra, akik­nek tekintélyük van dolgozó- j társaik előtt. Társadalmi ér- \ telemben vett tekintélye van nálunk minden olyan dolgo­zónak, aki valóban értelmes és becsületes értője annak, amit csinál, ha egyéni élete is példásnak mondható. Tehát, amikor a társadalmi tekin­télyt az ülnökké választás so­rán kiemeljük, akkor az ér­telmes, becsületes életmódot, a jó munkát emeljük ki. A néprészvétel elve és a sokirányú társadalmi tapasz­talatok megkívánják, hogy az ülnökök sorában jelentős számban kerüljenek megvá­lasztásra erre alkalmas fizi­kai dolgozók, munkások, ter­melőszövetkezeti tagok. Ki­sebb számban, de szükséges, hogy magasan képzett értel­miségi foglalkozású ülnökök is legyenek a bíróságokon, és sor kerül háziasszonyok, nyug­díjasok megválasztására is. Az utóbbi két kategóriánál azon­ban éppen, mert a termelő- munkától már távolabb van­nak, e körülmény az arányo­kat is megszabja. Minden vá­lasztás során társadalmi kö­vetelmény, hogy az adott ap­parátus megtartsa a folyama­tosságot, de egyúttal fel is frissüljön. Ez azt jelenti, hogy kívánatos; elsősorban olyan ülnökök, akik valóban aktívan vettek részt a bírósági mun­kában, és termelőmunkájuk a továbbiakban sem akadályoz­za bírósági társadalmi tisztsé­gük ellátását, jelentős szám­ban újra választásra kerülje­nek, de ugyanakkor szüksé­ges. hogy megfelelő számú újonnan választott ülnökkel fel is frissüljenek a bíróságok. De vajon, nem fogja-e aka­dályozni ezt a folyamatot s1 szűkén értelmezett termelési érdek? A nyereségre való tö­rekvés nem lehet öncélú. Ép­pen a Dunántúli Napló hasáb­jain korábban az érdekképvi­seleti műszakokról folytatott vita bizonyította, hogy a vál­lalatvezetők nagy többsége megérti a társadalmi munka fontosságát, sőt meg is oldja a társadalmi munkát végző dolgozók pótlását. (Ezt köny- nyíti, hogy a munkaviszony­ban álló népi ülnök bírósági működésének idejére a bíró­ság a kieső munkabért meg­téríti a vállalatnak.) A népköztársaság nevében A népi ülnökök bírósági működésük során rengeteg ta­pasztalatot szereznek, ame­lyekről otthon, munkahelyü­kön beszámolnak, ítélkezési jártasságuk pedig rendszerint hasznosítható később a válla­lati jogviták intézésében. A népi ülnökök bírósági műkö­désük után a vállalati döntő- bizottságokban, társadalmi bí­róságokban igen hasznosan te­vékenykednek. Az üzemek, vállalatok, szövetkezetek tehát nemcsak „adnak”, hanem mt- guk is kapnak. Az. ülnöki mun­ka társadalmi megbecsülését jelzi viszont az, hogy az el­múlt húsz év alatt számos ül­nök részesült ezirányú mun­kájáért igazságügyminiszteri vagy kormánykitüntetésben. A népi ülnökök most követ­kező megválasztásától azt vár­juk, hogy a jelölőgyűlések fe­lelősségteljesen tegyenek ja­vaslatot az ülnöki munkára alkalmas dolgozók választásá­ra. Az újonnan megválasztott, vagy újból megválasztott ül­nököktől pedig azt várjuk, hogy fontos társadalmi mun­kájukkal valóban a népköz- társaság nevében döntsenek. Dr. Cslky Ottó, a megyei bíróság elnöke Egymillió mókuska Több mint egymillió „mó­kuská”-t szállítottak a Mecsek- aljáról az ország minden ré­szébe. A „mókuska” természe­tesen nem azonos a kedves, bundás erdei állatkával — eny- nyl mókus egész Magyarorszá­gon sincs —, hanem a nagy- kozárl—bogádl Virágzó Tsz új terméke. A keleties jellegű csemegeszeletet a termelőszö­vetkezet élelmiszeripari üze­mében kísérletezték ki. Alap­anyaga: dió és cukor, tehát igen egészséges és tápláló, fő­leg a gyermekek száméra. A szeletet egy forintért hozták forgalomba és rövid idő alatt több mint egymillió fogyott el belőle. A jelek szerint korlát­lan piaca van. A termelőszö­vetkezet üzemében dolgozó asszonyoknak jó munkaalkal­mat nyújt ez a termék az egyébként holtidénynek számí­tó téli-tavaszi hónapokban. Je­lenleg három műszakban ké­szül a „mókuska”: harminc­ezer szelet naponta. Késve ürítette ki a Kuka­edényeket a Köztisztasági Vál­lalat az utóbbi hetekben. Ki- sebb-nagyobb szeméthegyek keletkeztek a hulladék-tartá­lyok körül, amelyek szabad játékszerévé váltak a szélnek. Voltak olyan napok, amikor papírfoszlányok borították egész Ujmecsekalját. Panaszt tett a III. kerületi Tanács és mások, általános vélemény: még sohasem volt annyira szemetes Pécs, mint az el­múlt időszakban. A Köztisztasági Vállalat ve­zetői mindenféle vonakodás nélkül elismerik a tényeket Hozzáteszik viszont, hogy ma már 35 ezer pécsi ház sze­metét kell elszállítaniok, s eh­hez csak 6 Kuka-autó, 8 töb- bé-kevésbé zárt teherautó és 3 lovaskocsi áll rendelkezé­sükre. Ez a szállító-kapacitás csak akkor volna elegendő, ha nem lennének gép-meghibá­sodások, s száz százalékos ki- hasztnáltsággal számolhatná­nak. Ilyen viszont még ideális esetben sem fordul elő. Még kevésbé jelenleg, hiszen Ku­ka-autóik tízévesek, vagy még idősebbek, következés­képp rég kiszolgálták az ide­jüket. Bár örökké javítják, toldozzák-foldozzák őket, még így is csak 2—3 jó a 6 közül. Ezért hiába dolgoztak még éjszaka is: nem bírtak a sok szeméttel. A napokban kissé felléle­geztek, mert lényegében vé­get ért a fűtési szezon, s jó­val kevesebb a szemét, mint korábban. Ezzel még a mai szállítókapacitással is megbir­kóznak. Ünnepélyesen meg­ígérték, hogy az őszig nem lesznek nagyobb szemét-prob­lémák a városban. S remél­hető, később sem, mert kap­nak egy új Kuka-autót, ala­posan megjavítják a jelenle­gieket, s ami a legfőbb: egy konténeres szemétszállító au­tóhoz jut a vállalat ebben az évben. Harminc-harmincöt konténer tartozik hozzá, ame­lyeket az Uránvárosban és másutt helyeznek el. A koráb­bi módszerrel szemben nem fogják kiüríteni a telt tartá­lyokat, hanem — a konténe­res szállítás elvének megfele­lően — egyszerűen kicserélik egy üressel. Tisztább, higiéni- kusabb lesz tehát a szemét- szállítás, nem beszélve arról, hogy lényegesen növekszik a kapacitás is. Egy konténer Útkarbantartó munkásokat, útőröket, aszfaltozó, kövező munkásokat felveszünk, 44 órás munkahét és sza­bad szombat. Kereseti le­hetőség 2300 Ft-ig. Mun­kásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Pécsi Köz- tisztasági és Utkarbantar- I tó Vállalat, Pécs, Rózsa Ferenc u. 17 sz. alatt. Szervátültetés — ez ma az orvostudomány nagy tette, s nemcsak világviszonylatban, hanem Magyarországon is napirenden tartott feladata. Az Egészségügyi Minisztéri­um az utóbbi időben felka­rolta a szervátültetések kér­dését, s ennek egyik bizonyí­téka: a World Helth Organi­sation, vagyis az Egészségügyi Világszervezet segítségével há­rom hónapos külföldi tanul­mányútra küldi dr. Balogh Ferenc professzort, a Pécsi űrtartalma ugyanis öt köb­méter, tehát ötvenszer annyi fér bele, mint egy Kuka­edénybe. A szeméthez hasonlóan, év­ről évre visszatérő „műsorszá­mot” jelentenek a városban a téli útfelfagyások, melynek az a következménye, hogy ta­vaszra rengeteg kátyú keletke­zik az utakon. Bár e témának semmi köze sincs a szemét­hez, mégis e helyen kell fog­lalkozni vele, mert a kátyúk megszüntetése, eltüntetése ugyancsak a Köztisztasági Vál lalat reszortja. Akárcsak a szemétnél, ál­talános a vélemény: nem is tudni mikor volt utoljára áp­rilisban annyi kátyú, bukta­tó a pécsi utakon, mint amennyi ma van. S ennek nemcsak a kései kitavaszodás az oka, bár kétségkívül köz­rejátszott az is. További ok, hogy a vállalat mindössze két — a kátyúk „plombálására” alkalmas — ún. zuzalékszá- rító géppel rendelkezik, s ezek egyike olyan öreg már, hogy rég az ócskavastelepen lenne a helye. A másik — amelyet egyébként szintén elérte az obsitos-kor küszöbét — hóna­pok óta nagyjavításon van, s épp a főidényben hiányzik. Az igazsághoz híven meg kell azonban mondanunk, hogy a vállalat még ezt a gyér erőt sem tudta mindig kihasználni, mert a kerületi tanácsok nem rendelték meg időben az útjavításokat. Ezért csak április végére tűnnek el a kátyúk. Ami pedig a jövőt illeti, egyelőre nincs semmi jó hír. Egy év múlva talán még súlyosabbak lesznek a problé­mák, mert a meglévő két gép úgyszólván az ócskavassá vá­lás fokáig elhasználódik, s egyelőre semmi remény, hogy egy újat, jobbat kap a vál­lalat A vállalat anyagi erőforrá­sait teljesen kimerítik a sze­métszállítás korszerűsítésére tett erőfeszítések és hasonlók, következésképp csak akkor tud változtatni a helyzeten, ha pénzt kap a tanácstól. Más- félmillió forintos modern, ún. aszfaltgyártó gépre lenne szükség, s nemcsak vállalati érdekek fűződnek ahhoz, hogy hozzájussanak. Az út utca mindenkié, s ócskavassal asz­faltozni, „plombálni” valóban nem lehet Az aszfaltgyártó gép beszerelése tehát első­rendű közérdek. Orvostudományi Egyetem uro­lógiai klinikájának igazgató­ját. Balogh professzor ma indul el Budapestől Svédor­szágba, s az alábbi nyilatko­zatot Pécsről való elutazása­kor adta. — Két hétig Svédországban, pontosabban Lund városában A1 vall professzornál tanulmá­nyozom az idült veseelégte­lenség művesekezelés prog­ramját. Alvall professzor ta­lálta fel a művesekezelés t, ezért óriási élményt jelent számomra, hogy intézetét ta­nulmányozhatom. Május má­sodikén pedig már London­ban kell jelentkeznem. Ang­liában a World Health Orga­nisation megszervezte, hogy a londoni és cambridgei vese- átültetéssel foglalkozó osztály munkájával ismerkedjek. Ez öt hétig tart majd, s ez alatt az idő alatt, remélem, sikerül legalább három-négy veseát­ültetést „kifognom”. De nem­csak az átültetés technikája lesz majd érdekes, hanem ar­ra is nagyon kíváncsi vagyok, miképpen oldják meg az im­munbiológia problémáját, — vagyis azon szervezet ellen­állóképességének visszaszorí­tását, amely az új szervet kapja. — A szervátültetések során végül is melyik a nagyobb probléma: maga az átültetés* vagy az említett immunbioló­giai akadály? — A technikai megvalósí­tás sem Magyarországon, sem világszerte, sőt, Pécsett sem megoldhatatlan. Csak jó sebész és jól együttműködő munka­közösség szükséges hozzá. A Pécsi Orvostudományi Egye­temen belül a dr. Török Béla tanszékvezető docens irányí­totta a Műtéttani Intézet, va­lamint az Urológiai Klinika már eddig is sikeres állat- kísérleteket hajtott végre, s nem is kis számban. A vese- átültetés legnagyobb problé­mája a szervezet immunbioló­giai állapota, vagyos bizonyos idegen anyagokkal szembeni azon képessége, hogy azokat kilöki magából. Ennek meg­oldását akarom tanulmányoz­ni Londonban és Cambridge- ben. Utána újabb öt hétre Edinborough-ba megyek Wood­ruff professzorhoz, aki világ- viszonylatban a leghíresebb veseátültetők közé tartozik, majd két igen komoly mun­kát végző párizsi intézetet tanulmányozok. — Merész kérdés: foglal­kozik-e ön pécsi veseátülte­tés gondoltával a tanulmány­út eredményétől függően? — Valóban merész kérdés, s nem szabad rá válaszolni. Csak annyit: Magyarországon eddig Petri Gábor végzett három sikeres veseátültetést a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. számú sebészeti klinikáján, de mindhárom be­teg meghalt. Az Egészségügyi Minisztérium viszont nagy figyelmet fordít minden szerv­átültetési gondolatra. Többet nem mondhatok. De az is na­gyon fontos még, hogy a vese- átültetésen túl a tanulmány­út sokat adhat érsebészeti munkánknak is, számomra ne­vezetesen az urológiai érsebé­szetnek. Ugyanis az érvarra­tokat is tanulmányozni aka­rom. Ennek igen nagy a je­lentősége a vesesebészetben mégpedig a nehezen kimutat­ható és magas vérnyomást okozó érszűkületek és érki- öblösödések gyógyításában. F. D. — Magyar — Vállalatok, közflletek, figyelem! Vegyes használatú 1202-es műszaki szemlén részt vett Skoda Furgon gépkocsi eladó. Megtekinthető április hó 16-tól, Hőerőmű, Edison n. 14. sz. alatt. Telefon: 10-33. B. m. Szerelőipari Vállalat, Miért sok a szemét? Kiöregedtek a Kuka-autók Nincs aszfaltgyártó gép .i É

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom